Magyar Nemzet, 1994. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

Mozgósították az izraeli rendőrséget Arafat ma érkezik Gázába A telepesek tüntetésre készülnek Jeruzsálemből jelenti az MTI. Nyolcezerrel növelték az izraeli nagyvárosokba vezé­nyelt rendőrök számát, négy­ezret közülük Jeruzsálembe te­lepítettek, és az ország egész te­­létén mozgósították a rend­­fenntartókat a PFSZ-elnök pénteken kezdődő gázai láto­gatásának idejére — közölte Mose Sahal rendőrségi mi­niszter. A jobboldali ellenzék és a telepesek mozgalma a vi­zit három napjára megmozdu­lásokat jelentett be. „Engedé­lyezzük a tüntetéseket, de a rendbontást nem fogjuk tűrni” — mondta Sahal. Noha izraeli illetékesek szerint Jasszer Arafat, útitervé­ről tájékoztatva a kormányt, ki­mondottan jelezte, hogy Jeru­zsálem felkeresésétől ezúttal eltekint, a jobboldal meg van győződve arról, hogy a palesz­tin vezető imádkozni készül a Templom-hegyen, amit akti­vistái mindenáron meg akarnak akadályozni. (Folytatás a 3. oldalon) Izraeli jobboldaliak már készítik Gázában az Arafat-ellenes plakátokat (MTI külföldi képszolgálat -­­­) Budapest és Bukarest között Szakértői tárgyalások lesznek Az új magyar kormány megalakulása után hamarosan szakértői megbeszélések kez­dődnek Bom­­­nia és Magyaror­szág közö­t­t két ország közötti nyitotti p­­i­jjikről. Elvi megál­lan­ítás születt arról is, hogy a Jet külülsőm­iniszternek vi­szonylag röff.­i időn belül talál­koznia kell gy a szakértői mó­d lezárására, vagy ha i.­ft . vá. iremozdítására - Közö.u. bukaresti megbeszélései végén tartott sajtótájékoztatóján Hárs Gábor, az MSZP nemzet­közi titkárságának vezetője. (Folytatás a 3. oldalon) Ki indul itt tiszta lappal? 6. oldal Folytatódik a térképalku Elkeseredett harcok Boszniában ÚJVIDÉK - A kánikula sem vette el a boszniaiak harci kedvét A bosnyák erők foly­tatják támadásaikat, különösen Közép- és Észak-Boszniában. Az utóbbi frontokon a horvá­­tok is mind nagyobb erőkkel kapcsolódnak be a hadművele­tekbe, a szerbek pedig Ozron térségében lendültek ellentá­madásba. Az eredmény: elke­seredett ütközetek valamennyi fontosabb frontvonalon. Belső- Boszniában is, északon is az utakért, az utánpótlási vonala­kért folyik a küzdelem. A mu­zulmánok az Adriára akarnak kitörni mindenáron, a szerbek pedig a maguk korridorát meg­védeni a Száva mentén és le­zárni a bosnyákok előtt a kijá­ratot a kikötőkhöz! Vitalij Csurkin helyett Alekszej Nyikiforov, az orosz külügyminisztérium funkcioná­riusa érkezett Belgrádba, egye­nesen Párizsból, az összekötő csoport üléséről. Csütörtökön tárgyalásokat folytatott Milose­vics szerb elnökkel, elsősorban a véglegesített térképekről. A Bosznia területi felosztására vonatkozó térképeket elküldték tehát Belgrádba és Zágrábba is. Hivatalosan azonban csak az összekötő csoport miniszteri ülésén fogják beterjeszteni. (Folytatás a 3. oldalon) Német mozdony Számunkra is kulcsfon­tosságú, hogy m­ától az esz­tendő végéig Németország lett az európai integráció mozdonya. Július 1-jétől ugyanis Athéntől Bonn vet­te át az EU-elnölt staféta­botot, ami a kelet-közép­­európai térség és benne Magyarország európai fel­zárkózása szempontjából is nagy felelősséggel jár. A német vezetők a jelek sze­rint tudatában vannak e fe­lelősségnek, hisz Kohl kan­cellár és Kinkel külügymi­niszter a féléves elnökség idejére hiteles és konkrét programot hirdetett. A Bundestag vitájában a német diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy Bonn a kelet-közép-euró­­pai országok ügyvédje kí­ván lenni. A bonni elnöksé­gi program feljogosít arra a reményre, hogy ez a kül­ügyminiszteri célkitűzés va­lóban több egy hangzatos kijelentésnél. A német dip­lomácia ugyanis világossá tette, hogy milyen területe­ken lát lehetőséget a térség támogatására. Mindenek­előtt azt kívánja elérni, hogy az EU tagállamainak piacait fokozottabban nyis­sák meg a kelet-közép-eu­­rópai országok árui előtt, és ez a törekvés annak el­lenére sem lebecsülhető, hogy nem terjed ki az érin­tett országok számára oly fontos agrártermékekre. A határozott bonni szán­dékok, a vitathatatlan né­met jóindulat azonban alig­ha pótolhatja a saját erőfe­szítéseket. Attól Kinkel kül­ügyminiszter is óvott, hogy a kelet-közép-európai or­szágok a német elnökség kapcsán túlzott illúziókban ringassák magukat. A né­met segítség elsősorban azt a célt szolgálja, hogy önma­gunkon tudjunk segíteni, és teljesíteni­­ tudjuk azokat a feltételeket, amelyek a tel­jes jogú csatlakozás szem­pontjából elengedhetetle­nek. A túlzott csodavárás már csak azért is hiba len­ne, mert az EU az elkövet­kező időszakban más fontos feladatokkal van elfoglalva. Küszöbön áll a négy EFTA- tagállam csatlakozása, és megkezdődtek az EU intéz­ményi reformjáról dönteni hivatott, 1996-os kormány­közi konferencia előkészü­letei. Térségünk integráció­ja csak ezután következik, de kétségtelen, hogy a né­met mozdony gyorsíthatja közeledésünket. Pietsch Lajos Mennyivel emelkednek a lakbérek? Körkép Budapestről, Nógrád, Fejér, és Veszprém megyéből Lakbért emelhetnek má­tól az önkormányzatok, mivel a lakástörvény csak 1994. június 30-ig írt elő bérstopot. A jogszabály­ értelmében az önkor­mányzatoknak rendelet­ben kell határozniuk a bérleti díjakról. Lapunk megkérdezett több buda­pesti és vidéki önkor­mányzatot: emelkednek-e a lakbérek? A V. Kerületi Önkor­mányzat alpolgármestere, Csi­­re János kifejtette: a képviselő­­testület figyelembe kívánja venni a lakosság szociális hely­zetét, és csak differenciált lak­­béremelést tart elfogadható­nak. Ennek kidolgozására hosszabb időre van szükség, és tekintetbe kívánják venni a pri­vatizáció mértékét is. A közel­jövőben az önkormányzat nem kívánja emelni a lakbért, tekin­tettel az életszínvonalra. Az al­polgármester elmondta azt is, hogy egyre többen igényelnek lakásfenntartási segélyt. A la­kosságot nem kívánják lehetet­len helyzetbe hozni a lakbér­­emeléssel. A IV. kerület polgármeste­re, Dercze Tamás elmondta: a közeljövőben sem a képviselő­­testület, sem a pártok nem ter­veznek lakbéremelést. Mint megtudtuk, Újpesten nagy számban vannak panellakások, melyeknek tavaly szeptembe­rig tisztázatlan volt a tulajdon­joga. Az önkormányzatnak ma közel tízezer lakása van. A bér­lők szociális helyzete rossz,­ amit az is tükröz, hogy a fővá­rosban a IV. kerület Utolsó előttiként szerepel a munkanél­küliségben. Éppen ezért az esetleges lakbéremelés során figyelembe veszik a bérlők szociális helyzetét. (Folytatás a 4. oldalon) A kereskedelmi bankok kamatemelései (Munkatársunktól) Több hullámban gördül vé­gig a Magyar Nemzeti Bank jú­nius 15-től hatályba lépett 3 szá­zalékos alapkamat-emelésének és a június 8-tól érvényes 2 szá­zalékos nyílt piaci hitelkamatláb emelésének - azaz a repokamat­­emelésnek a hatása a bank­rendszeren. Egyes kereskedelmi bankok már megtették ezt a lé­pést, mások pedig ezután szán­ják rá magukat Olyan pénzinté­zet is akad, amely már meg­emelte betéti kamatait, de hitel­kamataihoz csak most nyúl hoz­zá. A Budapest Bank 1994-ben két alkalommal emelte meg vál­lalkozói betéti kamatait Ugyan­csak két alkalommal növeked­tek a lekötött lakossági betétek kamatai is. A lakossági, látra szóló betétek kamata márciustól 10 százalék. A Budapest Bank Rt forrásoldalon az új betéti szerződések esetében lekötési időtől és konstrukciótól függően 1-2 százalékkal már megemelte betéti kamatait június 15-től. (Folytatás a 9. oldalon) Ki bírja tovább? Mától több a benzin ára (Munkatársunktól) Július elsejétől az általá­nos forgalmi és a fogyasz­tási adó miatt emelked­nek a Mal kútjainál az üzemanyagárak: a 92-es oktánszámú benzin 83,80, a 98-as 86,30, a 91-es ólommentes 77,80, a 95-ös ólommentes 79,80, a gáz­olaj 65, a HTO 27 forint­ba kerül. Érdemes megnézni, hogy mit tartalmaz az a fogyasztói ár, amiért például a 92-es ok­tánszámú benzint tankoljuk. Az útalap literenként hat forin­tot kap, míg a környezetvédel­mi díj mindössze 80 fillér, a fo­gyasztási adó viszont 36,90, a Mol pedig 23,34 forintot for­díthat termelésre és forgalma­zásra, teljes szervezete fenntar­tására. A felsoroltak 67,04 fo­rintot tesznek ki összesen­­ ed­dig. A 67,04 forintot meg kell fejelni általános forgalmi adó­val, vagyis megadóztatják az adót, a 25 százalékos áfával vi­szont elérjük a 83,80 forintos fogyasztói árat. Vagyis 60,46 forintot az állam tesz „zsebre” minden eladott liter 92-es ok­tánszámú benzin után. A Mól részesedése e termékek nagykereskedel­mében 75-78 százalékos. Azért ennyi, mert tényleg libe­ralizált a piac, állítja Cseh Béla, a Mól Rt. marketing- és kereskedelmi igazgatója. Dur­ván ötszáz vállalkozás rendel­kezik export-import engedél­lyel kőolajra és kőolajipari ter­mékekre. Az igazgató szüksé­gét látja az egységes és szigorú szabályozásnak. Mivel a vál­lalkozók fedezet nélkül is köt­hetnek üzletet, előfordulhat, hogy miközben csődöt jelent a vállalkozó, más néven új céget alapít, korábbi kötelezettségeit rendezetlenül hagyva maga után. Ez a megoldás elvileg el­képzelhetetlen Nyugat-Euró­­pában. (Folytatás a 9. oldalon) Maradona lebukott Negatív szenzáció: pozitív doppingteszt! Az Aranykölyök, az argen­tin szurkolók isteni Diegója, a világbajnoki aranyérmes Ma­radona megbukott a Nigéria elleni mérkőzés utáni dopping­vizsgán, s miután a kontroll­­teszt is pozitív eredményt ho­zott, a 33 esztendős futballfe­­nomén már nem javíthatja meg a labdarúgó-világbajnokságok nem hivatalos világrekordját (eddigi három vébéje s a mos­­­tani küzdelmek során összesen 21 világbajnoki döntős meccsen lépett pályára, ennél többször a futballtörténelem egyik nagysága sem szerepelt a nagy gálán). Az argentin küldöttség vezetése ugyanis kizárta Diego Armando Mara­­donát a világbajnoki csapatból. A botránybomba robbaná­sáról helyszíni tudósításban számolunk be, s egész oldalas összeállításunkban hazai és külföldi szakemberek monda­nak véleményt a labdarúgó-vi­lágbajnokság negatív szenzá­cióját hozó pozitív dopping­esetről. (Írásaink a 12-13. oldalon) Maradona búcsút inthet a világbajnokságnak... (MTI külföldi képszolgálat­i AP) A holnapi 32 oldalas Magyar Nemzetből Interjú Békesi Lászlóval A sajtó és a koalíció Az új kormány „szakértelme” Ki ma a liberális? Czine Mihály az értékekről Lesz még borsó, lesz még lágy kenyér Az atomtitok elárulása Az MNB szerint kikerülendő a bolgár út Változatlan a magyar adósságkezelés (Munkatársunktól) A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek semmit sem üzen a Bulgáriának szóló adósságel­engedés -jelentette ki Hárshe­gyi Frigyes, a jegybank elnök­­helyettese. Mint ismeretes, szerdán Szófiában aláírták azt a megállapodást, mely szerint több mint háromszáz kereske­delmi bank lemond a velük szemben fennálló, összesen 9,27 millárd dolláros bolgár adósság 47,1 százalékáról. Ahhoz, hogy egy ország adósságelengedésben részesül­jön, előtte meg kell buknia pénz­ügyileg, ezután el kell szenved­nie a gazdasági összeomlást, a vágtató inflációt, és el kell telnie néhány évnek, amíg a megegye­zés létrejön - részletezte a Ma­gyar Nemzet kérdésére Hárshe­gyi Frigyes. Bulgária például 1990 márciusában jelentett cső­döt, s azután nem évi 20-30, ha­nem jószerivel havi 20-30 szá­zalékos inflációt szenvedett el. (Folytatás a 9. oldalon) Felmentették Pálfy G. Istvánt Személycserék a médiumokban (Munkatársunktól) Csendes Csaba, a tv-híradó felelős szerkesztője közle­ményt juttatott el lapunkhoz­ ,s Pálfy G. Istvánt, a tv-híradó és A hét főszerkesztőjét fel­mentették állásából. A szer­kesztőség megbízott főszer­kesztője Stefka István.” Megbízható televíziós for­rások szerint július 18-án új hír­adós stáb áll fel. A műsor új fő­­szerkesztője Betlen János lesz. Az intézkedéseket várhatóan már az új elnök jegyzi, akit a tervek szerint július 16-án hall­gat meg a parlament kulturális bizottsága. (Folytatás az 5. oldalon)

Next