Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-27 / 148. szám
8 Magyar Noviet Irodalmi napok Ki fél a nyugati magyar irodalomtól? - Ha más, miben más? címmel a Svájci-Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör ez évi tanulmányi napjait Hévízen rendezi, közösen az ott székelő Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társasággal. A rendezvénysorozat - amelynek fővédnöke Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kiss Lajos polgármester — hivatalosan július 1-jén, pénteken veszi kezdetét a Fontana filmszínházban. A megnyitót Borbándi Gyula (München) tartja A világ térképe a nyugati magyar irodalomban címmel. Pomogáts Béla a hazatérés konfliktusait elemzi; Kabdebó Tamás (Írország) Levélváltás a budapesti Didimus Tamás és a nyugati Tamás Didimus között címmel fejti ki gondolatait; Erdélyi Zsuzsanna pedig az archaikus népi imádságok irodalmi fogadtatását tárja fel. Másnap Sándor András (Washington) előadásának címe: Nyelv-e vagy ország a magyar?; Ginch Csaba (Enese) a nyugati magyar szerelmi költészetről ad áttekintést; Rónay Sándor a Nyugaton élő magyar költők munkásságáról készít „leltárt”; Czigány Lóránt (London) pedig Mi fán terem a nyugati magyar irodalom? címmel fejti ki nézeteit Vasárnap Kemenes Géfin László (Montreal) Kívül tágasabb magyarság- és vallásbírálat Vitéz György Missa agnosticájában címmel olvassa fel tanulmányát. Az előadásokat vita, eszmecsere követi. A tanulmányi napokra minden érdeklődőt szeretettel várnak. (k. b.) Zselic-túra Falumúzeum, pincelátogatás A Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság szervezésében a Zselic Tájvédelmi Körzet bemutatása szakvezetővel. A csoportok minimum tíz fő részvételével indulnak, és a maximális részvételi létszám harminc fő. Útvonal: Zselic Tájvédelmi Körzet megtekintése szakvezetővel 9-13 között, gyalogszerrel. Találkozás: 9 órakor Szenna községben, a Falumúzeum előtt Pihenőhely: Szenna községben Miszlang János magánpincéjében, pogácsa és bor fogyasztása. 10 órakor a Falumúzeum megtekintése, 16 órakor zárul a program. Részvételi díj: 650 forint/fő (tartalmazza a vendéglátást is). Jelentkezés: Rétalyi Dezsőné - 72/326-148, legalább 3 nappal előbb. A víz hőfoka: 23 °C AB DUNÁNTÚLI vili/ REGIONÁLIS VÍZMŰ Rt. víz-, csatornasiófok hibabejelentés DRV Rt. dél-balatoni üzemigazgatóság Siófok (84) 350-122 DRV Rt. észak-balatoni üzemigazgatóság Balatonfüred (86) 342-610, 342-611,343-011 DRV Rt. nyugat-balatoni üzemigazgatósága Keszthely (83) 348- 466,348-015,311-530 2379 Balaton HÉTFŐ, 1994. június 27. A tömegturizmus a múlté Gond a vállalati üdülők hasznosítása A Balaton jelenéről, jövőjéről, a fejlesztés lehetőségeiről beszélgettünk az Országos Idegenforgalmi Hivatal fejlesztési osztályvezetőjével, Juhász Istvánnal. - Mi lehetett az oka a Balaton-törvény meghiúsulásának? - Több szempontból is a lehetetlen megkísérlése volt a Balaton-törvénnyel előállni. Még nem elég érett a magyar közigazgatás arra, hogy egy állandó újraszabályozási folyamat közepette egy helyi regionális szabályozást is életbe lehessen léptetni. Ennél fontosabb törvényeket, például az erdőtörvényt, építési törvényt sem sikerült az utóbbi években elfogadtatni. Azt is figyelembe kell venni egy regionális szabályozásnál, hogy az önkormányzatok még gyerekbetegségekkel küszködnek, nincs esély arra, hogy száz-kétszáz település által felvállalt önkorlátozás konszenzussal megvalósulhasson. Legalábbis ilyen rövid idő alatt. Másrészt a tulajdonváltás is bonyolítja a helyzetet, annak ellenére, hogy éppen a szolgálgató szférában a privatizáció elég jól előrehaladt. Ebben a kaotikus állapotban nem lehet tiltással kezdeni. Több hátránnyal, mint előnnyel járt volna a Balatontörvény létrehozása. Ezen túlmenően a füstbe ment „balatoni törvényt” szentimentálisnak tartom. A kívánságokat és a tiltásokat összegezték, de úgy, mintha nem is jogállamban élnénk. Vége a „lángosos” szép időknek. A szociáltrizmus megszűnésével a balatoni minőségi turizmus szabad utat kapott. Hol tart a megvalósulása? Az úgynevezett szociálturizmus a Balatonon meghatározó jelentőségű volt A vállalati üdülők hasznosítása most gondot okoz. A veszteséges nagyvállalatok nyilván szívesen mentették át vagyonukat az üdülőkbe, s ezek most bekerültek a kereskedelmi forgalomba. Ugyanakkor sok olyan üdülő is van, ami annyira leromlott állagú, hogy csak felújítva lehet értékesíteni. Tehát a Balaton rendelkezik egy óriási kihasználatlan szállodakapacitással, ami sok esetben amatőr tulajdonosok és üzemeltetők kezében van. A kempingekre már nem lehet azt mondani, hogy a tömegturizmust szolgálják. Persze az is abszurdum volt, hogy valaha a legolcsóbb szálláshely került a vízpartra. A kempingek minőségi váltása megtörtént. A lakókocsival érkező németek, hollandok magas árat fizetnek ezért. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Balaton látogatóforgalmának harminc-negyven százalékát a magánnyaralókban üdülők teszik ki. Sok panzió épül, a privatizált üdülőknek és szállodáknak is nagyon meg kell dolgozni a turistákért. - A minőséget milyen fejlesztésekkel segítik elő? - A Kis-Balaton fejlesztése, a Keszthelyi-öböl kotrása fontos feladat. Ezek a tórehabilitációs feladatok hosszú távon előnyösek, de mérhetetlenül sok pénzt igényelnek, évente több százmillióval többet kellene a Balatonra fordítanunk. Ezzel ellentétben a tavalyihoz hasonlóan az idén hozzávetőlegesen hatvanmillió forintot tudunk költeni a fó turizmussal összefüggő fejlesztéseinek támogatására. Szükségünk lenne akár nemzetközi segítségre is a környezetvédelmi balatoni program megvalósításához. - Ki a Balaton gazdája, és ki a felelős érte? - A Balatonnak van egy nemzeti értéke. A táj, a víz védelme, függetlenül az idegenforgalomtól, mindannyiunk érdeke. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium időnként, úgy tűnik, a Balaton kizárólagos gazdájának érzi magát, a turizmusról pedig úgy vélekedik, hogy nem használ a Balatonnak. Az OIH pedig mint idegenforgalmi tárca úgy tekint a Balatonra, hogy az ország 3,5 milliárd forint, turizmusból származó devizabevételéből a magyar tenger 1,2 milliárdot hoz. Az államnak vannak feladatai a tóval szemben, de ez korántsem kizárólagos. Bármilyen kívülről jövő szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az itt lévő vállalkozóknak és nagy részben a helyi lakosoknak is az idegenforgalom az egyik legfontosabb bevételi forrás. Azon már túl vagyunk, hogy attól féljünk, hogy a Balatonnál olyan tömegturizmus jelentkezik, ami árt a környezetnek. Az idegenforgalom számára az a legfontosabb, hogy értékesíthető, versenyképes kínálat álljon rendelkezésre. Az OIH többek között a piacra kerülésben, a marketingmunkában, az értékesítésben akar segédkezni. Eredménynek tekinthető, hogy létrejött egy banki finanszírozási szervezet, a Balatoni Fejlesztési Társaság, amely a fejlesztés pénzügyi feltételeinek megteremtését tekinti feladatának. A leghasznosabb forma az lenne, ha a kis- és középvállalkozásokat, akiknek tíz-húszmillió forint kiegészítésre lenne szükségük, kedvezményes hitellel tőkéhez juttathatnánk. - A vágyaknak mennyi esélye van a megvalósulásra? - Feltehetőleg az új kormány tájékozódni fog arról, hogy milyen a hazai turizmus helyzete. Elkészítettünk egy úgynevezett projektleltárt, amely az ország tizenkilenc megyéjében és a fővárosban vállalkozói oldalról reprezentálja a fejlesztési törekvéseket. Hozzávetőleg száznegyven projektet gyűjtöttünk össze. A kis- és középvállalkozók eddig is túl nagy kockázatot vállaltak. Az nem lehet megoldás, hogy a hiányzó pénzügyi fedezetük rendezésére a különböző vállalkozásfejlesztési vagy banki szervezetek fölveszik őket egy külföldiek felé közvetített partneri jegyzékbe. Működni kell olyan pénzügyi intézményeknek, amelyek azokat a turizmusfejlesztési törekvéseinket segítik, amelyek versenyképes piaci kínálathoz vezetnek. A Balaton sajátos arculatát erősíteni kellene, és úgy kínálni a nemzetközi piacon. Azt könnyű mondani, hogy a déli partból gyerekparadicsomot kellene csinálni, de ezt hol és ki valósítja meg? A Balatonból elsősorban az lesz, amit a vállalkozók, az önkormányzatok jól megfontolt gazdasági érdekei diktálnak. Csonka Gabriella Lovasokra vár a Kocsi csárda Zamárdiban Havran Zoltán felvétele Egy „megvalósíthatósági terv” margójára Tüskevári tépelődések Ismét ritkabecsű dokumentumokra sikerült szert tennem, egy régire és egy frissre. Mindenekelőtt a „Balatoni Kurír" sárgult, 1933. évi példányait említeném, melyekben dr. Dornyay Béla tízfolytatásos cikksorozata olvasható „A Kis-Balaton összezsugorodása" címen. A tudós szerző oknyomozó szenvedéllyel és nagy alapossággal világítja át azt a veszélyes és bonyolult kérdéskomplexumot, mely a Nagy-Balaton elszennyeződésének felgyorsításán túl egy világméretben pótolhatatlan természeti kincs, egy hamisítatlan ősláp pusztulását vetítette előre. És senki nem figyelt oda! Egyetlen megdöbbentő adat: 1910-ben a nyílt vizek még 219 négyzetkilométer területet öntöttek el, melyek 1931-re 0,68 négyzetkilométerre zsugorodtak össze. Mert a legelő, a szántó az volt a fontos! Ez a mentalitás olyan, mint amikor egy épen maradt ókori Színház köveiből istállókat és ólakat építenek, mert ugye az az, ami hasznos. Amióta él a Balaton-oldalunk, azóta rendszeresen tudósítok a Kis-Balaton grandiózus „visszavadításának" programjáról, az első és második ütem helyzetéről, a menet közben felmerült gondokról és feszültségekről, a technokrácia és bunkokrácia kontra ökológia és hidrobiológia tusairól. A rendkívül sürgető második ütemnek, mint tudjuk, 16 négyzetkilométerét árasztották el kísérleti jelleggel. Tudományos megkutatás nagy késéssel indult be. És itt kell bevillantanom a második számú dokumentumot, mely a kezembe került. * Tehát most, amikor a második ütem „beüzemelése” - mely döntő fontosságú a Nagy-Balaton vízminőségének szempontjából - anyagi okok miatt késedelmet szenved (a sürgősen szükséges mintegy négymilliárd forint helyett hatszázmillió áll egyelőre rendelkezésre), akkor ami a pénzkivételt illeti, máris konstruktív elképzelések születtek gyanús hamarsággal. „A Kis-Balaton természetvédelmi terület idegenforgalmi hasznosítása" Paál Sándornak, a Környezethasznosítási Intézet mérnök-szakértőjének nevéhez fűződik. A szerző munkáját „megvalósíthatósági tanulmánynak” nevezi. Szerinte a terület - korlátozott mértékben ugyan, de - szolgálhatja a nagyközönség érdeklődésének kielégítését is (?), továbbá nyújthat a természeti környezetet teljes mértékben megkímélő (?), de a szolgáltatások jellegénél és minőségénél fogva mégis exkluzív programokat - természetesen csakis az ezt megfizetni képes szűk vendégkör számára. Felsorolja a kis Zala vízfolyás két partján az ősi szürke marha tartásának, valamint az ugyancsak ősi kutya- és sertésfajták tartásának megtekintését. Elképzelt a szerző autóbusz- és lovaskocsitúrákat, s be óhajtja fogni e programokba a „vízjáró” Leiga-gépeket is, melyeknek ára tíz és fél millió forint. Az elképzelés tehát nagyívű és lendületes. Elméletileg az „ökoturizmus” ebben a műfajban még a legrokonszenvesebb. Mégis arra kell gondolnom: ennek a térségnek most ebben a borulékony időszakában, amikor több évszázadot szeretnénk elfelejteni és visszapörgetni, amikor lélegzetünket visszafojtva lessük a fejleményeket, hogy a természet „mit lép” a mi lépéseinkre, és riadtan jósolgatunk, találgatunk... az elképzelés „kivételcentrikussága” enyhén morbidnak tűnik. ♦ „Gerjeszthet-e nagyobb hasznot" a kis-balatoni bérek annál, amit a pedagógia térnyerésével vihetne véghez a zsenge korosztályok beoltásával? Az elmélet természetesen fontos, anyagi erővé is válhat - mondják a szociológusok. A helyes elmélet csakis a valóság feldolgozása lehet, de egyben annak továbbépítése is. A valóság teremti az elméletet, és az elmélet teremti tovább a valóságot. Eszerint nincs végzetes baj, nincs kiheverhetetlen kudarc a gyakorlatban, amíg az elmélet megvan. Az elmélet a nagy vízválasztó és útmutató, főképp a zavaros gyakorlatú korokban, így tépelődik az ember. Aztán egyszer csak elege lesz az elméletből. Ilyenkor leemeli Fekete István két alapkönyvét, a Tüskevárat és a Téli berekét. Akadnak ám benne kellemes odanyesések az elmélet irányába. Itt van példának okáért egyik kedvenc részem, amikor is Ladó Gyula Lajos (alias Tutajos) először vág neki a bereknek, tejfehéren, rozogán, kényeskedőn, silány szandálokban, tüdejét először mosdatja át a hajnali mezők lehelete, az ingovány ősi, vad illata. Úgy lehet, a napot is akkor látta úgy istenigazából felkelni. Az ámuldozó gyereknek tiszteletlen gondolata támad Matula bá’ egy népies zamatú szóhasználata hallatán. Az akadémiai helyesírási szótárra gondol, melyben egy alkalommal hiába kereste a kolbász szót - eldöntendő, hogy a kolbász, avagy a kolbász változat helyes-e. De nem találta, miközben az olyan szószörnyek, mint katasztrófapolitika, csak úgy hemzsegtek benne. Tehát még egyszer: a nevelés nem érték? Milyen jövőképet képzelnek el azok az elméleteket gyártó szakemberek, akik csakis a vályúig látnak? Baróti Szabolcs A fizetővendéglátás Tételes elszámolással vagy költségátalánnyal? Az elmúlt évben még arra biztattuk a fizetővendéglátó tevékenységet folytatókat, hogy minél szélesebb körben éljenek a tételes költségelszámolás adta lehetőségekkel, mivel annak alkalmazása kedvezőbb a számukra. Az idei évet érintő törvényi változások ismeretében azonban azt tanácsolhatjuk, hogy a tételes költségelszámolást csak nagyon kivételes esetben alkalmazzák (például: ha a tevékenységet egyéni vállalkozóként folytatják vagy a közüzemi díjakat költségként tudják érvényesíteni), helyette éljenek a tízszázalékos költségátalány érvényesítésével, mivel az előnyösebb lehet a számukra. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tv. módosítása úgy rendelkezett, hogy a tárgyi eszközök után értékcsökkenési leírást csak az egyéni vállalkozó (és a költségeit tételesen számba vevő mezőgazdasági kistermelő) számolhat el. A magánszemély az éves korrigált árbevételének 0,5 százaléka erejéig számolhatja el azokat a számlával igazolt kiadásait, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatosan merültek fel. Ilyenek például a saját fogyasztástól elkülönítve nem mért fűtési, világítási, víz-, csatorna-, energia- stb. kiadások. Ennélfogva ha valaki a fizetővendéglátásból kétszázezer forintos bevételre tesz szert, akkor csak ezer forintot számolhat el költségként. Azoknak a tárgyi eszközöknek a költségként való kezelése is lehetetlenné vált, amelyek egy éven túl használódnak el. Nem számolható el továbbá a tárgyi eszközök karbantartására, javítására ráfordított kiadások nagy része sem. Tágabb lehetőségek, között mozog az a fizetővendéglátó, aki a tevékenységét 1994-től egyéni vállalkozóként folytatja. Ez azonban nem könnyű elhatározás, és nem gondtalan gyakorlat. Ugyanis az egyéni vállalkozói tevékenységet csak vállalkozó igazolvány birtokában lehet folytatni, és a vállalkozói igazolvány kiadásának több feltétele van, mint a fizetővendéglátó-engedély kiadásának (például: nagykorúság, több tekintetben büntetlen előélet), és több visszavonási lehetőség is áll a hatóság rendelkezésére. Továbbá az egyéni vállalkozói kategória társadalombiztosítási vagy baleseti járulék fizetésének kötelezettségével is jár, ezenkívül idegenforgalmi hozzájárulással és adóval is megterhelik. Az sem közömbös, hogy az egyéni vállalkozó nem lehet korlátlan felelősséggel tagja gazdasági (közkereseti vagy betéti) társaságnak sem. A fizetővendéglátó az előzőek ismeretében választhat: vagy egyéni vállalkozó lesz, vagy felhagy a tételes költségelszámolás törvényadta „lehetőségével’, és a tízszázalékos költséghányad alkalmazásával állapítja meg tevékenységének jövedelmét. Úgy véljük, hogy az utóbbi megoldás mutatkozik az esetek döntő többségében használhatónak. Az e formát választó mentesül a pénztárkönyv-vezetési kötelezettség alól, a bevételi nyilvántartást azonban előírja az adóhivatal. Ennek tartalmaznia kell a sorszámot, a bevétel megszerzésének keltét, a kifizető megnevezését, a bevétel összegét. Külön oszlopban kell nyilvántartani a szállásadás és az egyéb szolgáltatások ellenértékét, és külön a fizetővendéglátó által beszedett, a helyi önkormányzatot illető idegenforgalmi -adó összegét. A bevételi nyilvántartást füzetben vagy a meglévő pénztárkönyvben is lehet vezetni. Dr. Takács Antal Kempingszálláshelyek Fortuna üdülőtelep szabad férőhelyei: Balatonkenese, Bacsó Béla út 136. Kemping: 100 fő. Hotel: 10 db 2 ágyas. Bungaló: 4 db 4 férőhelyes (2 szobás) faház. Szabad vitorláskapacitások: 2 db. Riviéra kemping szabad férőhelyei: Alsóörsön. Kb. 60 szabad kempinghely, Balaton-parti kemping, ingyenes strandbelépő, délután ingyenes csúszdahasználat, bicikli- és vízibicikli kölcsönzés, csónakkölcsönzés. Riviéra kemping, Badacsonytomaj, az Északi Balaton-parton, a 76-os kilométerkőnél. Rendezvények Június 27-én, este 19 órakor Kaposvár Szent Jakab Műemlék Együttes szabadtéri színpadán Ebony klarinétkvartett koncertje; Június 27-28.: Veszprémi Petőfi Színház, László napi vígasságok; Szent László, zenés történelmi dráma; Június 29-én Balatonalmádiban, a Városháza előtti téren Ladánybene ’27 együttes koncertje; Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban este . 9 órakor a Somogy táncegyüttes műsora; Június 29.-június 4.: Siófokon a Kulturális Központban III. Aranykagyló nemzetközi folklórfesztivál. A Sió tévé műsora Hétfő Műsorkezdés: 20 óra - Hírek, időjárás-jelentés - Nachrichten - Tourinform - Az elmúlt hét sporteseményei — Tv-S torna - Csak 14 éven aluliaknak! - Játék gyerekeknek - Mese - 21.00 Kisfilmkaleidoszkóp - Filmelőzetes — Aktuális - Töprengő - 22.00 Régi idők tanúi: A révfülöpiecséri templomrom - Finom zenék - A nap vendége - Hírek - 22.45 Meztelen ebéd (kanadai horror 110’) Kedd Műsorkezdés: 20 óra - Hírek, időjárás-jelentés - Nachrichten - Tourinform - Helybéliek fóruma - Tv-S torna -Csak 14 éven aluliaknak! Játék gyerekeknek - Mese - 21.00 Kisfilm-kaleidoszkóp - Filmelőzetes - Főzőcske - Aktuális - Töprengő - Finom zekék - A nap vendége - Hírek - 22.45 Kóbor szellem palackot keres (amerikai filmvígjáték, 85’) Szerda Műsorkezdés: 20 óra - Hírek, időjárás-jelentés - Nachrichten - Tourinform - Helybéliek fóruma - Tv-S torna - Csak 14 éven aluliaknak! Játék gyerekeknek - Mese - 21.00 Kisfilm-kaleidoszkóp - Régi idők tanúi - Aktuális - Töprengő - Finom zenék - A nap vendége - Hírek - 22.45 A postakocsi (francia-olasz történelmi film Az oldalt szerkeszti Keserű Ernő