Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

SZERDA, 1993. december 1. Nemzetközi élet Elkeseredett alkudozás Genfben Boszniai kulcskérdés a területi engedmény (Folytatás az 1. oldalról) Míg a Világsajtó Milosevics beszédét elemzi (kemény, dü­hös, de elkeseredett beszéd volt, népirtással vádolja az Európai Uniót, amikor épp a szankciók feloldását kínálják neki; eredménynek tekinti a­­ szankciók enyhítésének puszta emlegetését is), a szerb elnök Karadzsiccsal az oldalán már a muzulmán féllel tárgyal. Egyelőre sikertelenül. Izetbe­govic még a tizenkettek előtt bejelentette „ultimátumszerű” feltételeit, amelyek a segély­­szállítmányok biztonságának szavatolását jelentik, ha kell, fegyverrel is; a megszállt terü­letek visszajuttatása (a szerbek nem alakíthatnak államot bos­­nyák területen, nem tarthatnak városokat, ahol népirtást kö­vettek el); a horvátoknak át kell engedniük a tengermelléki Ne­­um várost (mellesleg, a régi Ju­goszlávia adminisztratív hatá­raiban is Boszniához tartozott); a békeszerződés aláírása után a világközösség, de inkább az amerikai csapatokkal megerő­sített észak-atlanti haderő sza­vatolja legalább öt éven át a bé­ke fenntartását. „Nem írunk alá olyan békeszerződést, amely egy ezirányú igazságot sem tartalmaz, nem fogadunk el igazságtalan kínálatot, még ak­kor sem, ha megfagyunk, éhen halunk, ha Európa megzsarol, ha az agresszor vérontással fe­nyegetőzik”, hangsúlyozta a muzulmán elnök. Izetbegovic követeléseinek elsőként Tudjman nem tesz eleget, nem hagyja megcsonkí­tani Horvátországot, de megér­ti a muzulmánokat, és szabad övezetet kínál nekik a plocei, illetve a fiumei kikötőben. A folytatásban a szerb-mu­zulmán tárgyalások már siker­telenül szakadtak félbe. A „szi­gorúan zárt” ajtók mögül elő­ször csak annyi szivárgott ki, hogy Izetbegovic a korábbi te­rületi engedmények mellett a mostanában sokat emlegetett 3,6 százalékot is követeli, Ka­­radzsidcsék viszont Szarajevó, Gorazde, Zepa, Srebrenica, te­hát a főváros és a kelet-bosz­niai muzulmán enklávék státu­sán. Mohamed Sácirbej, a mu­zulmán delegáció tagja szerint (aki a szünetben beszélt újság­írókkal) a tárgyalások akkor ju­tottak kritikus szakaszba, ami­kor Willy Claes előző napi beszédére hivatkozva a muzul­mánok a megígért területeket kérték. A szerb fél szerint Cla­es nem említett százalékot, egyébként is, ahogy Aleksza Duk­a, Karadzsics külügymi­nisztere fogalmazott, Szaraje­vó státusának rendezése nélkül tárgytalan a többi területi kér­dés. Később bejelentették, hogy a szerb-muzulmán tár­gyalásokat szerdán folytatják. A boszniai probléma kulcs­kérdése a területi engedmények, ezen múlik a szerbek elleni szankciók sorsa. A francia sajtó Milosevics beszédéből arra kö­vetkeztet, hogy Belgrád hajlan­dó lenne a területi engedmé­nyekre, Christopher amerikai külügyminiszter szóvivője pe­dig közölte, területi engedmé­nyek esetén az Egyesült Álla­moknak nem lenne kifogása a szerbek elleni szankciók felol­dása ellen. Ez is új hang, alig egy nappal korábban Washing­ton még azt hangoztatta, hogy nem kell elsietni a dolgot. Boszniában közben folyta­tódik a horvát-muzulmán csa­tározás. Gornji Vakuf és Pro­­zor térségében súlyos harcok dúlnak. Zenicánál életét vesz­tette két SZVSZ-katona, a kana­dai zászlóalj tagjai voltak.­­Gyarmati József. Kivel vannak a németek? Bonnban a francia „társbérlők” (Tudósítónktól) PÁRIZS - „Kivel vannak a németek, az amerikaiakkal vagy a franciákkal?”, kérdezte a Le Figaro munkatársa Kinkel német külügyminisztertől az­után, hogy Kohl kancellár egyetértett Clinton elnökkel, december közepéig egyezségre kell jutni a GATT-kötélhúzás­­ban, de azelőtt, hogy Bonnban megkezdődött a 62. német­francia csúcstalálkozó. A fran­cia „társbérlők”, vagyis Mitter­rand elnök és a jobbközép ka­binet vagy tucatnyi minisztere, élükön Balladur kormányfővel a németek támogatását igé­nyelték a szabadkereskedelmi vitában. A franciáknak nagyon fontos leglényegesebb szövet­ségesük jóváhagyása, annál is inkább, mivel az elmúlt na­pokban több neves francia politikus - Giscard d'Estaing és Raymond Barre - intette a hivatalos Párizst, ne szigete­­lődjék el a nyugati tábor GATT-vitájában. A németek az amerikaiakkal együtt azt­­vallják, hogy szabadkereske­delmi egyezség nélkül nem jut­nak ki a gazdasági pangásból, s nem csökkentik a munkanélkü­liséget. A német-francia csúcs­­találkozó csupán fél nappal előzte meg az Európai Unió „miniszterének”, Sir Leon Brittannek és Mickey Kantor amerikai megbízottnak az újabb­­, brüsszeli fordulóját, amelyen bebizonyosodhat, iga­za volt-e Delors EU-elnöknek, aki kedden francia képviselők előtt azt mondta, „mozdulni látszik az amerikai álláspont". Kinkel persze nem válaszolt arra a kérdésre, hogy kivel van­nak a németek, de talán ezért is a külügyminiszter.­ (m.j.) 4126 ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG * Az Állami Vagyonügynökség nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet az X Iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató * Részvénytársaság (1093 Budapest, Közraktár u. 30., cégbejegyzés folyamatban) állami tulajdonban lévő részvényeinek értékesítésére. A részletes pályázati feltételeket és a gazdasági társaságról készített információs füzetet tartalmazó pályázati csomagot az Állami Vagyonügynökség információs irodájában (Budapest, Pozsonyi út 56.) lehet megvásárolni 20 000 Ft+áfa áron, titoktartási nyilatkozat ellenében. A pályázaton való részvétel feltétele az informácós anyag megvásárlása. A részvények megvásárlásához E-hitel és kárpótlási jegy igénybe vehető. A társaság saját tőkéje 297 000 000 Ft, jegyzett tőkéje 200 000 000 Ft, melyből 50%+1 részvény kerül értékesítésre. A részvények 100%-ban az ÁVÜ tulajdonában vannak. Vételi ajánlatot a felkínált részvénymennyiség egészére lehet tenni. A pályázatok beérkezésének határideje: 1994. január 14., 12-12.30 óra. A pályázatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség 535. szoba Budapest, Pozsonyi út 56. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani vagy a pályázó saját kockázatára postán lehet megküldeni három példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megadott címen. A pályázati kötöttség időtartama 90 nap. Az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítsa. Érdeklődni lehet: Állami Vagyonügynökség kereskedelmi privatizációs igazgatóság Vág Mária igazgatóhelyettes (tel.: 269-8600/1137). i Magyar Nemzet 3 A Fatah héjái csatlakoztak a Hamasz fegyvereseihez Folytatódnak a véres összetűzések a Gáza-övezetben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Warren Christopher­­igen nehéz feladat előtt áll, amikor rövidesen kezdődő közel-keleti körútján megpróbálja kimozdí­tani a holtpontról a térség béké­jét célzó tárgyalássorozatot. Mindezt Szíriában jelentették ki, ahova vasárnapra várják az amerikai külügyminisztert. Mi­vel mind ez idáig nem tapasztal­ható enyhülés Izrael és Szíria vi­szonyában, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatban újabb hat hónappal meghosz­­szabbította a Golán-fennsík­on állomásozó békefenntartó egy­ségek mandátumát. Az MTI je­lentése szerint Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára ezzel kapcsolatban kijelentette: a tér­ség továbbra is lehetséges ve­szélyforrásnak minősül, s mind­addig az is marad, amíg nem si­kerül átfogó rendezési tervet el­fogadtatni a közel-keleti válság rendezésére. Hétfő éjjel - mintegy alá­támasztandó Butrosz Gáli sza­vait - heves tűzpárbajt vívtak egymással a dél-gázai Rafah­­ban izraeli katonák és a PFSZ egyik legerősebb csoportjának, a Fatah héjáinak fegyveresei. A békemegállapodás szeptemberi aláírása óta ez volt az első olyan incidens, amelyben a Fatah em­berei a kiegyezést ellenzőkkel közösen léptek fel. A harcoknak kedden legalább hatvanöt sebe­sültje volt. A palesztinok néhány órával a tűzharc kirobbanása előtt jelentették be, hogy újra­kezdik támadásaikat - amelye­ket szeptember óta szüneteltet­tek - az izraeli célpontok ellen. Mindezt azzal indokolták, hogy izraeli katonák lelőtték egyik emberüket. A Fatah politikai ve­zetői elhatárolták magukat a hé­ják akcióitól, ám hangsúlyozták, Izrael megszegi a PFSZ-szel kö­tött megállapodást azzal, hogy továbbra is üldözi a palesztino­kat. Katonai szakértők szerint Rabin izraeli kormányfő szeret­né elkerülni a fölösleges súrlódá­sokat a hadsereg és a palesztin lakosok között, viszont elsődle­ges feladatnak tekinti minél több körözött elfogását. Rabin egyébként Párizsban megkezdte öt európai országot érintő körútját. A francia fővá­rosban előbb Edouard Balladur kormányfővel, majd Frangois Mitterrand elnökkel tárgyalt, elsősorban gazdasági kérdések­ről. Az izraeli miniszterelnök - aki már továbbutazott Rómába - szeretné elérni, hogy az Euró­pai Közösség és országa között közel húsz éve aláírt szabadke­reskedelmi megállapodást vál­toztassák át társulási szerződés­sé. Mitterrand támogatta ven­dége kérését. Az izraeli kor­mányfő nem tagadta, de nem is erősítette meg azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint pén­teken Tuniszban találkozna Jasszer Arafattal. Ám a híreket látszik megerősíteni az a tény, hogy Arafat kedden találkozott Rabin két megbízottjával. (n. i. zs.) Palesztinok kővel támadtak az izraeli rendőrökre (MTI külföldi képszolgálat­i AP) „A vajdasági magyarokat a fennmaradás foglalkoztatja” . J­­­t u ***** Beszélgetés Ágoston Andrással Ágoston András, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közösségének elnöke a liberális világkonferencia alkalmából tartózkodott Budapes­ten. Ekkor nyilatkozott lapunknak. - Milyen minőségben vett részt a libe­rális világkonferencián? - A VMDK-t és személyesen engem a szervezők hívtak meg, és örömmel tettünk eleget a meghívásnak. Egyébként a VMDK nem tagja egyetlen nemzetközi szervezetnek sem. Mindig is hangoztatjuk, hogy nem párt, hanem politikai érdekszervezet vagyunk, amely azért jött létre, hogy a vajdasági ma­gyaroknak kiharcolja az autonómiát. De ter­mészetes, hogy politikai küzdelmeink so­rán igyekszünk jó kapcsolatokat létesíteni a legkülönbözőbb pártokkal, mind Magyar­­országon, mind külföldön. - Milyen a vajdasági magyarok hely­zete? - Készülünk a választásokra, három év alatt immár negyedszer. Nekünk, akik ott­hon maradtak - és ez mégiscsak az óriási többség -, kötelességünk szavazni. A rész­vétellel nemzetközi téren is bizonyítani kívánjuk, hogy akarjuk az autonómiát, voltaképp a saját jövőnkért szavazunk. Hozzávetőleges adataink szerint egyébként most már 30-35 ezer között van az eltávo­zottak száma, az első hullámban körülbelül 20-25 ezren mentek el, főleg fiatalok, akik az erőszakos mozgósítások elől menekül­tek, míg a második hullám már a szegény­ség, a kilátástalanság miatt menekült el. Gyakorlatilag nincs olyan számottevő poli­tikai ellenzékünk, amelytől félni kellene abban az értelemben, hogy elnyerheti tő­lünk a szavazatokat. De leginkább a fenn­maradás problémája foglalkoztat bennün­ket, s az egzisztenciánk megőrzése az em­bargó körülményei között. Ez nem köny­­nyű, de ha egyelőre még nagyon keskeny csatornán is, már elérnek hozzánk a segélyek. Ez most mindenekelőtt erkölcsi­leg jelent sokat, de a tél átvészeléséhez fő­leg a magyarországi segélyek nélkülöz­hetetlenek lesznek. - Mit jósol a decemberi jugoszláv vá­lasztásokkal kapcsolatban? - Reméljük, hogy legalább öt képvise­lőnk bekerül a parlamentbe. Az a 30-35 per ember, aki elment, nagyon érzékenyen érint bennünket, de arra számítunk, hogy - csakúgy, mint az eddigi választásokon mindig - a vajdasági magyarok nagy arányban mennek el szavazni. -Milyen esélye van a Milosevics vezet­te Szocialisa Pártnak, illetve a szélsősége­seknek? Újabban az Arkan-féle szélsősé­ges csoportok indítottak kampányt a vajda­sági magyarok ellen. - A szélsőségesekkel kapcsolatban csak azt mondhatom, hogy minket már so­kan és sokféleképpen próbáltak megijeszte­ni, ez most a legújabb fenyegetési hullám. Az az érzésem, hogy az a pszichológiai hadviselés, az a súlyos háborús propagan­da, amely ellenünk folyik, lassan kezd visszájára fordulni, és nem éri el a célját. Mi optimisták, akik otthon maradtunk, azt várjuk, hogy a nemzetközi körülmények hatására a szerb hatalom párbeszédet kezd velünk. Ez valószínűleg a Milosevics vezette Szocialista Pártot jelenti, mert vé­leményem szerint ők újra megerősítik pozí­cióikat, csakúgy, mint a szélsőségesek, akik az eddigit megközelítő eredményt érhetnek el. Mindez persze a magukat de­mokratikusnak nevező ellenzéki pártok hátrányára történik majd. - Hogyan ítéli meg a háború befeje­zésének kilátásait? - A Nyugat által szorgalmazott meg­oldás, nevezetesen az, h­ogy az egymással szemben álló felek próbáljanak egyezségre jutni, nézetem szerint nem hoz eredményt. Addig, míg határozott, nemzetközileg egyez­tetett modell nem jön létre arról, hogy miként kell ezeket a kérdéseket megoldani, és mindezt megfelelő politikai erővel és tekintéllyel nem támogatja a nemzetközi közösség, addig a háború befejezése nem várható. Ami a szankciók kilátásba helyezett enyhítését illeti, azt pótcselekvésnek tartom, mert a megoldás csakis egy nemzetközileg átgondolt modell keretében képzelhető el. Pietsch Lajos ­ Életbe lép az amerikai fegyvertörvény (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az amerikai elnök kedden délután a Fehér Házban aláírta a Brady­­törvényt, amelynek lényege az, hogy fegyvervásárláskor ezentúl öt napot kell várni a személyazonosság ellenőrzésé­re, így próbálják meg kiszűrni a bűnözőket és a gyengeelmé­­jűeket. A törvény névadója James Brady, aki súlyos fejsérülést szenvedett 1981-ben, amikor a magányos merénylő Ronald Reagant akarta megölni. A mostani törvény értelmében Hinckley, nem vásárolhatott vol­na fegyvert. Brady és felesége hét éven át lobbyzott azért, hogy valamiképpen korlátozzák a fegyvervásárlást, de e szán­déknak erőteljes ellenzői akad­tak az Egyesült Államokban, ők az alkotmányos jogok szűkíté­sét vélték felfedezni a házaspár törekvésében. A hosszas és el­keseredett vitában végül az dön­tött, hogy a polgárok zöme tá­mogatta a törvényjavaslatot, s az elmúlt években fokozatosan a bűnözés vált az első számú társadalmi problémává. Clinton egyértelműen kiállt a törvénytervezet mellett, s várható, hogy a következő hó­napokban a rendőri létszámot alaposan növelő másik tör­vényre támaszkodva politiká­jának központi elemévé emeli a bűnözés elleni harcot. (b. m.) Clinton START-jóváhagyást követel Kravcsuktól (Tudósítónktól) WASHINGTON - Har­minc percen át beszélt telefo­non hétfőn Clinton elnök Leo­­nyid Kravcsu­kkal, s felhívta az ukrán államfő figyelmét arra, ha Kijev nem ratifikálja a START szerződést, akkor nem számíthat amerikai gazdasági segélyre. Kravcsuk azt mondta, hogy az új parlament elé ismét előterjeszti a szerződést, s tö­rölteti azokat a feltételeket, amelyeket a jelenlegi törvény­­hozás támasztott. Az eszme­csere „őszinte és nyílt” volt, miután diplomáciai próbálko­zások után Ukrajna többször is elutasította az amerikai nyo­mást a szerződés ratifikálására. Ukrajna területén jelenleg 176 interkontinentális rakéta és 1240 robbanófej van, s a parla­ment úgy döntött, hogy ennek a készletnek csupán hozzávető­legesen negyven százalékát számolja fel, vagyis nem tartja be a lisszaboni megállapodást az arzenál teljes megsemmisí­téséről. Clinton sürgetése és Kravcsuk ígérete azért figye­lemre méltó, mert orosz és amerikai hírszerzési adatok ar­ra utalnak, hogy Kijev tavaszig megfejtheti a kódokat, s ellen­őrzése alá vonhatja a rakétákat. Washingtoni vélemények sze­rint ez elsősorban Moszkvát aggaszthatja, hiszen a nukleá­ris fegyvereket nyilván orosz célpontokra irányoznák be. (blas­ó)

Next