Magyar Nemzet, 1994. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

HÉTFŐ, 1994. február 7. Hazai tudósítások A családév hazai megnyitója A gyermek öröm és lemondás (Folytatás az I. oldalról). Surján László hangsúlyozta: nem nyugtathatjuk meg lelkiis­meretünket rendezvényekkel, a demokrácia is csak akkor műkö­dik, ha a családok működnek. Boross Péter miniszterelnök üzenetében kiemelte: modern társadalmakban fokozatosan az egyének, az egyéni érdekeltsé­gek kerültek előtérbe, s az em­beri kapcsolatok, az összetartó erők háttérbe szorultak. Ennek eredményeképpen a társadalom atomizálódott, a családok szere­pe megkérdőjeleződött. A fo­lyamat együtt járt a devianciá­nak, a bűnözésnek az előretöré­sével és a társadalom elöregedé­sével. Ezért - az egész nemzet megújítása érdekében - szüksé­ges a családok tekintélyének helyreállítása. Roswitha Ve­­ralsdomir, Németország szociá­lis minisztériumának államtit­kára elmondta: az ENSZ 1989- ben határozta el, hogy 1994-et nemzetközi családévnek nyilvá­nítja. Ezzel az elhatározásával rá akarta irányítani azokra a csa­ládokra a figyelmet, akik nélkü­lözésben, elnyomatásban élnek. Mint mondta: a gyermekvál­lalás sok lemondással, gonddal, megterheléssel jár, s ezért min­den szülő megérdemli a társada­lom szolidaritását. Üdvözölte a családév magyarországi mottó­ját: „Családra mindenkinek szükség van, a család mindenki­re számít." (Hat) Megállapodott az MSZOSZ és az MSZP „Nincs baloldali blokk” Vasárnap aláírták az MSZP és az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformja közötti megállapodást, amely a szocialisták és a szakszervezet közötti vá­lasztási együttműködésre is kitér. Mint Horn Gyula pártelnök az aláírást köve­tő sajtótájékoztatón elmondta: a megegyezés ér­telmében a párt 176 képviselőjelöltje közül hat a szakszervezet képviselői közül kerül ki. Név sze­rint: Nagy Sándor, Paszternák László, Bársony András, Schalkhammer Antal, Papp Pál és az MSZOSZ-en kívüliként Szöllősi Istvánná, a Pe­dagógus Szakszervezet elnöke. A megállapodás azt is rögzíti: az MSZOSZ információit, tapasz­talatait átadja a Szocialista Pártnak, amely prog­ramjait ezentúl egyezteti az MSZOSZ-szel és a hozzá tartozó szakszervezetekkel. Horn leszö­gezte: a szocialista párt nem működik együtt sem az MSZDP-vel, sem a Munkáspárttal, s még ke­vésbé a KDNP-vel, azaz alaptalanul vádaskod­nak, akik baloldali blokk létezéséről beszélnek. Hozzátette: a nemzetközi politikai életben ter­mészetes jelenség a baloldali páriok és a szak­­szervezetek összefogása. A pártelnök végezetül elmondta: a szociális válságkezeléshez a szociá­lis minimum kitűzését tartják kívánatosnak, amelynek megvalósítását politikai paktum meg­kötésétől remélik. A paktum életre hívásán az MSZOSZ és a szocialisták közösen dolgoznak. Beszédében Nagy Sándor hangsúlyozta: az együttműködést nem a két szervezet vezetői, ha­nem az elmúlt évek politikai eseményei hívták életre. Arra a kérdésre, vajon az MSZOSZ mek­kora összeggel támogatja képviselőjelöltjeit, ki­jelentette: konkrét összegről még nincs szó, de az MSZOSZ előreláthatóan egy bizonyos össze­get megszavaz a támogatást élvező jelölteknek. (móricz)* Az MSZP a foglalkoztatási elképzelését annak a területnek a keretén belül tárgyalja, amelyet a nemzetközi szocialista mozgalom a munka világa­ként jelöl meg - mondta Kósáné Kovács Magda or­szággyűlési képviselő az MSZP sajtóbeszélgeté­sén, melyen a szocialistáknak a foglalkoztatásról alkotott programtervezetét ismertették. A képviselő kiemelte: a foglalkoztatási elképzelést a kormány­zati politika integráns részének tekinti az MSZP. Az MSZOSZ-elnök, Nagy Sándor politikusi jövőjéről szólva kifejtette: nem tartja összeegyez­­tethetőnek a kormányzati szerepvállalást és a szakszervezeti tisztségviselést. Kérdésünkre válaszolva Kósáné elmondta: nem kívánja bírálni a munkaügyi hivatalokat, de tény, elsősorban nyilvántartják, ellenőrzik a munkanélkülieket, keresik és szankcionálják a szabálysértőket. Az MSZP szerint a fekete­­munkáltatót kell elrettentő szankcióval sújtani. .. T. Történelmi kisgazdák Agrárfrontot kezdeményeznek A Történelmi Kisgazda­­párt egy egységes agrár­front megalakítását kez­deményezi - jelentette ki lapunknak Pártay Tiva­dar, a történelmi kisgaz­dák elnöke. A 86 esztendős Pártay Tiva­dar sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi kisgazda vezetés egyé­ni ambíciók miatt ellenségeske­dik egymással, s a tömegbázis is megosztott. „A mai kisgaz­dapártokat a Szovjetunió fel­bomlását követő légnyomás dobta a felszínre, s azért acsar­­kodnak egymással, mert veze­tőiket egyéni politikai karrier motiválja. Ha ezek az emberek az ország érdekeit tartanák szem előtt, már rég összefogtak volna” - mondotta. Bírálta az Egyesült Kisgazdapártot, mondván, nem történt egyesü­lés. Ugyanis konzervatív kis­gazdapárt nem létezik, a Boross Imre-féle Nemzeti Kisgazda­­párt is alig számlál néhány ta­got, az ő nevével fémjelzett Történelmi Kisgazdapárt pedig sohasem mondott igent a szö­vetségre. „Néhány renegát ál­lítja csak ennek ellenkezőjét. Ennek ellenére nyitottak va­gyunk egy egységes agrárfront létrehozására. Programunk szerint az országnak agrárkor­mányzásra van szüksége, a kül­­polikában pedig végcél az sem­legesség” — jelentette ki. Tor­­gyánt Józsefről szólva úgy véle­kedett: az FKGP elnöke azért népszerű, mert azt mondja, amit az emberek hallani akarnak. A Történelmi Kisgazdapártnak eddig 25-30 jelöltet sikerült állí­tania, pénz híján azonban nincs reményük arra, hogy ezt a szá­mot jelentősen megnöveljék. (ceeked) Göncz Árpád a választásokról Tisztességes kampányt (Folytatás az 1­. oldalról) Az elmúlt hetek­­ esemé­nyeiről szólva az államfő üze­netértékűnek tekintette a világ számára, hogy Antall József halála után nem volt hazánk­ban kormányválság. A választásig hátralévő hó­napokban az Országgyűlésnek elsősorban a fontos gazdasági törvényeket kellene megalkot­nia, ebben a pártok is egyetér­tenek - jegyezte meg az állam­fő. Hozzáfűzte azonban: a poli­tikai illem úgy kívánná,­hogy az áprilisig hivatalban levő Or­szággyűlés tartózkodjon olyan törvények meghozatalától, amelyeket egy más összetételű parlament nem fogadna el — jelenti az MTI. Agrárszövetség Néppárttá válni Az Agrárszövetség modern értelemben vett agrár néppárt kíván lenni, egyúttal felvállalja a haladó kigazdaérdekek kép­viseletét is." Nem kizárt, hogy néhány kisgazda politikus az Agrárszövetség zászlaja alatt indul a tavaszi országgyűlési választásokon - hangzott el a szervezet szombati sajtótájé­koztatóján. A testület hét végi választ­mányi ülésén kidolgozták a párt választási listáinak elveit. Az ország minden régiójában olyan jelölteket kívánnak indí­tani, akik közmegbecsülésnek örvendenek és hiteles szemé­lyiségek. Az Agrárszövetség a maga részéről aláírhatónak tartja a „liberális blokk” létre­hozására irányuló szerződés-s tervezetet, amelyet a hét elején tartott liberális találkozón elvi­leg már jóváhagytak­­ az SZDSZ, a Fidesz, a Vállalko­zók Pártja és az Agrárszövet­ség képviselői. „A szerződés a közeli napokban aláírható"­­mondotta Nagy Tamás, a szer­vezet elnöke, aki a négy liberá­lis párt elnökeinek kölcsönös támogatásáról szólva elmond­ta: a maga részéről támogatott jelölt kíván lenni, ám minden pártvezetőnek magának kell el­döntenie, hogy a többi párttól milyen támogatást szeretne kapni. Cs. H. A Fidesz célja a liberális tömörülés egyben tartása (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz kormányra kerü­lése esetén gyors ütemben emelné az érettségit adó kép­zésben részt vevők számát. Négy év alatt 50 százalékkal növekedne a felsőoktatásban részt vevők aránya. A Fidesz oktatási programja leszögezi: ha egy településen csak egy is­kola van, akkor annak világné­zetileg semlegesnek kell lennie. Az MDF-kormány működése tovább fokozta a humánágazat válságát, a Fidesz ennek fő okának azt látja, hogy a koalí­ciós osztozkodás során „hűbér­­birtokként” utaltak ki miniszté­riumokat a KDNP-nek, a kis­gazdáknak és a „Csoóri-féle csoportnak”. Ezután Trombitás Zoltán, a párt alelnöke tájékoz­tatta a résztvevőket a választási törvény módosításának követ­kezményeiről. A Fidesz szá­mára kedvező, hogy akik nem állandó lakhelyükön szavaz­nak, mostantól egyéni jelöltre is leadhatják voksukat. Áder János, a párt ügyvezető elnöke a vasárnap délutáni sajtótájé­koztatón elmondta: lényeges változás a korábbi választások­hoz képest a 35 éves korhatár eltörlése is. Ennek következté­ben a Fidesz-képviselőjelöltek­­nek mindössze ötöde 30 év alatti, kétharmada 30-45 éves, 18 százaléka pedig 45 év felet­ti. A választmánynak így arról is döntenie kellett, milyen tag­­díjfizetési kedvezményben ré­szesíti a Fidesz „nyugdíjas” tagjait. A párt jelöltjei döntően diplomások, mindössze 13 egyéni körzetben indítanak női jelöltet. Orbán Viktor Székes­­fehérvár első körzetében, Deutsch Tamás, a párt alelnöke Budapest 9-es választási körze­tében, Szájer József, az orszá­gos választmány elnöke Sop­ronban, Trombitás Zoltán alel­­nök Baranya 2-es számú körze­tében indul. A pártvezetők kö­zül egyedül Áder János kam­pányfőnök nem jelölteti magát egyéni körzetben. A Fidesz bu­dapesti listáját Deutsch Tamás, a Fejér megyeit Orbán Viktor, a Veszprém megyeit Kövér László vezeti majd. Győr-Mo­­son-Sopron megye fideszes lis­tavezetője Szájer József. Az or­szágos listát vélhetően egy hó­nap múlva állítják össze. Annyi azonban már most bizonyos: a párt öt vezető tisztségviselője áll majd az élén, őket követik majd a parlamenti Fidesz-frak­­ció tagjai. (Közülük - mint is­meretes - egyedül Papp János nem vállalta a jelölést családi okok miatt). A Fidesz vala­mennyi körzetben indít jelöltet, a négypárti megegyezés, helyi egyeztetés és ideiglenesen in­­kognitót választó köztisztvise­lők miatt néhány helyen még hiányos a névsor. A választmány ülése zárt ajtók mögött Orbán Viktor po­litikai helyzetértékelő előadá­sával fejeződött be vasárnap délután. (é. n.) Fábry János rajza Tor­gyán Sírokon „Görögdinnye­­politikusok” „A parasztság, a vidéki la­kosság jelenti a nemzetmegtartó erőt, éppen ezért fel kell hagy­nunk a Budapest-centrikus poli­tizálással, a vidékre kell helyezni a hangsúlyt” - többek közt ezt jelentette ki Torgyán József, az FKGP elnöke tegnap a Heves megyei Sírokon tartott fórumon. Hangsúlyozta: arcátlanság, ami most folyik, az ország kirablása. Számos gyár és üzem - így pél­dául az egri Dohánygyár - ide­genek kezére került, ezáltal nyo­morítják el a nemzetet. Nyugat- Európának csak bérszolgái lehe­tünk, ha szabadjára engedjük a jelenlegi rablógazdálkodást. Az FKGP elnöke ugyanakkor - a választásokra utalva - óva intette a görögdinnye-politikusokat (mint mondotta, kívül zöld, belül vörös), hogy hamarosan itt lesz Szent Lőrinc napja, amikor a kis­gazdák lesöprik a színről őket. (radványi) A KDNP önkormányzati vezetői szerint kevesebb képviselőt " Az önkormányzati törvény alapvetően bizto­sítja ugyan az önkormányzatok alkotmányos jo­gait, mégis indokolt a törvény finomítása — állapí­tották meg a KDNP önkormányzati vezetőinek hét végi dobogókői konferenciáján a résztvevők. Az MTI jelentése szerint a tanácskozás alkalmá­ból vasárnap tartott sajtótájékoztatón a párt veze­tői elmondták, a parlament hamarosan napirendre tűzi a törvény módosítását. Ehhez támpontul a ta­nácskozás résztvevői nyilatkozatot juttatnak el a párt kormánytagjaihoz és országgyűlési képvise­lőihez, hogy azt vegyék figyelembe a törvényal­kotói munkánál. A nyilatkozat egyebek között azt tartalmazza, hogy elutasítják a megye pénzelosztó hatáskörét óvatosan visszacsempésző javaslato­kat, viszont támogatják a képviselő-testület lét­számcsökkentési törekvéseit, amivel az­ önkor­mányzati munka hatékonyabbá válhat. A tanácskozáson összegezték a 120 települé­sen működő kereszténydemokrata polgármester munkájának eredményét. Eszerint az elm­últ három és fél évben az önkormányzati vezetők többsége jó színvonalon teljesítette feladatát, ami abban is megmutatkozott, hogy körükben nem fordultak elő más helyeken kialakult különféle visszaélések, botrányok. Több párt elképzelésével ellentétben a KDNP polgármesterei nem a vállalkozói önkor­mányzati munkára, hanem a gazdálkodásra he­lyezték a hangsúlyt, hiszen álláspontjuk szerint a közösség javaival nem engedhető meg az üzleti vi­lágban elengedhetetlen kockázatvállalás, ilyen jel­legű ügyletekbe bocsátkozni felelőtlenség. * (Munkatársunktól) „Az álliberálisok által finnyásan emlegetett vi­lágnézeti semlegesség nem más, mint keresztényel­­lenesség" -jelentette ki az egri gyűlésen dr. Var­ga László, a Kereszténydemokrata Néppárt el­nökhelyettese. A kereszténydemokrácia jelene és jövője címmel tartott vitafórumon az elnökhe­lyettes aláhúzta: ideje lenne inkább a magyarság­­tudatunkat erősíteni, hiszen nemzetünk már Szent István óta Európához tartozik, fölösleges folyton ezt hangoztatnunk. A gazdaság helyzetét elemezve rámutatott: a külföldi tőke azért jön ide, mert hasznot remél. Igazságos adózással és megfelelő munkavállalói érdekképviselettel ugyanakkor féken lehet tartani a tőke mohóságát. Orbán Viktor pártja feléledéséről Pengeváltás mellett egyeztetés az SZDSZ-szel A választásokon nem az or­szágos és területi listák döntik majd el alapvetően, ki alapít­hat kormányt, hanem az egyéni választókörzetek eredményei — nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor. A negyven választó­­körzetből mintát merítő közvé­lemény-kutatási adatok bizony­sága szerint a Fidesz fej fej mellett halad az MSZP-vel, ám Horn Gyula népszerűbb Orbán Viktornál. „Ebben a pillanat­ban a szocialista párt elnökét többen látnák szívesebben Ma­gyarország miniszterelnöke­ként, mint engem" — mondotta. Boross Péter az adatok tanúsá­ga szerint keményebb ellenfél, mint arra számítottak, az el­múlt két hónap alatt nem veszí­tette el a polgárok bizalmát. A „füves pályán” MSZP-Fidesz, a „salakos pályán” viszont MDF-SZDSZ mérkőzés fo­lyik, közöttük sincs éles kü­lönbség — vélte Orbán Viktor. A Fidesz az elmúlt három hónapban nem az egyéni jelöl­tek kampányával volt elfoglal­va - folytatta a pártelnök -, a 90 kiváló mellett 400 új Fidesz­­tag, 20 új Fidesz-iroda állt fel. A Fidesz most éledt fel „idő­­vesztéses dermedtségi állapotá­ból" , amelynek során a kam­pánystratégia és a jelöltállítás is késett néhány hetet. Orbán Vik­tor a gazdaság állapotáról szól­va kitért az MDF „sikerpropa­gandájára”. 1993 a legrosszabb gazdasági év volt,, a válság to­vábbra is fennáll, szó sincs kor­mányzati sikerekről - szögezte le a párt elnöke. A Boross-kor­­mány megpróbálja „helyi szint­re lenyomni ezeket a konfliktu­sokat” és az önkormányzatok­,­kal szemben felhasználni. Az „ilyen politikai ravaszkodással szemben” az őszinteség segít - fejtegette -, semmiképpen nem szabad engedni, hogy az a kép alakuljon ki a polgárokban: van egy jó kormány és egy rossz önkormányzat. Belpolitikai helyzetelem­zésében Orbán kitért arra, amíg 1988-93 között Magyarorszá­got a pártosodás, most viszont a pártok blokkosodása jellem­zi. „Újra itt a nagy csapat” - fogalmazták meg a küldöttek a Nagy Sándor, Horn Gyula, Thürmer Gyula alkotta, „rava­szul megfogalmazott” balolda­li blokkal kapcsolatban. A bal­oldali „szövetségben” a cent­rum szerepet az MSZOSZ tölti be - mondotta Orbán Viktor. A másik csoportba a mai koalí­ciót tömörítő konzervatív pár­tokat sorolta. A radikális jobb­oldal új elemeként jelenik meg a MIÉP a radikális kisgazdák és néhány szélsőséges csoport által. Ez a csoport azonban ma még nem hordoz különösebb politikai veszélyt. Orbán Viktor szerint a bel­politikai közeljövő nagy kérdé­se, hogy a Fidesz-SZDSZ al­kotta liberális blokk egyben maradhat-e? „Egyben kell tar­tani" - szögezte le a párt elnö­ke, a választmány is erre adott teljes körű felhatalmazást. El­lent kell állni azoknak az erők­nek, amelyek jobbra akarják tolni, vagy balra akarják taszaj­­tani a liberális pártokat. Mind a konzervatív, mind a baloldali blokknak a liberális szövetség szétesése az érdeke. Egysze­rűbb választási stratégiát le­folytatni, ha az egyik azt mondja: ha mi nem jövünk, minden ugyanúgy folytatódik, mint eddig. A másik pedig azt hajtogatja: ha mi nem jövünk, visszajönnek a régiek. A liberá­lis alternatíva lényegét Orbán Viktor a „se-se” vagy az „is­­is”-ben fogalmazta meg. Mint figyelmeztetett rá: az SZDSZ- szel folyó pengeváltás mellett a háttérben folyamatosan egyez­tetik a gazdasági programju­kat. Ezek a tárgyalások sokkal fontosabbak, de kisebb nyilvá­nosságot kapnak. (élő) HÍREK A PRIVATIZÁCIÓ TANUL­SÁGAIT elemezte szombaton a Köztársaság Párt székházában Palotás János elnök, Szirmai Pé­ter, a VOSZ társelnöke, Kovács István, a VOSZ elnöke, vala­mint Baross Szabolcs közgaz­dász szakértő. A DEMOKRATA KOALÍ­CIÓBÓL Hesz Mihály elnököt több mint kétórás szópárbaj után többségi szavazattal kizárták pártjából szombaton a Kun­­szentmártonban tartott küldött­­gyűlésen. A szavazásra akkor került sor, amikor a volt pártel­nök javasolta, a tömörülés vál­jon ketté és osszák meg a va­gyont. Az egyik szervezet visel­né az 1989-ben alakult és akkor felvett Hazafias Választási Koa­líció nevet tesz vezetésével. A másik rész vinné tovább az előb­biből 1990-ben kialakult De­mokrata Koalíciót. A KÁBÍTÓSZER-ELLENES küzdelemmel foglalkozó stras­­bourgi páneurópai miniszteri konferencia résztvevői elismerés­sel szóltak arról, hogy a magyar rendőrség számottevő eredmé­nyeket ért el a kábítószer-keres­kedelem felderítése terén. Ugyanakkor gesztusértékű tett­nek tartanák, ha a parlament rati­fikálná az ENSZ által 1988-ban elfogadott kábítószer-konvenciót. VESZPRÉMI VASÁRNAP címmel új hetilapot ad ki a Re­­guly Alapítvány. Horváth Ba­lázs, az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke szerint: a nemzeti és keresztény szellemiségű folyó­irat célja a független, hiteles tá­jékoztatás. AZ ESZTERGOMI BAZILI­KA új tetőszerkezetet kap még ebben a félévben. Az ország leg­nagyobb római katolikus temp­lomában múlt év szeptember 5- én keletkezett tűzben leégett az épületkomplexum főhajója fö­lötti padlásszerkezet. A helyre­­állításhoz az előzetes számítások szerint 250 köbméter fűrészelt gerendát és 1500 négyzetméter vörösréz lemezt használnak fel. A helyreállítás költsége mintegy százmillió forint. Kisebbségi Kerekasztal Az új elnök reménykedik A Kisebbségi Kerekasztal az eltelt három év konstruktív érdekvédelmi politikáját kíván­ja továbbvinni úgy, hogy köz­ben figyelmet fordít a kisebb­ség és a többség közötti tole­­ráns­ partneri viszony fenntartá­sára - nyilatkozta lapunknak Lásztity Péró, a kerekasztal múlt hét szerdán kinevezett ügyvezető elnöke. Hangsúlyoz­ta: a kerekasztal még mindig a kisebbségek alanyi jogon járó parlamenti képviseletével fog­lalkozik, annak ellenére, hogy az idő múlásával egyre keve­sebb rá az esély. Az elnök úgy érzi: a kerekasztal képviselői a tárgyalások során korrekt, a jogrendbe illeszkedő megoldási javaslatokat tettek. Véleménye szerint a kisebbségek parla­menti képviseletéről szóló vita - függetlenül attól, hogy Göncz Árpád aláírta a választójogi tör­vényt - ezen a héten dől el. Egyébként a kerekasztal tagjai a parlamenti képviselettel kap­csolatban más megoldásokat is kidolgoztak. Ezekről az elnök még nem kívánt nyilatkozni. A kerekasztal ez évi érdek­­védelmi tevékenysége során foglalkozik a kisebbségi szer­vezetek központi támogatásá­val, illetve a nemzetiségi okta­tás kérdéskörével. Lásztity Pé­ró fájlalta, hogy a nemzetiségek idén ötven százalékkal keve­sebb pénzt kapnak, mint két év­vel ezelőtt, hiszen a szervezetek anyagi támogatása ’92 óta vál­tozatlanul 220 millió forint Hozzátette: továbbra sem érte­nek egyet azzal, hogy az egyes szervezetek pályázat útján jus­sanak állami támogatáshoz. A nemzeti oktatásról szólva le­szögezte: céljuk a nemzeti tudat megerősítésén túl az egyes ki­sebbségek kulturális autonó­miájának megteremtése. (fazekas-rock)

Next