Magyar Nemzet, 1994. november (57. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
Közelkép: Művelődési házak 7. oldal A tanúk hallgatnak Szegeden * 9. oldal Ára: 19,50 Ft Hogyan válasszunk médiaelnököt? 13. oldal Maga Nemzet Hit: Hogyan ösztönzik a vállalkozásokat? 10. oldal [Teleki és a lengyelek! 15. oldal ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1994. november 1. LVII. évfolyam, 256. szám Az EU és a hatok külügyminiszteri találkozója A társulások fokozott pénzügyi támogatást kérnek (Párizsi tudósítónktól) „Nagyjelentőségűi” tanácskozásnak nevezte az elnöklő Kinkel német külügyminiszter a tizenhat nyugat-európai és a hat közép-európai társult ország külügyminiszteri találkozóját, amelyen magyar részről Kovács László külügyminiszter vett részt. A magyar delegációhoz közel álló források elégedetten nyugtázták, hogy a társultaknak módjuk nyílt érdemi és tartalmi észrevételekre, még az integráció külügyminisztereinek hétfő esti újabb tanácskozása előtt. (Folytatás a 3. oldalon) Az EU-külügyminiszterek Luxemburgban a tanácskozásra gyülekeznek (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Kárpótlási jegy életjáradékra? A miniszterelnök a privatizáció felgyorsítását sürgeti Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamának tartós csökkenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormánybiztoshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetséges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel. A kormányfő véleménye szerint a kárpótlási jegyek árfolyamesését az is okozza, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az állami privatizációs kínálat és egyúttal nőtt a spekuláció. A miniszterelnök a kormánybiztos figyelmébe ajánlja, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkínált állami vagyon értékesítési feltételeiben különbséget kell tenni az eredeti kárpótoltak és örököseik, továbbá a szövetkezetek, illetve a másodlagos jegybirtokosok között. Oly módon, hogy a kárpótlási jegy ellenében értékesítendő 10, illetve 20 százalékos mértékű vagyonrészen felül további 10, illetve 20 százalékos vagyonrész legyen megvásárolható, de kizárólag eredeti jegybirtokosok számára. Fel kell gyorsítani a kárpótlásra jogosultak érdekében az országos közszolgáltató cégek privatizációját. A mezőgazdasági szövetkezetek részére a birtokukban lévő kárpótlási jegyek ellenében az élelmiszer-ipari cégekből kínálatot kell felajánlani. Meg kell vizsgálni a regionális társaságok Matávtól vásárolt vagyona ellenértékének kárpótlási jegyekkel történő kiegyenlítési lehetőségét Horn Gyula miniszterelnök ugyancsak levélben kérte Lakos László földművelésügyi minisztert, hogy mielőbb terjesszen a kormány elé olyan törvénymódosítási javaslatot, amely bővíti azoknak a körét, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra kívánják váltani. A javaslat értelmében 65-ről 60 évre kellene leszállítani az érintettek életkorának határát. Célszerű lenne a 90 napos mérlegelési határidőt egy évre felemelni. Tiszteletbeli szomszéd Bizonyára mások is megfigyelték már, ha Vaclav Havel és Göncz Árpád találkozik, elveszti jelentőségét a protokoll. A két író-elnök mosolya, szeme villanása politikusok közt szokatlan egyetértésről, a két régi jó barát olykor-olykor esetlen egymásnak örülése kifejezetten bensőséges viszonyról tanúskodik. Még ideiglenes köztársasági elnökként, 1990 nyarán Göncz Árpád első külföldi útja Prágába vezetett. S a ragaszkodás jele, hogy most, bár azóta számtalanszor találkoztak, Havel cseh államfőként első alkalommal hivatalosan is látogatást tesz Budapesten. Joggal mondhatná erre a kívülálló, szerencsés ez a két ország. S valóban, ami ugyancsak ritkaságszámba megy ebben a térségben, az államközi kapcsolatokban sincsenek köztünk mélységes problémák, legfeljebb nézetkülönbségek adódnak. Bár Csehszlovákia 1993. január 1-jén megszűnt, a csehek és magyarok ma is úgy tekintenek egymásra, mint tiszteletbeli szomszédra, aki nagyon is érti-érzi a múlt — például 1956 és 1968 — üzenetét, a közelmúlt —1989—1990 — felszabadult „bársonyos” reményeit, a jelen kínjait, dilemmáit és a jövő kívánalmait, esélyeit. Nyilván része van ebben a két elnök egymáshoz való kötődésének. S biztosan szerepe van annak a Prágában és Budapesten hivatalosan vallott álláspontnak is, hogy a Cseh Köztársaság és Magyarország egyaránt elkötelezettje az európai egységnek, s egyként valljuk, hogy nem a kirekesztő, hanem az integráló Európában vagyunk érdekeltek, s e régió valamennyi országának Európában a helye, még ha különbözik is az érkezés ideje. Ám éppen ez utóbbi, az európai integráció az a pont, amely miatt némelyek feszültebbnek hiszik vagy feszültebbnek szeretnék látni a két ország viszonyát. Holott néhány szubjektív, indulatos kifakadástól eltekintve ott is és itt is világos: együtt szükséges, mert könnyebb a csatlakozás, a visegrádi négyek százmilliós piaca összehasonlíthatatlanul nagyobb vonzerő a külföldi befektetők számára, mint bármelyikünké különkülön. Hasonlóképp inkább hangsúlybeli a véleménykülönség a visegrádi csoport megítélésében, bár látnivaló, hogy a négy ország - Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - együttműködése a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulással, a CEFTA-val együtt még ma sem „kerti ünnepély”. Meglehet, épp Havel és Göncz tehet megint sokat. Példaértékű barátságukkal mától Budapesten bizonyíthatják újra, hogy akarunk és tudunk együtt élni, együttműködni másokkal. Kocsi Margit Párizs várja az expodöntést Lassított építkezés Lágymányoson (Munkatársunktól) Amíg a nemzetközi kiállítások párizsi irodája (BIE) nem kap hivatalos jelzést az 1996-os magyar világkiállítás lemondásáról, addig az expót megrendezendőnek tekinti. Ezt Kovács István, a BIE magyar delegátusa mondta tegnap a Magyar Nemzet érdeklődésére. Mint közölte: pár napja beszélt Ole Philipsonnal, az iroda dán elnökével, aki tisztázta: az alapszabály szerint a bejegyzett világkiállítást a testületnek nincs joga addig lefújni, amíg az érintett ország maga nem mond le a lehetőségről. (Folytatásait. oldalon) Koalíciós egyeztetés Közelednek az álláspontok a médiatörvényről (Munkatársunktól) Bár a tárgyaló felek két héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy e héten hétfőn megvitatják a médiatörvényről kialakított álláspontjaikat, Horn Gyula miniszterelnök a koalíciós egyeztető tanács ülésén bejelentette: úgy ítéli meg, hogy politikai egyeztetésnek most nincs helye. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár az SZDSZ ezzel nem értett egyet, a médiatörvényről a koalíciós egyeztető tanács nem tárgyalt. A médiatörvény előkészítését a miniszterelnök szeretné közigazgatási útra terelni, közigazgatási államtitkári szintű megbeszélés, majd a kormány elé vinni. Az igazságügy és a kulturális miniszter minden bizonnyal az eddigi tárgyalások alapján készíti elő az államtitkárok és a kormány ülését. A két párt szakértői eközben tovább egyeztetnek, s Pető Iván tájékoztatása szerint az álláspontok már igen-igen közel állnak egymáshoz. Arról, hogy miben sikerült egyetértésre jutniuk, a szabad demokrata politikus nem nyilatkozott, mert az ellenzékkel való egyeztetés előtt nem kívánt „ultimátumszerű” kijelentéseket tenni. A két párt médiapolitikusai szeretnék, ha csak a hatpárti tárgyalás végeztével kezdődne államtitkári szintű egyeztetés. (Folytatás az 5. oldalon) Magyar-román alapszerződés Németország közvetít? BUKAREST - A román fővárosban megjelenő napilapok, köztük a több százezer példányban megjelenő Evenimentul Zilei az MTI alapján csaknem szó szerint idézi Kovács László magyar külügyminiszternek Kaposvárott, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett diplomataképző hallgatói előtt szombaton tett nyilatkozatát, mely szerint Németország javaslatára november 2-án, Bécsben az európai stabilitási egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Bonn közvetítő szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában. A lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar politikus üdvözölte és fontosnak tartja a közvetítést a későbbi szerződésekre tekintettel is, de arra is, hogy Kovács László szerint a szerdai kerekasztalmegbeszéléseken ■ legfeljebb csak annyi körvonalazódhat, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállalhat az alapszerződések kimunkásában. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az olajezredesek pere A Fővárosi Bíróság Hildenbrand Róbert vezette katonai tanácsa hétfőn megkezdte harckészültség veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt Dósa Árpád elsőrendű vádlott és 35 társa bűnügyének tárgyalását. A vádirat Dósa Árpád nyugalmazott ezredest, a Magyar Honvédség Üzemanyag-ellátó Központ volt parancsnokát 102 rendbeli harckészültség-veszélyeztetés, állami szerv önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, adócsalás és sikkasztás bűntettével vádolja. A többi vádlottnak - a Magyar Honvédség Üzemanyag-szolgálat Főnökség volt vezetőinek, az üzemanyag-ellátó központ főtisztjeinek, valamint különböző gazdasági társaságok vezetőinek - ugyancsak katonai, gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének vádja miatt kell a bíróság elé állni. (Folytatás a 20. oldalon) Szerencsejáték Rt. Kemény Nándor távozik Kemény Nándor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója a mai naptól közös megegyezéssel megválik az rt. vezérigazgatói tisztségétől és lemond az igazgatóságban betöltött elnöki posztjáról is. A pénzügyminiszter Kemény Nándor igazgatósági tagságát megerősítette annak érdekében, hogy a társaság a jövőben is hasznosíthassa tapasztalatait Erről a Pénzügyminisztérium közleményben tájékoztatta hétfőn az MTI-t. Jövő héttől igényelhető Új lakásépítési kedvezmény (Munkatársunktól) Várhatóan a jövő héten - a közlönyben való megjelenést követő ötödik napon - lép hatályba az a kormányrendelet, amely a gyerekes családok és a gyereket vállaló fiatal házaspárok lakáshoz jutását segítő lakásépítési kedvezményről szó. A kedvezmény összege egygyermekes családok esetében az eddigi 50 ezer forint helyett 200 ezer forint, kétgyermekes családok esetében 300 ezer forint helyett 1,2 millió forint, háromgyermekes családok esetében 900 ezer forint helyett 2,2 millió forint. Minden további gyermek után sob ezer forint támogatás jár, tehát egy négygyermekes család 2,4 millió forintot, egy hatgyermekes viszont 2,8 millió forintot kap. (Folytatás a 4. oldalon) AÉlelmiszer, benzin, cigaretta, alkohol Mától áremelkedések (Munkatársunktól) A mai naptól átlagosan 15 százalékkal változik néhány élvezeti cikk, valamint az üzemanyagok fogyasztási adója. Nagy Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese lapunknak elmondta: a változások érintik az üzemanyag céljára felhasznállt sűrített vagy cseppfolyós földgáz, valamint a propán-bután gáz adóját. Emelkedik az ólmozott, az ólommentes, valamint a repülőgépbenzin, illetve a mosó-, a folt-, valamint a középbenzin fogyasztási adója. A HTO kivételével négy forinttal magasabb lett a gázolaj és a tüzelőolaj adótartama. A szeszes italok, a szeszgyártási termékek alapkulcsa is változik. Magasabb az adója a sósborszesznek, a borpárlatnak, a gyümölcspálinkának, a különleges rumnak, pálinkának, likőrnek, brandynek, vodkának és whiskynek. A szőlőbor adója 11 százalék maradt, a szőlőborból készült pezsgőé viszont 11 százalékról 20 százalékra emelkedett. Változott a sör, a fogyasztási dohány, valamint a cigaretta adója is. Az 1601 köbcentiméter hengerűrtartalomnál nagyobb nem katalizátoros személygépkocsik fogyasztási adója 12 százalékról 22 százalékra emelkedett. Nem vonatkozik az adóváltozás a kávéra, a csokoládéra, a rágógumira és az ékszerekre. Összeállításunkban arról érdeklődtünk, a lakosság mikortól és milyen mértékben fogja érzékelni a vásárláskor az adóváltozásokat. Rácz Gábor, a BAT Pécsi Dohánygyár vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója tegnap délután lapunknak elmondta: az adóváltozásokat tartalmazó, október 29-ei keltezésű Magyar Közlönyt még nem kapta meg a cég, így nincs hivatalos információjuk arról, milyen mértékű az emelkedés. Konkrét számokat csak akkor tudnak mondani, ha a közlöny eljut hozzájuk. (Folytatás a 11. oldalon) Léphart Pál rajza