Magyar Nemzet, 1993. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

Megharapta a rendőrt Sok a hivatalos személy elleni erőszak Törvényesek és jogilag megalapozottak a nyo­mozások, amelyeket az ügyészi szervek a rend­őrök sérelmére elköve­tett hivatalos személy el­leni erőszak bűntette miatt folytattak. Ezt a megállapítást tartalmaz­za a Legfőbb Ügyészség törvényességi vizsgálatá­ról szóló jelentés, amely az 1992 első félévében nyomozott 319 bűnügy tapasztalatait összegezi. A Legfőbb Ügyészség összefoglaló jelentése szerint a rendőrök sérelmére elköve­tett bűncselekmények száma hosszabb időszakot tekintve­­ kisebb ingadozás mellett - fél­évenként 300 körül mozog. Az 1992 első félévében nyomo­zott ügyek túlnyomó többsége jogilag egyszerű megítélésű volt, azonban 19 esetben cso­portosan, 35-ben pedig fel­fegyverkezve történt a bűncse­lekmény. Fegyverként leg­többször kést, fejszét, vasvil­lát, vasrudat, egyéb ütő- és vá­góeszközt használtak, de elő­fordult lőfegyver is. A vizsgált időszakban halált vagy élet­­veszélyes sérülést okozó bűn­­cselekményt rendőr sérelmére nem követtek el. A 426 sértett rendőr közül 189 könnyű, 10 súlyos sérülést szenvedett. Az egyik legsúlyosabb következ­ményekkel járó esetben cson­kolni kellett a rendőr megha­rapott ujjpercét. A tettesek leggyakrabban erőszakkal akadályozták az in­tézkedő rendőrt, illetve az eljá­rás alatt bántalmazták, vala­mint fenyegetéssel gátolták fel­lépésében. A vizsgált ügyek­ben a rendőri intézkedésekre túlnyomóan az ittassággal összefüggő, garázda jellegű rendbontó magatartás, illetve egyéb - gyakran közlekedési­­ bűncselekmény vagy szabály­­sértés elkövetése adott okot. A tetteseket 151 esetben a garáz­daság, 119-ben a felelősség alóli kibúvás, 36-ban valódi vagy vélt sérelem, 16 esetben pedig a bosszú motiválta. Az ügyek egy részében a hivatalos személy elleni erőszakot nem a rendőri intézkedés alá vont személy követte el, hanem an­nak hozzátartozói, barátai, akik a jogszerű rendőri intézkedés megakadályozása céljából lép­tek fel. A rendőrök intézkedé­süket 168 esetben saját kezde­ményezés alapján, 93-ban ál­lampolgári bejelentésre vagy felkérésre, 58-ban pedig a fe­lettes utasítására végzett egyéb feladat ellátása során foganato­sították. A saját intézkedést ki­váltó okok között 63 esetben bűncselekmény vagy szabály­­sértés elkövetésén való tetten­érés szerepelt. Ez az adat a rendőrök javuló intézkedési készségét tanúsítja. (baranyó) Fábry János rajza * Állástalanok * Átképzés Pest megyében Megállt a munkanélküliek számának növekedése Pest me­gyében. A legutóbbi felmérés szerint összesen 54 000 állásta­lant regisztráltak, ami a foglal­koztatottak 12 százalékos há­nyadát jelenti. Lengyel János, a Pest Megyei Munkaügyi Köz­pont helyettes igazgatója az MTI­­ arról tájékoztatta, hogy ősztől többtucatnyi átképző tan­folyam indul az állástalanoknak. A munkalehetőségek pontos fel­mérésére a központ elemzési osztályt állított fel, amely kimu­tatja, hogy mely szakmák iránt csökkent, illetve élénkül a mun­kaügyi piacon a kereslet, s a tan­folyamok tematikáját ennek alapján állítják össze. A legfrissebb elemzésből például kiderült: amíg koráb­ban a megyében legtöbben a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban dolgoztak, most a számítástechnikai szak­embereké és a szolgáltatásban tevékenykedőké a főszerep. A nagyvállalatok helyett a terme­lés zömét a húsz alkalmazottnál kisebb létszámú egységek ad­ják, s itt univerzálisan képzett, a számvitelhez, a szövegszer­kesztéshez egyaránt értő szak­embereket keresnek. Ez az igény az átképző tanfolyamra jelentkezőknél is lemérhető, hi­szen most a számítástechniká­hoz kötődő tanfolyamokra hat­szoros a túljelentkezés, sokan jelentkeztek a vámügyi ügyin­tézői kurzusra is. Kávássy Sándor indítványa: Kapjanak földet az egyházak „Nem létezhet olyan ép­eszű párttényező, amely a nép körében munkálkodó papság érdekeivel szembe mer he­lyezkedni” - nyilatkozta la­punknak Kávássy Sándor kis­gazda képviselő, aki augusz­tus 8-án indítványt nyújtott be a történelmi egyházak 1948 és 1950 között elkobzott földjei­nek visszaigényelhetőségéről.­­ Az 1945-ös földreform az egyházakat megfosztotta va­gyonuktól — mondta Kávássy Sándor.­­ A plébániáknak, ki­sebb egyházi intézményeknek megmaradt pár hold földjük. 1948-ban az akkori kollabo­­ráns egyházi vezetés megegye­zett az állammal, és ezeket a földeket is eladta. Először a re­formátus, majd 1950-ben a ka­tolikus egyház is hasonló meg­állapodást kötött az állammal. Törvényjavaslatom az 1948- ban még egyházi kézben ma­radt földek és az ehhez csatla­kozó gazdasági és lakóépületek visszaadását indítványozza, de nem kötelező jelleggel, csak abban az esetben, ha az egyház igényt tart egykori birtokára. - Mi késztette erre az in­dítványra? - Lelkiismeretem paran­csának tettem eleget, amikor ezt a törvényjavaslatot beter­jesztettem. A Szamosköz tér­ségében élek, ahol az egyhá­zak, a papok helyzete kétség­beejtő. Az én falumban a re­formátus lelkész havi jövedel­me 9800 forint. A móriczi „boldog ember falujában”, Marosligeten a gyülekezet csak négyezer forintot tud fi­zetni pásztorának. Vannak olyan görögkatolikus pap­családok, ahol négy-öt gyerek van. Ugyanakkor a templo­mok, parókiák omladoznak. A papok helyzete az egész or­szágban hasonló. Törvényja­vaslatom a nép körében mun­kálkodó lelkészek, papok érde­keit védi, nem a felső papsá­gét, akik az elmúlt rendszerben is viszonylagos jólétben éltek. - Nincsenek-e aggályai az indítványa alkotmányosságá­val kapcsolatban? - Nincsenek, mert tulaj­dont erőszakkal megszüntetni nem lehet. - Mi lenne azokkal, akik­nek most a tulajdonában van az a föld, amit az egyházak visszaigényelnének? - A legtöbb föld téesztu­­lajdonba került. De abban az esetben, ha a téesztől magán­­személy használatába ment át, fel kell ajánlani egy minden tekintetben megfelelő cserét. - Miből biztosítható ez a cserealap? - Természetesen a téesztől kell a kártalanítandó számára a földet elvenni. Attól még nem megy tönkre a téesz. (moldoványi) Hazai tudósítások SZERDA, 1993. szeptember 1. Mécses Szeretetszolgálat Börtönökben működnek Mécses Szeretetszolgálat néven működik ezentúl a Ma­gyar Börtönpasztorációs Tár­saság -jelentette az MTI. Erről a kedden, Szegeden tartott köz­gyűlésen döntöttek a társaság tagjai. Az új nevet azért vették fel, hogy csökkentsék a szerve­zet iránt esetenként mgnyilvá­nuló társadalmi előítéleteket, s jobban kifejezzék az egyházak­hoz való tartozást. Segíteni kí­vánják az elítéltek szabadulás utáni beilleszkedését a társada­lomba. Két irodát is létrehoztak azzal a céllal, hogy tanácsadás­sal segítsék a börtönből szaba­dultakat, az odakészülőket és a családtagokat, valamint a peri­fériára szorult, többnyire haj­léktalan embereket. A Lovas­­berényben működő iroda már fogadja a rászorultakat, a szek­szárdi intézményt e héten nyit­ják meg. A közgyűlésen a tár­saság által alapított Embersé­gért kitüntetés ezüst fokozatát ketten, a bronz fokozatot tízen vehették át. Kenderesi temetés Több tízezer látogatóra számítanak Zökkenőmentesen foly­nak a kenderesi temetés elő­készületei - nyilatkozta la­punknak Pádár Lászlóné, a községi polgármesteri hivatal jegyzője. A 4-es főútvonalat az esemény miatt nem zárják le, viszont a Kenderes belte­rületén két utcából is kitiltják az autósokat. Az önkormányzat több tí­zezer résztvevőre számít, de pontosan senki nem tudja megmondani, hogy a gyász­­szertartásra hányan lesznek kíváncsiak. A temetőben kö­rülbelül 15-18 ezren férnek majd el, a többiek a közelben lévő ligetben hangosító be­rendezések segítségével kö­vethetik az eseményeket. A MÁV Kisújszállás és Kál-Kápolna között a temetés napján, szeptember 4-én sűrűbben indít vonatokat. Kisújszállásról azonban tet­szés szerint autóbusszal is folytathatják az érdeklődők az útjukat. Kenderesen helyi járatok szállítják tovább az embereket a helyszínre. A gépkocsival érkezők a három kijelölt parkolóhelyen áll­hatnak le, s onnan gyalog vagy busszal mehetnek to­vább. A megyei rendőrfőkapi­tányság az eseményt az elő­írások szerint biztosítja, a pontos részletekről azonban még nem tudtak nyilatkozni. Az önkormányzat a meg­emlékezés idejére 50, ideigle­nes mellékhelyiséget biztosít, s a környék vállalkozóit kér­ték meg a hideg ételek, italok árusítására. A megállapodás szerint szeszes italokat a helyszínen nem lehet majd kapni. Az orvosi ellátást a jo­­hanniták magyarországi kép­viselete és az állami mentő­­szolgálat együttesen végzi. Pádár Lászlóné elmondta, számbavettek szálláslehető­ségeket, s jelenleg még körül­belül 50 helyet tudnak bizto­sítani. A fél 12-kor kezdődő és várhatóan fél 2-kor befejeződő ökumenikus szertartás során nyugovóra helyezik Horthy Miklóst, hitvesét Purgly Mag­dát és nemrég elhunyt fiukat, ifjabb Horthy Miklóst. A te­metésén nem lesznek proto­koll helyek, mindenki érkezési sorrend szerint foglalhatja el a helyét. Több száz újságíró je­lezte érkezését, köztük egy osztrák, két német és egy fran­cia televíziós társaság. Az oda- és visszautazás megkönnyítésére az Air Ser­vice Budaörs és Kenderes kö­zött — 35-50 perces menet­idővel - repülőgép- és heli­kopterjáratokat indít. (m­et) (Az újratemetés külföldi visszhangjáról összeállítá­sunk a 12. oldalon.) Rendezvény a Vérmezőn Chartás búcsú Horthytól „A Horthy-korszak meg­halt, de temetetlen maradt, mert nem voltunk a magunk urai, hiszen idegen csapatok váltották egymást hazánkban. Most itt az alkalom, hogy el­temessük. Nem magánember­ként, közemberként búcsú­zunk el tőle. Nem küldtünk meghívót, de mindenkit vá­runk. Iűi búcsúzás ökumeniku­san világi.” E szöveg áll a De­mokratikus Charta szep­tember 3-ai rendezvényének meghívóján, amellyel a Vér­mezőre invitálják a fővá­rosiakat. A Charta tegnap megtartott sajtótájékoztatóján Konrád György elmondta: a párhuzamos megemlékezést azoknak rendezik, akik nem csak a Magyar Televízió szemszögéből akarják meg­érteni a Horthy-korszakot. Konrád hangoztatta: a magyar irodalom megemlé­kezése lesz e rendezvény, ahol elsősorban nem a kor­mányzóról, hanem az akkori kor polgárairól és az áldoza­tokról lesz szó. Hozzátette: a Horthy-éra kortárs irodalmi szava hitelesebb a mai törté­nészek szavánál. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a történészeknek nem kell elemezniük a kormányzó sze­repét. Ii­ miniszterelnök azon­ban nem válthatja fel politikai funkcióját történészi szerep­re; ez a mostani politikai helyzetben nem szerencsés. Ugyanakkor Konrád elismer­te: minden magyar embernek, így a kormányzónak is kijár a kegyelet, a „Nyugodjon béké­ben". Más azonban - folytat­ta - a kegyelet hangulata ak­kor, ha beborítja egy történel­mi értékelés, egy olyan értel­mezés, aminek politikai üze­nete is van. Konrád leszögez­te: a rendezvényük nem politi­kai nagygyűlés lesz, hanem a kor megidézése korabeli köl­tők és írók művein keresztül. A rendezvényen többek kö­zött Haumann Péter előadá­sában elhangzik majd Né­meth László ’43-ban elmon­dott szárszói beszéde is. (fazekas) Fehérvárcsurgói kastély Hazalátogatók „anyaházának” szánják Állagmegóvási munkálato­kat kezdett az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség a fehérvárcsurgói egykori Ká­rolyi-kastélyban. A Heinrich Koch bécsi építész tervei alap­ján, 1844-ben romantikus stí­lusban épített, majd Ybl Mik­lós elképzelései szerinnt késői klasszicista stílusban átépített kastély - állagának rohamos romlása miatt - csaknem egy évtizede lakatlan. Az idén az MTI jelentése szerint 23 millió forintot tudnak költeni a leg­szükségesebb munkákra. A tel­jes helyreállítás legalább 1 mil­liárd forintba kerül. A fehérvárcsurgói kastély hasznosítására szép terveket dé­delget a helyi önkormányzat: az épületet a külföldön élő, haza­látogató magyarok „anyaháza­ként”, a kultúra és a művészetek hajlékaként, különféle népmű­vészeti, zenei programok ottho­naként szeretné hasznosítani. Pontrendszerrel mérik az egészségügy teljesítményét Addig nyújtózkodjunk, míg a kórházi takaró és Lassan lezárul az egészségügyben fokozatosan bevezetésre kerülő re­form „szoktató” szakasza, és az intéz­mények szeptember-októberi teljesít­ménymérése már ténylegesen a finan­szírozás alapjául szolgál. A járóbeteg­szakellátásban valamennyi egészség­­ügyi egység megkapja saját, ’92-ben kapott bázistámogatásának 70 száza­lékát. A fennmaradó 30 százalék kö­zös kalapba kerül, amely további - ko­rábban elkülönített - 15 százaléknyi összeggel egészül ki. E pénzt pontér­tékek arányában osztják föl az ered­ményesebbek között. Az egészségügyi teljesítményfi­nanszírozás egyik legvitatottabb terü­lete a fekvőbeteg-ellátás, ahol a „saját ár” megállapításakor - főként az eddi­gi támogatás sokszor önkényes elv­rendszere és az eltérő adottságok miatt­­ a kórházak között jelentős különbsé­gek tapasztalhatók. Azonos kategóriá­jú ágy működtetése két különböző in­tézményben akár sokszoros költség­igény-eltérést mutathat. De mit vár­hatunk a teljesítményfinanszírozástól? Egyáltalán, tudnunk kell-e nekünk, biztosítottaknak, hogy miben áll a tel­jesítménymérés alapjául szolgáló pontrendszer? Többek közt erre keres­tük a választ először Balogh Sándor, a Népjóléti Minisztérium főosztályve­zető-helyettese segítségével. - Érte már szó a ház elejét, vagy még nincsenek értékelhető adatok, egyáltalán, két hónapos próbaidő után mit tudunk a rendszer működé­séről?­­ Egyelőre csak annyit: a pályára állás megtörtént. Július elsejétől meg­indult az adatrögzítés, a feldolgozás persze még időbe telik. A finanszíro­zás alapjául szolgáló szeptemberi és októberi adatok birtokában közelebb járunk majd az igazsághoz. - A laikus mire gondoljon, ha pontrendszerről hall? - A pontrendszer szélesebb érte­lemben a háziorvosi ellátásra is - nem csak a járóbeteg-ellátás és a fek­vőbeteg-ellátás finanszírozására - vonatkozik. A háziorvosok munkája során mért pontszámok alapjául azonban a korcsoportok meghatáro­zott pontértéke szolgál. Tehát az szá­mít, hogy milyen az adott korcsoport egy átlagbetegének ellátási igénye. Ez fejkvóta szerinti értékszámítás. A fekvőbeteg-ellátásban érvényes pont­­rendszer a betegségcsoportok ápolá­sára fordított időt veszi figyelembe. A járóbeteg-szakellátás mércéje alap­vetően a német pontrendszerből ered, ám azt a szakma bevonásával sikerült sajátosan magyar viszonyokra alkal­mazni, hazai adatokhoz illeszteni. E területen­­ meghatározott tevékeny­ségi körök szerint - a járóbeteg-ellátó hely rögzíti a végzett tevékenységet, ami adott helyzetben megfelelő pon­tot ér. - Ma a beteg a területileg illetékes vagy háziorvosa választotta szakellá­tási intézményt vehet igénybe. Hoz-e változást a beutalási rendről szóló, előkészítés alatt álló újabb miniszteri rendelet? - Nem kell alapvető változtatásra gondolni. A szakmával kialakított konszenzus eredményeként a rendelet a beteg liberálisabb egészségügyi szolgáltatáshoz juttatását kívánja elő­segíteni. A megyei tisztiorvos tájékoz­tatná a beutaló orvost a kórházak és rendelők ellátási rendjéről, az orszá­gos hatáskörű információs csatornán pedig a regionális intézmények ellátá­si körét határoznák meg. A beutalási renddel kapcsolatban szükség van egyértelműsítésre. A rendelet jobban kihangsúlyozza az intézményválasz­tás szabadságát is. A bizalom elsőd­leges, és a beutalásnál a háziorvos a beteg kívánságát lehetőség szerint ed­dig is figyelembe vette.­­ A reformra az éppen csak meg­választott egészségbiztosítási önkor­mányzat igent mondott. Sándor Lász­lót, az önkormányzat elnökét arról kérdeztük: elégedett-e a teljesítmény­mérés alapelveivel? - Az önkormányzat megalakulása óta egyaránt fontos kérdésnek tekinti a „tűzoltást” és a stratégiai döntések megalapozását. Nem szeretnénk, ha az események sodornának minket, ezért e kritikus időszakban - amikor határidős feladatként jelent meg, hogy július 31-ig meg kell kötni a fi­nanszírozási szerződéseket a szolgál­tatást nyújtó intézetekkel - gyorsan eldöntöttük: e rövid tíz nap alatt összegyűlt tapasztalat birtokában nem állíthatjuk fejre az eddig kialakult rendszert. Inkább kimondtuk: jelen­leg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy érdemben befolyásolhatnánk a szerződések megkötésének paraméte­reit. Úgy döntöttünk: egy évre a ter­vek szerint valósuljanak meg a reform lépései. A jövő év júniusában megkötendő szerződések már az önkormányzat ki­alakította normákon alapulhatnak, addigra már kialakul a teljesítmény­mérés tisztázott rendje, és bizonyos összehasonlítási számaink, adataink is lesznek. A felelősséget természete­sen elvállaljuk, jólehet érdemi befo­lyásolásra már nem nyílt lehetőség. Kétségtelen: valamennyi létező orvo­si szolgáltatás árát ki kell számítani. Ezen az alapon kötünk szerződéseket, és az az intézmény, amelyik ezt a ver­senyt nem bírja, esetleg szembe kell nézzen a csőddel is. Akkor majd az intézmény tulajdonosának is a gazda­sági vezetés körmére kell néznie. A pontrendszer a szolgáltatást nyújtó és a finanszírozók közötti megállapodás fogódzkodója. Azt kell megérdezni az emberektől, amikor kezelésre szorul­tak, megkapták-e a tisztességes szol­gáltatást, és ha nem, akkor arra a szer­­­ződéskötéskor vissza kell térni! Amennyiben a kórház a tb-vel kötött­ szerződést nem teljesíti, azaz nem nyújt megfelelő teljesítményeket a fi­nanszírozásért, a következő évben nem jut szerződéshez. Haller Szilveszter ' ■' Havran Zoltán felvétele

Next