Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
Tisztelt Szerkesztőség! KEDD, 1993. július 13. 12 Magyar Nemzet Mit mondott a Szabad Európa? A Magyar Nemzet 1993. július 3-ai számában interjút közölt Für Lajos honvédelmi miniszter úrral. Ebben az MDF elnökségi tagja többek között arról beszélt, hogy a sajtó pártjával szemben kezdettől fogva ellenségesen viselkedett. Példaként a Szabad Európa Rádió lakiteleki tudósítását hozta fel: „Először gyűltünk össze Lakiteleken. És vagy aznap este már,iár vagy pedig másnap a Szabad Európa arról beszélt, hogy Lakiteleken antiszemiták gyűltek össze. Más pejoratív jelzők is elhangzottak: konzervatív, népi, majdnem mucsai, igaz, nem állításként, hanem kérdésként.” Gondos vizsgálat után megállapítottam, hogy a Szabad Európa Rádió az 1987. szeptember njteleki találkozóról elektóber 10-én beszélt egy Hí készített műsorban. A Htér úr utalásai a felvezetőkre alapulhatnak, ezért azterint idézem: „Megint találgat az ország. A vetélkedő kérdés ezúttal így hangzik: Mi volt szeptember 27-én, vasárnap Lakiteleken a Lezsák Sándor költő házának udvarán felállított sátorban? A lehetőségek: antiszemita öszszejövetel?, a népi írók zászlóbontása?, a népi írók szövetségre lépése Pozsgay Imrével?, a hatalom taktikájának újabb megnyilvánulása, hogy a Hazafias Népfront főtitkárán keresztül leszerelte a népi írók ellenállását?, nyílt, baráti öszszejövetel, amelyen zömében népi indíttatású értelmiségiek az ország nehéz helyzetéről tanácskoztak? Világnézetének, temperamentumának megfelelően ki-ki oda teszi a keresztet, ahová jónak látja. Valamennyi lehetőségre talál érvet azon a hírbörzén, amely olyan társadalmak velejárója, amelyek nem engedélyezik a szabad, ilyen kétséget eloszlató sajtót. És ezúttal a kiépített szamizdatcsatornákon keresztül sem áramlik az információ, mert ezek munkatársait nem hívták meg Lakitelekre. Próbáljuk összegezni a tényeket, amit biztosan tudunk: Tény először Lakiteleken találkozott mintegy 150, zömében a népies irányzathoz tartozó vagy hozzá közel álló értelmiségi. »Zömében«, mert voltak ott reformközgazdászok és egy, az urbánusokhoz tartozó író is. Tény másodszor: jelen volt és a fő referátumot tartotta Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára. Tény harmadszor nem hívták meg az ellenzék egyik irányzatának képviselőjét sem. Tény negyedszer hét órán át számos felszólaló élesen bírálta a társadalmi, politikai viszonyokat. Végül elfogadtak egy nyilatkozatot, amely röviden rögzíti a vita fontosabb megállapításait és kifejezésre juttatja a résztvevők kívánságát egy Magyar Demokrata Fórum alapítására, valamint olyan lapok életre hívására, amelyek helyet adnak a társadalmi vitának. Ezt a nyilatkozatot még nem tették közzé. A szervezők azonban többszörösen kifejezésre juttatták azt a nézetüket, hogy a találkozó nem irányul senki ellen... hangsúlyozták, hogy a Magyar Demokrata Fórum nyitott mindenki számára, tehát nem a népi írók szervezetéről van szó. Időközben eljutott hozzám három résztvevő többé-kevésbé részletes feljegyzése a Lakiteleken elhangzott referátumok, felszólalások tartalmáról." Ezekből állítottam össze egy | tartalmi összefoglalót. Csak 1 olyan megállapításokat vettem figyelembe, amelyek - a mon- | danivaló tekintetében - leg- alább két egymástól független | feljegyzésben megegyeztek.” Azt gondolom, hogy a Sza-bad Európa Rádió lakiteleki ese- | ményekről szóló idézett, vala- mint a felvezetést követő doku- | mentumműsora nem az MDF- fel szembeni ellenséges maga- I tartást bizonyítja, mint ahogy azt Für miniszter úr az interjúban mondta, hanem sokkal inkább I példa arra, hogy nehéz informá- ciós feltételekkel is lehet tárgyi-lagos tudósításokat közölni. Kasza László igazgatóhelyettes ! I Forma kontra I energia Az épületek tervezésénél, illetve azt megelőzően, az épület használatánál felmerülő költségkihatásokra vonatkozó számítások aligha készülnek nálunk, holott ez választ adna arra, hogy bizonyos I tájolású épületeknél mekkora és milyen formájú ablakfelületekkel lehetne csökkenteni a helyiségek energiaköltségeit és gazdaságossá tenni a természetes fényviszonyok ki- használását, hogy az költ- 1 ségkímélő legyen. Mind- s erre az energiaköltségek csökkentése mellett a szó- 1 bákban dolgozók" egész- 1 ségkíméléséhez is szűk- I ség van. Az ilyen irányú elő- 1 I zetes számítások és gon- | idolkodásmód teljes hiá- 1 I nyát bizonyítja a Lajos 1 I utcában nemrég megnyílt I I vásárcsarnok is. A laikus is felismeri, I hogy az egész alacsony | i boltívű árkádsor alá és 1 I annak utcára nyíló íveinél | i kb. másfél-két méterrel 1 i beljebb elhelyezett bolt- 1 I sorok télen-nyáron, reg- 1 i géltől estig kizárólag 1 i mesterséges megvilágítás 1 I mellett üzemeltethetők. Az épület formai je- 1 gyei tehát megszüntették a természetes fényki- I használás minden lehető- 1 ségét, sokszorosra emel-ve a kereskedő rezsikölt- sségeit, amiket nyilvánvalóan kénytelen lesz az I áraiba belekalkulálni. Az energiaköltsége-két tovább növeli majd, hogy az üzlethelyiségek, éttermek stb. közvetlenül arra az útvonalra nyílnak, amelynek szennyezettségét Budapesten a második legveszélyesebbnek nyilvánították a piacon árult termékek ilyenfajta ellenőrzésénél. Mivel az üzlethelyiségek egyetlen „szellőztetési” lehetőségét ez az utcai járműforgalom által mérgezett útvonalra nyíló ajtó jelenti, előbb-utóbb nyilvánvalóan mesterséges szellőztetés után kell az üzlettulajdonosoknak nézniök, annál is inkább, mert például a friss élelmiszereket (zöldség, gyümölcs, hús, tej stb.) árusító boltokban a levegőcsere az áru romlásának megelőzéséhez is nélkülözhetetlen. A „forma kontra energia” kérdéskörnek azonban nemcsak a kiskereskedők költségterheinek emelkedése miatt kellene belekerülnie a magán- és középület-tervezésbe, hanem energiagazdálkodási érdekből is. K.E. Budapest II . A?ÁLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Az ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG NYÍLT EGYFORDULÓS PÁLYÁZATOT ÍR KI A TATABÁNYA, Π. VÁGÓHÍD U. 4. ALATTI SZÉKHELYŰ GASZTROMEJÁL GÉP- ÉS BERENDEZÉSGYÁRTÓ RÉSZVENYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYEINEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE. A részvénytársaság saját tőkéje: 141 770 000,- Ft, jegyzett tőkéje: 106 000 000,- Ft. Az önkormányzatnak átadásra kerülő részvénycsomag névértéke: 16000 000,-Ft. A fentiek alapján pályázni lehet az Állami Vagyonügynökség tulajdonában lévő 104 400 000,- Ft névértékű, 98,5% tulajdonhányadot megtestesítő részvénycsomag egészének vagy egy részének megvásárlására. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. augusztus 30-a, 16 óra. A pályázat beadásának helye: Állami Vagyonügynökség (Budapest XIII. ker., Pozsonyi út 56., iktató) telefon: 269-8600 A vételi szándék bizonyítására 2 000 000,- Ft bánatpénzt az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig az ÁVÜ számlájára (MNB 232-98107-8024) kell befizetnie, valamint a pályázatnak tartalmaznia kell a megajánlott vételár erejéig banki fedezeti igazolást arról, hogy az összeg az ajánlattevő rendelkezésére áll. Pályázatot csak a tendercsomagot kiváltó pályázó adhat be. A pályázathoz E-hitel igénybe vehető, valamint a részvénytársaság alaptőkéjének 10%-a erejéig a vételárat kárpótlási jegyben kell fizetni, de e mérték felett is elfogad a kiíró kárpótlási jegyet. A pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát, mely nem lehet kevesebb, mint a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 60 nap. A pályázatra tendercsomag készült, amely tartalmazza a vállalat bemutatását, valamint a pályázati kiírást. A tendercsomag munkanapokon 9-14 óra között titkossági nyilatkozat ellenében az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti, földszinti ügyfélszolgálati irodájában vehető át. A tendercsomag ára 10 000 Ft + áfa. Információ beszerezhető: Pongrácz Lajos 34/310-805, Zsadányi István 269-8600/1081 Firkák az égen Nézem az eget és eltűnődöm, hogy az ég vajon kié? Nyilván nem az enyém és nem valakié, hanem a földé és a rajta levő élővilág teljességéé. Azért vetődik fel e furcsa kérdés bennem, mert az eget manapság sokan „használják”, és e használatnak nem kevés látható nyoma is marad, amely már elgondolkoztat. Néha az egykor oly nyugalmas őrségi vidéken van alkalmam időznöm és az égre feltekintenem. Napközben és este is szinte minden pillanatban egyszerre nem egy magaslégköri repülő látható, amint húzza a motorok égéstermékéből keletkező csíkját az ég halványodó kékjére. A csíkok lassan szétterülnek, majd magaslégköri felhő lesz belőlük, melyek egyre szélesedő sávja követi életre keltőinek haladási irányát. A sávok a légköri áramlásokkal haladva lassan tovatűnnek, helyet adva a soron következőnek. Az eget jobban megfigyelve láthatjuk, hogy e felhők vonala gyanúsan egy irányt követ, és alig kétséges, hogy azok nagy hányada repülési eredetű. Manapság az ilyen csíkok és felhősávok sokasága fedi az eget, és e jelenség már annyira gyakori, hogy az ég fedettsége érzékelhetően nagyobb a normálisnál. A felhősávok és csíkok seregéből kitűnően nyomon követhető, hogy azok légiforgalmi és egyéb, halandó ember előtt homályos célú repülésekből származnak. Mégis hol a megállás? Kinek érdeke, hogy az eget telefirkálják és elsötétítsék, megváltoztassák a napfény hatását, a föld légkörét és elcsúfítsák az égboltot? A kérdést föltéve érzi az ember saját kicsinységét és kiszolgáltatottságát. No nem az Istennek vagyunk ezúttal kiszolgáltatva, hanem saját fajtánk meggondolatlan és felelőtlen rablógazdálkodásának, amely ma már az eget is kisajátította. Lehet magyarázni a repülések roppant méretű fontosságát, de arra sem a légiforgalmi társaságok, sem pedig a katonai erők nem adnak választ, hogy milyen jogon teszik mindezt és hogyan fogják jóvátenni a repülésekből eredő különböző földi károkat! "Nem kell magas képzettség ahhoz, hogy elgondoljuk e magaslégköri repülések légkörre és a földi klímára gyakorolt másodlagos hatásait, nem is beszélve arról a látványról, amit ma az égbolt néha már nyújt. Csak egy vagyok sok embertársam közül, és a szemlélő- Idés egy-egy ilyen pillanatában I átérzem a földet fenyegető veszélyek mértékét és azok elhá- t rításának kétes lehetőségét. So- kuknak kellene véleményüket elmondaniuk valahol, ahol egy- szer mégis hallgatnak az észre és a szívre. Ahol nem állt meg I az óra, mint egyes békítőtár- i gyalások kerekasztalánál, ha- nem más, valóban jó szándék- kal és a jóért elkötelezetten pró- bbálják meg fékezni az emberie sség mélybe rohanó szekerét. | Bodonyi Sándor | Budapest ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG I 2446 AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Gép- és Technológiaszerelő Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a Gép- és Technológiaszerelő Rt. jegyzett tőkéje 350 000 000 Ft, melynek 50%-nyi + 1 db tízezer Ft névértékű, összesen 175 010 000 Ft névértékű részvénycsomagja kerül értékesítésre. A részvények tulajdonosok szerinti megoszlása: Állami Vagyonügynökség 88,76%, helyi önkormányzatok 11,24%. Pályázni kizárólag az állami tulajdonú, a jegyzett tőke 50%-át kitevő + 1 db tízezer Ft névértékű, összesen 175 010 000 Ft névértékű részvénycsomag egészben történő megvásárlására lehet. A részvénycsomag megvásárlására E-hitel, kárpótlási jegy igénybe vehető. A privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. Az ajánlatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 5 példányban, magyar nyelven, zárt, feladó és cégjelzés nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „PÁLYÁZAT GÉPSZER Rt.” A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított 90 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. szeptember 2., 11.00 óra. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Iktató (fszt. 1-2.) A vételi szándék bizonyítására 5 M Ft-ot bánatpénzként letétbe kell helyezni a részletes kiírásban megjelölt számlán. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó részletes ajánlati anyag, valamint a társaság főbb adatait bemutató tájékoztató füzet titkossági nyilatkozat ellenében történő átvétele az alábbi címen: Állami Vagyonügynökség, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Ipar IV Igazgatóság 640. szoba. További információért szíveskedjenek Gyuris Évához fordulni. Ipar IV. Igazgatóság, 269-8600/1691