Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
·rr— --------mm—5§r Ίΐ"··ίΓ.Λ,·'ί'"."'"«v',r.u i«1, -tfy-. m mWm „ÖT PERCCEL TIZENKETTŐ ELŐTT, ha éppen nem megkésve”, foglalta össze a liberális prágai napilap, a Lidové Noviny a magyar diplomácia törekvéseit. Vagyis azt, hogy szerintük a magyar külügyminisztérium az elszigetelődés kivédésére az utolsó percekben igyekszik helyrehozni azt, amit mások, esetleg magasabb szinten, elrontottak. A lap budapesti tudósítója erre példaként megemlítette Boross Péter belügyminiszter nyilatkozatát, miszerint Magyarország a térség egyik leginkább fenyegetett állama, ezért növelni kell a hadsereg harckészségét. Röviddel később viszont a külügyminisztérium szóvivője kénytelen volt kategorikusan leszögezni, hogy Magyarországot semmilyen irányból semmilyen konfliktus nem veszélyezteti, s Boros nyilvánvalóan gazdasági és ökológiai fenyegetettségre gondolt Arra pedig nem a harckészültség fokozása az ellenszer. A prágai lap hivatkozott arra is, hogy Jeszenszky Géza romániai látogatásán nem zárta ki annak lehetőségét: a román-magyar alapszerződésben a határok megváltoztathatatlansága is helyet kap valamilyen elfogadható formában. JESZENSZKY MOSZKVAI TÁRGYALÁSAIT az idézett lap úgy értékelte, hogy a külügyminiszter biztosította vendéglátóit: Magyarország semmilyen esetben nem folytat oroszellenes politikát. A Lidové Noviny, amint az MTI idézi, emellett megállapítja: Magyarországon óhatatlanul aggodalmat keltettek az orosz-szlovák közeledés jelei is. A prágai értékelés úgy véli, nem alaptalanok a magyar diplomácia aggodalmai az elszigetelődést illetően, hiszen Budapest figyelmét aligha kerülte el az Iliescu elnök pozsonyi látogatásán aláírt szerződés, valamint annak sajtóvisszhangja. Ezek közül kiemelte a román elnöki iroda félhivatalos lapját, a Dimineatát, amely felidézte a kisantantot, miszerint az a két világháború között már „sikeresen elhárította a Románia és Szlovákia területi integritását veszélyeztető törekvéseket.” A bukaresti álláspont szerint a kisantant „harcos hagyománya” mindmáig időszerű, ita a Lidové Noviny. A KOMMUNIZMUS VISSZATÉRTÉTŐL a magyarok nem igazán félnek, részint mert a Kádár-rendszer utolsó évei végső soron nem voltak rettenetesek. Az elnyomás rendkívül szelektív volt, 1963 és 1978 között az ország ritka gazdasági fellendülést élt át, míg a piacgazdaság 1989-es visszatérte a lakosság többségének a gondok megszaporodását jelezte. Ezt írta a magyar állapotokat elemezve a L’Evenement du jeudi című francia hetilap, amely terjedelmes összeállítást közölt legújabb számában Közép- és Kelet-Európa országairól, „Sajnálják a kommunizmust” címmel. E körképben megállapítják, hogy Magyarországon a jobboldal a választóknak csupán tíz százalékát jelentheti. Az új kommunisták viszont jó helyzetben vannak a jövő évi választások előtt, akár meg is nyerhetik azt, mert az 1990-es győztes MDF koalíciója „szabadesésben” van. Az összegezést azzal zárta a lap: ha a kommunizmusnak nincs is jövője, megvan iránta a nosztalgia a térség országaiban, különösen hogy a volt a kommunisták ma már nem haboznak, s a kiábrándult lakosság előtt a demokráciák legjobb biztosítékaként mutatják meg magukat (Zs. E.) A Göncz Árpád bécsi beszélgetése A múltból jövőt kell kovácsolni nálunk is BÉCS - A kelet-európai országokban végbement demokratikus átalakulásról, a múltbeli és a jelen értékek összekapcsolódásáról, s ebben a helyzetben a politikus, az író, az alkotó értelmiségi rendkívüli felelősségéről, erkölcsi szerepéről és feladatáról tartott nagy sikerű előadást Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Bécsben, ahol az Osztrák Néppárt által szervezett „Szeptember akadémia” előadássorozat vendége volt A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetést Erhardt Busek alkancellár, az ÖVP elnöke nyitotta meg, aki nagy tisztelettel és megbecsüléssel szólt Göncz Árpád munkásságáról, kiemelve, hogy a magyar államfő nem politikusként, hanem íróként, az általános erkölcsi és a kulturális értékek képviselőjeként vett rész Bécsben. Göncz Árpád nyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy nem előadásra, hanem beszélgetésre készült és elmondta: olyan országból jön, ahol jelenleg az átalakulás igen nehéz folyamata zajlik, s mivel ez az ország Ausztria közvetlen szomszédja, így sorsának alakulása mindenképpen hatással van Ausztria jövőjére is. Két ország sorsa nem font még össze oly mértékig, mint a mienk, s ezért mindaz, ami Magyarországon történik, nem lehet közömbös Ausztriának sem. Mint mondotta, Magyarország a történelem fejlődésének más szakaszában van, a polgárosodás fejlődési szintje alacsonyabb. Éppen túljutott a negyvenéves kommunista uralmon, ezt a múltat meg lehet tagadni, el lehet fogadni, de semmiképpen nem lehet nem tudomásul venni, hiszen ez az időszak minden egyes ember sejtjeibe, gondolkodásába valamilyen formában beépült, meghatározza reakcióit, viselkedését. Ezt lényeges figyelembe venni, hiszen még a történelmet jól ismerő nyugat-európai polgárok sem értik meg mindig a helyenként hisztérikusnak tűnő reakciókat, amelyekkel bizonyos események következtében a keletre eső térségben találkoznak. Egy átlagos kelet-európai embernek, így a magyar embernek is a tudatában - folytatta Göncz Árpád -, hogy három meghatározó értékkészlet van jelen: a formálódó vagy éppen kialakult nemzeti, a keresztényi és a szociális értékrend, vagyis az egyenlőség tudata és annak igénye. Ha a három értékrendet mint egy kaleidoszkópban képzeljük el, láthatjuk, hogy abban minden egyes mozdulatra más-más kép jelenik meg. Ezek az értékek mind a veszélyeztetettség, ellenállás állapotában jöttek létre és védendők, így könnyen gyanítanak támadást ellenük még a kritikában is. A magyarok generációinak tudatába beépült, hogy a trianoni béke után elszakadt területek magyar területek és nehezen érti meg, hogy ott már egy más nemzet jött létre - mutatott rá Göncz Árpád, hangsúlyozva, hogy ennek az időszaknak az emocionális feldolgozása máig is nehéz feladat. Ettől kezdve azonban az ország kényszerpályán mozgott s mivel ebből nem tudott kiszállni, a második világháború a második Trianont is meghozta. A kommunista uralommal pedig egy bűntudatba kényszerítették az országot, megsemmisítették a társadalmat. Kialakult az egyenlőség hamis érzete. A történelmi kitekintő után napi politikai kérdésekre válaszolva Göncz Árpád kijelentette, hogy sem Litvániába, sem Lengyelországba nem tért vissza a baloldal választási győzelmével a múlt, s hangsúlyozta, hogy bárhogyan is dőljön el a jelenlegi orosz helyzet, a múlt oda sem lesz képes visszatérni. A kelet-európai országokban a nehéz átmeneti folyamat elbírja ezeket az ingadozásokat Véleménye szerint nem lenne tragikus, ha ezekben a keleti államokban létrejönne egy jó kommunista párt, mint ahogyan szükség van egy pontosan körvonalazott szélsőjobboldalra is, akkor tudni lehetne, mitől határolja el magát az ember. A demokrácia akkor teljes, ha minden lehetséges politikai szín szerepel rajta - hangsúlyozta Göncz Árpád. Kaszab Zsuzsa Nemzetközi élet PÉNTEK, 1993. október 1. Társulási szerződésünk ratifikálása Október közepén szavaz a francia szenátus (Tudósítónktól) PÁRIZS - Michel Poniatowski, Giscard d'Estaing egykori minisztere terjesztette a francia szenátus külügyi bizottsága elé hazánk és az EK társulási szerződését. Mint a bizottsághoz közelálló források elmondták, a testület szeptember 22-én elfogadta a megállapodást, amelynek szövege a forrás szerint véglegesnek tekinthető. A plenáris ülés után a tervek szerint október 15-én szavaz a szenátus a társulási megállapodásról, s azt minden bizonnyal jóváhagyja. Ezzel a ratifikációhoz kapcsolódó parlamenti - nyár eleji nemzetgyűlési és a mostani szenátusi - eljárás lezárul, a többi a kormánytól függ. Az EK tagországok közül Franciaországban fejeződik be utoljára a ratifikációs eljárás, s a magyar diplomácia ez ügyben szinte versenyt fut az idővel: csak a ratifikáció teljes befejezése után alakulhat meg ugyanis a társulási tanács, amely mintegy intézményesíti közösséghez fűződő kapcsolatunkat. Ha a francia jóváhagyás nem késik sokáig, akkor még remény lehet arra, hogy a társulási megállapodás az év végén, tehát a mostani belga elnökség időszakában érvénybe lép. De ez a forgatókönyv is kétéves késést jelent, hiszen a megállapodást 1991 végén írták alá hazánk és az EK képviselői. (m. j.) Bíróság elé állíthatják La Malfát Rómából jelenti az MTI Bíróság elé állíthatják az Olasz Republikánus Párt korrupcióval és a pártfinanszírozási törvény megsértésével vádolt volt főtitkárát, miután a képviselőház csütörtökön megszavazta mentelmi jogának megvonását. La Malfát a nápolyi ügyészség azzal vádolja, hogy legalább 300 millió lírányi kenőpénzt fogadott el önmaga és pártja számára. A politikus tagadta bűnösségét és maga is kérte mentelmi jogának megvonását, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát. Olaszországban egyébként letartóztattak egy szicíliai maffiafőnököt, akiről a hatóságok feltételezik, hogy egyike azon személyeknek, akik Giuseppe Puglisi palermói pap szeptember 15-i meggyilkolására megbízást adtak. A 35 éves Benedetto Graviano fivéreivel, Filippóval és Giuseppével annak a palermói szegénynegyednek a korlátlan ura, ahol Puglisi atya, a maffia bátor ellenfele teljesített szolgálatot Az európai baloldalról tanácskoztak Brightonban LONDON Brightonban tartotta a brit Munkáspárt szokásos évi konferenciáját. Ennek keretében most külön tanácskozást tartottak a Labour meghívására a tengerparti angol városban a különböző szocialista és szociáldemokrata pártok képviseletében tartózkodó vendégek. Véleményük szerint e pártok a kommunizmus bukása óta most kerültek a legközelebb az igazi áttöréshez, miután elmulasztották a rendszerváltás idején a kínálkozó esélyek kihasználását. A tanácskozáson elnöklő Geoge Robertson, a munkáspárti árnyékkormány külügyekért felelős szóvivője úgy fogalmazott: a fő gond az, hogy a kommunizmus problémái miatt a rossz csengésűvé vált az a fogalom is, hogy szociáldemokrácia. A demokratikus baloldalnak azzal kell megküzdenie, hogy eleve gyanakvással fogadnak ez emberek minden olyan kifejezést, amely a „szociál” szócskával kezdődik. Néhány küldött azonban arról tudott beszámolni, hogy pártja mind jobban megerősödik. Ilyen irányú fejlődés tapasztalható a Cseh Köztársaságban, ahol erősödik a szociáldemokrata párt támogatása, s ugyanerről szólt Katona Béla, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője is. ,A hatalomban lévő új, jobboldali politikai erőknek nincs elképzelésük az ország irányításáról” - nyilatkozta a képviselő a BBC-nek. - „Nincs a modernizációhoz, a privatizációhoz vagy a társadalmi problémák és feszültségek megfelelő kezeléséhez szükséges szerkezeti Mindezek a gondok újraébresztették az emberek érdeklődését a szociáldemokrata értékek iránti” A felszólalók többsége, közöttük a litván szociáldemokrata párt küldötte, Daiva Jakaste arról beszélt, hogy a baloldali pártoknak tanulniuk kell a gazdaság megreformálását célzó eddigi, első lépések tapasztalataiból. A lengyel példa alapján rámutatott, hogy az általános sokkterápia nem tűnik használható megoldásnak. Radu Dimitrescu, a román szociáldemokrata párt képviselője kifejtette: a szociáldemokráciának fel kell lépnie a nemzetiségi csoportok közötti nagyobb tolerancia megteremtéséért, valamint támogatniuk kell az erős szakszervezetek kialakulását. A szakszervezetekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyébként többen is szóltak, ironikus módon épp egy olyan brightoni Labour-konferencián, amelynek egyik legfőbb vitakérdése a brit szakszervezetekhez fűződő hagyományos kapcsolatrendszer lazítása. A cseh szociáldemokrata párt küldötte, Svetlana Navarona ugyanakkor arra mutatott rá: milyen fontos lenne az, hogy az európai baloldali pártok az eddiginél jobban segítsék egymást..Elmondta, a cseh politika nemzetközi segítséget eddig jobbára csak a konzervatívok oldaláról kapott, s például Margaret Thatcher jelen volt Csehországban a választások idején, és az európai konzervatív pártok nemrég épp Budapesten rendezték meg találkozójukat. A brightoni konferencián John Smith pártvezér heves támadást intézett a kormányon lévő konzervatívok ellen, kifejtve: 14 éves uralmuk a hajléktalanok és a munkanélküliek számának, valamint a bűnözés arányának rekordmagasságokba emelkedését eredményezte. Rámutatott a torypárton belüli megosztottságra s arra, hogy John Majornek rendre gondjai támadnak saját pártjának parlamenti képviselőivel is. A munkáspárti vezér szerint az igazi alternatívát a Labour nyújtja, és azt hangsúlyozta: a párt hitet tesz a teljeskörű foglalkoztatottság, a minimálbér bevezetése, valamint a munkakörülmények javítása melletti (*yp-) Katonai seregszemle Pekingben Kína október elsején ünnepli a kommunista forradalom 44. évfordulóját. Az ünnep tiszteletére, no meg a szokásos vakációs időszakot megelőzően Kínában hozzávetőlegesen 360 személyt ítéltek halálra vagy életfogytiglani börtönbüntetésre azzal a váddal, hogy vétettek Peking törvényei ellen. A Mennyei Béke terén, ahol egy héttel ezelőtt még az olimpiai játékokat várták Kínába, manapság már a népi felszabadítási hadsereg katonái masíroznak (Reuter-fotó) Keleti elkötelezettséget feltételez A szlovák-román szerződésben garantálják a határokat POZSONY Éppen egy héttel ezelőtt írta alá a pozsonyi várban Michal Kovác szlovák és Ion Iliescu román köztársasági elnök a Szlovák Köztársaság és Románia közötti baráti és együttműködési szerződést. Mára ismertté vált, Szlovákia az orosz-szlovák szerződéshez hasonlóan Romániával szemben is kötelezte magát, hogy az egységes európai biztonsági renszer kialakítását fogja szorgalmazni szerződő partnerével közösen. A katonai együttműködés mellett a két ország kölcsönösen elismeri egymás jelenlegi határait is. A szerződés a széles körű, kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés mellett kitér a kisebbségi kérdés kezelésének formáira is, amit viszont Melescanu külügyminiszter minősítet követésre méltónak a kétoldalú államközi szerződések megfogalmazásakor. Szlovákia és Románia a szerződés szerint kölcsönösen garantálják a szlovák, illetve román kisebbség jogait az EBEÉ dokumentumai szerint, illetve a nemzetközi jog által megfogalmazott normák szerint, amennyiben azokat már ratifikálta mindkét ország. Ugyanakkor a szerződés leszögezi azt is: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket a fenn említett megközelítés nem mentesíti azon kötelességük alól, hogy lojálisnak kell lenniük az országhoz, amelyben élnek, s be kell tartaniuk a nemzeti törvénykezést, csakúgy, mint az összes többi polgárnak. Azt is leszögezik a kisebbségek kapcsán, hogy mindkét fél garantálja a nemzetközi normákat, ami a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási védelmét illeti. Ezzel szemben „mindkét szerződő fél kötelezi magát, nem engedi meg, hogy a kisebbségek tömörülési joga felhasználható legyen a másik szerződő fél érdekei ellen.” Neszméri Sándor Mit ígért Moszkva Bukarestnek? BUKAREST - Meglehetősen homályos a mérlege a román miniszterelnöki látogatásnak Oroszországban, illetve Baskíriában. Az első nap után „jobblábas kilépésről” cikkező sajtó valószínűleg annak az ígéretnek a melegét érezte, amit az orosz fél által megígért kétmilliárd köbméter földgáz jelentett a bukaresti szívekben. Ám most, hogy a látogatásnak vége, a kormány szóvivője elmondotta: az ígéretnek ára van, méghozzá az eddigi kifizetetlen gázszámlák legalább részleges törlesztése, ami Romániának ezúttal közel 30 millió dollárjába került. E mellett meg kellett elégednünk ama kijelentéssel, hogy „újralendítik a román-orosz gazdasági kapcsolatokat”, ami konkrétan csupán azt a jól menő román-baskír vegyes vállalkozást jelenti. Illetve azt az együttműködést, amit Románia a baskír földgázkitermelésből való részesedése fejében berendezésekkel és élőmunkával próbál majd megfizetni. Ezen túl a látogatás részleteit homály fedi; a szóvivőt „nem tájékoztatták” Jelcin és Vacarevi négyszemközti tárgyalásairól, illetve aról, hogy szóba került-e ezen a Dnyiszteren túli helyzet, illetve a Ribentrop-Molotov paktum. A szóvivő azt se tudta, mire vonatkozott Jelcin kijelentése, hogy a román-orosz kapcsolatok jobbak is, de rosszabbak is, azt viszont biztosan tudja, hogy a román miniszterelnök átadta az orosz elnöknek Ion Iliescu elnök és a román kormány rokonszenvéről szóló üzenetet a feszült moszkvai helyzettel és a parlament feloszlatásával kapcsolatban. Tudomása szerint szó esett a román-orosz szerződés véglegesítéséről, aminek az aláírására talán annak látogatás során kerülne sor, amit Jelcin elnök tenne jövő év első negyedében Bukarestben, a román elnök meghívására. És bár a gáznak mindenki örül, a csütörtöki bukaresti fontosabb lapok szinte egyértelműen Romániát Keletnek elkötelező útnak minősítették a román miniszterelnök látogatását s a besszarábiai probléma elnapolását kérik tőle számon. Cseke Gábor London szerint Tripoli csak az időt húzza Líbia kiadja a merénylőket HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A líbiai külügyminiszter tájékoztatta Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárt: országa kész skót bíróság elé állítani azt a két személyt, akiket azzal vádolnak, hogy 1988 decemberében, a skóciai Lockerbie fölött felrobbantották a Pan Am 103-as járatát, 270 személy halálát okozva. Az MTI jelentése szerint a diplomata ugyanakkor közölte: elfogadhatatlannak tartják a Nagy- Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország által, október elsejére kitűzött határidőt. Időközben a Fehér Házban bejelentették, hogy amennyiben Tripoli péntekig nem dönt a két vádlott kiadatásáról, szorgalmazni fogják a Líbia ellen 1992-ben meghirdetett szankciók szigorítását. A Reuter jelentéseszerint Washingtonban nem ellenzik, hogy a két merénylőt Skóciában állítság bíróság elé. Hasonlóan vélekednek Londonban is. Egy külügyi szóvivő szerint akár időt akart nyerni Tripoli mikor beleegyezett a skót bíróság bevonásában, akár nem, amennyiben a határidőt nem tartják be, Nagy- Britannia az ENSZ-hez fordul. A Biztonsági Tanács egyébként már légi valamint fegyverembargót vezetett be az észak-afrikai ország ellen, és korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Tripolival. Ezek az intézkedések nem csak a lockerbie-i üggyel kapcsolatosak. A BT arra próbálja kényszeríteni Líbiát, hogy Franciaországgal együttműködve vizsgálják ki, milyen körülmények között robbant fel 1989-ben az UTA légitársaság egyik repülőgépe. A merényletnek 170 áldozata volt és Párizsban tudni vélik, hogy az elkövetők líbiaiak voltak. Bár a franciák nem zárkóznak el kompromisszumkötéstől, Tripoli egyelőre csak Londonnal és Washingtonnal tárgyal. Ezért Párizs is támogatja Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak a szankciók szigorítására tett javaslatát. (n. i. zs.)