Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-28 / 253. szám

PÉNTEK, 1994. október 28. Nemzetközi élet Magnemzet 3 Jelcin hathatós segítségével Az orosz kormány túlélte a bizalmatlansági indítványt (Folytatás az 1. oldalról) Az eddigi „mérsékelt" pénzügyi politika kimentette tartalékait, ezért módosítani kell azzal a céllal, hogy „újabb nagy lépést” tehessünk a reformok terén - jelentette ki az állami duma előtt Csernomirgyin, és az 1995-ös költségvetést beterjesztve „a legszigorúbb takarékosságra” szólította fel a képviselőt Egyebek mellett azzal érvelt, hogy az idei államháztartási tervek - mindenekelőtt ami a bevételi oldalt illeti - nem teljesültek, amiből most le kell vonni a tanulságokat. Az ellenzék által az utóbbi napokban felkorbácsolt kormányellenes hangulatban Csernomirgyin nem volt rest önkritikát gyakorolni, és nem tagadta a kabinet felelősségét a túlköltekezésben, de utalt arra is, hogy a parlament a maga részéről jóváhagyta az irreálisnak bizonyult büdzsét. A gazdasági válságból való kiútról beszélve a miniszterelnök némiképp kiszélesítve a problémát, három alapfeltételt említett: a pénzügyi stabilizációt, a magánbefektetések gyarapodását és a jogrend megszilárdítását. Mint kiemelte, a kormány közép távú programja az egyik legfontosabb feladatnak tekinti az „erős állam” az „olcsó és hatékony” közigazgatás megteremtését, valamint a bűnözés elleni harcot. Csernomirgyin szerint a jövő évi költségvetés nem egyszerűen a „túlélésre" irányul, hanem le kívánja fektetni a gazdasági fellendülés alapjait is. Mint rámutatott, 1996 már a depresszióból történő kilábalás éve lehet, 1997 pedig már az „aktív politikai és gazdasági növekedésé". A Csernomirgyin expozéját követő vitát elsősorban az érzelmek, a túlpolitizáltság, és a kevéssé konkrét javaslatok jellemezték. Vlagyimir Zsirinovszkij például távozásra buzdította a minisztereket, modván, hogy máskülönben jövőre „letartóztatják” őket, de hasonló szellemben foglalt állást Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt vezére is, aki mindazonáltal a hangsúlyt a gazdaságpolitika megváltoztatására helyezte. Nem sokon múlott, hogy a napirendre tűzött bizalmatlansági indítványt az állami duma nem fogadta el, jóllehet, amikor kitudódott, hogy Jelcin leváltotta Viktor Hrisztin mezőgazdasági minisztert, és helyére Alekszandr Lazarcsukot nevezte ki, világossá vált, hogy az Agrárpártot ezzel legalábbis egy időre sikerült leszerelni A honatyák mintegy 43 százaléka voksolt igennel, ám ami különösen érdekes, szembetűnt a tartózkodók magas aránya, úgy hogy végül is a Csernomirgyin-kormány a képviselőtestület mindössze 11 százalékának támogatását tudhatja maga mögött, ennyien szavaztak csütörtökön nemmel. A miniszterelnök ennek ellenére kijelentette, hogy ezután a kabinet határozottabban cselekedhet. Csernomirgyin ugyanakkor megjegyezte, hogy további személycserék is várhatók, a részleteket azonban nem volt hajlandó felfedni. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy Jelcin többek közt Jelin belügyminiszter menesztését is fontolgatja. (vnda) Horvát-krajinai tárgyalások kezdődtek ÚJVIDÉK - Horvát-krajinai tárgyalások kezdődtek csütörtökön Zágrábban az ENSZ- erők repülőtéri épületében, zárt ajtók mögött. A horvát küldöttséget Hrvoje Sarinic, a szerbet pedig Boriszlav Mikelics krajinai „kormányfő” vezette. A tárgyalásokon Lord David Own és Thorvald Stoltenberg elnökölt, s jelen voltak még az úgynevezett mini összekötő csoport tagjai, köztük Peter Galbraith amerikai nagykövet. A mostani tárgyalások napirendjén a bejelentés szerint a gazdasági együttműködés témái szerepeltek, ám biztosan a már elkészült béketerv van a figyelem középpontjában. A javasolt terv szerint Zágráb formálisan visszakapja szuverenitását területei felett, ezt azonban egy horvátországi szerb állam („állam az államban”) létrejöttének elfogadásával és Jugoszlávia elismerésével kell viszonoznia. Nem valószínű azonban, hogy erre a tervre Zágráb és Knin rögtön igent mond, hiszen egyiknek sem felel meg. A békeértekezlet társelnökei egyébként még szerdán este Zágrábba utaztak, s a programtól eltérően aznap találkoztak Tudjman horvát elnökkel. A tárgyalások témája ugyanaz volt, mint a Miloseviccsel folytatott megbeszéléseké: az átfogó horvát-szerb kapcsolatok, ezek keretében pedig a krajinai kérdés rendezése. Az elnöki kabinetek által kiadott közlemények azonban nem ugyanarra helyezik a hangsúlyt. A zágrábi szerint a megszállt területek visszaintegrálásának lehetőségéről volt szó, valamint a horvát-krajinai tárgyalásokról. A zágrábbi találkozóval egyidejűleg Milan Martics krajinai „államfő” levelet küldött Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak, amelyben figyelmeztet a horvát-szerb kérdés iránti ENSZ- politika esetleges megváltozásának veszélyes következményeire. Helytelenítette, hogy - a Vanje-tervtől eltérve - a Krajinai szerb Köztársaság területét megszállt övezetnek tekintsék. A nyugat-boszniai Bihacnál közben folytatódik a bosnyák előrenyomulás. Független források szerint is a két és fél éve tartó háború legsikeresebb bosnyák hadműveletei folynak a térségben. A kormányerők jelentős területeket foglaltak el, nagy mennyiségű fegyvert és más felszerelést zsákmányoltak. Maga a SRNA, a boszniai szerbek hírügynöksége is beismerte, hogy a muzulmánok „bizonyos sikereket” értek el. (Sebestyén) Szomszédok, kisebbségek A Friedrich Ebert Alapítvány rendezvénye (Munkatársunktól) Magyarország, szomszédok, kisebbségek címmel politikai vitafórumot tartottak csütörtökön este a Friedrich Ebert Alapítvány rendezésében, ahol a kormány részéről Tabajdi Csaba politikai államtitkár, az ellenzéki oldalról Csapody Miklós parlamenti képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja volt jelen. Csapody Miklós kifejtette: helyesnek tartja, hogy a nemzeti érdekek védelme szempontjából az új kormány az ország biztonságára fekteti a hangsúlyt, s a többi külpolitikai feladatot ennek rendeli alá. Hozzátette: az új kormány külpolitikáját nem lehet megítélni az elmúlt száz nap alapján. A szomszédokkal való kapcsolattartást illetően nem volt áttörés. Ez - tette hozzá - elsősorban a magyarellenes román, szlovák politikai köröknek köszönhető. Tabajdi Csaba a kormány külpolitikáját vázolva rámutatott: elengedhetetlen az európai integráció, másrészt normalizálni kell a szomszédokkal való viszonyunkat, harmadrészt hangsúlyt kell fektetni a határon túli magyarok védelmére. A kérdés már csak az, tette hozzá, hogy a mellérendelő viszonyt kell alkalmazni, vagy az európai integrációnak kell alávetni a másik két fő irányt. Tabajdi szerint mellérendelő viszonyt kell kialakítani. Az államtitkár arról is szólt, a nemzeti kérdésekben illetékes nyugati szerveknek nemcsak a magyar kormányra kellene nyomást gyakorolniuk, hanem a szomszédainkra is, annak érdekében, hogy ők is megfelelő kisebbségpolitikát folytassanak. Ismertté kell tenni a magyar adófizetők előtt, hogy a határon túli magyarságra fordított támogatás a költségvetésnek mindössze 0,67 ezred része. (fazekas-rock) Szarajevó és Zágráb Léotard villámlátogatásai (Párizsi tudósítónktól) Csütörtökön rövid látogatásra Szarajevóba utazott Léotard francia védelmi miniszter, aki pénteken Zágrábban, az ex-Jugoszláviában állomásozó ENSZ- erők francia nemzetiségű főparancsnokával tárgyal. A szarajevói villámlátogatást a francia hadügyek gazdája fölhasználta arra, hogy találkozzék az ott szolgálatot teljesítő francia egységekkel. Párizs mindig is nagy figyelemmel kísérte a délszláv válságot, aminek egyik fontos oka abban rejlik, hogy az SZVSZ-kéksapkások kötelékébe Franciaország vezényelte a legnagyobb kontingenst, mintegy hétezer katonát. Léotard egyik legutóbbi nyilatkozatában embertelennek nevezte a bosnyák főváros köré vont, immár 30 hónapja meglévő ostromgyűrűt, különös tekintettel a közeledő télre, és aláhúzta a francia egységek jelentős szerepét abban, hogy Szarajevó 380 ezer lakosa túlélje, átvészelje a polgárháborút. A mostai délszláv látogatás hátteréhez azonban hozzátartozik az ENSZ és a NATO vitája. A NATO azt szeretné, hogy gyakorlatilag előzetes figyelmeztetés nélkül az eddiginél hatékonyabban mérjenek csapásokat a boszniai szerb állásokra, ha a szerbek megsértik az ENSZ előírásait. Míg a világszervezet nem nézi jó szemmel e kérést, s a hét elején New Yorkban folytatott magas szintű konzultációk után is megmaradtak a nézeteltérések - írta az AFP. Brüsszeli körökben elképzelhetőnek tartják, hogy Butrosz Gáli ENSZ főtitkár és Claes, a NATO első számú tisztségviselője személyesen is tárgyal majd e vitáról. Bertrand de Lapresle francia tábornok a Le Monde-ban meglehetősen leplezetlenül bírálta a NATO-t, mondván, hogy az atlantiak mindenképpen „azonosítani akarnak egy ellenséget, s katonai hatékonyságot mutatván, győzelmet szeretnének elérni”. Az ex-Jugoszláviában állomásozó ENSZ-erők főparancsnoka úgy látja, hogy a NATO és az ENSZ felfogását egyfajta magatartásbeli különbség választja el, mert a világszervezet kéksapkásai mindenekelőtt a béke fenntartásáért tartózkodnak a térségben. „Nekem nincsenek ellenségeim, csak partnereim, mi vagyunk a döntéshozók, mert ránk bízták a békefenntartás misszióját" - fejtegette de Lapresse az interjúban. A főparancsnok arról is beszélt, hogy a NATO esetleges „hatékonyabb” légicsapásai az eddiginél nagyobb veszélybe sodorhatják a szárazföldi feladatokat teljesítő kéksapkásokat. (martin) Csoda lett volna az áttörés Clinton és Asszad haladást ért el (Folytatás az I. oldalról) Asszad ismertette feltételeit: Szíria kész békét kötni és normális kapcsolatokat építeni Izraellel, ha cserében a szomszéd állam teljes egészében kivonul aJolánról és Dél-Libanonból. A béke garantálását firtató kérdésekre azonban már nem adott kielégítő választ, s a Golán átadását követő időkre csak azt a biztosítékot szánta, hogy Szíria őszintén kívánja a békét. Clintont a jelek szerint Asszadnak sikerült meggyőznie szavahihetőségéről, hogy elkötelezett a béke mellett, ám az amerikai elnök hozzátette: Jeruzsálem és Damszkusz nélkül nem is tartható fönn a béke a Közel-Keleten. A tárgyalások részleteiről egyik fél sem szólt, de Asszad környezetéből kiszivárgot, hogy a terrorizmusról nem tárgyaltak behatóan, hiszen a megszűnésének feltételét magában a békében látják. Damaszkusz azonban továbbra is sérelmezi, hogy az Egyesült Államok nemrég még megerősítette Szíriát azon a listán, amelyen a terrorizmust támogatókat tartja nyilván. Clinton, aki hivatalba lépése óta másodszor találkozott Asszaddal - januárban Genfben tartottak megbeszélést - s húsz év óta amerikai elnökként először ment el Szíriába. Damaszkuszitól közel-keleti látogatásának következő állomására, Jeruzsálembe érkezett. Izraeli látogatása azonban már programjának a meghatározásakor vitát válton ki, mert terv szerint Clinton sétát tett volna az Óvárosban is, ám a zsidó vendéglátót el szerették volna kísérni Kelet-Jeruzsálembe, ami ellen a palesztinok tiltakoztak, s azzal fenyegetőztek: bezárják az Al-Aksza mecsetet, amennyiben az amerikaiak izraeli kísérettel érkeznek. Ez ugyanis az ő szemükben azt jelentené, hogy de facto jóváhagyják Jeruzsálem 1967- es annektálását. A palesztin-lakta területeken amúgy sem nyugodtak meg a kedélyek, folytatódnak a szerdán kezdődött tiltakozások, aminek az izraeli hadsereg erővel igyekszik véget vetni. Tel-Avivba a Ben Gurion repülőtéren Ezer Weizman államfő Bill Clintont azzal fogadta, hogy reméli, jó hírt hozott Damaszkuszból. Ha nem, akkor türelmesen várnak, tette hozzá hiszen a türelem meghozta a gyümölcsét Egyiptomban és Jordániában is. Z. E. Jön-e az amerikai elnök Budapestre? Konzultációk a NATO bővítéséről (Folytatás az 1. oldalról) A The New York Timesnak egy magas állású amerikai kormányhivatalnok elmondta, hogy az Egyesült Államok ugyan elkötelezte magát új tagok felvétele mellett, de a partnerség programjával lényegében az egész kérdést elnapolta. Most a cél az, hogy a lehetséges felvételizőktől megtudják, hogyan és miért akarnak bekerülni az atlanti rendszerbe, vállalják-e az ezzel járó terheket, kiadásokat. De egyelőre szó sincs arról, hogy meghatároznák a belépés határidejét, tehát amikor kérdésre nem adnak választ Az amerikai megközelítés leszerelné azonban azokat a bírálatokat, hogy a NATO bővítése túlságosan lassú folyamat, megszabnák a csatlakozás feltételeit, s a felelősséget áthárítanák a jelentkezőkre, megmondanák nekik, mibe kerül a tagság, milyen csapatelkötelezettséggel jár, s milyen szabályoknak kell megfelelniük. Az orosz félelmek és ellenkezés legyőzésére pedig az EBEÉ megerősítését tervezi Washington, s kész megváltoztatni a szervezet nevét Európai Biztonsági és Együttműködési Közösségre. Hatékonyabbá tennék a biztonsági intézményeket ezen belül, különös tekintettel a válságkezelésre és a békefenntartásra. De az Egyesült Államok nem kíván engedni Moszkvának, s nem akarja, hogy az EBEÉ a NATO fölé emelkedjék. A szövetségesek továbbra sem szorgalmazzák a biztonsági kérdések ilyetén megoldását, nem szeretnének kötelezettségeket vállalni kelet felé, s ezt egyértelműen jelezte a Timesnak egy francia kormányhivatalnok, aki e témakörökről is tárgyal Washingtonban. Nem valószínű az sem, megfigyelők szerint, hogy az EBEÉ erősítése elaltatná az orosz kételyeket a NATO bővítéséről. A Times szerint azonban ez a probléma nem élvez elsőbbséget, s az idézett kormányhivatalnok úgy vélte, Clinton elnök valószínűleg nem utazik Budapestre az EBEÉ-csúcsra decemberben. Lapunk külügyi értesülései szerint azonban a látogatás ügyében még nem született semmilyen döntés sem (fehér házi források szerint Gore alelnök esetleges útjáról sem), s miközben az EBEÉ-dilemmák az amerikai diplomáciában már régóta léteznek, a Budapesten tartózkodó küldöttség elégedett a konferencia megszervezésével, előkészítésével, s annak menetével. B. M. * ( Munkatársunktól) A NATO kibővítése és az esetlegesen változó amerikai álláspont - amennyiben arról tényleg szó van - felmerülhet Somogyi Ferenc egyesült államokbeli tárgyalásain, mondta lapunk érdeklődésére Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A Külügyminisztérium államtitkára október 26. és november 27. között tesz látogatást Kanadában és az Egyesült Államokban. A NATO-csatlakozásról egyébként még nem kezdődtek el a tárgyalások, így természetesen annak anyagi vonzatairól sem indultak konzultációk. A szóvivő a The New York Times értesülésére reagálva közölte, a decemberi budapesti Clintonlátogatással kapcsolatban továbbra sincs sem megerősítő, sem elutasító hír. Harmadszor alakíthat kormányt Meciar POZSONY Michal Kovác szlovák köztársasági elnök tegnapra magához kérette a parlamentbe jutott pártokat, mozgalmat és koalíciót, hogy informálódjék a koalíciós tárgyalások eddigi eredményeiről, s annak alapján eldöntse, kit bíz meg kormányalakítással. A tegnapi maratoni tárgyalássorozat után - a pártok óránként érkeztek az elnökhöz - Michal Kovác a győztes mozgalom elnökét, Vladimír Meciart bízta meg kormányalakítással, ami azt jelenti: Meciar rövid négy év alatt harmadszor alakíthat kormányt, miközben az első két esetben nem tudta kitölteni megbízatási idejét. Vladimír Meciarnak nem lesz könnyű dolga a kormányalakítással. Ezt az exkormányfő is tudja, ezért arra kérte Michal Kovácot, a megbízatást még ne adja át neki írásban. Meciar arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, mozgalma szombaton értékeli a kialakult helyzetet, s ennek alapján fogják őt tájékoztatni hétfőn arról, kit javasolnak kormányfőnek. A találkozó után Meciar az újságíróknak elmondta, nem félnek a kormányzástól, de csak 61 képviselőjük van, tehát a parlament kétötödnyi mandátuma, felelősségük is csak ennyi. Meciar szerint az igazán stabil kormányzás feltételei akkor születnének meg, ha a koalícióban a kereszténydemokraták és a baloldali blokk is részt vennének. A köztársasági elnöktől távozó pártvezetők közül egyedül a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota tájékoztatta úgy az újságírókat, hogy számukra egyedül Vladimír Meciar elfogadható jelölt, s teljes egészében támogatják őt, készek részt venni kormányának munkájában. A Szlovákiai Munkásszövetség elnöke megerősítette korábbi állásfoglalásukat, mely szerint semmilyen kormányban nem óhajtanak feladatokat vállalni, a beterjesztett törvényeket fogják vizsgálni a munkásság szempontjából, s ha az megfelel e réteg igényeinek, támogatják a javaslatot, mindegy, hogy azt a kormány vagy az ellenzék terjeszti-e be. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e támogatni Meciar kormányát, a munkásszövetség elnöke kitérően annyit mondott: „Majd kiderül”. Ján Carnogursky, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Michal Kovác sajnálattal ugyan, de elfogadta, hogy mozgalma ellenzéki szerepet vállal a parlamentben. Jaroslav Wolf, a szociáldemokraták elnöke kifejtette, hogy nem kívánnak együttműködni olyan pártokkal, amelyek megkérdőjelezik az ország alkotmányos rendjét, minden valószínűség szerint ellenzékbe vonul a baloldal. A magyar koalíció részéről Duray Miklós, az Együttélés elnöke tájékoztatta az újságírókat arról, igen szívélyes megbeszélést folytattak a köztársasági elnökkel, aki megértette, hogy Meciar kinevezése esetében a magyarok számára nem marad más lehetőség, csak ellenzékbe vonulni. A Moravcík vezette Demokratikus Unió helyzete a magyarokéhoz hasonló, hiszen velük maga a győztes mozgalom sem volt hajlandó tárgyalni, így nyilvánvaló, hogy ők ellenzéki politizálásra készülnek. Tegnap délután összeült a Szlovák Alakotmánybíróság is, hogy döntést hozzon a választások eredményét megkérdőjelező beadványok ügyében. A bíróság kora este ki is hirdette határozatát mely szerint mind a Demokratikus Mozgalom mind a Demokratikus Unió beadványa alaptalan, azaz a szlovák parlamenti választások eredménye érvényes. Neszméri Sándor A Die Presse Magyarországról „Az igazi kommunisták a hatalmon” „Csak azok nem tudják, hogy a rendszerváltást - illetve kormányváltást - Magyarországon lépten-nyomon át kell élni, el kell viselni és el kell szenvedni, akik még ma is azt hiszik, hogy a köpönyeget forgatott kommunisták szakítottak politikai származásukkal. Ez nem igaz. Újra az igazi kommunisták vannak hatalmon Magyarországon” - mint arról az MTI beszámolt, ezt írja a Die Presse konzervatív bécsi lap csütörtöki számában a lap főszerkesztője, Thomas Chorherr. „A kommunisták talán nem az első sorban, de a második sorban biztosan, a harmadikban pedig feltétlenül uralkodnak. A jelszó: Előre elvtársak, indulás visszafelé!... Abba az időbe, amikor Magyarország a tábor legvidámabb barakkja volt. Tábor már nincs. De nem utolsósorban Magyarország a bizonyíték, hogy változatlanul él a lágermentalitás a reformdemokráciákban, ahol a hangsúly mindinkább a reformon, és egyre kevésbé a demokrácián van." Chorherrt egy hétvégi budapesti látogatás során szerzett ingerlő tapasztalatok késztették a vitriolos cikk megírására, bár arról nem szól, hogy ő maga volt-e a látogató. Leírja, ahogyan egy Budapesten élő osztrák család lakásába - immár az új kormány idején - rendőrök nyomultak be, mindent jól szemügyre vettek, szigorúan érdeklődtek a gyerekek és a férj holléte után, majd bocsánatkérés nélkül távoztak. Chorherr kifejti, hogy az expo lemondását nézete szerint nem csupán a takarékossági kényszer okozta, hanem az a belátás, hogy a magyarok mentalitása egy ilyen rendezvényt még nem tesz lehetővé. Végül rámutat: „A látogató eltöpreng azon, vajon a lépten-nyomon tapasztalt részletek és marginális jelenségek nem mondanak-e jóval többet, mint a Horn-kormány minden bizonykodása. A kormány ugyanis azt szeretné elhitetni, hogy a demokrácia Magyarországon egyfelől visszafordíthatatlan, másfelől pedig Magyarország ég a vágytól, hogy mielőbb az EU tagja lehessen. A látogatónak a trójai falu és Patyomkin herceg falvai jutnak az eszébe. Azután gyorsan elfelejti ezt a hasonlatot, hátha csupán érzéki csalódás áldozata volt”.