Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-22 / 248. szám

Gazdaság 10 MagjarNemzeí SZOMBAT, 1994. október 22. Az ellenőrizetlen gyógynövénytől meg is lehet halni Fűben-fában - nem csali orvosság OTP-privatizáció — külföldről nézve Jövedelmező befektetés lehet A gyógynövényforgalma­zást sokan a világ hatodik legnagyobb bizniszének tartják: a sorban csak a fegyver- és a kábítószer­­kereskedelem, az alkohol- és a dohány üzlet, valamint a prostitúció előzi meg. Az optimista szakértő úgy vé­li, Magyarországon a gyógynövénypiac egyhar­­mada zajlik legális keretek között, a pesszimista mindössze egytizedét ítéli ellenőrzöttnek. Nemrégi­ben statisztikai módsze­rekkel felmérték 600 ház­tartás fogyasztását, amely alapján a hazai gyógynö­vény- és gyógytermék-ke­­reskedelem éves forgal­mát hatmilliárd forintra becsülték. Ebből azonban mindössze kétmilliárd fo­rint sorsa nyomon követ­hető. Külföldi publikációk már évekkel ezelőtt beszámoltak halálesetekről, amelyekért el­sősorban a kínai gyógynö­vénykeverékeket tették fele­lőssé. Hazánkban - értesülé­seink szerint - eddig 41-en es­tek áldozatul gyógynövény­mérgezésnek. A cégek jönnek, mennek A közvélemény úgy tartja: a gyógynövények biztonságosak, mivel természetesek. Ez naiv vélekedés, csakhát maguk a ter­melők és a forgalmazók is gyakran hangoztatják ezt. A gyógynövényeknek, éppúgy mint a szintetikus úton előállí­tott orvosságnak ugyanis lehet­nek mellékhatásai, kontroll nél­küli felhasználásuk veszélyez­tetheti az egészséget A vásárló, aki a természet patikájában akar írt találni bajára, képzett szak­ember helyett többnyire a szom­szédasszony, a barátnő vagy a különféle női magazinok taná­csára hagyatkozik. Számos híve van a Maria Treben féle gyógy­­füves könyvnek, amelynek egyes javallatait a szakemberek kifejezetten mérgezőnek tartják. A természetes anyagokat tartalmazó készítmények iránti növekvő lakossági érdeklődés­re az utóbbi években rugalma­san reagált a gyógynövény-ke­reskedelem. Míg 1977-ben csak öt nagyvállalat osztozko­dott a területen, addig a csúcsi­dőben 1992-ben már nyolcvan­kilenc cég 1318,8 tonna gyógy­növénydrogot (a gyógynövény szárított része) jelentett be ha­tósági minősítésre. Az elmúlt évben vizsgált 911 tonna dro­got már csak negyvenegy cég jegyezte, ez azonban koránt­sem a üzletben látott lehetőség negatív megítélését jelenti. A terület legfőbb jellemzője az igen nagy átmenő forgalom: cégek jönnek, majd tűnnek el a süllyesztőben, utánpótlásban azonban nincs hiány. A hivatalos VII. magyar gyógyszerkönyv több mint 70 egészségügyi felhasználásra ke­rülő gyógynövényt említ, azaz minősít gyógyszernek. A ma­gyar szabvány megkülönböztet MSZ 1. osztályú és MSZII. osz­tályú gyógynövényt. „Ez utóbbi besorolás alapvetően téves fel­fogásra épül. Ki látott már pél­dául másodosztályú kalmopy­­rint? Gyógyszerből csak egyet­len kategória van. S a gyógynö­vény is gyógyszer."- magyaráz­za Nyiredy Szabolcs professzor, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. elnök-igazgatója. A közelmúltban ezért szüle­tett döntés a Magyar Szabvá­­nyügyi Hivatalban, hogy a jövő­ben a Π. osztályú minősítést fel­váltja az ipari célú gyógynö­vény, amelyből a szakember megfelelő hatóanyagtartalmú készítményt tud előállítani. A gyakorlatban azonban egy-más­­fél évig is eltarthat a minősítés­csere. Mindenesetre a jelenlegi osztályozás paradoxonja, hogy a gyógyszerkönyvi jelzésű, vala­mint az első osztályú termék áfa-mentességet élvez, ellenben a másodosztályú már 25 száza­lék áfára kötelezett. Ebből kö­vetkezik: a csőkként hatóanyag­­tartalmú gyógyfű többe kerül a piacon, mint a jobb minőségű. De nem is ez a gond, inkább az, hogy a kevéssé vagy rosszul tájékoz(tat)ott vevő gyakran még a szaküzletben sem kap megfelelő eligazítást. A rendeletek értelmében, gyógynövény-értékesítéssel foglalkozó üzlet csak szakha­tósági engedély és minimum gyógyszertári asszisztens vagy drogista szakképesítés birto­kában nyitható. A Fogyasztó­védelmi Főfelügyelőség tavaly év végi, 488 kis- és nagykeres­kedést érintő vizsgálata — amely során minden egyes helyszínen tapasztaltak sza­bálytalanságot - ugyanakkor megállapította: még a szaküz­letekben sem mindenhol bizto­sítanak képzett (gyógyszerész­asszisztens vagy drogista) al­kalmazottat a nyitvatartás tel­jes idejére. A „fűben-fában van az orvosság” szemlélet tér­nyerését mutatja, hogy az en­gedélyezett helyek mellett ajándék, sőt virágüzletekben is árusítanak gyógyhatású szere­ket, ahol aztán végképp csak az eladók jó szándékára ha­gyatkozhat a vásárló. A vevő gyanútlan A vállalkozó szakember vi­szont gyakran nem rendelkezik kellő kereskedelmi és vállalko­zási alapismeretekkel, nincs tisztában a témakört szabályozó jogszabályokkal, ami szintén számos hiányossághoz vezet Erre utal - a vizsgálat következ­tetése szerint -, hogy a fogyasz­tói kiszerelésnél - amit általában a nagykereskedők végeznek - a gyógynövényeket, az illóolajo­kat nem látják el az előírt felira­tozással. Jellemző hiányosság, hogy pontatlanul jelölik a minő­séget valamint (nyilván nem véletlen) nem tüntetik fel a for­galomba hozatali engedély szá­mát és a felhasználhatóság lejá­ratának idejét A kereskedők ezen kívül többnyire tudatosan figyelmen kívül hagyják az IKM kereskedelmi listáját, amely felsorolja a drogériákban, fitotékban, natura boltokban, biopatikákban forgalmazható gyógynövények körét. Szinte kivétel nélkül mindenhol talál­tak olyan, a gyógyszerkönyvi pozitív listán szereplő drogokat (például szennalevél, anyale­vél), amelyek árusítása kizáró­lag gyógyszertárakban engedé­lyezett, mivel helytelen felhasz­nálásuk életveszélyes lehet A vevőnek azonban sejtelme sincs a két lista létezéséről, mindent egy helyen keres - ezért az élel­mes, de a játékszabályokra fittyet hányó kereskedő abból is tart raktáron, ami elvileg tiltva van. Külön tanulmányt érde­melnének a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készít­mények körébe tartozó teake­verékek, amelyek előállítására és forgalomba hozatalára csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet adhat engedélyt. Az el­járás minimálisan egy évet vesz igénybe, amit a gyors meggazdagodásra vágyó ke­reskedőnek sem türelme, sem ideje nincs kivárni. Az említett ellenőrzés felügyelői számos - legtöbbször bevizsgálatlan alapanyagokból kevert ­­„csodaszerre" bukkantak. A feltalálók korlátlan fantáziájá­ról tanúskodik, hogy különbö­ző -rákos megbetegedések, agydaganat, Parkinson-kór, epilepszia „gyógyítására” ja­vallott készítmények sorát kí­nálják eladásra. Becslések szerint, az OGYI-engedély nélküli gyógyteakevérékek aránya a kiskereskedelmi for­galomban 20-30 százalék, a szabadpiacokon mintegy 90 százalék. A celofánban, papírzacskóban kiszerelt ter­mékek messziről elárulják: hatóság soha nem látta tartal­mukat. A jogszabály ugyanis kötelezően elírja a fényvédő (tehát át nem látszó) és aro­mazáró csomagolást. Az üzleten — a terület sza­kértőinek egybehangzó vélemé­nye szerint - elsősorban nem a kis-, hanem a nagykereskedők kaszíroznak. A gyógynövénye­ket a forgalomba kerülés előtt egy 1976-os minisztertanácsi rendelet értelmében a Gyógy­növény-kutató Intézetnél kell megvizsgáltatni. Ez tételenként - fajtánként maximum öt tonna, kamillánál 2,5 tonna - egyelőre ötezer forintba kerül, de az 1986 óta érvényben lévő ható­sági ár előbb-utóbb ennek akár a többszörösére is nőhet. Az azonos, de különböző helyekről származó fajták vizsgálását ta­nácsos külön-külön elvégeztet­ni, ugyanis míg az egyik meg­kaphatja a megfelelt minősítést, addig a másik esetleg kereseke­­delmi forgalomra alkalmatlan­nak bizonyul. A felvásárló azonban nem akar megbukni az üzleten, kihasználva a terület gyenge ellenőrzöttségét egysze­rű módszerhez folyamodik: a letiltott mennyiséget is értékesí­ti, mégpedig azzal a vizsgálati számmal, amely a pozitív minő­sítésről tanúskodik. A kiskeres­kedő, mivel a csatolt vizsgálati bizonyítvány másolata elvileg garanciát jelent számára, fenn­tartás nélkül átveszi az árut. A csalás csak rengeteg utánajárás­sal bizonyítható. Az ellenőrző hatóságnak: az összes üzletet, ahol a gyanúba keveredett nagykereskedő előzőleg el­adott, végig kellene talpalnia ahhoz, hogy felmérhesse, való­jában mekkora mennyiség ke­rült engedély nélkül értékesítés­re. Sokkal könnyebb leleplezni a pitiáner csalót, aki például a kamillára szóló érvényes bizo­nyítvánnyal nem kamillát, ha­nem kakukkfüvet vagy éppen csalánt ad el. Nem ritka, hogy a „forgalomba hozható” bejegy­zést egyszerűan ráfénymásolják az elégtelen eredményről tanús­kodó bizonyítványokra. A Herbária Rt. elnöke, Sop­roni Tamás elmondta: a tisztes­séges kereskedő legnagyobb vesztesége a selejt, ami általá­ban a begyűjtött gyógynövény egyharmada. Előfordul olyan is, hogy hónapokig nem áll rendel­kezésre megfelelő hatóanyag­tartalmú növény, hosszú időre blokkolva egy-egy teakeverék forgalmazását. Ezt használják ki a szerencselovagok, akik a selej­­tet is piacra dobják, miközben megspórolják az engedélyezés díját, a csomagolóanyagot. Ez­zel szemben termékeiket csak pár forinttal adják olcsóbban, mint a szabályokat betartó for­galmazó. „A fogyasztótól, nem várható el, hogy képzett legyen és meg tudja különböztetni a rosszat, a jótól. Az anarhikus állapotoknak csak az illetékes hatóságok képesek véget vetni, ők azonban emberhiány, elégte­len fizetés, egyéb fontosabbnak tűnő dolgok miatt nem túl sokat tesznek az ügy érdekében" - so­rolja gondjaikat Soproni Tamás. Veszélyes kúra A gyógynövény-értékesí­tőknek valóban nem túl gyakran kell tartaniuk attól, hogy sza­bálytalanságon kapják őket. A Gyógynövénykutató Intézet több évtizede rendelkezik ható­sági jogkörrel, amely a gyógy­növényt forgalmazó kiskereske­dések ellenőrzésére is kiteljed. Az üzletek termékeiből tehát mintát vehetnek kontroll céljá­ra, de az ilyen-olyan piacokon, vásárokon felbukkanó gyógy­növényárusokat legfeljebb a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ségnek lenne joga igazoltatni. Egy MDF-piac ugyanis nem so­rolható a kiskereskedelmi egy­ség kategóriába A joghézaggal tisztában van az árus is, aki ha megfizette a helypénzt, védve érezheti magát. Termékeit pe­dig viszik mint a cukrot, habár nem sokkal olcsóbbak az üzlet­ben kaphatóknál. A honpolgár nincs psztában azzal, milyen beláthatatlan követ­kezményei lehetnek, ha ellenőri­zetlen szerekkel kúrálja magát Bizonyos származási helyek ele­ve veszélyesek, a közutak mellet­ti területek növényei nehézfém­mel (ólom!) szennyezettek. A gyűjtés során - főleg ha laikus végzi - mérgező növények is ke­veredhetnek a terápiás hatású gyógyfuvek közé. Ennél is veszé­lyesebb, hogy egyes fajokon be­lül vannak gyógyhatású és mér­gező növények, amelyeket egy­mástól csak szakember tud meg­különböztetni. „A hamisított he­rendi az egészségre nem káros, a gyógynövénytől azonban nem megfelelő alkalmazás esetén - a neve ellenére - meg is lehet hall­­ni" - állítja Nyiredy professzor, aki ezért tartja nevetségesen ala­csonynak a szabálytalanságért ki­szabható tízezer forintos bírságot. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a gyógynövényágazat nem egy, hanem három, a Népjóléti-, az Ipari és Keres­kedelmi-, valamint a Földmű­velésügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozik. A terület jogi rendezetlensége miatt a GYNKI már nem folytat saját hatáskörében ellenőrzéseket, csak ha minisztériumi, vagy társhatósági felkérés érkezik. Éppen ezt nehezményezi a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség: „A mi kapacitásunkkal legfeljebb évente egyszer tu­­duk a gyógynövény-kereskede­­lemel foglalkozni - ez pedig nem elég a kereskedők kordá­ban tartásához. Akármennyire is kétségesnek tűnik az ered­mény, csak folyamatos ellenőr­zéssel nyílik lehetőség a sza­bálytalanságok megfékezésé­re” - hangoztatja Csajági Éva, a tavalyi vizsgálat vezetője. Megoldást talán az hozna, ha - amint azt a szakma egyik ismerője javasolja - a szabá­lyok megsértője első alkalom­mal 250 ezer, másodszor 500 ezer forintra lenne büntethető, harmadszor pedig, mint vissza­esőt, örökre eltiltanák minden­fajta kereskedelemtől. A természet gyógyerejében hivő fogyasztó csak abban re­ménykedhet, ha majd meghoz­­zák a gyógyszertörvényt, lezajlik a patikaprivatizáció, talán végre ez az ügy is fókuszba kerül. Ha­csak előbb nem kerül sor töme­ges gyógynövénymérgezésre... Fucskó Hajnal Soros György azért füg­gesztette fel a tárgyalásokat a magyar kormánnyal az OTP privatizációjában tervezett részvételéről, mivel nem sike­rült dűlőre jutni a részvény­árak kérdésében s az „állam a jelek szerint csak szavakban volt kész lemondani a pénzin­tézet ellenőrzéséről” - idézi a magyar származású nemzetkö­zi tőzsdemágust az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynök­ség a The Wall Street Journal Europe című gazdasági lap pénteken közölt írása alapján. A terjedelmes kommentár sze­A békéscsabai öntöde hat­vanegy dolgozójának állása vált bizonytalanná, miután egészsé­gük bizonyosan károsodott. A levegő szennyezettsége és a dolgozók vérében kimutatott mérgek miatt állította le az ön­tést az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Főfelügye­lőség megyei szervezete. A bé­késcsabai öntöde megbízásából rint Soros György visszavonu­lásának körülményei ékesen il­lusztrálják azokat a problémá­kat, amelyek a hazai közvéle­mény jelentős része által nem­zeti kincsnek .tekintett OTP privatizációját övezik. A Pénz­ügyminisztérium egyik idézett tisztviselője szerint „semmi sem sürgős az OTP ügyében, fontosabb átfogóan tekinteni az egész banki szférát s rendkí­vüli óvatossággal kell eljárni”. Az írás megállapítja: még egy ilyen fajsúlyú nemzetközi be­fektető visszalépése sem jelen­ti azt, hogy az OTP privatizá­az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munka­társai végeztek átfogó ellenőr­zést, s a levegőben az elfogad­ható határt túllépő szén-mono­­xid-tartalmat, a megvizsgált ti­zenhét dolgozó közül tíznek a vérében pedig - a karboxi-he­­moglobin koncentrációt mérve - súlyos károsodást észleltek. A laboratóriumi értékelést követő­ciőja kudarcra van kárhoztat­va. A bank körül tö|jb más esélyes kérő is legyeskedik, egyebek mellett külföldi pénz­intézetek, intézményi beruhá­zók, de az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) i$ kifejezte érdeklődését a ku­lisszák mögött. A cikk szerint független elemzők egyetértőnek Soros Györggyel abban, hogy . az „OTP helyzete szilárd, vezeté­se megfelelő s első osztályú eszköze lehet a hosszú távú jö­vedelmezőséggel számoló be­fektetéseknek”. en állíttatta le az öntést a gyár­ban a munkabiztonsági felügye­lőség. Az MTI híradása szerint az öntöde dolgozói egyelőre péntektől a kiegészítő tevé­kenységet látják el: tisztítják, forgácsolják az öntvényeket. A békéscsabai öntöde elsősorban vízügyi, csatorna- és kábel­összekötő öntvényeket gyárt változó eredményességgel. Nyírségi fények Fejlesztés EU-támogatással Az Európai Unió Phare-támogatásával indítja meg a Nyírség felzárkóztatását szolgáló beruházá­si programot az a fejlesztési közalapítvány, ame­lyet a kormány és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Ónkormányzati Közgyűlés augusztusban ho­zott létre. Ezt Róka László, a közalapítvány fej­lesztési ügynökségének igazgatója jelentette be pénteken nyíregyházi sajtótájékoztatóján. Az MTI beszámolója szerint Az idén 115 millió forintot használhatnak fel a térségben befektetők a fejlesz-. tések megkezdéséhez. A támogatást pályázat útjárt' nyerhetik el elsősorban külföldi tőkét vonzó befek­tetések ösztönzésére, mezőgazdasági élelmiszer­feldolgozó üzemek korszerűsítésére, idegenforgal­mi fejlesztésekre, illetve a határ menti, a szomszé­dos országokkal való gazdasági kapcsolatok erősí­tésére. A november 24-éig sikeresen pályázókkal decemberben kötik meg a szerződést, s a pénzt is megkapják a vállalt feladatok eléréséhez. Jövőre az Európai Unió további 130 millió forint segéllyel segít Az elképzelések szerint akkorra.már - az,új területfejlesztési törvény alapján—a közalapítvány rendelkezésére állnak a beruházásokra szánt köz­ponti támogatások is. JUBILEUMI KAMATEMELÉS! ·· _ / Az 5 éves REALLIZING KÖTVÉNY bizonyította, hogy az Ön legmegbízhatóbb értékpapírja. Az első 3 hónapra is évi 22%, a 91. naptól már 23 % és minden további 90 nap után újabb 1-1 %! BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ! A kötvényt állandóan forgalmazzák: »ealbank Bp. VI., Andrássy út 124. Tatabánya, Mártírok útja 81/B. Pécs, Király u. 75, Bp. V., Semmelweis u. 4. Eger, Széchenyi u. J4. Debrecen, Piac u. 18. Dabas, Vörösmarty u. 10. és az EXPRESS UTAZÁSI IRODÁK! Fábry János rajza Súlyos egészségkárosodás miatt Leállították a csabai öntödét

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék