Magyar Nemzet, 1995. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
2 Maga Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1995. március 1. SZÁZMILLIÓ DOLLÁROS csekket, a kereskedelmi bankokkal szembeni orosz adósságok kamatának első résztörlesztését adja át londoni látogatásának idején Csernomirgyin kormányfő. Moszkva a szigetországi vélekedések szerint ezzel is demonstrálni akarja szalonképességét, mint ahogy a beharangozók az egész látogatást az orosz mosolykampány részeként értékelik. Célja, hogy a csecsenföldi kaland támasztotta feszültséget eltávolítsa Oroszország és a Nyugat kapcsolatából. A The Independent elemzése szerint London legfontosabb feladata az lesz, hogy meggyőzze a vendéget a moszkvai politikai hozzállás megváltoztatásának elengedhetetlenségéről. A Kreml ugyanis rossz helyen keresi az ellenséget, mikor Nyugat felé tekint, az igazi veszély belülről fenyegeti, írja a kommentátor, utalva a csecsen hadjárat kiagyalóira, s a NATO keleti terjeszkedése iránti ellenérzésekre. A cikk szerint Oroszország még ma is hitetlenkedve nézegeti egykori birodalma romjait, s hálátlanságnak bélyegzi a volt kelet-európai csatlósok elszakadását. Az orosz vezetés szinte zsigeri késztetést érez azon ábránd fenntartása iránt, ismerteti az írást az MTI, hogy ez mindössze átmeneti állapot, s megszűntéig sem szabad megengedni a Nyugat befolyásának érvényesülését Kelet-Európában. Úgy tűnik, Washington s a NATO nem hagyhatja figyelmen kívül az orosz érzékenységet, ám a közép- és kelet-európai reformországok belépése eldöntött dolog. Ezt erősítette meg Kinkel német külügyminiszter is, visszautasítva Moszkvának a NATO bővítésével kapcsolatos kifogásait, s az orosz vezetés vétójogát. A tisztázandó kérdés csak az, tette hozzá, hogy a csatlakozás mikor és miként történjen. A DÉLSZLÁV HÁBORÚ ismételt fellobbanása szintén befolyásolhatja Európa jövőjét. A katonapolitikai elemzők már a horvát és a szerb haderő nagyságát méregetik, az ENSZ kéksisakosainak közelgő kivonulása utáni esetleges összecsapás esélyeit latolgatva. A térségben közben tovább folytatódik a kardcsörtetés, a knini krajinában a tavaszi horvát támadásra készülnek, Zágráb pedig a mindennapos nyilatkozatokból ítélve mintha meg sem hallotta volna Christopher figyelmeztetését, hogy hadserege gyengébb, mint azt gondolja. Elképzelhető azonban, hogy a horvátok önbizalmát az növelte így meg, hogy a hírek szerint a közelmúltban, kijátszva a fegyverembargót, négyszáz harckocsit is vásároltak. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a be nem tartott boszniai tűzszünet is lejár a tavasz végén, nincs ok a nyugalomra. A KISEBBSÉGI KÉRDÉS szintén az európai veszélyforrások közé tartozik. Ennek rendezését hivatott előmozdítani a márciusi párizsi stabilitási értekezlet, amelyre francia remények szerint elkészül a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződés is. A megegyezés ugyan nem feltétele az európai integrációnak, teszik hozzá a szervezők, ám a vitás kérdések egymás közti rendezése mindenképpen előmozdítaná azt. A Slovenská Republikának nyilatkozva Eva Mitrová budapesti szlovák nagykövet-asszony az alapszerződés aláírásának jó esélyeit hangoztatja, nyugtalanító jelek is akadnak azonban bőven, így a Szlovák Nemzeti Párt egyik képviselője arról írt, hogy ez ügyben országa számára milyen kockázatot jelentene az engedékenység. Chebeleu, a román államfő szóvivője pedig ismét az RMDSZ „törvény, alkotmány s kormány elleni kihívásáról” beszélt. A szervezet belső parlamentjének ülését elemezve az Adevarul is azt emelte ki, az RMDSZ radikálisainak célja a magyar probléma nemzetközivé tétele, az ülés alapszerződésre vonatkozó határozata pedig kölönc a tárgyalók nyakán, s ködös határidőbe tolhatja el az aláírást. (S. G.) Horn Gyula Oroszországba és Kazahsztánba (Folytatás az 1. oldalról) A külügyminiszterek, Kovács László és Andrej Kozirjev szintén egyezményeket írnak alá, többek között a két országban található hadisírok gondozásáról. Aláírásukkal szentesítik továbbá azt a listát, amely tételesen felsorolja a Szovjetunió felbomlása után is érvényben maradt magyar-orosz szerződéseket. Kazahsztánban ugyancsak több megállapodás várható, és a látogatás során kerül sor a magyar-kazah gazdasági vegyes bizottság ülésére. A tervek szerint aláírnak egy konzuli egyezményt, valamint egy légügyi és közúti megállapodást. Egy kérdésre válaszolva Szentiványi Gábor hangsúlyozta, hogy az oroszországi tárgyalások napiredjén elsősorban a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok szerepelnek, különös tekintettel az orosz adósságállomány ,bevásárlására”. Nyilvánvalónak nevezte ugyanakkor, hogy a megbeszéléseken Magyarország soros EBESZ-elnöki tisztéből adódóan érintik a csecsen válságot is, valamint a NATO- csatlakozással kapcsolatos magyar álláspontot. A sajtótájékoztató keretében Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára beszámolt múlt heti washingtoni és New York-i tárgyalásairól, amelyet az amerikai külügyminisztérium, a Pentagon és a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőivel, valamint a kongresszus képviselőivel folytatott a kétoldalú kapcsolatokról, továbbá a NATO-nak a kelet-közép-európai térséggel kapcsolatos politikájáról. A politikai államtitkár azt tapasztalta, hogy hazánk és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai problémamentesek, s különösen gazdasági téren igen jól fejlődnek. Látogatását a magas szintű találkozók nyitányaként értékelte, meg utazik erősítve, hogy áprilisban Kovács László külügyminiszter, őt követően Keleti György honvédelmi miniszter, júniusban pedig Horn Gyula kormányfő látogat az Egyesült Államokba. A NATO-politikát érintő tárgyalásai nyomán Szent-Iványi István úgy érzékelte, hogy a szövetség bővítése politikai szinten már eldőlt, a részleteket illetően azonban sok még a bizonytalanság. Az államtitkár némi különbséget vélt felfedezni az amerikai kormány és a kongresszus felfogásában a tekintetben, hogyan és milyen ütemezésben bővítsék a NATO-t Szavai szerint az adminisztráció óvatosabb, és erőteljesebben hangsúlyozza, hogy figyelemmel kell lenni Oroszország érzékenységére. Ezzel szemben a republikánus többségű kongresszus tagjai a bővítéssel kapcsolatos elvi döntés mielőbbi meghozatalát sürgetik. (p. 1.) (Tudósítónktól) WASHINGTON - Clinton elnök négyszer utazott tavaly Európába,s ezzel aláhúzta a kikerülhetetlen, de kevéssé tudatosult tényt, hogy az Egyesült Államok európai hatalommá vált, méghozzá olyan értelemben, amely jóval túlmegy a hagyományos amerikai kötelezettségvállaláson. Ezt úja Amerika, egy európai hatalom című cikkében Richard Holbrooke helyettes külügyi államtitkár a Foreign Affairs hamarosan megjelenő márciusi-áprilisi számában, az eszmefuttatást a szerző Christopher külügyminiszter és Talbott külügyminiszter-helyettes egyetértésével tette közzé. Egy zilált Európa az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztetheti, s ez épp úgy igaz ma is, aminthogy igaz volt a hidegháború korszakában. Sok minden megváltozott persze az elmúlt években, s Nyugat-Európának Amerikával karöltve az a célja, hogy a türelmet tanúsító demokráciák gyökeret eresszenek, s hogy „visszaszorítsa vagy megoldja a múlt forrongó, dühös, nyitott örökségét”. Az 1815-ös bécsi, az 1919-es versailles-i, s az 1945-ös jaltai és potsdami értekezletek, békekötések után most negyedszer értékelheti át Európa biztonsági építményét. Az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell vállalnia az egész Európára kiterjedő, a földrész stabilitását biztosító rendszer megteremtésében. A szilárd és demokratikus Oroszországnak a kialakulása és integrálása ugyanolyan fontos feladat, mint amilyen Nyugat-Németország beillesztése volt a politikai és gazdasági szerkezetbe a második világháború után. Az alapok már léteznek, s Holbrooke szerint ma nagyjából ott tartunk, mint amikor a második világháború után az Egyesült Államok meghirdette a Marshall-segélyt. A boszniai fiaskó, amely a harmincas évek óta a Nyugat legsúlyosabb biztonsági kudarca, csak sürgetővé teszi az új nagy feladat végrehajtását. S ma nemcsak az Egyesült Államok, hanem Nyugat-Európa és Japán is nyújthat pénzügyi támogatást. Hozzá kell azonban tenni azt, ami a Marshall-terv tanulsága: az érintettek maguk építik jövőjüket, s önnön biztonságukhoz hozzá kell járulniuk felelős szomszédpolitikával és a demokrácia fejlesztésével. Az Egyesült Államok bátorítja, hogy az új európai demokráciák tagságot szerezzenek a kulcsintézményekben, a NATO-ban és az EU-ban, de ezek a szervezetek nem klubok, ahova csak úgy be lehet lépni. Az európai ügyekben illetékes helyettes államtitkár szerint Közép-Európára kell terelni a figyelmet elsődlegesen, mert innen indult ki két világháború, s más történelmi események is megviselték ezt a régiót. „Versailles és Trianon, Jalta és Potsdam, a szovjet birodalom összeomlása feloldatlan és feszültségkeltő történelmi haragot és vágyakat, s ami még veszélyesebb, területi és etnikai vitákat hagyott maga után”. Demokrácia, stabilitás és piacgazdaság nélkül ezt a vidéket ugyanilyen sérülések érhetik, gyakorta súlyosbítva a megrögzöttséggel, hogy a történelmi igazságtalanságokat — valóságosakat vagy képzelteket - jóvá kell tenni. A bizonytalanság Közép- Európában agresszívebb magatartásra késztetheti Németországot és Oroszországot, a történelmi példák legalábbis erre utalnak. A nyugati demokratikus ideálok elfogadásával azonban a kétség országai most először élvezhetik a stabilitás, a szabadság és a függetleség érzését. A nyugati halogatás és határozatlanság tragédia lenne, hiszen éppen azok a feltételek alakulnának ki, amelyektől a leginkább félni kell. A Nyugatnak ki kell terjeszkednie Közép-Európára, olyan gyors ütemben, amilyenben csak lehet. Az Egyesült Államok kész vállalni a vezető szerepet A közép-európai stabilitás létfontosságú Európa számára, de egyelőre távolról sem garantált. Az új biztonsági építmény központi tartóoszlopa a NATO, szögezi le Holbrooke. A vasfüggöny szétrohadásának logikus következménye pedig a NATO bővítése. Az atlanti szövetség most alakul át, új célokat fogalmaz meg a válságkezeléstől a békepartnerségen (PFP) át a vezetési rendszerének átformálásáig. A PFP kétoldalú szerződéseknek a sora, nem szervezet. Felmérhetetlenül értékes eszközöket tartogat a felzárkózni szándékozóknak, másrészt képes arra, hogy megítélje a csatlakozni kívánók felkészültségét, vizsgáztathatja képességeiket S mivel nem minden PFP- tag lesz egyben NATO-tag is, ez az együttműködési forma állandó elemét alkotja majd az európai biztonsági építménynek. Cikkének talán legfontosabb, útmutatóul szánt részében Holbrooke a NATO bővítésének feltételeit taglalja. Tavaly eldőlt, hogy az atlanti szervezet kész kitárni kapuit. Az idén, az első fél évben megkezdődik a folyamat vitája a tizenhatok között, majd még a decemberi miniszteri ülés előtt megfogalmazódik a válasz a miért és hogyan kérdésekre. Minden szakaszban szükséges mind a tizenhat tagországnak az egyetértését elérni, s míg korábban egyes országok gyorsították, mások lassították volna a felvételi eljárást, az Egyesült Államok a szövetségeseivel együtt végül a fokozatosság középútját választotta. Szükséges azonban néhány szempontot világosan megérteni. Először is, a NATO bővítésének elő kell mozdítania Európa biztonságát. Másodszor, a NATO nem tekinthető többé oroszellenes szövetségnek. S nincs értelme annak sem, hogy új Jaltát és orosz katonai fenyegetést emlegessünk. Harmadszor, nincs határidő, s nincs lista a felveendő országokról. A mikor és ki kérdésére csak az idei viták lezárulása után lehet felelni. Negyedszer, minden nemzetet a maga érdemei szerint ítélnek meg. Ötödször, a NATO dönt arról, hogy kit és mikor vesz fel, külső ország vétót nem emelhet. Hatodszor, az új tagnak demokratikus, piacgazdaságon alapuló, felelős biztonságpolitikát folytató államnak kell lennne, amely hozzáad a szövetség erejéhez. Holbrooke emlékeztet Clinton clevelandi beszédére, hogy elnyomó, szomszédaira acsarkodó, hadseregét polgári ellenőrzések alá nem vető ország inkább ne is jelentkezzék. Végül, a NATO-tagság kétoldalú katonai egyezményt jelent az Egyesült Államokkal, a védernyő kiterjesztését a szenátus kétharmadának is jóvá kell hagynia, a gyors bővítés hívei mintha ezt elfelejtenék. A NATO mellett az Európai Unió is stabilizáló hatású, hiszen a nyugateurópaiak levetették magukról a területi, irredenta, etnikai csaták terheit. Holbrooke a közép-európaiak csatlakozását a jövő század elejére teszi, amikor Málta és Ciprus is beléphet az EU-ba. A NATO és az Unió mellett szükség van az EBESZ-re, amely átfogja egész Európát, s amolyan helyi ENSZ-ként működhet, de csak akkor, ha új együttműködési formákat talál ki. De az EBESZ nem kerülhet a NATO és az EU fölé. A Nyugat célja a volt szovjet térséget illetően az integráció, de a csecsen válság az ellenkező irányba mutat, s visszaveti a reformot Oroszországban. De ettől még nem változik meg az amerikai érdek, vagyis a reform támogatása. Holbrooke azzal fejezi be a Clinton-kormányzat európai nézeteinek összefoglalását, hogy az esetleges orosz-NATO különleges kapcsolatot rögzítő dokumentumnak nem szabad megfeledkeznie Ukrajnáról, amely lemondott az atomfegyverekről és csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Blahó Miklós Amerika európai hatalom is Richard Holbrooke cikke a Foreign AJfairsben Könnyítik a külföldiek ausztriai tartózkodását Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák kormány törvénymódosítást hagyott jóvá és terjeszt a parlament elé, amely könnyítéseket jelent a külföldiek számára. A másfél éve életben lévő tartózkodási törvény kvótákban határozza meg a kiadható tartózkodási engedélyeket: a mostani módosítás kiveszi a kvótából a külföldi vendégmunkások Ausztriában született gyermekeit, és az osztrák állampolgárok külföldi házastársát. Utóbbiak eddig a látszatházasságok kiszűrése érdekében csak a házzasságkötés után 12 hónappal adhatták be kérelmüket az ausztriai tartózkodásra, mégpedig hazájukban. Most ezt az időt fél évre csökkentették. Újdonság az is, hogy enyhítenek az engedély hosszabbításának feltételein: nem kell a lejárat előtt már hat héttel benyújtani a kérvényt, a tartózkodási engedély az abban feltüntetett utolsó napig érvényes. Ha valaki elmulasztja a határidőt, akkor is benyújthatja kérelmét Ausztriában. Eddig csak külföldről - az illető hazájából - lehetett ilyen esetekben is folyamodni. A kormány törvénymódosítási javaslata nemsokára a parlament elé kerül. Pozsonyi ellentét Zöld-zöld vita Mohiról POZSONY A kormánypárti Szlovák Zöld Alternatíva elnöknője, Zora Lazarová, aki a pozsonyi parlament környezetvédelmi bizottságának az elnöke is, élesen bírálta a Jozef Posavny vezette ellenzéki Szlovákiai Zöldek Pártját, amiért az európai környezetvédő pártokhoz és több nemzetközi szervezethez fordult, tiltakozva a mohi atomerőmű ellen. Jozef Pokorny ugyancsak a sajtón keresztül utasította vissza Lazarová vádjait, mondván, sajnálatos, hogy még „a környezetvédők nevével takarózó politikusok is inkább a hatalmat szolgálják, minthogy meghallgatnák a szakmai ellenvéleményeket”. Rámutatott: közel száz szlovák környezetvédő szervezet tiltakozott már az atomerőmű építése elen, s egyedül Lazarová zöldjei állnak „hű szolgaként a kormány” mellett (n. t.) Nincs még varsói kormánylista Oleksy találkozott Walesával Varsóból jelenti az MTI. Nem egészen fél óráig tartott Józef Oleksy lengyel miniszterelnök-jelölt és Lech Walesa államfő keddi találkozója. A megbeszélésről távozó Oleksy semmiféle kommentárt nem kívánt fűzni a történtekhez. Az elnök viszont szóvivőjén keresztül közölte: Oleksyval ez idáig mint a szejm elnökével tárgyalt, ám a politikus a mostani találkozóra mint kormányfőjelölt jelentkezett be. Jelöltnek azonban csak a koalíció állította, s ez még nem ad számára semmiféle alkotmányos felhatalmazást a kormányalakításra. A szejm elnöke elismerte azt a tényt, hogy formálisan csupán a jelenlegi kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági szavazás után kezdhet hozzá az új kabinet összeállításához. Az elnök szóvivője leszögezte: Oleksy felkészületlenségét az is jelzi, hogy végül nem terjesztette elő a beígért kormánylistát. Jozef Oleksy már mint kormányfőjelölt tárgyalt Lech Walesával (MTI külföldi képszolgálat —EPA) Fegyverszünet helyett békeszerződést ✓ Észak-Korea kiutasította a lengyel megfigyelőket Távozott Panmindzsonból az MTI jelentése szerint a koreai fegyverszüneti megállapodás ellenőrzésében részt vevő lengyel küldöttség, amelyet az észak-koreai hatóságok nyílt nyomásgyakorlással igyekeznek az ország elhagyására kényszeríteni - jelentette be kedden a dél-koreai külügyminsztérium szóvivője. Nyilatkozata szerint Phenjan - közelmúltbeli fenyegetéseit beváltva - beszüntette a lengyel küldöttség élelmiszer- és ivóvízellátását, valamint az áramszolgáltatást, és elvágta a távközlési vonalakat is. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tette a delegáció munkájának folytatását, amelyet már 1994- ben erősen korlátozott azzal, hogy megakadályozta a közös biztonsági övezetbe való utazásait, tagjai nem hagyhatták el a demarkációs vonaltól egy kilométerre lévő táborukat. Az eredetileg négyhatalmi felügyelő bizottságból Phenjan 1993 áprilisában hasonló nyomásgyakorlással távozásra kényszerítette Csehország és Szlovákia küldöttségét. A testületben így immár csak Svédország és Svájc képviselteti magát. Észak-Korea régóta követeli a koreai háború befejezése óta érvényben lévő tűzszüneti megállapodás békeszerződéssel való felváltását, de erről csak közvetlenül az Egyesült Államokkal lenne hajlandó tárgyalni, s a szerződést is vele akarja,megkötni. Washington azonban már többször is leszögezte, hogy ebbe nem egyezik bele. Felfüggesztettek két kolozsvári magyar képviselőt (Folytatás az 1. oldalról) A vitán maga Vacaroiu miniszterelnök is megjelent. A koalíciós pártok felszólalói azt próbálták bizonygatni, hogy a szóban forgó elöljárók egyszerű csalók, az állami vagyon hűtlen kezelői. Az ellenzékiek viszont rámutattak, hogy a román helyhatósági törvény hézagai és különösképpen a helyhatósági költségvetési törvényének halogatása kényszeríti rá a legtöbb helyi közigazgatási vezetőt, hogy keresztüllépjen a szabályokon. Mindeközben Kolozsváron Gheorghe Funar szélsőséges nacionalista pártvezér és polgármester távollétében tizenkét egységpárti tanácsos javaslatára, a városi tanács rendkívüli ülésen vitatta meg azt a javaslatot, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsába választott két magyar tanácsost, Molnos Lajost és Boros Jánost ezért az Erdélyt veszélybe sodró tettükért azonnal függesszék föl választott tisztségükből. A hosszas vita után, az ellenzékiek tartózkodásával az RMDSZ tanácsosai kisebbségben maradtak, s a két magyar tisztségviselő ellen megindulhat a bizalmatlansági eljárás, amennyiben a hazatérő Funar, illetve javaslatára a megye prefektusa helyet ad a döntésnek. (cseke) Német érdekeltségű kiadói képviselet hirdetésszervezőket alkalmaz Budapest területén. Feltételek:jó megjelenés, tárgyalókészség - megfelelő ismeretség az adott területen - napi- és hetilapok ismerete Szervezőink részére teljesítményarányosan jó, biztos jövedelmet, szakmai továbbképzést biztosítunk. Bővebb információk a 202-5059-es telefonon. A jelentkezéseket szakmai önéletrajzzal a Budapest 1525, Pf. 761-re lehet küldeni. Jelige: Lexa.