Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-22 / 248. szám

10 Magyar Nemzet Gazdaság SZOMBAT, 1994. október 22. Az ellenőrizetlen gyógynövénytől meg is lehet halni Fűben-fában - nem csak orvosság A gyógynövényforgalmazást sokan a világ hatodik legnagyobb bizniszének tartják: a sorban csak a fegyver- és a kábítószerkereskedelem, az alkohol- és a dohányüzlet, valamint a prostitúció előzi meg. Az optimista szakértő úgy véli, Magyarországon a gyógynövénypiac egyharmada zajlik legális keretek között, a pesszimista mindössze egytizedét ítéli ellenőrzöttnek. Nemrégiben statisztikai módszerekkel felmérték 600 háztartás fogyasztását, amely alapján a hazai gyógynövény- és gyógytermék-kereskedelem éves forgalmát hatmilliárd forintra becsülték. Ebből azonban mindössze kétmilliárd forint sorsa nyomon követhető. Külföldi publikációk már évekkel ezelőtt beszámoltak halálesetekről, amelyekért elsősorban a kínai gyógynövénykeverékeket tették felelőssé. Hazánkban - értesüléseink szerint - eddig 41-en estek áldozatul gyógynövénymérgezésnek. A cégek jönnek, mennek A közvélemény úgy tartja: a gyógynövények biztonságosak, mivel természetesek. Ez naiv vélekedés, csak hát maguk a termelők és a forgalmazók is gyakran hangoztatják ezt. A gyógynövényeknek, éppúgy mint a szintetikus úton előállított orvosságnak ugyanis lehetnek mellékhatásai, kontroll nélküli felhasználásuk veszélyeztetheti az egészséget A vásárló, aki a természet patikájában akar ízt találni bajára, képzett szakember helyett többnyire a szomszédasszony, a barátnő vagy a különféle női magazinok tanácsára hagyatkozik. Számos híve van a Maria Treben féle gyógyfüves könyvnek, amelynek egyes javaslatait a szakemberek kifejezetten mérgezőnek tartják. A természetes anyagokat tartalmazó készítmények iránti növekvő lakossági érdeklődésre az utóbbi években rugalmasan reagált a gyógynövény-kereskedelem. Míg 1977-ben csak öt nagyvállalat osztozkodott a területen, addig a csúcsidőben 1992-ben már nyolcvankilenc cég 1318,8 tonna gyógynövénydrogot (a gyógynövény szárított része) jelentett be hatósági minősítésre. Az elmúlt évben vizsgált 911 tonna drogot már csak negyvenegy cég jegyezte, ez azonban korántsem a üzletben látott lehetőség negatív megítélését jelenti. A terület legfőbb jellemzője az igen nagy átmenő forgalom: cégek jönnek, majd tűnnek el a süllyesztőben, utánpótlásban azonban nincs hiány. A hivatalos VII. magyar gyógyszerkönyv több mint 70 egészségügyi felhasználásra kerülő gyógynövényt említ, azaz minősít gyógyszernek. A magyar szabvány megkülönböztet MSZ 1. osztályú és MSZII. osztályú gyógynövényt. „Ez utóbbi besorolás alapvetően téves felfogásra épül. Ki látott már például másodosztályú kalmopyrint? Gyógyszerből csak egyetlen kategória van. S a gyógynövény is gyógyszer."- magyarázza Nyiredy Szabolcs professzor, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. elnök-igazgatója. A közelmúltban ezért született döntés a Magyar Szabványügyi Hivatalban, hogy a jövőben a Π. osztályú minősítést felváltja az ipari célú gyógynövény, amelyből a szakember megfelelő hatóanyagtartalmú készítményt tud előállítani. A gyakorlatban azonban egy-másfél évig is eltarthat a minősítéscsere. Mindenesetre a jelenlegi osztályozás paradoxonja, hogy a gyógyszerkönyvi jelzésű, valamint az első osztályú termék áfa-mentességet élvez, ellenben a másodosztályú már 25 százalék áfára kötelezett. Ebből következik: a csökkent hatóanyagtartalmú gyógyfű többe kerül a piacon, mint a jobb minőségű. De nem is ez a gond, inkább az, hogy a kevéssé vagy rosszul tájékoz(tat)ott vevő gyakran még a szaküzletben sem kap megfelelő eligazítást. A rendeletek értelmében, gyógynövény-értékesítéssel foglalkozó üzlet csak szakhatósági engedély és minimum gyógyszertári asszisztens vagy drogista szakképesítés birtokában nyitható. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tavaly év végi, 488 kis- és nagykereskedést érintő vizsgálata — amely során minden egyes helyszínen tapasztaltak szabálytalanságot - ugyanakkor megállapította: még a szaküzletekben sem mindenhol biztosítanak képzett (gyógyszerészasszisztens vagy drogista) alkalmazottat a nyitvatartás teljes idejére. A „fűben-fában van az orvossági szemlélet térnyerését mutatja, hogy az engedélyezett helyek mellett ajándék, sőt virágüzletekben is árusítanak gyógyhatású szereket, ahol aztán végképp csak az eladók jó szándékára hagyatkozhat a vásárló. A vevő gyanútlan A vállalkozó szakember viszont gyakran nem rendelkezik kellő kereskedelmi és vállalkozási alapismeretekkel, nincs tisztában a témakört szabályozó jogszabályokkal, ami szintén számos hiányossághoz vezet Erre utal - a vizsgálat következtetése szerint -, hogy a fogyasztói kiszerelésnél - amit általában a nagykereskedők végeznek a gyógynövényeket, az illóolajokat nem látják el az előírt feliratozással. Jellemző hiányosság, hogy pontatlanul jelölik a minőséget valamint (nyilván nem véletlen) nem tüntetik fel a forgalomba hozatali engedély számát és a felhasználhatóság lejáratának idejét A kereskedők ezen kívül többnyire tudatosan figyelmen kívül hagyják az IKM kereskedelmi listáját, amely felsorolja a drogériákban, fitotékban, natura boltokban, biopatikákban forgalmazható gyógynövények körét. Szinte kivétel nélkül mindenhol találtak olyan, a gyógyszerkönyvi pozitív listán szereplő drogokat (például szennalevél, anyalevél), amelyek árusítása kizárólag gyógyszertárakban engedélyezett, mivel helytelen felhasználásuk életveszélyes lehet A vevőnek azonban sejtelme sincs a két lista létezéséről, mindent egy helyen keres - ezért az élelmes, de a játékszabályokra fittyet hányó kereskedő abból is tart raktáron, ami elvileg tiltva van. Külön tanulmányt érdemelnének a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények körébe tartozó teakeverékek, amelyek előállítására és forgalomba hozatalára csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet adhat engedélyt. Az eljárás minimálisan egy évet vesz igénybe, amit a gyors meggazdagodásra vágyó kereskedőnek sem türelme, sem ideje nincs kivárni. Az említett ellenőrzés felügyelői számos legtöbbször bevizsgálatlan alapanyagokból kevert „csodaszerre" bukkantak. A feltalálók korlátlan fantáziájáról tanúskodik, hogy különbözőrákos megbetegedések, agydaganat, Parkinson-kór, epilepszia „gyógyítására” javallott készítmények sorát kínálják eladásra. Becslések szerint, az OGYI-engedély nélküli gyógyteakeverékek aránya a kiskereskedelmi forgalomban 20-30 százalék, a szabadpiacokon mintegy 90 százalék. A celofánban, papírzacskóban kiszerelt termékek messziről elárulják: hatóság soha nem látta tartalmukat. A jogszabály ugyanis kötelezően elírja a fényvédő (tehát át nem látszó) és aromazáró csomagolást. Az üzleten - a terület szakértőinek egybehangzó véleménye szerint - elsősorban nem a kis-, hanem a nagykereskedők kaszíroznak. A gyógynövényeket a forgalomba kerülés előtt egy 1976-os minisztertanácsi rendelet értelmében a Gyógynövény-kutató Intézetnél kell megvizsgáltatni. Ez tételenként - fajtánként maximum öt tonna, kamillánál 2,5 tonna - egyelőre ötezer forintba kerül, de az 1986 óta érvényben lévő hatósági ár előbb-utóbb ennek akár a többszörösére is nőhet. Az azonos, de különböző helyekről származó fajták vizsgálását tanácsos külön-külön elvégeztetni, ugyanis míg az egyik megkaphatja a megfelelt minősítést, addig a másik esetleg keresekedelmi forgalomra alkalmatlannak bizonyul. A felvásárló azonban nem akar megbukni az üzleten, kihasználva a terület gyenge ellenőrzöttségét egyszerű módszerhez folyamodik: a letiltott mennyiséget is értékesíti, mégpedig azzal a vizsgálati számmal, amely a pozitív minősítésről tanúskodik. A kiskereskedő, mivel a csatolt vizsgálati bizonyítvány másolata elvileg garanciát jelent számára, fenntartás nélkül átveszi az árut. A csalás csak rengeteg utánajárással bizonyítható. Az ellenőrző hatóságnak, az összes üzletet, ahol a gyanúba keveredett nagykereskedő előzőleg eladott, végig kellene talpalnia ahhoz, hogy felmérhesse, valójában mekkora mennyiség került engedély nélkül értékesítésre. Sokkal könnyebb leleplezni a pitiáner csalót, aki például a kamillára szóló érvényes bizonyítvánnyal nem kamillát, hanem kakukkfüvet vagy éppen csalánt ad el. Nem ritka, hogy a „forgalomba hozható” bejegyzést egyszerűen ráfénymásolják az elégtelen eredményről tanúskodó bizonyítványokra. A Herbária Rt. elnöke, Soproni Tamás elmondta: a tisztességes kereskedő legnagyobb vesztesége a selejt, ami általában a begyűjtött gyógynövény egyharmada. Előfordul olyan is, hogy hónapokig nem áll rendelkezésre megfelelő hatóanyagtartalmú növény, hosszú időre blokkolva egy-egy teakeverék forgalmazását. Ezt használják ki a szerencselovagok, akik a selejtet is piacra dobják, miközben megspórolják az engedélyezés díját, a csomagolóanyagot. Ezzel szemben termékeiket csak pár forinttal adják olcsóbban, mint a szabályokat betartó forgalmazó. „A fogyasztótól, nem várható el, hogy képzett legyen és meg tudja különböztetni a rosszat, a jótól. Az anarchikus állapotoknak csak az illetékes hatóságok képesek véget vetni, ők azonban emberhiány, elégtelen fizetés, egyéb fontosabbnak tűnő dolgok miatt nem túl sokat tesznek az ügy érdekében" - sorolja gondjaikat Soproni Tamás. Veszélyes kúra A gyógynövény-értékesítőknek valóban nem túl gyakran kell tartaniuk attól, hogy szabálytalanságon kapják őket. A Gyógynövénykutató Intézet több évtizede rendelkezik hatósági jogkörrel, amely a gyógynövényt forgalmazó kiskereskedések ellenőrzésére is kiterjed. Az üzletek termékeiből tehát mintát vehetnek kontroll céljára, de az ilyen-olyan piacokon, vásárokon felbukkanó gyógynövényárusokat legfeljebb a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek lenne joga igazoltatni. Egy MDF-piac ugyanis nem sorolható a kiskereskedelmi egység kategóriába A joghézaggal tisztában van az árus is, aki ha megfizette a helypénzt, védve érezheti magát. Termékeit pedig viszik mint a cukrot, habár nem sokkal olcsóbbak az üzletben kaphatóknál. A honpolgár nincs psztában azzal, milyen beláthatatlan következményei lehetnek, ha ellenőrizetlen szerekkel kúrálja magát Bizonyos származási helyek eleve veszélyesek, a közutak melletti területek növényei nehézfémmel (ólom) szennyezettek. A gyűjtés során - főleg ha laikus végzi - mérgező növények is keveredhetnek a terápiás hatású gyógyfüvek közé. Ennél is veszélyesebb, hogy egyes fajokon belül vannak gyógyhatású és mérgező növények, amelyeket egymástól csak szakember tud megkülönböztetni. „A hamisított herendi az egészségre nem káros, a gyógynövénytől azonban nem megfelelő alkalmazás esetén - a neve ellenére - meg is lehet hallni" - állítja Nyiredy professzor, aki ezért tartja nevetségesen alacsonynak a szabálytalanságért kiszabható tízezer forintos bírságot. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a gyógynövényágazat nem egy, hanem három, a Népjóléti-, az Ipari és Kereskedelmi-, valamint a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik. A terület jogi rendezetlensége miatt a GYNKI már nem folytat saját hatáskörében ellenőrzéseket, csak ha minisztériumi, vagy társhatósági felkérés érkezik. Éppen ezt nehezményezi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség: „A mi kapacitásunkkal legfeljebb évente egyszer tudok a gyógynövény-kereskedelemel foglalkozni - ez pedig nem elég a kereskedők kordában tartásához. Akármennyire is kétségesnek tűnik az eredmény, csak folyamatos ellenőrzéssel nyílik lehetőség a szabálytalanságok megfékezésére” - hangoztatja Csajági Éva, a tavalyi vizsgálat vezetője. Megoldást talán az hozna, ha - amint azt a szakma egyik ismerője javasolja - a szabályok megsértője első alkalommal 250 ezer, másodszor 500 ezer forintra lenne büntethető, harmadszor pedig, mint visszaesőt, örökre eltiltanák mindenfajta kereskedelemtől. A természet gyógyerejében hivő fogyasztó csak abban reménykedhet, ha majd meghozzák a gyógyszertörvényt, lezajlik a patikaprivatizáció, talán végre ez az ügy is fókuszba kerül. Hacsak előbb nem kerül sor tömeges gyógynövénymérgezésre... Fucskó Hajnal Fábry János rajza OTP-privatizáció • külföldről nézve Jövedelmező befektetés lehet Soros György azért függesztette fel a tárgyalásokat a magyar kormánnyal az OTP privatizációjában tervezett részvételéről, mivel nem sikerült dűlőre jutni a részvényárak kérdésében s az „állam a jelek szerint csak szavakban volt kész lemondani a pénzintézet ellenőrzéséről” - idézi a magyar származású nemzetközi tőzsdemágust az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökség a The Wall Street Journal Europe című gazdasági lap pénteken közölt írása alapján. A terjedelmes kommentár szerint Soros György visszavonulásának körülményei ékesen illusztrálják azokat a problémákat, amelyek a hazai közvélemény jelentős része által nemzeti kincsnektekintett OTP privatizációját övezik. A Pénzügyminisztérium egyik idézett tisztviselője szerint „semmi sem sürgős az OTP ügyében, fontosabb átfogóan tekinteni az egész banki szférát s rendkívüli óvatossággal kell eljárni”. Az írás megállapítja: még egy ilyen fajsúlyú nemzetközi befektető visszalépése sem jelenti azt, hogy az OTP privatizációja kudarcra van kárhoztatva. A bank körül több más esélyes kérő is jegyeskedik, egyebek mellett külföldi pénzintézetek, intézményi beruházók, de az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is kifejezte érdeklődését a kulisszák mögött. A cikk szerint független elemzők egyetértenek Soros Györggyel abban, hogy az „OTP helyzete szilárd, vezetése megfelelő s első osztályú eszköze lehet a hosszú távú jövedelmezőséggel számoló befektetéseknek”. Súlyos egészségkárosodás miatt leállították a csabai öntödét A békéscsabai öntöde hatvanegy dolgozójának állása vált bizonytalanná, miután egészségük bizonyosan károsodott. A levegő szennyezettsége és a dolgozók vérében kimutatott mérgek miatt állította le az öntést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei szervezete. A békéscsabai öntöde megbízásából az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai végeztek átfogó ellenőrzést, s a levegőben az elfogadható határt túllépő szén-monoxid-tartalmat, a megvizsgált tizenhét dolgozó közül tíznek a vérében pedig - a karboxi-hemoglobin koncentrációt mérve - súlyos károsodást észleltek. A laboratóriumi értékelést követően állíttatta le az öntést a gyárban a munkabiztonsági felügyelőség. Az MTI híradása szerint az öntöde dolgozói egyelőre péntektől a kiegészítő tevékenységet látják el: tisztítják, forgácsolják az öntvényeket. A békéscsabai öntöde elsősorban vízügyi, csatorna- és kábelösszekötő öntvényeket gyárt változó eredményességgel. Nyírségi fények Fejlesztés EU-támogatással Az Európai Unió Phare-támogatásával indítja meg a Nyírség felzárkóztatását szolgáló beruházási programot az a fejlesztési közalapítvány, amelyet a kormány és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés augusztusban hozott létre. Ezt Róka László, a közalapítvány fejlesztési ügynökségének igazgatója jelentette be pénteken nyíregyházi sajtótájékoztatóján. Az MTI beszámolója szerint Az idén 115 millió forintot használhatnak fel a térségben befektetők a fejlesz- tések megkezdéséhez. A támogatást pályázat útjára nyerhetik el elsősorban külföldi tőkét vonzó befektetések ösztönzésére, mezőgazdasági élelmiszerfeldolgozó üzemek korszerűsítésére, idegenforgalmi fejlesztésekre, illetve a határ menti, a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére. A november 24-éig sikeresen pályázókkal decemberben kötik meg a szerződést, s a pénzt is megkapják a vállalt feladatok eléréséhez. Jövőre az Európai Unió további 130 millió forint segéllyel segít Az elképzelések szerint akkorra már az,új területfejlesztési törvény alapján—a közalapítvány rendelkezésére állnak a beruházásokra szánt központi támogatások is. JUBILEUMI KAMATEMELÉS! ·· _ / Az 5 éves REALLÍZING KÖTVÉNY bizonyította, hogy az Ön legmegbízhatóbb értékpapírja. Az első 3 hónapra is évi 22%, a 91. naptól már 23 % és minden további 90 nap után újabb 1-1 %! BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ! A kötvényt állandóan forgalmazzák: Realbank Bp. VI., Andrássy út 124. Tatabánya, Mártírok útja 81/B. Pécs, Király u. 75. Bp. V., Semmelweis u. 4. Eger, Széchenyi u. 14. Debrecen, Piac u. 18. Dabas, Vörösmarty u. 10. és az EXPRESS UTAZÁSI IRODÁK!