Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-06 / 182. szám
A Magyar Nemzet Balatoni hírek A kertmozik műsora (A Tourinform ajánlatából) . ALSÓÖRS (este 8-kor): Úszó erőd (színes amerikai kommandós film). BALATONAKALI (este 9-kor): Több mint testőr (színes amerikai film). BALATONAKARATTYA (este 9-kor): Az örömapa (színes amerikai filmvígjáték). (este likőr): Egy becsületbeli ügy (színes amerikai film). BALATONALMÁDI (este 9-kor): Függő játszma (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONBOGLÁR (este 8- kor): Drakula (színes amerikai film). BALATONFENYVES (este fél 9-kor): Mesés Amerika: Egérke vadnyugaton (színes, szinkronizált amerikai rajzfilm); (este fél 11-kor): A Sárkány - Bruce Lee élete (színes amerikai akciófilm). BALATONFÖLDVÁR (este fél 9-kor): Kőbunkó (színes amerikai filmvígjáték); (este fél 11-kor): Az 57-es utas (színes amerikai film). BALATONFÜRED (este 9- kor): A Sárkány - Bruce Lee élete (színes amerikai akciófilm). BALATONFŰZFŐ (este 9- kor): A dupla kölyök (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). BALATONKENESE (este 7-kor): Facérok (színes amerikai zenés film). BALATONLELLE (este 9- kor): Az utolsó mohikán (színes amerikai film). (este 11-kor): A terror iskolája (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONMÁRIA (este fél 8-kor): Halhatatlan szerelem (színes amerikai film). BALATONSZÁRSZÓ (este 9-kor): Kőbunkó (színes amerikai filmvígjáték). BALATONSZEMES (este 9- kor): A dupla kölyök (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). FONYÓD, AUTÓSMOZI: Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). FONYÓD, KERTMOZI: Drágám, a kölyök (marha)nagy lett (színes, szinkronizált amerikai film). KILIÁNTELEP (este 9- kor): Kőbunkó (színes amerikai filmvígjáték). NOSZTORI AUTÓSMOZI (este 9-kor): A dupla kölyök (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). RÉVFÜLÖP (este 9-kor és 11-kor): Puszta acél (színes amerikai fantasztikus film). SIÓFOK (este 9-kor): Az örömapa (színes amerikai film). (este 11-kor): A dupla kölyök (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). VONYARCVASHEGY (este 9-kor): Cliffhanger (színes, szinkronizált amerikai film). ZAMÁRDI, AUTÓSMOZI (este fél 10-kor): Holtpont (színes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMOZI (este fél 9-kor): Sose halunk meg (színes magyar filmvígjáték); (este fél 11-kor): Robin Hood (színes, szinkronizált amerikai kalandfilm). A víz hőfoka: 24 °C Balaton PÉNTEK, 1993. augusztus 6. Keresik a tó arculatát Számolnak a harmadik korosztállyal Füreden egy hosszúra nyúlt beszélgetésben Lengyel Márton, aki összefogja a tó idegenforgalmi jellegét kutató csoportokat, s egyébként a június végén alakult Magyar Turisztikai Egyesület elnöke is, töprengéseiben a teendőket is elsorolta. Az első tapasztalatok között említette, hogy a diákkérdezők csaknem kizárólagosan németekkel találkoztak. A legtöbbjük sokadszor van Magyarországon, mondhatni visszajárók, s még egy megfigyelhető: mind többen töltenek itt egész hónapokat. Lakókocsiban vagy másként már június elején, esetleg május végén leköltöznek a Balatonra és akár októberig is ott maradnak. Lengyel Márton, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense ehhez hozzáfűzte: — Kedvező ez a jelenség, de ezt sem csináljuk tudatosan, holott ez is adottság. Arról is tárgyalunk a bejárásaink során, hogy a harmadik korosztály - nyugdíjasok - fogadását, mint egy sajátos formáját a turizmusnak, vegyük föl a kiemelt és fejlesztendő idegenforgalmi szervezésbe. Mert ez fontos réteg, és az eddigi fő bajunk pontosan abban keresendő, hogy rövid a szezon. A négy-, öt-, hathetes üdülési időszak, ha normális is a közgazdasági szabályozás, bizonyos rablógazdálkodáshoz vezethet. Tehát: továbbra is fő cél a szezon széthúzása. Ebben nyilvánvalóan a nyugdíjasok nagyon fontos réteget alkotnának, de nemcsak várni kell őket, hanem ezt is meg kell szervezni. Ennek is van egy sajátos marketingje, például mi is megalakíthatnánk a nyugdíjasegyetemeket. Nyugat-Európában, hogy ne bántsák meg őket, úgy mondják, a harmadik korosztály. Ezek az egyetemek Skandináviából indultak el, de ma már minden országban megtalálhatók, s a még aktív emberek igényét szolgálják ki. Lévén, hogy egyik pillanatról a másikra tele lesznek szabadidővel, s a nyugati nyugdíjak elég magasak, módjuk nyílik arra, hogy végre élhessenek kedvteléseiknek. Az első időszakban az oktatási programok voltak túlsúlyban; ha valakinek egész életében álma volt, hogy megtanuljon zongorázni vagy korongozni, elmélyüljön a filozófiában, vagy jobban megismerje az irodalmat, ezek az egyetemek ezt segítették elő szervezett formában. Később ehhez társult az utazási igény. Kiderült, hogy ők hallatlanul fontos rétegek a turizmusban, mert nem igénylik ugyan a legdrágább szolgáltatásokat - mellesleg nem bánnám, ha nálunk „csak” ilyen alacsonyak lennének az igények -, de szabadon utaznak télen, nyáron, minden évszakban. S mert ráérnek, ha megfelelően jó szolgáltatást kapnak, s a programok megfelelnének az igényeiknek, akkor igenis lehetne rájuk számítani. Mondjuk a Balatonon áprilistól novemberig, vagy akár télen is, ha megfelelő körülményeket tudunk teremteni, itt lehetne tartani őket. De ezt tudatosan kell csinálni, hogy ne csak az a néhány tucat emberjöjjön el, aki már ide szokott. Mindezt ki kell alakítani, mert nehéz kapcsolatot teremteni velük, ha emögött nincs szervezet. Minimális támogatással vállalatok, közösségek végezhetnék ezt a munkát, az utazási irodákkal egyetemben. A beszélgetésben szóba kerültek az emberi kapcsolatok is, hogy az ide érkezők többsége szeretne szóba elegyedni a vendéglátókkal, az itt élőkkel; igénylik, hogy egy pohár bor mellett mesélhessenek, megvitassák a problémáikat, ismerkedhessenek velünk. Egyáltalán, hogy ne legyenek magukba zárva elszigeteltek. Lengyel Márton erről úgy vélekedett: legalább klubszerűen elő lehetne segíteni a találkozásokat. Nem kerülhettük meg természetesen a felmérés eddigi tapasztalatait sem, s a professzor elmondta: Keszthelyen tartottak egy összevont megbeszélést, együttgondolkodást, s az öt vizsgáló csoport töprengett a hogyan továbbon is. A beszámolón részt vett Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, s lenyűgözte a fiatalok lelkesedése és ismerete, s hízelgő véleményt mondott az egytemi oktatásról is. - Én az elméleti részt is imerem - mondta Lengyel Márton -, mert a Turizmus Világszervezetnél dolgoztam öt évig, ott is az oktatás és a szakképzés vezetője voltam. Hazatérve, 1990-ben az egyetemen is igyekeztem a legkorszerűbb metodikát kialakítani. Hála ezeknek a munkáknak, sikerül gyakorlatba is áttenni az elméletet. A tapasztalatokéban eddig a legmegrázóbb számomra az első számú kritika: koszosak vagyunk. Piszkosak a vécéink, nem takarítják az utcákat, elhanyagolt az is, ami van. Ez alapvetően mentalitás kérdése; vannak olyan községek, ahol megfelelő a polgármester és nem formálisan látja el a feladatát, ott rendszeres a szemételhordás, világosak az utcák, tiszta, rendes és ragyog minden, de ugyanakkor nagyon sok az elhagyatott hely. Nem beszélve a nem látható dolgokról, például, hogy a szennyvíz fertőzi-e a Balatont, vagy prioritást adnak-e neki, hogy bekapcsolódjanak egy regionális csatornarendszerbe. - A legtragikusabb a vécék helyzete. Az állomásokon, de még az éttermekben, a szállodákban is teljesen Balkán vagyunk. S e téren semmiféle mentség nem fogadható el, olyan, hogy nincs pénz, vagy nem elég, mert elsőként azt az igazgatót rúgnám ki, aki nem tekinti legfontosabb teendőjének: ha kell, minden vendég után kitakaríttassa a mellékhelyiségeket. Ez csak tehetetlenség kérdése. Az egyik nagy tapasztalat tehát az, hogy amink van, azt sem tudjuk szépen rendben tartani, a másik: az értékeinket nem tudjuk jól propagálni és eladni. A leggyakoribb panasz az önkormányzatok, a lakosok, a vállalkozók részéről, hogy a Balatonnak nincs gazdája, senki sem érzi magáénak a turizmus szempontjából. A Balaton Szövetség, a regionális tanács hatását, remélem, évek múlva érezhetjük, de most még nem. Rengeteg helyi erőfeszítés van kis települések, éttermek, szálláshelyek, egyebek részéről, készülnek programok is, csupán senki sincs, aki összefogja és esetleg még idegen nyelvre is lefordítva, vagy nyelveket beszélők segítségével tájékoztatná a turistákat, hogy legyen is közönség. A nem hasznot hozó tevékenységek a megyei idegenforgalmi hivatalok repertoárjából eltűntek, ezek gazdálkodó szervezetek lettek, s a nem profit feladatokra nem lett utód, vagy ha igen, akkor az formális megoldás. Felháborító, hogy a Balaton térségében volt egy jó kezdeményezés, működtek az üdülőhelyi előadók, ma kivételesen lehet találni olyan önkormányzatot, ahol megtalálható ilyen szakember. Lehetnek kapolcsi napok, szántódpusztai ünnepségek, ma ritkaságszámba megy, ha a turisták tudomására jut, esetleg meg is szervezik nekik a kirándulást. Zsigovite Edit Lukács Ágnes rajza Rézkarcok Földvárról Balatonföldvár mint fürdőtelep csak a századfordulót megelőző években alakult ki. Eredetileg a Széchenyiek kőröshegyi birtokához tartozó puszta volt. A területet 1870-ben Spur István uradalmi mérnök - később balatoni kormánybiztos - javaslatára fásították, majd 1896-ban parcellázták, s ezzel megvetették a fürdőtelep alapját. A fürdőtelep tervszerű kialakítása Spur érdeme, a kikötő fejlesztése Kvassay Jenőé. Igaz, hogy a település alig 100 esztendős, de fejlődése olyan gyors volt, hogy 1992. május 1- jén városi rangot kapott. Balatonföldvár várossá avatásának első évfordulójára készült el és jelent meg a napokban Csurgói Máté Lajos festőművész-grafikus: Rézkarcok Földvárról című, 20 lapból álló reprezentatív albuma, amely szinte filmszerű hitelességgel mutatja be a település múltját és jelenét. A művész avatott városkép-ábrázolásaival és magas színvonalú rézkarctechnikájával műfajában a magyar grafika élvonalába tartozik. Az igényes rézkarcok Balatonföldvár legszebb épületeit ábrázolják, a Széchenyi-, a Kandó-, a Korányi- és a Seifertvillákat, valamint szállodákat a Club Hoteltől a Hotel Neptunig. Az album előszavát Berkes László polgármester írta. Malyikó Sebestyén József A Széchenyi-villa Csurgói Máté Lajos rézkarca Rendezvények Térzene: este 6-kor Fonyódon, a hajókikötőben. Eger Sándor bűvész-showja: este 7-kor Alsóörsön, a művelődési házban. Oroszlányi bányász fúvószenekar és majorettcsoport műsora: este 7-kor Hévízen, a Tófürdő bejáratánál. Grandi Duetti: este 8-kor Balatonalmádiban, a vörösberényi erődtemplomban. Szandi koncertje: este 9-kor Balatonföldváron, a szabadtéri színpadon. Old Boys együttes koncertje: este 9-kor Balatonfüreden, a szabadtéri színpadon. Folklórest: 9-kor Fonyódon, a gimnázium aulájában. Edda együttes koncertje: este 9-kor Keszthelyen, a szabadtéri színpadon. Rapülők együttes koncertje: este 9-kor Siófokon, a szabadtéri színpadon. Csokonai Asztaltársaság irodalmi rendezvényei: augusztus 6-án és 7-én Hévízen, az Állami Gyógyfürdőkórház dísztermében. Borfesztivál: augusztus 6-tól 8- ig Keszthelyen, a Balaton-parton. Milyen is a „pincepörkölt”? A présház Aszófőn található, szomszédságában terméskőből rakott tüzelőhely van. Mellette farönkökből való ülőhelyek, egy hajdani szőlőprés gerendáiból ácsolt jókora asztal: itt készül a nyársonsült, ha nyári estéken összegyűlik a társaság. A nyárson sütögetésnek errefelé külön szertartását gyakorolják. Nem egyszerű rablóhúst készítenek, mint más vidékeken, ahol nyársra tűzik a hús-, hagyma-, kolbászkarikákat, és az egészet megsütik a parázs felett. Errefelé az előkészületek már egy nappal korábban megkezdődnek: a sütni szándékolt disznólapockát bekenik mustárral, megborsozzák, majd elteszik és érlelődni hagyják. Másnap a sütéshez előveszik a mogyoróvesszőből faragott nyársakat — azok állítólag különösen jó ízt adnak a rajtuk sülő húsoknak. Aztán felváltva hús-, krumpli-, vöröshagyma-, szalonna- és zöldpaprikaszeleteket tűznek a nyársakra. Ezután az egészet belecsavarják pergamenpapírba, az egyik végén dróttal jól átkötik, a másik végén vörösbort töltenek a „csomagba”, s ezt is elkötik. Ekkor veszi kezdetét a sütögetés a parázs felett. Amikor a pergamenpapír sötétre bámul, harapófogóval óvatosan lecsípik a végét, kibontják, tányérra öntik a zaftját, és villával lehúzzák a nyársról a vörösborban jól átpárolódott falatokat. A vörösbor és a parázs megtette a magáét: a kész nyársonsültnek fölséges íze van! Mindezen tavaszi és nyári falatozásoknál nagyobb szabású az ősszel, szüret idején történő évészet. Olyankor minden családtag, rokon, barát eljön, hogy segítsen a munkában, ám a városból leruccant „vendégmunkások” számára eléggé megerőltető megszedni a tőkéket, a puttonyba rakott szőlőt behordani, darálni, préselni. A háziaknak is egyszerre öt helyen kéne lenniük - ami azt jelenti, hogy a főzésre nem marad túl sok idő. Nyilván ez az oka annak, hogy a szüretelők számára egytálételt főznek - ámde nem akármilyent. A pincepörkölt, amely a Vasmáli dűlőn - és szerte a Balaton vidékén mindenfelé - a présházak előtt vaskondérokban rotyog ilyenkor, nagyon jó ízű, laktató eledel. Ha az ember elkezdi enni, többnyire nem hagyja abba két-három .repeta” előtt..., de a gyomor jól megemészti a kiadós adagot is. Amiben nyilván része van a főzésmódnak, a fűszerezésnek, a szabad levegőn töltött időnek és a fizikai munkának is. A pincepörkölt leggyakrabban birkahúsból készül, de a marhahús vagy a sertéslábszár is alkalmas nyersanyag. A hús mennyiségét nem írja elő semmiféle recept - legfeljebb a résztvevők gyomorkapacitása... és a kondér mérete. Minél több zöldpaprika, paradicsom van benne, annál finomabb a zaftja, annál jobb ízű a pörkölt. Elkészítésének további titka, hogy jó minőségű rózsapaprikát kell a fűszerezéshez használni. A pincepörkölt ízeit a készítése legvégén hozzáadott száraz, finom vörösbor teljesíti ki - de vigyázat, a bornak a pörkölttel csak néhány percig szabad együtt főnie. Étvágygerjesztő élmény a pincepörkölt, készítését végignézni a párnával kényelmessé tett rönkön üldögélve a présház előtt. (Részlet Halász Zoltán- Hemző Károly Balatoni ízek című albumából) Szigligeti felhívás Virágos Magyarország 1996 A honfoglalás 1100 éves évfordulójára, a budapesti expo tiszteletére kilenc település polgármestere, illetve közéleti embere felhívással fordul hazánk falvaihoz és városaihoz. A felhívást ma írják alá és teszik közzé Szigligeten. Honfitársaink! Elevenítsük fel a magyar falvak legszebb hagyományai közé tartozó virág- és faültetést, házainkat, kiskertjeinket és utcáinkat a mikroklímára jellemző virágokkal, növényekkel és fákkal díszítsük. Mozgalmunk eredménye egy megújult település, utca, tér lesz, mely a vendégváró és vendégszerető lakosság természetbarát kommunikációját is kifejezi. Csatlakozásra szólítjuk fel az önkormányzatokat, lakóközösségeket, arborétumok és zöldövezetek kezelőit, minden magyarországi vállalkozót. Mozgalmunkhoz csatlakozni rövid, 1996-ig megvalósítható program leírásával lehet. Jelentkezési cím: PANNON CONSULTING, 8361 Keszthely, Pf. 180. Szigliget, 1993. augusztus 6. 1. Mezey Artúr polgármester, Szigliget 2. Dancs Zoltán igazgató, Pannon Consulting, Keszthely 3. Figder Dezső elnök, Balatongyöröki Érdekvédelmi Egyesület, Balatongyörök 4. Farkas József polgármester, Körmend 5. Bagó József polgármester, Csesztreg 6. Huszti Zoltán Ferenc polgármester, közp. koordinátor, Tátika- Rézi Régió, Zalaszántó 7. Dr. Szelestei Tamás polgármester, Keszthely 8. Csility Antal polgármester, Pacsa 9. Szaló Árpád polgármester, Kehidakustány A Sió tévé műsora Műsorkezdés: 18 óra - Hírek - Nachrichten - Időjárás-jelentés - Közlekedési hírek - Rendőrségi hírek - Mese - Helybéliek fóruma - Szolgáltatóműsor (orvos, telefon: 84/312-704) - 19.45 Régi magyar film: 88’ - Klip-Mix - Divolla-receptek — Játék — B. Tóth László műsora — Finom zenék — A nap vendége - 22.30 Győzelemre született (amerikai krimi, 84 perc) - Játék - Hírek, Nachrichten -1.00 Műsorzárás lesebb csoportos, egyéni sétahajózási és sétavitorlázási programokat ajánljuk. A-B kategóriás vitorlás hajók kölcsönzése. 12 személyes vitorlások bérelhetők személyzettel naponta (24 óra) már 8800 Ft-ért. Programirodáink: Sétahajózási Központ, 8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 9. A Lovas nevű motoros hajón, a kikötőben Tel./fax: 86/343-507 Nyitva: naponta 10-20.30-ig