Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

SZERDA, 1993. április 21. A szankció nem lehet az egyedüli megoldás Külügyminisztérium: állásfoglalás a BT-határozatról (Munkatársunktól) Magyarország nem volt könnyű helyzetben, amikor döntenie kellett a Szerbiával és Monte­negróval szembeni szankciók további szigorításáról hozott BT- határozat elfogadásáról. Támo­gató magatartásunkat elsősor­ban az indokolta, hogy alapve­tőnek tekintjük egy megfelelő határozottságról tanúskodó üzenet közvetítését az egész tér­ség stabilitását súlyosan veszé­lyeztető nagyszerb törekvések képviselői számára. Ezzel a bejelentéssel kezdte keddi sajtótájékoztatóját Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője, aki az ENSZ-határozattal kapcsolatos ma­gyar álláspontot ismertette. Egyidejű­leg hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormány nézete szerint nem feltétlenül a szankciók jelentik az adott kihívással szembeni egyedüli megoldást, az egyetlen válaszlehetőséget. Az 1992 júniusa óta érvényben lévő szankciók Jugoszlávia esetében nem hozták meg a kívánt eredményt, ugyanakkor a tér­ség más országai már eddig is súlyos veszteségeket szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a szóvivő megerősítette, hogy Magyarország ká­ra eléri a félmilliárd dollárt. Ezért fel­hívtuk a vezető nyugati államok figyel­mét arra, hogy a dunai tranzitszállítá­sok további szigorítása az eddigieknél is súlyosabb gondokat okoz majd a magyar iparnak, a szárazföldi tranzit­­szállítások korlátozása a gazdaság más szektoraiban is érezteti hatását, és ag­gasztanak bennünket a vajdasági ma­gyarság egyre nehezebbé váló életkö­rülményei is. Mindennek ellenére Ma­gyarország mégis támogatta az új ha­tározat elfogadását, mert az nem tar­talmazza a teljes elszigetelést, nem emel falat a határ két oldalán élő pol­gárok közé, nem lehetetleníti el az em­berek közötti kapcsolatokat - mondta. A Magyar Nemzet kérdésére Her­man János közölte, hogy az előzetes tervek ellenére e hét végén mégsem kerül sor a magyar és szlovák szakér­tők pozsonyi találkozójára, amelynek napirendjén a dunai vízgazdálkodás témaköre szerepelt volna. Herman Já­nos ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a tanácskozás csupán néhány napot késik, és arra feltehetően a jövő héten mégis sor k kerü­l. (pietsch) Nyelvi hibák a társulási szerződésben Párizs hamarosan ratifikál? (Tudósítónktól) PÁRIZS - A néhány héttel ezelőtt megválasztott új francia nemzet-S­zülés még a tavaszi ülésszak élén ratifikálhatja hazánk és az EK társulási szerződését. Mint a Quai D’Orsay egyik illeté­kese elmondta, a terjedelmes doku­mentum francia szövegváltozatában az előzetes normakontrollt végző államta­nács nyelvi hibákat, felületes megfo­galmazásokat talált,­ezért a szerződést visszaküldte a brüsszeli bizottságnak. Ha az új változatot megfelelőnek talál­ják, akkor a szerződés hamarosan a kormány, majd a nemzetgyűlés elé ke­rülhet. A külügyminisztérium munka­társa reméli, hogy a Bourbon-palota a június végéig tartó tavaszi ülésszakon megerősíti a dokumentumot. A ratifikálási késlekedéssel a franciák nem állnak egyedül: a 12 tagállam közül eddig mindössze négyben - Dániában, Nagy-Britan­­niában, Hollandiában és Írországban - hagyták jóvá a társulási megállapo­dást, de a parlamenti megerősítés fo­lyamata a tagállamok többségében már megkezdődött. A francia ratifi­kálás lélektanilag is fontosnak mond­ható egy olyan politikai szakaszban, amikor különféle viták zavarják ha­zánk és az EK folyamatosan bővülő kapcsolatrendszerét. Tavaly a ma­gyar diplomácia abban­­reményke­dett, hogy idén január elsejétől életbe léphet a szerződés - vagyis mind a 12 tagállamban ratifikálják -, most július elseje lehet az újabb remény­kedés napja. (martin) A szüzességi fogadalom és a szörföző herceg Népszavazás Brazíliában HÍRELEMZÉSÜNK Ma, amikor referendumot tartanak Latin-Amerika legnagyobb s a világ ötödik legnagyobb államában, Brazí­liában, annyi máris bizonyos, hogy az igazi nyertes a sokáig recesszió sújtot­ta helyi reklámipar. A három vezető ügynökség az elmúlt két hónap során napi húsz percben ajánlhatta a televí­zió képernyőjén keresztül a 85 millió szavazónak a monarchiát, az elnöki köztársaságot, illen­e a parlamenti de­mokratikus rendszert. A népszavazás tétje ugyanis az, hogy melyik állam­forma határozza meg Brazília politikai életének jövőjét. Amióta 1889-ben a köztársaság kikiáltásával megdöntötték a császár­ság intézményét, az ország államfor­mája többször változott, rövid ideig tartó demokratikus próbálkozások és évtizedes diktatúrák váltották egy­mást. S a monarchista kampány ép­pen az utolsó uralkodó, a száműzött II. Péter jó emlékezetét próbálta ki­használni. „Rendezte számláit, teljes volt a szólásszabadság, és élenjár­tunk a vasútvonalak és telefonrend­szerek kiépítésében" - ajánlja a mo­narchista koncepciót a kampánnyal megbízott riói reklámügynökség. És bár a korábbi közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak csak 17 száza­léka monarchista érzelmű, a profi módon szervezett hadjárat akár húsz­millió szavazót is szerezhet az uralko­dói családnak, s II. Péter leszármazot­tai esetleg új szerepet játszhatnak a brazil politikai életben. A két „trón­­követelő”: II. Péter unokája, a ma 80 éves Dom Pedro Gastao Orléans e Braganca, valamint a vetélytársa, 53 éves unokaöccse, Dom Luis de Or­léans e Braganca - aki amennyiben népe úgy kívánná, szüzességi fogadal­máról is képes lemondani, és a nemzet üdve érdekében hajlandó megnősülni. De a monarchia hívei úgy tartják, hogy a referendum kedvező kimene­tele esetén a parlamentnek szélesebb körből kellene kiválasztania a portu­gál uralkodói ház legmegfelelőbb le­származottját. A sajtó kedvencét, a 38 éves szállodatulajdonos „szörföző herceget”, Joao Henrique Orléans e Bragançát például „modern herceget a modern Brazíliának” szlogennel ajánlják bizalmasai. Valószínű azonban, hogy a jelen­legi elnöki rendszer él majd tovább, legalábbis az előzetes felmérések szerint az arra jogosultak 44 százalé­ka erre szavaz. (lambert) Nemzetközi élet A horvátországi és boszniai szerbek lépése a „nagy állam” megteremtésére HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Igen lassan halad Srebrenica nemilitarizálása, a közép­­boszniai frontokon pedig ki­újultak a muzulmán-horvát összecsapások, miközben a horvátországi és a boszniai szerbek parlamentjének terve­zett egyesítésével megtörtént az első lépés Nagy-Szerbia lét­rehozására. Srebrenica muzulmán város védői elkezdték fegyvereik átadását az ENSZ-erőknek, ám a település demi­­litarizálása mégis lassan halad. A kék­sisakosok védelme alá helyezett város muzulmán védőinek lefegyverzésére szerda délutáni határidőt jelöltek ki, a demilitarizálás meghosszabbításáról az érintettek tárgyalásokat folytatnak. A várost gyűrűbe záró szerbek több­ször is megsértették a tűzszünetet, s megakadályozták, hogy újabb hatvan kanadai katona csatlakozzon a Srebre­­nicába már megérkezett egységekhez. Az ENSZ menekültügyi főbiztos­sága egy gépkocsioszlopot ért tá­madás miatt ideiglenesen felfüggesz­tette a segélykonvojok indítását a mu­zulmán városba. A szervezet genfi szóvivője azt is indítványozta, hogy a hasonló helyzetben lévő Gorazdét és Zepát is helyezzék ENSZ-ellenőrzés alá. E településeken szintén rengeteg menekült zsúfolódott össze. Több száz halálos áldozata van a Közép-Boszniában kiújult mu­­zulmán-horvát összecsapásoknak. Egyes hírek szerint Vitéznél a horvá­­tok 400 muzulmánt hurcoltak el, míg a muzulmánok horvát falvakat tá­madtak. Feszült a helyzet Zárában és Sibenikben is, a szerbek ugyanis meglepetésszerű támadást indítottak a két tengerparti horvát város ellen. A horvátországi szerbek képvise­lői megszavazták saját törvényhozá­suk és a boszniai szerbek parlament­jének egyesítését, s megfigyelők sze­rint ez az első jelentős lépés a Milo­sevics szerb elnök megálmodta Nagy-Szerbia megteremtése felé. A két parlament közös törvényhozásuk alakuló ülését április 24-én tartja egy később kijelölendő helyszínen. A dpa szerint júliusnál nem lehet előbb gazdaságilag térdre kényszeríte­ni Jugoszláviát még az ENSZ-szank­­ciók szigorításával sem. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet és a Nyugat-európai Unió illeté­kesei a jövő héten Bukarestben, Buda­pesten és Szófiában kezdenek tanács­kozást arról, hogy miként lehetne ma­radéktalanul betartani a Belgrád el­lenes ENSZ-embargót. Mint a dpa megjegyezte, az érintett országok fél­nek attól, hogy a blokád érvényesíté­sekor háborúba keverednek Belgrád­­dal. (p.­­ r.) Képviselőkkel találkozott az RMDSZ küldöttsége (Munkatársunktól) Kedden a magyar törvényhozás képviselőivel találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójának küldöttsége. A tárgyalásokról szólva Hegedűs Ist­ván (Fidesz) külügyi bizottsági alel­­nök lapunknak kiemelte, hogy szóba került, hogy a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség örömmel fogadta az Európa Tanács kisebbségekkel foglalkozó határozatát, amely a ma­gyar képviselők aktív részvételével született, bár a romániai magyar tör­vényhozók közül többen nem titkol­ták: nagyobb eredményekre számí­tottak. Az RMDSZ részéről Tokay György elmondta, hogy a frakció és a többi román ellenzéki erő között jó az együttműködés, számos törvény­­javaslatot egyeztetnek. (1-g-j­) Az új moszkvai román diplomata a kisebbségekről (Tudósítónktól) MOSZKVA - Románia „a világ egyik legliberálisabb nemzeti ki­sebbségi törvényével” rendelkezik - jelentette ki a Nyezaviszimaja Gaze­­tában kedden publikált interjújában a frissen kinevezett moszkvai román nagykövet, Constantin Girbea. A misszióvezető, aki nemrégiben adta át megbízólevelét az orosz alel­­nöknek, „határozott módon” eluta­sítja a tekintélyes napilap tudósítójá­nak azt a felvetését, hogy a „magyar­kérdés” aktuális lenne Romániában, és ez zavarná Bukarestet abban, hogy aktívan részt vállaljon a Dnyeszter menti válság megoldásában. A diplo­mata utal arra is, hogy a romániai ma­gyarság „etnikai alapon” saját pártot hozott létre, és a honatyák hét száza­léka is magyar. További szemlélteté­sül Girbea beszámol arról, hogy Ko­­lozs megyében, ahol a lakosságnak csupán egyötöde magyar, több ma­gyar nyelvű sajtótermék jelenik meg, mint román „Nekem úgy tűnik, hogy a román és az orosz nemzeti modell hasonlít egymásra, miközben igen­csak erősen különbözik a magyartól - hangsúlyozza a moszkvai román nagykövet. - Hallották volna, hogy elnökünk, Iliescu úr a világ összes ro­mánjának elnökévé kiáltotta volna ki magát?! Magyarország kormányfője, Antall József ugyanis ezt tette!" V.L ­ Éleződő kampány a referendum előtt Korrupciós vádak Jelcin környezetének tagjai ellen (Tudósítónktól) MOSZKVA - Újabb rendkívüli képviselőkongresszus összehívását he­lyezte kilátásba kedden Ruszlan Hasz­bulatov, a Legfelső Tanács elnöke, aki egy tanácsi vezetők számára megren­dezett voronyezsi szemináriumon új­ságírókkal beszélgetve azt is kijelentet­te, hogy az államfő és a kormány „bű­nöző elemek ellenőrzése alatt áll”. Alekszandr Ruckoj alelnök, aki a múlt pénteki parlamenti beszédében nyíltan korrupcióval vádolta meg Jelcin kör­nyezetének néhány prominens tagját, a Komszomolszkaja Pravda olvasóinak kedden közölt kérdéseire válaszolva el­árulta, hogy a vasárnapi referendum el­nökre kedvezőtlen kimenetele, Jelcin lemondása esetén kész jelöltetni magát az előrehozott választásokon. Haszbulatov Voronyezsben el­hangzott célzása egyenes folytatása Ruckoj nagy visszhangot keltő pénte­ki felszólalásának, amely korrupciós ügyek gyanújába keverte a Gajdar-fé­le reformkabinet kulcsfiguráit, és jól érzékelteti a népszavazást megelőző rövid, ám annál ádázabb kampány el­mérgesedését. Haszbulatov nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a „vég nélküli intrikák”, nyomásgyakorlás és a voksolás eredményeinek „megha­misítása” révén Jelcin abszolút több­séget szerez a referendumon, és ily módon folytathatja azt a gazdasági kurzust, amely „kifosztáshoz és nyo­morhoz" vezet. A Legfelső Tanács szpíkere rámutatott arra, hogy a refe­rendum célja: a figyelem elterelése a gazdasági és politikai kudarcokról, polgárháborús légkör megteremtése és a „boszorkányüldözés” megkezdé­se. Haszbulatov úgy vélekedett, hogy ha vasárnap többen szavaznak Jelcin ellen, mint mellette, az elnöknek tá­voznia kell posztjáról. A különböző előzetes közvéle­mény-kutatások mindazonáltal arról tanúskodnak, hogy ez utóbbinak a legkisebb az esélye: az urnákhoz já­rulók viszonylagos többsége Jelcin iránti bizalmát fogja kinyilvánítani. Ami a részvételt illeti, keddi sajtóér­tekezletén Szergej Filatov, az elnöki adminisztráció irányítója a Kreml szakértőinek becsléseire hivatkozva azt jósolta, hogy a legjobb esetben akár a szavazásra jogosultak 70 szá­zaléka is élhet jogával. Reálisabb azonban a 61-62 százalékos prognó­zis, a borúlátóak szerint viszont a polgároknak legfeljebb 53-55 száza­léka adja le voksait. Ruckoj pénteki beszédéről szólva Filatov megjegyezte, hogy egyeztet­ni kellett volna az elnökkel, de hogy ez nem történt meg, az nem véletlen, miként nem volt véletlenszerű a „le­leplezés” időzítése sem. (vnda) Az utolsó csehszlovák nagykövet a szlovák-magyar viszonyról PRÁGA-A megszűnt Csehszlo­vákia utolsó budapesti nagykövete, Rudolf Chmel, aki március végén tá­vozott véglegesen állomáshelyéről, a Cesky Denik című napilapnak nyilat­kozott arról, milyennek látja a szlo­vák-magyar kapcsolatokat, illetve a cseh-magyar együttműködés távlatait. A kérdésre, hogy a múltban job­bak voltak-e a magyar-csehszlovák kapcsolatok, mint a jelenlegi ma­gyar-szlovák viszony, kifejtette: a kezdeti eufóriát követően a kapcsola­tok bonyolultabbá kezdtek válni, egyrészt a kisebbségi kérdés szünte­len előtérbe helyezésével Magyaror­szág részéről, másrészt a fokozatosan növekvő bősi probléma következté­ben. Tavaly a csehszlovákiai válasz­tások előtt és után az is bonyolította a kapcsolatokat, hogy a cseh fél nem kívánt segédkezni abban a konflik­tusban, amely csupán másodlagosan és közvetve érintette. Az igazság az, véli Chmel, hogy az önálló Szlová­kiával szemben, főleg nemzetközi té­­­ren, Magyarország úgymond többet engedhet meg magának. A szlovák-magyar viszony ve­szélyes pontjának a már hagyomá­nyos dunai és kisebbségi problémán kívül Chmel azt tekinti, hogy hiány­zik a történelmi előítéletek és trau­mák felszámolására a politikai aka­rat. A cseh-magyar együttműködés távlataira vonatkozó kérdésre így vá­laszolt: amikor a Cseh Köztársaság szomszédjának nyilvánította Ma­gyarországot, ezt nem csupán a jóin­dulat gesztusának, de bizonyos érte­lemben lélektani és történelmi alap­nak is tekintettem, amelyre építeni lehet a jövőben. (somogyi) i Magyar Nemzet 3 Klestil nem utazik Washingtonba BÉCS - Thomas Klestil osztrák ál­lamfő lemondta részvételét az ameri­kai Holocaust Emlékmű és Múzeum washingtoni megnyitóján, és helyette az igazságügy-miniszter képviseli ezen a világ sok államfője és kormányfője részvételével megrendezendő nagy­szabású ünnepségen Ausztriát „Még szerencse, hogy Michalek miniszter utazásának köszönhetően Ausztria megmenekül egy még nagyobb szé­gyentől” —véli a Kurier című bécsi na­pilap kommentárjában. A kommentá­tor furcsának találja, hogy az osztrák államfő látogatását éppen azzal az ürüggyel mondták le, hogy Clinton amerikai elnök a múzeum megnyitásá­nak időpontjától tette függővé, tudja-e fogadni Thomas Klestil. A Wald­­heim-korszakkal a háttérben, amikor is a volt osztrák államfő tisztázatlan náci múltja miatt a világ legtöbb országá­ban nemkívánatos személy volt, igazán nem lehet elfogadhatóan megindokol­ni, miért nem képviselteti magát Ausztria most a legmagasabb szinten­­ úja­n éppen Kiestil államfőnek, aki a Waldheim-időszakban washingtoni nagykövet volt, tudnia kell, mekkora jelentőségű lenne az osztrák elnök fel­lépése. Majd felteszi a kérdést, hogy talán éppen az az Ausztria amely ma­ga is saját náci múlttal rendelkezik, nem kíván osztozni a múltnak ebben a szomorú örökségében? „Pedig Kiestil éppen ebben a helyzetben egy jól meg­fogalmazott beszéddel sokat tehetett volna Ausztria történelmi és jelenkori megítélésének alakításáért” - íja a bé­csi lap. Kaszab Zsuzsa Bonn katonákat küld Szomáliába BONN­­ A bonni kormánypár­tok vezetői kedden úgy döntöttek, hogy helyt adnak Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kérésének és német katonákat küldenek Szomáliába. El­sősorban utászokról, hidászokról, ak­nászokról van szó, továbbá olyan szakemberekről, akik az újjáépítés­ben működnének közre. A formális döntést ma reggel hozza meg a szö­vetségi kormány. Délután egykor kezdődik a parlament vitája, amelyen Klaus Kinkel külügyminiszter tesz kormánynyilatkozatot. Kohl kancellár megerősítette, hogy kormánya nem tervez német katonai beavatkozást a Balkánon. Sőt - egy bonni szóvivő megfogalmazá­sa szerint - a Szomáliai modell a ka­tonai akció azon maximuma, amely­re a kormány hajlandó. Mindazonál­tal tartani lehet az ellenzéki SPD til­takozásától. Ezért a kormánytábor ma délután nagyágyúkat vonultat majd föl a parlamentben. (Józsa) Hans Modrow bíróság előtt BONN - Az NDK utolsó kom­munista miniszterelnökét utolérte a múltja, tegnap Drezdában megkezdő­dött bírósági tárgyalása. Hans Mod­row jelenleg a most önmagát PDS- nek nevező volt állampárt díszelnöke és parlamenti képviselője. A Bundes­tag illetékes bizottsága feloldotta Modrow mentelmi jogát, így elhárult az akadálya annak, hogy választási csalásért és arra való többrendbeli fel­­bújtásért a törvény elé álljon. A bűn­tényre az NDK utolsó, 1989 májusi helyhatósági választásán került sor. Modrow ekkor már évtizedek óta drezdai megyei első titkár volt, az ál­lamügyészség vádirata szerint ő és bűntársai rendelték el és hajtották vég­re, hogy a helyi választásokon a mint­egy 10-12 százaléknyi ellenszavaza­tot 2-2,5 százalékra kozmetikázzák. (j.gy.) A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten több mint 10 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.

Next