Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-07 / 82. szám
PÉNTEK, 1995. április 7. Hazai tudósítások A pótköltségvetés 127 milliárddal csökkentené a hiányt Ma nyújtja be a kabinet a gazdasági csomagtervét (Folytatás az 1. oldalról) A feketegazdaság visszaszorítása eredményeként 16 milliárd forintos bevétellel számol, az adózási fegyelem szigorításából pedig négymilliárd forintot vár a kabinet. Csák Elemér hangsúlyozta, a kormány ezen intézkedései nélkül a hiány idén megközelítené a 350 milliárd forintot. A kormány tegnapi ülésén meghallgatta Kovács László külügyminiszter előterjesztését a magyar-szlovák alapszerződés megerősítéséről, és a dokumentumot ratifikálásra átadja az Országgyűlésnek. A kabinet tájékoztatást hallgatott meg azokról a szakértői tárgyalásokról is, amelyek hazánk és Szlovákia között folynak a Dunát, illetve a Mosoni- Duna-ágat érintő műszaki megoldásokról, illetve a vízhozampótlásokról. Csák Elemér ezzel kapcsolatosan bejelentette: Horn Gyula miniszterelnök tegnap délelőtt telefonon kereste meg Vladimír Meciar szlovák kormányfőt, és kérte közbenjárását a szakértői tárgyalások meggyorsítására, amelyre Meciar egyébként ígéretet tett. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda befejezte a Magyar Televízió New York, New York című műsorával kapcsolatos vizsgálatát, a jelentést tegnap hallgatták meg a miniszterek. Az ellenőrzési iroda magasnak, de nem példátlanul magasnak ítélte az említett műsor fajlagos költségét, s cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint 1,5-5 millió forintra rúgtak a személyi kifizetések. Kimondta ugyanakkor, hogy a műsor pénzügyi lebonyolítását számos szabálytalanság kísérte. A konkrét műsor kapcsán hivatali visszaélést vagy deviza-bűncselekményt azonban nem állapítottak meg. A kormány tudomásul vette a jelentést, s felkérte a Magyar Televízió elnökét, hogy a következő kormányülésre adjon átfogó áttekintést az intézmény gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről és a létszámleépítési kötelezettségéről. A sajtótájékoztatón jelen lévő Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elmondta, a kabinet elfogadta a balatoni vízgazdálkodási fejlesztési programot, amelynek célja a tó ökológiai állapotának védelme és vízminőségének javítása. Lotz Károly arról is beszámolt, hogy a kormányülésen tájékoztatást hallgattak meg a szakszervezetek és a MÁV közötti tárgyalások állásáról. A miniszter elmondta, az eddigi kollektív szerződés meghosszabbítását nem támogatják, s egyetértenek a MÁV törekvésével, amely egy új, korszerű szerződés megkötésére irányul. A kabinet reméli, hogy sikerül erre az évre megkötni a megállapodást, ám amennyiben elkerülhetetlen, akkor a MÁV-nak és az államnak fel kell vállalnia a vasutasok törvényes keretek között megtartott sztrájkját - szögezte le Lotz Károly. A kormány megtárgyalta és az Országgyűlésnek benyújtja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítási javaslatát. A módosítás lehetővé tenné, hogy a személyi számot 1999. december 31-ig korlátozottan felhasználhatnák a közigazgatásban, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság már 1991-ben állást foglalt arról, hogy ez alkotmányellenes. Végezetül egy kérdésre válaszolva Csák Elemér elmondta: a kormány nem tárgyalta meg részleteiben a HungarHotels-ügyet. Elfogadták a három érintett tárca közös jelentését, de behatóan csak a következő ülésén vitatják meg a javaslatot. (o. t. g.) FKGP-sürgetés Médiatörvény és államadósság A Független Kisgazdapárt véleménye szerint a nyár elején az Országgyűlés elé kerülhet a médiatörvény tervezete - mondotta Lányi Zsolt, az FKGP frakciójának szóvivője a párt csütörtöki szokásos sajtóbeszélgetésén. A pártok a jövő hétfőn írják alá a megállapodást, amely a kisgazdák reményei szerint hozzájárul majd a demokratikus és objektív tájékoztatás kialakulásához. Ennek megvalósulása azonban — mint fogalmazott Lányi a sajtó munkatársainak viszonyulásától és az újságírók etikájától is függ. A frakciószóvivő leszögezte, hogy a kormánynak tárgyalásokat kell kezdenie az álamadósságról a hitelezőkkel, és a megbeszélésekről tájékoztatnia kell a társadalmat. A kisgazdák népszavazási kezdeményezését ért alkotmányjogi észrevételek kapcsán úgy vélekedett, hogy nem érti a kormánypártok - különösen az SZDSZ - félelmét a referendumtól, hiszen Göncz Árpád a népszerűségi listák élén áll, a felmérések szerint az emberek többsége jó államfőnek tartja. (cs. h.) Radikalizálódnak a civil szervezetek Beleszólást a döntésekbe! (Folytatás az 1. oldalról) A külhoni professzorok felhívták a figyelmet arra: „Az IMF-ről azt terjeszti a neoliberális sajtó, hogy kiváló szakmai munkával alapozzák meg ajánlásaikat, illetve követeléseiket. Ezzel szemben a valós tapasztalat az, hogy a szakmai munka színvonala csapnivaló. Legutóbb például a Vietnamnak ajánlott javaslatukat a vietnamiak teljesen megalapozottan kritizálták, és szakmai kifogások miatt vetették el. Az IMF-fel kapcsolatos az a nemzetközi tapasztalat is, hogy a követeléseiket hajlandók viszszavonni, ha a célországban komoly társadalmi ellenállást tapasztalnak azokkal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy az IMF nem akarja kockáztatni a célországbeli »sikertörténetet«. Az is előfordult már, hogy az IMF ezen beállítódását a célország kormánya a társadalmi ellenállás hallgatólagos támogatásával használta ki. Ebből számunkra az a tanulság, hogy a demonstrációk, a passzív rezisztencia (megfelelő publicitás esetén) vagy az országos sztrájk meghátrálásra kényszerítheti az IMF embereit.” Az angol és amerikai oktatók szerint Magyarország adósságterheinek enyhítésére járható út volna, ha a hazánknak a fejlődő országokkal szemben fennálló több milliárd dollárnyi behajthatatlan adósságkövetelését a nyugati bankok az ország adósságából leírnák - idézte az Eszmélet Baráti Kör rendezvényén elhangzottakat Kemény László, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke. Egy kérdésre válaszolva elhangzott, a Civil Kerekasztal nem ugyanazt mondja, mint Csurka István, más az indíttatásuk, és következtetéseik is eltérőek. Bányai Péter, az Állampolgári Jogvédő Liga elnöke ugyanakkor leszögezte, személy szerint azt tapasztalja, hogy helyi szinten az emberekben egyre inkább szélsőséges nézetek alakulnak ki. Morvayné Bajai Zsuzsa, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, a Civil Kerekasztal soros elnöke a kormány megszorító intézkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozta, a szociális ellátó rendszer felszámolását nem kifogásolják, ha annak célja nem a szegénypolitika magyarországi meghonosítása, hanem az állampolgári öngondoskodás feltételeinek megteremtése. Sajnos a kormány intézkedései nem ebbe az irányba mutatnak - mondotta. A Civil Kerekasztal az MSZOSZ alternatív javaslatát nem érzi magáénak, bár az szerinte a kormány intézkedéscsomagjánál kevésbé rossz. Az MSZOSZ - megítélésük szerint - csapdába esett, amikor alternatív javaslatok kidolgozására vállalkozott, melyekből végül is a kormány csak a számára kedves elemeket fogadta el. A civilek nem javaslatokat szeretnének kidolgozni, hanem a politikai döntéshozatal résztvevőiként beleszólási jogot kérnek az őket érintő intézkedésekbe. Arra a kérdésre, hogy a Civil Kerekasztal gondolkozik-e tiltakozó demonstráció szervezésén a kormány intézkedéseivel szemben, Morvayné Bajai Zsuzsa elmondta, konkrét tervük egyelőre nincs, a tárgyalásos megoldásban érdekeltek, de kár volna tagadni, hogy tapasztalataik szerint a civil szervezetek egyre inkább radikalizálódnak. (móricz) A munkanélküliek is tiltakoznak Rászorultság helyett kiszorultság Az 1991-ben alakult, tavaly óta a munkanélküliek európai, hálózatában is részt vevő, 55 tagszervezeten keresztül 100 ezer állástalannal kapcsolatban álló Munkanélküliek és Álláskeresők Országos Szövetsége tiltakozik a kormány máricus 12-i megszorító intézkedései ellen. Láng László, a szövetség elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy miközben a kormány egyre gyakrabban hivatkozik a rászorultság elvére, a meghozott intézkedéseiben a rászorultság helyett a kiszorultság elve érvényesül. Akik az eddigiekben nem kerülhettek bele a szociális ellátórendszerbe, ebben továbbra sem reménykedhetnek. A valóságban nem csökken, hanem nő a munkanélküliek száma, és ami a leginkább aggasztó, egyre több a reményvesztett munkanélküli - hangoztatta. A MÁÉOSZ úgy véli, a kabinet gazdasági, szociálpolitikai és foglalkoztatási hatásvizsgálat hiányában hozta meg döntését, amelynek egyetlen célja a költségelvonás. Láng László érthetetlennek nevezte, hogy a foglalkoztatási kérdések a megszorító intézkedések között csak másodlagosan szerepelnek. A kormány számára is nyilvánvalónak kellene lennie: a munkanélküliség nem következménye, hanem egyik fő oka a gazdasági válságnak, hiszen a munkanélküliek számának emelkedése súlyos terheket ró a gazdaságra - húzta alá. Megdöbbenését fejezte ki az egyik, munkaügyekkel foglalkozó kormányzati tisztségviselő kijelentése miatt, amely szerint a társadalom igazságérzetét sérti, hogy munkaképes emberek nem dolgoznak. Megindult a társadalmi bűnbakképzés - vélekedett. A MÁÉOSZ tiltakozik az ellen, hogy a kormány a munkára ösztönzés jelszavával hozza meg a munkanélkülieket sújtó intézkedéseit. Ezt a nem mindig a valós állapotoknak megfelelő tények tükrében is elfogadhatatlannak tartják, hiszen a munkaügyi központok márciusban a több mint félmillió regisztrált állástalannak mindössze 54 ezer munkahelyet tudtak felajánlani. (TMg) A KKDSZ szolidáris a vasúttal * Újabb népszavazási kezdeményezés (Folytatás az 1. oldalról) A Levegő Munkacsoport és a KKDSZ közös, a költségvetési megtakarításokra vonatkozó alternatív javaslatait képviselni és érvényesíteni próbálják az ÉT- ben kezdődő tárgyalásokon. Sajnálatos - mondta Vadász János -, hogy az önkormányzatok nem tartják be azon törvényi előírásokat, melyek előírják számukra a közintézmények fenntartására vonatkozó kötelezettségeiket. A tegnapi ülésen ezért határozat született arról is, hogy az ország összes közigazgatási hivatalánál kezdeményezik az ilyen ügyekben történő vizsgálatok lefolytatását illetve szorgalmazzák az orvoslás lehetőségeit. Mivel az intézményi átszervezéseknél az előzetes átvilágítást nem szakemberek intézik, ezért a KKDSZ kezdeményezi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál egy szaknévsor felállítását, amiely garancia lehet e súlyos probléma kiküszöböléséhez - hangzott el a sajtótájékoztatón. A KKDSZ szolidaritását fejezi ki a vasutas dolgozók tervezett demonstrációjával. Felkéri a közgyűjteményi és közművelődési dolgozókat, hogy az ÉT- tárgyalások befejezéséig viseljenek kék szalagot. Vadász János azt is elmondta, hogy a KKDSZ nem szervez május elsejére demonstrációt, ám egy előzetes felmérés után (mennyien hajlandók tüntetni), a módosító törvénycsomag parlamenti tárgyalása idejére az Országház elé vonulnak. Végezetül kihangsúlyozták: rendkívül fontos dátum a május 22-26. közötti időszak, hiszen ekkor lesz a közalkalmazotti képviselők választása, amin a KKDSZ jelöltjei is indulnak, és reményeik szerint minden munkahelyen lesznek képviselőik. (Kállalán) Orbán Viktor Szolnokon Kritika a kormányról Fejetlenség, kapkodás jellemzi a mai kormányzatot, ennek eredménye a tapasztalható káosz - fejtette ki véleményét a kormány teljesítményéről Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Hozam Klubban Szolnokon. Az elmúlt hónapok, hetek meghozták a nem várt eredményt, a miniszterelnök jogköre meggyengült, ma fejetlen a kormány, amelynek nincs koncepciója, hiányzik az elképzelése. A mostaninál bonyolultabb, nehezebb helyzettel az elmúlt hét-nyolc évben nem találtuk szemben magunkat Magyarországon - hangoztatta a fiatal politikus, aki szerint ha a Bokros-program folytatódik, a vállalkozások egyharmada tönkremegy az idén hazánkban. Orbán Viktor szerint ez az út nem vezet sehová, a Bokros-féle gazdaságpolitikai program nem hajthatóvégre, tervezett intézkedései elfogadhatatlanok. A Fidesz határozott iparpolitikát, határozottan exportorientált növekedést követel, ám tisztában van azzal is, hogy az ellenzék lehetőségei csekélyek. Az elmúlt napok felsőoktatási történéseit elemezve kifejtette: a magyar egyetemeken, főiskolákon nem az oktatások, hanem a hallgató kevés. Az oktatóknak mai fizetésük két-háromszorosa járna méltányosan. E. S. MDF: márciustól nőtt az abortuszok száma Nem fenyeget államcsőd A jelenlegi pénzügyminiszter a korábbi szóbeli megállapodás ellenére nem vett részt az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága szerdai ülésén. Kádár Béla, a bizottság elnöke, MDF-es országgyűlési képviselő pártja tegnapi sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Bokros Lajos nem tudott időt szakítani arra, hogy megjelenjen az ülésen. Kádár Béla nehezményezte azt is, hogy minderről őt a pénzügyminiszter titkárnője telefonon tájékoztatta, s egyúttal nem jelölt meg másik időpontot. Az MDF-es politikus leszögezte: Magyarországon jelenleg parlamentáris demokrácia működik, ami azt jelenti, hogy a kormánynak is van beszámolási kötelezettsége a parlament felé. A tegnapi sajtótájékoztatón Kádár Béla feltette azokat a kérdéseket, amelyeket eredetileg Bokros Lajosnak szánt, többek között, hogy miért omlott össze három ésfél hónap alatt az ország nagy parlamenti többséggel elfogadott költségvetése? Kádár szerint elképzelhető, hogy az adatok kozmetikázása folyik, a kormány azért fenyegeti a közvéleményt államcsőddel, hogy a megszorító intézkedéseinek szükségességét alátámassza. Kádár Béla részletesen kifejtette: a reálgazdasági teljesítmények alapján nem támasztható alá az államcsőd, hiszen a kereskedelmi mérleg nem romlott, s nem csökkent a társadalom jövedelemtermelő képessége sem. A politikus úgy vélte, célszerűbb lett volna bevallani, hogy a tervezett privatizációs bevételek elmaradása miatt van szükség a megszorító intézkedésekre. Kádár Béla a továbbiakban azt is kifogásolta, hogy a kormányzat sűrűn hangoztatja, vissza kívánja szorítani a feketegazdaságot, ugyanakkor ezektől az intézkedésektől csak néhány milliárd forint bevételre számít. Egy kérdésre válaszolva az MDF-es képviselő úgy vélte, a pénzügyminiszter szemlélete megváltozott a kinevezés előtti meghallgatása óta, mert akkor vázolt elképzeléseit jónak tartotta. Végezetül Kádár Béla hangsúlyozta, támogatja a kormány egyensúlyhiány mérséklésére irányuló törekvéseit, de úgy véli, hazánkban ezt nem a kereslet korlátozásával, hanem a termelés bővítésével lehet elérni. A sajtótájékoztatón jelen lévő Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő úgy vélekedett, a kormány jelenlegi politikája megakasztotta a mezőgazdaság átalakulási folyamatát. Nem igazak azok a vádak - hangoztatta a képviselő -, hogy az előző kormányzat szétverte a téeszeket, hiszen 1991 és 1993 között mintegy 150 téeszt számoltak fel, most viszont háromszor annyi áll a csődhelyzet szélén. (őszy)* A Bokros-csomag frontális támadás az ifjúság ellen, hiszen 65 milliárd forinttal rövidíti meg a fiatalokat - mondta Für Lajos csütörtökön győri sajtótájékoztatóján. Az MDF elnöke a nemzet hanyatlásának drámai képét vetítette előre. Figyelmeztetett, hogy becslések szerint március 12. óta számottevően megnőtt az abortuszok száma. Magyar Nemzet 5 HÍREK MAGYAR—UKRÁN kormányközi egyezményt parafáltak csütörtökön Kijevben a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben folytatandó együttműködésről. Nagy Károly, a BM rendészeti főosztályvezetője cáfolta azt az ukrán aggodalmat, hogy a tervezett szigorítások megakadályoznák a lakosság normális mozgását. BETLEN JÁNOS, a tv-híradó főszerkesztője nem tud esetleges leváltásáról. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az írott sajtóban csütörtökön felröppent híresztelésekkel ellentétben sem Csák Elemér, sem a kormány más tagja nem tájékoztatta őt erről. Csák Elemér kérdésre válaszolva elmondta: Betlen János felmentésével nem foglalkozott a kormány. A HAZAFIAS NÉPFRONT jogutódjaként öt éve működő Társadalmi Egyesülések Országos Szövetségének elnöksége nyitr diktatúrát valósít meg. - bírálta Füzesiné Diós Mária, a budapesti szervezet elnöke csütörtökön a vezetést. Fidesz-figyelmeztetés: Nem kell keresztgát Azzal, hogy az Országgyűlés a kabinet hatáskörébe utalta a keresztgátról való döntést, a koalíció saját kormányát húzta csőbe - mondta Illés Zoltán a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Fidesz alelnöke szerint az MSZP-SZDSZ koalíció nem merte vállalni azt, hogy név szerinti szavazáson szembesüljön a keresztgáttal kapcsolatos döntéssel, hasonlóan ahhoz, ahogy a Grósz-kormány idején a „testükkel” szavaztak a képviselők Bős-Nagymarosról. A kormány azonban pácba került, mert ha úgy dönt, hogy felépíti a keresztgátat, akkor alkotmányellenes lépésre szánja el magát, hiszen mindez ellentmondana annak az 1992-es törvénynek, amely kizárja olyan létesítmények felépítését, amelyek a Magyarország által felmondott 1977-es szerződésben szerepelnek. A Fidesz ezért figyelmezteti a kormányt, ne tegyen ilyen lépést. A keresztgátra azért sincs szükség, mert megépítése rontaná hazánk hágai esélyeit is, s véglegesen lezárná a hajózási útvonalat. Mindennél rosszabb azonban az, hogy a Fidesz információja szerint a szlovákok - ígéretükkel ellentétben - nem hajlandóak négyszáz köbméter vizet adni másodpercenként az öreg Dunába, csupán 250 köbmétert, ezt is csak azután, hogy a keresztgát megépült. A vizet egyébként már csak az alpszerződésben is rögzített területi integritásunk megőrzése miatt is vissza kell kapnunk. A szociális megszorításokról hozott intézkedések fényében továbbá azt is érdemes megvizsgálni, hogy a keresztgát megépítése egymilliárd forintba kerül - míg a tandíj bevezetéséből például 500 millió forintos bevételre számít idén a költségvetés -, majdani lebontása pedig, amelyről a szlovákok egyébként hallani sem akarnak, legalább két és fél milliárd forint lenne. S. N. Keleti György angliai tárgyalásairól Brit katonák magyar gyakorlótereken? Valószínűleg brit küldöttség érkezik Magyarországra, hogy a honvédség civil ellenőrzésének helyzetét vizsgálja — jelentette be Keleti György tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján, ahol háromnapos angliai látogatásáról számolt be a sajtó képviselőinek. A honvédelmi tárca első embere elmondta: a brit védelmi miniszterrel folytatott megbeszélésén maga vetette fel a kérést. A tárgyaláson szó volt arról is, hogy hazánk a Németországból kivonuló brit csapatoktól közlekedési eszközöket szeretne kapni. A jáművek a magyar békefenntartókhoz kerülnének. A miniszter azt is javasolta, tanulmányozzák brit katonák magyar gyakorlótereken történő kiképzésének lehetőségét. A végleges döntést a tárca csak az érintett önkormányzatok és környezetvédelmi testületek egyetértésével adja meg. Keleti György a továbbiakban bejelentette: a tárca a kormánytól kapott felhatalmazás alapján még az idén pályázatot ír ki a rádiótechnikai és radarrendszer korszerűsítésére, amelyet a híradástechnikai berendezések cseréje követ majd. Tájékoztatott arról is, hogy repülőgépparkunk az ezredfordulóig alkalmas a légtér védelmére, s ezt követően meg kell kezdeni a harci gépek cseréjét. Beszélt arról is, hogy két-három éven belül hat-nyolcezerre kívánják növelni a szerződéses katonák számát, akiket elsősorban rajparancsnokként, illetve nagyobb értékű haditechnika kezelésére alkalmaznak majd. A miniszter szólt arról is, hogy ez év szeptemberétől a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián egy civileknek is szóló biztonságpolitikai s a civil ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó képzési forma is beindul. Munkatársunk kérdésére az elmúlt napokban megjelent, a honvédségi közalkalmazottak elbocsátásáról szóló, egymásnak ellentmondó hírekkel kapcsolatban leszögezte: a tárca 1995. július elsejétől háromezer, majd 1998-ig újabb háromezer polgári alkalmazottat kíván elbocsátani. Elsősorban adminisztrátoroktól, karbantartóktól, konyhai dolgozóktól válnak meg. A szárazföldi csapatoknál 1050-en, az anyagi-technikai főcsoportfőnökségnél ezren kapják meg a munkakönyvüket. Az állományon kívüli bérkeretre foglalkoztatottak közül négyszáz embert bocsátanak el. A honvédelmi miniszter a Hodosz egy korábbi felvetésére reagálva úgy vélte: a tárca nem követett el törvénysértést, amikor mindezt bejelentette. Az elbocsátásokra ugyanis csak 1995 júliusától kerül sor, amikorra a parlament a pótköltségvetést már elfogadja. (v. z.)