Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

A Magyar Nemzet A Tourinform adattárából Műemlékek Folytatólag, hetente egy két alkalommal közöljük a Ba­­laton környékén található ran­gos műemlékek, látnivalók rö­vid ismertetését amolyan kedv­csinálónak is. Aki összegyűjti a tájékoztatókat, kezében tudhat­ja e táj műemlékjegyzékét. BALATONSZEMES Volt Hunyadi-kastély, Gárdonyi Géza u. 1. Barokk stílusban épült a XVIII. szá­zadban. Részben átalakítva és bővítve. (Iskola) Magtár, Gárdonyi Géza u. 4. Barokk stílusban épült a XVIII. században. Egykori uradalmi istál­ló, Bajcsy-Zsilinszky u. 46. Barokk stílusban épült a X­VI­Ii. század közepén. (Postamú­zeum) R. k. templom, Fő u. 33. A XVIII-XIX. században épült. Átalakítva és bővítve barokk stílusban 1740 körül. Szentélyé­ben reneszánsz pásztorfór­um. BALATONSZENT­GYÖRGY Szent Vendel-szobor, Csillagvár u. 57. Talpazata 1801-ben, a szobor 1900 körül készült. Szent György-szobor, Csillagvár u. 52. A szoboralak késő barokk stílusban készült 1800-ban. Szentháromság-szobor, Csillagvár u. 40. Barokk erede­tű, 1616-ból való. Átalakítva 1931-ben. Népi lakóház, Csillagvár u. 68.1836-ban épült. (Tájház Csillagvár, Irtási dűlő. Ko­ra romantikus, 1820-23-ban épült. (Múzeum) Magtár, Battyánpuszta, 1780-ban épült. BALATONSZÁRSZÓ Református templom, Fő u. 73. 1810-ben épült, klasszi­­cizáló, késő barokk stílusban. BALATONUDVARI Lakóházak, Árpád u., Kerkápoly u. Városképi érték. Református templom, Kerkápoly u. 2. Késő barokk stílusban épült 1790 körül. Be­rendezése késő barokk. R. k. templom. Román stí­lusban épült a XIII. században. Klasszicista stílusban újjáépí­tették 1840 körül. BALATONBOGLÁR Nepomuki Szent János­­szobor, Szövetség u. 47.1797- ben­ készült, késő barokk stí­lusban. R. k. kápolna, Kishegy. Műemléki jellegű, a XVIII. században épült késő barokk stílusban. Rendezvények Térzene: július 7-én, szer­dán este 6 órakor Fonyódon a hajókikötőben. Alba Regia táncegyüttes folklórestje: július 7-én este 9 órakor Siófokon, a Dél-Balato­ni Kulturális Központban. Utcaszínház-találkozó: július 7-től 12-ig Keszthely vá­ros utcáin. A Sió tévé műsora Műsorkezdés: 19 óra - Hí­rek - Nachrichten - Időjárás­jelentés - Közlekedési hírek - Rendőrségi hírek - Mese - Helybéliek fóruma - Szolgálta­tóműsor (orvos t.: 84/312-704) - Divella-receptek - Környe­zetünk néprajza - Játék - 20.30 Film - Finom zenék - Játék - 22.30 Az ismeretlen fenevad (amerikai sci-fi 87') - 24.00 Játék - 00.45 Hírek: Nachrich­ten -1.00 Műsorzárás A víz hőfoka: 21 °C Balaton SZERDA, 1993. július 7. Balaton-felvidéki Nemzeti Örökségpark A „Badacsony expressz” veszélyesen gyorsul! Badacsony: Békássy Péter, a hegyközség és a földmérő bi­zottság elnöke, úgy is mint a tájegység első számú lokálpat­riótája és borásza, otthonában fogad. Mondandóját a lehető legtömörebben és legélesebben kell tolmácsolnom. Nem sem­mi dologról van szó: „mind­össze" a badacsonyi borkultúra módszeres elsorvasztásáról.­­ A helyzet a következő: eddig két-háromezer négyzet­méteres telekre, szülőföldre le­hetett úgynevezett „földes pin­cét” építeni. Ezek után ellen­őrizhetetlenül és hallatlan dina­mikával kezdtek el sokasodni a kacsalábon forgó építmények. A szőlőt tessék-lássék díszlu­gasnak meghagyták, de a többi hely az úgynevezett minőségi turizmus fogadására kellett, apartmanokra, pályákra és egyebekre. Ilyen egyszerű ez a „lukratív” módszer. Most egy külön kft. foglalkozik százhúsz ilyen egység - épületvagyon - felderítésével, értékbecslésé­vel, úgynevezett átvilágításá­val. Megállítani ezt a folyama­tot? Egyelőre kimondottan szá­nalmasnak tűnik. A badacsonyi önkormányzat utóbb súlyos ha­tározatra szánta el magát: a leg­kisebb beépíthető telek területét 15 ezer négyzetméterre emeli fel. A dolog meglehetős vihart kavart, a környezetvédelmi és természetvédelmi tárca politi­kai államtitkára, dr. Tarján Lászlóné pedig gyakorlatilag értékelhetetlen választ küldött rá.­­Kezemben tartom ezt a vá­laszt. Az elvi egyetértés hosszú felvezetése után közli: „A jó szándékú, felelősségérzetet és előregondolkodást tükröző ön­kormányzati rendeletet formai, eljárási okokból kellett elutasí­tani." Az államtitkár asszony ezek után régi törvényerejű rendeletekre és szabályzatokra hivatkozik, melyek „némi vé­delmet” nyújthatnak.) Ez kö­rülbelül olyan, mint amikor va­laki éhesen köröző cápákra szenteltvizet permetez. Jogi la­tolgatások szülik meg az új és újabb elutasításokat, s úgy tű­nik, míg a mai vezetés beleta­nul a kormányzásba, azalatt „elmegy a Badacsony exp­A levegőben nehéz milliók zizegnek, és a Badacsony szét­szabdalása folyik. A terület az­előtt egyházi és hercegi birtok volt, erre települt rá az állami gazdaság, a zöld területek meg­maradtak, s ami a római kor óta itt virágzott, azt ezek a keretek megtartották. Egy ilyen erejű kultúra, mint a badacsonyi, egy ideig még tartja magát, legyűrni is nehéz. De ez a tendencia vé­gem­ fog vele hosszú távon. Nos... ismét le kell­­juk az ominózus sorokat: senki ne hivat­kozzon ama, hogy nem hangzot­tak el időben vészjelzések! Ezt a vonalat nem szabad elengedni! (Fenn a hegyen, egészen a bazaltorgonák tövében, elátko­zott küllemű, ódon udvarház, pincéje évszázados, és a szag­­ a doh, a nyirkosság tévedhetet­len vonzó bukéja­­, mely ki­­árad belőle, szintén időtlen. A hordók hatalmasak és hallga­tagok, mint akik mindent tud­nak a beóvakodó, gyertyát állí­tó, topóval settenkedő ember­ről, kiknek kínzó kételyeit a kel­lemesen pincehideg, nemes, megfelelő következetességgel „vágott" és lélegeztetett, kéne­­zetlen bor tudja csitítani ideig­­óráig. E homályba süppedő boltívek, e fekete matuzsálemek felismerik a tiszta bor nyomá­ban járókat, akik úgy jönnek ide, mint a forráskutató, aki a föld mélyében rejtőző nedveket keresi. A pince hús, félhomá­lyos - mégis úgy tűnik, bele­­borzong a kutató lelkek izgal­maiba. Fogunk-e még kóstolni itt líz­inget, e csodás zamatú nedűt, melynek több árnyalata ismert, s melyeket egy kissé ke­ményebb kéknyelű követhet, friss ízzel villanyozván fel az elzsongított ízlelőbimbókat az ember nyelvén. Na de csak óvatosan, fiúk - mert ugye kint zuhog a napfény, és a föld ilyenkor hajlamos megvadult rodeólóként viselkedni. Állunk és jól vagyunk, de azért mindenki ábrázatán felde­reng egy kis merev mosoly, ami a frissen mázolt hintalovakon figyelhető meg. A színek pedig robbanni, vakítani és áradni kezdenek. Bizony egy ilyen kur­ta pincézés múltán fejti meg az ember Egry József művészeté­nek mélyebb dimenzióit. Puhán és mégis drámai erővel lobo­gott fel körülötte ez a táj, mint Arles misztrától gyötört térsé­gei Van Gogh előtt, kinek fejébe bárdként hasítottak a napsuga­rak, és aki ráadásul abszintot meg rumos kortyolt, és sikolto­zó ciprusokat és jajongó búza­mezőket festett. Amit Egry­ mester a vász­naira varázsolt - halhatatlan. A badacsonyi borkultúra sajnos nem.) Baróti Szabolcs Úttörők után - poppiac Zánkán Az Eddától Katona Kláriig A napokban poppiacot tartottak Zánkán, az úttörők egykori fellegvárában. A rendezvényt il­letően voltak kételyek, kérdőjelek, amelyekre öt nap tanalmas és sikeres programja adott határo­zott választ. A kételkedőket, az esetleges ellen­­drukkereket Janicsák István, az első magyar poppiac rendezője az elképzelt programok sike­res megvalósításával győzte meg. Benkő László, a legendás Omega együttes változatlanul rendkí­vül népszerű vezetője szerint a poppiac legfonto­sabb eredménye, hogy valamennyi hazai kiadó és minden rangosabb hangszergyár jelen volt ezen az eseményen. Hangsúlyozta: - Mindenki úgy érezte, nagy feladat ez, és az idő igazolni fogja a programok hasznát. Most még nem a pénz volt a fontos, hanem a könnyű­zenéhez értő, azt művelő társaságok össze­fogása. Segítenünk kell a fiatal csapatokat, a kez­dő szólistákat - ez is a találkozó egyik fő konklú­ziójaként fogalmazódott meg. Úgy tűnik, a pop pionírjai meghódították a zánkai partokat, s estéről estére három színpadon bizonyítot­ták: az utánpótlás a legjobb magyar könnyűzenei ha­gyományok folytatója lehet - némi segítséggel. - A rendezvénysorozat az Edda bulijával kez­dődött - mondja Benkő László és Pataki Atti-­láék ezúttal is lehengerelték a publikumot. Majd Katona Klári hangulatos estje búcsúztatta a részt­vevőket - a keretet tehát a krém adta, de nem ma­radt el a megérdemelt siker az Omen-, a Sex Ac­tion- vagy a Moby Dick-koncert után sem... A lényeg, a cél tehát kézzelfogható ered­ménnyé vált: a kiadók felvillanthatták jelenlegi és leendő „nyerő” együttesek és azok szólistái­nak tehetségét. (suli) Jogászszemmel A fizetővendéglátó köteles pénztárkönyvet vezetni Az állami adóha­tósági teendőket az APEH fővárosi és megyei igazgató­ságai, az önkor­mányzatit pedig a jegyző látja el. A fizetővendég­­látó személynek tevékenysége megkezdését követő 15 napon belül kell eleget tennie bejelen­tési kötelezettségének a lakóhe­lye szerint illetékes megyei (fő­városi) APEH-igazgatóságon. A bejelentési kötelezettsé­get a nyomtatványboltokban forgalmazott bejelentkezési la­pon kell teljesíteni. A bejelen­tés alapján veszi az állami adó­hatóság nyilvántartásba a fize­tővendéglátót, és ad számára adószámot. (Az adószámot minden adózással kapcsolatos iraton fel kell tüntetni.) A bejelentéskor arról is nyi­latkozni kell, hogy választ-e a fi­­zetővendéglátó az általános for­galmi adóban alanyi adómentes­séget. Aki nem választ vagy nem választhat alanyi adómen­tességet, annak el kell döntenie, hogy az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének az ál­talános szabályok szerint vagy átalány útján kíván-e eleget ten­ni. A fizetővendéglátó köteles pénztárkönyvet is vezetni, ame­lyet hitelesíttetnie kell. Jó tanácsként ajánljuk: a te­vékenység megkezdésekor ér­demes beszerezni a számla- és nyugtatömböt, mivel a bevéte­lekről minden esetben nyugtát, de ha a vendég kéri, készpénz­­fizetéses számlát kell adni. (A számla- és nyugtaadási kötele­zettségről később részletesen is szólunk.) Az önkormányzatok maguk határozzák meg, hogy bevezetik-e valamelyik helyi adót (pl. idegenforgalmi adó), és maguk állapítják meg az il­letékességi területükre a részle­tes szabályokat. Éppen ezért legalább évente érdemes tájé­kozódni a fizetővendéglátó te­vékenység helye szerinti illeté­kes adóhatóságnál az idegen­forgalmi adó helyi szabályozá­sáról. Minden bizonnyal 1993- ban a legtöbb helyen változott az idegenforgalmi adóra vonat­kozó helyi szabályozás. Dr. Takács Antal Ki a gazda? Riadt tanácstalansággal tépelődik a kis község társadalmi polgármesternője, amúgy pedagógus, hogy miként oldhatnák föl az ellentmondásokat: közösen kellene a környező tájat véde­ni, gondozni, fejleszteni, ám a földárverésekkel eddig védett te­rületek is kalapács alá kerülnek, s a privatizálással magánkéz­be jutnak. Fölparcellázzák a Káli-medence jó részét is, miköz­ben valahol arról ábrándoznak, hogy a Balaton északi partvidé­kének legértékesebb tájaiból nemzeti parkot alakítanak. De mi­ként tehetik majd meg, ha a védett erdőket, hegyoldalakat sem tudják megóvni? A szakminisztériumnak nincs rá pénze, így a tem­észetvédelmmel megbízott hivataloknak sem, s megeshet, hogy ott, ahol eddig egyetlen növényt sem lehetett bűn nélkül le­tépni, ellenőrizhetetlen építkezések, parcellázások kezdődnek. A Balatonnak ma nincs gazdája, kesereg az idős főmérnök, aki évtizedek óta igyekszik kíméletes módszereket találni a tó iránti igények kielégítésére. Eddig legalább, mondja, volt vala­milyen, jó vagy rossz, de egyértelmű felsőbb határozat. E szigor helyett most anarchia kezd kibontakozni, s félő, hogy e folyamat­nak csak az elején vagyunk. Az annyira kívánt demokráciának a kellemetlenebb oldala is mutatkozik, s a közösségek érdekeit so­rozatosan megtorpedózhatják egyéni vagy kis csoportok nemle­ges szavazatai. Miként lehet így tervezni, a Balatont egyetlen ter­mészeti értékként kezelni? Hol a határa az ésszerűségnek, s med­dig terjedhet a kormányzati erény és a helyi önkormányzati aka­rat? Egyáltalán ki számít ma hatóságnak, amely a Balaton javát nézi csupán, s képes megakadályozni megannyi fondorlatot, hoz­zá nem értő szándékot. Ki lesz az, aki az új földtulajdonosokat rá­veheti, hogy a hegyoldalt ismét szőlővel telepítse be, s ne adja el hétvégi telkeknek? Teremthető-e olyan hivatal, amely átfogóan képes látni és összehangolni e védelemre szoruló tájegység ügye­it, s adhatnak-e kellő hatalmat is neki, hogy beavatkozzék? Vagy­is tiltson és engedélyezzen, kijelölje azokat a körzeteket, amelye­ket átengedhetnek az újabb építkezéseknek, s azokat, amelyeken vissza kellene állítani az optimális állapotokat. Hiszen a Balaton emiatt lehet vonzó és lakható, az ott élőknek és üdülőknek egy­aránt. Ma azonban egyelőre marad a kérdés: kit lehet a Balaton ilyen gazdájaként megnevezni? (zeigovits) Megnyílt az átépített füredi benzinkút A Magyar Nemzet 1993. jú­nius 18-i számában B. E. aláírásá­val egy vállalatunkkal kapcsola­tos írás jelent meg ,Bosszús füre­diek a benzinkútnál” címmel. A cikkíró a füredi Shell kút átépíté­se miatti bosszúságait úja le, nem minden esetben a részletek pon­tos ismertetésével. Bár a tankolni kívánók kényelmetlenségeit a fel­újított kút átadásáig nem tudjuk enyhíteni, azonban mindenkép­pen szükségesnek ítéljük, hogy a cikkben közöltekre válaszoljunk. Kútjaink átépítését a vevő­ink kényelmesebb és az igé­nyekhez jobban igazodó ki­szolgálása érdekében határoz­tuk el. A füredi átépítést az épí­tési munkák természetéből fa­kadóan márciusban kezdtük meg külső kivitelező bevoná­sával. Céljaink megvalósítása érdekében azonban fel kellett vállalnunk annak következmé­nyeit, hogy az építés befejezése belenyúlik a turistaszezonba. A befejezés időpontját július 2-ra tudtuk tervezni. Ezt az időpon­tot jól látható tájékoztató táb­lán az építkezés megkezdése­kor fel is tüntettük. A szerkesztő megjegyzése: a töl­tőállomást július 2-án, a vállalt határ­idő napján megnyitották. ή "Sikerágazat marad a dohányfermentálás az Állami Vagyonügynökség döntése nyomán, amely a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat privatizációjára kiírt pályázaton az Universal Leaf Tobacco Co. multinacionális céget ítélte győztesnek - állítják a szabolcsi dohánytermesztő berkekben­­(Napi gazdaság 06.18.) Semsey András a Dohány Terméktanács elnöke

Next