Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-11 / 187. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. augusztus 11. Gazdaság Az ÁVÜ az új összevont v­agyonkezelő szervezet meg­alakulásáig nem ír ki pályáza­tot a­ napilapok számára - így döntött tegnap a vagyonügy­nökség igazgatótanácsa. Az ÁVÜ ugyanis pályázattal kí­vánta eldönteni, hogy tenderki­­í­­írásait a megszűnt Pesti Hírlap helyett hol jelentesse meg. A­­pályázat kiírásáról és elbírálá­sáról majd az új szervezet fog dönteni. Több bútoripari társaság­­ privatizációjáról is döntött a­­ testület. Eredménytelennek ■­ nyilvánították a Tisza Bútor­­,­ipari és Kereskedelmi Rt. álla­mi tulajdonú részvénycsomag­­jára kiírt pályázatot. Az igazgatótanács jóvá­hagyta a Nagyhalászi Zsákgyár Kft. tőkeszerkezetét, ezek sze­rint a cégnek 140 millió forin­tos jegyzett tőkéje és 16 millió forintos tőketartaléka van. Hozzájárult ahhoz is, hogy a privatizációig a kft. 800 ezer forintos támogatást kapjon. Döntöttek arról is, hogy a pá­lyázatot az elődvállalat, a Ken­der Juta adóskonszolidációjá­nak eldöntése után a lehető leg­hamarabb ki kell írni. Pályázatot írnak ki a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár Rt. 100 százalékos tulajdonára. A 251 millió forintos jegyzett tőkéjű cég tavaly 33 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A ve­vőnek a vételár legalább 10 szá­zalékát kárpótlási jegyben kell teljesítenie, és az ÁVÜ biztosít­ja a részletfizetés lehetőségét is. Pályázatot írnak ki a Fővá­rosi Royal Szállodára is. A szállodát korábban a Hungar­Hotels Rt. elődje egy kft.-be apportálta, melynek 50 száza­lékos tulajdonosa a Sestri CBC francia-kanadai konzorcium lett volna. A két cég közösen kívánta üzemeltetni a szállo­dát, ám a külföldi partner nem teljesítette a szerződésben elő­írt fizetési kötelezettségét. Ezért az ÁVÜ elvonta a Royal szállodát a kft .-től, és javasolta, hogy a HungarHotels indítson pert, amit azóta meg is tettek. A Royal szállodára az előzetes megkeresések után 10 pályázó jelezte vételi szándékát. X ·· AVU-döntések Hirdetési pályázat, szállodaüzlet Csak vállalkozóknak, kereskedőknek, vendéglősöknek Ma nyit a két Metro áruház Egyszerre két Metro áruház nyílik ma a fővárosban, ponto­sabban az egyik tízezer négyzet­méteres bevásárlóközpont Bu­daörsön, az M 1-es, a másik a Ferencvárosban, a Gyáli úton, az M 5-ös autópálya mellett. Az érdeklődésre való­ tekintettel meglehetősen tumultuózus jele­netek várhatók az első napok­ban. Ugyanakkor talán nem túl­zás azt jósolni, hogy a világ él­vonalába tartozó konszern meg­jelenésével a hazai kereskede­lemben új fejezet kezdődik, ed­dig ugyanis kifejezetten C+C - cash and carry, azaz „fizess és vidd” szisztémával működő ke­reskedelmi cég nem volt Ma­gyarországon. Ez az értékesítési forma elsősorban a vállalkozó­kat, kiskereskedőket, vendéglő­söket, panziósokat szolgálja ki, akik a kiskereskedelmi tételek­nél egyszerre többet vásárolnak, ám mégsem o­lyan mennyiség­ben, ami már a nagykereskedel­mi vagy közvetlen termelői be­szerzést igényelné. A világon mindenütt bevált forma nagy előnye, hogy álta­lában alacsonyabb árakat alkal­maz, így a viszonteladóknak is kedvező beszerzési lehetőséget jelent. Az alacsony árak titka pedig egyrészt, hogy az áruhá­zakat, bevásárlóközpontokat a legminimálisabbra szorított költséggel működtetik, ugyan­akkor az árubeszerzéskor élnek a nagy vevőket megillető elő­nyökkel. A Metro International Ma­nagement Ag. - amelynek nyolc országban lévő 160 „cash and carry” bevásárlóköz­pontja évente 21 milliárd már­kás forgalmat bonyolít le - tegnap sajtótékoztatón mutatta be a megnyitás előtt álló buda­örsi áruházat. Az alig fél évig tartó, hárommilliárd forint ér­tékű, hitelek felvétele nélkül megvalósított beruházást az osztrák és a német Metro szak­emberei segítették, a kivitele­zést azonban főként magyar vállalkozókra bízták. Az áru­házak üzemeltetésére önálló, Magyarországon bejegyzett cé­get alapítottak, amelynek veze­tői is magyar állampolgárok. Várakozásaik szerint évi mint­egy tízmilliárd forintos forgal­mat remélnek a két áruháztól, amelyeket azonban hamarosan újak is követnek. Kezdetben fel­tehetően lassítja az áruházba be­jutást az, hogy a vásárlóknak előbb meg kell szerezniük a jo­gosultságot jelentő kártyát, amit csak váltakozói igazolványra vagy társaságoknak, cégbírósági bejegyzés alapján állítanak ki. Az áruházak megnyitását meg­előzően vevőtoborzást tartottak, s ennek során már mintegy 350 ezer Metro- kártyát állítottak ki, amelyek a külföldi Metro áruhá­zakban is érvényesek. O. S. jui tiuti üoiurt .n ^35ITeiér vevokiirtyattioiziotiiit ' J MTI-fotó - Kerekes Tamás A károsultak futhatnak a pénzük után Komlói feketebank Az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásában a komlói székhelyű T és KG Kft. olyan vállalkozásként szerepel, amely néhány, engedélyhez nem kö­tött pénzintézeti tevékenységet végez. A kft. azonban túllépte a törvényi kereteket, és olyan pénzintézeti tevékenységet végzett, amelyet kizárólag pénzintézet folytathat bankfel­ügyelet engedélyével. Mivel a bankfelügyelet megállapította, hogy a kft. jogosulatlanul betét­gyűjtést végzett, ezért a ha­tályos jogszabályoknak megfe­lelően büntetőeljárást kezde­ményezett a céggel szemben. A rendőrség az ügyben különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytat­ja a nyomozást. A kft. ügyében az Állami Bankfelügyelet nem jogosult felszámolási­­eljárást kezdeményezni, azon oknál fogva, hogy a bankfelügyelet csak a pénzintézetek tekinteté­ben rendelkezik ilyen joggal. A T és KG Kft. nem pénzintézet, hanem olyan gazdasági társa­ság, amely a hatályos pénzinté­zeti törvény szerint végezhet bizonyos pénzintézeti tevé­kenységet. Mindezt Újlakiné dr. Szabó Ildikó, az Állami Bankfelügyelet osztályvezetője nyilatkozta az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy egyes jogi szakértők szerint a bankfel­ügyeletnek kellene megtennie a büntetőeljáráson kívüli első lé­pést az ügyben. Tulajdoni vita egy védett műemlék körül Privatizálták a Citadellát? (Folytatás az 1. oldalról) A magyar állam a több mint három hektár területű Ci­tadellát, több iktatószám alatt, kisajátítással szerezte 1912- ben, 1922-ben és 1939-ben. Kezelője 1961 óta a Budapest Tourist, azaz a Budapesti Ide­genforgalmi Vállalat, amely 1991-ben részvénytársasággá alakult. A néhány évvel koráb­ban született társasági törvény úgy rendelkezett, hogy a tár­sasággá alakuló állami vállala­tok a tulajdonukba kapják azt a vagyont, amelynek korábban a kezelői voltak. E jogszabály alapján szerepelt a Budapest Tourist vagyonmérlegében a Citadella. A korábbi állami vállalatot 1992 szeptemberé­ben az Állami Vagyonügynök­ség privatizálta. A vagyonke­zelő szervezet azonban a Buda­pest Tourist részvényeinek csak hetven százalékával ren­delkezett, mivel harminc szá­zalék az érvényes rendelkezé­sek alapján a belterületi földte­rület értékének megfelelően a fővárosi önkormányzathoz ke­rült. * A VAB másként döntött Az Állami Vagyonügynök­ség a privatizáció során a rész­vényeket értékesítette, mégpe­dig úgy, hogy a társaság va­gyonmérlegében szereplő Cita­dellát nem emelte ki a csomag­ból. Ezért a Budapest Tourist Részvénytársaság vezetői a mai napig is azon az álláspon­ton vannak, hogy a Citadella az rt. tulajdonában van. Másképpen vélekedett a Fővárosi Vagyonátadó Bizott­ság, amely első fokon a ma­gyar állam tulajdonába adta a­­tnjiem­léket. A döntés alapjául az az 1992 májusában hozott kormányrendelet szolgált, am­ely megnevezett 414/pi­iem­­­léket, amelyet nem szabad ma­gánkézbe adni. Ezek közé tar­tozott a Citadella is. A VÁB döntése ellen a Budapest Tou­rist fellebbezett. A részvénytársaság vezér­­igazgatója, Róna Iván majd­nem biztos benne, hogy a va­gyonátadó bizottság az rt. ál­láspontjának ismeretében felül­bírálja saját korábbi döntését. Ha ezt nem teszi meg, akkor a részvénytársaság vezetése bírósághoz fordul, hogy ér­vényt szerezen az igazának. A vezérigazgató ugyanakkor hozzátette: nem ragasztkodnak feltétlenül a Citadellához, megfelelő ellentételezés esetén hajlandók lemondani a tulaj­donjogról. Mivel a vagyon­mérlegben ez az építmény is szerepel, a társaság nem tudja kártérítés nélkül átadni. Ha a magyar állam úgy gondolja, hogy jobb gazdája lesz a Cita­dellának, mint a Budapest Tou­rist, akkor tárgyania kell a rész­vénytársasággal a kártérítés összegéről. Az erődítményben egyéb­ként turistaszálló, étterem, ka­szinó és night club található, amelyeket a turistaház kivéte­lével bérlők üzemeltetnek. Hogy mennyiért, az üzleti ti­tok, de a vezérigazgató szerint az öszeg nem túl magas. Az egész építmény felújításra szo­rul, ennek összege több száz millió forintot tenne ki, de a munkálatokat megkezdeni csak a műemlék-felügyelet en­gedélyével lehet. Bár a hetve­nes-nyolcvanas években a Bu­dapest Tourist is szerette volna némiképp átalakítani az épüle­tet, de ehhez a műemlék-fel­ügyelet érthető módon nem já­rult hozzá, így a várban műkö­dő turistaszállónak ma is a há­rom méter széles falakba vá­gott lőrések az ablakai. Hogy ki vette meg a Buda­pest Tourist részvényeinek het­ven százalékát - a vagyonmér­legben szereplő Citadellával együtt -, nem sikerült megtud­nunk, azt azonban elárulta a vezérigazgató, hogy a tulajdo­­s pop­lplipsji, R.CS. Iván egyéb­ként biztos benne, hogy lesz megállapodás, és a Budapest . .Jparisi meg fogja kapni a tár­saságot megillető összeget. Az állam nem fizet Más véleményen van a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet igazgatója, dr. Németh László. Ő ugyanis jogosnak tartja a vagyonátadó bizottság döntését, hiszen a Citadella vé­dett műemlék, amelyet az 1992-es kormányrendelet alap­ján nem lehet privatizálni. Amikor 1992 szeptemberében a Budapest Tourist részvényeit eladták, akkor már a rendelet érvényben volt. A társasági tör­vény valóban nem tartalmazza külön a műemlék épületeket, de ez még nem azt jeleli, hogy a Citadellát magánkézbe lehet adni. A Kincstári Vagyonkeze­lő Szervezet meg kívánja várni a vagyonátadó bizottság jog­erős döntését, addig nem szándékozik semmilyen lépést tenni az állam tulajdonjogának érvényesítése érdekében. A döntés­ után ugyanis mindkét félnek joga van jogorvoslatot kérni. Az igazgató ugyanakkor megfogalmazta, hogy amikor a Budapest Tourist részvényeit eladták, azokért valóban fize­tett az új tulajdonos, de nem valószínű, hogy ez az összeg tartalmazta a Citadella árát. Meglehetősen furcsa, hogy egy részvénytársaság ilyen módon szándékozik hozzájutni egy több száz millió forint értékű nemzeti kincshez. A kezelői jog az állami vállalat átalaku­lása során valóban vagyonérté­kű joggá vált, de ezért az rt. nem fizetett semmit, így kár­pótlást nem kérhet érte. Furcsa is lenne, ha az államnak fizet­nie kellene a saját vagyonáért. Az igazgató sajnálatosnak tartaná, ha több évig kellene pereskednie az államnak a Ci­tadelláért. Mindaddig ugyanis nem írhatnak ki pályázatot a hasznosítására, amíg a tulaj­donjog el nem dőlt. Az állam­nak nincs pénze az értékes mű­emlék felújítására, de gondos­kodni fog róla, hogy ez meg­­fújjöjténjen. Az elképzelés­­ze­­rint a Citadellát több évtizedre bérbe adnák meghatározott fel­­­. Ideiekkel a felújítás fejében. Megtudtuk, hogy már több ma­gyar és külföldi cég érdeklő­dött a Citadella bérbe vétele iránt, akik hajlandók lennének egy jelentősebb összeget fordí­tani az építmény rendbehozata­lára, és ennek fejében, a befek­tetett pénzösszegtől függően meghatározott időre bérbe megkapnák a csaknem 150 éves építményt. Amíg azonban véglegesen nem rendeződtek a tulajdoni kérdések, a vagyon­kezelő szervezet nem tud lépni. Elintézetlen ügyiratok Meglehetősen nehéz hely­zetben van a Fővárosi Kerüle­tek Földhivatala is a Citedella­­tulajdonjoga körül kialakult vi­ta miatt. Megtudtuk, hogy az eredeti tulajdoni lapon még mindig az szerepel, hogy a Várként megnevezett műemlék a magyar állam tulajdona, ke­zelője pedig a Budapest Tou­rist. Az elmúlt években azon­ban több beadvány érkezett a földhivatalhoz, amelyeket egyelőre elintézetlen ügyirat­ként, azaz széljegyként tartanak nyilván. Az egyik beadvány a Művelődési Minisztériumtól érkezett még 1991-ben, amely a védetté nyilvánítás bejegyzé­sét kérte. Ugyanilyen kérelem­mel fordult a hivatalhoz 1994- ben az Országos Műemléki Igazgatóság. A Budapest Tou­rist 1992-ben kérte a névválto­zás bejegyzését, mivel rész­vénytársasággá alakult. Az Ál­lami Vagyonügynökség 1993- ban a kezelői jog bejegyzését kérte a saját javára. Jelzálogjog bejegyzésére is érkezett egy kéretem, de hogy kitől, azt nem sikerült megtudnunk, mert ér­deklődésünk időpontjában a számítógépek leálltak. Egyébként a bejegyzésre vonatkozó kérelmeket a földhi­vatal csak akkor tudja teljesíte­ni, ha a megfelelő okiratokat csatolják az érintettek. Ha a ke­rületi földhivatal nem boldo­gul, mert nem tudja eldönteni, kinek van igaza, akkor a má­sodfokú hatósághoz, a Főváro­si Földhivatalhoz fordulhat ál­lásfoglalásért. Ha ez sem hoz­­ megoldást, a Földművelésügyi Minisztérium földügyi osztálya adhat segítséget Nem sikerült információt kapni arról, hogy az illetékes földhivatal a Cita­della ügyében kikéri-e a má­sodfokú hatóság állásfogla­lását, mivel az ügyintéző nyári szabadságát tölti. H. Ca. Milliárdos terméskár Somogyban Aszályveszély az Alföldön (Folytatás az I. oldalról) A Mezőgazdasági Terme­lők és Szövetkezők Országos Szövetségének kérésére So­mogyban is elkészült egy fel­mérés, amely a hetedik hete tartó aszály miatti terméski­esést részletezi. Az összegzés szerint a szárazság legalább másfél milliárd forintos kárt okozott a somogyi gazdasá­goknak. A tényleges kár ettől csak több tehet, ugyanis a So­mogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségében a ma­gángazdálkodók, kiskerttulaj­donosok veszteségeit nem összegezték. A jelentés szerint őszi búzából és árpából 8-10 százalékos tehet a terméski­esés. Az őszi betakarítású nö­vények tekintetében kukoricá­ból már 15­ százalékos vesz­teségre kell számítani. A vár­ható terméskiesés azonban táj­egységenként még Somogyban is eltérő. A legnagyobb károkat a közép-somogyi Homokhát­ról, Nagyatád, Marcali térségé­ből jelentettek. Nagyatádon a kukorica és a napraforgó aszálykára eléri a húsz százalé­kot, az inkei kukoricásban vi­szont 35-40 százalékos termés­kiesést állapítottak meg. A gabonák aratása közvet­lenül a befejezés előtt tart - ér­tesült lapunk földművelésügyi minisztériumi forrásból. A bú­za hozama mintegy tíz száza­lékkal marad el a gazdálkodók által becsült hektáronkénti négy és fél tonnás terméstől. Különösen alacsony a termés a kis parcellákban. A kedvezőt­len időjárás nemcsak a mennyiséget fogta vissza, ha­nem a minőséget is rontotta: a búzának csupán hatvan száza­léka alkalmas malmi feldolgo­zásra. Ha a nagy meleg au­gusztus végéig tart, az ősszel betakarítandó növényeknél is jelentős terméskiesésre kell számítani - derül ki a minisz­tériumi jelentésből. A legna­gyobb területen termelt kuko­rica pár területen válságos helyzetbe került: megkezdő­dött a levelek száradása is. Mintegy 250 ezer hektárnyi ta­vaszi szántásban akkor sem ad termést a növény, ha az idő csapadékosra fordul. Aggasztó a krumpli jövője is: a gumók növekedése megállt, a levelek száradni kezdtek. Harminc­negyven százalékos lesz a ter­méskiesés a becsült hektáron­kénti 17 ezer kilogramhoz ké­pest. A cukorrépa csak ott fej­lődik, ahol öntözni tudnak, a napraforgótányérok közepe üres. A kertészeti ágazatban folyik a zöldbab betakarítása: a hüvelyek a szárazság miatt nem tudtak jól kifejlődni. Csongrádban folyik a vörös­hagyma betakarítása: hektá­ronként 18-19 tonnát gyűjte­nek össze. A szabad földi para­dicsom betakarítása zajlik,, a minőség megfelel a várakozás­nak. A paprikát viszont az aszály nagyon meggyötörte. Mindamellett az ország piaca­in a zöldségkínálat bőséges. 11 Októberben megnyitják Kerülőút Pécs körül Kerülőút építését kezdték meg Pécs keleti kapujánál. A 6-os országutat és az abba tor­kolló 66-os számú dombóvári­­kaposvári utat a városból délre kivezető 5­7-es mohácsi, illetve 58-as harkányi utakhoz csatla­koztató úgynevezett keleti összekötő út két ütemben épül meg. A mintegy 270 millió fo­rintos beruházás első szakaszá­ban elkészül a mohácsi útra ki­vezető kerülőpálya, mely nem­csak a főváros, hanem a Ka­posvár és Dombóvár felől Mo­hács felé tartó közúti forga­lomtól is tehermentesíti majd a Dunántúl legnagyobb váro­sának túlzsúfolt kelet-nyugati közúti tengelyét. Az első sza­kaszt a tervek szerint már az idén októberben megnyitják a forgalom előtt, majd egy év múltán elkészül a városba északról bevezető, a 66-os utat a 6-os­sal összekötő városon kí­vüli kerülőszakasz is. & 11 11 Ie m *B * augusztus 10-i árfolyam ** nincs eladási árfolyama Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás DUNA* 161,7408 175,2192 19,4208­­ 21,0392 67,2598 71,4202 66,3936 71,9264 953,6167 1012,6033 76,9408 85,5192 13,5072­­ ÉJSK 106,1665 112,7335 IBUSZ 160,5277 170,8414 19,1808­ 20,5794 66,0735 70,3186 65,520 70,298 939,244 999,589 78,4738 83,5156 13,2649 14,3761 104,3454 111,0495 KONZUM 163,38 173,48 19,62­­20,84 67,27 71,43 67,02 71,16 956,20 ; 1015,34 79,93 84,87 13,63 14,47 106,19 112,75 OTP* 162,21 171,01 19,45 20,49 66,36 70,46 65,10 71,66 946,58 997,92 78,66 83,52 13,23 14,63 105,58 111,26

Next