Magyar Nemzet, 1993. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

A Magyar Nemzet Berta Bálint, az MTV felügyelőbizottságának elnöke: „A képernyőt változatos műsorok töltsék meg” és értékes Szerdán kilenc taggal megtartotta alakuló ülését a Magyar Televízió fel­ügyelőbizottsága, ahol - mint tegnap hírül adtuk — megválasztották a tárgyi­lagos, nemzeti közszolgá­lati televíziózás megte­remtését szolgáló testület elnökét Lapunk a döntést követően otthonában megkereste Berta Bálin­tot, a dombóvári Illyés Gyula Gimnáziu­m igaz­gatóját, akinek nevét mindeddig kevesen ismer­ték a magyar közéletben. - Hogyan fogadta a kineve­zését? - Meglepett, hiszen egy­hangúlag mellettem szavaztak. - Ki jelölte tulajdonképpen az elnöki tisztre? - Nahlik Gábor úr hívott fel telefonon, vállalom-e a je­lölést. Nem tudom, ki hozhatta szóba a nevemet. A televízió­hoz mindeddig inkább csak mint néző kötődtem, bár a dombóvári városi televíziónak készítettem tudósításokat. Ne­vemet talán arról ismerhették a televízióban, hogy több ve­télkedőben is szerepeltem, a legismertebb ezek közül az El­mebajnokság volt. Ebben a műsorban tizenegyszer ültem Egri Jánossal és a kamerákkal szemben. - Mégis, miként kerül egy gimnáziumigazgató ilyen pozí­cióba? - A szervezeti és működési szabályzat értelmében a tizen­egy felügyelőbizottsági tagból legalább öt-hét vidéki tagnak is kell lennie. Úgy gondolom, azért választottak erre a fel­adatra engem, mert a pedagó­gusok és a fiatalok érdekeinek képviselőjét látják bennem. - Mondana néhány szót magáról? - Negyvenkilenc esztendős vagyok, három fiam boldog apja. A debreceni egyetem tör­ténelem-földrajz szakán vé­geztem. Huszonöt éve tanítok a dombóvári Illyés Gyula Gim­náziumban, ahol hét éve az igazgatói tisztet is ellátom. Gazdaságföldrajzból doktorál­tam, tagja vagyok a Magyar Földrajzi Társaságnak. A helyi önkormányzatban független képviselőként foglalok helyet, s a megyei önkormányzat mun­kájában is részt veszek. Egyet­len pártnak sem köteleztem el magam. Hobbim a sport, lab­darúgó-játékvezetőként és a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként küzdők a magyar sportéletért. - Milyen előzetes elképze­lések alapján fog beleszólni a televízió műsorszerkesztésébe? - A televíziót elsősorban tájékoztatási eszközként, hírfor­rásként fogom fel, tehát az in­formációkat szolgáltató műso­rokat kísérem különös figye­lemmel. Negyedévenként je­lentést készítek az 1-es csatorna főműsoridejéről, amelyet a saj­tónak is megküldünk. Alapel­vem: a képernyőt változatos és értékes műsorok töltsék meg. Φ A tizenegy fős felügyelőbi­zottság hiányzó két tagját ké­sőbb választják meg. Az alaku­ló ülésen részt vett tagok névso­ra a következő: Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatója; dr. Gön­­döcs Károly, a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem tanára; dr. Horn Péter akadémikus, a Pan­non Agrártudományi Egyetem oktatója; dr. Kozinszky György, a Miskolci Egyetem rektorhe­lyettese; dr. Miriszlay Ernő, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára; Szebényi Zsolt, Bicske város polgármes­tere; dr. Szűcs Pál, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem do­cense, valamint dr. Török Jó­zsef, a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem tanára. (móricz) Kisemmizett tűzoltószövetség Ki kárpótolja az önkénteseket? A Magyar Országos Tűz­oltószövetség 1945-ben tör­tént megszűnésekor két jelen­tős ingatlannal rendelkezett. A megszüntetést kimondó rende­let e skérü­lt a szövetség vagyo­na előbb a tűzoltó-szakszerve­zet, később pedig az állam tu­lajdonába került. Az újjáala­kult Magyar Tűzoltószövetség ez évi badacsonyi tanácskozá­sán elhatározta: megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy eze­kért az ingatlanokért kaphat-e, s ha igen, akkor milyen formá­ban kárpótlást. Az említett in­gatlanok egyike a budai Skála nagyáruház környékén helyez­kedik el, egy ötemeletes bérházról van szó, amelyért 1943-ban évente 60 ezer pengő lakbért fizettek. A másik in­gatlan az Izabella utca 51. szám alatti bérház első emele­tén volt. A tűzoltószövetség elnöksé­ge Badacsonyban úgy foglalt ál­lást: indokolt volna felmérni tel­jes körben a szövetség jogelőd­jének korábbi vagyonát. Joó Bálint, a Magyar Tűzoltószö­vetség ügyvezetője ennek érde­kében két szakembert bízott meg felmérés elkészítésével. Joó az ingatlanokkal kapcsolat­ban lapunknak elmondta: szö­vetségüknek azóta semmiféle objektuma nincs, mióta kiszo­rultak az Országos Tűzoltóság Izabella utcai épületéből. Éppen ezért az ingatlanok ügyében kivizsgálják, hogy a szövetség jogelőd-szervezetei kaptak-e valamiféle kárpótlást az említett ingatlanokért, vagy ellenszol­gáltatás nélkül került az állam tulajdonába. Az ügyvezető hoz­zátette: szeretnének a szövetség feladatainak megfelelő eszkö­zöket szerezni. Amennyiben kárpótlásra jogosultak, nem az említett ingatlanok visszaigény­lésével próbálkoznak, hanem például a rövidesen felszabadu­ló belügyi objektumok közül fognak igényelni egyet, ugyanis az önkéntestűzoltó-képzésre je­lenleg nincs megfelelő bázisuk, annak ellenére, hogy az ország­ban körülbelül ötvenezer ön­kéntes tűzoltó van. Országszerte ezernyolc­százhatvan önkéntes tűzoltó­­egységet tartanak számon, me­lyek közül mindössze hatvan Léphart Pál rajza felel meg a közép-európai színvonalnak. Ezeknek a me­gyei tűzoltószövetségek által létrehozott önkéntescsopor­toknak nincs központi épüle­tük, csak egy számlájuk, amin egy jelképes, 70-80 ezer forin­tos összeg található. Joó meg­említette: a BM ígéretet tett ar­ra, hogy a tűzoltószövetség ez évi működésére 500 ezer forin­tot biztosít. (fazekas-rock) Svájci jegyzők Budapesten A Somogy Megyei Önkor­mányzat hivatalának meghívá­sára Zürich kanton közigazgatási kamarájának delegációja ismer­kedik a magyar önkormányzati rendszerrel. A svájci szakembe­rek megbeszélést folytattak a Magyar Közigazgatási Kamara elnökével, Fogarasi Józseffel, aki lapunk kérdésére elmondta: a svájci kollégák érdeklődéssel fogadták a kamara tevékenysé­géről szóló beszámolót, vala­mint az országos jegyzőkonfe­rencia tervét. A kamara elképze­lései között szerepel egy tudo­mányos tanácskozás, amelynek témája: a felügyelet és az irányí­tás a közigazgatásban. Paul Inhof, a kanton kamará­jának elnöke előadásában bemu­tatta Zürich közigazgatási rend­szerét és szervezeti felépítését. A. T. Hazai tudósítások CSÜTÖRTÖK, 1993. szeptember 16. Személyi változások? Kimerülő vértartalékok Országosan hat-hétezer egységnyi vértartalék szüksé­ges ahhoz, hogy ne legyenek fennakadások. Sajnos, ez jelen­leg nincs meg, s a múlt héten bejelentett vérhiány óta sem változott jelentősen a helyzet. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet adatai szerint 6 ezer egységnél keve­sebb vér áll rendelkezésre. A mostani vérhiány azért különö­sen súlyos, mert nemcsak a fő­várost, de ez alkalommal a vi­déket is sújtja. Történik mindez annak ellenére, hogy az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat három hete 200 millió forintot csoportosított át erre a célra. Mint azt Sándor László, az ön­­kormányzat elnöke lapunknak elmondta: a helyzet kialakulá­sában a rossz vérellátó rend­szer mellett a hibás szervezés is szerepet játszott. Leszögezte: véget szeretnének vetni annak a hagyománynak, mely szerint a finanszírozó nem szólhat bele a működésbe. Leszögezte: az önkormányzat nem lesz olyan türelmes és megértő, hogy há­rom-négy évig vár a vérellátó rendszer átalakításának kon­cepciójára. Értesülésünk sze­rint az illetékesek személyi okára vezetik vissza a súlyos vérhiányt, ezért a közeljövőben személycsere várható a vérellá­tás vezetői között. (élő) Sepsey Tamás az elbocsátandókról és a tb-adósságról A választások utáni időszakra nem hagyunk érdemleges munkát (Folytatás az 1. oldalról) A határozathozatali eljárás a vagyoni ügyekben az első kárpótlás alapján 98, a második kárpótlási törvény alapján pe­dig 50 százalékban lezárult - mondta a hivatal elnöke, így az apparátus ilyen mértékű fenn­tartása indokolatlan, a hivatal kezdi leépíteni önmagát. Kérdésünkre Sepsey elmondta: szervezett munkaerő-átcsopor­tosításról egyelőre nincs szó, erre a későbbiekben kerül sor. Annak, a megyénként 20-24 embernek, akiket az elbocsátás érint, a hivatal figyelemmel kí­séri a sorsát. Felvették a kap­csolatot a köztársasági megbí­zotti hivatalokkal, a földhivata­lokkal, van aki bíróságra megy dolgozni, s többen ismét nyug­díjasokká válnak, akiket első­sorban részleges munkaidőben foglalkoztattak. Sepsey Tamás kijelentette: a választások utáni időszakra a Kárpótlási Hivatal nem hagy érdemleges munkát. Azért is vállalják a feszített munka­tempót, mert bizonyos politikai megnyilvánulásból úgy látják: vannak, akik a választások után a kárpótlásra jogosultak milliói ellen akarnak lépni. Igaztalan az a vád is, hogy a kárpótlás anyagi terheket hagy a következő kormányra is, hi­szen a Magyar Köztársaság törvényeit végre kell hajtani, ennek a terheit pedig az ország viseli. A Kárpótlási Hivatal elnö­kének tájékoztatása szerint az intézmény nagymértékű tb-tar­­tozása is annak köszönhető, hogy a kárpótlás folyamatát minél gyorsabban le akarják zárni. Ahhoz, hogy a határoza­tokat gyors ütemben meghoz­hassák, az árveréseket elkezd­hessék, sok emberrel, nagy tel­jesítményű gépekkel kellett dolgozniuk, hiszen a folyamat lassúságának társadalmi hatása kiszámítható. Sepsey azonban úgy véli: az év végéig jelentős mértékben csökkenteni tudják a tb-tartozást is. (sümegi) Nyílt nap a KSH-ban A vártnál nagyobb infláció Sajtótájékoztatóval egybe­kötött nyílt napot rendezett a Központi Statisztikai Hivatal. Mint Vukovich György, a hiva­tal elnöke mondta, ezzel is kife­jezve a statisztikai adatok nyil­vánosságát és hozzáférhetősé­gét minden állampolgár szá­mára. A 15-öt azért választot­ták a rendezvényre, mert ezen a napon köztik minden hónapban a fogyasztói árindex és a létmi­nimum havi alakulását. A fogyasztói árak 1993 au­gusztusában júlushoz képest 1,8 százalékkal nőttek - na­gyobb mértékben mint az előző hónapokban. Tavaly augusztus­hoz viszonyítva több mint 22 százalékos a drágulás. Míg 1993 januárjában az első áfa­emelés következtében megug­rottak az árak, a másodiknak nem volt ilyen hatása. (Bár le­het, hogy ami késik, az nem múlik.) Sok árucikk esetén nem hárították át a nagyobb adót a vevőre, de a sertéshús, a cukor ára az áfa arányánál jobban nőtt. A drágább villamos ener­gia és dohány majd a szeptem­beri árindexben fejti ki hatását. A tavaly augusztushoz vi­szonyított több mint 22 százalé­kos áremelkedésen belül ismét az élelmiszer drágult a legin­kább. Mintegy 30 százalékkal. A létminimum a két felnőtt­ből és két gyerekből álló városi családban 1993 augusztusában 44 ezer 900 forint volt, ami az országos átlagnak is megfelel. (Ez 1989-ben 17 ezer, 1992- ben 35 ezer 500 forintot tett ki). Augusztusban az egy személy­re jutó létminimum a legna­gyobb a városi egyedülálló ese­tén volt: 15 ezer 800 forintra rúgott, a legkisebb a két felnőtt­ből és négy gyerekből álló falu­si háztartásban volt, ahol egy főre 8850 forint jutott. A fogyasztói árak eddigi alakulásából feltételezhető, hogy ha az eddigi tendencia nem változik, az évi infláció az előre jelzettnél nagyobb, 22-23 százalékos lesz. (k.j.) A létminimum­­ augusztusban Egy háztartásraBer főre forint városok községek városok községek Aktív háztartások (*) 1 aktív korú felnőtt 15800 14­500 15800 14500 1 aktív korú felnőtt, 1 gyerm. 24 400 22900 12200 11450 1 aktív kort felnőtt. 2 gyesm.­­ 33300 30400 11 100 10 130 2 aktív kort felnőtt 27 600 26100 13 800 13 050 2 aktív kort felnőtt. 1 gyesm. 37 100 34100 12 370 11370 2 aktív kord felnőtt 2 gyesm. 44 900 42 300 11230 10 570 2 aktív korú felnőtt. 3 gyeim.·­S 1­100 47900 10220 9 580 2 aktív kort felnőtt, 4 gyerm. 56600 53 100 9430 8 850 3 aktív kort felnőtt 40300 37 300 13430 12430 3 aktív kort felnőtt 1 gyermekkel48700 46000 12 170 11500 3 aktív kord felnőtt 2 gyermekkel56300 52 800 11260 10 560 3 aktív kord felnőtt, 3 gyermekkel61 800 57 900 10300 9 650 3 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel67 200 63 100 9600 9 010 Nyugdíjas háztartások ***) 1 személy 9 700 10700 11 700 10700 2 személy 20200 18 200 10100 9 100 1 személy 29200 26900 9 730 8 970 *) A gyermek 0-44 éves, a 15 évesnél idősebb szentély felnőttként van fi­gyelembe véve. **) Aktívkereső nélküli háztartások. Az álláspontok nem közeledtek Sári inkább szakít Dabassal A sári szülőkkel folytatott tegnapi megbeszélésen három megoldási javaslat merült fel az iskolaügyben. A tárgyaláson részt vett Skultéty Sándor köz­­társasági megbízott, a regioná­lis oktatási központ, a szülők, az egyház képviselője és Da­­bas-Sári polgármestere. Az egyik megoldási javas­lat szerint a Szent János általá­nos iskola befogadná az alsó osztályokat, a felsősöknek azonban csak ideiglenesen ad­na helyet. Az önkormányzat hasonló megoldással állt elő. Ennek lényege az, hogy az egyházi iskola ne csak négy, hanem mind a nyolc osztályt fogadja be. Szervezetileg vi­szont a tanulók a dabasi Kos­suth Lajos, illetve Gyóni Géza általános iskolába tartozzanak. A szülők a tárgyaláson ra­gaszkodtak eredeti elképzelé­sükhöz, ahhoz, hogy az iskolát „gyermekarányosan” osszák fel, s ne csak albérlőként ve­gyenek részt gyermekeik az oktatásban. A Magyar Nemzet érte­sülése szerint amennyiben ezt a megoldási javaslatot nem tudják keresztülvinni a csütör­tökre tervezett önkormányzati ülésen, aláírásgyűjtést fognak kezdeményezni, s döntenek Sári elszakadásáról, s az újonnan felállított képviselő­testületnek pedig az első lépé­se lesz az egyházzal korábban megkötött szerződés felmon­dása. (I. I.) A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete a Magyar Hitelbanknál számlaszámot nyitott a sári pedagógusok meg­segítésére. Köszönettel fogad­ják a legkisebb adományokat is. Számlaszám:(MHB)202-20774 Volt szovjet laktanyák fiús tulajdonosok Tökölön, a volt szovjet la­kótelep egyik felújított épületé­ben kedden vették át a tulajdo­nosok az első 42 lakás kulcsait. Szeptember végéig összesen 444 lakásba költözhetnek be az új lakók. A meglehetősen le­romlott állapotban átvett, s leg­alább kétezer ember leendő ott­honát jelentő épületek rendbe­hozatalára az önkormányzat vállalkozott - tudatja az MTI. A lakások eladási ára négyzet­­méterenként 22-23 ezer forint. KKDSZ: Vadász képviselőjelölt lesz? Ígéretes tárgyalások Örömmel üdvözöljük, hogy a költségvetési törvénytervezet minden előzetes híreszteléssel szemben, 9 milliárddal növeli a tavalyihoz képest a közoktatási, 6,7 milliárddal az egézségügyi és 14 milliárddal a szociális el­látásra fordítható kiadásokat - mondta tegnapi sajtótájékozta­tóján Vadász János, a Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára. Vadász leszö­gezte: a KKDSZ megdöbbe­néssel tapasztalta és elfogadha­tatlannak találja, hogy a kultúra költségvetési támogatása a ta­valyi szinten maradt. Szakszer­vezetük tárgyalásokat folytat Szabó Ivánnal arról, hogy a kul­turális normatívát lakosonként 250 forintról 300-ra kellene emelni, a nemzeti és országos közgyűjtemények támogatását pedig 750 millió forinttal emel­jék meg. A KKDSZ úgy véli: a munkahelyi művelődés támo­gatására a „tervezett semmi” helyett 350 millió forintot kel­lene a honatyáknak megszavaz­niuk. A pénzügyminiszter a tár­gyalások során eddig nem zár­kózott el a KKDSZ igényeitől. Szó esett arról is: a közalkal­mazotti tanácsi választások ered­ményeképpen a KKDSZ szak­macsoportjában egyedül nyert képviseleti jogot a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában. Jelentős támoga­tottságuk miatt elő kívánják se­gíteni a Művelődési Érdek­egyeztető Tanács létrejöttét Azt is elmondta: szakszer­vezetük úgy gondolja, a Nem­zeti Kulturális Alapról szóló törvényt mindenképpen át kel­lene írni, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kultúra saját ma­gát adóztassa. A kultúra támo­gatási alapjait kultúrán kívüli forrásokból (általános forgalmi adóból, a privatizációs bevétel­ből) kellene finanszírozni. Va­dász leszögezte: szak­szerveze­tük pártoktól független, ezért egyetlen pártot sem kíván tá­mogatni a választási küzdelem­ben. Lapunk kérdésére - a hírek szerint Vadász független jelölt­ként indulna a választáson - azt felelte, megkereste őt a függet­lenek képviselőcsoportja, a je­löltség elfogadásáról folynak a tárgyalások. Kifejtette: ameny­­nyiben a függetlenek listáján indulna, úgy feltétlenül egyéni választókörzetben is vállalná a megmérettetést. (török) Kiss Gy. Csaba a Duna Társaságról Összehozni az embereket ·· Májusban alakult, bírósági bejegyzése még folyamatban van, de szerdán megtartotta első, bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Duna Társaság (Societas Da­­nubiana), s Vízivárosi Klubjá­nak első rendezvényére ma este kerül sor a Budai Vigadóban, ahol Széles Gábor, a Videoton elnök-vezérigazgatója fejti ki né­zeteit a gazdasági kapcsolatokról Közép-Európában. Az egyesület vezetőségében olyan személyi­ségek találhatók, mint Jankovics Marcell filmrendező, Kósa László művelődéstörténész, Se­bők Ferenc zenész és Enyedi György földrajztudós. Elnöke: Halász Péter, a Művelődési Inté­zet igazgatója, társelnöke Kiss Gy. Csaba, akit a társaság tevé­kenységéről kérdeztünk. - Másfél évszázada egyik sorskérdésünk: milyen a viszo­nyunk a közvetlen szomszédsá­gunkban élő népekhez. A törté­nelmi tragédiák és mai feszültsé­gek ellenére meggyőződésünk, hogy egyetlen lehetőségünk az együttműködés - vélekedik Kiss Gy. Csaba. - Azért hoztuk létre ezt a civil társadalmi jellegű egyesületet - amely nyitott min­den alkotmányos párt és irányzat felé -, hogy a közép-európai or­szágok és népek, többségek és kisebbségek közötti kapcsolatok erősítéséhez járuljon hozzá. - Kedvező fogadtatásra ta­lálnak-e a Duna „másik olda­lán”? - Ma is rengeteg működőké­pes gazdasági, tudományos kap­csolatra akad jó példa, hiányzik azonban az információk áramlá­sa, az egymásról való tájéko­zottság, a találkozás lehetősége. Mindezek bővítéséhez kívánunk hozzájárulni, mert megdöbben­tő, hogy a Kárpát-medencében élők milyen keveset tudnak egy­másról. Szeretnénk elősegíteni, hogy szellemi műhelyünkben, az általunk rendezendő fórumokon közvetlenül megismerjék egy­mást a térség kérdéseivel foglal­kozó üzletemberek, vállalkozók, a politikai élet szereplői, tudó­sok, művészek és a tömegtájé­koztatás képviselői. Megtudtuk: havonta egy al­kalommal rendeznek vitaestet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy öszehozzák az embereket. Remélik, céljaik eléréséhez tá­mogatókra lelnek szponzorok és alapítványok körében. (kurcz)

Next