Magyar Nemzet, 1994. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-29 / 176. szám

12 Magyar Nemzet NAPLÓ A XXV. NEMZETKÖZI FI­ZIKAI DIÁKOLIMPIÁT jú­liusban rendezték meg Peking­­ben. A versenyen 46 ország 230 középiskolás diákja vett részt, Afrika kivételével valamennyi kontinens elküldte legjobbjait. A magyar színeket ötfős csapat képviselte: Kárpáti Attila, Hor­váth Péter (budapesti Fazekas Mihály Gimnázium), Németh Tibor (győri Révai Miklós Gimnázium), Kovács Krisztián (békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola), Pálfalvi László (pécsi Apácai Csere Já­nos Két Tannyelvű Gimná­zium). A csapat felkészítését Gnädig Péter docens (ELTE atomfizikai tanszék) és Honyek Gyula, a budapesti Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium tanára irányította. Legeredmé­nyesebben a kínai, a német és a brit diákok szerepeltek. Az egyes csapattagok eredményei­nek összesítése alapján készí­tett, nem hivatalos végered­mény szerint a magyar csapat a 13. helyen végzett A MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZ­OKTATÁSI Minisztérium a prágai, római, stuttgarti és szó­fiai magyar kulturális intézetek igazgatói állására a Művelődési Közlöny 1994/10. számában meghirdetett pályázat beadási határidejét­­ augusztus 31 -re módosította. A pályázati határ­idő meghosszabbítása miatt a prágai és szófiai igazgatói állás betöltésének időpontja 1994. novemberére módosul, a római és stuttgarti időpont változatla­nul 1995. január. A pályázat határidő-módosításáról a műve­lődési miniszter rendelkezett. A bírálóbizottságba felkért tagok közül ugyanis néhányan meg­válnak posztjuktól, és helyükre új tagok kerülnek. Az eredeti beküldési határidő június 4-e volt, a prágai és szófiai új igaz­gatók pedig szeptember 1-jétől kezdték volna munkájukat ERNST SCHRÖDER, a né­met színházi világ „nagy örege” Berlinfeif79 éves Tzerábáh ön­gyilkos lett A rendőrség meg­erősítette, hogy Schröder kiug­rott annak a charlottenburgi kli­nikának negyedik emeleti abla­kából, ahol közelebbről meg nem határozott betegséggel ke­zelték. Az ötvenes évek eleje óta a Theater in Berlin ünnepelt szülésze és a közönség kedven­ce volt Egy nemrégen róla ké­szített televíziós portréfilm „Thalia legnagyobb jellemszí­nészei egyikének” nevezte Schrödert, aki többek közt olyan szerepeket alakított szín­padon és filmen, mint Chur­chill, Napóleon, Galilei, Gustav Streseman, de Sade márki, m. Richard. Különösen Beckett színdarabjaiban nyújtott utolér­hetetlen alakítást mint például a Godot-ra várva című darab­ban, ahol Heinz Rühmann volt az egyik partnere. HERENDI PÉTER Szekven­ciák című kiállítása augusztus 3-án délután négy órakor nyílik meg a Duna Galériában (Buda­pest ΧΠΙ., Pannónia út 95.). A tárlat augusztus 21-ig tekinthető meg. KALMÁR ISTVÁN ÉS SIN­­KÓ ISTVÁN kiállításának megnyitója augusztus 5-én dél­után öt órakor lesz az Újpest Galériában (Budapest IV., Ár­pád u. 66.). A nótakirálynő emlékére Jákó Vera most lenne hatvanéves Temetése napján, 1987. de­cember 2-án, zuhogó esőben ti­zenötezer ember kísérte útjára Jákó Verát, a „nótakirálynőt”. Férje, Ábrahám Dezső alapít­ványt hozott létre emlékére. Augusztus 2-án, az énekesnő születésnapján délután két óra­kor megkoszorúzzák sírját a Farkasréti temetőben, majd es­te nyolckor az óbudai Zichy­­kastély udvarán videomozi lesz szalagra vett műsoraiból. (a-y) K­ultúra PÉNTEK, 1994. július 29. 1100 esztendő száz oldalon M­egújuló történelem Néhány hét óta szinte min­dennap olvasható egy hirdetés a sajtóban: megjelent egy százoldalas történelmi össze­foglalás 1100 esztendő (Meg­újuló történelem) címmel a Miniszterelnöki Hivatal kiadá­sában. Úgy tűnik, a kormány­­váltás heteinek eseményei vonták el róla a figyelmet - vagy talán olcsó propagandá­nak vélték sokan, akik ezért ki sem nyitották. Aki mégis erőt vesz ma­gán, hogy egy hivatalnak a ki­adványába belelapozzon, kel­lemesen csalódik. Az elegáns szerkesztésű, tördelésű, ügyes nyomdatechnikai eljárással készült füzetben jól áttekint­hető, kifejező térképeket, tar­talmas illusztrációkat talál az olvasó. Azért tud száz oldalon is viszonylag sokat mondani a magyar történelemről, mert a sok térkép tömör adatközlése segít, néhány szimbolikus ere­jű fotó pedig akár oldalas összefoglalásokat is pótol. Né­hány fontosabb térképet elég megneveznünk: A Kárpát-me­dence a honfoglalás idején, Magyarország a ΧΙ-ΧΙΓ. szá­zadban, Román stílusú építé­szet Magyarországon, Ma­gyarországi várak a XIII-X­V. században. 1956-ról pedig sokat mond a Kálvin téri tűz­fal Ruszkik haza! magyar­orosz nyelvű felirata és Remé­nyi István híres felvétele az 1990. június 16-i koszorúzás­ról, a lyukas zászló övezte há­rom közjogi méltóságról. A fenntartások megszűn­hetnek a gyanakvó olvasóban: szó sincs itt nemzeti propagan­dáról, holott a könyvet valóban nem szaktudós történész, ha­nem jó tollú író, publicista, He­gedűs László írta, aki azonban a jelek szerint jól ismeri a szak­­irodalmat, és a kiadvány céljá­val is tisztában volt. Egyrészt a hazai olvasók is haszonnal for­gathatják, hogy elsősorban azokat a tényeket, adatokat is­merjék meg belőle történel­münk évszázadaiból, amelyek­ről szívesen megfeledkeztek, vagy amelyeket háttérbe szorí­tottak, eltorzítottak az elmúlt évtizedek tankönyvírói, törté­neti ideológusai. Még nagyobb jelentősége van azonban a kis kötetnek a határainkon túl élő magyarság számára, hiszen a ritkán látott térképek talán is­mertebbé teszik az etnikai ará­nyok történelmi változásait a külföldi olvasók előtt is, akik a könyv német és angol nyelvű változatát olvashatják. A kötet szerény terjedelmű, ami azért hasznos, mert a külföldi érdek­lődők átlagosan ennyit, és nem többet szeretnek olvasni ahhoz, hogy felfoghassák, milyen zi­vataros századok alakították sorsunkat e tájon. Hegedűs László ezért első­sorban a sorsfordító mozzana­tokra koncentrál: a honfogla­lásra, középkori keresztény ki­rályságunkra, aztán a rendi ál­lam katasztrófáját követően az ország három részre szakadá­sára, majd nagyot lépve a Habsburg-kor és az 1848-as események összefoglalását kö­vető dualizmus korára, a mo­dern Magyarország kezdeteire, Trianonra és a szovjet fennha­tóság évtizedeire. Egyik kor­szak leírásakor sem ideologi­­zál, nem kommentál, hanem té­nyeket, adatokat, eseményeket közöl. A Megújuló történelem al­cím nem arra utal, hogy a törté­nelem átírásának újabb kísérle­tének lehetünk tanúi - hanem inkább azt a reményt jelzi, hogy „az ezredfordulón múltjának tudatában, ám jövőbe tekintve, már egy megújult Magyaror­szág fogja búcsúztatni Európá­val összeforrott ezredévét..." - amint az előszóban olvashatjuk. (Magyarország. 1100 esz­tendő. Megújuló történelem. Irta és szerkesztette Hegedűs László, Budapest, Miniszter­­elnöki Hivatal, 1994. Ára 350 Ft.) (b. t.) pi..· MAGYARORSZÁG 1100 esztendő —1994 — S­hakespeare - csónakkal A windsori víg nők Kisvárdán Ma, valamint július 30-án és 31-én mutatják be a Kisvárdai Várszínházban Shakespeare A wind­sori víg nők című darabját Horváth Z. Gergely ren­­­­dezésében. Az előadás a várszínház és a­ Magyar­­Televízió közös produkciójaként jött létre,­a felm­u­­tatóról televíziós felvétel készül. Horváth Z. Gergely érdeklődésünkre elmond­ta, hogy régi terve volt ezen a helyszínen - a kis­­várdai színpadot „vízi várossá” alakítva -, és eb­ben a szereposztásban színpadra állítani Shakes­peare vígjátékát. A szövegkönyvet is a rendező dolgozta át, a dramaturgiai problémákat kiküszö­bölték, és pergő, könnyű, nyári előadást hoztak lét­re. A bemutató szorosan kapcsolódik a határon tú­li színházak nemrég befejeződött fesztiváljához, a­­szereplők, a vezető erdélyi színházak — köztük­ a marosvásárhelyi, a szatmárnémeti, a nagyváradi és a kolozsvári társulat­­ színészei közül válogatta a rendező. Sír John Falstaff lovag­szereit Czintos József, Fordot Hunyadi László, Sürge asszonyt Spolarics Andrea alakítja. A zeneszerző Selmeczy György, a jelmeztervező Labancz Klára. Horváth Z. Gergely az előadást „vízvári komé­diának” nevezte el, mert a játék egy stégszerű épít­ményen folyik, amelynek deszkaácsolatai a vízben állnak. A darab különlegessége, hogy a szereplők csónakokon közlekednek. (devich) A Halvaszületett Blaise Cendrars regénye „Kikészít engem ez a könyv, nagyon is sok bravúros részt tartalmaz... 1918 óta nagyon változatos életet élek. Igen ke­ményen kellett dolgoznom, ro­botolnom. .. Ám elsősorban az irodalomtól undorodtam meg, kötelmeitől, penzumaitól meg az írók mesterkélt és konformis­ta életétől. Semmit sem akarok tudni már a különféle izmusok­ról, az esztétákról, a harcos iro­dalmárokról, a kis és nagy klik­kek rivalizálásáról, az ocsmány szakmai pletykákról, semmit sem akarok tudni az írókat tönkretevő hiúságról, sem mocskos törtetésükről...”­­ 1924-ben, egy tengerjáró hajó fedélzetén, Brazíliába menet vetette papírra ezeket a sorokat Blaise Cendrars A Halvaszüle­tett című regényének írása köz­ben. A könyvet, amelyet ma­gyarul a Holnap Kiadó jelente­tett meg, Török Gábor fordítá­sában olvashatjuk. A történetnek Cendrars 1914 óta többször is nekiru­gaszkodott, de csak 1926-ban fejezte be. Bemnben, 1907-ben találkozott ihletőjével, azzal az emberrel, akinek sorsa hosszú éveken át nem hagyta nyugod­ni. Szánalmas figura volt, el­hülyült a börtönben, ahonnan épp akkoriban szabadult. Hu­szonöt évre ítélték, mert meg­erőszakolt két kislányt. Rá em­lékezve írta meg azt a regényt Blaise Cendrars, amelyben az általa olyannyira lenézett szür­realisták egyik kedvenc témá­ját: a morbiditást, a bűnt, a fék­telen lázadást dolgozza fel iz­galmas, ironikus kalandregény formában­­ a kor szellemének alapos ismeretében. A regénybeli tehetséges pszichiáter a század elején egy svájci elmegyógyintézetből megszökteti az idióta Halvaszü­letettet, a magyar trónörököst, akit a bitorló csecsemőkora óta szigorú házi őrizetben tartott, és akit később, miután gyilkossá­got követett el, a Rossz megtes­tesítőjeként vizsgálgatnak a waldensee-i intézetben. Az el­­megyógyász természetes­­körül­mények között akarja tanulmá­nyozni kivételes betegét, világ­körüli útra indul vele. Bejárják Németországot, ahol a nőgyűlö­lő Halvaszületett eszeveszett gyilkosságsorozatot követ el, a forradalomra készülődő Orosz­országot, Amerikát, eljutnak a kék indiánok földjére, majd visszatérnek Párizsba, itt éri őket az első világháború kitöré­sének híre. A két férfi elszakad egymástól. A Halvaszületett pi­lótaként szolgál, majd eltűnik. Az orvos megsebesül, és Cannes­­ban ápolják. Itt tudja meg, hogy társa, akivel az emberi létezés összes lehetőségét végigpróbál­ta, akivel megjárta a poklok poklát, teljesen elborult elmeál­lapotban meghalt Szent Margit szigetén, Cannes mellett. Cendrars, aki tizenöt éves korában megszökött otthonról, bebarangolta a fél világot, részt vett az 1905-ös oroszországi forradalomban, Párizsba visz­­szatérve részese volt az avant­gárd mozgalmaknak, majd jó részükből ki is ábrándult, a hú­szas évektől csak prózát írt. Meg volt győződve róla, hogy az irodalomnak egyetlen tárgya lehet: az ember. A Halvaszüle­tettben „iszonyatos vádat akar­tam emelni a pszichiáterek el­len, meghatározni pszciholó­­giájukat, körülírni, megmutatni szakmailag eltorzult tudatukat, lerombolni hatalmukat, átadni őket a nyilvános ítélkezésnek’’ - írja. Orvos és beteg, a társada­lom és a betegség és a bűn kap­csolata izgatja, a ,gerincagy szellemi mestereinek" fondor­latai, a vegytiszta tudományra hivatkozó, az emberi hiszé­kenységet kihasználó, zavaros­ban halászó szélhámosok szer­teágazó machinációi, amelyek az ember jövőjét veszélyeztetik - mementóul szolgálva későbbi korok embere számára is. (Blaise Cendrars: A Halva­született. Budapest, Holnap Ki­adó, 1994. Ára 396 Ft) (forc.) A budapesti Lengyel Kul­turális Intézet és a Duna tele­vízió együttműködésének ered­ményeként augusztus elsején, hétfőn ötórás műsorösszeállí­tás látható a varsói felkelés ki­robbanásának ötvenedik év­fordulóján. A Lengyel Televízió és a Duna tv közös műsora délután hat órakor kezdődik Kiss Gy. Csabával, a Közép-Európai Intézet igazgatójával készült beszélgetéssel. Az ezt követő egyórás film a dokumentu­mok tükrében igyekszik be­mutatni a fél évszázada kitört felkelést. Mi történt 1944 augusztu­sában a németek által meg­szállt Varsóban? Mi indította el a nemzeti felkelést a város­ban? Kik voltak a résztvevők, mit jelentett számukra és a há­borús Európa számára a fegy­veres ellenállás? — ezekre a kérdésekre keresi a választ Witold Zadrowski dokumen­tumfilmjében. A varsói felkelés albuma című riportfilmben a felkelés egykori résztvevői emlékeznek korabeli dokumentumokat idéz­ve a Honi Hadsereg vezetésé­vel indított felkelésre. A Miniatúrák című össze­állításban lengyel kisfilmeket láthatunk, amelyek a háborús évek tényszerű dokumentu­maival ismertetnek meg. Az ötórás műsorfolyam utolsó része már az irodalo­mé: Varsó gyermekei címmel lengyel színházi közvetítést nézhetünk meg felvételről. A varsói felkelés dalait fiatal lengyel színművészek adják elő. A késő este kez­dődő Költők társaságában cí­mű műsorban Kányádi Sán­dor Pantomim és A fasizmus életben maradt áldozatainak című írásait hallgathatjuk meg. Az adás ideje alatt a ma­gyar nézőknek is lehetőségük nyílik bekapcsolódni a varsói Krasinski téri emlékünnepség élő közvetítésébe. (r­tt)­ ­ A varsói felkelés ötvenedik évfordulóján A Duna tv és a Lengyel Televízió közös műsora A­z Európa Könyvkiadó n­yári újdonságai Mintha az Európa Könyvkiadó dacolna az­zal a közkeletű meggyőződésel, hogy a nyár a könyvkereskedelemben uborkaszezon, az olva­só elkerüli a boltokat, s ha vásárol, akkor is csak az évszakhoz illő könnyű olvasmányt. A világhírű svéd filmrendező, az írónak is kiváló Ingmar Bergman Vasárnapi gyerekek című, megint csak önéletrajzi ihletésű műve ol­vasmánynak is izgalmas, de nem szezonra szó­lő. Nyolcesztendős önmagára emlékszik vissza Bergman. A kisfiú egy utazás során szembe­kerül azokkal az élményekkel - apa-fiú vi­szony, hit és­­szkepszis -, amelyekkel az író­­filmrendező azután egy életen át viaskodott. A Nobel-díjas Isaac Bashed­s Singer barbár világba vezeti el olvasóját A mezők királya cí­mű regényében. Egy korszakváltás rettenetéről szól a könyv, amelyben Singer az emberi együttélés reménytelenségéről vall egyszerre együttérző és távolságtartó víziójával. Az olasz Primo Levit az Auschwitz élmény leghitelesebb kvón­ikásának tartják világszerte. Ember ez?.­ Fegyvernyugvás című kötete „ nem akar újabb vádpontokat felsorolni, inkább csak az emberi lélek némely aspektusának higgadt tanulmányozására szolgál dokumentumokkal”. A normandiai partraszállás ötvenedik évfo­­dulójára látott napvilágot a történelmi doku­mentumregény atyjának számító Cornelius Ryan A leghosszabb nap című könyve, amely­ből nagy sikerű film is készült. A két nagy közönségsikerre számító nyári olvasmány ugyanabba a történelmi korba, az amerikai polgárháború idejébe vezeti vissza az olvasót. John Jakes Menny és pokol című mű­vével fejezi be trilógiáját (Észak és dél, Szere­lem és háború). A Scarlett szerzője, Alexander Ripley megint csak egy erős akaratú nőt választ főhőséül Elizabeth szerelmei című regényében. Az ötvenedik kötetéhez érkezett Európa Diákkönyvtár sorozat újabb kötelező olvas­mányt kínál a középiskolásoknak. A Liliomfi című válogatás Kisfaludy Károly A kérők: Szig­ligeti Ede Liliomfi és Csiky Gergely A proletá­rt lÁTNi v *» (l-d.) J'HMuUU t­JA­­UUUtVjvVi­kkya«5L»Minl PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közúti Gépellátó Vállalat (továbbiakban: kiíró) nyilvános, többfordulós pályázatot hirdet az alábbi, állami tulajdonban lévő ingtlanainak értékesítése céljából. Ingatlanok: Tököl belterületén lévő beépítetlen telek Tököl, Névtelen u. 53. (tulajdoni lapsz.: 3192; hrsz.: 2546/3) Az ingatlan teljes területe: 2250 m2. Beépítetlen, üres telek, drótháló kerítéssel. Közmű­vesíthető: gáz, víz, villany bevezetése megoldható. A csatornahálózat nincs kiépítve. A telek szilárd burkolatú úton megközelíthető. Irányár: 2475­0 Ft Az ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! Ceglédi horgásztanya Cegléd, Külső K. u. 35/A (Tulajdoni lapsz.: 8528; és 14 606; hrsz.: 9003 és 9705/2) A két ingatlant egy dróthálós kerítés választja el egymástól. Megközelítésük: felületkezelt földúton. Értékesítésük csak együtt lehetséges. A 9705/2 hrsz.-ú ingatlan közvetlen vízparti telek. Területe: 281 m2. A 9003 hrsz.-ú ingatlan területe: 991 m2. A telken egy 60 m2 alapterületű, Erdért típusú faház és egy 17 m2 alapterületű, fából készült tárolóhelyiség található. Elektromosenergia-ellátás biztosított, az ívóvízellátást a telken belüli hidrofor szolgáltatja. Irányár: 1829 e Ft Az ingatlan vételára csak készpénzben­ fizethető! Cegléd, sporttelep Cegléd, Kossuth F. u. 11. (Tulajdoni lapsz.: 2614; hrsz.: 2735) A telek nagysága 514 m2, az épület beépített alapterülete: 418 m2. A városközponttól néhány száz méterre fekvő ingatlan összközműves, megközelíthetősége és a parkolási lehetőségek jók. Az épületben bajnoki versenyekre alkalmas, 4 pályás, automatizált tekepálya üzemel. Irányár: 7925 e Ft Az ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! Csemő, Erdei pihenőház Csemő, Putrisarki erdő 45. tag (Hrsz.: 14606) Csemő Ceglédtől kb. 8 km-re fekszik. Az egyszintes, tetőtér-beépítéses pihenőház erdő közepén található. Megközelítése: az erdő széléig aszfaltburkolatú úton, onnan földúton. Az ingatlan fűthető, elektromos árammal ellátott, az ivóvizet hidrofor szolgáltatja­. Irányár: 9900 e Ft Az ingatlan vételára csak készpénzben fizethető! A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani 3 példányban magyar (külföldi pályázó esetén angol vagy német) nyelven zárt, cégjelzés nélküli borítékban a pályázatra utaló „Közgép - Cegléd pályázat” megjelöléssel. A pályázat benyújtásának időpontja: 1994. szeptember 12., 10-12 óra között. Helye: 1111 Budapest, Budafoki út 31. fszt., közjegyzői iroda. Ajánlati kötöttség 90 nap. Bánatpénz: az irányár 1%-a. Az ingatlant az érdeklődők előzetesen egyeztetett időpontban a helyszínen megtekinthetik. A részletes pályázati fel­tételeket és a műszaki információkat tartalmazó ismertető a pályázat meghirdetését követő munkanapokon 10-14 óra között a Kerszi Rt. székhelyén (1034 Budapest, Bécsi út 126/128. fszt. 21. szobában) díjtalanul átvehető. Felvilágosítást adnak: Közgép részéről: Rozgonyi György igazgató Telefon: 286-0322 Kerszi Rt. részéről: Molnár György igazgató Telefon: 168-3696 A pályázat kiírója fenntartja a jogot arra, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új közzététellel megismételje a felhívását. A pályázat alapján megkötött szerződés az ÁVÜ jóváhagyásával lép hatályba.

Next