Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-17 / 63. szám
20 Magyar Nemzet Pest-Buda: Nagytakarítás CSÜTÖRTÖK, 1994. március 17. Kevés a pénz a köztisztaságra Az utcaseprő koldusfiú „az utczai átjáróknál sáros időben ott állott kis seprűjével, s a járókelő közönségnek megkönnyíté az átjárást azáltal, hogy a sarat félreseperve, megtisztította az utczát, amiért a közönség részéről egy-egy váltó krajczár jutalom járt részére” - idézi a fenti Barabás-rajzot kommentáló 1887-es Vasárnapi Újságot Létay Miklós történész tavaly megjelent nagyszerű kis könyvecskéjében (Az utca népe Pest-Budán, 1848-1914). A rajz születése óta persze jóval több mint egy évszázad telt el, s más módszerekkel próbáljuk megoldani fővárosunk takarítását. Talán ma már nem hangzik e nyomorúságos sorsú gyermekek fölötti gúnyolódásnak az sem, ha tréfásan azt mondjuk: szociálpolitikai gondokat is orvosolna, városunk tisztaságán is segítene, ha a járókelő közönség hajlandó volna krajcárjaiból áldozni a tisztaságért... Mindenesetre úgy tűnik, akár akarjuk, akár nem, előbb-utóbb ki kell nyitnunk a pénztárcánkat; a szemétdíj bevezetését hosszabb ideje fontolgatja az önkormányzat. Ugyanis a helyzet drasztikus romlását - mint annyi más területen - itt is csak újabb anyagi források bevonásával lehet elérni. Mint összeállításunkból is kiderül: a megfelelő létszámú úttisztító munkás alkalmazása, az újabb szemétlerakó helyek létesítése, a hulladékégető bővítése mind pénzbe kerül. S ha örülhetünk annak, hogy ma már nem kényszerülnek sokan utcaseprő koldusként tengetni életüket, bosszankodjunk is egy kicsit: bemutatjuk, hogy nyugati nagyvárosoknak milyen lehetőségeik vannak a köztisztaság megőrzésére. Igaz, a siker ott sem teljes. Barabás Miklós: Utcaseprő koldusfiú (1844) Napi 370 forintért alig találni utcaseprőt Sziszifuszi munka a közterületeken A főváros elszennyeződésének okait kellene megvizsgálni, s azt, hogy a már megtisztított területek miért lesznek két-három napon belül szemetesek? - mondta lapunknak Altman Antal, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat közterületi főosztályvezetője, amykor arról kérdeztük: hogyan lehetne megakadályozni, hogy Budapest előbb-utóbb egyetlen hatalmas szemétkupaccá váljék? A Közterület-fenntartó Vállalat feladata csak a szilárd burkolatokkal ellátott úttestek takarítása. Az ezen kívül eső területek rendben tartásáért a különböző, arra hivatott illetékesek felelnek. Például a járdatakarítás elméletileg a házmesterek, a házkezelők feladata lenne. Mint megtudtuk, egyre nagyobb gond, hogy a főváros szélén - különösen az elhagyott zöldterületeken illegális szemétlerakó helyek alakulnak ki, hatalmas mennyiségű építkezési törmelék halmozódik fel. Néha a belvárosi részekre is jellemző, hogy sitthegyek tornyosulnak. Altman szerint sziszifuszi munka az, amit vállalatuk néha felvállal, hiszen a főváros és a kerületek önkormányzatai nem tesznek semmit azért, hogy a már megtakarított területeken ne keletkezzen ismét szemétlerakó hely. A mostani szennyezettségnek egyik oka az, hogy amíg a Fővárosi Közgyűlés nem hagyta jóvá az e munkákra fordítható összeget, a FKFV takarékoskodásra kényszerült. Vagyis nem küldték ki a takarítógépeket már január közepén, amikor tíz-tizenkét fokos melegek voltak, holott ezt tavaly megtették. Ugyanakkor pénz hiányában nem vehettek fel annyi alkalmi dolgozót, amennyi jelentkező volt. A pénztelenségből adódóan januárban csak 200 embert vettek fel a főváros egész területére, így csak egy-két fontosabb terület takarítását tudták megoldani. Altman szerint minimum ezer alkalmi dolgozót kellene felvenni, s még ez a szám sem lenne túl magas, hiszen 1968-ban 900 úttisztító dolgozott a vállalatnál főállásban, s már akkor is felvettek alkalmi munkásokat is, így egy nap 1200-1300 ember láthatta el a feladatokat. A főváros egész évi takarítására 765 millió forint áll rendelkezésükre, a többi költségfedezetet a fővárosi önkormányzat szerződéses alapon nyújtja a vállalatnak, ezt szemétszállítási és egyéb tevékenységekre fordítják. Ma már nem korlátozzák a felvehető alkalmi dolgozók létszámát, de az az általános tapasztalat, hogy napi átlagban 300-400 ember jelentkezik ezekre a munkákra. Ezek az emberek, akik többnyire egyik napról a másikra élnek, reggel hattól délután kettőig - ha közben nem adják alkoholizálásra a fejüket - nettó 370 forintot kapnak. A Közterületfenntartó Vállalat emberei tudják, hogy ez mire elég (pontosabban mire nem elég), s ezért március 16-ától 420 forintra emelik az összeget. Megérne egy szociológiai tanulmányt az is, hogy kik jelentkeznek takarítási munkákra — véli a vállalat vezetősége. Remélték, hogy a munkanélküliség növekedésével többen fognak jelentkezni, azonban mára rájöttek, hogy semmi összefüggés nincs az állástalanság és a takarítási munkákra való jelentkezés között. A kerületek sem kezelik túl nagy lelkesedéssel a főváros tisztasági kérdését. Csak némelyikük alkalmaz közhasznú munkásokat az ilyen feladatok ellátására. Van azonban nagyobb gondja is a FKFV-nak, mégpedig az öregedő gépállomány karbantartása. A célgépek átlagéletkora már-már tíz év, s számuk nagyobb volumenű feladatok elvégzésére meglehetősen kevés. Naponta 40-45 gépet tudnak kiküldeni egy műszakban az utakra. Egyébként az összgépparkjuk 65 autóból áll. Altman szerint minimum a jelenlegi géppark duplájára lenne szükség, ez azonban borzasztó magas költségeket jelentene, így aztán nem sok reményt látnak arra, hogy e téren a közeljövőben előrelépés történjen. (fazekas-rock) Újabb lerakóhelyeket keresve Elkerülhetetlen a szemétdíj bevezetése Budapest Magyarország egyetlen olyan városa, ahol még nem vezették be a szemétdíjat — mondta lapunknak Halász Géza, a Közterület-fenntartó Vállalat kommunális osztályának igazgatója. Hogy mikor és milyen formában fogják bevezetni a díjat, egyedül a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájába tartozik. Halász Géza úgy véli, a Fővárosi Közgyűlésnek kell felmérnie a lakosság teherviselő képességét, megvizsgálva, hogy a díjbevezetés esetén a szolgáltatás mennyiségét veszik figyelembe, vagy lakásonként rónak ki egy bizonyos összeget. Az igazgató szerint ha figyelembe vesszük, hogy a lakossági hulladékgyűjtésre, szállításra és kezelésre, valamint a közterületek tisztaságának megőrzésére évente 2,4 milliárd forintot tud biztosítani a FKFV, valamint azt, hogy Budapest egyetlen hulladékégetőjének füstgázmosóval történő felszerelése (mely hétmilliárd forintba fog kerülni), s azt, hogy újabb lerakóhelyek kialakítására közel két-hárommilliárd forintot kell majd fordítania a fővárosnak, elengedhetetlen lesz a díj bevezetése. Halász Géza elmondta: jelenleg a főváros határán belül három lerakóhely van, ahova kommunális hulladékot tudnak elhelyezni: a X.-ben, a XVII.ben, valamint a XX.-ban. Budapesten kívül pedig Dunakeszi térségében van a negyedik lerakóhely. Különféle ellenszolgáltatások és feltételek mellett - bár a helyi lakosok tiltakoztak ellene - Pusztazámor jelentkezett egy hosszú távú szemétlerakó hely kialakítására. Szintén potenciális helységként szemelték ki a fővárostól 25 kilométerre fekvő Bajnát. A lakosság azonban még itt sem járult hozzá ahhoz, hogy az ott található alkalmas üreget feltöltsék. E két lehetséges lerakóhely és az esetleges kisebb kapacitású, Pilisborosjenő környéki és keresztestarcsai lerakók közel 15-20 éves időszakra oldanák meg a szemétproblémát. Ami pedig az egyetlen szemétégető további bővítését, illetve rekonstrukcióját illeti: két nagy teljesítményű kazánnal kellene továbbfejleszteni a jelenlegi égetőművet, s ezt Halász szerint lépcsőzetesen is meg lehetne valósítani, így a közel húszmilliárdos költség öt-hat évre osztódna szét (f. r. I.) Megtisztítják a főbb közlekedési útvonalakat A Fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat április 30-ig takarítja ki a legfontosabb útvonalakat (Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Szabad sajtó utca, Hegyalja út, pesti Nagykörút, pesti Kiskörút, Alagút utca, Clark Ádám tér, Roosevelt tér, Andrássy út, József Attila utca, Felsőerdősor utca, Városligeti fasor, Alkotás út, Krisztina körút, Moszkva tér, Margit körút, Attila út) - a Nagykörúton belüli közutakat (éjszakai műszakban) - a díszburkolattal ellátott területeket (a Belvárosban és a Hősök terén) - a Vár közútjait (a Táncsics Mihály utca kivételével) Díjtalan lomtalanítási akciók a kerületekben A fővárosi hidak mosásának időpontja Erzsébet híd március 5-6. 9-14 óráig Margit híd március 12-13. 9-14 óráig Petőfi híd március 19-20. 9-14 óráig Városligeti tóhíd március 23. 9-14 óráig Szabadság híd március 24. éjjel Lánchíd március 25. éjjel Árpád híd március 26-27. 9-14 óráig I. kerület február 28.-március 3. V. kerület március 5. XIII. kerület március 7-12. IV. kerület március 17-24. VII. kerület március 26-31. XIV. kerület április 6-19. X. kerület április 25-29. Európai „körletszemle” Lenin születésnapján is marad a moszkvai latyak A magyar főváros „szemétviszonyainak” fenti áttekintése után nem haszontalan, ha kontinensünk néhány nagyvárosában is körülnézünk, ott miképpen próbálnak megbirkózni a közterületeken összegyűlő hulladékkal. A párizsi szervezettség irigylésre méltó (Párizsi tudósítónktól) „Naponta tízszer nem lehet söpörni” — mondja a hatezer embert foglalkoztató Propreté de Paris cég készséges sajtósa, aki a városháza közvetlen felügyelete alá helyezett vállalat egyik magas rangú tisztségviselőjével együtt arról tájékoztat, hogy miként takarítják a világ egyik első számú metropolisát. Naponta legalább egyszer midenhova eljutnak a köztisztaságiak, olykor kétszer-háromszor is - mondják, s a munkát megkönnyíti a nagyfokú gépesítettség: az utcák tisztán tartásával közvetlenül foglalkozó 4500 alkalmazottat 1700 különböző munkagép segíti. A szervezettség irigylésre méltó: minden járókelő ellenőrizheti, hogy a párizsi negyedekben hetenként háromszor-négyszer rendezett piaci árusítások végeztével nyomban megjelennek az autók, előbb fölszippantják a tekintélyes mennyiségű hulladékot, aztán a locsolóautók tisztítják meg a járdát, s egy jó órával a piac után már nyoma sincs piszoknak, romlott gyümölcsnek, eldobott műanyag zacskónak vagy éppen tépett hullámpapírnak. Ezekre a rendszeres piaci takarításokra külön „brigádok” állnak készenlétben. Van még egy különlegessége a párizsi köztisztaságnak: az egész várost nem kevesebb, mint 2700 kilométer hosszúságban behálózza egy felszíni kiképzésű, keskeny, kövezett lefolyórendszer. E mélyedésekbe vizet vezetnek, s így a köztisztaságiak, akiknek jelentős része bevándorolt, könnyebben tisztítják az útfelületet. A járda mellett húzódó kis felszíni ároknak még egy rendeltetése van; a kutyatulajdonosokat arra kérik - most már egyre határozottabban hogy kedvenc állataik e mélyedések közelében álljanak meg, ha dolgi£ akad... A tavaszi nagytakarítás fogalmát nem ismeri a párizsi hivatal, merthogy naponta tisztítják az utcákat, persze, nem egyforma eredménnyel: a turistáktól és a „bennszülöttektől” egyaránt függ, hogy mennyi szemét, piszok marad a boltok előtt a járdákon vagy az úttesten. A cég költségeinek kétharmadát a párizsiak köztisztasági adóiból fedezik, a maradék egyharmadot fizeti a főváros. (A tulajdonosok és bérlők „söprési adójának” nagyságát a ház vagy az ingatlan előtt húzódó járdaszakasz nagysága határozza meg, a másik köztisztasági adó az adott terület ingatlanpiaci értékétől függ, így ez az összeg az északi kerületekben akár csupán néhány centime is lehet, míg például az Eiffel-torony közelében vagy az előkelő XVI. kerületben ennek akár ötven- vagy százszorosa.) (martül) Londonban, sej, van számos utca... Nyilván merőben szubjektív dolog, de Londont valahogy negyedannyira sem látom olyan piszkosnak, mint amilyen piszkosnak tűnt február utolsó napjaiban Budapest. Ennek természetesen vannak objektív és szubjektív okai is. Objektív ok az, hogy például a brit fővárosban sokkal többet fúj a szél és esik az eső, mint Pesten, így a levegőben esetleg szálló korom és füst hamarabb eltűnik. A londoni utca - úgy általában - tisztának mondató. Úgy általában, mert nagy különbségek akadnak a hatalmas város egyes körzetei és a körzetek lakóinak tisztaságfogalmai között. Az elegánsabb vagy jobb módú kerületekben példás rend és tisztaság uralkodik, míg tegyük fel Kelet- vagy Dél- Londonról ez egyöntetűen nem mondható el. Az ok prózai: a közterületek tisztán tartása - beleértve a parkok gondozását is a helyi tanács dolga, az pedig ezt a befolyt helyi adókból finanszírozza. A helyi adó - az úgynevezett „community charge” - nagyrészt attól függ, hogy hol fekszik, mekkora és milyen értéket képvisel az az ingatlan, amelyben az „adóalany” lakik. Mindez nem kampányszerűen megy, hanem folyamatosan. „Kézi úttisztítót” - vagyis: utcaseprőt - a számos londoni utcán alig látni, annál több a járdákon végigzakatoló kis utcaseprő gép meg a szemeteskosarakat ürítő kisteherautó. Az épületeket pedig - ha a szükség úgy hozza - általában lemossák. (egp) (Moszkvai tudósítónktól) Töméntelen mennyiségű latyak és sár - ez a prózai kép juthat eszébe a legtöbb moszkvainak a tavaszról, különösen az idén, amikor az évszázados téli csapadékrekordok után még elviselhetetlenebbnek tűnik a hóolvadás. A hónapokon át nyakló nélkül szórt homoktól-sótól eldugult csatornák nem győzik elnyelni a mocskos, barnán kavargó vizet, a hó- és jégtörmelékekkel elkeseredetten küzdő gyalogosok legnagyobb bosszúságára az utakon a tócsákat rohanó járművek verik szerteszét: fusson, ki merre lát. Moszkva évről évre mind reménytelenebbé kénytelen szembeszegülni ezzel a valóságos tavaszi áradattal. A polgármesteri hivatal illetékesei a polgárok türelmét kérik, és félelmetes összegeket emlegetve bizonygatják, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek rendet tenni. Az utóbbi esztendők zűrzavarát azonban a hótakarítás korábban meglepően olajozott gépezete is megsínylette: szemlátomást nincs elég technika és ember. Úgyhogy ha valaki nosztalgiázni óhajt, az alacsony árak mellett az ilyentájt gyorsabban megtisztított járdákra és utakra is szívesen visszaemlékezhet. De hol van már a tavalyi hó? - kérdezhetnénk stílszerűen, ha éppen nem arról lenne szó, hogy milyen nehezen fogynak el az október vége óta betonná fagyott hóhegyek. S hol vannak azok az idők, amikor még Lenin születésnapja, április 22. tiszteletére Moszkva lakóinak apraját-nagyját ki lehetett vezényelni az utcákra, hogy végleg eltüntessék a hosszú tél nyomait és egy kicsit kicsinosítsák környezetüket. Bizony, manapság még inkább ráférne a fővárosra egy-egy ilyen kirajzás, de nyilvánvaló, hogy nem ez a korszerű megoldás. A városházán nagyszabású tervekből nincs hiány, a baj csak az, hogy a szűkös költségvetésből semmire sem futja. Ennek ellenére, mint nemrég Luzskov polgármester is kijelentette, a moszkvai hatóságok az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a közterület-fenntartás modernizálását. Moszkva egyik elővárosában, Zelenográdban például egy korábbi hadiipari üzemet állítanak át kisméretű utcai takarítójárművek gyártására, ugrásszerűen megnövekedett ugyanis a forgalom, s a parkoló autók miatt a régi, hatalmas munkagépekkel egyre nehezebb a járdák, mellékutcák tisztítása. Bár ez csupán csepp a tengerben, a polgármesteri hivatal Nyugaton vásárolt néhány speciális gépet, mert a zelenográdi futószalag beindulása egyelőre várat magára. Addig is nincs más választás, mint napsütésért, minél gyorsabb olvadásért fohászkodni. V. L. Alumas Liocas rajza A lakótelepek takarítási terve XXI. kerületi lakótelepek Őrmezői lakótelep Kelenföldi lakótelep Leányka úti lakótelep József A. lakótelep Gazdagréti lakótelep Bartók Béla úti lakótelep Csurgói lakótelep Rózsakerti lakótelep Baross utcai lakótelep Fehérvári úti lakótelep Lágymányosi lakótelep II. kerületi kiemelt területek I. kerület Vár és környéke Óbudai lakótelepül., Kaszásdűlői lakótelep Pók utcai lakótelep Békásmegyeri lakótelep Káposztásmegyeri lakótelep Egyenes u. ltp., Varga J. u. ltp. Újpalotai lakótelep IV. kerületi városközpont ΧΠΙ. kerületi lakótelep Jókai utcai lakótelep Lándzsa utcai lakótelep Centenáriumi lakótelep Róna utcai lakótelep Füredi úti lakótelep Kacsóh Pongrác úti lakótelep XVm., Sallai úti lakótelep XVm., Alacska úti lakótelep X., Gyakorló utcai lakótelep XVm., Kinizsi utcai lakótelep XVI., Lakatos úti lakótelep X. kerületi városközpont XVII. kerületi lakótelep XIX. kerületi lakótelep XX. kerületi lakótelep XVIfl., Havanna lakótelep X., Újhegyi úti lakótelep X., Harmat utcai lakótelep március 19-31. április 2-6. április 7-15. április 2-7. április 2-10. április 15-20. április 8-12. április 12-15. április 13-15. április 16-20. április 21-25. április 26-30. március 19-25. március 26-30. március 24-30. április 1-6. április 6-10. április 11—30. március 19-31. április 1-7. április 2—10. április 2-10. ■ április 2-17. április 8-11. április 10-16. április 12-16. április 20-22. április 23-26. április 27-30. március 19-23. március 24-29. március 24—31. márc. 29.-ápr. 1. április 2-6. április 2-6. április 2-10. április 2-12. április 2-16. április 7-15. április 14—22. április 23-30. Az oldalt szerkesztette: Bethlenfalvy Gábor