Magyar Nemzet, 1994. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
Kalózok a szigeten Volt egy lovardám a szentendrei szigeten, az APOLLÓ tanya. A lovarda mint olyan megszűnt, de az épület áll, s a birtokomban van. Ismeretlen személyek 1993. október végén feltörték az istállót, és beköltözött huszonkét lóval néhány ember. A beköltözés, illetve betörés - falbontás, lakatok leverése, ajtók felfeszítése - tényét decemberben fedeztem fel. Azonnal feljelentést tettem az illetékes rendőrségen (Szentendre Rendőrkapitányság), majd a hetvenkét órás kiköltöztetést és helyreállítást kértem a Pócsmegyei Polgármesteri Hivatalnál. Eltelt azóta két hónap. Több ló van a tanyán, még több az ember és holmi. Hogy az én tulajdonomat képező felszerelésekkel, bútorokkal mi lett, ki tudja? A polgármesteri hivatal a mai napig nem intézkedett. Bodor Ferencet, a fent leírtakért felelős személyt nem találják, mondotta a jegyző egy alkalommal. Én az ügyvédemmel kimentem a tanyára, az emberektől öt perc alatt megtudtam a címet. Jogállamban egy ilyen ügyet a közhivatalnak már régen el kellett volna intéznie. Bodor Ferenc úr egyébként üzente: megveszi becsült áron a tanyát, de a mai napig nem jelentkezett. Ezek után mit tegyek? Kihez forduljak segítségért? Ki bünteti meg a kalózokat? Gáspár Tibor Budapest 99 Telt házas kedvcsináló” A Tisztelt Szerkesztőség rovatban Kanosszajárás koncertjegyért?! címen leírtak ránk vonatkozó részére szeretnék reagálni, jóllehet az említett koncertre a záró gondolat szerencsére nem vonatkozik. („Mindezek után kell-e csodálkoznunk, hogy csődben van a kultúrpolitikánknak ezen ága /is/!”) Január 6-án a Vigadóban két kiváló művész - Szokolay Balázs és Oberfrank Géza - közreműködésével a Magyar Szimfonikus Zenekar saját rendezésű bérleti hangversenye hangzott el. A hangversenyeket általában magunk szervezzük, rendezzük, magunk gondoskodunk a tisztelt közönségről is. Ez a magyarázata annak, hogy az említett pénztárak nem árusítják jegyeinket. Sajnáljuk, hogy a levél íirója nem ismeri a Koncertkalendárium című, havonta megjelenő kiadványt, melyből kiderülhetett volna címünk, telefonunk és szívesen álltunk volna rendelkezésére (a Csata utca egyébként a Domus Áruház közelében van). A. levélíró elmaradt élményének pótlására két tiszteletjegyet ajánlunk fel a február 4-i hangversenyünkre (cím és telefonszám a fent jelzett Koncertkalendárium bármelyik számában megtalálható).. Zongor Árpád a Távközlési Zenei Alapítvány ügyvezető igazgatója A-r ■ Tisztelt Szerkesztőség! PÉNTEK, 1994. január 28. Europa Nostra-díj a közös munka elismerése A Magyar Nemzet 1994. január 21 -i számában dr. Gerő Győző nyilatkozik az Europa Nostra-díjas lett Malkocs bej dzsámija című cikkben. „A siklósi dzsáminak pontos építési idejét nem ismerjük - kezdi dr. Gerő Győző régész, a török kor jeles szakértője a történetet, akinek e kitüntetés negyedszázados feltáró és helyreállító munkáját koronázza most meg. ... A terveket az én szakirányításom mellett két építész, Mendeze Ferenc és Cséfalvay Gyula készítette.” Az Europa Nostra-díjat az épület, épületegyüttes, illetve annak alkotói kapták. Tanúja voltam Cséfalvay Gyula építész volt műtermünkben a szomszéd asztalnál végzett igen nehéz tervező munkájának, az épület felmérésétől a kiviteli terveken át a megvalósulás nehéz folyamatáig. Tapasztaltam, hogy a nemegyszer éles viták mindvégig az épület érdekét szolgálták valamennyi résztvevő részéről. Ezért volt rossz érzés olvasni az építész alkotók méltatlan megemlítését. A jól sikerült közös munka megérdemelt szép eredmén A helyreállított dzsáminjét csak fokozta volna a szerzők egymással szembeni elismerő megbecsülése. Móga sándor építész Mélyül a szakadék A Budapest ΧΧΠ. kerületi lakosok sajnos a saját bőrükön érzik azt, amit a Magyar Nemzet 1994. január 8-i számban megjelent Mélyül a szakadék című cikk tartalmaz. Úgy tapasztaljuk, hogy nemcsak a főváros és a vidék, hanem Budapest belső és külső kerületei között is „mélyült a szakadék”, így alakult ki mostanra - az elmúlt évek jelentős fejlesztései ellenére is - hogy a XXI. kerületben, a csatornázottság aránya közel ötvenszázalékos, míg a pormentes utak aránya negyven százalék körüli. Mivel a kerületünk az ötszázmillió forintos hiteltartozást tekintve a főváros legjobban eladósodott kerülete, így saját forrásból a nagymértékű lemaradást nem képes behozni. Ha az előző adatokat összehasonlítjuk egy hasonló nagyságú vidéki város adatai, vaj, lehangoló képet kapunk. A fővárosra és Magyarországra is szégyent hoz, hogy a téli időszakban szinte naponta akadnak el autók a nagy sárban a Budafok fő utcájának számító Péter-Pál utcában. Különösen elszomorító, ha tudjuk, hogy az expo területétől három-négy kilométerre lévő utca elején található a Nemzetközi Menedzserképző Központnak helyet adó Törley-kastély, és ebben az utcában van Budafok műemlékeinek jelentős része. Dr. Pákozdi Tivadar Budapest ALLAHI VAGYONÜGYNÖKSÉG Az Állami Vagyonügynökség nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet a Hagész Gépgyártó és Szolgáltató Részvénytársaság (4220 Hajdúböszörmény, Kórház tér I. sz.) állami tulajdonban lévő részvényeinek megvásárlására. A társaság fő profilja: hajtómű-felújítás, kommutátorgyártás és -felújítás, alumíniumöntés, gépalkatrészgyártás. A privatizáció során értékesítésre kerül a magyar állam tulajdonát képező 4881 db 10 000,- Ft névértékű 48 810 000,- Ft összes névértékű általános szavazati és osztalékjogot biztosító részvény. A részvénycsomag megvásárlására készpénz, E-hitel és kárpótlási jegy egyaránt igénybe vehető. A vételár 10 százalékát viszont kárpótlási jeggyel kell megfizetni. A privatizációs költség azonban csak készpénzben teljesíthető, melynek összege 1 000 000,- Ft. A pályázat benyújtásának hatónapja: 1994. március 16-án 12.00-13.00 óra között. A pályázatokat 5 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, az eredeti példányt „EREDETI" felírással, magyar nyelven (külföldi pályázó esetén angol vagy német nyelven is) „Pályázat a Hagosz Rt. részvényeinek megvásárlására” felirattal az Állami Vagyonügynökség hivatalos helyiségében, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. sz. 5. emelet 524. szobájában kérjük benyújtani. A pályázatokat közjegyző veszi át. A pályázatnak tartalmaznia kell: a felajánlott vételár összegét, pénznemét (külföldi csak devizában tehet ajánlatot) és fizetési módját, esedékességét, - az ajánlattevő nevét, címét, személyi, illetve cégadatait, - az ajánlati kötöttség időtartamát, mely nem lehet kevesebb, mint a benyújtási határidő napját követő 60 nap, - a megajánlott vételár erejéig banki fedezeti igazolást, hitelígérvényt. A pályázat további feltételeire a részletes tenderfüzet rendelkezései irányadók. A pályázaton való részvétel kizárólagos feltétele a magyar nyelvű tenderfüzet és információs memorandum titkossági nyilatkozat ellenében történő megvásárlása. A tenderfüzet és az rt információs memoranduma megvásárolható. Állami Vagyonügynökség, Ügyfélszolgálat, Budapest XIII. ker., Pozsonyi út 56. Ára: devizabelföldieknek 10 000,- Ft, devizakülföldieknek 150 USD, amelyet forintban az ÁVÜ MNB 232-90107-8024 sz. számlájára - devizában az ÁVÜ MNB 232-90107-8031 sz. számlájára kell befizetni. Befizetéskor a „Közlemény" rovatban tüntessék fel: „Hagész Rt. tender”. A pályázónak pályázatának beadásával egyidejűleg 1000 OOP,- Ft-ot bánatpénzként kell letétbe helyezni. A nyertes pályázó az eredmény kihirdetésétől számított 30 napon belül köteles a kiíróval adásvételi szerződést kötni. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogát annak, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A 1. Vámosi János tanácsos 2. Orosz László igazgató Állami Vagyonügynökség Hagész Rt. XIII. kerület, Pozsonyi út 56. Hajdúböszörmény, Kórház tér 1. Tel.: 269-8600/1694 Tel.: 52/371-611 129-4800/1694 52/371-814 Praktikák Beteg, légy kritikus és bizalmatlan? A Magyar Nemzet január 8-i számában megjelent Praktikák a tb-támogatás körül című cikk jelentős visszhangra talált gyógyszerészi és orvosi körökben egyaránt. A cikkhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakértője ilyen sok és „korrekt” információval rendelkezik a visszaélések lehetőségeiről, akkor rengeteget tud tenni annak érdekében is, hogy az egészségbiztosítási (finanszírozási) szisztéma flottul és korrekt módon működjön, egyértelműen kiszűrve és elhatárolva a vázolt, igen káros jelenségeket. A gyógyszerész kapcsolata a betegekkel a bizalomra, a megbízhatóságra és a szakértelemre épül. Csakhogy: ma, amikor az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, bizonyos értelemben kiszolgáltatott állampolgár még jóformán el sem sajátítja a gyógyszerrendelés rá vonatkozó szabályait - mind a jogosultságot, mind a rendelhetőséget, mind az árat tekintve -, már illetékesek meg is változtatták azt. A nyilatkozó a gazdasági szabályozók által agyongyötört, tevékenységének minden lépését adminisztrálni kénytelen, megújítását, megújulását több éve váró gyógyszerész-társadalomról állít ki olyan kedvezőtlen képet, amely egyedi esetek kiragadása mellett sugallja az általánosítást. Persze lehet azt mondani, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Csakhogy lehet, hogy a beteg nem ismeri fel a különböző ingeket. Mintha nem is országosan gyengülő gazdasági teljesítményünk lenne az oka a tb-büdzsé mindenkori alakulásának. Tehát BETEG vigyázz! Eligazodni úgysem tudsz. Legyél hát kritikus és bizalmatlan, gyógyszerészeddel, orvosoddal egyaránt. Dr. Mikola Bálint Kecskemét Praktikák a tb-támogatás körül című cikkben a nyilatkozó általánosítva fogalmazza meg, hogy az orvosok és gyógyszerészek milyen módszereket, fortélyokat alkalmaznak a haszonszerzés érdekében és hogyan károsítják meg közvetlenül az Egészségbiztosítási Pénztárat, közvetve a lakosságot. A gyógyszerészet éppen becsületességéről, önzetlen segítőkészségéről, tisztességéről volt ismert, és remélem, ma is így ítéltetik meg. Ennek alapot ad a betegek töretlen bizalma. Az emberi természet sokszínűségéből adódóan minden szakmában elfordulhatnak szabálytalanságok, amelyek felderítésében, kivizsgálásában, szankcionálásában segítséget nyújtunk, de határozottan vissza kell utasítanunk Győr-Moson-Sopron megye gyógyszerészei nevében a becsületes munkájukat kétségbe vonó, gyanúsítgató hangvételű megnyilatkozásokat. Dr. Ambrus Lakatos István Magyar Gyógyszerész Kamara megyei elnöke Dr. Váczi József megyei tiszti főgyógyszerész mmmmmsm&smsssxi ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG · Privatizáció után 0 »» „Nem az ÁVÜ-t akarom dicsérni, de...” Egy új debreceni vezérigazgató a dohánygyár privatizációjáról A hazai dohánygyárak sorában - az egri és a pécsi után -1992 nyarán harmadikként privatizálták a debreceni gyárat. A nemzetközi versenytárgyalás győztese egy német eredetű multinacionális vállalat, a Reemtsma lett. A cég üzleti filozófiájára jellemző, hogy megszerzett új piacain a helyi adottságokhoz és körülményekhez szabja működését, nem az erőszakos változtatások, hanem az alkalmazkodó piaci magatartás híve, és sokra becsüli a hazai tapasztalatokat. A Reemtsma a Debreceni Dohánygyár Kft. élére is magyar állampolgárságú vezérigazgatót választott, bár az is igaz, hogy Horváth Árpád már öt éve az Egyesült Államokban dolgozott, amikor egy svájci „fejvadász” cég megkereste a németek ajánlatával... - Gondolom, komoly verseny lehetett a debreceni gyárért, hiszen a cég korábban is nyereséges volt, és a dohányipar jó üzletnek számít. - Valóban, pályázott a B.A.T. (British American Tobacco) amely korábban megvette a pécsi gyárat, és érdeklődött a Rothmans, illetve a Reynolds is. Az ÁVÜ által kibocsátott tendernek gyakorlatilag minden pontján mi tettük a legjobb ajánlatot. Ez vonatkozott a vételárra, a foglalkoztatottságra, a béremelési javaslatokra és a fejlesztési tervekre egyaránt. Sőt, kötelezettséget vállaltunk a hazai dohánytermelés minőségi javításának területén is. -A vételár nyilván üzleti titoknak számít... - Az lett volna, de a hír kiszivárgott. Már megjelent a magyar sajtóban, úgyhogy nincs okom elhallgatni: hatvannyolcmillió dollárt fizettünk. Eredetileg nyolcvanöt százalékot vettünk meg az ÁVÜ-n keresztül, majd a dolgozói részvényeket és az önkormányzati tulajdonrészt vásároltuk meg. A gyár ma már száz százalékban a Reemtsmáé. - A foglalkoztatásra vonatkozó kedvező ajánlatuk azt jelenti, hogy nem is került sor elbocsátásokra? - Sőt, mivel termelésünk az elmúlt másfél évben folyamatosan emelkedett, tíz százalékos létszámnövelést hajtottunk végre. Átcsoportosításokra került csupán sor, felkínáltuk a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, de el nem küldtünk senkit. Az eddig eltelt időszakban 1,7 milliárd forintot ruháztunk be új gépekre, technológiákra, s a következő két év alatt további 1,5-2 milliárdot kívánunk befektetni. Jobb terméket, jóval alacsonyabb nikotin- és kátránytartalmú cigarettákat kívánunk előállítani és értékesíteni - döntően a magyar piacon. Ezért fejlesztettük ki a Symphonia Prímát, s ezért szeretnénk bevezetni a Westet. -A Reemtsma kevésbé ismert, mint mondjuk a Marlboro gyártója, a Philip Morris, vagy akár a Reynolds. Mit tudna elmondani a cégről? - A Reemtsma korábban alapvetően a német területeken dominált, világpiaci részesedése az elmúlt években 1-1,3 százalék körül mozgott. Összehasonlításul: a Philip Morris forgalma a miénknek körülbelül nyolc-kilencszerese. Ugyanakkor cégünk 1991 óta döntő változáson megy át: napról napra meghatározóbb szerepet játszik a közép-kelet-európai piacokon. - A dohánygyárak privatizációja kapcsán is felmerült a nemzeti vagyon kiárusításának vádja. Ön hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről? - Először is hadd mondjam el, hogy én módfelett imponálónak találtam a privatizáció menetét. Egy 6,8 milliárdos ügyletet hét hónap alatt teljes egészében lebonyolítani nem kis dolog. Nem az ÁVÜ-t akarom dicsérni, de egyszerűen tény, hogy rendkívül gyorsan és szakszerűen ment végbe az eladás. Ami pedig a nemzeti vagyon állítólagos kiárusítását illeti: Magyarországnál jóval gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy önálló dohányiparral rendelkezzenek, hiszen a hatalmas, tőkeerős multinacionális cégek uralják a világpiacokat. Még Franciaország sem teheti meg, hogy ne privatizálja a dohánygyárait. A vételárként kifizetett összeghez és a tetemes fejlesztési költségeinkhez hozzátehetjük azt is, hogy mi éves bevételünkből hetvenhárom százalékot, negyvenötvenmilliárd forintot fizetünk be a magyar államnak. Alig hiszem, hogy a privatizáció során sok ennél jövedelmezőbb üzlet köttetett az elmúlt néhány évben. 0246