Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-30 / 100. szám
10 Magyar Nemzet PÉNTEK, 1993. április 30. Időzített bomba Kelet-Európa mezőgazdasága Raskó György az OECD-tanulmányról, a magyar agrárbajok lehetséges orvoslásáról magyar mezőgazdaságról adenki , mi mindenül mást mond. Egyesek szerint a válság olyan mély, hogy hamarosan összeomlik a szebb és gazdagabb napokat látott ágazat, mások egyáltalán nem ítélik ilyen tragikusnak a helyzetet. A Földművelésügyi Minisztérium jó egy éve felkérte a 24 fejlett országot tömörítő OECD-t, pontosabban annak mezőgazdasági bizottságát, hogy adjon objektív képet a magyar agráriumról. A tanulmány elkészült, ám egyelőre, az OECD kérésére nem hozható nyilvánosságra. A dolgozat főbb megállapításairól azonban Raskó Györggyel, az FM államtitkárával eszmét cserélhettünk. Elöljáróban csak anynyit: egy időzített bomba kontúrjai sejtenek... - Tervekből, programokból, tanulmányokból volt már elég. Eredmény viszont nemigen mutatkozik. Az OECD szakbizottsága egy semlegesnek, függetlennek tekinthető háttérintézmény, melynek szakmai véleményét, számításait vita nélkül elfogadja mindenki. A tanulmány elsősorban mezőgazdaságunk támogatottsági szintjét - hogy az milyen volt a ’80-as években s milyen ma - elemzi, összehasonlítva a konkurens országok, első helyen az EK-, az EFTA-országok hasonló mutatóival. Ez az anyag bebizonyította azt, igaz, ezt eddig is tudtuk, hogy a honi mezőgazdaság támogatási szintje az elmúlt évtizedben gyakorlatilag az EK-szinten volt Ennek számos, közte politikai oka volt; a népet olcsó élelmiszerrel kellett ellátni, jóllakatni. Akkor 50-60 százalékos szubvenciós kulcsok voltak átlagosan. Nem véletlen tehát, hogy magas volt a hús- és a tejfogyasztás hazánkban. A világbanki tanulmányok alapján a Valutaalap a 80-as évek derekén jelezte először, hogy e rendszer finanszírozása előbb-utóbb gondokat fog okozni. A Valutaalap már a Grósz-kormány alatt követelte az irányváltást, azaz a támogatások mérséklését. Ez gyakorlatilag meg is történt, s mire az Antall-kormány felállt, a támogatási szint nem volt 10-12 százaléknál magasabb. Azóta liberalizálódott a gazdaság, ami szintén súlyos jövedelemvesztést okozott a termelői körben. Az elmúlt három évben az agrárolló hihetetlen mértékben kinyílt, elsősorban azért, mert az ipari termékek árszintje gyakorlatilag elérte a nyugat-európait, ugyanakkor a felvásárlási árak ettől messze elmaradtak. Persze nem csak emiatt vannak pénzügyi nehézségek. Az életszínvonal romlásával párhuzamosan csökkent itthon a fizetőképes kereslet, vagyis egyre kevesebb agrártermék talált vevőre. A magyar termelő nyugati társa bevételének a felét könyvelheti csak el, például egy EK- gazda tavaly, átszámítva, egy tonna étkezési búzáért átlagban 18-19 ezer forintot kapott, a honi 7-8 ezret. Más termékeknél is hasonlóak az arányok. Javulás tíz év múlva -Nyilván, mert a Lajtán túl szinte minden áru mellé jelentős támogatást tesz a gazdag állam, politikai okokból elsősorban. A szubvenció csak az egyik ok. Tény, hogy egy magyar polgár jövedelme a nyugatinak a hatoda, nyolcada. A termelő árszint emelésének legnagyobb gátja a fizetőképes kereslet szűkös volta, hiánya. És ez mindaddig így lesz, amíg a gazdaság érzékelhető növekedésnek nem indul. A magyar fogyasztó jelenleg nem viseli el az élelmicikkek árának legkisebb felsrófolását sem, nem sztrájkol, csak az eddiginél is kevesebbet vesz tejből, húsból. A dilemma tehát az, hogy a hazai vásárlóerő mikorra emelkedik olyan szintre, amely lehetővé teszi az élelmiszerek termelési költségeket fedező és némi nyereséget is adó áremelését. Ezek szerint gyors változást csak a régi módszerek, például ártámogatások ismételt bevezetésével lehetne elérni. Csak hát erre a költségvetésben nincs forrás. Ez egyértelmű. Ezért csak azt tudom mondani, és ezért támadnak is, hogy lényegi javulásra 8-10 évnél előbb nem számíthatnak a termelők. A tanulmány is ezt szögezi le. - Eddig büszkék lehettünk az agrárexport eredményeire. A külpiaci versenypályán nem nyerhetünk? - Amennyiben a GATT-tárgyalások nem hoznak belátható időn belül eredményt, Kelet-Európa országainak mezőgazdasága le fog zülleni a fejlődő világ szintjére, ez pedig egy időzített bomba. A problémát az okozza, hogy az OECD s ezen belül a tagországok még mindig hihetetlenül magas támogatást adnak a mezőgazdaságnak. Az USA-ban tavaly a termelőknek adott közvetlen jövedelemkiegészítés 28 százalék, az EK-ban 47 százalék, a közvetett, a fogyasztóknak adott támogatás pedig 18,7, illetve 40 százalék volt. Az OECD-országok tavaly összesen 350 milliárd dollárt fordítottak a mezőgazdaság szubvencionálására. A magyar támogatási szint ellenben körülbelül az új-zélandival egyenlő, ott 1991-ben négyszázalékos volt a támogatottság, ami lecsökkent a múlt évben háromra. Nem érdemes befektetni Úgy tudjuk, itthon 10-11 százalékos az átlagos támogatottság, amit mindenki kevésnek tartott. Ma már itt tartunk. És vélelmezhető, hogy a többi volt szocialista országban is hasonló a helyzet. Amíg tehát Nyugaton a helyzet változatlan, Keleten hihetetlen támogatáscsökkenés ment végbe. - Mit érzékelünk ebből mi, a piacra, közértbe járók? - Azt, hogy régiónkban az agrártermelés visszaesik, emelkednek az élelmiszerárak, növekszik a falusi munkanélküliség. Kelet-Közép-Európában, beleértve a FÁK országait is, állítólag már eléri a húszmilliót az agrármunkanélküliek száma. A termelők pedig szembesülnek az agrárolló szakadatlan nyílásával, ami számukra azt jelenti, hogy képtelenek gazdaságosan működni, hitelhez pedig nem jutnak; egyértelmű, hogy e területre most nem érdemes befektetni, mert nem térül meg. Az olcsó cukor ára A jelek szerint az OECD 24 fejlett országában továbbra is megmarad a támogatások jelenlegi magas szintje, vagyis a mesterséges termelésélénkítés. Azaz a felhalmozott fölösleg nem csökken. Sőt, nőni fog, amit nyilván rá akarnak sózni másokra, a közvetlen környezetükre, így természetesen ránk is. Ez az akció persze már évek óta zajlik, a nyugati termelők részesedése a keleti piacon egyre markánsabb. A magyar mezőgazdaság úgyahogy megtartotta exportpiacait, ám a hazai piacvesztéssel nem tudott megbirkózni igazán. A kelet-közép-európai rendszerváltás idején nem ezt ígérték, hanem érdemi gazasági segítséget. Egyre több jel mutat viszont arra, például a húsembargó, hogy mosolyon kívül egyebet nem kapunk tőlük. - Ha a fejlett országok tényleg azt szeretnék, hogy ez a régió szerves részévé váljon Európának, kialakulhasson az egészséges integráció, akkor az agrárpolitikájukon gyorsan változtatniuk kell. - Határozottan az ottani szubvenció mérséklését kérjük? - Egy kérésünk lenne: az OECD- országok termékei legalább a harmadik országok piacain ne jelenjenek meg támogatással. Németország például a marhahús kilóját két-három márkáért adja, ajánlja Kelet-Európának. Venni ennyiért lehet, persze az ottani termelő 5-6 márkával többet tesz zsebre, ez a támogatás. Ilyen alacsony árakkal a magyar termelő nem tud versenyezni. - Ez világos, de nézzük a vevő érdekét is. A szegény a világon mindenütt olcsón akar vásárolni. És ezek szerint tud is. - Erre van mód, csak hát ez nem ilyen egyszerű kérdés. Kétségtelen, hogy Magyarországra korlátlan menynyiségben importálhatnánk a honi önköltség alatti árért szinte minden agrárterméket, például kilónként 22 forintért cukrot, ami a boltban sem kerülne negyvennél többe. E lépést minden fogyasztó megtapsolná. De ezt követően nem lenne szükség sem cukorrépa-termelőkre, sem cukoriparraa magyar mezőgazdaságra. -Akkor mi lehet a megoldás? - Az ország gazdasági teljesítménye a támogatások növelésére nem ad lehetőséget, holott a termelési kedv, a termelés jövedelmezősége növelésének ez lenne a legegyszerűbb útja. A nincsből nem lehet adni. Ez a realitás. Javulás csak akkor remélhető, ha olyan agrárpiaci rendtartást működtetünk, amely átmenetileg, mesterségesen felhúzza a termelői árszintet. Ez az ár persze mindig a fogyasztói kereslet korlátjába fog ütközni. Ebből következik, hogy külpiaci terjeszkedésünket kell erősíteni, az ezt, illetve a mezőgazdaság hátterének számító szolgáltató infrastruktúrát fejlesztve; e körbe tartozik a finanszírozás, a hitelezés korszerűsítése, a tárolóterek, az utak, a telekomunikáció modernizálása, ezekre ugyanis lehet hosszú lejáratú hiteleket felvenni a nemzetközi pénzpiacról. Ugyanakkor, és ez legalább ilyen fontos, a lakossággal meg kéne értetni, ha a magyar agrártermelés, a falun élők helyzetén piaci eszközökkel kívánunk javítani, akkor lassan növelni kell az élelmiszerek fogyasztói árát. Csak ezek a fájdalmas lépések eredményezhetik az agrárvállalkozók jövedelmi helyzetének érezhető javulását.. Horváth L István (Havran Zoltán felvétele) Raskó György: „Csak fájdalmas lépések eredményezhetik az agrárvállalkozók jövedelmének javulását. “ A SKÁLA BUDAPEST NAGYÁRUHÁZ ÉS A SKÁLAMETRO ÁRUHÁZ TAVASZI AKCIÓJAÓRIÁSI VÁLASZOKKAL! Iln KERÉKPÁROK NAGY VÁLASZTÉKBAN! normál 11800,- Ft-tól verseny 23100,- Ft-tól Mountain Bike 21 900,- Ft-tól Camping 11800,- Ft-tól gyerekkerékpárok és BMX-ek 3 900,- R-tól POLAROID AKCIÓ! Most érdemes polaroid fényképezőgépet vásárolni, mert május 30ig két darab videokazettát kap ajándékba. Polaroid fényképezőgépek négyféle típusban 9.900,- Ft-ig 9.900,- Ft-ig. A hatás azonnali. KERTIBÚTOROK Flair műanyag székek 740,- Ft-tól 1 590,- Ft-ig Flair műanyag asztalok 2 990,- Ft-tól 7 520,-Ft-ig Flair napernyő 5 700,- Ft Flair zsúrkocsik 3 760,- Ft-tól 5 600,- Ft-ig fényszűrős napernyő 5 200,- Ft ENGEDMÉNYES JÁTÉKVÁSÁR! NE FELEDJE! A SZUPERMARKETEKBEN KÖZEL 200 HAZAI TERMÉKNÉL TOVÁBBRA IS ÁTVÁLLALJUK AZ ÁFÁ-T! A Skála Budapest Nagyáruház szupermarketje vasárnaponként 8.00 órától 13.00 óráig tart nyitva. VASÁRNAP INGYENES PARKOLÁSI LEHETŐSÉGI A SKÁLÁKBAN VÁSÁROLNI TAVASSZAL IS ARANYAT ÉR! & MINOLTA MINOLTA MAGYARORSZÁG KFT. GARANTÁLTAN NAGY KÜLÖNBSÉG! ’93 IFABÓ KIÁLLÍTÁS a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban 1993. május 4—7-ig. A pavilon 101/c stand rendkívüli minden másológép vásárlása esetén 15%-os, 1 db közép- vagy nagyteljesítményű másológép + 1 db fax vásárlása estén 20%-os árengedménnyel MINOLTA MÁSOLÓGÉP - FAX - ÉRTÉKESÍTÉS - SZERVIZ Kirendeltségek: 1117 Budapest, Galvani utca 4. Tel.:181-0720 Fax: 166-8837 · 4024 Debrecen, Batthyány u. 22. Tel.: 52/42-016 Tel/Fax: 52/49-916 · 9023 Győr, Tihanyi Á. u. 56. Tel./Fax: 96/16-246 · 7400 Kaposvár, Arany János u. 7/A Tel /Fax: 82/18-440 3530 Miskolc, Szent István u. 3. Tel.: 46/341-824 Fax: 46-355-693 ·* 6720 Szeged, Zárda utca 6. Telefon/Fax: 62/324-877, 62/312-467