Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
8 Magyar fenzel A kertmozik programja (A Tourinform ajánlatából) ALSÓÖRS (este 8-kor): A dupla kölyök (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). BALATONAKALI (este 9-kor): Hanna-palinta (színes szinkronizált francia filmvígjáték). BALATONAKARATTYA (este 9-kor): Drágám, a kölyök (marha) nagy lett (színes amerikai filmvígjáték). (este 11-kor): A Sárkány - Bruce Lee élete (színes amerikaiakciófilm). BALATONALMÁDI (este 9-kor): Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONBOGLÁR (este 8- kor): Az örömapa (színes amerikai film). BALATONFENYVES (este 9-kor): A dupla kölyök (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). BALATONFÖLDVÁR (este fél 9-kor és fél 11-kor): Apácashow (színes amerikai filmvígjáték). BALATONFÜRED (este 9- kor): A terror iskolája (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONFÜZFŐ (este 9- kor): Függő játszma (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONKENESE (este 7-kor): Egy asszony illata (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONLELLE (este 9- kor): Facérok (színes amerikai film). (este 11-kor): Hiába futsz (színes amerikai film). BALATONMÁRIA (este fél 8-kor): Több mint testőr (színes amerikai film). BALATONSZÁRSZÓ (este 9-kor): Úszó erőd (színes amerikai film). BALATONSZEMES (este 9-kor): A terror iskolája (színes amerikai akciófilm). KILIÁNTELEP (este 9- kor): Élő pajzs (színes amerikai akciófilm). RÉVFÜLÖP (este 9-kor): Drágám, a kölyök (marha) nagy lett (színes amerikai filmvígjáték). SIÓFOK (este fél 9-kor): Veszett kutya és Glória (színes amerikai film). VONYARCVASHEGY (este 9-kor): Mondvacsinált hős (színes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMOZI (este fél 9-kor). Nincs bocsánat (színes amerikai film). (este fél 11-kor) Trespass (színes amerikai akciófilm). Rendezvények Térzene: este 6-kor Fonyódon, a hajókikötőben. A Talentum rajkózenekar és tánckar folklórestje: 9-kor Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban. PA-DÖ-DÖ-koncert: este 9- kor Balatonfenyvesen, a stadionban. A Sió tévé műsora Műsorkezdés: 19 óra - Hírek - Nachrichten - Időjárás-jelentés - Közlekedési hírek - Rendőrségi hírek - Mese - Helybéliek fóruma - Szolgáltatóműsor (orvos, telefon: 84/312-704) Divella-receptek - Környezetünk néprajza - Játék -19.45 Kiköpött apja (olasz filmvígjáték, 95 perc) - Finom zenék - Játék - 22.00 A nap vendége -22.30 A holdfény ékszerei (francia film, 88 perc, főszereplő: Brigitte Bardot) - Játék - 0.45 Hírek, Nachrichten -1.00 Műsorzárás A víz hőfoka: 24 °C Balaton SZERDA, 1993. augusztus 18. „Mert Fonyódnak varázsa van...” Kilencvenmillió forintot fordítanak csatornázásra Aki Fonyódra akar lejutni gépkocsin, az szerdán és szombaton el ne induljon, mert úgysem ér oda időben. Forgalmi dugóba kerül és, Szemestől már csak lépésben haladhat. Szerdán és szombaton tartják a városban a messze vidéken ismert és híres „bolhapiacot”, amelyen több ezer vásárló kínálja színesnél színesebb portékáját. Ez a jellegzetesen balatoni ízű bazársor vonza Fonyódra a Balatonnál üdülő vendégeket, főleg a külföldieket. Lehet itt mindent kapni, alkutól hangos a piac festői környéke, amely ilyenkor igazi perzsa vásárhoz hasonlít. Persze nemcsak erről nevezetes Fonyód, amely már a népvándorlás idején is lakott hely volt, s valamikor, Szent László király idejében „Funoldi” néven ismerték. Itt állt a zsombékos, nádas mocsár közepén valaha a törökverő Magyar Bálint kapitány vára is. Ma a festői szépségű táj a Balaton-part egyik legvonzóbb üdülőhelye, a környék kultúrközpontja, a Helikon nevű költői találkozók házigazdája, képzőművészeti kiállítások állandó színhelye, horgászok paradicsoma. Aki a múltra kiváncsi, láthatja még a „Fácános” erdőben a régi cölöpvár sáncait, a régi építészet ereklyének beillő maradványait, de aki szórakozni, pihenni akar, az is otthon érzi magát Fonyódon, amelynek Sipos-dombjáról talán az ország legszebb panorámája tárul a szem elé.Talán furcsán hangzik, de nálunk az a két dolog hátráltatja a város fejlődését, ami eddig legjobban elősegítette: a vasút és a 7-es főút - panaszolja Horváth Gábor polgármester. — Hogy megmagyarázzam: valaha a „déli vasút” megépítése gyorsította meg a vidék fejlődését, ennek köszönhető az idegenforgalom is. De ma már ez a vasútvonal két részre osztja, valósággal kettészeli a tájat, s ezáltal akadályává vált a további fejlődésnek. De egyébként is elmarasztalólag kell szólnom a vasútról, amely állam az államban. Hiába kérjük, nem tartja rendben a pályát, a fonyódi állomás akár a szemétdomb. A rendező pályaudvar környékén halomban a hulladék, a kosz. Ilyen környezettel nem lehet idegenforgalmat fejleszteni. A másik gát a 7-es főút. Korszerűtlenné vált. Meg kell építeni sürgősen az autópályát. Fonyód négy esztendővel ezelőtt kapott városi rangot, jelenleg 5200 állandó lakosa van, de ilyenkor nyáron 20-25 ezer ember nyüzsög itt, piaci napokon még ennél is több. - Régebben - folytatja a polgármester - Siófoktól délebbre már csak a kisebb pénzű emberek vásároltak telket. A ’60-as években olcsó területeket parcellázták, hozzánk főleg Kanizsáról, Kaposvárról, Keszthelyről, Pécsről jöttek az érdeklődök, hogy itt építsék fel nyaralójukat. Talán ezért nincs kifejlődve még Fonyódon a fürdővárosok nemes hagyománya. — Milyen az önkormányzat kapcsolata az üdülőtelep tulajdonosaival? Ez ma mindenütt égető kérdés a Balaton mentén. Sok esetben ettől függ a település további fejlődése is. Kapcsolatuk szinte napról napra javul. Nemcsak mint Fonyód polgármestere mondom ezt, hanem mint a Balaton-szövetség társelnöke és a Balatoni Regionális Tanács alelnöke is. A helyi fürdőegyesülettel megbeszélve mindig közösen lépünk, s ez erősíti az üdülőövezettel való kapcsolatát az önkormányzatnak. A lakosság egyre nagyobb számban vesz részt a település mindennapi életében. Mondhatnám: sikerült cselekvésre ösztönözni a fürdőtelepek lakosságát, elegendő egy szó, s máris mellénk állnak, segítenek, ahol erre szükség van. És egyre több dologban van rá szükség, mert fejleszteni akarjuk a strandokat, tervezzük Fonyódi igét csatornázását, ami 90 millió forintba kerül az idén. Jövőre pedig további 30 millót költünk rá. De őszintén el kell mondanom, nálunk is vannak olyan fürdőtelepek, ahol a fürdőegyesület kivonja magát az együttműködésből. Azon a területen nincs is fejlődés. Ha a lakossággal szoros és jó a kapcsolat, akkor nyilván a pártokkal is harmonikus az összhang. - Őszinte legyek? Nem egészen így áll a helyzet. Mi minden összejövetelünkre, tanácskozásunkra küldünk a pártoknak meghívót, s nagyon szeretnénk, ha jelen lennének a döntéshozataloknál, mert ez a mi munkánkat is megkönnyítené. Sajnos a pártok nem küldik el megbízottaikat. Hiányzik részükről az együttműködés készsége... - Milyen volt az idei nyár? - Azt hiszem, nem lehet rá panasza senkinek. Fonyód is megtelt. A vendégek kilencven százaléka Németországból érkezett, de a hazai érdeklődés is rendkívüli volt, különösen augusztus közepén. Sokan nem is találtak már maguknak megfelelő szállást, továbbmentek Fenyvesre és Máriafürdőre. Esténként azonban visszatérnek hozzánk, Fonyódra, szórakozni, vacsorázni. Mert Fonyódnak ellenállhatatlan varázsa van... (L 8.) A város egyik nevezetessége a román stílusban épült római katolikus templom Illusztráció Siófokhoz Az első villatulajdonosok A Balaton déli partján 1861-ben indult meg a vonatközlekedés és ezzel kezdődött a partrész fejlődése. Siófok fürdőhely fejlődése pedig azzal kapott nagyobb lendületet, hogy a Glatz Henrik (1844-1905) nagyvállalkozó, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója irányításával 1891- ben alakult Siófok Balatonfürdő Részvénytársaság megvásárolt a Veszprémi Káptalantól 60 hold kiterjedésű kopár parti sávot és ezt feltöltötte, csatornáztatta, parkosította, vízvezeték-kel látta el. A tengeri fürdők mintájára megépített a parton két nagyszállót, a Siót és a Hullámot. Ezek a korabeli útikalauz szerint „a hygéné és a kényelem legrafináltabb kívánalmait is tökéletesen kielégítik”. A siófoki fürdőfejlesztés - beletartozva a dél-balatoni fürdőkultúra általános fejlődésébe - magával hozta a siófoki művelődésügy fellendülését, illetve művelődésügyünk kétarcúvá válását. A kérdés történetének jeles kutatója, Kanyar József szerint a fürdőtelepek idényjellegű művelődési élete, szolgáltatásai a reformkortól kezdődően mindjobban elváltak a Balaton környéki települések törzslakosságának művelődésétől. Siófokon talán még szembetűnőbb volt ez az elkülönülés, mint másutt. Például olyan vonatkozásban, hogy felkeltené a képzőművészek és a művészek érdkelődését Siófok iránt. Ennek köszönhető, hogy már az 1880-as években Siófokon ,festőtelep” is létesült. Glatz Henrik hagyatékából került 1980-ban Siófok város tulajdonába, s a napokban méltó helyére, a Kálmán Imre Múzeumba az a tabló, amelynek alapján rekonstruálni lehetett, kik voltak azok a festők, akiknek a század végén villája volt Siófokon, s akik a nyári hónapokat itt töltötték és itt dolgoztak. „A Siófoki tengeri fürdő melletti villák” című 110x80 cm méretű képsor szinte filmszerű elevenséggel örökíti meg a fürdőtelep megszületését és életét. A Siófokon nyaraló ,festészek” villái mellett láthatjuk még a Magyar Tenger feliratú fürdőházat, a fürdőtelep feltöltési munkálatait, a Sió és Hullám Szállók építését, végül a gamászai löszpart festését. Bennünket a tabló önértékén, képzőművészeti-grafikai szépségén mi főként azok a rajzok érdekelhetnek, amelyek a Siófokon nyaraló művészek villáit ábrázolják. Az első villatulajdonosok döntő többsége ugyanis festőművész volt: Than Mór, Vágó Pál (1888), Feledi- Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) (1889), Tölgyessy Artúr (1890) villái sorakoztak a mai Batthyány utcában, közülük az első három villa ma is áll. Sajnos az évente itt töltött időszakoknak 1919 után nem volt folytatása és így nem tudták megvetni annak a ma is hiányzó és társadalmi igényként jelentkező képtárnak az alapját, amelyre Siófok régtől fogva hivatott. Ha jelen századunkban tovább is épült, fejlődött Siófok, érdemes lett volna az Országos Műemléki Felügyelőségnek a város e patinás épületeit „levédeni”, nem is beszélve a Jókai, Krúdy, Karinthy emlékét őrző épületekről vagy Kálmán Imre és dr. Révész Géza (nemzetközi hírű pszichológusprofesszor) szülőházáról, mivel ezek sorrarendre kimaradtak minden Somogy megyei műemlékkel foglalkozó kiadványból. Úgy érzem, az alapítókat, többek között Glatz Henrik emlékét tisztelnénk meg vele, akiknek a messze jövőbe tekintő, lelkes áldozatkészsége megállás nélküli fejlesztésre, újabb és újabb beruházásra sarkallt. Legjobban bizonyítja ezt, hogy a fürdőtelepen 1959-ig nem is épült nagyobb szálloda, csak a villasorok épületei alakultak át lassan-lassan megannyi szükségpanzióvá. Malyikó Sebestyén József Dr. Themholfer Lajos orvosprofesszor 1897-ben épült villája, jelenleg a Petőfi sétány 4. sz. épülete Lámpák Az emberi figyelmetlenségnek nincs határa. (Azt mondják: a butaságnak se!) Hogy mennyire nem figyelünk még a magunk hasznát szolgáló rendeletekre se, azt ékesen bizonyítja a legutolsó kresz-intézkedés a kötelező lámpagyújtásról. Nyilván minden autós hallotta, nagyobb része el is olvasta: „áttanulmányozta", ahogy mondani szokás. S aztán egy kis dörmögéssel meggyújtotta a gépkocsi tompított fényét, hogy nekivágjon az M7-esnek. Sok száz fénylő bogárszem világít, de hasztalanul és értelmetlenül. Nézzük csak, mit mond a rendelkezés? „Autóúton és lakott területen kívül a forgalomban részt vevő gépkocsi tompított fényszóróit nappal és jó látási viszonyok között is be kell kapcsolni." (44 § 8. bek.) Tehát: lakott területeken és a sztrádán nem kell bekapcsolni. Ez világos. Csakhogy mégsem világos, mert itt is lámpával közlekednek még ma is az autósok. (Száz közül ha kettő nem!) Pedig hát a józan értelem is az ellenkezőjét diktálja: mi értelme van a lámpának, hiszen a fény azért kell, hogy a szemben jövő jármű észlelje már távolabbról a közeledő gépkocsikat. De a sztrádán minek? Hiszen ott nem jön velünk semmi szembe, a szembeforgalom egy másik sávon zajlik. „Minek a vakoknak a fény?" - kiáltott fel ezt látva az egyik gépkocsivezető, elfelejtkezve arról, hogy ő is lámpával közlekedik. Hozzátehetném: Minek a süketeknek a rendelet, még ha oly világos is minden szava? (is) Nosztalgiavonatok A múlttal a jelenbe A MÁV Nosztalgia Kft. az idén is közlekedteti öreg — nyolcvan-száz éves — vonatait a Balaton partján. Az egyik szerelvény — most, augusztus közepétől „szüreti járatnak” mondják — Keszthelyről indul és oda is tér vissza. A nosztalgiavonat indulási ideje Keszthelyről: 11 óra 45 perc; Badacsonytomajból 15 óra 40 perckor indul vissza. A vonat — vasárnap és hétfő kivételével — mindennap közlekedik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pályázatot hirdet doktori képzésben való részvételre A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pályázatot hirdet tudományos (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő hároméves doktori képzésben való részvételre. A doktori képzésre felvett jelöltek számára a felsőoktatási törvény nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt és ösztöndíjat biztosít. A képzés az országos ideiglenes akkreditációs bizottság által előzetesen jóváhagyott, illetve benyújtott alábbi témakörökben a doktori programok vezetőinek irányításával folyik. - Növényökológia-ökofiziológia - Mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai - Környezetgazdálkodás talajtani és agrokémiai alapjai - Mezőgazdasági környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia - Növénynemesítés biológiai alapjainak fejlesztése - Növényvédelem biológiai alapjai - Fenntartható szántóföldi növénytermesztési rendszerek - Állattenyésztés biológiai alapjai - Agrárenergetika és környezetgazdálkodás - Mezőgazdasági gépészet alapjai - Agrárvállalkozás menedzsment - Az élelmiszer-gazdaság makroökonómiája A képzés az egyes programok tanterveiben meghatározott kötelező és szabadon választott tantárgyak elméleti előadásainak lehallgatásából, az előírt gyakorlatok elvégzéséből és a vizsgák sikeres letételéből áll. A képzést doktori szigorlat zárja. A szigorlat letétele után benyújtható az egyéni kutatómunkára alapozott tudományos dolgozat, amelynek a vizsgabizottság előtti, nyilvános megvédését követően az egyetemi doktori tanács dönt a tudományos (PhD) fokozat odaítéléséről. A tudományos képzésre pályázhatnak a választott témakör jellegétől függően egyetemi oklevéllel rendelkező agrármérnökök, kertészmérnökök, biológusok, vegyészek, gépészmérnökök, villamosmérnökök, közgazdászok, indokolt esetben egyéb egyetemi diplomával rendelkező személyek, akik legalább jó rendű egyetemi diplomával és legalább egy idegen nyelvből középfokú (C) vagy ennek megfelelő nyelvvizsgával rendelkeznek. A pályázatokat az egyetem rektorához címezve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tudományos Továbbképzési Intézetéhez kell benyújtani (2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Tel: (28) 310-980, fax: (28) 310-804). A pályázatok beadásának határideje: 1993. szeptember 15. A pályázathoz csatolni kell: - a szakmai önéletrajzot, - a leckekönyvet és egyetemi oklevelet, - a nyelvtudást igazoló bizonyítványt, - a szakmai publikációk jegyzékét, a választott doktori program tématervét, - a választott témakörben kiemelkedő szakemberek ajánlásait. A felvételi vizsgákra 1993. szeptember 20-25. között kerül sor. A felvételi vizsgák pontos helyéről és időpontjáról később értesítjük a pályázókat. Gödöllő, 1993. augusztus 14. Dr. Kocsis Károly s. k. rektor