Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

A politizálás szakmává válik A tolerancia ünnepe 6. oldal Migyar Nemzet Társadalombiztosítási választások: mit ígérnek a szakszervezetek? 7. oldal Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1993. május 3., LVI. évfolyam, 101. szám M­i, boszniai mohamedánok PÁRIZS - Megnyitja-e az utat a boszniai béke előtt a vasárnap délelőtti, várva várt athéni alá­írás? Vagy a világpolitika centru­mába került exjugoszláv drámá­ban csak felvonásközi szünetnek vagyunk tanúi? Mindkét kérdést in­dokolt föltenni, bár jó egy eszten­dővel a szarajevói ostrom meg­kezdése és sok-sok megrendítő tra­gédia után most talán először mu­tatkozik esély a már többször elte­metett Vance-Owen-terv föltá­masztására és így a háborúsko­dás beszüntetésére. Karadzsics, a boszniai szer­­bek - enyhén szólva - konok veze­tője végre beleegyezését adta ab­ba, hogy az országot tíz körzetre osszák föl, s a béke előkészítésé­ben, az ENSZ 820-as számú hatá­rozatának a végrehajtásában a NATO erői vegyenek részt. A jó­váhagyás az utolsó előtti vagy ta­lán utolsó utáni pillanatban érke­zett, meglehet, a „civilben" pszi­chiáter szerb vezér megérezte, hogy hosszas vajúdás után a nyu­gatiak igazi tettekre szánták el magukat. Az első kártyát a hét ele­jén már kijátszották: a szankciók szigorításával szinte karanténba zárták Szerbiát, ami nyilván el­gondolkodtatta a kiegyezés kul­csát alighanem kezében tartó Mi­losevics belgrádi vezetőt. Nem tudni, hogy pontosan milyen kette­jük kapcsolata, mennyire hat boszniai szerb kollégájára a belg­rádi politikus, az azonban egyre nyilvánvalóbbnak látszott az el­múlt napokban, hogy a nyugati politikusok az óceán innenső és túlsó oldalán képtelenek tovább halogatni az igazi cselekvést. A közvélemény, a sajtó mind hango­sabban követelte az eredményes közbelépést a szörnyű vérontás megszüntetésére. Tapasztalhatja ezt az öreg földrészt fölkereső Christopher kül­ügyminiszter és több amerikai sze­nátor. A szerbek és horvátok ke­gyetlenkedéseit elítélő cikkében Jean D'Ormesson, a francia publi­cisztika egyik vezéregyénisége a boszniai mohamedánok helyzetét a bejrúti keresztényekéhez hason­lította. Az ENSZ szándékainak ne­mességéhez, eszközeinek véges­ségéhez kétség sem férhet, írta a Le Figaro hasábjain a Francia Akadémia tagja, s a vérontásra mindazok, akiknek csak hangjuk van, de hatalmuk nincs, csupán egyet mondhatnak: „Mi mind­annyian boszniai mohamedánok vagyunk." A hivatalba lépésének századik napjához érkező Clinton elnök és az egymással a szokásos módon vitázó nyugat-európaiak ma már nem engedhetik meg ma­guknak, hogy bénultan szemléljék a közép-európai múlt nacionalista gyűlölködéseitől teljesen megfertő­ződött exjugoszláviai sebek továb­bi elmérgesedését. Ha a vasárna­pi athéni aláírás mögött valami­féle csel húzódnék meg, máris elő­kerülhet a második kártya, a bosz­niai mohamedánokat sújtó fegy­verembargó föloldása - ezt külö­nösen a britek ellenzik -, vagy a harmadik, a szerb állások ellen in­dítandó légi csapások. A nem ép­pen szószátyár Werner NATO-fő­­titkár a héten fölfedte, „már" ké­szülőben az erre vonatkozó ter­vek. Persze a légi csapások kocká­zata óriási, ezért mindenki jobban örülne, ha a szerbek beleegyez­nének a béketerv elfogadásába. Balladur francia kormányfő a mi­nap „új berlini kongresszust" java­solt a Balkán tüzeinek eloltására. Berlinben vagy másutt valószínű­leg még sok konferenciára lesz szükség, és­­ sokáig. Akár az ez­redfordulóig vagy tovább. Martin József Karadzsics Athénban aláírta a Vance-Owen-féle béketervet ÚJVIDÉK - Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető vasárnap délben Athénban aláírta a Vance-Owen-féle béketervet. A „térképekkel” és az át­meneti kormányról szóló megállapo­dással együtt. Lord David Owen és Cyrus Vance, a két társelnök is kéz­jegyével látta el az okmányt. Minden jel szerint csupán azért hívták össze az athéni találkozót, hogy az aláírás­nak minél nagyobb feneket kerítse­nek, hisz a szerb fél már elutazáskor eldöntötte, hogy kimondja a boldogí­tó igent. Más választás nem is volt számára. Nem tudni, hogy az ok­mány, amelyre végül is rákerült a ci­rill betűs aláírás, milyen változtatá­sokat szenvedett, illetve módosult-e egyáltalán. Lényegesen biztosan nem. Egyes értesülések szerint a boszniai szerb küldöttség csak akkor egyezett bele az okmány tartalmába, amikor a társelnökök elfogadták, hogy a vegyes lakosságú kantonok­ban a rendőrségi alakulatokat az Unprofor adja, a másik pedig, hogy ezeket az ENSZ-erőket orosz kato­nák képezzék, ami nem éppen lénye­ges része az okmánynak. A koridor továbbra sem területi koridor, hanem egy Unprofor-ellenőrizte útvonal, amelyen nem szállítható sem fegy­ver, sem katonaság. Lord Owen az értekezlet befe­jeztével kifejezte elégedettségét, hogy mindhárom fél elfogadta mind a négy dokumentumot. Köszönetet mondott mindazoknak, akik szerepet vállaltak ebben a hosszú és nehéz békefolyamatban. Kiemelte, hogy Karadzsics követelésére bizonyos tisztázásokat eszközöltek az ok­mányban. De semmi részletesebbet nem közölt ezzel kapcsolatban. Mindenesetre a szerb fél igenje nem egy új kompromisszum eredménye, hanem inkább a nemzetközi nyomá­sé, s Belgrádnak - amelyre ez a nyo­más nehezült - volt döntő szerepe abban, hogy Karadzsicsot sikerült jobb belátásra bírni. Nem elhanya­golható kürölmény Clintonék kemé­nyebb fellépése sem, hogy katonai eszközökhöz is folyamodnak­­ a tö­meges szárazföldi haderő tömeges bevetését zárva csak ki­­, s a figyel­meztetés alatt valószínűleg a bosz­niai szerb célpontok elleni légitáma­dásokat kell érteni. (Folytatás a 3. oldalon) A moszkvai rohamrendőrség május elsején támadást intézett a felvonuló kommunista tüntetők ellen. A kormány­körök által provokációnak, a konzervatív ellenzék által Jelcin erődemonstrációjának minősített eseménynek több száz rendőr és civil sebesültje van. (Moszkvai tudósítónk beszámolója a 3. oldalon) (MTI külföldi képszolgálat) A világ nem hagyta magára önöket -jelentette ki a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője Göncz külföldi támogatást kért a menekültek ellátásához (Munkatársunktól) Hazánk befogadóképessége és forrásai végesek, ezért a menekült­ügyben hatékonyabb külföldi támo­gatást sürgetett pénteken Göncz Ár­pád köztársasági elnök a Vöröske­reszt székházában megtartott beszé­dében. A köztársasági elnök méltatta a Magyar Vöröskereszt tevékenysé­gét, úgy vélte: a menekültkérdés nem lehet rendőri ügy, nem a menedéket kérők kitoloncolásával, hanem a problémák gyökerének kezelésével lehet eredményt elérni. Göncz Árpád méltatta a karitatív szervezet szociá­lis tevékenységét. Csak a kulturált adakozás segíthet, az alamizsna an­nak is megalázó, aki kapja és annak is, aki adja. A köztársasági elnök sze­rint a Magyar Vöröskereszt a segít­ségadás példáját nyújtotta fennállá­sának 112. évében. Ennek elismeré­seként kitüntetéseket adott át Sztuch­­lik Rezsőnek, a Magyar Vöröskereszt volt főtitkárának és Horváthné dr. László Júliának, a volt főtitkárhelyet­tesnek. (Folytatás az 4. oldalon) Paloznak az újrakezdés példája - mondta Antall József a faluházavatón (Munkatársunktól) Ukrajnai látogatását befejezve egyenesen Munkácsról érkezett pén­teken Paloznakra Antall József mi­niszterelnök, hogy felavassa a most elkészült faluházat. A 347 lelket számláló Balaton-felvidéki falu két éve vált külön Csopaktól, s a most átadott faluház húszmillió forintos építési költségéből 16 milliót álltak saját forrásból, míg négymilliót cél­­támogatásként kértek és kaptak. Balogh Lajos polgármester kö­szöntője után Antall József mondott beszédet népes hallgatóság előtt. A mi­niszterelnök először a kárpátaljai ma­gyarok üdvözletét adta át, s megem­lítené kötődését a tájhoz, hiszen ő a dörgicsei Antall család leszármazottja. (Folytatás az 5. oldalon) Camdessus-Szabó-Bod találkozó Küszöbén az új megállapodás a Valutaalappal (Tudósítónktól) WASHINGTON - Kedden tető alá kerülhet hazánk és a Valutaalap új elvi megállapodása, amelyet - a májusi parlamenti előterjesztést kö­vetően -júniusra önthetnek végleges formába - közölte a magyar tudósí­tókkal Szabó Iván pénzügyminiszter, ki Bod Péter Ákos MNB-elnökkel részt vett a hét végi washingtoni nemzetközi pénzügyi tanácskozáso­kon, s vasárnap reggel tárgyalt Cam­dessus vezérigazgatóval. Ez tehát nem a korábbi alkudozások folytatá­sa, mert az nem lett volna a módosult helyzetben indokolt, hanem - annak nagyon alapos szakértői, keddig is folytatódó megvitatása nyomán - új megállapodás az elkövetkező másfél évre. Tehát, mint Szabó megjegyez­te, az 1993-as deficit és az 1994-es költségvetés „sarokszámainak” fi­gyelembevételével körvonalazódó megegyezés, amely jelzi, hogy a Va­lutaalap ,jól fogadta” a hároméves konszolidációs kormányprogramot. S amint Bőd hozzátette, az új megál­lapodásban nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi intézményrendszer tovább­fejlesztése. Egyébként Camdessus szintjén nem is kerültek szóba a ma­gyar költségvetési hiány konkrét szá­mai, elsősorban arra összpontosítot­tak, hogy hazánk „új szakaszba” lé­pett, „új kihívásokkal” kell szembe­néznie, s ehhez kellenek például a Világbank új hitelei, amelyeknek előfeltétele az egyezség a Valuta­alappal, az jelenti a „pecsétet” gazda­ságpolitikánk jóváhagyására. Két kérdésben is kifogás tárgya volt vi­szont Szabóék szerint a hazai gya­korlat: a Valutaalap szakértői „túlfi­­nanszírozottnak” tartják az önkor­mányzatokat, s úgy vélik, a magas hitelkamatszint „gátja egy dinamikus beruházási politikának”. Lapunk kér­désére, hogy e szóbeli megállapodás mennyiben ígéretesebb, mint volt a múlt őszi, a pénzügyminiszter nem óhajtotta kommentálni a még elődje tárgyalta s immár meghaladott, to­vább „nem erőltetett” egyezkedést, s egyértelműen biztosra vette a mosta­ni véglegesítését. (Folytatás a 9. oldalon) Párizst sokkolta Bérégovoy öngyilkossága (Tudósítónktól) PÁRIZS - Végzetes emberi tra­gédia terheli a francia politikai életet: önkezével vetett véget életének a szo­cialista korszak utolsó miniszterelnö­ke. A 67 éves korában elhunyt Pierre Bérégovoy érdemeit a hét végén az ellenzéki szocialisták, de a kormány­zó konzervatívok is méltatták. Béré­govoy szombat esti halála miatt Balladur kormányfő elhalasztotta gazdasági föllendülési programjának szerdára tervezett előterjesztését. A látszat szerint semmi sem muta­tott a közelgő tragédiára. Mint minden hét végén, Bérégovoy most is vonatra ült, hogy Párizsból a mintegy 300 ki­lométerre lévő Nevers városába utaz­zék. Itt polgármester 1983 óta, szeret­tei rendre itt várták. Gilberte asszony, akivel 1948 óta élt házasságban, há­rom gyermeke és öt unokája. (Folytatás a 3. oldalon) Szeles Mónika elhagyta a kórházat „Micsoda emberek vannak... Azt a borzalmas pillanatot sohase felejtem el” - nyilatkozta vasárnap Szeles Mónika, mielőtt elhagyta volna a hamburgi egyete­mi klinikát, ahová pénteken szállították be, miután a Magdalena Maleeva elleni mérkőzése közben hátba szúrta őt Günther Parche. A vizsgálati fogságban lévő 38 éves munka nélküli esztergályos Steffi Graf iránti rajongásával magyarázta tettét. Az EPA felvétele a merénylet utáni pillanatot rögzíti, amikor egy rendező siet a női tenisz világelsőjének segítségére. (Tudósításunk a 13. oldalon) (MTI külföldi képszolgálat) MA BELFÖLDÖN Az ifjúságpolitikát új alapokra kell helyezni 4. oldal Solt Pál a bírói függetlenségről 4. oldal Magyar Nemzetisz Érden: Magyarság és kisebbségi lét 5. oldal Bíróság döntsön az alapítványról 5. oldal Osztalék csak kisbefektetőknek 9. oldal Van-e kiút a válságból? 9. oldal A herdálás elkerülhető 10. oldal Felfedi magát a dalszövegíró 11. oldal KÜLFÖLDÖN A húsembargó magyar szemmel, Brüsszelből 2. oldal Varsó a regionális együttműködés híve -nyilatkozta a lengyel nagykövet 2. oldal Clinton kész a katonai beavatkozásra 3. oldal SPORT Örömsirató aranin 12. oldal Teniszcsoda a Margitszigeten 12. oldal

Next