Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

Az összeomlás senkinek sem lenne Jó Interjúnk Pető Ivánnal a 7. oldalon 6. oldalMagyar Nemzet Erősebb polgármestereket! 4. oldal Lehet-e több elmélete a rendszerváltásnak? 35. Polgárjogot nyert­ e­l a gyáriparos-szövetség? ! 8. oldal Dörömbölnek a hitelezők 9. oldal Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1993. június 1., LVI. évfolyam, 125. szám Göncz Árpád a Don-kanyari emlékkápolna avatásán: Ne vegyünk részt mások háborújában A Π. magyar hadsereg tragédiájá­ból le kell vonnunk a tanulságot: egy kis ország hadseregének a határok vé­delme a kötelessége, s nem az, hogy be­leszóljon a világpolitika formálásába, hogy a nagyhatalmak oldalán, a nagy­hatalmak mellett részt vegyen mások háborújában. Olyan hadsereget köte­lességünk fenntartani, amely képes megvédeni határainkat - egyebek kö­zött ezeket hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn, a pákozdi Mészeg-hegyen, a Megbékélés emlék­művének, a Don-kanyari emlékkápol­nának az avató ünnepségén, amelyről az MTI tudósított. A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a □. magyar hadsereg harcosai - bár­mennyire áldozatok voltak is - győztek önmaguk felett, hősök voltak, mert hi­tük szerint védelmezték a hazát, az or­szágtól kétezer kilométernyire, rossz fegyverzettel, rosszul élelmezve, me­leg ruha nélkül, gyakran iszonyatos túlerővel szemben. A Don-kanyari emlékkápolna cél­ja, hogy olyan hely legyen, ahol az is­meretlen földben nyugvókért is le le­het tenni egy szál virágot. Az emlék­művek - mondta Göncz Árpád - a múlttal, a jelennel való megbékélést, a valóság tudomásulvételét is jelentik. A kegyeleti helyet megáldották a történelmi egyházak képviselői, majd egy túlélő, Zakar József tartalékos orvos-főhadnagy mondott köszönetet harcostársai nevében. A kápolna a Don-kanyari Emlékkápolna Alapít­vány segítségével, széles körű társa­dalmi összefogással jött létre. A befe­jezéshez kétmillió forint hiányzik, aminek előteremtéséhez Göncz Árpád beszédében kérte az ünnepség részve­vőinek és a távollévőknek a segítségét. (A hősök napi más megemlékezésekről tudósításunk az 5. oldalon) Havran Zoltán kivétele A szejm feloszlatása után A lengyel pártok megkezdték választási kampányukat HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Varsóban ismét felgyorsultak az események azután, hogy Lech Walesa bejelentette, nem­ fogadja el Suchocka miniszterelnök asszony lemondását és elrendeli a parlament feloszlatását. Mi­közben a koalíciós kormány és a szejm még működik, a lengyel pártok már megkezdték választási kampányukat.­­ Ötvenöt év óta először oszlatja fel Lengyelországban az államfő a szej­­met. Az elnök döntését szóvivője, Andrzej Drzycimski azzal indokolta, hogy a parlament kimerítette lehetősé­geit, és nem volt esély arra, hogy sike­rül új kormányt alakítania, az ország pedig nem maradhat vezetés nélkül. (Folytatás a 2. oldalon) Szarajevó maga volt a pokol Ismét felerősödtek a harcok Boszniában ÚJVIDÉK - Vasárnap Szaraje­vó maga volt a pokol, jelentették a helyszínről. A város feletti Trebevic hegységért folytak a legelkeseredet­­tebb harcok. Szerb források muzul­mán offenzíváról adtak hírt, amely­nek egyik célja az volt, hogy átvágja a Paléba vezető utat. Diverzánsokat is bevetettek (hírek szerint eddig har­mincnak találták meg a holttestét). (Folytatás a 3. oldalon) Az orvos és a pénz i­smerősöm zaklatott. Házior­■­vosként önállósítaná magát.­­ Sérült önérzete nevében is. Akkor nem kellene az önkor­mányzatnál kuncsorognia, és nem volna rászorulva a beteg testet öltött hálájára. De mert az orvosnak dilemmája szokott len­ni, tart is a viszonylagos függet­lenségtől. A hivatal packázásá­­tól, az APEH újabb ötletétől, ne­tán a biztosító talál ki valamit. Meg itt vannak az árak... Az a szokásuk, hogy emelkednek. De ki, mikor fogja megtéríteni a kiadások növekedését? Az nem hárítható át a betegre. Aki amúgy is sokat olvas a vállalko­zó orvosról, és azon tévhit áldo­zatává válik, hogy magánpraxist is keres fel. Márpedig ha ő megfi­zeti az orvost, akkor minek a há­lapénz. Mindezt megfontolva (?) megtörténhet, hogy május 31-ig nem jelentette be önállósodási szándékát, és kitart a sérült önér­zete, az önkormányzat és a há­lapénz mellett. Holott bátraké a szerencse, viszont ésszel él az ember. S vannak kiszámítható dolgok is. Például a bevétel. A mai finanszírozási feltételekkel. Ha netán elfogadják a Magyar Orvosi Kamara javaslatait a ponz értékének kisebb degresz­­sziójáról és az inflációhoz iga­zodó finanszírozásról, akkor a többlet „kártyanyereségnek" te­kintendő. A költségekről szólva elkülönítendő a befektetésre szánt összeg, és számolni kell a tervezett inflációval is. Sokat hal­lani a nagyobb takarékosságról is, mint jövedelemforrásról. A ka­mara képviselő-testületének ülé­sén volt, aki attól félt, hogy a spórolós orvos átvállalja az asszisztensi munkát. A szakmán kívüli inkább attól tart, hogy a drága benzinre tekintettel eset­leg távgyógyításhoz folyamodik az orvos, és telefonon rendel bo­rogatást, mély lélegzetet és azt, ami a házipatikában van. De el­hessegeti ezt a gondolatot. El­végre mind e változás elsősor­ban a beteg érdekében történt. Ha bevételt és kiadást egybevet­ve a vállalkozó orvos nem szá­míthat nagyobb jövedelemre, mint amennyit alkalmazottként elért, akkor egyelőre ne szakítsa meg munkaviszonyát. A kamará­nak egyébként vannak számítá­sai, hogy mekkora bevétel ese­tén kifizetődő a vállalkozás. A hivatal packázásai ugyan kiszámíthatatlanok, de az önkor­mányzattal való viszony nem az. Feltételezhető, hogy ő is a beteg­­ellátás javítására törekedik, és azt nem a vállalkozó orvos terhé­re akarja elérni. Kölcsönösen fel­tételezve egymásról etikát és jó­indulatot, jobb szerződésben rögzíteni az orvos és az önkor­mányzat kikötéseit. Mint a latin mondja: „Clara pacta boni ami­ci". A tiszta alku­­ jó barátság je­gyében. Kovács Judit Antall József televíziós interjúja „Az MDF válsága drámai, de nem tragikus” (Munkatársunktól) Antall József miniszterelnök ak­tuális politikai kérdésekre válaszolt tegnap este a televízió 24 óra című - egyenes adásban elhangzott - műso­rában. Az MDF belső válságát úgy minősítette, hogy az drámai, de nem tragikus. Elmondta, hogy Für Lajos lemondása ügyvezető elnöki tisztéről nem érte váratlanul. Für lemondását megelőzően azt mind vele, mind Le­­zsák Sándorral megbeszélte. Az ügy­vezető elnökség hétfői ülésén hozott határozatok Für Lajos tudtával és egyetértésével születtek. Az MDF szétválásával kapcso­latban Antall József leszögezte: vá­lásról szó sem lehet, mert ahhoz két egyforma fél kell. Csak kiválással tá­vozhat Csurka István a pártból. Ez azt is jelenti, hogy nem történhet va­gyoni, illetve pénzügyi megosztás. Arra a kérdésre, hogy bekövet­kezhet-e kormányválság, a minisz­terelnök kifejtette, hogy a közép-ke­­let-európai régióban kormánya érte meg egyedül a három esztendőt. Csurka István kiválása nehéz helyze­tet teremthet, de elvtelen alkudozásra Antall József nem hajlandó. A Csur­ka István és közte levő ellentéteket nem személyinek, hanem politikai­nak minősítené. (Folytatás az 5. oldalon) A hat alelnök felváltva látja el az ügyvezető elnöki teendőket Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját! (M­unkatársunktól) Hétfőn délelőtt Csurka István nem vett részt azon a békéltető tár­gyaláson, amelyet tegnap délelőttre szerveztek a párt vezetőivel, s amely­nek célja Katona Tamás államtitkár nyilatkozata szerint a békés elválás részleteinek megbeszélése lett volna. Ugyanakkor az MDF országos elnök­sége hétfőn délután három órakor egy másik fontos kérdésben kívánt dönte­ni: Für Lajos ügyvezető elnök lemon­dása után új elnököt akartak választa­ni. Az elnökségi ülésen Antall József miniszterelnök, pártelnök vezetésé­vel tizenöten vettek részt, Für Lajos, Fekete Gyula és Balás István előre jelezték távolmaradásukat, Csurka István, Zacsek Gyula és Zétényi Zsolt sem vettek részt az ülésen. Herényi Károly szóvivő lapunknak már dél­előtt elmondta: rengeteg fax érkezett a pártközpontba, s egyhangúlag min­denki Lezsák Sándor alelnököt kí­vánná látni az ügyvezető elnöki posz­ton. Este fél hétkor - az elnökségi ülés szünetében - Herényi Károly a sajtótájékoztatón bejelentette: az el­nökség egységes döntése alapján meghatározatlan időre Lezsák Sándor alelnök veszi át az ügyvezető elnöki teendőket. Az ügyvezető elnök sze­mélyére hosszas tárgyalásokon Antall József miniszterelnök, pártelnök tett javaslatot, de az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött. Ez azt jelen­ti, hogy bizonytalan ideig a hat alel­nök látja el felváltva e poszt teendőit. Lezsák Sándor a sajtótájékozta­tón elmondta: csalódott, hogy az ál­tala remélt és szükséges csapatmun­ka most sem jött létre, mert Csurkáék távolmaradtak. (Folytatás az 5. oldalon) MA A francia elnök „Gorbi-mániája” 2. oldal Viták a német abortuszdöntésről 2. oldal Új katolikus egyházmegyék 4. oldal Oktatási reform az Iparművészeti Főiskolán 10. oldal KEK-ezüstérmes a Fotex-Veszprém 13. oldal Záhony különleges gazdasági övezet lesz? Egyedülálló európai vállalkozás Európa első különleges gazdasá­gi övezetének létrehozását tervezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Záhony-Kisvárda-Vásárosnamény között Kormányzati támogatással mától háromnapos nemzetközi kon­ferenciát tartanak erről Záhonyban, amely az övezet hídfőállása lenne. A mintegy 150 résztvevő közön szere­pelnek a magyar és az ukrán kor­mány képviselői is. Az eseményt kö­vetően, június 3-án és 4-én pedig Ungváron és Záhonyban tartja ülését a magyar-ukrán gazdasági vegyes­bizottság. (Folytatás a 9. oldalon) Tiltakozó megmozdulások Solingenben• Újabb szélsőjobboldali merénylet törökök ellen Németországban BONN - Mély megdöbbenést keltett Németország-szerte az öt tö­rök nő tűzhalálát követelő szombati merénylet. A gyújtogatás nyomán teljességgel leégett egy török család lakóháza. A bent rekedt lakók nem tudtak idejében kimenekülni és a lángokban lelték halálukat. Az ál­dozatul esett gyermekek közül egy másfél éves csecsemő már túl van az életveszélyen, egy 15 éves fiú életéért lapzártakor még folyt a küzdelem. A hatóságok a szélső­­jobboldal merényletére gyanaksza­nak, és ezért módszeresen átfésülik az ismert terrorista bandák lakó- és búvóhelyeit. (Folytatás a 3. oldalon) (Reuter-fotó)

Next