Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

KEDD, 1993. október 19. Nemzetközi élet 99Akikkel együtt tudunk működni” Orbán Viktor Londonban A brit külügyminisztérium meghívására Fidesz-küldöttség érkezett Londonba, és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét hét­főn fogadta Douglas Hurd brit külügyminiszter. Orbán Viktor a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy tájékoztatta a közép-európai NATO-csatla­­kozások dolgában tartózkodó brit kormány tagját: Magyar­­országon jövőre bármilyen kormány alakul is, a külpoliti­kában nem lesz változás, és az EK-ba és a NATO-ba való tö­rekvés a következő kormány­nak is célja lesz. Orbán Viktor és Douglas Hurd hétfői londoni megbeszé­léséről a brit külügyminiszté­rium illetékesei így számoltak be az A/77-nek: „Megerősítettük eddigi álláspontunkat, hogy nincs terv a NATO bővítésére a közeljövőben. A külügyminisz­ter azt mondta, ismerjük Ma­gyarország biztonsági aggodal­mait, de az együttműködés útja jelenleg az Észak-atlanti Együtt­működési Tanács. Persze ké­sőbb a NATO-tagság is szóba jöhet, de az efelé vezető úton több nehézséget látunk, mint Orbán úr. Ám szerintünk nem is ez a kulcskérdés most, hanem az EK-tagság megszerzése, akkor, amikor Magyarország majd ké­szen áll erre. Úgy véljük, Ma­gyarország jól halad e téren.” Elmondták, hogy a beszél­getés során Orbán Viktor utalt arra, ha a nyugati támogatás nem elég erős, akkor a reform nehézségei miatt Magyarorszá­gon is bekövetkezhet olyan baloldali visszaesés, mint Len­gyelországban. Erre az volt a válasz, hogy a brit kormány a lengyel választási eredményt nem tekinti visszaesésnek, mert nem az a lényeg, hol erednek az új kormány gyökerei, hanem az, hogy elkötelezett a reform mellett. Ugyanez lesz az együttműködés próbája bármi­lyen új magyar kormánnyal is - mondták az MTI-nek a brit külügyminisztériumban. Koráb­ban a Nagy-Britanniában kor­mányzó konzervatív párt veze­tői kifejezték, hogy a jövő évi választásokon a jelenlegi kor­mánykoalíciónak szurkolnak. Orbán Viktor meghívása mó­dosulást jelent-e? A brit kül­ügyminisztériumban ezt így kommentálták: „Douglas Hurd nemcsak konzervatív párttag, hanem miniszter is. A brit kor­mány a demokráciát támogatja Magyarországon. Mi nem pró­bálhatunk meg választani a magyarok helyett, csak megad­juk Orbán úrnak is a lehetősé­get, hogy kifejtse nézeteit, mert ez a demokratikus eljárás ré­sze. Ami pedig a személyeket illeti, mi olyanoknak szurko­lunk, akiket fontosnak tartunk, és akikkel együtt tudunk mű­ködni, és Orbán Viktor, e feljö­vőben lévő fiatal politikus min­denképpen egynek számít ezek közül” - mondták hétfőn az MTI-nek a brit külügyminisz­tériumban. Párizs és a GATT-csapda Giscard d’Estaing „Európa megmentéséről” ta elnöke azt ajánlotta honfi­társai figyelmébe, hogy a nem­zetközi közösségben Párizs „rossz hírnévre" tehet szert, ha „Maginot-vonalat épít ki”.. „Megéri ez?” - kérdezte De­­lors. Figyelemre méltó, hogy a Le Figarónak adott egész ol­dalas interjújában Giscard d'Estaing nem a GATT-ra, ha­nem „Európa megmentésére" összpontosított. A külpolitikai ügyekben nagy tapasztalatú volt elnök német-francia együtt­működést sürget az EK intézmé­nyeinek reformjára, „fenntartá­sok nélkül” támogatja Bonn igényét a biztonsági tanácsi tag­ságra, s ejt néhány kritikus szót a Kelet-Európa iránt tanúsított nyugati magatartásról. Az UDF elnöke szerint a csatlakozni ké­szülő közép-európaiakkal az EK egyelőre nem tudott elfogadha­tó politikai és gazdasági kap­csolatokat kiépíteni az alkal­mazkodás időszak­áról, viszont zavart keltett azzal, hogy azt a benyomást keltette bennük, ha­marosan közvetlenül részt ve­hetnek a közösség munkájában. Ez viszont irreális, s tönkreten­né a belépni kívánók gazdasá­gát - fejtegette a volt államfő. (m. j.) A frankofon országok Mauritiusban zajló csúcsértekezletén részt vevő Ion Iliescu, a szervezetbe frissen beválasztott Romá­nia elnöke találkozott Francois Mitterrand francia államfővel. A román elnöki szóvivő rádiónyilatkozata szerint a párbeszéd a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat fogta át. Iliescu elnök java­solta, hogy a közeljövőben szervezzenek román-francia gazda­sági napokat. Románia felvételével kapcsolatban Mitterrand egyben örömét fejezte ki amiatt, hogy a frankofon államok so­rába kerülve Románia újabb nemzetközi porondra lép. (Tudósítónktól) PÁRIZS - Mauritius szi­getéről Jemenbe, a világ egyik legszegényebb országába re­pült Mitterrand francia elnök, hogy politikai és gazdasági bá­torítást nyújtson az ország de­mokratizálódásához. Előzőleg a frankofon országok találko­zóján megszerezte a csaknem félszáz állam támogatását ah­hoz, hogy a kultúrát vonják ki a GATT-szabályozás alól. Pá­rizsban a politika kulcsszava ezekben a napokban a GATT. Balladur kormányfő „csapdá­nak” nevezte az egész vitát, s jelezte, hogy Franciaország alá szeretné írni az egyezséget, de nem mindenáron, s nem tekinti kötelező dátumnak december 15-ét, amit Balladur szerint az amerikaiak találtak ki. A Mati­­gnon Hotelban hétfőn egymás kezébe adták a kilincset a poli­tikusok. Chirac és Rocard után a kommunisták, a zöldek, a Nemzeti Front képviselője, majd a szakszervezetek megbí­zottjai és este a művészvilág il­lusztris tagjai mondták el véle­ményüket a miniszterelnök­nek, aki kedden Giscard d'Estaing-t, az UDF vezetőjét fogadja. Eközben Jacques De­­lors, az EK francia és szocialis­ Szabad mozgás később EK-halasztás Több mint három hónappal elhalasztották a személyek mozgásának szabaddá tételét az Európai Közösség tagállamai között - jelentette be Alain La­­massoure, az európai ügyek francia minisztere hétfőn Pá­rizsban. Schengeni megállapo­dásukban a közösségi országok 1993. december 1-jére tűzték ki a liberalizálást, de most - tech­nikai okokra hivatkozva -1994. február 1 -jére halasztották - tu­datta az AFP. A „technikai ne­hézség” - értesülés szerint - ab­ban áll, hogy még nem építették ki az egyes tagállamok rendőr­ségei és igazságügyi szervei közti Schengeni Információs Rendszert, azaz a belügyi nyil­vántartások integrált megjelení­tését. A miniszter a francia al­kotmány reformjával kapcsola­tos nehézségek miatt is időt kért. A schengeni megállapodás kilátásba helyezi, hogy meg­szüntetik az egyezményt aláíró országok állampolgárai mozgá­sának ellenőrzését, közös ví­zumrendszert vezetnek be, egy­ségessé teszik a politikai mene­dékjog intézményét, továbbá a rendőrségek közti együttmű­ködést. Moszkva és Tokió háborúja Orosz atomhulladék a Japán-tengerben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Néhány nappal Jelcin orosz elnök sikeresnek minősített ja­pánt látogatása után sajátos há­ború bontakozik ki a két ország között, amelynek legfrissebb fejleményeként Tokió hétfőn hi­vatalosan tiltakozott Moszkvá­nál amiatt, hogy a csendes-óceá­ni orosz flotta október 16-án Na­­hodkától ISO kilométerre több száz tonna folyékony atomhul­ladékot öntött a Japán-tengerbe. A japán külügyminisztérium fegyver-ellenőrzési osztályának vezetője magához rendelte Oroszország tokiói nagyköve­tét, és követelte, hogy Moszkva állítsa le a nukleáris hulladé­kok tengerbe ürítését. Ludvig Csizsov válaszában kifejtene: Oroszország megszüntette a kör­nyezetre jóval veszélyesebb szi­lárd atomhulladékok tengerbe öntését, a folyékony nukleáris hulladékra vonatkozó japán ké­résnek azonban technikai okok­ból nem tud eleget tenni. Az ügyre a hét végén derült fény, miután a Greenpeace nevű környezetvédelmi mozgalom nyomon követte a Hokkaido szi­getétől csaknem háromszáz kilo­méterre haladó orosz szállítóha­jót, és a mozgalom aktivistái a japán állami televízió, az NHK segítségével filmre vették, amint a hajó a nukleáris hulladékot a tengerbe önti. Az NHK által su­gárzott filmfelvételek Japánban hatalmas felháborodást váltot­tak ki, különös tekintettel arra, hogy Jelcin elnök néhány nappal korábban Tokióban külön ígére­tet tett az atomszennyezés elke­rülésére, és erre vonatkozóan megállapodást írtak alá. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a tokiói ipari mi­nisztérium azt indítványozta, hogy Japán az Oroszországnak korábban felajánlott százmillió dolláros segély egy részével já­ruljon hozzá megfelelő orosz hulladéktárolók építéséhez. A nukleáris hulladékok ten­gerbe öntését egyébként Moszk­va sem cáfolta. Az orosz környe­zetvédelmi miniszter ugyanak­kor újságírók előtt azt hangoztat­ta, hogy a lépésről előre értesítet­ték az érintett országokat, köztük Japánt is, ezt azonban Hoszokava Morihiro miniszterelnök cáfolta. (pietsch) Magyar Nemzet 3 Koszovó és a Vajdaság nem tárgyalási alap Belgrád elutasítja a nemzetközi értekezlet tervét (Folytatás az I. oldalról) Ami a Drinán innen van, hangoztatják Belgrádban, az nem képezheti semmiféle tár­gyalások tárgyát. Nehezménye­zik továbbá, hogy Krajinát Horvátország integráns része­ként kezelik, s ebből kiindulva keresik majd a problémára a megoldást. (Az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság­­kormányfője” levélben értesí­tette Owent és Stoltenberget, hogy elutasítanak minden olyan megoldási tervezetet, amely országukat Horvátország területének tekinti. Csak a füg­getlen állam pozícióiból haj­landók a megbeszélésekre.) A nemzetközi értekezlettel kap­csolatban Belgrádnak vannak más félelmei is, amelyeknek egyelőre csak igen óvatosan ad hangot. Egyesek azonban az ér­tekezlet mögött újabb „nemzet­közi összeesküvést" sejtenek. Ezek a „nyugati összeeskü­vők” pedig egymást vádolják a boszniai csúfos kudarcokért. Washington Londont tette fele­lőssé (ragaszkodás a fegyver­embargóhoz), London pedig elutasítva a bírálatokat, Wa­shingtont hibáztatja. A boszniai harcokról érke­ző hírek közül a muzulmán­muzulmán összecsapás külön figyelmet érdemel. Izetbegovic fegyveres erői azt a parancsot kapták, hogy „tegyenek ren­det” az úgynevezett Nyugat­boszniai Autonóm Tartomány­ban. Fikret Abdic szorongatott helyzetében a nemzetközi kö­zösséghez küldözgeti üzenete­it, hogy küldjenek sürgősen megfigyelőket a tartományába. A szerbiai parlament mara­toni ülésének folytatását a jövő hétre halasztották. Úgy látszik, a kíméletlen és kínos vitát a bizalmatlansági indítványról nem akarják folytatni, mert a nemrégiben még szövetséges szocialisták és radikálisok min­den titkot ki­fecseghetnek egy­másról. Feltehetőleg a lime-out alatt igyekeznek valami megol­dást találni, mert a mostani papírforma szerint az ellenzék simán megbuktathatja a Saino­­vici-kormányt. Valóban akar­ják-e ezt Seseljék? Sebestyén Imre Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn ismét NATO-légicsapásokat helyezett kilátásba, hogy megállítsák a Sza­rajevó elleni szerb támadásokat - közölte az amerikai külügymi­nisztérium. Mike McCurry külügyi szóvivő szerint Christopher külügyminiszter hétfő reggel személyes üzenetet küldött Slobodan Milosevic szerb elnöknek erre vonatkozóan - jelentette a Reuter. Hadihajók ellenőrzik Haiti körül az ENSZ-embargó betartását (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az amerikai tudósítók beszámolói szerint viszonylagos nyugalom uralkodott Haitin az embargó hétfő éjféli bevezetése előtt. A helybéliek nem hiszik, hogy a korlátozások sokáig tartanának, másrészt tudják, hogy a szom­szédos Dominikából annyi árut csempésznek át, amennyit csak akarnak. A puccsista Cedras tá­bornok a CMV-nek nyilatkozva azt fejtegette, hogy még több könny és vér folyhat, ha a ke­reskedelmi korlátozásokat újra életbe léptetik. A Clínton-kormányzat to­vábbra is azt vallja, hogy Aris­tide választott elnöknek a meg­állapodás értelmében vissza kell térnie, s Washington hét­főn egyoldalú szankciókat is­­fontolgatott a haiti hatalom­bitorlók betéteinek befagyasz­tására. A haiti kikötők elé vo­nuló csatahajók azonban az Egyesült Államokban is hullá­mokat vernek, méghozzá bel­politikaiakat. Dole, a republi­kánus szenátorok vezére szava­zást sürget, amely megkötné az elnök kezét. Clinton csak akkor küldhetne csapatokat Haitire, ha közvetlen amerikai érdek megkívánná, ám Dole szerint Aristide visszaültetéséért egyet­len amerikai életet sem szabad feláldozni. A kormányzat a leghatározottabban elutasítja Dole felvetését, s azzal érvel, hogy a kong­resszus nem veheti el az el­nöktől a kül­politika irányí­tását. Ez a tör­­vényhozási felbuzdulás jól érzékelteti Clinton gond­jait, akinek az esetleges bosz­niai akció szorgalmazá­sakor is erőtel­jes ellenkezés­re kell számí­tania. Mindazonáltal a Fehér Házból kiszivárgott hírek sze­rint katonai beavatkozást Hai­tin nem fontolgat senki sem, egyelőre a szankciók érvénye­sítése a cél. (k. m.) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy francia fregatt is csat­lakozik azokhoz az amerikai és kanadai hadihajókhoz, ame­lyek feladata az ENSZ olaj- és fegyverembargójának betarta­tása Haiti részéről. A világszer­vezeti szankciók elrendelésére azért került sor, mert így kíván­ják rákénysze­ríteni az ország jelenlegi, jobb­oldali katon­ai vezetését arra, hogy tartsa be a nyáron kötött békemegálla­podást. Ennek értelmében Jean-Bertrand Aristide, a két éve puccsal el­távolított, elő­zőleg demokra­tikusan megvá­lasztott elnök október 30-án visszatérhetne hivatalába. Az utóbbi időben azonban számottevően megnőtt a fe­szültség Haitin, s egyre több jel mutatott arra, hogy Raoul Ced­ras tábornok, Haiti mai vezető­je és tiszttársai a békemeg­állapodás elszabotálására töre­kednek. Az ENSZ-embargó hí­rére sorra utaznak haza a kül­földiek, s több ezer megfélemlí­tett haiti polgár is elhagyta a fővárost, Port-au-Prince-t, ahol a hét végén szórványos lövöl­dözések és összecsapások vol­­­­tak a junta katonái és Aristide hívei között. A Reuter jelentése szerint szombaton és vasárnap legalább tizennégy ember halt meg az összetűzésekben. A most hatalmon lévő jobboldal szószólói azzal fenyegetőznek, hogy Haitiből is Szomália le­het, ha az Egyesült Államok katonailag be akar avatkozni a kis karibi állam ügyeibe. A le­mondásra kényszerített Cedras azzal érvel, hogy a válság kizá­rólag a haitiak belügye, az nem veszélyezteti a nemzetközi kö­zösség érdekeit, ha mégis szük­ség lenne közvetítésre, úgy ki­zárólag a Vatikán közreműkö­dését látná szívesen, érthetően, hiszen a Szentszék volt az egyetlen, amely elismerte őt Haiti vezetőjének. (k. m.) Sevardnadze Jelcintől várna segítséget Kaukázusi kanosszajárás Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. Két kaukázusi köztársaság, Grú­zia és Örményország vezetői is Moszkvában tárgyaltak hétfőn. A grúz kormányfő, Olai Pacaci­­ja Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnökkel zárt ajtók mögött folytatott eszmecserét. Megbeszéléseikről mindössze annyi szivárgott ki, hogy Orosz­ország és a Független Államok Közösségének a nyugat-grúziai helyzet rendezésében való rész­vételéről volt szó. Eduard Se­vardnadze a grúz rádiónak adott hétfői nyilatkozatában előzőleg jelezte, hogy Moszkva segítsé­gére számít a nyugat-grúziai rendezésben, így valószínű, hogy Pacacija moszkvai tárgya­lásain ennek módozatairól volt mindenekelőtt szó. Sevardnadze ugyan arról beszélt, hogy Grúzia egyedül nem tud szembeszáll­ni Gamszahurdia embereivel, azonban aligha valószínű, hogy Moszkva hajlandó lenne Se­vardnadze oldalán katonailag beavatkozni az államközösségi tévé által hétfőn este polgár­­háborúnak minősített belvi­­szályba. Levon Ter-Petroszjan örmény államfő szintén találko­zott hétfőn Viktor Csernomir­­gyinnel. Az Interfax hírügynök­ség jelentése szerint a megbe­széléseken mindenekelőtt gaz­dasági témákról, így a két ország pénzügyi rendszerének össze­kapcsolásáról, a jövő évi orosz­országi gázszállításokról, illetve a két ország közlekedési együtt­működéséről volt szó. A tárgya­láson részt vettek az orosz kor­mány gazdaságért felelős tagjai is. Alekszandr Sohin orosz miniszterelnök-helyettes szerint több feltétele van annak, hogy összekapcsolják a két ország pénzügyi rendszerét. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a grúz kor­mányerők megállították Gam­­szahurdia erőinek keleti irány­ban indított előrenyomulását. A kormányellenes erőket Didi Dzsihanaisi és Zaneti települé­sek térségében feltartóztatták, s a nyugat-grúziai kormánycsa­patok parancsnoksága szerint a grúz védelmi minisztérium erősítést vezényelt a frontra. Sevardnadze bejelentette: a tbiliszi kormány az összes ren­delkezésére álló katonai erőt a második legnagyobb grúz város, Kutaiszi térségébe irányítja, hogy megállítsák a volt elnök­höz, Zviad Gamszahurdiához hű erők újabb offenzíváját. Sevard­nadze egyúttal kemény intézke­déseket helyezett kilátásba a kor­mányellenes támadókkal szem­ben. Mint a grúz államfő egy te­levíziós interjúban elmondta, a katonai erősítést hétfőn, közvet­lenül Georgij Karkarasvili vé­delmi miniszter parancsnoksága alatt indítják útnak a stratégiai fontosságú nyugat-grúziai Kuta­iszi felé, amely a Gamszahurdiá­hoz hű fegyveresek következő célpontjává vált. Zviad Gamszahurdia készül a visszatérésre Tbiliszibe (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Vízummentesség Izraellel? (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozásra Budapestre érkező nagykövetek köre egyéb­ként meglehetősen széles lesz. A programnak megfelelően a nagyköveteket Úri Szavir, a Külügyminisztérium főigazga­tója - gyakorlatilag az izraeli diplomácia második embere - tájékoztatja majd időszerű kér­désekről. A tervek szerint Úri Szavirt fogadja az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága és Jeszenszky Géza külügyminiszter. Az elő­zetes program szerint ez alka­lommal úják alá a vízumkény­szer eltörléséről szóló magyar­izraeli megállapodást. Ez lesz az első ilyen jellegű egyez­mény, amelyet Izrael a régió va­lamely országával köt - tájé­koztatták az MTI-t az izraeli nagykövetségen. Amerikai közvetítés Szíria és Izrael között Kairóból jelenti az MTI. Hétfőn Kairóban kezdte, és még aznap Tuniszban folytatta négy­naposra tervezett térségbeli kö­rútját Denis Ross, a közel-keleti békefolyamat amerikai koordi­nátora. Küldetésének legfőbb célja kimozdítani a holtpontról a szíriai-izraeli tárgyalásokat, s útjával egyszersmind előkészíti Warren Christopher amerikai külügyminiszter novemberi lá­togatását a békefolyamat által érintett országokba. „Megerősí­tettük eltökéltségünket amellett, hogy az izraeli-arab békefolya­mat minden vonalán előrehala­dás történjék” - nyilatkozta Ross Kairóból távozóban, mi­után Aimi Músza egyiptomi kül­ügyminiszterrel tárgyalt, és a re­pülőtéren rövid időre fogadta őt Hoszni Mubarak elnök. Tunisz­ban a PFSZ vezetői várták az amerikai küldöttet, és egyes ér­tesülések szerint - az Izraellel létrejött megállapodás végre­hajtását érintő tanácskozáson túlmenően - arra készültek, hogy kezdeményezzék: a PFSZ nyithasson képviseletet Wa­shingtonban. Az elkövetkező na­pokban Denis Ross Jordániába, Izraelbe, majd Szíriába látogat. Szíria és Libanon közös bé­kemegállapodást kíván kötni Iz­raellel - jelentette ki vasárnap este Rafik al-Hariri libanoni kormányfő a francia TF1 televí­ziós csatornának adott interjújá­ban. Al-Hariri úgy vélte, hogy Libanon rendkívül nehéz hely­zetbe kerülne, ha Szíria külön kötne megállapodást Izraellel, mivel a két közel-keleti arab nemzet érdekei szorosan össze­fonódnak. Izrael még ezen a héten sza­badon enged 1400 palesztin fog­lyot, közülük ezer gázai övezet­heti lakost - legalábbis így érte­sült a Hadasat című izraeli új­ság. Hétfői számának címolda­lán tudósítva az ügyről a lap tu­datta, hogy a névsor már elké­szült, sőt a­­védelmi miniszté­rium több ezer fogoly szabadon engedésének előkészületeit vé­gezte el.

Next