Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1993. augusztus 2. , Magyar Nemzet Félreértett intézkedés Nem hittant oktatnak a tiszteknek októbertől (Folytatás az I. oldalról) A hivatásos állomány tagjai tehát az ősztől kezdődően a tár­sadalompolitikai kérdések című témakörön belül - amely egy­fajta posztgraduális képzés - sa­játíthatják el a vallásismereteket 3 éven át, esztendőnként 4 órá­ban. Az oktatást teológusok végzik. A tanterv összeállítói az ökumenikus szemlélet érvénye­sítésére törekednek. Emlékeztetőül: a honvéd­középiskolákban a vallási is­meretek oktatására a honvédel­mi miniszter már 1991 végén döntést hozott. Ennek értelmé­ben a középiskolákban az Ι-ΙΠ. évfolyamon - az osztályfőnöki órák terhére - évente öt tanórá­ban, a negyedik évfolyamon - a társadalomismeret tantárgy keretében - 15 órában sajátít­hatják el a tanulók a vallási is­meretek alapjait. A főiskolai hallgatók a vallás és a filozófia kapcsolatával, a vallásnak a honvédelemben, a szocializá­cióban betöltött szerepével, a világvallások erkölcsi tanítá­saival, az egyházak és a politi­ka kapcsolatával ismerkedhet­nek meg, szintén társadalomtu­dományi tantárgyakon keresz­tül. A katonai akadémiai hall­gatók az új rendszerű kétéves képzésben 40 órában Ember és vallás címmel speciális kollé­giumként hallgathatnak e té­makörben előadásokat. A mi­nisztérium már megbízást adott egy munkacsoportnak - amely­nek római katolikus lelkész, kanonok, református teológiai akadémiai tanár, s a katonai akadémia filozófiai tanszéké­nek vezetője a tagja­­ a jegyze­tek és a szöveggyűjtemények összeállítására és lektorálására. (v. c.) Horváth Balázs nem ismerte Hofmannt Megdöbbent és tiltakozik az exbelügyminiszter (Munkatársunktól) Soha nem tárgyaltam Die­ter Hofmann-nal, sőt nem is is­merem - közölte Veszprém megyei tudósítónkkal Horváth Balázs országgyűlési képvise­lő, volt belügyminiszter, mi­után az egyik napilap cikkírója azt állítja, hogy a kémkedéssel és fegyvercsempészettel gya­núsított osztrák állampolgár a támogatója volt. Az MDF-es politikus - mint mondta - megdöbbenés­sel és meglepetéssel olvasta a vádat, amely teljesen képte­lenség. Aki ilyet állít, s úgy gondolja,, hogy valaki csak úgy besétálhat a miniszterhez, nem ismerheti a Belügymi­nisztérium működését. A re­pülőtér biztonságtechnikájá­val soha nem foglalkozott, hi­szen megvan az erre hivatott szakapparátus, így az az állí­tás is képtelenség, hogy az ő protezsálásával épült be könnyedén Hofmann Feri­hegyre. Horváth Balázs meg­győződése, hogy ez a rágalom a már megkezdett választási kampány része, ilyen infor­mációkkal akarnak politiku­sokat lejáratni. Nagyon sajná­latosnak tartaná, ha a kam­pány ilyen lenne. Arra vonat­kozóan, indít-e pert a lap vagy a szerző ellen, kijelentette: „Nem teszek feljelentést.” _ Mégsem zárt be a tatabányai gyógyfürdő A Tatabányai Bányák Válla­lat vezetői sajtóközleményt ad­tak ki, amelyben bejelentették: eredeti szándékuktól eltérően mégsem zárták be augusztus 1- jén a helyi Fizikoterápiás Gyógyintézetet és Fürdőt - je­lenti az MTI. A közleményben ismertetik, hogy a vállalat egy éven át folytatott tárgyalásokat annak érdekében, hogy támoga­tókat szerezzen a tulajdonában lévő gyógyintézmény fenntartá­sához, mert nehéz pénzügyi helyzete miatt erre egyedül már képtelen. Miután a tárgyalások nem jártak eredménnyel, a vál­lalat intézkedéseket tett a gyógykezelések fokozatos meg­szüntetésére, a fürdő bezárására. Ennek hatására a tatabányai ön­­kormányzat a napokban újabb egyeztető tárgyalást kezdemé­nyezett az Országos Egészség­­biztosítási Pénztárnál, ahová meghívták a Népjóléti Miniszté­rium, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, a Szén­­bányászati Szerkezetátalakítási Központ, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége és a Tatabányai Bányák Vállalat képviselőit is. A résztvevők megállapították: a gyógyfürdő közcélokat szolgál, és a felszá­molás alatt lévő tatabányai bá­nyavállalat az üzemeltetésének veszteségeit már nem képes fi­nanszírozni. Végül is meg­egyeztek abban, hogy ez év vé­géig fedezik a gyógyfürdő ki­adásait. A tatabányai önkor­mányzat 3 millió, a bányaválla­lat és az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár 1,5-1,5 millió forint támogatást ajánlott fel. A megyei önkormányzat várható­an 1 millió forintot ad, de ehhez a közgyűlés döntése szükséges. Mindezek alapján a Tatabányai Bányák ez év végéig vállalta a gyógyfürdő üzemeltetését A helyi önkormányzat arra is vál­lalkozott, hogy kidolgozza a für­dő társaság formájában való működésének koncepcióját. Horthy-temetés Kenderesen Magánemberként lesznek jelen a politikusok A Munkáspárt, és személy szerint Thürmer Gyula párt­elnök helyteleníti, hogy az előzetes jelzések szerint Hor­thy Miklós hazai újratemetése alkalmából szeptember 4-én, a Szolnok megyei Kenderesen megtartandó rendezvényen a Magyar Köztársaság kormá­nyának több tagja jelen kíván lenni. Egyidejűleg levélben fordultak a parlamenti ellen­zéki pártokhoz, illetve a par­lamenten kívüli szervezetek vezetőihez, azt javasolván, hogy az ellenzéki politikai személyiségek semmilyen formában ne vegyenek részt az eseményen, kifejezve ezál­tal a Horthy által képviselt po­litika teljes körű elutasítását. Lapunk azon kérdésére, kapott-e máshonnan is hason­ló észrevételt a kormányszó­vivői iroda, illetve, hogy je­lezték-e a Munkáspárthoz va­ló csatlakozásukat az ellenzé­ki pártok, Juhász Judit el­mondta: Nincs tudomása ar­ról, hogy hivatalosan bárme­lyik párt csatlakozott volna az említett felhíváshoz. A Magyar Nemzet kérdé­sére válaszolva a kormány­­szóvivő leszögezte: a kor­mány nem vitatta meg a te­metésen való megjelenést, hi­szen a diplomáciai meghívá­sokat szokták általában közö­sen egyeztetni. A család saját belátása szerint hívta meg a kegyeleti szertartásra az egyes közéleti személyisége­ket. Éppen ezért nem kor­mányzati funkciójukból adó­dóan, hanem magánember­ként fognak részt venni a kenderesi temetésen megjele­nő politikusok. (f. r. 1.) A volt szovjet hadsereg okozta környezeti ártalmak Hatvanmilliárd a kár A volt szovjet hadsereget a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte, milyen óriási károkat okoz a magyar környezetben - mondotta a mezőkövesdi volt szovjet katonai repülőtéren tar­tott kármentesítési bemutatón Gavallér István, az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A saj­tótájékoztatón a kivonult sereg környezetben tett kártételeiről és azok elhárításának jelenlegi helyzetéről számoltak be a mun­kában részt vevő szakemberek - jelenti az MTI. A mezőkövesdi repülőtér egyike volt a Varsói Szerződés legnagyobb, szovjet felügyelet alatt álló légibázisainak. Döbbe­netes módon szinte méretlenül folyt a kerozin a betonra, onnan a talajba, a lyukas tartályokból és a hatalmas vezetékrendszer­ből pedig ezer tonna mennyiség­ben ömlött ki az üzemanyag, szennyezve a talajt, a felszín alatti vizeket. A kormányközi megállapo­dások alapján 1990 márciusában kezdődött a környezeti károk fel­mérése, s 1991. június 10-én ké­szült el az a felmérés, amely rög­zítette: 602 milliárd forint érté­kű kárt okoztak az „ideiglene­sen” nálunk állomásozó szovjet csapatok. A szovjetek ugyanak­kor 54,1 milliárd forintot kértek az itt maradó épületekért, repülő­terekért A környezeti károkról készült precíz szakértői véle­mény alapján mondtak le a jog­utód oroszok erről az összegről. Endrédy István, a Környe­zetgazdálkodási Intézet főigaz­gatója a tájékoztatón elmondta: a magyarországi 171 szovjet helyőrségben 110 ezer katona teljesített szolgálatot. Több mint 6000 épületet használtak, s 48 ezer hektáron gyakorlatoztak. Közép-Európában nálunk vol­tak a legnagyobb gyakorlóterek. Az okozott környezeti károk 40 százaléka a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezte. Az első feladat 20 kiemelten károsított katonai repülőtér és üzemanyag-tároló központ mentése volt, ezt követően sze­repel a programban további 84 volt objektum kármentesítése, illetve a szennyeződésektől való megtisztítása. A kormány első lépcsőben 930, később további 100 millió forintot biztosított a károk elhá­rítására. A munka nagy lépték­­ben halad, de minden erőfeszítés ellenére körülbelül egyéves a ké­sés a tervhez képest. A számított eredményhez, a biztonsághoz még legalább 30 milliárd forint­ra lesz szükség 1995-ig, azt kö­vetően pedig az ország teherbí­ró-képességének megfelelően folytatható a kárelhárítás. A mezőkövesdi repülőtéren dolgozó szakemberek Magyar Balázsnak, a Geofizikai Intézet munkatársának vezetésével be­mutatták azokat a mechanikai, biológiai elhárítórendszereket, amelyek segítségével megpró­bálják semlegesíteni a föld mé­lyén rejlő szénhidrogén-, több­ségében kerozin-„tavakat”. MTI-fotó­ Kozma István ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet - elsősorban szakmai befektetők számára - a Pannonautó Rt.-nek (Pécs, Bolgár Néphadsereg a 33.) az ÁVÜ tulajdonában lévő részvényei értékesítésére. Az rt. alkatrészek gyártásával, felújításával, kereskedelmével, illetve gépkocsijavítással, forgalmazással foglalkozik. A társaság jegyzett tőkéje: 90 000 000 Ft. A pályázat tárgyát a részvények 78,2%-át jelentő tulajdonhányad képezi, azaz 70 360 ért névértékű részvénycsomag. A jegyzett tőke 10%-át képviselő részvényre az ajánlattevő kárpótlási jegyben köteles ajánlatot tenni. Ezen túl a részvényvásárlás során a vételár bánatpénzt meghaladó része E-hitel igénybevételével vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető. A dolgozók a jegyzett tőke 10%-ának mértékéig kedvezményes részvényvásárlási lehetőséggel élhetnek. A részvétel fő feltétele, hogy a pályázó rendelkezzék az ajánlat megtételéhez szükséges pénzügyi forrással, és erre megfelelő pénzügyi garanciát adjon. A pályázatot a dolgozók további foglalkoztatása mellett a legkedvezőbb árat, a legjobb fizetési feltételeket biztosító pályázó nyerheti el. A vételi szándék bizonyítására az 1500 eFt-ot az ajánlattevőnek a pályázat benyújtási határidejéig az ÁVÜ MNB-nél vezetett 232-90107-8024 számú (Ft) vagy 232-90107-8031 számú (deviza) számlájára letétbe kell helyeznie. Az ajánlat kidolgozásához szükséges dokumentumok kiváltása a pályázaton való részvétel feltétele. Ezek az Állami Vagyonügynökség (Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) ügyfélszolgálatán naponta 8 és 16 óra között 5000 Ft+áfa fizetése ellenében 1993. szeptember 10-ig vehetők át. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani, illetve postai úton kell eljuttatni 3 példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megjelölt címre. A pályázatok beérkezési határideje: 1993. szeptember 10.16 óra Helye: az Állami Vagyonügynökség, Iktató A kiíró 1993. október 31-ig értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. További információt szolgáltat: Gráf Csilla (ÁVÜ) tel.: 269-8600/1454 Stráhl Ferenc vezérigazgató tel.: Pécs (72) 313-893 Ignácz-napi ünnepség Surján László az új elitről Ignácz-napi­­ ünnepséget tar­tottak vasárnap a Veszprém me­gyei Pulán a szőlőtermeléséről híres Náczi-hegy tulajdonosai és a falu lakói. Az egész napos programot immár hatodik alka­lommal hirdették meg, amelyre itthonról és a határon túlról is ér­keztek vendégek - tudatja az MTI. Szent Ignáczra emlékeztek a misén, illetve a szőlőtermesz­tés, a német és magyar ajkúak együttélésének hagyományaira a hegy történetét megörökítő fa­ragott emlékoszlopnál. Bajoror­szágból mintegy 250 évvel ez­előtt érkeztek ide a német tele­pesek, és a szőlőtermelés is leg­alább 200 éves múltra tekint vissza. Az Ignácz-napi ünnepség díszvendége, Surján László nép­jóléti miniszter, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke beszé­dében többek között rámutatott: új politikai elit jelent meg, és gyakran érhető tetten a kivagyi­ság, az újmódi urizálás. „Há­nyan kiabálják a liberalizmus szent jelszavát, és közben olyan intoleránsak, hogy a másik létét is kihívásnak érzik, és csak saját kiválóságuk fényében tetszeleg­nek. Aki gazember - folytatta -, azt a közvéleménynek kell lesö­pörni, nem az egyik pártnak kell a másikat piszkálni”. „Ami ma a körülöttünk lévő népek és mi köztünk van, az nem a magyar kormány sovi­nizmusából adódó feszültség, hanem a tolvaj rossz lelkiisme­­rete” - hangoztatta Surján. A megoldást a szomszéd népek­kel való egymásra találásban, az európai integrációban látja, de ezt csak hazugság nélkül le­het megvalósítani. Az Ignácz-napi ünnepség részeként nyitották meg Bíró Je­nő alföldi festő kiállítását, és fó­rumot is tartottak, amelyen elha­tározták, hogy baráti kört alakí­tanak, és felelevenítik az egyko­ri hegyi törvényt. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG P­ÁLYÁZATI HftymtM Az Állami Vagyonügynökség nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet - elsősorban szakmai befektetők számára - a Pápai Autójavító Kft.-nek (Pápa, Külső Veszprémi u. 39.) az AVÜ tulajdonában lévő üzletrésze értékesítésére. A Kft. személygépkocsik javításával, forgalmazásával foglalkozik. A társaság törzstőkéje: 34 000 000 Ft. A pályázat tárgyát képező, 89,2%-os tulajdonhányadú üzletrész kerül felajánlásra, azaz 34 328 eFt névértékű üzletrész. A törzstőke 20%-át képviselő üzletrészre az ajánlattevő kárpótlási jegyben köteles ajánlatot tenni. Ezen túl az üzletrész vásárlása során a vételár bánatpénzt meghaladó része E-hitel igénybevételével vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető. A dolgozók a törzstőke 10%-ának mértékéig kedvezményes üzletrész-vásárlási lehetőséggel élhetnek. A részvétel fő feltétele, hogy a pályázó rendelkezzék az ajánlat megtételéhez szükséges pénzügyi forrással és erre megfelelő pénzügyi garanciát adjon. A pályázatot, a dolgozók további foglalkoztatása mellett, a legkedvezőbb árat, a legjobb fizetési feltételeket biztosító pályázó nyerheti el. A vételi szándék bizonyítására az 500 eFt-ot az ajánlattevőnek a pályázat benyújtási határidejéig az ÁVÜ MNB-nél vezetett 232-90107-8024 számú (Ft) vagy 232-90107-8031 számú (deviza) számlájára letétbe kell helyeznie. Az ajánlat kidolgozásához szükséges dokumentumok kiváltása a pályázaton való részvétel feltétele. Ezek az Állami Vagyonügynökség (Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) ügyfélszolgálatán naponta 8 és 16 óra között 5000 Ft+áfa fizetése ellenében 1993. szeptember 10-ig vehetők át. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani, illetve postai úton kell eljuttatni 3 példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megjelölt címre. A pályázatok beérkezési határideje: 1993. szeptember 10.16 óra. Helye: Az Állami Vagyonügynökség, IKTATÓ A kiíró 1993. október 31-ig értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. További információt szolgáltat: Gráf Csilla (ÁVÜ) tel.: 269-8600/1454 Horváth Attila ügyvezető igazgató tel.: Pápa (89)313-511

Next