Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

Tisztelt Szerkesztőség! KEDD, 1993. július 13. 12 Magyar Nemzet Mit mondott a Szabad Európa? A Magyar Nemzet 1993. jú­lius 3-ai számában interjút kö­zölt Für Lajos honvédelmi mi­niszter úrral. Ebben az MDF el­nökségi tagja többek között ar­ról beszélt, hogy a sajtó pártjá­val szemben kezdettől fogva el­lenségesen viselkedett. Példa­ként a Szabad Európa Rádió la­kiteleki tudósítását hozta fel: „Először gyűltünk össze Lakite­leken. És vagy aznap este már,iár vagy pedig másnap a Szabad Európa arról beszélt, hogy Laki­­teleken antiszemiták gyűltek össze. Más pejoratív jelzők is el­hangzottak: konzervatív, népi, majdnem mucsai, igaz, nem állí­tásként, hanem kérdésként.” Gondos vizsgálat után meg­állapítottam, hogy a Szabad Eu­rópa Rádió az 1987. szeptember njteleki találkozóról ele­­któber 10-én beszélt egy Hí készített műsorban. A Htér úr utalásai a felvezető­kre alapulhatnak, ezért azt­erint idézem: „Megint találgat az ország. A vetélkedő kérdés ezúttal így hangzik: Mi volt szeptember 27-én, vasárnap Lakiteleken a Lezsák Sándor költő házának udvarán felállított sátorban? A lehetőségek: antiszemita ösz­­szejövetel?, a népi írók zászló­­bontása?, a népi írók szövet­ségre lépése Pozsgay Imré­vel?, a hatalom taktikájának újabb megnyilvánulása, hogy a Hazafias Népfront főtitkárán keresztül leszerelte a népi írók ellenállását?, nyílt, baráti ösz­­szejövetel, am­elyen zömében népi indíttatású értelmiségiek az ország nehéz helyzetéről ta­nácskoztak? Világnézetének, tempera­mentumának megfelelően ki-ki oda teszi a keresztet, ahová jó­nak látja. Valamennyi lehető­ségre talál érvet azon a hírbör­zén, amely olyan társadalmak velejárója, amelyek nem en­gedélyezik a szabad, ilyen két­séget eloszlató sajtót. És ezúttal a kiépített szamizdatcsatorná­­kon keresztül sem áramlik az információ, mert ezek munka­társait nem hívták meg Lakite­lekre. Próbáljuk összegezni a tényeket, amit biztosan tudunk: Tény először Lakiteleken találkozott mintegy 150, zömé­ben a népies irányzathoz tartozó vagy hozzá közel álló értelmi­ségi. »Zömében«, mert voltak ott reformközgazdászok és egy, az urbánusokhoz tartozó író is. Tény másodszor: jelen volt és a fő referátumot tartotta Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front főtitkára. Tény harmadszor nem hívták meg az ellenzék egyik irányzatának képviselőjét sem. Tény negyedszer hét órán át számos felszólaló élesen bí­rálta a társadalmi, politikai vi­szonyokat. Végül elfogadtak egy nyilatkozatot, amely rövi­den rögzíti a vita fontosabb megállapításait és kifejezésre juttatja a résztvevők kívánságát egy Magyar Demokrata Fórum alapítására, valamint olyan la­pok életre hívására, amelyek he­lyet adnak a társadalmi vitának. Ezt a nyilatkozatot még nem tették közzé. A szervezők azonban többszörösen kifeje­zésre juttatták azt a nézetüket, hogy a találkozó nem irányul senki ellen... hangsúlyozták, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum nyitott mindenki számára, tehát nem a népi írók szerveze­téről van szó. Időközben eljutott hozzám három résztvevő többé-kevés­­bé részletes feljegyzése a Laki­teleken elhangzott referátu­mok, felszólalások tartalmáról." Ezekből állítottam össze egy | tartalmi összefoglalót. Csak 1 olyan megállapításokat vettem­­ figyelembe, amelyek - a mon- | danivaló tekintetében - leg-­­ alább két egymástól független | feljegyzésben megegyeztek.”­­ Azt gondolom, hogy a Sza-­­­bad Európa Rádió lakiteleki ese- | ményekről szóló idézett, vala-­­ mint a felvezetést követő doku- | mentumműsora nem az MDF-­­ fel szembeni ellenséges maga- I tartást bizonyítja, mint ahogy azt­­ Für miniszter úr az interjúban­­ mondta, hanem sokkal inkább I példa arra, hogy nehéz informá-­­ ciós feltételekkel is lehet tárgyi-­­­lagos tudósításokat közölni. Kasza László­­ igazgatóhelyettes ! I Forma kontra I energia Az épületek tervezé­sénél, illetve azt megelő­zően, az épület használa­tánál felmerülő költségki­hatásokra vonatkozó szá­mítások aligha készülnek nálunk, holott ez választ adna arra, hogy bizonyos I tájolású épületeknél mek­kora és milyen formájú ablakfelületekkel lehetne csökkenteni a helyiségek energiaköltségeit és gaz­daságossá tenni a termé­szetes fényviszonyok ki-­­ használását, hogy az költ- 1 ségkímélő legyen. Mind- s erre az energiaköltségek­­ csökkentése mellett a szó- 1 bákban dolgozók" egész- 1 ségkíméléséhez is szűk- I ség van. Az ilyen irányú elő- 1 I zetes számítások és gon- | i­dolkodásmód teljes hiá- 1 I nyát bizonyítja a Lajos 1 I utcában nemrég megnyílt I I vásárcsarnok is. A laikus is felismeri,­­ I hogy az egész alacsony | i boltívű árkádsor alá és 1 I annak utcára nyíló íveinél | i kb. másfél-két méterrel 1 i beljebb elhelyezett bolt- 1 I sorok télen-nyáron, reg- 1 i géltől estig kizárólag 1 i mesterséges megvilágítás 1 I mellett üzemeltethetők.­­ Az épület formai je- 1 gyei tehát megszüntették­­ a természetes fényki- I használás minden lehető- 1 ségét, sokszorosra emel-­­­ve a kereskedő rezsikölt- s­ségeit, amiket nyilvánva­­­­lóan kénytelen lesz az I áraiba belekalkulálni. Az energiaköltsége-­­­két tovább növeli majd,­­ hogy az üzlethelyiségek, éttermek stb. közvetlenül arra az útvonalra nyílnak, amelynek szennyezettsé­gét Budapesten a máso­dik legveszélyesebbnek nyilvánították a piacon árult termékek ilyenfajta ellenőrzésénél. Mivel az üzlethelyiségek egyetlen „szellőztetési” lehetősé­gét ez az utcai járműfor­galom által mérgezett út­vonalra nyíló ajtó jelenti, előbb-utóbb nyilvánvaló­an mesterséges szellőzte­tés után kell az üzlettulaj­donosoknak nézniök, an­nál is inkább, mert példá­ul a friss élelmiszereket (zöldség, gyümölcs, hús, tej stb.) árusító boltokban a levegőcsere az áru rom­lásának megelőzéséhez is nélkülözhetetlen. A „forma kontra energia” kérdéskörnek azonban nemcsak a kis­kereskedők költségterhe­­inek emelkedése miatt kellene belekerülnie a magán- és középület-ter­vezésbe, hanem energia­gazdálkodási érdekből is. K.E. Budapest II . A?ÁL­­AMI VAGYONÜGYNÖKSÉG­­ Az ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG NYÍLT EGYFORDULÓS PÁLYÁZATOT ÍR KI A TATABÁNYA, Π. VÁGÓHÍD U. 4. ALATTI SZÉKHELYŰ GASZTROMEJÁL GÉP- ÉS BERENDEZÉSGYÁRTÓ RÉSZVENYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYEINEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE. A részvénytársaság saját tőkéje: 141 770 000,- Ft, jegyzett tőkéje: 106 000 000,- Ft. Az önkormányzatnak átadásra kerülő részvénycsomag névértéke: 16000 000,-Ft. A fentiek alapján pályázni lehet az Állami Vagyonügynökség tulajdonában lévő 104 400 000,- Ft névértékű, 98,5% tulajdonhányadot megtestesítő részvénycsomag egészének vagy egy részének megvásárlására. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. augusztus 30-a, 16 óra. A pályázat beadásának helye: Állami Vagyonügynökség (Budapest XIII. ker., Pozsonyi út 56., iktató) telefon: 269-8600 A vételi szándék bizonyítására 2 000 000,- Ft bánatpénzt az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig az ÁVÜ számlájára (MNB 232-98107-8024) kell befizetnie, valamint a pályázatnak tartalmaznia kell a megajánlott vételár erejéig banki fedezeti igazolást arról, hogy az összeg az ajánlattevő rendelkezésére áll. Pályázatot csak a tendercsomagot kiváltó pályázó adhat be. A pályázathoz E-hitel igénybe vehető, valamint a részvénytársaság alaptőkéjének 10%-a erejéig a vételárat kárpótlási jegyben kell fizetni, de e mérték felett is elfogad a kiíró kárpótlási jegyet. A pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát, mely nem lehet kevesebb, mint a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 60 nap. A pályázatra tendercsomag készült, amely tartalmazza a vállalat bemutatását, valamint a pályázati kiírást. A tendercsomag munkanapokon 9-14 óra között titkossági nyilatkozat ellenében az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti, földszinti ügyfélszolgálati irodájában vehető át. A tendercsomag ára 10 000 Ft + áfa. Információ beszerezhető: Pongrácz Lajos 34/310-805, Zsadányi István 269-8600/1081 Firkák az égen Nézem az eget és eltűnő­döm, hogy az ég vajon kié? Nyilván nem az enyém és nem valakié, hanem a földé és a rajta levő élővilág teljessé­géé. Azért vetődik fel e furcsa kérdés bennem, mert az eget manapság sokan „használ­ják”, és e használatnak nem kevés látható nyoma is marad, amely már elgondolkoztat. Néha az egykor oly nyu­galmas őrségi vidéken van al­kalmam időznöm és az égre feltekintenem. Napközben és este is szinte minden pillanat­ban egyszerre nem egy magas­légköri repülő látható, amint húzza a motorok égésterméké­ből keletkező csíkját az ég hal­ványodó kékjére. A csíkok las­san szétterülnek, majd magas­légköri felhő lesz belőlük, me­lyek egyre szélesedő sávja kö­veti életre keltőinek haladási irányát. A sávok a légköri áramlásokkal haladva lassan tovatűnnek, helyet adva a so­ron következőnek. Az eget jobban megfigyelve láthatjuk, hogy e felhők vonala gyanú­san egy irányt követ, és alig kétséges, hogy azok nagy há­nyada repülési eredetű. Manapság az ilyen csíkok és felhősávok sokasága fedi az eget, és e jelenség már annyira gyakori, hogy az ég fedettsége érzékelhetően nagyobb a nor­málisnál. A felhősávok és csí­kok seregéből kitűnően nyo­mon követhető, hogy azok lé­giforgalmi és egyéb, halandó ember előtt homályos célú re­pülésekből származnak. Mégis hol a megállás? Kinek érdeke, hogy az eget telefirkálják és elsötétítsék, megváltoztassák a napfény hatását, a föld légkörét és el­csúfítsák az égboltot? A kérdést föltéve érzi az ember saját kicsinységét és ki­szolgáltatottságát. No nem az Istennek vagyunk ezúttal ki­szolgáltatva, hanem saját faj­tánk meggondolatlan és fele­lőtlen rablógazdálkodásának, amely ma már az eget is kisa­játította. Lehet magyarázni a repülések roppant méretű fon­tosságát, de arra sem a légifor­galmi társaságok, sem pedig a katonai erők nem adnak vá­laszt, hogy milyen jogon teszik mindezt és hogyan fogják jó­vátenni a repülésekből eredő különböző földi károkat! "Nem kell magas képzettség ahhoz, hogy elgondoljuk e magaslég­köri repülések légkörre és a földi klímára gyakorolt má­sodlagos hatásait, nem is be­szélve arról a látványról, amit­­ ma az égbolt néha már nyújt.­­ Csak egy vagyok sok em­­­­bertársam közül, és a szemlélő- I­dés egy-egy ilyen pillanatában I átérzem a földet fenyegető ve­­­­szélyek mértékét és azok elhá- t rításának kétes lehetőségét. So-­­ kuknak kellene véleményüket­­ elmondaniuk valahol, ahol egy-­­ szer mégis hallgatnak az észre­­ és a szívre. Ahol nem állt meg I az óra, mint egyes békítőtár- i gyalások kerekasztalánál, ha-­­ nem más, valóban jó szándék-­­ kal és a jóért elkötelezetten pró- b­bálják meg fékezni az emberie s­ség mélybe rohanó szekerét. | Bodonyi Sándor | Budapest ­ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG I 2446 AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Gép- és Technológiaszerelő Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a Gép- és Technológiaszerelő Rt. jegyzett tőkéje 350 000 000 Ft, melynek 50%-nyi + 1 db tízezer Ft névértékű, összesen 175 010 000 Ft névértékű részvénycsomagja kerül értékesítésre. A részvények tulajdonosok szerinti megoszlása:­­ Állami Vagyonügynökség 88,76%,­­ helyi önkormányzatok 11,24%. Pályázni kizárólag az állami tulajdonú, a jegyzett tőke 50%-át kitevő + 1 db tízezer Ft névértékű, összesen 1­75 010 000 Ft névértékű részvénycsomag egészben történő megvásárlására lehet. A részvénycsomag megvásárlására E-hitel, kárpótlási jegy igénybe vehető. A privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. Az ajánlatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 5 példányban, magyar nyelven, zárt, feladó és cégjelzés nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „PÁLYÁZAT GÉPSZER Rt.” A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított 90 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. szeptember 2., 11.00 óra. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Iktató (fszt. 1-2.) A vételi szándék bizonyítására 5 M Ft-ot bánatpénzként letétbe kell helyezni a részletes kiírásban megjelölt számlán. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó részletes ajánlati anyag, valamint a társaság főbb adatait bemutató tájékoztató füzet titkossági nyilatkozat ellenében történő átvétele az alábbi címen: Állami Vagyonügynökség, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Ipar IV Igazgatóság 640. szoba. További információért szíveskedjenek Gyuris Évához fordulni. Ipar IV. Igazgatóság, 269-8600/1691

Next