Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-11 / 187. szám
CSÜTÖRTÖK, 1994. augusztus 11. Gazdaság Az ÁVÜ az új összevont vagyonkezelő szervezet megalakulásáig nem ír ki pályázatot a napilapok számára - így döntött tegnap a vagyonügynökség igazgatótanácsa. Az ÁVÜ ugyanis pályázattal kívánta eldönteni, hogy tenderkiíírásait a megszűnt Pesti Hírlap helyett hol jelentesse meg. Apályázat kiírásáról és elbírálásáról majd az új szervezet fog dönteni. Több bútoripari társaság privatizációjáról is döntött a testület. Eredménytelennek ■ nyilvánították a Tisza Bútor,ipari és Kereskedelmi Rt. állami tulajdonú részvénycsomagjára kiírt pályázatot. Az igazgatótanács jóváhagyta a Nagyhalászi Zsákgyár Kft. tőkeszerkezetét, ezek szerint a cégnek 140 millió forintos jegyzett tőkéje és 16 millió forintos tőketartaléka van. Hozzájárult ahhoz is, hogy a privatizációig a kft. 800 ezer forintos támogatást kapjon. Döntöttek arról is, hogy a pályázatot az elődvállalat, a Kender Juta adóskonszolidációjának eldöntése után a lehető leghamarabb ki kell írni. Pályázatot írnak ki a Budapesti Vegyipari Gépgyár Rt. 100 százalékos tulajdonára. A 251 millió forintos jegyzett tőkéjű cég tavaly 33 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A vevőnek a vételár legalább 10 százalékát kárpótlási jegyben kell teljesítenie, és az ÁVÜ biztosítja a részletfizetés lehetőségét is. Pályázatot írnak ki a Fővárosi Royal Szállodára is. A szállodát korábban a HungarHotels Rt. elődje egy kft.-be apportálta, melynek 50 százalékos tulajdonosa a Sestri CBC francia-kanadai konzorcium lett volna. A két cég közösen kívánta üzemeltetni a szállodát, ám a külföldi partner nem teljesítette a szerződésben előírt fizetési kötelezettségét. Ezért az ÁVÜ elvonta a Royal szállodát a kft .-től, és javasolta, hogy a HungarHotels indítson pert, amit azóta meg is tettek. A Royal szállodára az előzetes megkeresések után 10 pályázó jelezte vételi szándékát. X ·· AVU-döntések Hirdetési pályázat, szállodaüzlet Csak vállalkozóknak, kereskedőknek, vendéglősöknek Ma nyit a két Metro áruház Egyszerre két Metro áruház nyílik ma a fővárosban, pontosabban az egyik tízezer négyzetméteres bevásárlóközpont Budaörsön, az M 1-es, a másik a Ferencvárosban, a Gyáli úton, az M 5-ös autópálya mellett. Az érdeklődésre való tekintettel meglehetősen tumultuózus jelenetek várhatók az első napokban. Ugyanakkor talán nem túlzás azt jósolni, hogy a világ élvonalába tartozó konszern megjelenésével a hazai kereskedelemben új fejezet kezdődik, eddig ugyanis kifejezetten C+C - cash and carry, azaz „fizess és vidd” szisztémával működő kereskedelmi cég nem volt Magyarországon. Ez az értékesítési forma elsősorban a vállalkozókat, kiskereskedőket, vendéglősöket, panziósokat szolgálja ki, akik a kiskereskedelmi tételeknél egyszerre többet vásárolnak, ám mégsem olyan mennyiségben, ami már a nagykereskedelmi vagy közvetlen termelői beszerzést igényelné. A világon mindenütt bevált forma nagy előnye, hogy általában alacsonyabb árakat alkalmaz, így a viszonteladóknak is kedvező beszerzési lehetőséget jelent. Az alacsony árak titka pedig egyrészt, hogy az áruházakat, bevásárlóközpontokat a legminimálisabbra szorított költséggel működtetik, ugyanakkor az árubeszerzéskor élnek a nagy vevőket megillető előnyökkel. A Metro International Management Ag. - amelynek nyolc országban lévő 160 „cash and carry” bevásárlóközpontja évente 21 milliárd márkás forgalmat bonyolít le - tegnap sajtótékoztatón mutatta be a megnyitás előtt álló budaörsi áruházat. Az alig fél évig tartó, hárommilliárd forint értékű, hitelek felvétele nélkül megvalósított beruházást az osztrák és a német Metro szakemberei segítették, a kivitelezést azonban főként magyar vállalkozókra bízták. Az áruházak üzemeltetésére önálló, Magyarországon bejegyzett céget alapítottak, amelynek vezetői is magyar állampolgárok. Várakozásaik szerint évi mintegy tízmilliárd forintos forgalmat remélnek a két áruháztól, amelyeket azonban hamarosan újak is követnek. Kezdetben feltehetően lassítja az áruházba bejutást az, hogy a vásárlóknak előbb meg kell szerezniük a jogosultságot jelentő kártyát, amit csak váltakozói igazolványra vagy társaságoknak, cégbírósági bejegyzés alapján állítanak ki. Az áruházak megnyitását megelőzően vevőtoborzást tartottak, s ennek során már mintegy 350 ezer Metro- kártyát állítottak ki, amelyek a külföldi Metro áruházakban is érvényesek. O. S. jui tiuti üoiurt .n ^35ITeiér vevokiirtyattioiziotiiit ' J MTI-fotó - Kerekes Tamás A károsultak futhatnak a pénzük után Komlói feketebank Az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásában a komlói székhelyű T és KG Kft. olyan vállalkozásként szerepel, amely néhány, engedélyhez nem kötött pénzintézeti tevékenységet végez. A kft. azonban túllépte a törvényi kereteket, és olyan pénzintézeti tevékenységet végzett, amelyet kizárólag pénzintézet folytathat bankfelügyelet engedélyével. Mivel a bankfelügyelet megállapította, hogy a kft. jogosulatlanul betétgyűjtést végzett, ezért a hatályos jogszabályoknak megfelelően büntetőeljárást kezdeményezett a céggel szemben. A rendőrség az ügyben különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytatja a nyomozást. A kft. ügyében az Állami Bankfelügyelet nem jogosult felszámolásieljárást kezdeményezni, azon oknál fogva, hogy a bankfelügyelet csak a pénzintézetek tekintetében rendelkezik ilyen joggal. A T és KG Kft. nem pénzintézet, hanem olyan gazdasági társaság, amely a hatályos pénzintézeti törvény szerint végezhet bizonyos pénzintézeti tevékenységet. Mindezt Újlakiné dr. Szabó Ildikó, az Állami Bankfelügyelet osztályvezetője nyilatkozta az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy egyes jogi szakértők szerint a bankfelügyeletnek kellene megtennie a büntetőeljáráson kívüli első lépést az ügyben. Tulajdoni vita egy védett műemlék körül Privatizálták a Citadellát? (Folytatás az 1. oldalról) A magyar állam a több mint három hektár területű Citadellát, több iktatószám alatt, kisajátítással szerezte 1912- ben, 1922-ben és 1939-ben. Kezelője 1961 óta a Budapest Tourist, azaz a Budapesti Idegenforgalmi Vállalat, amely 1991-ben részvénytársasággá alakult. A néhány évvel korábban született társasági törvény úgy rendelkezett, hogy a társasággá alakuló állami vállalatok a tulajdonukba kapják azt a vagyont, amelynek korábban a kezelői voltak. E jogszabály alapján szerepelt a Budapest Tourist vagyonmérlegében a Citadella. A korábbi állami vállalatot 1992 szeptemberében az Állami Vagyonügynökség privatizálta. A vagyonkezelő szervezet azonban a Budapest Tourist részvényeinek csak hetven százalékával rendelkezett, mivel harminc százalék az érvényes rendelkezések alapján a belterületi földterület értékének megfelelően a fővárosi önkormányzathoz került. * A VAB másként döntött Az Állami Vagyonügynökség a privatizáció során a részvényeket értékesítette, mégpedig úgy, hogy a társaság vagyonmérlegében szereplő Citadellát nem emelte ki a csomagból. Ezért a Budapest Tourist Részvénytársaság vezetői a mai napig is azon az állásponton vannak, hogy a Citadella az rt. tulajdonában van. Másképpen vélekedett a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság, amely első fokon a magyar állam tulajdonába adta atnjiemléket. A döntés alapjául az az 1992 májusában hozott kormányrendelet szolgált, amely megnevezett 414/piiemléket, amelyet nem szabad magánkézbe adni. Ezek közé tartozott a Citadella is. A VÁB döntése ellen a Budapest Tourist fellebbezett. A részvénytársaság vezérigazgatója, Róna Iván majdnem biztos benne, hogy a vagyonátadó bizottság az rt. álláspontjának ismeretében felülbírálja saját korábbi döntését. Ha ezt nem teszi meg, akkor a részvénytársaság vezetése bírósághoz fordul, hogy érvényt szerezen az igazának. A vezérigazgató ugyanakkor hozzátette: nem ragasztkodnak feltétlenül a Citadellához, megfelelő ellentételezés esetén hajlandók lemondani a tulajdonjogról. Mivel a vagyonmérlegben ez az építmény is szerepel, a társaság nem tudja kártérítés nélkül átadni. Ha a magyar állam úgy gondolja, hogy jobb gazdája lesz a Citadellának, mint a Budapest Tourist, akkor tárgyania kell a részvénytársasággal a kártérítés összegéről. Az erődítményben egyébként turistaszálló, étterem, kaszinó és night club található, amelyeket a turistaház kivételével bérlők üzemeltetnek. Hogy mennyiért, az üzleti titok, de a vezérigazgató szerint az öszeg nem túl magas. Az egész építmény felújításra szorul, ennek összege több száz millió forintot tenne ki, de a munkálatokat megkezdeni csak a műemlék-felügyelet engedélyével lehet. Bár a hetvenes-nyolcvanas években a Budapest Tourist is szerette volna némiképp átalakítani az épületet, de ehhez a műemlék-felügyelet érthető módon nem járult hozzá, így a várban működő turistaszállónak ma is a három méter széles falakba vágott lőrések az ablakai. Hogy ki vette meg a Budapest Tourist részvényeinek hetven százalékát - a vagyonmérlegben szereplő Citadellával együtt -, nem sikerült megtudnunk, azt azonban elárulta a vezérigazgató, hogy a tulajdos poplplipsji, R.CS. Iván egyébként biztos benne, hogy lesz megállapodás, és a Budapest . .Jparisi meg fogja kapni a társaságot megillető összeget. Az állam nem fizet Más véleményen van a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet igazgatója, dr. Németh László. Ő ugyanis jogosnak tartja a vagyonátadó bizottság döntését, hiszen a Citadella védett műemlék, amelyet az 1992-es kormányrendelet alapján nem lehet privatizálni. Amikor 1992 szeptemberében a Budapest Tourist részvényeit eladták, akkor már a rendelet érvényben volt. A társasági törvény valóban nem tartalmazza külön a műemlék épületeket, de ez még nem azt jeleli, hogy a Citadellát magánkézbe lehet adni. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet meg kívánja várni a vagyonátadó bizottság jogerős döntését, addig nem szándékozik semmilyen lépést tenni az állam tulajdonjogának érvényesítése érdekében. A döntés után ugyanis mindkét félnek joga van jogorvoslatot kérni. Az igazgató ugyanakkor megfogalmazta, hogy amikor a Budapest Tourist részvényeit eladták, azokért valóban fizetett az új tulajdonos, de nem valószínű, hogy ez az összeg tartalmazta a Citadella árát. Meglehetősen furcsa, hogy egy részvénytársaság ilyen módon szándékozik hozzájutni egy több száz millió forint értékű nemzeti kincshez. A kezelői jog az állami vállalat átalakulása során valóban vagyonértékű joggá vált, de ezért az rt. nem fizetett semmit, így kárpótlást nem kérhet érte. Furcsa is lenne, ha az államnak fizetnie kellene a saját vagyonáért. Az igazgató sajnálatosnak tartaná, ha több évig kellene pereskednie az államnak a Citadelláért. Mindaddig ugyanis nem írhatnak ki pályázatot a hasznosítására, amíg a tulajdonjog el nem dőlt. Az államnak nincs pénze az értékes műemlék felújítására, de gondoskodni fog róla, hogy ez megfújjöjténjen. Az elképzelészerint a Citadellát több évtizedre bérbe adnák meghatározott fel. Ideiekkel a felújítás fejében. Megtudtuk, hogy már több magyar és külföldi cég érdeklődött a Citadella bérbe vétele iránt, akik hajlandók lennének egy jelentősebb összeget fordítani az építmény rendbehozatalára, és ennek fejében, a befektetett pénzösszegtől függően meghatározott időre bérbe megkapnák a csaknem 150 éves építményt. Amíg azonban véglegesen nem rendeződtek a tulajdoni kérdések, a vagyonkezelő szervezet nem tud lépni. Elintézetlen ügyiratok Meglehetősen nehéz helyzetben van a Fővárosi Kerületek Földhivatala is a Citedellatulajdonjoga körül kialakult vita miatt. Megtudtuk, hogy az eredeti tulajdoni lapon még mindig az szerepel, hogy a Várként megnevezett műemlék a magyar állam tulajdona, kezelője pedig a Budapest Tourist. Az elmúlt években azonban több beadvány érkezett a földhivatalhoz, amelyeket egyelőre elintézetlen ügyiratként, azaz széljegyként tartanak nyilván. Az egyik beadvány a Művelődési Minisztériumtól érkezett még 1991-ben, amely a védetté nyilvánítás bejegyzését kérte. Ugyanilyen kérelemmel fordult a hivatalhoz 1994- ben az Országos Műemléki Igazgatóság. A Budapest Tourist 1992-ben kérte a névváltozás bejegyzését, mivel részvénytársasággá alakult. Az Állami Vagyonügynökség 1993- ban a kezelői jog bejegyzését kérte a saját javára. Jelzálogjog bejegyzésére is érkezett egy kéretem, de hogy kitől, azt nem sikerült megtudnunk, mert érdeklődésünk időpontjában a számítógépek leálltak. Egyébként a bejegyzésre vonatkozó kérelmeket a földhivatal csak akkor tudja teljesíteni, ha a megfelelő okiratokat csatolják az érintettek. Ha a kerületi földhivatal nem boldogul, mert nem tudja eldönteni, kinek van igaza, akkor a másodfokú hatósághoz, a Fővárosi Földhivatalhoz fordulhat állásfoglalásért. Ha ez sem hoz megoldást, a Földművelésügyi Minisztérium földügyi osztálya adhat segítséget Nem sikerült információt kapni arról, hogy az illetékes földhivatal a Citadella ügyében kikéri-e a másodfokú hatóság állásfoglalását, mivel az ügyintéző nyári szabadságát tölti. H. Ca. Milliárdos terméskár Somogyban Aszályveszély az Alföldön (Folytatás az I. oldalról) A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének kérésére Somogyban is elkészült egy felmérés, amely a hetedik hete tartó aszály miatti terméskiesést részletezi. Az összegzés szerint a szárazság legalább másfél milliárd forintos kárt okozott a somogyi gazdaságoknak. A tényleges kár ettől csak több tehet, ugyanis a Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségében a magángazdálkodók, kiskerttulajdonosok veszteségeit nem összegezték. A jelentés szerint őszi búzából és árpából 8-10 százalékos tehet a terméskiesés. Az őszi betakarítású növények tekintetében kukoricából már 15 százalékos veszteségre kell számítani. A várható terméskiesés azonban tájegységenként még Somogyban is eltérő. A legnagyobb károkat a közép-somogyi Homokhátról, Nagyatád, Marcali térségéből jelentettek. Nagyatádon a kukorica és a napraforgó aszálykára eléri a húsz százalékot, az inkei kukoricásban viszont 35-40 százalékos terméskiesést állapítottak meg. A gabonák aratása közvetlenül a befejezés előtt tart - értesült lapunk földművelésügyi minisztériumi forrásból. A búza hozama mintegy tíz százalékkal marad el a gazdálkodók által becsült hektáronkénti négy és fél tonnás terméstől. Különösen alacsony a termés a kis parcellákban. A kedvezőtlen időjárás nemcsak a mennyiséget fogta vissza, hanem a minőséget is rontotta: a búzának csupán hatvan százaléka alkalmas malmi feldolgozásra. Ha a nagy meleg augusztus végéig tart, az ősszel betakarítandó növényeknél is jelentős terméskiesésre kell számítani - derül ki a minisztériumi jelentésből. A legnagyobb területen termelt kukorica pár területen válságos helyzetbe került: megkezdődött a levelek száradása is. Mintegy 250 ezer hektárnyi tavaszi szántásban akkor sem ad termést a növény, ha az idő csapadékosra fordul. Aggasztó a krumpli jövője is: a gumók növekedése megállt, a levelek száradni kezdtek. Harmincnegyven százalékos lesz a terméskiesés a becsült hektáronkénti 17 ezer kilogramhoz képest. A cukorrépa csak ott fejlődik, ahol öntözni tudnak, a napraforgótányérok közepe üres. A kertészeti ágazatban folyik a zöldbab betakarítása: a hüvelyek a szárazság miatt nem tudtak jól kifejlődni. Csongrádban folyik a vöröshagyma betakarítása: hektáronként 18-19 tonnát gyűjtenek össze. A szabad földi paradicsom betakarítása zajlik,, a minőség megfelel a várakozásnak. A paprikát viszont az aszály nagyon meggyötörte. Mindamellett az ország piacain a zöldségkínálat bőséges. 11 Októberben megnyitják Kerülőút Pécs körül Kerülőút építését kezdték meg Pécs keleti kapujánál. A 6-os országutat és az abba torkolló 66-os számú dombóvárikaposvári utat a városból délre kivezető 57-es mohácsi, illetve 58-as harkányi utakhoz csatlakoztató úgynevezett keleti összekötő út két ütemben épül meg. A mintegy 270 millió forintos beruházás első szakaszában elkészül a mohácsi útra kivezető kerülőpálya, mely nemcsak a főváros, hanem a Kaposvár és Dombóvár felől Mohács felé tartó közúti forgalomtól is tehermentesíti majd a Dunántúl legnagyobb városának túlzsúfolt kelet-nyugati közúti tengelyét. Az első szakaszt a tervek szerint már az idén októberben megnyitják a forgalom előtt, majd egy év múltán elkészül a városba északról bevezető, a 66-os utat a 6-ossal összekötő városon kívüli kerülőszakasz is. & 11 11 Ie m *B * augusztus 10-i árfolyam ** nincs eladási árfolyama Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás DUNA* 161,7408 175,2192 19,4208 21,0392 67,2598 71,4202 66,3936 71,9264 953,6167 1012,6033 76,9408 85,5192 13,5072 ÉJSK 106,1665 112,7335 IBUSZ 160,5277 170,8414 19,1808 20,5794 66,0735 70,3186 65,520 70,298 939,244 999,589 78,4738 83,5156 13,2649 14,3761 104,3454 111,0495 KONZUM 163,38 173,48 19,6220,84 67,27 71,43 67,02 71,16 956,20 ; 1015,34 79,93 84,87 13,63 14,47 106,19 112,75 OTP* 162,21 171,01 19,45 20,49 66,36 70,46 65,10 71,66 946,58 997,92 78,66 83,52 13,23 14,63 105,58 111,26