Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. október 21. Hazai tudósítások I PARLAMENTI NAPLÓI F oly tatódott a költségvetés általános vitája Ismét hosszú napirend előtti vita alakult ki az FKGP-Piac- párt frakció létrehozásának jo­gosultságáról az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén. Zacsek Gyula felolvasta a házszabály idevonatkozó paragrafusát, majd leszögezte, hogy frakció­juk létrehozása megfelelt a fel­tételeknek. Szabad György a leghatározottabban visszauta­sította az önkényes intézkedés vádját. Mindegyik testület, majd a házbizottság is úgy fog­lalt állást, hogy ez a frakció- alakítás nem felel meg a köve­telményeknek. Fodor István, a függetlenek megbízottja el­mondta: a kisgazda 36-ok mű­ködése során soha nem vizs­gálták, hogy van-e a csoport­nak tíz, ugyanahhoz a párthoz tartozó képviselője. Ezután folytatódott a jövő évi költségvetési javaslat álta­lános vitája. Horváth Tivadar (KDNP) arról szólt, hogy az önkormányzatok eddig viszony­lag jobb helyzetben voltak az államháztartás egészéhez ké­pest, azonbán a jövő évben a kiadások csökkenése eléri őket is. Soós Károly Attila (SZDSZ) a legnagyobb ve­szélyt a költségvetési hiány növekedésében jelölte meg. Véleménye szerint még a gaz­dasági növekedés elérését szolgáló intézkedések sem in­dokolhatják a költségvetési hiány növekedését. Kása And­rás (36-ok) az agrárgazdaság támogatására szánt 54,8 milli­árd forintos előirányzat jelen­tős emelését szorgalmazta. Varga Zoltán (független) a be­vételi előirányzatok megala­pozatlan voltára hívta fel a figyelmet. Bretter Zoltán (SZDSZ) a költségvetés és az oktatás kapcsolatáról szólva kiemelte: a jövő évi költségve­tésben két százalékkal csök­ken az oktatás támogatása. Pál László (MSZP) szerint az MSZP-frakció csak kiadás- csökkentő módosító indítvá­nyokat nyújt majd be. Ezt követően az Ország- gyűlés áttért az 1992. évi költ­ségvetés teljesítéséről szóló ja­vaslat általános vitájára. A dél­előtt hátralévő részében a kép­viselők folytatták a honvédel­mi törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosí­tás együttes általános vitáját, ezzel a Ház befejezte e heti plenáris ülését. Ügynöktörvény A bírók nem „lelkesek” Az alkotmányügyi bizott­ság tegnapi ülésén élénk vitát követően általános vitára alkal­masnak találta a III/III-as tör­vényt. Eörsi Mátyás, az alkot­mányügyi bizottság tagja la­punknak elmondta: az SZDSZ egyik problémája, hogy a tör­vényjavaslat személyi hatálya hihetetlenül tágan van meg­húzva. A másik kifogás arra irányul, hogy hivatásos bírák- ból álló bizottság bírálná el ezeket az ügyeket. Ugyanakkor sem az Alkotmánybíróság, sem a Legfelső Bíróság nem mutat túl nagy lelkesedést ezért a fel­adatért, mert úgy ítélik meg, hogy szervezetileg sem tudják végrehajtani, másrészt a két szervezet alkotmányos rendet betöltő szerepével ez nem egyeztethető össze. A kormányjavaslat kiteljed az úgynevezett pufajkásokra, a karhatalmi szolgálatra 1956- ban és 1957-ben, valamint álta­lában a nyilatkozat- és jelentés- tételt vállalókra. Magyarán a nyilvántartott és nem nyilván­tartott politikai besúgókra. Az ellenőrzött személyek köre az országgyűlési képviselőktől a kormány tagjain keresztül a hivatásos bírákig, ügyészekig, nagykövetekig tejed, de ellen­őrzésre szorulnak a polgármes­teri kör, a rádió, a tévé, a távi­rati iroda szerkesztői, vagy ennél magasabb beosztású dol­gozói, az 50 ezer példányszá­mot meghaladó, többségi állam' tulajdonú lapok vezetői, az ál­lami gazdálkodó szervezetek és bankok vezetőinek adatai is. (b.».) Átcsoportosított ÁVÜ-milliárdok A gazdasági bizottság ülé­sén a honatyáknak arról kellett dönteniük az MTI közlése szerint: általános vitára alkal­masáé az 1993-as, illetve az 1994-es vagyonpolitikai irány­elvekről szóló határozati javas­lat. Pál László (MSZP) azt ki­fogásolta, hogy azAVÜ 18 mil­liárd forintot másképp használt fel, mint erre a parlament köte­lezte, holott a kormánynak csak két hónapja volt az irányelvek­ről szóló határozat „felrúgásá­ra”, hiszen a dokumentumot csak októberben fogadták el. Reagálásában Csuhaj V. Imre, a privatizációs miniszter kabi­netfőnöke kifejtette: az ÁVÜ azokra a célokra használta fel a bevételeket, amelyekre az Or­szággyűlés döntése kötelezte, csak más elosztásban, mivel a körülmények megváltoztak. O Magyar Nemzet LVASÓSZOLGÁLATI ÍROD KIÁLLÍTÁSAINK: Lapeladás és -előfizetés, idegen nyelvű újságok Opera- és színházjegyek árusítása „Providencia” biztosítási tanácsadó, hétfő-péntek 10—12-ig kiállítás es -vásár SÁRKÁNY GYŐZŐ grafikusművész kiállítása YERTEL ANDREA keramikus árusítással egybekötött kiállítása BONSAI­HIRDETESFELVETEL: BUDAPEST VII., ERZSÉBET KRT. 6. TEL: 122-1484,269-6662,269-6663 FAX: 122-1484 hétfő-péntek 8-19-ig, szombaton 9-12-ig A mai napon: PÉNTEK SZOMBAT HÉTFŐ KEDD SZERDA 16-18 óráig 16-18 óráig 9-12 ig 16-18 óráig 14-16 óráig 16-18 óráig Levelezési rovatunk munka­társai személyesen is átvesznek olva­sóinktól kritikai észrevételeket, vitacikkeket, panaszokat - szóban vagy írásban. J°g* tanácsadás Hirdetés- felvétel és lapeladás Adó- és közgazdasági tanácsadás Természet­gyógyászati tanácsadás 16-17“ óráig Cyermekorvosi tanácsadás Asztrológiai kérdések, válaszok, beszélgetések Ombudsmanügyben nem volt teljes a megállapodás (Folytatás az I. oldalról) Nem tartjuk szerencsés­nek, hogy az állampolgári jo­gok biztosainak megválasztá­sára nem került sor. Azonban ha bármely - ellenzéki vagy kormánypárti - képviselő va­lamilyen okból másként sza­vaz, azt senki sem marasztal­hatja el. Bízunk abban, mi­előbb létrejön a frakciók kö­zötti teljes körű megállapodás, és az Országgyűlés megvá­lasztja az állampolgári jogok biztosát és helyettesét.” Hack Péter, a szabadde­mokraták képviselője lapunk kérdésére az MDF közlemé­nyében foglaltakra így reagált: a Magyar Demokrata Fórum a parlament keddi plenáris ülé­sén még kategorikusan tagadta, hogy az ombudsman megvá­lasztásáért felelősség terheli, amit most gyakorlatilag elis­mertek. Az egyeztetések során három személy esetében ala­kult ki a pártok között konszen­zus. Az utolsó pillanatban az MDF azt is bejelentette a Göncz Árpád elnöknél folyta­tott tárgyalásokon, hogy az adatvédelmi biztos megválasz­— állítja az MDF tását szeretnék elhalasztani. Nem az ellenzéki pártokon múlott, hogy nem sikerült meg­választani az ombudsmant és általános helyettesét. Az MTI közlése szerint: Göncz Árpád szerdán találko­zott az ombudsmanjelöltekkel, és érdeklődött, vállalnák-e esetleges újrajelölésüket. Tró- csányi László és helyettese a válaszadásra gondolkodási időt kért. Ezt követően a frakcióve­zetőkkel tárgyalt, akik ígéretet tettek Göncz Árpádnak arra: megkísérlik a teljes konszen­zus kialakítását a posztokra je­lölhető személyekről. Hová tűntek a szavazólapok? Az Országgyűlés keddi ülésén 257 voksol kapott Trócsányi László ombudsmanjelölt, egy vokssal kevesebbet a szükségesnél. 36-an szavaz­tak ellene, míg egy szavazat érvénytelennek bizonyult. Sokan a kon­szenzus felrúgása mellett e fiaskót azzal magyarázták, hogy a vártnál kevesebb képviselő vett részt a fontos szavazásban. De mint Boross Lászlótól, az Országgyűlés jegyzőjétől megtudtuk: valójában 302 hon­atya regisztráltatta magát a szavazásnál. Nyolc boríték szavazólapostól eltűnt. Átvevője - úgy látszik - időközben meggondolhatta magát Egy honatya a szavazócédulát egy régi egyforintosnak megfelelő méretű lyukkal is kidekorálta. Volt, aki „nem” szavakkal próbált nagyobb nyo- matékot adni nemleges véleményének. A jelöltekre a szavazólap érin­tetlenül hagyásával kellett szavazni, de ezt az előírást sem vette minden­ki figyelembe. Tóth Judit - akit az ombudsman általános helyettesének jelöltek - 215 támogató szavazatot kapott, viszont kétszer annyian voksoltak elle­ne, mint Trócsányi László esetében. A 72 ellenszavazatot megtoldhat- juk itt is egy érvénytelen vokssal. így összességében 288 voksot számolt össze a szavazatszedő bizottság. Trócsányi László esetében 294 szavazó­cédula „főtt össze”. Kérdés: miből adódik a különbség, és hova tűnt a többi szavazólap? Nyolc képviselő - biztos ami biztos alapon - a borítékot is elvitte, továb­bi hat honatya pedig az egyik szavazólapot egyszerűen kifelejtette. (bodnár) Orbán szerint nincsenek rivalizáló nézetek Távozásra szólított Fidesz-vezetők A Fidesz NATO-val kap­csolatos elképzeléseit Doug­las Hurd brit külügyminiszter legitimnek és racionálisnak nevezte - mondta Orbán Vik­tor londoni útja után tartott sajtótájékoztatóján, amelyen aktuális, a Fidesz belső ügyeit érintő kérdések is szóba ke­rültek. Magyarország NATO- tagságával kapcsolatban a bri­tek valóban nagyon tartóz­kodóak, s a Fidesz politikusai is úgy látják, hogy rövid tá­von nincs esély a tagságra - mondta a párt elnöke. Közép­távon azonban elképzelhető, hogy megfigyelői vagy társult tagságot kapnának azok az or­szágok, amelyek majdan együtt tudnának működni a NATO-val. A sajtótájékoztatón szóba került az a délelőtti Fidesz- összejövetel, amelyre Orbán Viktor körülbeül negyven, a pártban kibontakozó vitában általa el nem kötelezettnek tar­tott fideszes polgármestert, al­polgármestert és önkormány­zati képviselőt hfvott meg, hogy kéije őket: helyi szinten tompítsák az országos választ­mány elnöki tisztéért folyó, s a napilapokban is megjelenő, egyre élesedő kampányt. Meg­erősítette azt az újságírói érte­sülést, hogy azokat, akik nem kaptak meghívót a rendezvény­re - többek között Fodor Gá­bort, Molnár Pétert, Hegedűs Istvánt és Ungár Klárát - távo­zásra szólította föl. Egy másik kérdést érintve a pártelnök el­mondta, hogy Nyíregyházán három képviselő lépett ki az önkormányzati frakcióból, de ő mindezt helyi ügynek tekinti. A Fideszben jelenleg zajló fo­lyamatok nem hasonlíthatók más pártokéhoz, mert nincse­nek egymással rivalizáló politi­kai nézetek, így a végkifejlet is más lesz — mondta végezetül Orbán Viktor. Hegedűs István lapunknak elmondta: „Hogy ki lehet jelen egy Fidesz-rendezvényen, nem jogi kérdés. Én azért mentem el, mert tudomásomra jutott, hogy Derdák András m. kerületi frakcióvezetőt nem hívták meg, s a kerületi szervezet elnökeként attól tartottam, hogy bár Orbán Viktor a jelöltek felett állónak vallja magát, állást foglal vala- melyikőjük mellett. Ez az inci­dens is arra sarkall minket, hogy mielőbb kompromisszumot ta­láljunk.” Hegedűs szerint Fodor Gábor elnökségét kellene támo­gatni úgy, hogy a Szájer Józsefet támogatók biztosítékokat kapja­nak. Ha tovább éleződik a konf­liktus, az a Fidesz választási esé­lyeit rontja - mondta. (sümegi) Fodor mégis tagja lesz a választmánynak A Fideszben történt legújabb fejlemények után úgy tűnik, hogy Fodor Gábor alelnök mégiscsak tagja lesz a párt országos választmányának. Lemondott ugyanis tagságáról Törő Imre, aki a nyolc budapcsü küldött közül a legtöbb szavazatot kapta. Törő Imre lapunknak elmondta: nem kíván olyan választott Ftdesz- testületnek tagja lenni, amelybe Fodor Gábor, még ha egy szavazat hiá­nyában is, de nem jutott be. Hozzátette, hogy ha Orbán Viktorról lenne szó, akkor is hasonlóan cselekedne, mert szerinte Fodor és Orbán együtt jelenítik meg a Fideszt. .Most, amikor megy a szekér, nem szabad félre- állítani az olyan embereket, akiknek a révén itt lehetünk.” Törő felteszi a kérdést: ha pártszinten nem tudunk hűek lenni eddigi toleráns politizálá­sunkhoz, hogyan tudunk azok lenni majd esetleges kormányzati tényező­ként? Szerinte a Fidesz fordulóponthoz érkezett, s jól meg kell gondolni, hogy hova adják a tagok a voksukat, mert a döntés nem visszafordítható. Fodor Gábor a Magyar Nemzetnek elmondta: teljesen váratlanul érte a lemondás híre; mindezt megtisztelőnek és meghatónak tartja. (e. n.) Szabó Tamás: A politikai hisztéria nem állíthatja meg a privatizációt Az MDF ügyvezető elnökségének békéscsabai ülésén a gazdasági szek­cióban Szabó Tamás pri­vatizációs miniszter kije­lentette: a magángazda­ság megerősödése átlen­díti Magyarországot a je­lenlegi válságos helyze­ten. Mint elmondta, a keleti pia­cok összeomlása utáni krízis- helyzetből való kilábalásban nagy szerepe volt a hetvenezer magánvállalkozás megindulá­sának, amelyek jelentős több­letértékeket hoztak létre. A mi­niszter szerint politikai hiszté­ria alakult ki a privatizáció körül. Ennek ellenére nem sza­bad, hogy emiatt leálljon a pri­vatizáció. A magánalapú, ver­senyszerű gazdaság nem azért szükséges, mert valamilyen ideológia írja elő, hanem mert történelmi tapasztalat, hogy az emberek részére egy ilyen gaz­daság jobb életfeltételeket te­remthet - húzta alá Szabó Tamás. Az önkormányzati szekció ülésén Boross Péter belügymi­niszter bejelentette, hogy elké­szült ugyan az önkormányzati törvény módosításának javas­lata, de mivel ez kétharmados, a választásokig már nincs értel­me beterjeszteni. Hozzátette: szeretnék az önkormányzati választásokat ’95. február­márciusra kitolni. Az ezt követő sajtótájé­koztatón Lezsák Sándor ügy­vezető elnök úgy vélekedett, hogy a szélsőségek kiválása nem zilálta szét az MDF-et, a kilépések száma néhány szá­zalékra tehető. Egyelőre nem ismertették annak a tervezett állásfoglalásnak a tartalmát, amelyet több hónapos vita után valószínűleg jövő hét szerdán fogad el az elnökség. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy az állásfoglalás összefüggésben lesz az 1956- os forradalommali és szabad­ságharccal: az elnökség ebben megfogalmazza, mit tart indo­koltnak a múlt lezárása és az ártatlanul szenvedtek fájdal­mának enyhítése érdekében, figyelembe véve a nemzetgaz­daság lehetőségeit. (őszy-tóth) HÍREK SZABAD GYÖRGY, az Or­szággyűlés elnöke szerdán - ké­résükre - fogadta az amerikai United Jewish Appeal elnöki missziójának képviselőit. JESZENSZKY GÉZA külügy­miniszter szerdán fogadta a Pie­ter Stoffelen, a Nyugat-európai Unió Közgyűlése Politikai Bi­zottságának elnöke által vezetett küldöttséget. NEMZETKÖZI SZEMINÁ­RIUM nyílt szerdán Budapesten a közép-kelet-európai kisebbsé­gi jogokról. A négynapos ren­dezvényen a térség 15 államá­nak törvényhozói átfogóan elemzik a kérdéskört. A KÜLFÖLDIEK által elköve­tett bűncselekmények visszaszo­rítására egyeztették a rendőrségi feladatokat szerdán Nyíregyhá­zán, a hat érintett megye és az Országos Rendőr-főkapitányság ületékesei. Három év alatt dup­lájára nőtt a deviza- és vámbűn­cselekmények száma a keleti ha­tár menti megyékben, s a fekete­kereskedelemben is előkelő he­lyen áll a régió. SZÓRA BÍRT TÖRTÉNE­LEM - szemtanúk ’56-ról cím­mel rendez műsort a KÖSZ ’90 ma este hét órakor a Művész moziban. A filmbejátszásokkal tarkított beszélgetés résztvevői között lesz Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, Pomogáts Béla iro­dalomtörténész, valamint Win­ner Mária egykori ’56-os halál­raítélt. A szervezők a közönség soraiba főként budapesti közép- iskolásokat várnak. A CIVIL TÁRSADALOM. TÓL a politikai társadalom felé címmel rendez vitafórumot a munkástanácsok szerepéről a Mónus Illés Akadémia október 22-én 18 órai kezdettel a VL ke­rület, Benczúr utca 45. alatt. JUSTITIA PÁHOLY elneve­zéssel exkluzív szakmai műhely alakult jogászok részére szer- , dán, a Pallas Páholy budapesti, Alkotmány utcai klubjában. Dr. Kilényi Gézá alkotmánybíró, a Pallas Páholy kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: pártpoliti­kától mentesen, mások szakmai véleményét tiszteletben tartva, jobbító szándékkal készek a szakmai vitákra. MSZDP Az EK-ért ne áldozzuk fel a mezőgazdaságot Már az egyesülés utáni na­pokban megnövekedett a párt­ba belépők száma - mondotta Podkonitzky István, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt főtitkára szerdai sajtótájékoz­tatójukon. Az arculatát kereső párt a munkavállalók érdekeit kívánja képviselni. Az MSZDP elfogadja, hogy a kapitalizmus megteremtésére szükség van, de a tőkével összekapcsolódó politikai hatalmat korlátozni kell. Ezért a szociáldemokrata párt a szakszervezeti mozgal­mak erősödését rendkívül fon­tosnak tartja. Király Zoltán or­szággyűlési képviselő szerint a NATO-hoz kapcsolódásunk szorgalmazása politikai hiba. A környező országokkal meg­felelő gazdasági kapcsolatokat kell kiépíteni, így lehel legin­kább oldani a politikai feszült­séget. Az MSZDP szerint az Európai Közösséghez való csatlakozást is óvatosan kell kezelni, nem szabad feláldozni ennek érdekében a magyar me­zőgazdaságot. Király Zoltán szerint a kor­mány „maga alá gyűrte" a par­lamentet. A koalíció célja, hogy az elfogadhatatlan költ­ségvetési javaslattal idő előtti választásokat harcoljon ki. Az MSZDP nem működik együtt azokkal a pártokkal, amelyek a társadalom „szociális dühét" saját politikai céljaikra hasz­nálják ki. így elzárkóznak a Kisgazdapárttal, a Magyar Igazság Párttal és az MSZMP „minden mutációjával" való együttműködéstől. (élő)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék