Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám

20 Magyar Nemzet Pest-Buda: Nagytakarítás CSÜTÖRTÖK, 1994. március 17. Kevés a pénz a köztisztaságra Az utcaseprő koldusfiú „az utczai átjáróknál sáros időben ott állott kis seprűjével, s a járó­kelő közönség­nek megkönnyíté az átjárást azáltal, hogy a sarat félre­seperve, megtisztította az utczát, a­miért a közönség ré­széről egy-egy váltó krajczár jutalom járt részére” - idé­zi a fenti Barabás-rajzot kommentáló 1887-es Vasárna­pi Újságot Létay Miklós történész tavaly megjelent nagyszerű kis könyvecskéjében (Az utca népe Pest-Bu­dán, 1848-1914). A rajz születése óta persze jóval több mint egy évszázad telt el, s más módszerekkel próbáljuk megoldani fővárosunk takarítását. Talán ma már nem hangzik e nyomorúságos sorsú gyermekek fölötti gúnyo­lódásnak az sem, ha tréfásan azt mondjuk: szociálpoliti­kai gondokat is orvosolna, városunk tisztaságán is segí­tene, ha a járó­kelő közönség hajlandó volna krajcárjai­ból áldozni a tisztaságért... Mindenesetre úgy tűnik, akár akarjuk, akár nem, előbb-utóbb ki kell nyitnunk a pénztárcánkat; a szemétdíj bevezetését hosszabb ideje fontolgatja az önkormányzat. Ugyanis a helyzet draszti­kus romlását - mint annyi más területen - itt is csak újabb anyagi források bevonásával lehet elérni. Mint összeállításunkból is kiderül: a megfelelő létszámú út­tisztító munkás alkalmazása, az újabb szemétlerakó he­lyek létesítése, a hulladékégető bővítése mind pénzbe ke­rül. S ha örülhetünk annak, hogy ma már nem kénysze­rülnek sokan utcaseprő koldusként tengetni életüket, bosszankodjunk is egy kicsit: bemutatjuk, hogy nyugati nagyvárosoknak milyen lehetőségeik vannak a köztisz­taság megőrzésére. Igaz, a siker ott sem teljes. Barabás Miklós: Utcaseprő koldusfiú (1844) Napi 370 forintért alig találni utcaseprőt Sziszifuszi munka a közterületeken A főváros elszennyeződé­sének okait kellene meg­vizsgálni, s azt, hogy a már megtisztított terüle­tek miért lesznek két-há­­rom napon belül szeme­tesek? - mondta lapunk­nak Altman Antal, a Fő­városi Közterület-fenn­tartó Vállalat közterületi főosztályvezetője, amy­kor arról kérdeztük: ho­gyan lehetne megakadá­lyozni, hogy Budapest előbb-utóbb egyetlen ha­talmas szemétkupaccá váljék? A Közterület-fenntartó Vállalat feladata csak a szilárd burkolatokkal ellátott úttestek takarítása. Az ezen kívül eső területek rendben tartásáért a különböző, arra hivatott illeté­kesek felelnek. Például a járda­­takarítás elméletileg a házmes­terek, a házkezelők feladata lenne. Mint megtudtuk, egyre nagyobb gond, hogy a főváros szélén - különösen az elha­gyott zöldterületeken­­ illegá­lis szemétlerakó helyek alakul­nak ki, hatalmas mennyiségű építkezési törmelék halmozó­dik fel. Néha a belvárosi ré­szekre is jellemző, hogy sitt­hegyek tornyosulnak. Altman szerint sziszifuszi munka az, amit vállalatuk néha felvállal, hiszen a főváros és a kerületek önkormányzatai nem tesznek semmit azért, hogy a már meg­takarított területeken ne kelet­kezzen ismét szemétlerakó hely. A mostani szennyezettség­nek egyik oka az, hogy amíg a Fővárosi Közgyűlés nem hagyta jóvá az e munkákra for­dítható összeget, a FKFV taka­rékoskodásra kényszerült. Vagyis nem küldték ki a taka­rítógépeket már január köze­pén, amikor tíz-tizenkét fokos melegek voltak, holott ezt ta­valy megtették. Ugyanakkor pénz hiányában nem vehettek fel annyi alkalmi dolgozót, amennyi jelentkező volt. A pénztelenségből adódóan ja­nuárban csak 200 embert vet­tek fel a főváros egész területé­re, így csak egy-két fontosabb terület takarítását tudták meg­oldani. Altman szerint mini­mum ezer alkalmi dolgozót kellene felvenni, s még ez a szám sem lenne túl magas, hi­szen 1968-ban 900 úttisztító dolgozott a vállalatnál főállás­ban, s már akkor is felvettek alkalmi munkásokat is, így egy nap 1200-1300 ember láthatta el a feladatokat. A főváros egész évi takarítására 765 mil­lió forint áll rendelkezésükre, a többi költségfedezetet a fővá­rosi önkormányzat szerződéses alapon nyújtja a vállalatnak, ezt szemétszállítási és egyéb tevékenységekre fordítják. Ma már nem korlátozzák a felvehető alkalmi dolgozók létszámát, de az az általános tapasztalat, hogy napi átlag­ban 300-400 ember jelentke­zik ezekre a munkákra. Ezek az emberek, akik többnyire egyik napról a másikra élnek, reggel hattól délután kettőig - ha közben nem adják alkoho­lizálásra a fejüket - nettó 370 forintot kapnak. A Közterület­­fenntartó Vállalat emberei tudják, hogy ez mire elég (pontosabban mire nem elég), s ezért március 16-ától 420 fo­rintra emelik az összeget. Megérne egy szociológiai ta­nulmányt az is, hogy kik je­lentkeznek takarítási munkák­ra — véli a vállalat vezetősége. Remélték, hogy a munkanél­küliség növekedésével többen fognak jelentkezni, azonban mára rájöttek, hogy semmi összefüggés nincs az állásta­­lanság és a takarítási mun­kákra való jelentkezés között. A kerületek sem kezelik túl nagy lelkesedéssel a főváros tisztasági kérdését. Csak né­melyikük alkalmaz közhasznú munkásokat az ilyen felada­tok ellátására. Van azonban nagyobb gondja is a FKFV-nak, mégpe­dig az öregedő gépállomány karbantartása. A célgépek át­lagéletkora már-már tíz év, s számuk nagyobb volumenű feladatok elvégzésére megle­hetősen kevés. Naponta 40-45 gépet tudnak kiküldeni egy műszakban az utakra. Egyéb­ként az összgépparkjuk 65 au­tóból áll. Altman szerint mini­­mum a jelenlegi géppark dup­lájára lenne szükség, ez azon­ban borzasztó magas költsége­ket jelentene, így aztán nem sok reményt látnak arra, hogy e téren a közeljövőben előrelé­pés történjen. (fazekas-rock) Újabb lerakóhelyeket keresve Elkerülhetetlen a szemétdíj bevezetése Budapest Magyarország egyetlen olyan városa, ahol még nem vezették be a szemétdíjat — mondta lapunknak Halász Géza, a Közterület-fenntartó Vállalat kommunális osztályának igaz­gatója. Hogy mikor és milyen formában fogják bevezetni a dí­jat, egyedül a Fővárosi Közgyű­lés kompetenciájába tartozik. Halász Géza úgy véli, a Fő­városi Közgyűlésnek kell fel­mérnie a lakosság teherviselő képességét, megvizsgálva, hogy a díjbevezetés esetén a szolgál­tatás mennyiségét veszik figye­lembe, vagy lakásonként rónak ki egy bizonyos összeget. Az igazgató szerint ha figyelembe vesszük, hogy a lakossági hulla­dékgyűjtésre, szállításra és ke­zelésre, valamint a közterületek tisztaságának megőrzésére évente 2,4 milliárd forintot tud biztosítani a FKFV, valamint azt, hogy Budapest egyetlen hulladékégetőjének füstgázmo­sóval történő felszerelése (mely hétmilliárd forintba fog kerülni), s azt, hogy újabb lerakóhelyek kialakítására közel két-három­­milliárd forintot kell majd fordí­tania a fővárosnak, elengedhe­tetlen lesz a díj bevezetése. Halász Géza elmondta: je­lenleg a főváros határán belül három lerakóhely van, ahova kommunális hulladékot tudnak elhelyezni: a X.-ben, a XVII.­­ben, valamint a XX.-ban. Buda­pesten kívül pedig Dunakeszi térségében van a negyedik lera­kóhely. Különféle ellenszolgál­tatások és feltételek mellett - bár a helyi lakosok tiltakoztak elle­ne - Pusztazámor jelentkezett egy hosszú távú szemétlerakó hely kialakítására. Szintén po­tenciális helységként szemelték ki a fővárostól 25 kilométerre fekvő Bajnát. A lakosság azon­ban még itt sem járult hozzá ah­hoz, hogy az ott található alkal­mas üreget feltöltsék. E két le­hetséges lerakóhely és az esetle­ges kisebb kapacitású, Pilisbo­­rosjenő környéki és keresztestar­­csai lerakók közel 15-20 éves időszakra oldanák meg a sze­métproblémát. Ami pedig az egyetlen szemétégető további bővítését, illetve rekonstrukció­ját illeti: két nagy teljesítményű kazánnal kellene továbbfejlesz­teni a jelenlegi égetőművet, s ezt Halász szerint lépcsőzetesen is meg lehetne valósítani, így a kö­zel húszmilliárdos költség öt-hat évre osztódna szét (f. r. I.) Megtisztítják a főbb közlekedési útvonalakat A Fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat áp­rilis 30-ig takarítja ki­­ a legfontosabb útvonalakat (Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Szabad sajtó utca, Hegyalja út, pesti Nagykörút, pesti Kiskörút, Alagút utca, Clark Ádám tér, Roosevelt tér, Andrássy út, Jó­zsef Attila utca, Felsőerdősor utca, Városligeti fa­sor, Alkotás út, Krisztina körút, Moszkva tér, Margit körút, Attila út) - a Nagykörúton belüli közutakat (éjszakai műszakban) - a díszburkolattal ellátott területeket (a Bel­városban és a Hősök terén) - a Vár közútjait (a Táncsics Mihály utca ki­vételével) Díjtalan lomtalanítási akciók a kerületekben A fővárosi hidak mosásának időpontja Erzsébet híd március 5-6. 9-14 óráig Margit híd március 12-13. 9-14 óráig Petőfi híd március 19-20. 9-14 óráig Városligeti tóhíd március 23. 9-14 óráig Szabadság híd március 24. éjjel Lánchíd március 25. éjjel Árpád híd március 26-27. 9-14 óráig I. kerület február 28.-március 3. V. kerület március 5. XIII. kerület március 7-12. IV. kerület március 17-24. VII. kerület március 26-31. XIV. kerület április 6-19. X. kerület április 25-29. Európai „körletszemle” Lenin születésnapján is marad a moszkvai latyak A magyar főváros „szemétviszonyai­nak” fenti áttekintése után nem ha­szontalan, ha kontinensünk néhány nagyvárosában is körülnézünk, ott mi­képpen próbálnak megbirkózni a köz­területeken összegyűlő hulladékkal. A párizsi szervezettség irigylésre méltó (Párizsi tudósítónktól) „Naponta tízszer nem lehet söpörni” — mondja a hatezer embert foglalkoztató Prop­­reté de Paris cég készséges sajtósa, aki a vá­rosháza közvetlen felügyelete alá helyezett vállalat egyik magas rangú tisztségviselőjé­vel együtt arról tájékoztat, hogy miként taka­rítják a világ egyik első számú metropolisát. Naponta legalább egyszer midenhova eljut­nak a köztisztaságiak, olykor kétszer-három­­szor is - mondják, s a munkát megkönnyíti a nagyfokú gépesítettség: az utcák tisztán tartá­sával közvetlenül foglalkozó 4500 alkalma­zottat 1700 különböző munkagép segíti. A szervezettség irigylésre méltó: minden járó­kelő ellenőrizheti, hogy a párizsi negyedek­ben hetenként háromszor-négyszer rendezett piaci árusítások végeztével nyomban megje­lennek az autók, előbb fölszippantják a tekin­télyes mennyiségű hulladékot, aztán a locso­lóautók tisztítják meg a járdát, s egy jó órával a piac után már nyoma sincs piszoknak, rom­lott gyümölcsnek, eldobott műanyag zacskó­nak vagy éppen tépett hullámpapírnak. Ezek­re a rendszeres piaci takarításokra külön „bri­gádok” állnak készenlétben. Van még egy különlegessége a párizsi köztisztaságnak: az egész várost nem kevesebb, mint 2700 kilo­méter hosszúságban behálózza egy felszíni kiképzésű, keskeny, kövezett lefolyórend­szer. E mélyedésekbe vizet vezetnek, s így a köztisztaságiak, akiknek jelentős része be­vándorolt, könnyebben tisztítják az útfelüle­tet. A járda mellett húzódó kis felszíni árok­nak még egy rendeltetése van; a kutyatulaj­donosokat arra kérik - most már egyre hatá­rozottabban hogy kedvenc állataik e mé­lyedések közelében álljanak meg, ha dolgi£ akad... A tavaszi nagytakarítás fogalmát nem ismeri a párizsi hivatal, merthogy naponta tisztítják az utcákat, persze, nem egyforma eredménnyel: a turisták­tól és a „bennszülöttektől” egyaránt függ, hogy mennyi szemét, piszok ma­rad a boltok előtt a járdákon vagy az út­testen. A cég költségeinek kétharmadát a párizsiak köztisztasági adóiból fede­zik, a maradék egyharmadot fizeti a fő­város. (A tulajdonosok és bérlők „söpré­si adójának” nagyságát a ház vagy az in­gatlan előtt húzódó járdaszakasz nagy­sága határozza meg, a másik köztiszta­sági adó az adott terület ingatlanpiaci ér­tékétől függ, így ez az összeg az északi kerületekben akár csupán néhány cen­time is lehet, míg például az Eiffel-to­­rony közelében vagy az előkelő XVI. kerületben ennek akár ötven- vagy száz­szorosa.) (martül) Londonban, sej, van számos utca... Nyilván merőben szubjektív dolog, de Londont valahogy negyedannyira sem látom olyan piszkosnak, mint amilyen piszkosnak tűnt február utolsó napjaiban Budapest. En­nek természetesen vannak objektív és szub­jektív okai is. Objektív ok az, hogy például a brit fővárosban sokkal többet fúj a szél és esik az eső, mint Pesten, így a levegőben esetleg szálló korom és füst hamarabb eltű­nik. A londoni utca - úgy általában - tisztá­nak mondató. Úgy általában, mert nagy kü­lönbségek akadnak a hatalmas város egyes körzetei és a körzetek lakóinak tisztaságfo­galmai között. Az elegánsabb vagy jobb mó­dú kerületekben példás rend és tisztaság uralkodik, míg tegyük fel Kelet- vagy Dél- Londonról ez egyöntetűen nem mondható el. Az ok prózai: a közterületek tisztán tartá­sa - beleértve a parkok gondozását is­­ a he­lyi tanács dolga, az pedig ezt a befolyt helyi adókból finanszírozza. A helyi adó - az úgy­nevezett „community charge” - nagyrészt attól függ, hogy hol fekszik, mekkora és mi­lyen értéket képvisel az az ingatlan, amely­ben az „adóalany” lakik. Mindez nem kampányszerűen megy, ha­nem folyamatosan. „Kézi úttisztítót” - vagy­is: utcaseprőt - a számos londoni utcán alig látni, annál több a járdákon végig­zakatoló kis utcaseprő gép meg a sze­meteskosarakat ürítő kisteherautó. Az épületeket pedig - ha a szükség úgy hozza - általában lemossák. (­egp­) (Moszkvai tudósítónktól) Töméntelen mennyiségű latyak és sár - ez a prózai kép juthat eszébe a legtöbb moszkvainak a tavaszról, külö­nösen az idén, amikor az évszázados té­li csapadékrekordok után még elvisel­hetetlenebbnek tűnik a hóolvadás. A hónapokon át nyakló nélkül szórt ho­­moktól-sótól eldugult csatornák nem győzik elnyelni a mocskos, barnán ka­vargó vizet, a hó- és jégtörmelékekkel elkeseredetten küzdő gyalogosok legna­gyobb bosszúságára az utakon a tócsákat ro­hanó járművek verik szerteszét: fusson, ki merre lát. Moszkva évről évre mind reményteleneb­bé kénytelen szembeszegülni ezzel a valósá­gos tavaszi áradattal. A polgármesteri hivatal illetékesei a polgárok türelmét kérik, és félel­metes összegeket emlegetve bizonygatják, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek rendet tenni. Az utóbbi eszten­dők zűrzavarát azonban a hótakarítás koráb­ban meglepően olajozott gépezete is meg­sínylette: szemlátomást nincs elég technika és ember. Úgyhogy ha valaki nosztalgiázni óhajt, az alacsony árak mellett az ilyentájt gyorsabban megtisztított járdákra és utakra is szívesen visszaemlékezhet. De hol van már a tavalyi hó? - kérdezhet­nénk stílszerűen, ha éppen nem arról lenne szó, hogy milyen nehezen fogynak el az ok­tóber vége óta betonná fagyott hóhegyek. S hol vannak azok az idők, amikor még Lenin születésnapja, április 22. tiszteletére Moszk­va lakóinak apraját-nagyját ki lehetett vezé­nyelni az utcákra, hogy végleg eltüntessék a hosszú tél nyomait és egy kicsit kicsinosítsák környezetüket. Bizony, manapság még in­kább ráférne a fővárosra egy-egy ilyen kiraj­zás, de nyilvánvaló, hogy nem ez a korszerű megoldás. A városházán nagyszabású tervekből nincs hiány, a baj csak az, hogy a szűkös költségvetésből semmire sem futja. Ennek ellenére, mint nemrég Luzskov polgár­­mester is kijelentette, a moszkvai hatósá­gok az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a közterület-fenntartás modernizá­lását. Moszkva egyik elővárosában, Zele­­nográdban például egy korábbi hadiipari üzemet állítanak át kisméretű utcai takarí­tójárművek gyártására, ugrásszerűen meg­növekedett ugyanis a forgalom, s a parkoló autók miatt a régi, hatalmas munkagépek­kel egyre nehezebb a járdák, mellékutcák tisztítása. Bár ez csupán csepp a tengerben, a polgármesteri hivatal Nyugaton vásárolt néhány speciális gépet, mert a zelenográdi futószalag beindulása egyelőre várat magá­ra. Addig is nincs más választás, mint nap­sütésért, minél gyorsabb olvadásért fohász­kodni. V. L. Alumas Liocas rajza A lakótelepek takarítási terve XXI. kerületi lakótelepek Őrmezői lakótelep Kelenföldi lakótelep Leányka úti lakótelep József A. lakótelep Gazdagréti lakótelep Bartók Béla úti lakótelep Csurgói lakótelep Rózsakerti lakótelep Baross utcai lakótelep Fehérvári úti lakótelep Lágymányosi lakótelep II. kerületi kiemelt területek I. kerület Vár és környéke Óbudai lakótelep­ül., Kaszásdűlői lakótelep Pók utcai lakótelep Békásmegyeri lakótelep Káposztásmegyeri lakótelep Egyenes u. ltp., Varga J. u. ltp. Újpalotai lakótelep IV. kerületi városközpont ΧΠΙ. kerületi lakótelep Jókai utcai lakótelep Lándzsa utcai lakótelep Centenáriumi lakótelep Róna utcai lakótelep Füredi úti lakótelep Kacsóh Pongrác úti lakótelep XVm., Sallai úti lakótelep XVm­., Alacska úti lakótelep X., Gyakorló utcai lakótelep XVm., Kinizsi utcai lakótelep XVI., Lakatos úti lakótelep X. kerületi városközpont XVII. kerületi lakótelep XIX. kerületi lakótelep XX. kerületi lakótelep XVIfl., Havanna lakótelep X., Újhegyi úti lakótelep X., Harmat utcai lakótelep március 19-31. április 2-6. április 7-15. április 2-7. április 2-10. április 15-20. április 8-12. április 12-15. április 13-15. április 16-20. április 21-25. április 26-30. március 19-25. március 26-30. március 24-30. április 1-6. április 6-10. április 11—30. március 19-31. április 1-7. április 2—10. április 2-10. ■ április 2-17. április 8-11. április 10-16. április 12-16. április 20-22. április 23-26. április 27-30. március 19-23. március 24-29. március 24—31. márc. 29.-ápr. 1. április 2-6. április 2-6. április 2-10. április 2-12. április 2-16. április 7-15. április 14—22. április 23-30. Az oldalt szerkesztette: Bethlenfalvy Gábor

Next