Magyar Nemzet, 1993. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
A Magyar Nemzet Berta Bálint, az MTV felügyelőbizottságának elnöke: „A képernyőt változatos műsorok töltsék meg” és értékes Szerdán kilenc taggal megtartotta alakuló ülését a Magyar Televízió felügyelőbizottsága, ahol - mint tegnap hírül adtuk — megválasztották a tárgyilagos, nemzeti közszolgálati televíziózás megteremtését szolgáló testület elnökét Lapunk a döntést követően otthonában megkereste Berta Bálintot, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját, akinek nevét mindeddig kevesen ismerték a magyar közéletben. - Hogyan fogadta a kinevezését? - Meglepett, hiszen egyhangúlag mellettem szavaztak. - Ki jelölte tulajdonképpen az elnöki tisztre? - Nahlik Gábor úr hívott fel telefonon, vállalom-e a jelölést. Nem tudom, ki hozhatta szóba a nevemet. A televízióhoz mindeddig inkább csak mint néző kötődtem, bár a dombóvári városi televíziónak készítettem tudósításokat. Nevemet talán arról ismerhették a televízióban, hogy több vetélkedőben is szerepeltem, a legismertebb ezek közül az Elmebajnokság volt. Ebben a műsorban tizenegyszer ültem Egri Jánossal és a kamerákkal szemben. - Mégis, miként kerül egy gimnáziumigazgató ilyen pozícióba? - A szervezeti és működési szabályzat értelmében a tizenegy felügyelőbizottsági tagból legalább öt-hét vidéki tagnak is kell lennie. Úgy gondolom, azért választottak erre a feladatra engem, mert a pedagógusok és a fiatalok érdekeinek képviselőjét látják bennem. - Mondana néhány szót magáról? - Negyvenkilenc esztendős vagyok, három fiam boldog apja. A debreceni egyetem történelem-földrajz szakán végeztem. Huszonöt éve tanítok a dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban, ahol hét éve az igazgatói tisztet is ellátom. Gazdaságföldrajzból doktoráltam, tagja vagyok a Magyar Földrajzi Társaságnak. A helyi önkormányzatban független képviselőként foglalok helyet, s a megyei önkormányzat munkájában is részt veszek. Egyetlen pártnak sem köteleztem el magam. Hobbim a sport, labdarúgó-játékvezetőként és a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként küzdők a magyar sportéletért. - Milyen előzetes elképzelések alapján fog beleszólni a televízió műsorszerkesztésébe? - A televíziót elsősorban tájékoztatási eszközként, hírforrásként fogom fel, tehát az információkat szolgáltató műsorokat kísérem különös figyelemmel. Negyedévenként jelentést készítek az 1-es csatorna főműsoridejéről, amelyet a sajtónak is megküldünk. Alapelvem: a képernyőt változatos és értékes műsorok töltsék meg. Φ A tizenegy fős felügyelőbizottság hiányzó két tagját később választják meg. Az alakuló ülésen részt vett tagok névsora a következő: Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatója; dr. Göndöcs Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára; dr. Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem oktatója; dr. Kozinszky György, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese; dr. Miriszlay Ernő, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára; Szebényi Zsolt, Bicske város polgármestere; dr. Szűcs Pál, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense, valamint dr. Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. (móricz) Kisemmizett tűzoltószövetség Ki kárpótolja az önkénteseket? A Magyar Országos Tűzoltószövetség 1945-ben történt megszűnésekor két jelentős ingatlannal rendelkezett. A megszüntetést kimondó rendelet e skérült a szövetség vagyona előbb a tűzoltó-szakszervezet, később pedig az állam tulajdonába került. Az újjáalakult Magyar Tűzoltószövetség ez évi badacsonyi tanácskozásán elhatározta: megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy ezekért az ingatlanokért kaphat-e, s ha igen, akkor milyen formában kárpótlást. Az említett ingatlanok egyike a budai Skála nagyáruház környékén helyezkedik el, egy ötemeletes bérházról van szó, amelyért 1943-ban évente 60 ezer pengő lakbért fizettek. A másik ingatlan az Izabella utca 51. szám alatti bérház első emeletén volt. A tűzoltószövetség elnöksége Badacsonyban úgy foglalt állást: indokolt volna felmérni teljes körben a szövetség jogelődjének korábbi vagyonát. Joó Bálint, a Magyar Tűzoltószövetség ügyvezetője ennek érdekében két szakembert bízott meg felmérés elkészítésével. Joó az ingatlanokkal kapcsolatban lapunknak elmondta: szövetségüknek azóta semmiféle objektuma nincs, mióta kiszorultak az Országos Tűzoltóság Izabella utcai épületéből. Éppen ezért az ingatlanok ügyében kivizsgálják, hogy a szövetség jogelőd-szervezetei kaptak-e valamiféle kárpótlást az említett ingatlanokért, vagy ellenszolgáltatás nélkül került az állam tulajdonába. Az ügyvezető hozzátette: szeretnének a szövetség feladatainak megfelelő eszközöket szerezni. Amennyiben kárpótlásra jogosultak, nem az említett ingatlanok visszaigénylésével próbálkoznak, hanem például a rövidesen felszabaduló belügyi objektumok közül fognak igényelni egyet, ugyanis az önkéntestűzoltó-képzésre jelenleg nincs megfelelő bázisuk, annak ellenére, hogy az országban körülbelül ötvenezer önkéntes tűzoltó van. Országszerte ezernyolcszázhatvan önkéntes tűzoltóegységet tartanak számon, melyek közül mindössze hatvan Léphart Pál rajza felel meg a közép-európai színvonalnak. Ezeknek a megyei tűzoltószövetségek által létrehozott önkéntescsoportoknak nincs központi épületük, csak egy számlájuk, amin egy jelképes, 70-80 ezer forintos összeg található. Joó megemlítette: a BM ígéretet tett arra, hogy a tűzoltószövetség ez évi működésére 500 ezer forintot biztosít. (fazekas-rock) Svájci jegyzők Budapesten A Somogy Megyei Önkormányzat hivatalának meghívására Zürich kanton közigazgatási kamarájának delegációja ismerkedik a magyar önkormányzati rendszerrel. A svájci szakemberek megbeszélést folytattak a Magyar Közigazgatási Kamara elnökével, Fogarasi Józseffel, aki lapunk kérdésére elmondta: a svájci kollégák érdeklődéssel fogadták a kamara tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az országos jegyzőkonferencia tervét. A kamara elképzelései között szerepel egy tudományos tanácskozás, amelynek témája: a felügyelet és az irányítás a közigazgatásban. Paul Inhof, a kanton kamarájának elnöke előadásában bemutatta Zürich közigazgatási rendszerét és szervezeti felépítését. A. T. Hazai tudósítások CSÜTÖRTÖK, 1993. szeptember 16. Személyi változások? Kimerülő vértartalékok Országosan hat-hétezer egységnyi vértartalék szükséges ahhoz, hogy ne legyenek fennakadások. Sajnos, ez jelenleg nincs meg, s a múlt héten bejelentett vérhiány óta sem változott jelentősen a helyzet. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet adatai szerint 6 ezer egységnél kevesebb vér áll rendelkezésre. A mostani vérhiány azért különösen súlyos, mert nemcsak a fővárost, de ez alkalommal a vidéket is sújtja. Történik mindez annak ellenére, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat három hete 200 millió forintot csoportosított át erre a célra. Mint azt Sándor László, az önkormányzat elnöke lapunknak elmondta: a helyzet kialakulásában a rossz vérellátó rendszer mellett a hibás szervezés is szerepet játszott. Leszögezte: véget szeretnének vetni annak a hagyománynak, mely szerint a finanszírozó nem szólhat bele a működésbe. Leszögezte: az önkormányzat nem lesz olyan türelmes és megértő, hogy három-négy évig vár a vérellátó rendszer átalakításának koncepciójára. Értesülésünk szerint az illetékesek személyi okára vezetik vissza a súlyos vérhiányt, ezért a közeljövőben személycsere várható a vérellátás vezetői között. (élő) Sepsey Tamás az elbocsátandókról és a tb-adósságról A választások utáni időszakra nem hagyunk érdemleges munkát (Folytatás az 1. oldalról) A határozathozatali eljárás a vagyoni ügyekben az első kárpótlás alapján 98, a második kárpótlási törvény alapján pedig 50 százalékban lezárult - mondta a hivatal elnöke, így az apparátus ilyen mértékű fenntartása indokolatlan, a hivatal kezdi leépíteni önmagát. Kérdésünkre Sepsey elmondta: szervezett munkaerő-átcsoportosításról egyelőre nincs szó, erre a későbbiekben kerül sor. Annak, a megyénként 20-24 embernek, akiket az elbocsátás érint, a hivatal figyelemmel kíséri a sorsát. Felvették a kapcsolatot a köztársasági megbízotti hivatalokkal, a földhivatalokkal, van aki bíróságra megy dolgozni, s többen ismét nyugdíjasokká válnak, akiket elsősorban részleges munkaidőben foglalkoztattak. Sepsey Tamás kijelentette: a választások utáni időszakra a Kárpótlási Hivatal nem hagy érdemleges munkát. Azért is vállalják a feszített munkatempót, mert bizonyos politikai megnyilvánulásból úgy látják: vannak, akik a választások után a kárpótlásra jogosultak milliói ellen akarnak lépni. Igaztalan az a vád is, hogy a kárpótlás anyagi terheket hagy a következő kormányra is, hiszen a Magyar Köztársaság törvényeit végre kell hajtani, ennek a terheit pedig az ország viseli. A Kárpótlási Hivatal elnökének tájékoztatása szerint az intézmény nagymértékű tb-tartozása is annak köszönhető, hogy a kárpótlás folyamatát minél gyorsabban le akarják zárni. Ahhoz, hogy a határozatokat gyors ütemben meghozhassák, az árveréseket elkezdhessék, sok emberrel, nagy teljesítményű gépekkel kellett dolgozniuk, hiszen a folyamat lassúságának társadalmi hatása kiszámítható. Sepsey azonban úgy véli: az év végéig jelentős mértékben csökkenteni tudják a tb-tartozást is. (sümegi) Nyílt nap a KSH-ban A vártnál nagyobb infláció Sajtótájékoztatóval egybekötött nyílt napot rendezett a Központi Statisztikai Hivatal. Mint Vukovich György, a hivatal elnöke mondta, ezzel is kifejezve a statisztikai adatok nyilvánosságát és hozzáférhetőségét minden állampolgár számára. A 15-öt azért választották a rendezvényre, mert ezen a napon köztik minden hónapban a fogyasztói árindex és a létminimum havi alakulását. A fogyasztói árak 1993 augusztusában júlushoz képest 1,8 százalékkal nőttek - nagyobb mértékben mint az előző hónapokban. Tavaly augusztushoz viszonyítva több mint 22 százalékos a drágulás. Míg 1993 januárjában az első áfaemelés következtében megugrottak az árak, a másodiknak nem volt ilyen hatása. (Bár lehet, hogy ami késik, az nem múlik.) Sok árucikk esetén nem hárították át a nagyobb adót a vevőre, de a sertéshús, a cukor ára az áfa arányánál jobban nőtt. A drágább villamos energia és dohány majd a szeptemberi árindexben fejti ki hatását. A tavaly augusztushoz viszonyított több mint 22 százalékos áremelkedésen belül ismét az élelmiszer drágult a leginkább. Mintegy 30 százalékkal. A létminimum a két felnőttből és két gyerekből álló városi családban 1993 augusztusában 44 ezer 900 forint volt, ami az országos átlagnak is megfelel. (Ez 1989-ben 17 ezer, 1992- ben 35 ezer 500 forintot tett ki). Augusztusban az egy személyre jutó létminimum a legnagyobb a városi egyedülálló esetén volt: 15 ezer 800 forintra rúgott, a legkisebb a két felnőttből és négy gyerekből álló falusi háztartásban volt, ahol egy főre 8850 forint jutott. A fogyasztói árak eddigi alakulásából feltételezhető, hogy ha az eddigi tendencia nem változik, az évi infláció az előre jelzettnél nagyobb, 22-23 százalékos lesz. (k.j.) A létminimum augusztusban Egy háztartásraBer főre forint városok községek városok községek Aktív háztartások (*) 1 aktív korú felnőtt 15800 14500 15800 14500 1 aktív korú felnőtt, 1 gyerm. 24 400 22900 12200 11450 1 aktív kort felnőtt. 2 gyesm. 33300 30400 11 100 10 130 2 aktív kort felnőtt 27 600 26100 13 800 13 050 2 aktív kort felnőtt. 1 gyesm. 37 100 34100 12 370 11370 2 aktív kord felnőtt 2 gyesm. 44 900 42 300 11230 10 570 2 aktív korú felnőtt. 3 gyeim.·S 1100 47900 10220 9 580 2 aktív kort felnőtt, 4 gyerm. 56600 53 100 9430 8 850 3 aktív kort felnőtt 40300 37 300 13430 12430 3 aktív kort felnőtt 1 gyermekkel48700 46000 12 170 11500 3 aktív kord felnőtt 2 gyermekkel56300 52 800 11260 10 560 3 aktív kord felnőtt, 3 gyermekkel61 800 57 900 10300 9 650 3 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel67 200 63 100 9600 9 010 Nyugdíjas háztartások ***) 1 személy 9 700 10700 11 700 10700 2 személy 20200 18 200 10100 9 100 1 személy 29200 26900 9 730 8 970 *) A gyermek 0-44 éves, a 15 évesnél idősebb szentély felnőttként van figyelembe véve. **) Aktívkereső nélküli háztartások. Az álláspontok nem közeledtek Sári inkább szakít Dabassal A sári szülőkkel folytatott tegnapi megbeszélésen három megoldási javaslat merült fel az iskolaügyben. A tárgyaláson részt vett Skultéty Sándor köztársasági megbízott, a regionális oktatási központ, a szülők, az egyház képviselője és Dabas-Sári polgármestere. Az egyik megoldási javaslat szerint a Szent János általános iskola befogadná az alsó osztályokat, a felsősöknek azonban csak ideiglenesen adna helyet. Az önkormányzat hasonló megoldással állt elő. Ennek lényege az, hogy az egyházi iskola ne csak négy, hanem mind a nyolc osztályt fogadja be. Szervezetileg viszont a tanulók a dabasi Kossuth Lajos, illetve Gyóni Géza általános iskolába tartozzanak. A szülők a tárgyaláson ragaszkodtak eredeti elképzelésükhöz, ahhoz, hogy az iskolát „gyermekarányosan” osszák fel, s ne csak albérlőként vegyenek részt gyermekeik az oktatásban. A Magyar Nemzet értesülése szerint amennyiben ezt a megoldási javaslatot nem tudják keresztülvinni a csütörtökre tervezett önkormányzati ülésen, aláírásgyűjtést fognak kezdeményezni, s döntenek Sári elszakadásáról, s az újonnan felállított képviselőtestületnek pedig az első lépése lesz az egyházzal korábban megkötött szerződés felmondása. (I. I.) A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Magyar Hitelbanknál számlaszámot nyitott a sári pedagógusok megsegítésére. Köszönettel fogadják a legkisebb adományokat is. Számlaszám:(MHB)202-20774 Volt szovjet laktanyák fiús tulajdonosok Tökölön, a volt szovjet lakótelep egyik felújított épületében kedden vették át a tulajdonosok az első 42 lakás kulcsait. Szeptember végéig összesen 444 lakásba költözhetnek be az új lakók. A meglehetősen leromlott állapotban átvett, s legalább kétezer ember leendő otthonát jelentő épületek rendbehozatalára az önkormányzat vállalkozott - tudatja az MTI. A lakások eladási ára négyzetméterenként 22-23 ezer forint. KKDSZ: Vadász képviselőjelölt lesz? Ígéretes tárgyalások Örömmel üdvözöljük, hogy a költségvetési törvénytervezet minden előzetes híreszteléssel szemben, 9 milliárddal növeli a tavalyihoz képest a közoktatási, 6,7 milliárddal az egézségügyi és 14 milliárddal a szociális ellátásra fordítható kiadásokat - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára. Vadász leszögezte: a KKDSZ megdöbbenéssel tapasztalta és elfogadhatatlannak találja, hogy a kultúra költségvetési támogatása a tavalyi szinten maradt. Szakszervezetük tárgyalásokat folytat Szabó Ivánnal arról, hogy a kulturális normatívát lakosonként 250 forintról 300-ra kellene emelni, a nemzeti és országos közgyűjtemények támogatását pedig 750 millió forinttal emeljék meg. A KKDSZ úgy véli: a munkahelyi művelődés támogatására a „tervezett semmi” helyett 350 millió forintot kellene a honatyáknak megszavazniuk. A pénzügyminiszter a tárgyalások során eddig nem zárkózott el a KKDSZ igényeitől. Szó esett arról is: a közalkalmazotti tanácsi választások eredményeképpen a KKDSZ szakmacsoportjában egyedül nyert képviseleti jogot a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában. Jelentős támogatottságuk miatt elő kívánják segíteni a Művelődési Érdekegyeztető Tanács létrejöttét Azt is elmondta: szakszervezetük úgy gondolja, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényt mindenképpen át kellene írni, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kultúra saját magát adóztassa. A kultúra támogatási alapjait kultúrán kívüli forrásokból (általános forgalmi adóból, a privatizációs bevételből) kellene finanszírozni. Vadász leszögezte: szakszervezetük pártoktól független, ezért egyetlen pártot sem kíván támogatni a választási küzdelemben. Lapunk kérdésére - a hírek szerint Vadász független jelöltként indulna a választáson - azt felelte, megkereste őt a függetlenek képviselőcsoportja, a jelöltség elfogadásáról folynak a tárgyalások. Kifejtette: amenynyiben a függetlenek listáján indulna, úgy feltétlenül egyéni választókörzetben is vállalná a megmérettetést. (török) Kiss Gy. Csaba a Duna Társaságról Összehozni az embereket ·· Májusban alakult, bírósági bejegyzése még folyamatban van, de szerdán megtartotta első, bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Duna Társaság (Societas Danubiana), s Vízivárosi Klubjának első rendezvényére ma este kerül sor a Budai Vigadóban, ahol Széles Gábor, a Videoton elnök-vezérigazgatója fejti ki nézeteit a gazdasági kapcsolatokról Közép-Európában. Az egyesület vezetőségében olyan személyiségek találhatók, mint Jankovics Marcell filmrendező, Kósa László művelődéstörténész, Sebők Ferenc zenész és Enyedi György földrajztudós. Elnöke: Halász Péter, a Művelődési Intézet igazgatója, társelnöke Kiss Gy. Csaba, akit a társaság tevékenységéről kérdeztünk. - Másfél évszázada egyik sorskérdésünk: milyen a viszonyunk a közvetlen szomszédságunkban élő népekhez. A történelmi tragédiák és mai feszültségek ellenére meggyőződésünk, hogy egyetlen lehetőségünk az együttműködés - vélekedik Kiss Gy. Csaba. - Azért hoztuk létre ezt a civil társadalmi jellegű egyesületet - amely nyitott minden alkotmányos párt és irányzat felé -, hogy a közép-európai országok és népek, többségek és kisebbségek közötti kapcsolatok erősítéséhez járuljon hozzá. - Kedvező fogadtatásra találnak-e a Duna „másik oldalán”? - Ma is rengeteg működőképes gazdasági, tudományos kapcsolatra akad jó példa, hiányzik azonban az információk áramlása, az egymásról való tájékozottság, a találkozás lehetősége. Mindezek bővítéséhez kívánunk hozzájárulni, mert megdöbbentő, hogy a Kárpát-medencében élők milyen keveset tudnak egymásról. Szeretnénk elősegíteni, hogy szellemi műhelyünkben, az általunk rendezendő fórumokon közvetlenül megismerjék egymást a térség kérdéseivel foglalkozó üzletemberek, vállalkozók, a politikai élet szereplői, tudósok, művészek és a tömegtájékoztatás képviselői. Megtudtuk: havonta egy alkalommal rendeznek vitaestet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy öszehozzák az embereket. Remélik, céljaik eléréséhez támogatókra lelnek szponzorok és alapítványok körében. (kurcz)