Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

PÉNTEK, 1995. április 7. Hazai tudósítások A pótköltségvetés 127 milliárddal csökkentené a hiányt Ma nyújtja be a kabinet a gazdasági csomagtervét (Folytatás az 1. oldalról) A feketegazdaság vissza­szorítása eredményeként 16 milliárd forintos bevétellel számol, az adózási fegyelem szigorításából pedig négymil­­liárd forintot vár a kabinet. Csák Elemér hangsúlyozta, a kormány ezen intézkedései nélkül a hiány idén megköze­lítené a 350 milliárd forintot. A kormány tegnapi ülésén meghallgatta Kovács László külügyminiszter előterjeszté­sét a magyar-szlovák alap­­szerződés megerősítéséről, és a dokumentumot ratifikálásra átadja az Országgyűlésnek. A kabinet tájékoztatást hallgatott meg azokról a szakértői tár­gyalásokról is, amelyek ha­zánk és Szlovákia között foly­nak a Dunát, illetve a Mosoni- Duna-ágat érintő műszaki megoldásokról, illetve a víz­hozampótlásokról. Csák Ele­mér ezzel kapcsolatosan beje­lentette:­ Horn Gyula minisz­terelnök tegnap délelőtt tele­fonon kereste meg Vladimír Meciar szlovák kormányfőt, és kérte közbenjárását a szak­értői tárgyalások meggyorsítá­sára, amelyre Meciar egyéb­ként ígéretet tett. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda befejezte a Magyar Tele­vízió New York, New York cí­mű műsorával kapcsolatos vizsgálatát, a jelentést tegnap hallgatták meg a miniszterek. Az ellenőrzési iroda magasnak, de nem példátlanul magasnak ítélte az említett műsor fajlagos költségét, s cáfolta azokat a hí­reket, amelyek szerint 1,5-5 millió forintra rúgtak a sze­mélyi kifizetések. Kimondta ugyanakkor, hogy a műsor pénzügyi lebonyolítását szá­mos szabálytalanság kísérte. A konkrét műsor kapcsán hivatali visszaélést vagy deviza-bűn­cselekményt azonban nem ál­lapítottak meg. A kormány tudomásul vette a jelentést, s felkérte a Magyar Televízió el­nökét, hogy a következő kor­mányülésre adjon átfogó átte­kintést az intézmény gazdálko­dásáról, pénzügyi helyzetéről és a létszámleépítési kötele­zettségéről. A sajtótájékoztatón jelen lévő Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter elmondta, a kabinet elfo­gadta a balatoni vízgazdálko­dási fejlesztési programot, amelynek célja a tó ökológiai állapotának védelme és víz­minőségének javítása. Lotz Károly arról is beszámolt, hogy a kormányülésen tájé­koztatást hallgattak meg a szakszervezetek és a MÁV közötti tárgyalások állásáról. A miniszter elmondta, az ed­digi kollektív szerződés meg­hosszabbítását nem támogat­ják, s egyetértenek a MÁV tö­rekvésével, amely egy új, kor­szerű szerződés megkötésére irányul. A kabinet reméli, hogy sikerül erre az évre meg­kötni a megállapodást, ám amennyiben elkerülhetetlen, akkor a MÁV-nak és az ál­lamnak fel kell vállalnia a vasutasok törvényes keretek között megtartott sztrájkját - szögezte le Lotz Károly. A kormány megtárgyalta és az Országgyűlésnek be­nyújtja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyil­vántartásáról szóló törvény módosítási javaslatát. A mó­dosítás lehetővé tenné, hogy a személyi számot 1999. de­cember 31-ig korlátozottan felhasználhatnák a közigazga­tásban, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság már 1991-ben állást foglalt arról, hogy ez alkotmányellenes. Végezetül egy kérdésre válaszolva Csák Elemér el­mondta: a kormány nem tár­gyalta meg részleteiben a HungarHotels-ügyet. Elfo­gadták a három érintett tárca közös jelentését, de behatóan csak a következő ülésén vitat­ják meg a javaslatot. (o. t. g.) FKGP-sürgetés Médiatörvény és államadósság A Független Kisgazdapárt véleménye szerint a nyár ele­jén az Országgyűlés elé kerül­het a médiatörvény tervezete - mondotta Lányi Zsolt, az FKGP frakciójának szóvivője a párt csütörtöki szokásos saj­tóbeszélgetésén. A pártok a jövő hétfőn írják alá a megál­lapodást, amely a kisgazdák reményei szerint hozzájárul majd a demokratikus és objek­tív tájékoztatás kialakulásá­hoz. Ennek megvalósulása azonban — mint fogalmazott Lányi a sajtó munkatársai­nak viszonyulásától és az új­ságírók etikájától is függ. A frakciószóvivő leszö­gezte, hogy a kormánynak tár­gyalásokat kell kezdenie az álamadósságról a hitelezők­kel, és a megbeszélésekről tá­jékoztatnia kell a társadalmat. A kisgazdák népszavazási kezdeményezését ért alkot­mányjogi észrevételek kap­csán úgy vélekedett, hogy nem érti a kormánypártok - külö­nösen az SZDSZ - félelmét a referendumtól, hiszen Göncz Árpád a népszerűségi listák élén áll, a felmérések szerint az emberek többsége jó állam­főnek tartja. (cs. h.) Radikalizálódnak a civil szervezetek Beleszólást a döntésekbe! (Folytatás az 1. oldalról) A külhoni professzorok fel­hívták a figyelmet arra: „Az IMF-ről azt terjeszti a neolibe­rális sajtó, hogy kiváló szakmai munkával alapozzák meg aján­lásaikat, illetve követeléseiket. Ezzel szemben a valós tapasz­talat az, hogy a szakmai munka színvonala csapnivaló. Leg­utóbb például a Vietnamnak ajánlott javaslatukat a viet­namiak teljesen megalapozot­tan kritizálták, és szakmai kifo­gások miatt vetették el. Az IMF-fel kapcsolatos az a nem­zetközi tapasztalat is, hogy a követeléseiket hajlandók visz­­szavonni, ha a célországban komoly társadalmi ellenállást tapasztalnak azokkal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy az IMF nem akarja kockáztatni a célországbeli »sikertörténe­tet«. Az is előfordult már, hogy az IMF ezen beállítódását a célország kormánya a társa­dalmi ellenállás hallgatólagos támogatásával használta ki. Ebből számunkra az a tanul­ság, hogy a demonstrációk, a passzív rezisztencia (megfele­lő publicitás esetén) vagy az országos sztrájk meghátrálás­ra kényszerítheti az IMF embe­reit.” Az angol és amerikai okta­tók szerint Magyarország adósságterheinek enyhítésére járható út volna, ha a hazánk­nak a fejlődő országokkal szemben fennálló több mil­liárd dollárnyi behajthatatlan adósságkövetelését a nyugati bankok az ország adósságából leírnák - idézte az Eszmélet Baráti Kör rendezvényén el­hangzottakat Kemény László, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke. Egy kér­désre válaszolva elhangzott, a Civil Kerekasztal nem ugyan­azt mondja, mint Csurka Ist­ván, más az indíttatásuk, és következtetéseik is eltérőek. Bányai Péter, az Állampolgári Jogvédő Liga elnöke ugyan­akkor leszögezte, személy szerint azt tapasztalja, hogy helyi szinten az emberekben egyre inkább szélsőséges né­zetek alakulnak ki. Morvayné Bajai Zsuzsa, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, a Civil Kerekasztal soros elnöke a kormány megszorító intézke­déseivel kapcsolatban hangsú­lyozta, a szociális ellátó rend­szer felszámolását nem kifo­gásolják, ha annak célja nem a szegénypolitika magyarorszá­gi meghonosítása, hanem az állampolgári öngondoskodás feltételeinek megteremtése. Sajnos a kormány intézkedé­sei nem ebbe az irányba mu­tatnak - mondotta. A Civil Kerekasztal az MSZOSZ alternatív javaslatát nem érzi magáénak, bár az szerinte a kormány intézke­déscsomagjánál kevésbé rossz. Az MSZOSZ - megítélésük szerint - csapdába esett, ami­kor alternatív javaslatok ki­dolgozására vállalkozott, me­lyekből végül is a kormány csak a számára kedves eleme­ket fogadta el. A civilek nem javaslatokat szeretnének ki­dolgozni, hanem a politikai döntéshozatal résztvevőiként beleszólási jogot kérnek az őket érintő intézkedésekbe. Arra a kérdésre, hogy a Ci­vil Kerekasztal gondolkozik-e tiltakozó demonstráció szerve­zésén a kormány intézkedései­vel szemben, Morvayné Bajai Zsuzsa elmondta, konkrét ter­vük egyelőre nincs, a tárgyalá­sos megoldásban érdekeltek, de kár volna tagadni, hogy ta­pasztalataik szerint a civil szer­vezetek egyre inkább radikali­­zálódnak. (móricz) A munkanélküliek is tiltakoznak Rászorultság helyett kiszorultság Az 1991-ben alakult, tavaly óta a munkanélküliek európai, hálózatában is részt vevő, 55 tag­szervezeten keresztül 100 ezer állástalannal kapcsolatban álló Munkanélküliek és Álláskeresők Országos Szövetsége tiltakozik a kormány máricus 12-i megszorí­tó intézkedései ellen. Láng Lász­ló, a szövetség elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt hangsú­lyozta, hogy miközben a kor­mány egyre gyakrabban hivat­kozik a rászorultság elvére, a meghozott intézkedéseiben a rá­szorultság helyett a kiszorultság elve érvényesül. Akik az eddi­giekben nem kerülhettek bele a szociális ellátórendszerbe, ebben továbbra sem reménykedhetnek. A valóságban nem csökken, ha­nem nő a munkanélküliek szá­­­­ma, és ami a leginkább aggasztó, egyre több a reményvesztett munkanélküli - hangoztatta. A MÁÉOSZ úgy véli, a ka­binet gazdasági, szociálpolitikai és foglalkoztatási hatásvizsgálat hiányában hozta meg döntését, amelynek egyetlen célja a költ­ségelvonás. Láng László érthe­tetlennek nevezte, hogy a foglal­koztatási kérdések a megszorító intézkedések között csak má­sodlagosan szerepelnek. A kor­mány számára is nyilvánvaló­nak kellene lennie: a munkanél­küliség nem következménye, ha­nem egyik fő oka a gazdasági válságnak, hiszen a munkanél­küliek számának emelkedése súlyos terheket ró a gazdaságra - húzta alá. Megdöbbenését fejezte ki az egyik, munkaügyekkel foglal­kozó kormányzati tisztségviselő kijelentése miatt, amely szerint a társadalom igazságérzetét sérti, hogy munkaképes emberek nem dolgoznak. Megindult a társa­dalmi bűnbakképzés - véleke­dett. A MÁÉOSZ tiltakozik az ellen, hogy a kormány a munká­ra ösztönzés jelszavával hozza meg a munkanélkülieket sújtó intézkedéseit. Ezt a nem mindig a valós állapotoknak megfelelő tények tükrében is elfogadhatat­lannak tartják, hiszen a munka­ügyi központok márciusban a több mint félmillió regisztrált ál­lástalannak mindössze 54 ezer munkahelyet tudtak felajánlani. (TM­­g­) A KKDSZ szolidáris a vasúttal * Újabb népszavazási kezdeményezés (Folytatás az 1. oldalról) A Levegő Munkacsoport és a KKDSZ közös, a költségvetési megtakarításokra vonatkozó al­ternatív javaslatait képviselni és érvényesíteni próbálják az ÉT- ben kezdődő tárgyalásokon. Sajnálatos - mondta Vadász Já­nos -, hogy az önkormányzatok nem tartják be azon törvényi előírásokat, melyek előírják szá­mukra a közintézmények fenn­tartására vonatkozó kötelezett­ségeiket. A tegnapi ülésen ezért határozat született arról is, hogy az ország összes közigazgatási hivatalánál kezdeményezik az ilyen ügyekben történő vizs­gálatok lefolytatását illetve szorgalmazzák az orvoslás lehe­tőségeit. Mivel az intézményi átszer­vezéseknél az előzetes átvilágí­tást nem szakemberek intézik, ezért a KKDSZ kezdeményezi a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumnál egy szaknévsor felállítását, ami­ely garancia lehet e súlyos probléma kiküszöbölé­séhez - hangzott el a sajtótájé­koztatón. A KKDSZ szolidaritá­sát fejezi ki a vasutas dolgozók tervezett demonstrációjával. Felkéri a közgyűjteményi és közművelődési dolgozókat, hogy az ÉT- tárgyalások befeje­zéséig viseljenek kék szalagot. Vadász János azt is elmondta, hogy a KKDSZ nem szervez május elsejére­ demonstrációt, ám egy előzetes felmérés után (mennyien hajlandók tüntetni), a módosító törvénycsomag parla­menti tárgyalása idejére az Or­szágház elé vonulnak. Végeze­tül kihangsúlyozták: rendkívül fontos dátum a május 22-26. közötti időszak, hiszen ekkor lesz a közalkalmazotti képvise­lők választása, amin a KKDSZ jelöltjei is indulnak, és remé­nyeik szerint minden munkahe­lyen lesznek képviselőik. (Kállalán) Orbán Viktor Szolnokon Kritika a kormányról Fejetlenség, kapkodás jel­lemzi a mai kormányzatot, en­nek eredménye a tapasztalható káosz - fejtette ki véleményét a kormány teljesítményéről Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke a Hozam Klubban Szolnokon. Az elmúlt hónapok, hetek meghozták a nem várt ered­ményt, a miniszterelnök jogkö­re meggyengült, ma fejetlen a kormány, amelynek nincs kon­cepciója, hiányzik az elképze­lése. A mostaninál bonyolul­tabb, nehezebb helyzettel az el­múlt hét-nyolc évben nem ta­láltuk szemben magunkat Ma­gyarországon - hangoztatta a fiatal politikus, aki szerint ha a Bokros-program folytatódik, a vállalkozások egyharmada tönk­remegy az idén hazánkban. Or­bán Viktor szerint ez az út nem vezet sehová, a Bokros-féle gazdaságpolitikai program nem hajtható­­végre, tervezett intéz­kedései elfogadhatatlanok. A Fidesz határozott iparpolitikát, határozottan exportorientált nö­vekedést követel, ám tisztában van azzal is, hogy az ellenzék lehetőségei csekélyek. Az elmúlt napok felsőokta­tási történéseit elemezve kifej­tette: a magyar egyetemeken, főiskolákon nem az oktatá­sok, hanem a hallgató kevés. Az ok­tatóknak mai fizetésük két-há­­romszorosa járna méltányosan. E. S. MDF: márciustól nőtt az abortuszok száma Nem fenyeget államcsőd A jelenlegi pénzügyminisz­ter a korábbi szóbeli megálla­podás ellenére nem vett részt az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága szerdai ülésén. Kádár Béla, a bizottság elnöke, MDF-es országgyűlési képviselő pártja tegnapi sajtótá­jékoztatóján sajnálatosnak ne­vezte, hogy Bokros Lajos nem tudott időt szakítani arra, hogy megjelenjen az ülésen. Kádár Béla nehezményezte azt is, hogy minderről őt a pénzügy­­miniszter titkárnője telefonon tájékoztatta, s egyúttal nem je­lölt meg másik időpontot. Az MDF-es politikus leszö­gezte: Magyarországon jelen­leg parlamentáris demokrácia működik, ami azt jelenti, hogy a kormánynak is van beszámo­lási kötelezettsége a parlament felé. A tegnapi sajtótájékozta­tón Kádár Béla feltette azokat a kérdéseket, amelyeket eredeti­leg Bokros Lajosnak szánt, töb­bek között, hogy miért omlott össze három és­­fél hónap alatt az ország nagy parlamenti többséggel elfogadott költség­­vetése? Kádár szerint elképzel­hető, hogy az­ adatok kozmeti­kázása folyik, a kormány azért fenyegeti a közvéleményt ál­lamcsőddel, hogy a megszorító intézkedéseinek szükségessé­gét alátámassza. Kádár Béla részletesen kifejtette: a reál­­gazdasági teljesítmények alap­ján nem támasztható alá az ál­lamcsőd, hiszen a kereskedelmi mérleg nem romlott, s nem csökkent a társadalom jövede­lemtermelő képessége sem. A politikus úgy vélte, célszerűbb lett volna bevallani, hogy a ter­vezett privatizációs bevételek elmaradása miatt van szükség a megszorító intézkedésekre. Ká­dár Béla a továbbiakban azt is kifogásolta, hogy a kormányzat sűrűn hangoztatja, vissza kí­vánja szorítani a feketegazdasá­got, ugyanakkor ezektől az in­tézkedésektől csak néhány mil­liárd forint bevételre számít. Egy kérdésre válaszolva az MDF-es képviselő úgy vélte, a pénzügyminiszter szemlélete megváltozott a kinevezés előtti meghallgatása óta, mert akkor vázolt elképzeléseit jónak tartotta. Végezetül Kádár Béla hangsúlyozta, támogatja a kormány egyensúlyhiány mér­séklésére irányuló törekvéseit, de úgy véli, hazánkban ezt nem a kereslet korlátozásával, ha­nem a termelés bővítésével le­het elérni. A sajtótájékoztatón jelen lévő Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő úgy vélekedett, a kormány jelenlegi politikája megakasztotta a mezőgazdaság átalakulási folyamatát. Nem igazak azok a vádak - hangoz­tatta a képviselő -, hogy az elő­ző kormányzat szétverte a tée­­szeket, hiszen 1991 és 1993 között mintegy 150 téeszt szá­moltak fel, most viszont há­romszor annyi áll a csődhely­zet szélén. (őszy)* A Bokros-csomag frontális támadás az ifjúság ellen, hiszen 65 milliárd forinttal rövidíti meg a fiatalokat - mondta Für Lajos csütörtökön győri sajtó­­tájékoztatóján. Az MDF elnö­ke a nemzet hanyatlásának drá­mai képét vetítette előre. Fi­gyelmeztetett, hogy becslések szerint március 12. óta számot­tevően megnőtt az abortuszok száma. Magyar Nemzet 5 HÍREK MAGYAR—UKRÁN kormány­közi egyezményt parafáltak csü­törtökön Kijevben a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben folytatandó együttműködésről. Nagy Ká­roly, a BM rendészeti főosztály­­vezetője cáfolta azt az ukrán ag­godalmat, hogy a tervezett szi­gorítások megakadályoznák a lakosság normális mozgását. BETLEN JÁNOS, a tv-híradó főszerkesztője nem tud esetleges leváltásáról. Az MTI-nek nyilat­kozva elmondta: az írott sajtó­ban csütörtökön felröppent hí­resztelésekkel ellentétben sem Csák Elemér, sem a kormány más tagja nem tájékoztatta őt er­ről. Csák Elemér kérdésre vála­szolva elmondta: Betlen János felmentésével nem foglalkozott a kormány. A HAZAFIAS NÉPFRONT jogutódjaként öt éve működő Társadalmi Egyesülések Orszá­gos Szövetségének elnöksége nyitr diktatúrát valósít meg. - bírálta Füzesiné Diós Mária, a budapesti szervezet elnöke csü­törtökön a vezetést. Fidesz-figyelmeztetés: Nem kell keresztgát Azzal, hogy az Országgyű­lés a kabinet hatáskörébe utalta a keresztgátról való döntést, a koalíció saját kormányát húzta csőbe - mondta Illés Zoltán a párt csütörtöki sajtótájékozta­tóján. A Fidesz alelnöke szerint az MSZP-SZDSZ koalíció nem merte vállalni azt, hogy név szerinti szavazáson szem­besüljön a keresztgáttal kap­csolatos döntéssel, hasonlóan ahhoz, ahogy a Grósz-kormány idején a „testükkel” szavaztak a képviselők Bős-Nagymaros­ról. A kormány azonban pácba került, mert ha úgy dönt, hogy felépíti a keresztgátat, akkor al­kotmányellenes lépésre szánja el magát, hiszen mindez ellent­mondana annak az 1992-es tör­vénynek, amely kizárja olyan létesítmények felépítését, ame­lyek a Magyarország által fel­mondott 1977-es szerződésben szerepelnek. A Fidesz ezért fi­gyelmezteti a kormányt, ne te­gyen ilyen lépést. A keresztgátra azért sincs szükség, mert megépítése ron­taná hazánk hágai esélyeit is, s véglegesen lezárná a hajózási útvonalat. Mindennél rosszabb azonban az, hogy a Fidesz in­formációja szerint a szlovákok - ígéretükkel ellentétben - nem hajlandóak négyszáz köbméter vizet adni másodpercenként az öreg­ Dunába, csupán 250 köb­métert, ezt is csak azután, hogy a keresztgát megépült. A vizet egyébként már csak az alpszer­­ződésben is rögzített területi integritásunk megőrzése miatt is vissza kell kapnunk. A szo­ciális megszorításokról hozott intézkedések fényében továbbá azt is érdemes megvizsgálni, hogy a keresztgát megépítése egymilliárd forintba kerül - míg a tandíj bevezetéséből pél­dául 500 millió forintos bevé­telre számít idén a költségvetés -, majdani lebontása pedig, amelyről a szlovákok egyéb­ként hallani sem akarnak, leg­alább két és fél milliárd forint lenne. S. N. Keleti György angliai tárgyalásairól Brit katonák magyar gyakorlótereken? Valószínűleg brit küldött­ség érkezik Magyarországra, hogy a honvédség civil ellen­őrzésének helyzetét vizsgálja — jelentette be Keleti György tegnapi budapesti sajtótájé­koztatóján, ahol háromnapos angliai látogatásáról számolt be a sajtó képviselőinek. A honvédelmi tárca első embere elmondta: a brit védelmi mi­niszterrel folytatott megbe­szélésén maga vetette fel a ké­rést. A tárgyaláson szó volt arról is, hogy hazánk a Né­metországból kivonuló brit csapatoktól közlekedési esz­közöket szeretne kapni. A já­­művek a magyar békefenntar­tókhoz kerülnének. A miniszter azt is javasol­ta, tanulmányozzák brit kato­nák magyar gyakorlótereken történő kiképzésének lehető­ségét. A végleges döntést a tárca csak az érintett önkor­mányzatok és környezetvé­delmi testületek egyetértésé­vel adja meg. Keleti György a továb­biakban bejelentette: a tárca a kormánytól kapott felhatal­mazás alapján még az idén pá­lyázatot ír ki a rádiótechnikai és radarrendszer korszerűsíté­sére, amelyet a híradástechni­kai berendezések cseréje kö­vet majd. Tájékoztatott arról is, hogy repülőgépparkunk az ezredfordulóig alkalmas a légtér védelmére, s ezt köve­tően meg kell kezdeni a harci gépek cseréjét. Beszélt arról is, hogy két-három éven belül hat-nyolcezerre kívánják nö­velni a szerződéses katonák számát, akiket elsősorban raj­­parancsnokként, illetve na­gyobb értékű haditechnika ke­zelésére alkalmaznak majd. A miniszter szólt arról is, hogy ez év szeptemberétől a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián egy civileknek is szóló bizton­ságpolitikai s a civil ellenőr­zés kérdéseivel foglalkozó képzési forma is beindul. Munkatársunk kérdésére az elmúlt napokban megjelent, a honvédségi közalkalmazot­tak elbocsátásáról szóló, egy­másnak ellentmondó hírekkel kapcsolatban leszögezte: a tár­ca 1995. július elsejétől há­romezer, majd 1998-ig újabb háromezer polgári alkalma­zottat kíván elbocsátani. Első­sorban adminisztrátoroktól, karbantartóktól, konyhai dol­gozóktól válnak meg. A szá­razföldi csapatoknál 1050-en, az anyagi-technikai főcsoport­­főnökségnél ezren kapják meg a munkakönyvüket. Az állo­mányon kívüli bérkeretre fog­lalkoztatottak közül négyszáz embert bocsátanak el. A honvédelmi miniszter a Hodosz egy korábbi felveté­sére reagálva úgy vélte: a tár­ca nem követett el törvénysér­tést, amikor mindezt beje­lentette. Az elbocsátásokra ugyanis csak 1995 júliusától kerül sor, amikorra a parla­ment a pótköltségvetést már elfogadja. (v. z.)

Next