Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

Nemzetközi élet toma Nemzet 3 HÉTFŐ, 1994. augusztus 11 Kevesebb áldozat a zaire-i menekülttáborokban Washington megduplázza ruandai segélyszállítmányait (Folytatás az 1. oldalról) A villámlátogatás végén Balladur felvetette: Párizs adott esetben mégis hajlandó meghosszabbítani katonai ala­kulatainak jelenlétét Ruandá­ban. „Ha az akció törékennyé válik, s újabb zavargások, me­nekülthullámok alakulnak ki, az természetesen befolyásolja döntésünket” - idézte a fran­cia kormányfőt az MTI. Balla­dur azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség orszá­gainak képesnek kell lenniük a francia alakulatok helyette­sítésére, s Párizs szeretné tar­tani magát az ismertetett kivo­nási menetrendhez. Francia­ország ruandai akcióját nem gazdasági, de nem is katonai vagy stratégiai érdekek ma­gyarázták, hanem csakis hu­manitárius célok, s a francia hadsereg csodálatosan látta el feladatát - jelentette ki a kor­mányfő. Bár a kelet-zaire-i mene­külttáborokban tovább növek­szik a kolerás megbetegedések száma, a járvány azonban már kevesebb halálos áldozatot szed, mint a hét elején - közöl­ték a táborokban dolgozó orvo­sok. Komoly veszélyt jelent vi­szont az egyre inkább terjedő vérhasmegbetegedés. A halálo­zási arány azonban csökkent az ivóvízellátásnak és az orvosi kezelésnek köszönhetően. A hét végén naponta 1000-1200 ember halt meg a menekülttá­borokban, míg ez a szám né­hány nappal ezelőtt elérte a 2000-et. Az amerikai képviselőház illetékes bizottsága hozzájárult ahhoz, hogy a Clinton elnök ál­tal előterjesztett 320 millió dol­láros rendkívüli segélyből 170 milliót azonnal folyósítsanak a humanitárius akciókra. Szom­baton a brit kormány is beje­lentette, hogy 600 fős katonai alakulattal segíti a ruandai vál­ság megoldását. (pósa) Az izraeli-szíriai megegyezésről tárgyalt Mubarak és Rabin Palesztin-jordán vita Jeruzsálem miatt (Folytatás az 1. oldalról) A palesztinok az 1967-ben Izrael által megszállt Kelet- Jeruzsálemet saját reménybeli államuk fővárosának tekintik, s a Jordániának biztosított szerep elismerésében azt lát­ják, hogy más is bekapcsolód­hat majd a város végleges po­litikai jövőjéről folytatandó tárgyalásokba. „Nem értem, a PFSZ miért csap ekkora lármát" — jelen­tette ki a jeruzsálemi iszlám szent helyek őrzése körül ki­alakult vitáról a jordániai kor­mányfő. Abdesz Szalám Ma­­dzsáli hangsúlyozta, hogy Jordánia 1948 óta gyakorolja a vallási felügyeletet a muzul­mán szent helyeken, a wa­shingtoni nyilatkozat csupán ezt a­­jogát erősítette meg. A kormányfő hangoztatta, hogy Amman támogatja a paleszti­nokat jeruzsálemi jogaik visszaszerzésében. Jeruzsálemről szó lesz Christopher amerikai külügy­miniszter következő közel-ke­leti útján, amikor augusztus második hetében többek kö­zött Szaúd-Arábiába is elláto­gat. Az amerikai diplomácia vezetője Fahd királlyal arról is tárgyal, hogy miképp lehet­ne előmozdítani a szír-izraeli megbeszéléseket. Szintén Szíria és Izrael mindeddig eredménytelen tárgyalásainak előmozdításá­ról volt szó a vasárnapi egyip­tomi Tábában tartott Muba­­rak-Rabin csúcstalálkozón. Az egyiptomi elnök és az iz­raeli kormányfő megbeszélé­sétől a megfigyelők már elő­zetesen sem vártak áttörést. Mubarak tájékoztatta Rabint Asszád szíriai elnökkel egy hete folytatott megbeszélései­ről. Egyiptom várhatóan a tá­­bai találkozó után küldötteket meneszt Damaszkuszba, hogy előmozdítsa a szíriai—izraeli párbeszédet. Egy magas rangú izraeli diplomata szerint Jeruzsálem az utóbbi időben két kedvező jelzést is felfedezett Szíria magatartásában: a damaszku­szi tévé közvetítette Rabin múlt heti washingtoni beszé­dét, valamint Szíria elítélte a Buenos Aires-i és londoni ter­rorakciókat. A diplomata sze­rint Jeruzsálem kedvező gesz­tusként értékelné, ha Szíria iz­raeli újságírókat engedne be az országba. Az egyórás tárgyalást kö­vető sajtóértekezleten Muba­rak elnök azt fejtegette, hogy Szíria békét akar. Az igaz, hogy a többi arab fél előbb, ju­tott valamilyen megegyezésre Izraellel,, mint Damaszkusz, de vélhetően Szíria később alighanem nagyobb rugal­masságot fog tanúsítani - fe­jezte ki reményét az egyipto­mi államfő, aki szerint elkép­zelhető, hogy a két fél meg­egyezése még ez évben létre­jön. Az újságírók azt is fesze­gették, a hatalomra kerülése óta eltelt tizenhárom évben miért nem járt Izraelben az egyiptomi elnök. Mubarak azt hangoztatta, hogy a megfele­lő időpontban ezt megteszi, ám arra nem válaszolt, miért nem került sor eddig látogatá­sára. Rabin azt emelte ki, hogy az övé az első izraeli kor­mány, amely felajánlotta a visszavonulást a Golánról Szíriának. Azt is kifejtette, hogy az előrelépéshez szüksé­gesnek tart „közvetlen és csendes" (azaz titkos) érint­kezéseket Damaszkusszal is, úgy, mint az Egyiptom, a pa­lesztinok és Jordánia esetében is történt. (PP) ERICSSON g? Ericsson Technika MÉRNÖK­ÜZLETKÖTŐT kérésük. Az állás betöltéséhez felsőfokú műszaki végzettség, többévi kereskedelmi gyakorlat és angolnyelv-tudás szükséges. A részletes, angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzát, „GSM-N” jeligére, a hirdetés megjelenésétől számított egy héten belül juttassa el hozzánk, a következő levélcímre: Budapest, Postafiók, 154. 1475. Buenos Aires-i , merénylet Elfogták a feltételezett tettest HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az argentin rendőrség a hét végén letartóztatott egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő helyezte el a robbanóanyagot abban az autóban, amelyben el­rejtették a Buenos Aires-i zsidó központot levegőbe repítő po­kolgépet. A huszonnyolc éves, argentin állampolgárságú férfit Buenos Aires külvárosában fogták el. Argentína követeli Liba­nontól Szobhi Tufajli sejk, az egyik Hezbollah vezető kiada­tását a Buenos Aires-i zsidó központ ellen elkövetett me­rénylettel kapcsolatban. Liba­non azonban „ csak megalapo­zott bizonyítékok alapján" tesz eleget a kérésnek. Tufajli sejk, a szélsőséges síita mozgalom egyik alapítója, azt hangoztatta, hogy „emberei meggyilkolnak minden zsidót, aki Libanon földjére teszi a lábát, még akkor is, ha az egész világ békét köt Izraellel”. Tufajli szerint az isz­lám törvény elítéli a nők, gyer­mekek és öregek megölését, ezért igazságtalanság a Hezbol­­lahot vádolni az argentínai me­rénylettel. A szélsőséges moha­medán szervezet vezetői azt is hangoztatták, hogy felkészültek az esetleges izraeli támadásokra és visszavágnak majd azokért. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa még a hét végén elítélte a Buenos Aires-i és londoni ter­rortámadásokat, ám a közle­ményben nem említették, hogy a célpontok zsidó és izraeli hi­vatalok voltak. Izraeli véle­mény szerint az effajta általá­nos megfogalmazás azok me­nedéke, akik nem akarnak ha­tározottan fellépni a nemzetkö­zi békét fenyegető akciók el­len. A BT tanácskozásával egy időben iráni ellenzékiek tüntet­tek az New York-i székház előtt, azzal vádolva a teheráni vezetést, hogy az támogatja a nemzetközi terrorizmust. (p­··) ­­ Ötvenezres tüntetés Jerevánban Jerevánban több mint ötven­ezren tüntettek Levon Ter-Pet­­roszján örmény elnök politikája ellen, amely a felvonulók szerint gazdasági válságba sodorta az országot - jelentette a hét végén az ITAR-TASZSZ. A Nemzeti Demokratikus Szövetség (NND) által szervezett tüntetés békésen zajlott le. A felszólalók az ország vezetőinek lemondását, előreho­zott parlamenti választásokat és új alkotmány elfogadását köve­telték. Az örmény fővárosban le­zajlott megmozduláson Asot Manuharján, az elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója elítélte a „rendőrállam” létreho­zását, és azzal vádolta a belügy­minisztériumot, hogy bűnszö­vetkezetekkel áll kapcsolatban. Enyhére sikeredtek a genfi büntető intézkedések Milosevics békét sürget Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) Még a szerb államfő előtt, mintegy bevezetőként, Bulato­­vics montenegrói elnök foglalt állást a béketerv mellett, s ugyan­úgy, mint Lilics jugoszláv állam­fő is, ilyen értelmű választást ja­vasolt Karadzsicséknak. A szerb kormány, a pártvezetők többsé­ge, a hatalmi párt s a demokrati­kus ellenzék szintén a boszniai szerb igent szorgalmazta, egyet­értve Miloseviccsel. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy Szerbia e kérdésben egysé­ges. Csaknem annyira megosz­tott, mint a szerbség. Nem kétséges, hogy Belgrád célja a szankciók enyhítése, s ezt csakis a csökönyös boszniai szerb vezetőség megregulázásá­­val tudja elérni. A következő időszakban tehát egy kíméletlen szerb-szerb politikai harcnak le­hetünk a tanúi. Milosevics kény­szerű elhatározása, hogy nyíltan szembeszegül Karadzsicsékkal - a szerb nemzeten belüli erővi­szonyokat ismerve -, nem volt mentes a politikai kockázatválla­lástól. De a legnagyobb veszélyt a szankciók következetes betar­tása jelenti. Amíg Pale elutasítja az öthatalmi csoport javaslatát, addig nincs szankcióenyhítés, hanem - a szombati genfi mi­niszteri ülés értelmében - továb­bi szigorítás. A nemzetközi összekötő csoport (Egyesült Ál­lamok, Oroszország, Németor­szág, Nagy-Britannia és Francia­­ország) külügyminiszterei négy­órás ülésezés után a vártnál eny­hébb határozatra jutottak, amellyel azonban sikerült meg­őrizni a csoport egységét (mind a hat pontban konszenzus), ami rendkívül fontos a válságkezelés e szakaszában. Mindenesetre a határozat jóvalta visszafogot­tabb, mint Christopherék szeret­ték volna, de a legkeményebb, amit a jelenlegi helyzetben el le­hetett érni. Nem hoztak döntést az esetleges katonai akciókról. A muzulmánokat sújtó fegyver­embargó feloldásának kérdése ugyancsak kimaradt, ami nem jelenti azt, hogy később — a to­vábbi szerb elutasítás esetén - nem lesz ismét szó róla, s nem kerülhet a Biztonsági Tanács elé. De csak utolsó intézkedés­ként, miután már minden kötél szakadt. Figyelmeztetésként már most is elhangzott. Nincs kizárva azonban, hogy Clinto­­nék nem tudják sokáig vissza­tartani a kongresszust, hogy határozzon a fegyverzárlat egyoldalú megszüntetéséről, ugyanakkor Moszkva is óvato­san figyelmeztetett, az otthoni törvényhozásban is van olyan erő, amely az amerikai embar­gótörlés esetén megszavazná az egyoldalú szankciófeloldást. A genfi záróokmánynak az a lényege, hogy megszigorítják a szankciókat Szerbia (és Mon­tenegró) ellen, elsősorban a meglévők ■ megszegésének megakadályozásával. Ha a szerbek megmaradnak elutasí­tó álláspontjuk mellett, akkor az ötök egyelőre a szankciószi­­gorítást javasolják a Biztonsági Tanácsnak, de ha Pale elfogad­ja a javaslatot, akkor olyan ha­tározattervezetet terjesztenek be, amely a Szerbia elleni szankciók fokozatos felszámo­lását irányozza elő.. Tehát ismét a kockacukor és korbács módszerét alkal­mazták. (A határok hermetikus lezárása egyébként leginkább Macedóniát érintené. Mint is­meretes, ezen a határon érkezik a legtöbb tiltott szállítmány a szankcionált országba. Ha Amerika szigorúbb ellenőrzést követel, akkor Szkopje azt is elvárná, hogy Görögországot is felszólítsák a Macedónia elleni zárlat feloldására. (Szerbiát fojtogatják, s Macedóniát fojt­ják meg, írja a szkopjei Ve­b­er.) Az összekötő csoport ál­láspontjai közül rá kell még emelni azt az eltökéltséget, hogy Bosznia-Hercegovina egységes marad, megőrzik a je­lenlegi határai között, ami szer­­tefoszlatja azt a szerb reményt, hogy az úgynevezett Szerb Köztársaság csatlakozik majd Szerbiához. A miniszterek ugyanakkor felhívással fordul­tak a jugoszláv utódállamok­hoz, hogy kölcsönösen ismer­jék el egymást, ami a stabilitás egyik fontos tényezője. A bosnyákok és a horvátok nem titkolják, hogy kemé­nyebb fellépést vártak a nagy­hatalmaktól. Izetbegovic sajná­latának adott hangot a nemzet­közi közösség határozatlansá­ga miatt. Szerinte azok a szankciók, amelyekről a jövő héten tárgyal a BT, „távoliak és­ bizonytalanok". Zágráb is csak részben elégedett. Sem a horvátok, sem a bosnyákok nem bíznak­ abban, hogy ezzel - a Szerbiára gyakorolt nyo­mással - a szerbeket jobb belá­tásra lehet bírni. Kozirjev vasárnap délután Belgrádban még határozottabb lépésekre igyekezett rávenni Milosevicset.­­ Sebestyén Imre Joe Ashy tábornok (baloldalt), a NATO dél-európai légierejének parancsnoka Zágrábban tárgyalásokat folytatott a Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők vezetőivel (MTI külföldi képszolgálat — EPA ) Egységpárti ultimátum a román kormánynak BUKAREST­­ Augusztus 1-jét jelölte meg ultimátumszerűen a kormányátalakítás időpontjá­nak a Román Nemzeti Egységpárt - derül ki több román politikus nyilatkozatából. Ezek szerint múlt hét csütörtökén Nicolae Vacaroiu kormányfő fo­gadta az RNEP háromtagú küldöttségét, Ioan Gav­­ra alelnökkel az élen. A két fél áttekintette az ak­kor még csak tervezett privatizációs programot, valamint az államapparátus átszervezésével kap­csolatos elképzeléseket. Az RNEP mindkét akciót időszerűnek tartotta, helyeselte, kifogást mind­össze az ütemtervvel szemben emelt, nézete sze­rint mindkét akciót fel kellene gyorsítani. A találkozó második felében - állítják a buka­resti lapok, köztük az Evenimentul Zilei és az Őra - az RNEP által már régen esedékes kormányala­kítás kérdése állt. Az egységpártiak, akik már több ízben kértek miniszteri posztokat, rámutattak arra, hogy továbbra is érvényesnek tartják a kormányzó Szociális Demokrácia Pártjával kötött egyezséget, így augusztus elsejéig haladékot adtak Nicolae Va­­caroiunak a kormányátalakításra. Azt követelték a kormányfőtől, hogy távolítsa el csapatából azokat a minisztereket, akiknek a neve korrupciós ügyek­ben felmerült, illetve akik szakmailag nem állták meg helyüket. A lapvélemények a lista tekinteté­ben viszont alaposan eltérnek. Az Evenimentul Zi­lei szerint RNEP magának követeli a mezőgazda­­sági, a távközlési, az igazságügyi, a munkaügyi és a művelődési tárcát, míg az óra csak a mezőgazda­­ságiról és az egészségügyiről tud, de jelzi, hogy a vallások elégedetlenek a kormányfőtitkárral, Vio­rel Hresbeniuc személyével is. Egyelőre semmi jele annak, hogy a kormány­főt meghatották volna az egységpártiak érvei, kö­vetelései, és hogy szándékában állna engedni a szövetségesei felől jövő nyomásnak. Nagy a való­színűsége annak tehát, hogy az RNEP ez alkalom­mal nem annyira a miniszteri székeket célozta meg, inkább azért emlegette fel ez irányú igényeit, mivel a rövidesen megkezdődő leépítések során a már megszerzett pozíciói gyengülése ellen lépett fel. Azért harcolt, hogy a második és a harmadik vonalhoz tartozó tisztségviselői helyükön marad­janak. Hiszen ez nem jelentene mást, mint azt, hogy az új körülmények között részarányuk meg­növekedne a lefogyasztott államapparátusban. (gyarmath) Uruguay kiadja a volt nizzai polgármestert Egy uruguayi fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy kiadják Franciaországnak Jacques Médecint, Nizza volt polgármesterét, akit hazájában korrupcióval és adócsalással vádolnak. A kiadatással befeje­ző szakaszához érkezhet az el­múlt évek egyik leghíresebb franciaországi bűnpere: Méde­­cin ugyanis ismert ember volt a közéletben, 1966-tól szökéséig egyfolytában Nizza polgármes­tereként ténykedett, s ebben a minőségében valóságos „kiski­rályként" uralkodott a város­ban. 1990-ben menekült el a francia igazságszolgáltatás elől, s bár lakhelye, az uruguayi Punta del Este ismert volt a ha­tóságok előtt, francia-uruguayi kiadatási szerződés hiányában vígan élte életét. Vesztét végül egy újabb nizzai korrupciós leleplezés okozta: ez már az uruguayi ve­zetés szemében is túlment min­den határon, s így a volt polgár­mestert francia kérésre tavaly ősszel őrizetbe vették. Méde­­cin ügyvédjei jelezték, hogy fellebbezést adnak be az uru­guayi legfelsőbb bíróságon, ez azonban szakértők szerint alig­ha változtat az ítéleten, s így a volt politikust hamarosan vis­­­szaszállíthatják Franciaország­ba. Itt egyébként távollétében már lefolytattak ellene egy el­járást (egy év börtönre ítélték), s megérkezése után újabb pe­rek várhatóak. Kínai-tajvani hivatalos találkozó lesz A kínai polgárháború vége, 1949 óta most első ízben kerül sor hivatalos tárgyalásokra a kínai és a tajvani kormányzat képviselői között - jelentette az MTI. A felek már félhivata­los úton megállapodtak arról, hogy magas beosztású állami tisztviselők fognak találkozni augusztus közepén Tajpejben (Tajvan fővárosában). Bár az ellenségeskedésnek 1988-ban véget vetettek, Tajvan csak a múlt évben ment bele a félhiva­talos érintkezésbe, amely most végül eredményt hozott. Göncz Árpád Szlovéniában tölti szabadságát Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap Milan Kucan szlovén államelnök meghívásá­ra Ptujba érkezett. A magyar köztársasági elnök Szlovénia legrégibb­ városában, a Dráva partján rész vesz egy helyi kul­turális rendezvényen, majd megkezdi tíznapos szabadságát Szlovéniában. Az APA osztrák hírügynökség értesülése szerint Göncz Árpád a szlovén tenger­parton levő Tartini-villában tölti szabadságát Göncz Árpád szlo­véniai érkezéséről vasárnap a ljubljanai rádió is beszámolt A Tartini-villában időzött két hetet Vacláv Havel és felesége is. A cseh államfő és felesége a ven­déglátó Kucan elnök társaságá­ban ellátogattak Piranba és a Postojnai-barlangba.

Next