Magyar Nemzet, 1994. november (57. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

Közelkép: Művelődési házak 7. oldal A tanúk hallgatnak Szegeden * 9. oldal Ára: 19,50 Ft Hogyan válasszunk médiaelnököt? 13. oldal Maga Nemzet Hi­t: Hogyan ösztönzik a vállalkozásokat? 10. oldal [Teleki és a lengyelek! 15. oldal ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1994. november 1. LVII. évfolyam, 256. szám Az EU és a hatok külügyminiszteri találkozója A társulások fokozott pénzügyi támogatást kérnek (Párizsi tudósítónktól) „Nagyjelentőségűi” tanács­kozásnak nevezte az elnöklő Kinkel német külügyminiszter a tizenhat nyugat-európai és a hat közép-európai társult or­szág külügyminiszteri találko­zóját, amelyen magyar részről Kovács László külügyminisz­ter vett részt. A magyar delegá­cióhoz közel álló források elé­gedetten nyugtázták, hogy a társultaknak módjuk nyílt érde­mi és tartalmi észrevételekre, még az integráció külügymi­nisztereinek hétfő esti újabb ta­nácskozása előtt. (Folytatás a 3. oldalon) Az EU-külügyminiszterek Luxemburgban a tanácskozásra gyülekeznek (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Kárpótlási jegy életjáradékra? A miniszterelnök a privatizáció felgyorsítását sürgeti Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzsdei ár­folyamának tartós csökkenését, ezért levélben fordult a privati­zációs kormánybiztoshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetsé­ges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel. A kor­mányfő véleménye szerint a kárpótlási jegyek árfolyamesé­sét az is okozza, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az állami privatizációs kínálat és egyút­tal nőtt a spekuláció. A miniszterelnök a kor­mánybiztos figyelmébe ajánlja, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkínált állami vagyon értékesí­tési feltételeiben különbséget kell tenni az eredeti kárpótoltak és örököseik, továbbá a szövetke­zetek, illetve a másodlagos jegy­­birtokosok között. Oly módon, hogy a kárpótlási jegy ellenében értékesítendő 10, illetve 20 szá­zalékos mértékű vagyonrészen felül további 10, illetve 20 szá­zalékos vagyonrész legyen meg­vásárolható, de kizárólag eredeti jegybirtokosok számára. Fel kell gyorsítani a kárpótlásra jogosul­tak érdekében az országos köz­­szolgáltató cégek privatizáció­ját. A mezőgazdasági szövetke­zetek részére a birtokukban lévő kárpótlási jegyek ellenében az élelmiszer-ipari cégekből kíná­latot kell felajánlani. Meg kell vizsgálni a regionális társaságok Matávtól vásárolt vagyona el­lenértékének kárpótlási jegyek­kel történő kiegyenlítési lehető­ségét Horn Gyula miniszterel­nök ugyancsak levélben kérte Lakos László földművelésügyi minisztert, hogy mielőbb ter­jesszen a kormány elé olyan tör­vénymódosítási javaslatot, amely bővíti azoknak a körét, akik kárpótlási jegyeiket életjá­radékra kívánják váltani. A ja­vaslat értelmében 65-ről 60 évre kellene leszállítani az érintettek életkorának határát. Célszerű lenne a 90 napos mérlegelési ha­táridőt egy évre felemelni. Tiszteletbeli szomszéd Bizonyára mások is meg­figyelték már, ha Vaclav Ha­vel és Göncz Árpád találko­zik, elveszti jelentőségét a protokoll. A két író-elnök mosolya, szeme villanása po­litikusok közt szokatlan egyetértésről, a két régi jó barát olykor-olykor esetlen egymásnak örülése kifeje­zetten bensőséges viszonyról tanúskodik. Még ideiglenes köztársasági elnökként, 1990 nyarán Göncz Árpád első külföldi útja Prágába vezetett. S a ragaszkodás je­le, hogy most, bár azóta számtalanszor találkoztak, Havel cseh államfőként első alkalommal hivatalosan is lá­togatást tesz Budapesten. Joggal mondhatná erre a kívülálló, szerencsés ez a két ország. S valóban, ami ugyancsak ritkaságszámba megy ebben a térségben, az államközi kapcsolatokban sincsenek köztünk mélysé­ges problémák, legfeljebb nézetkülönbségek adódnak. Bár Csehszlovákia 1993. január 1-jén megszűnt, a csehek és magyarok ma is úgy tekintenek egymásra, mint tiszteletbeli szomszéd­ra, aki nagyon is érti-érzi a múlt — például 1956 és 1968 — üzenetét, a közel­múlt —1989—1990 — felsza­badult „bársonyos” remé­nyeit, a jelen kínjait, dilem­máit és a jövő kívánalmait, esélyeit. Nyilván része van ebben a két elnök egymás­hoz való kötődésének. S biztosan szerepe van annak a Prágában és Budapesten hivatalosan vallott állás­­pontnak is, hogy a Cseh Köztársaság és Magyaror­szág egyaránt elkötelezettje az európai egységnek, s egyként valljuk, hogy nem a kirekesztő, hanem az integ­ráló Európában vagyunk érdekeltek, s e régió vala­mennyi országának Euró­pában a helye, még ha kü­lönbözik is az érkezés ideje. Ám éppen ez utóbbi, az eu­rópai integráció az a pont, amely miatt némelyek fe­szültebbnek hiszik vagy fe­szültebbnek szeretnék látni a két ország viszonyát. Ho­lott néhány szubjektív, in­dulatos kifakadástól elte­kintve ott is és itt is világos: együtt szükséges, mert könnyebb a csatlakozás, a visegrádi négyek százmilliós piaca összehasonlíthatatla­nul nagyobb vonzerő a kül­földi befektetők számára, mint bármelyikünké külön­­külön. Hasonlóképp inkább hangsúlybeli a véle­mény­kü­­lönség a visegrádi csoport megítélésében, bár látniva­ló, hogy a négy ország - Cseh Köztársaság, Lengyel­­ország, Szlovákia és Ma­gyarország - együttműkö­dése a Közép-európai Sza­badkereskedelmi Társulás­sal, a CEFTA-val együtt még ma sem „kerti ünne­pély”. Meglehet, épp Havel és Göncz tehet megint so­kat. Példaértékű barátsá­gukkal mától Budapesten bizonyíthatják újra, hogy akarunk és tudunk együtt élni, együttműködni má­sokkal. Kocsi Margit Párizs várja az expodöntést Lassított építkezés Lágymányoson (Munkatársunktól) Amíg a nemzetközi kiállítá­sok párizsi irodája (BIE) nem kap hivatalos jelzést az 1996-os magyar világkiállítás lemondá­sáról, addig az expót megrende­­zendőnek tekinti. Ezt Kovács Ist­ván, a BIE magyar delegátusa mondta tegnap a Magyar Nem­zet érdeklődésére. Mint közölte: pár napja beszélt Ole Philipson­­nal, az iroda dán elnökével, aki tisztázta: az alapszabály szerint a bejegyzett világkiállítást a testü­letnek nincs joga addig lefújni, amíg az érintett ország maga nem mond le a lehetőségről. (Folytatásait. oldalon) Koalíciós egyeztetés Közelednek az álláspontok a médiatörvényről (Munkatársunktól) Bár a tárgyaló felek két héttel ezelőtt abban álla­podtak meg, hogy e héten hétfőn megvitatják a mé­diatörvényről kialakított álláspontjaikat, Horn Gyu­la miniszterelnök a koalí­ciós egyeztető tanács ülésén bejelentette: úgy ítéli meg, hogy politikai egyeztetés­nek most nincs helye. Pető Iván, az SZDSZ frak­cióvezetője az ülést követő saj­tótájékoztatón elmondta, hogy bár az SZDSZ ezzel nem értett egyet, a médiatörvényről a koa­líciós egyeztető tanács nem tár­gyalt. A médiatörvény előké­szítését a miniszterelnök sze­retné közigazgatási útra terelni, közigazgatási államtitkári szin­tű megbeszélés, majd a kor­mány elé vinni. Az igazság­ügy­ és a kulturális miniszter minden bizonnyal az eddigi tárgyalások alapján készíti elő az államtitkárok és a kormány ülését. A két párt szakértői eköz­ben tovább egyeztetnek, s Pető Iván tájékoztatása szerint az álláspontok már igen-igen kö­zel állnak egymáshoz. Arról, hogy miben sikerült egyetér­tésre jutniuk, a szabad demok­rata politikus nem nyilatko­zott, mert az ellenzékkel való egyeztetés előtt nem kívánt „ultimátumszerű” kijelentése­ket tenni. A két párt médiapo­litikusai szeretnék, ha csak a hatpárti tárgyalás végeztével kezdődne államtitkári szintű egyeztetés. (Folytatás az 5. oldalon) Magyar-román alapszerződés Németország közvetít? BUKAREST - A román fővárosban megjelenő napila­pok, köztük a több százezer példányban megjelenő Eveni­­mentul Zilei az MTI alapján csaknem szó szerint idézi Ko­vács László magyar külügymi­niszternek Kaposvárott, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett diplo­mataképző hallgatói­ előtt szombaton tett nyilatkozatát, mely szerint Németország ja­vaslatára november 2-án, Bécsben az európai stabilitási egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Bonn közvetítő sze­repet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában. A lap ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy a magyar politikus üdvözölte és fontos­nak tartja a közvetítést a későb­bi szerződésekre tekintettel is, de arra is, hogy Kovács László szerint a szerdai kerekasztal­­megbeszéléseken ■ legfeljebb csak annyi körvonalazódhat, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállalhat az alapszer­ződések kimunkásában. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az olajezredesek pere A Fővárosi Bíróság Hil­denbrand Róbert vezette kato­nai tanácsa hétfőn megkezdte harckészültség veszélyezteté­sének bűntette és más bűncse­lekmények miatt Dósa Árpád elsőrendű vádlott és 35 társa bűnügyének tárgyalását. A vádirat Dósa Árpád nyu­galmazott ezredest, a Magyar Honvédség Üzemanyag-ellátó Központ volt parancsnokát 102 rendbeli harckészültség-veszé­lyeztetés, állami szerv önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, adócsalás és sikkasztás bűntettével vádolja. A többi vádlottnak - a Magyar Honvéd­ség Üzemanyag-szolgálat Fő­nökség volt vezetőinek, az üzemanyag-ellátó központ fő­tisztjeinek, valamint különböző gazdasági társaságok vezetői­nek - ugyancsak katonai, gaz­dasági és vagyon elleni bűncse­lekmények elkövetésének vád­ja miatt kell a bíróság elé állni. (Folytatás a 20. oldalon) Szerencsejáték Rt. Kemény Nándor távozik Kemény Nándor, a Szeren­csejáték Rt. vezérigazgatója a mai naptól közös megegyezés­sel megválik az rt. vezérigazga­tói tisztségétől és lemond az igazgatóságban betöltött elnöki posztjáról is. A pénzügyminisz­ter Kemény Nándor igazgató­sági tagságát megerősítette an­nak érdekében, hogy a társaság a jövőben is hasznosíthassa ta­pasztalatait Erről a Pénzügy­minisztérium közleményben tá­jékoztatta hétfőn az MTI-t. Jövő héttől igényelhető Új lakásépítési kedvezmény (Munkatársunktól) Várhatóan a jövő héten - a közlönyben való megjelenést követő ötödik napon - lép ha­tályba az a kormányrendelet, amely a gyerekes családok és a gyereket vállaló fiatal há­zaspárok lakáshoz jutását se­gítő lakásépítési kedvezmény­ről szó. A kedvezmény összege egygyermekes családok eseté­ben az eddigi 50 ezer forint helyett 200 ezer forint, két­gyermekes családok esetében 300 ezer forint helyett 1,2 mil­lió forint, háromgyermekes családok esetében 900 ezer forint­ helyett 2,2 millió forint. Minden további gyermek után sob ezer forint támogatás jár, tehát egy négygyermekes csa­lád 2,4 millió forintot, egy hatgyermekes viszont 2,8 mil­lió forintot kap. (Folytatás a 4. oldalon) AÉlelmiszer, benzin, cigaretta, alkohol Mától áremelkedések (Munkatársunktól) A mai naptól átlagosan 15 százalékkal változik néhány él­vezeti cikk, valamint az üzem­anyagok fogyasztási adója. Nagy Lajos, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezető-helyet­tese lapunknak elmondta: a változások érintik az üzem­anyag céljára felhasznállt sűrí­tett vagy cseppfolyós földgáz, valamint a propán-bután gáz adóját. Emelkedik az ólmozott, az ólommentes, valamint a re­pülőgépbenzin, illetve a mosó-, a folt-, valamint a középbenzin fogyasztási adója. A HTO ki­vételével négy forinttal maga­sabb lett a gázolaj és a tüzelő­olaj adótartama. A szeszes ita­lok, a szeszgyártási termékek alapkulcsa is változik. Maga­sabb az adója a sósborszesz­­nek, a borpárlatnak, a gyü­­­­mölcspálinkának, a különleges rumnak, pálinkának, likőrnek, brandynek, vodkának és whis­­kynek. A szőlőbor adója 11 százalék maradt, a szőlőborból készült pezsgőé viszont 11 szá­zalékról 20 százalékra emelke­dett. Változott a sör, a fogyasz­tási dohány, valamint a ciga­retta adója is. Az 1601 köbcen­timéter hengerűrtartalomnál nagyobb nem katalizátoros személygépkocsik fogyasztási adója 12 százalékról 22 száza­lékra emelkedett. Nem vonat­kozik az adóváltozás a kávéra, a csokoládéra, a rágógumira és az ékszerekre. Összeállításunkban arról érdeklődtünk, a lakosság mi­kortól és milyen mértékben fogja érzékelni a vásárláskor az adóváltozásokat. Rácz Gábor, a BAT Pécsi Dohánygyár vállalati kapcsola­tokért felelős igazgatója tegnap délután lapunknak elmondta: az adóváltozásokat tartalmazó, ok­tóber 29-ei keltezésű Magyar Közlönyt még nem kapta meg a cég, így nincs hivatalos infor­mációjuk arról, milyen mértékű az emelkedés. Konkrét számo­kat csak akkor tudnak mondani, ha a közlöny eljut hozzájuk. (Folytatás a 11. oldalon) Léphart Pál rajza

Next