Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
KEDD, 1993. október 19. Nemzetközi élet 99Akikkel együtt tudunk működni” Orbán Viktor Londonban A brit külügyminisztérium meghívására Fidesz-küldöttség érkezett Londonba, és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét hétfőn fogadta Douglas Hurd brit külügyminiszter. Orbán Viktor a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy tájékoztatta a közép-európai NATO-csatlakozások dolgában tartózkodó brit kormány tagját: Magyarországon jövőre bármilyen kormány alakul is, a külpolitikában nem lesz változás, és az EK-ba és a NATO-ba való törekvés a következő kormánynak is célja lesz. Orbán Viktor és Douglas Hurd hétfői londoni megbeszéléséről a brit külügyminisztérium illetékesei így számoltak be az A/77-nek: „Megerősítettük eddigi álláspontunkat, hogy nincs terv a NATO bővítésére a közeljövőben. A külügyminiszter azt mondta, ismerjük Magyarország biztonsági aggodalmait, de az együttműködés útja jelenleg az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. Persze később a NATO-tagság is szóba jöhet, de az efelé vezető úton több nehézséget látunk, mint Orbán úr. Ám szerintünk nem is ez a kulcskérdés most, hanem az EK-tagság megszerzése, akkor, amikor Magyarország majd készen áll erre. Úgy véljük, Magyarország jól halad e téren.” Elmondták, hogy a beszélgetés során Orbán Viktor utalt arra, ha a nyugati támogatás nem elég erős, akkor a reform nehézségei miatt Magyarországon is bekövetkezhet olyan baloldali visszaesés, mint Lengyelországban. Erre az volt a válasz, hogy a brit kormány a lengyel választási eredményt nem tekinti visszaesésnek, mert nem az a lényeg, hol erednek az új kormány gyökerei, hanem az, hogy elkötelezett a reform mellett. Ugyanez lesz az együttműködés próbája bármilyen új magyar kormánnyal is - mondták az MTI-nek a brit külügyminisztériumban. Korábban a Nagy-Britanniában kormányzó konzervatív párt vezetői kifejezték, hogy a jövő évi választásokon a jelenlegi kormánykoalíciónak szurkolnak. Orbán Viktor meghívása módosulást jelent-e? A brit külügyminisztériumban ezt így kommentálták: „Douglas Hurd nemcsak konzervatív párttag, hanem miniszter is. A brit kormány a demokráciát támogatja Magyarországon. Mi nem próbálhatunk meg választani a magyarok helyett, csak megadjuk Orbán úrnak is a lehetőséget, hogy kifejtse nézeteit, mert ez a demokratikus eljárás része. Ami pedig a személyeket illeti, mi olyanoknak szurkolunk, akiket fontosnak tartunk, és akikkel együtt tudunk működni, és Orbán Viktor, e feljövőben lévő fiatal politikus mindenképpen egynek számít ezek közül” - mondták hétfőn az MTI-nek a brit külügyminisztériumban. Párizs és a GATT-csapda Giscard d’Estaing „Európa megmentéséről” ta elnöke azt ajánlotta honfitársai figyelmébe, hogy a nemzetközi közösségben Párizs „rossz hírnévre" tehet szert, ha „Maginot-vonalat épít ki”.. „Megéri ez?” - kérdezte Delors. Figyelemre méltó, hogy a Le Figarónak adott egész oldalas interjújában Giscard d'Estaing nem a GATT-ra, hanem „Európa megmentésére" összpontosított. A külpolitikai ügyekben nagy tapasztalatú volt elnök német-francia együttműködést sürget az EK intézményeinek reformjára, „fenntartások nélkül” támogatja Bonn igényét a biztonsági tanácsi tagságra, s ejt néhány kritikus szót a Kelet-Európa iránt tanúsított nyugati magatartásról. Az UDF elnöke szerint a csatlakozni készülő közép-európaiakkal az EK egyelőre nem tudott elfogadható politikai és gazdasági kapcsolatokat kiépíteni az alkalmazkodás időszakáról, viszont zavart keltett azzal, hogy azt a benyomást keltette bennük, hamarosan közvetlenül részt vehetnek a közösség munkájában. Ez viszont irreális, s tönkretenné a belépni kívánók gazdaságát - fejtegette a volt államfő. (m. j.) A frankofon országok Mauritiusban zajló csúcsértekezletén részt vevő Ion Iliescu, a szervezetbe frissen beválasztott Románia elnöke találkozott Francois Mitterrand francia államfővel. A román elnöki szóvivő rádiónyilatkozata szerint a párbeszéd a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat fogta át. Iliescu elnök javasolta, hogy a közeljövőben szervezzenek román-francia gazdasági napokat. Románia felvételével kapcsolatban Mitterrand egyben örömét fejezte ki amiatt, hogy a frankofon államok sorába kerülve Románia újabb nemzetközi porondra lép. (Tudósítónktól) PÁRIZS - Mauritius szigetéről Jemenbe, a világ egyik legszegényebb országába repült Mitterrand francia elnök, hogy politikai és gazdasági bátorítást nyújtson az ország demokratizálódásához. Előzőleg a frankofon országok találkozóján megszerezte a csaknem félszáz állam támogatását ahhoz, hogy a kultúrát vonják ki a GATT-szabályozás alól. Párizsban a politika kulcsszava ezekben a napokban a GATT. Balladur kormányfő „csapdának” nevezte az egész vitát, s jelezte, hogy Franciaország alá szeretné írni az egyezséget, de nem mindenáron, s nem tekinti kötelező dátumnak december 15-ét, amit Balladur szerint az amerikaiak találtak ki. A Matignon Hotelban hétfőn egymás kezébe adták a kilincset a politikusok. Chirac és Rocard után a kommunisták, a zöldek, a Nemzeti Front képviselője, majd a szakszervezetek megbízottjai és este a művészvilág illusztris tagjai mondták el véleményüket a miniszterelnöknek, aki kedden Giscard d'Estaing-t, az UDF vezetőjét fogadja. Eközben Jacques Delors, az EK francia és szocialis Szabad mozgás később EK-halasztás Több mint három hónappal elhalasztották a személyek mozgásának szabaddá tételét az Európai Közösség tagállamai között - jelentette be Alain Lamassoure, az európai ügyek francia minisztere hétfőn Párizsban. Schengeni megállapodásukban a közösségi országok 1993. december 1-jére tűzték ki a liberalizálást, de most - technikai okokra hivatkozva -1994. február 1 -jére halasztották - tudatta az AFP. A „technikai nehézség” - értesülés szerint - abban áll, hogy még nem építették ki az egyes tagállamok rendőrségei és igazságügyi szervei közti Schengeni Információs Rendszert, azaz a belügyi nyilvántartások integrált megjelenítését. A miniszter a francia alkotmány reformjával kapcsolatos nehézségek miatt is időt kért. A schengeni megállapodás kilátásba helyezi, hogy megszüntetik az egyezményt aláíró országok állampolgárai mozgásának ellenőrzését, közös vízumrendszert vezetnek be, egységessé teszik a politikai menedékjog intézményét, továbbá a rendőrségek közti együttműködést. Moszkva és Tokió háborúja Orosz atomhulladék a Japán-tengerben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Néhány nappal Jelcin orosz elnök sikeresnek minősített japánt látogatása után sajátos háború bontakozik ki a két ország között, amelynek legfrissebb fejleményeként Tokió hétfőn hivatalosan tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy a csendes-óceáni orosz flotta október 16-án Nahodkától ISO kilométerre több száz tonna folyékony atomhulladékot öntött a Japán-tengerbe. A japán külügyminisztérium fegyver-ellenőrzési osztályának vezetője magához rendelte Oroszország tokiói nagykövetét, és követelte, hogy Moszkva állítsa le a nukleáris hulladékok tengerbe ürítését. Ludvig Csizsov válaszában kifejtene: Oroszország megszüntette a környezetre jóval veszélyesebb szilárd atomhulladékok tengerbe öntését, a folyékony nukleáris hulladékra vonatkozó japán kérésnek azonban technikai okokból nem tud eleget tenni. Az ügyre a hét végén derült fény, miután a Greenpeace nevű környezetvédelmi mozgalom nyomon követte a Hokkaido szigetétől csaknem háromszáz kilométerre haladó orosz szállítóhajót, és a mozgalom aktivistái a japán állami televízió, az NHK segítségével filmre vették, amint a hajó a nukleáris hulladékot a tengerbe önti. Az NHK által sugárzott filmfelvételek Japánban hatalmas felháborodást váltottak ki, különös tekintettel arra, hogy Jelcin elnök néhány nappal korábban Tokióban külön ígéretet tett az atomszennyezés elkerülésére, és erre vonatkozóan megállapodást írtak alá. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a tokiói ipari minisztérium azt indítványozta, hogy Japán az Oroszországnak korábban felajánlott százmillió dolláros segély egy részével járuljon hozzá megfelelő orosz hulladéktárolók építéséhez. A nukleáris hulladékok tengerbe öntését egyébként Moszkva sem cáfolta. Az orosz környezetvédelmi miniszter ugyanakkor újságírók előtt azt hangoztatta, hogy a lépésről előre értesítették az érintett országokat, köztük Japánt is, ezt azonban Hoszokava Morihiro miniszterelnök cáfolta. (pietsch) Magyar Nemzet 3 Koszovó és a Vajdaság nem tárgyalási alap Belgrád elutasítja a nemzetközi értekezlet tervét (Folytatás az I. oldalról) Ami a Drinán innen van, hangoztatják Belgrádban, az nem képezheti semmiféle tárgyalások tárgyát. Nehezményezik továbbá, hogy Krajinát Horvátország integráns részeként kezelik, s ebből kiindulva keresik majd a problémára a megoldást. (Az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaságkormányfője” levélben értesítette Owent és Stoltenberget, hogy elutasítanak minden olyan megoldási tervezetet, amely országukat Horvátország területének tekinti. Csak a független állam pozícióiból hajlandók a megbeszélésekre.) A nemzetközi értekezlettel kapcsolatban Belgrádnak vannak más félelmei is, amelyeknek egyelőre csak igen óvatosan ad hangot. Egyesek azonban az értekezlet mögött újabb „nemzetközi összeesküvést" sejtenek. Ezek a „nyugati összeesküvők” pedig egymást vádolják a boszniai csúfos kudarcokért. Washington Londont tette felelőssé (ragaszkodás a fegyverembargóhoz), London pedig elutasítva a bírálatokat, Washingtont hibáztatja. A boszniai harcokról érkező hírek közül a muzulmánmuzulmán összecsapás külön figyelmet érdemel. Izetbegovic fegyveres erői azt a parancsot kapták, hogy „tegyenek rendet” az úgynevezett Nyugatboszniai Autonóm Tartományban. Fikret Abdic szorongatott helyzetében a nemzetközi közösséghez küldözgeti üzeneteit, hogy küldjenek sürgősen megfigyelőket a tartományába. A szerbiai parlament maratoni ülésének folytatását a jövő hétre halasztották. Úgy látszik, a kíméletlen és kínos vitát a bizalmatlansági indítványról nem akarják folytatni, mert a nemrégiben még szövetséges szocialisták és radikálisok minden titkot kifecseghetnek egymásról. Feltehetőleg a lime-out alatt igyekeznek valami megoldást találni, mert a mostani papírforma szerint az ellenzék simán megbuktathatja a Sainovici-kormányt. Valóban akarják-e ezt Seseljék? Sebestyén Imre Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn ismét NATO-légicsapásokat helyezett kilátásba, hogy megállítsák a Szarajevó elleni szerb támadásokat - közölte az amerikai külügyminisztérium. Mike McCurry külügyi szóvivő szerint Christopher külügyminiszter hétfő reggel személyes üzenetet küldött Slobodan Milosevic szerb elnöknek erre vonatkozóan - jelentette a Reuter. Hadihajók ellenőrzik Haiti körül az ENSZ-embargó betartását (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az amerikai tudósítók beszámolói szerint viszonylagos nyugalom uralkodott Haitin az embargó hétfő éjféli bevezetése előtt. A helybéliek nem hiszik, hogy a korlátozások sokáig tartanának, másrészt tudják, hogy a szomszédos Dominikából annyi árut csempésznek át, amennyit csak akarnak. A puccsista Cedras tábornok a CMV-nek nyilatkozva azt fejtegette, hogy még több könny és vér folyhat, ha a kereskedelmi korlátozásokat újra életbe léptetik. A Clínton-kormányzat továbbra is azt vallja, hogy Aristide választott elnöknek a megállapodás értelmében vissza kell térnie, s Washington hétfőn egyoldalú szankciókat isfontolgatott a haiti hatalombitorlók betéteinek befagyasztására. A haiti kikötők elé vonuló csatahajók azonban az Egyesült Államokban is hullámokat vernek, méghozzá belpolitikaiakat. Dole, a republikánus szenátorok vezére szavazást sürget, amely megkötné az elnök kezét. Clinton csak akkor küldhetne csapatokat Haitire, ha közvetlen amerikai érdek megkívánná, ám Dole szerint Aristide visszaültetéséért egyetlen amerikai életet sem szabad feláldozni. A kormányzat a leghatározottabban elutasítja Dole felvetését, s azzal érvel, hogy a kongresszus nem veheti el az elnöktől a külpolitika irányítását. Ez a törvényhozási felbuzdulás jól érzékelteti Clinton gondjait, akinek az esetleges boszniai akció szorgalmazásakor is erőteljes ellenkezésre kell számítania. Mindazonáltal a Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint katonai beavatkozást Haitin nem fontolgat senki sem, egyelőre a szankciók érvényesítése a cél. (k. m.) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy francia fregatt is csatlakozik azokhoz az amerikai és kanadai hadihajókhoz, amelyek feladata az ENSZ olaj- és fegyverembargójának betartatása Haiti részéről. A világszervezeti szankciók elrendelésére azért került sor, mert így kívánják rákényszeríteni az ország jelenlegi, jobboldali katonai vezetését arra, hogy tartsa be a nyáron kötött békemegállapodást. Ennek értelmében Jean-Bertrand Aristide, a két éve puccsal eltávolított, előzőleg demokratikusan megválasztott elnök október 30-án visszatérhetne hivatalába. Az utóbbi időben azonban számottevően megnőtt a feszültség Haitin, s egyre több jel mutatott arra, hogy Raoul Cedras tábornok, Haiti mai vezetője és tiszttársai a békemegállapodás elszabotálására törekednek. Az ENSZ-embargó hírére sorra utaznak haza a külföldiek, s több ezer megfélemlített haiti polgár is elhagyta a fővárost, Port-au-Prince-t, ahol a hét végén szórványos lövöldözések és összecsapások voltak a junta katonái és Aristide hívei között. A Reuter jelentése szerint szombaton és vasárnap legalább tizennégy ember halt meg az összetűzésekben. A most hatalmon lévő jobboldal szószólói azzal fenyegetőznek, hogy Haitiből is Szomália lehet, ha az Egyesült Államok katonailag be akar avatkozni a kis karibi állam ügyeibe. A lemondásra kényszerített Cedras azzal érvel, hogy a válság kizárólag a haitiak belügye, az nem veszélyezteti a nemzetközi közösség érdekeit, ha mégis szükség lenne közvetítésre, úgy kizárólag a Vatikán közreműködését látná szívesen, érthetően, hiszen a Szentszék volt az egyetlen, amely elismerte őt Haiti vezetőjének. (k. m.) Sevardnadze Jelcintől várna segítséget Kaukázusi kanosszajárás Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. Két kaukázusi köztársaság, Grúzia és Örményország vezetői is Moszkvában tárgyaltak hétfőn. A grúz kormányfő, Olai Pacacija Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnökkel zárt ajtók mögött folytatott eszmecserét. Megbeszéléseikről mindössze annyi szivárgott ki, hogy Oroszország és a Független Államok Közösségének a nyugat-grúziai helyzet rendezésében való részvételéről volt szó. Eduard Sevardnadze a grúz rádiónak adott hétfői nyilatkozatában előzőleg jelezte, hogy Moszkva segítségére számít a nyugat-grúziai rendezésben, így valószínű, hogy Pacacija moszkvai tárgyalásain ennek módozatairól volt mindenekelőtt szó. Sevardnadze ugyan arról beszélt, hogy Grúzia egyedül nem tud szembeszállni Gamszahurdia embereivel, azonban aligha valószínű, hogy Moszkva hajlandó lenne Sevardnadze oldalán katonailag beavatkozni az államközösségi tévé által hétfőn este polgárháborúnak minősített belviszályba. Levon Ter-Petroszjan örmény államfő szintén találkozott hétfőn Viktor Csernomirgyinnel. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a megbeszéléseken mindenekelőtt gazdasági témákról, így a két ország pénzügyi rendszerének összekapcsolásáról, a jövő évi oroszországi gázszállításokról, illetve a két ország közlekedési együttműködéséről volt szó. A tárgyaláson részt vettek az orosz kormány gazdaságért felelős tagjai is. Alekszandr Sohin orosz miniszterelnök-helyettes szerint több feltétele van annak, hogy összekapcsolják a két ország pénzügyi rendszerét. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a grúz kormányerők megállították Gamszahurdia erőinek keleti irányban indított előrenyomulását. A kormányellenes erőket Didi Dzsihanaisi és Zaneti települések térségében feltartóztatták, s a nyugat-grúziai kormánycsapatok parancsnoksága szerint a grúz védelmi minisztérium erősítést vezényelt a frontra. Sevardnadze bejelentette: a tbiliszi kormány az összes rendelkezésére álló katonai erőt a második legnagyobb grúz város, Kutaiszi térségébe irányítja, hogy megállítsák a volt elnökhöz, Zviad Gamszahurdiához hű erők újabb offenzíváját. Sevardnadze egyúttal kemény intézkedéseket helyezett kilátásba a kormányellenes támadókkal szemben. Mint a grúz államfő egy televíziós interjúban elmondta, a katonai erősítést hétfőn, közvetlenül Georgij Karkarasvili védelmi miniszter parancsnoksága alatt indítják útnak a stratégiai fontosságú nyugat-grúziai Kutaiszi felé, amely a Gamszahurdiához hű fegyveresek következő célpontjává vált. Zviad Gamszahurdia készül a visszatérésre Tbiliszibe (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Vízummentesség Izraellel? (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozásra Budapestre érkező nagykövetek köre egyébként meglehetősen széles lesz. A programnak megfelelően a nagyköveteket Úri Szavir, a Külügyminisztérium főigazgatója - gyakorlatilag az izraeli diplomácia második embere - tájékoztatja majd időszerű kérdésekről. A tervek szerint Úri Szavirt fogadja az Országgyűlés külügyi bizottsága és Jeszenszky Géza külügyminiszter. Az előzetes program szerint ez alkalommal úják alá a vízumkényszer eltörléséről szóló magyarizraeli megállapodást. Ez lesz az első ilyen jellegű egyezmény, amelyet Izrael a régió valamely országával köt - tájékoztatták az MTI-t az izraeli nagykövetségen. Amerikai közvetítés Szíria és Izrael között Kairóból jelenti az MTI. Hétfőn Kairóban kezdte, és még aznap Tuniszban folytatta négynaposra tervezett térségbeli körútját Denis Ross, a közel-keleti békefolyamat amerikai koordinátora. Küldetésének legfőbb célja kimozdítani a holtpontról a szíriai-izraeli tárgyalásokat, s útjával egyszersmind előkészíti Warren Christopher amerikai külügyminiszter novemberi látogatását a békefolyamat által érintett országokba. „Megerősítettük eltökéltségünket amellett, hogy az izraeli-arab békefolyamat minden vonalán előrehaladás történjék” - nyilatkozta Ross Kairóból távozóban, miután Aimi Músza egyiptomi külügyminiszterrel tárgyalt, és a repülőtéren rövid időre fogadta őt Hoszni Mubarak elnök. Tuniszban a PFSZ vezetői várták az amerikai küldöttet, és egyes értesülések szerint - az Izraellel létrejött megállapodás végrehajtását érintő tanácskozáson túlmenően - arra készültek, hogy kezdeményezzék: a PFSZ nyithasson képviseletet Washingtonban. Az elkövetkező napokban Denis Ross Jordániába, Izraelbe, majd Szíriába látogat. Szíria és Libanon közös békemegállapodást kíván kötni Izraellel - jelentette ki vasárnap este Rafik al-Hariri libanoni kormányfő a francia TF1 televíziós csatornának adott interjújában. Al-Hariri úgy vélte, hogy Libanon rendkívül nehéz helyzetbe kerülne, ha Szíria külön kötne megállapodást Izraellel, mivel a két közel-keleti arab nemzet érdekei szorosan összefonódnak. Izrael még ezen a héten szabadon enged 1400 palesztin foglyot, közülük ezer gázai övezetheti lakost - legalábbis így értesült a Hadasat című izraeli újság. Hétfői számának címoldalán tudósítva az ügyről a lap tudatta, hogy a névsor már elkészült, sőt avédelmi minisztérium több ezer fogoly szabadon engedésének előkészületeit végezte el.