Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

16 Magyar Nemzet Pest-Buda KEDD, 1995. április 11. Köztisztasággondok A csőd szélén áll Budapest köztisztasága—szólt a napok­­ban a híradás. Ezek szerint a főváros takarítására hamar olyan kevés pénz jut, hogy komolyan számolnunk kell azzal: az eddig sem túl tiszta utcákat, a tereket elboríthatja a sze­mét. Ilyen hírek hallatán rögtön megindul az emberek fantá­ziája, vagy legalábbis a korábbiaknál érzékenyebben reagál­nak a már ismert tényekre. Új muníciót kap a kutyaellenes hangulat, hírek terjednek el arról, hogy egyes területeken is­mét felbukkantak a patkányok... És persze azon is elgondol­kodhatunk, hogy vajon milyen lobbyérdekek állnak a pánik­keltés mögött, és talán az a feltevés sem alaptalan, hogy a fő­városi szemétszállítási díj bevezetésének pszichológiai előké­szítése mindaz, aminek tanúi vagyunk. Alábbi összeállítá­sunk talán nyújt egy-két szempontot a reális-egyébként va­lóban nem túl szívderítő - helyzetkép kialakításához. A szemetelés szabálysértés A rendőr büntethet(ne) A szombat esti filmben Fox nyomozó a társát az­zal fenyegette meg, hogy beviszi a rendőrőrsre, amikor az hirtelen harag­jában az utcán eldobta a csomagolópapírt. Némi túlzás nyilvánvalóan volt e filmbéli epizódban, de a „hozzáállásról” azért mutat valamit. A szemetelés nálunk is sza­bálysértés, így akit szotyolázá­­son, tökmag héjának köpködé­­sén érnek tetten, azt helyszíni bírsággal lehet sújtani. A kér­dés csak az: mindezt ki fogja észrevenni, szóvá tenni és szankcionálni? Dézsi Mihály, a rendőrség sajtó- és tájékoztatási irodájá­nak főmunkatársa a kérdésről ekképpen vélekedik: -Valóban az előbb felso­rolt esetek szabálysértésként értékelhető magatartásformák, és a rendőrség bírságolhat is ezen esetekben vagy feljelen­tést készíthet, de erre már nincs elég emberünk. Ha vala­kit tetten érünk - ugyanis ez olyan szabályszegés, amit utó­lag bizonyítani szinte lehetet­len -, akkor kétezer forintig büntethető az elkövető a hely­színen. Ha az illető nem hagy fel jogsértő magatartásával, akkor előállítható és feljelent­hető, mely eljárás lefolytatásá­ra a lakóhely szerinti önkor­mányzat a jogosult. De a mi járőreink alapvetően a közbiz­tonsággal foglalkoznak. A probléma csak az, hogy a leg­több esetben a rendőrséget tartják az egyedüli jogalkalma­zónak és végrehajtónak, pedig ezeket a szabálysértéseket el­sősorban önkormányzati ha­táskörben kell elbírálni. Már­pedig Budapesten léteznek közterület-felügyelők, akiknek ez munkaköri kötelességük is - fejezte be a főmunkatárs. Egy biztos: ma még a fővá­rosban sem jellemző, hogy bár­kit szemetelés miatt elmarasz­taljanak. Egyfajta bocsánatos bűn, ami fölött mindenki sze­met huny, amíg saját környeze­tét közvetlenül nem veszélyez­teti a temérdek hulladék. (k. z. I.) 91 A közterület-fenntartó vállalat gazdálkodását át kell vizsgálni” A főváros elszennyeződése elkerülhető - állítja a környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottság elnöke Ha a Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalat éves támogatási szintjét nem növeli a Fővárosi Közgyűlés, akkor két út marad: vagy megba­rátkozunk azzal, hogy a szolgálta­tások színvonala romlani fog, vagy pedig átszervezést hajtunk végre - ez a gondolat Bubla Gyulától, a Fővárosi Közgyűlés környezetvé­delmi és városüzemeltetési bizott­ságának elnökétől származik, akit azt követően kérdeztünk, hogy az FKFV 1995. évi támogatását a közgyűlés 2,9 milliárd forintban határozta meg, miközben a válla­lat 4,2 milliárd forintra tartott vol­na igényt A költségvetésben megjelölt, majd megszavazott összeg láttán a közterü­let-fenntartó vállalat legalább 400 mil­lió forint plusztámogatást kért a fővá­rostól. Ezzel szemben azonban Demszky Gábor elmondta: tisztában van a cég nehéz helyzetével, de az FKFV számára a kért plusztámogatást a főváros nem tudja megadni. Hozzátette, hogy a fővárosnak másra sincs jelenleg elegendő pénze. Bubla Gyula úgy véli, ha semmi nem változik, és minden úgy működik tovább, mint tavaly, akkor valószínű, hogy egy ponton elfogy a pénz, s nem lehet majd elszállítani a szemetet. Ter­mészetesen ilyen szituáció nem alakul­hat ki - szögezte le a bizottság elnöke. „Számos költségvetési vitát éltem át, amely arról szólt, hogyha a betervezett pénz nem lesz meg, akkor a főváros el­­szennyesedik. Ezt már négy éve hallom, s úgy látom, ez idáig ez a szituáció elke­rülhető volt, és minden bizonnyal ezután is el lehet kerülni. A fővárosnak valóban kevés pénze van. Ugyanakkor a jelenle­gi helyzetben valóban úgy tűnik, ha minden változatlan marad, a főváros valóban nem fog vonzó képet mutatni" - mondta Bubla Gyula. Miért kevés a pénz? - tettük fel a kérdést. Azért - hangzott a válasz -, mert a főváros három-négy éve próbál­kozik a hulladékszállítási díjak beve­zetésével. Eddig jogi akadálya volt a szemétdíj bevezetésének, ám a hírek szerint a kormány - illetve a parlament - hamarosan megnyitja a jogi utat, s akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a fővárosban fizessenek a lakók ezért a szolgáltatásért. A főváros lakosságá­nak tehát föl kell készülnie arra, hogy hamarosan fizetni fog a szemétszállí­tásért, s ennek - Bubla Gyula szerint - hosszú távon pozitív hatása lesz. Azonban még mindig kérdéses az, hogy milyen jellegű lesz ez a díj. Mi lesz a díjfizetés alapja, hogyan fogja bevezetni a főváros? Bubla Gyula úgy látja: ezek nyitott kérdések, hiszen számtalan szakmai vélemény van arra vonatkozólag, hogyan lehetne beve­zetni a szemétdíjat, ezért még korai összeget mondani. Ami pedig a közterület-fenntartó vállalat kérését illeti, Bubla Gyula el­mondta: a következő költségvetési vál­toztatás őszre tehető, de akkor sem biz­tos, hogy az FKFV kerül majd előtérbe, s kap plusztámogatást. „A jelenlegi ke­retösszeg év végéig elég kell, hogy le­gyen” - szögezte le Bubla Gyula. ,A vállalat gazdálkodását felül kell bírálni, költségvetését át kell vizsgálni, hiszen mint mondtam, év vége előtt nem sza­bad, hogy elfogyjon a pénz. A vállalat­nak abból kell kiindulnia, hogy nem fog több támogatást kapni, ugyanakkor a szolgáltatás nívóját is meg kell őriznie, s ehhez kell megfelelő utat találnia.” Bubla Gyula úgy véli, a szemét­kérdést nem lehet megoldani a hulla­dékégetés nélkül, s ez szintén gondot fog okozni, hiszen ma még nincs meg az a hétmilliárd forint, ami a palotai hulladékégető füstgázmosójához kel­lene. (fazekas-ruck) Mikor lesz szemétdíj? A jelek szerint a főváros­ban idén nem fogják bevezetni a szemétdíjat, ugyanis az ál­lampolgárt díjfizetésre köte­lezni csak törvényi felhatal­mazással lehet. Jelenleg a jog­szabályok nem adnak lehető­séget arra, hogy a közszolgál­tatásokért az állampolgárok fi­zessenek, vagyis az önkor­mányzat számára a törvény nem ad lehetőséget, hogy be­vezesse a szemétdíjat. Ezért a parlament várhatóan hamaro­san tárgyalni fogja az ide vo­natkozó törvénytervezetet Ez­zel párhuzamosan azonban a fővárosban már arról beszél­nek, hogy 300 és 600 forint között fog mozogni a szemét­díj. A Fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat szakembe­rei azonban hozzáteszik: még ha az említett összeg közül a nagyobbat is szavazza meg a Fővárosi Közgyűlés, akkor sem lehet fedezni teljes egé­szében a szemét ártalmatlaní­tásának költségeit. Az is kér­déses, hogy az FKFV a napi kiadásait is rá kívánja-e terhel­ni a lakosságra, vagy csupán a gépvásárlást, az elavult beren­dezések, illetve járművek kor­szerűsítését és az új lerakó, il­letve a hulladékégető költsé­geit fogja beépíteni a díjba. (I. r. 1.) A járdák takarítása a háztulajdonosok feladata Százhetvenezer kutya, és ami vele jár... Nemrégiben adta hírül egy tudósítás, hogy Londonban kutyaillemhelyeket állítottak föl városszerte. Ezt az ötletet valószínűleg hazánkban is so­kan üdvözölnék, hiszen a fő­város utcáin, parkjaiban sétál­va gyakorta érheti meglepetés azt, aki nem néz a lába elé... E kívánatos és higiénikus megoldásnak vajon miért oly távoli a realitása Budapesten? - kérdeztük Zsolnai Miklóst, a Fővárosi Önkormányzat szakértőjét. Jelenleg a Hild téren és a Tinódi téren üzemeltet a Fővá­rosi Önkormányzat kutyail­lemhelyeket - tudtuk meg. Egy vízöblítéses komplett „szett” ára - melyet a Főváro­si Csatornázási Művek szak­emberei fejlesztettek ki - hat­százezer forint, amire jelenleg nincs pénze az önkormányzat­nak. Ám létezik egy jóval ol­csóbb ajánlat is, ami csupán százötvenezer forintról szól, és előnye, hogy mobilizálható, azaz bármikor áttelepíthető. Az elkövetkezendő időszakra e megoldásban látnak lehető­séget a szakemberek. Sajnos igen piszkosnak mondható városunk az európai átlaghoz viszonyítva Zsolnai Miklós szerint, amihez a ku­tyatartók is jelentősen hozzá­járulnak. Míg Bécsben ötven­­hatvanezer, addig Budapesten százhetvenezer a nyilvántar­tott kutyák száma. E szembe­ötlő különbségnek és a hazai szám folyamatos emelkedésé­nek okaként az ebadó eltörlé­sét említette a szakértő. Mint mondta, már folyamatban van az újbóli bevezetés szakértői előkészítése, ám azt természe­tesen a T. Háznak kell jóvá­hagynia. A jogalkotóknak azonban körültekintőeknek kell lenniük a törvényalkotás­kor, hiszen egy drasztikus és hirtelen bevezetés esetén ku­tyák ezrei kerülnének hirtelen az utcára, ami szinte megold­hatatlan helyzet elé állítaná az önkormányzatot. A tömeges „elaltatás” egyszerűen etikát­lan, elhelyezésük viszont lehe­tetlen lenne. Zsolnai Miklós szerint a jelenleg hatályos rendeletek-­­­nek kellene csupán kellő súllyal érvényt szerezni, s erő­teljes javulás lenne tapasztal­ható e nem éppen tiszta hely­zetben. Az érvényben levő ta­nácsi, illetve fővárosi közgyű­lési rendeletek pontosan és vi­lágosan szabályozzák az ebtar­tók kötelezettségeit. Az utóbbi a járdák tisztán tartását írja elő a családiház-tulajdonosoknak, illetve a lakásprivatizációval megszűnt IKV helyébe lépő társasházi közös képviselőnek vagy megbízottjának. Sajnos a lakóközösségek nemigen tart­ják be vagy nem is ismerik a rendeleteket. A kutyapiszok eltakarításáért természetesen az ebek gazdái a felelősek, ám ők erről rendszerint megfeled­keznek - állapítja meg az ön­­kormányzati szakértő. A kiemelt zöldterületeket a Fővárosi Kertészeti Részvény­­társaság, a kiemelt közterülete­ket pedig a Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat gondozza, tartja karban. A kiemelést a bu­dapesti, illetve a kerületi önkor­mányzatok közötti tulajdon­megosztás indokolja csupán - mondja Zsolnai Miklós, hozzá­téve: a homokozók karbantartá­sát is a kertészeti vállalat végzi, az egészségügyi ellenőrzéseket, méréseket pedig a tisztiorvosi hivatal folytatja le a közel 7200 négyzetmétert és 107 homoko­zót érintő területen. A fertőtle­nítést, a baktériumok és vírusok kiölését az úgynevezett láng­szórós módszerrel végzik el, ami olcsóbb ugyan a homokozó újra történő betöltésénél, ám hátránya éppen az, hogy az ürü­lék ottmarad, és azt mechani­kus úton kell elszállítani. A közterület-felügyeletnél dolgozók száma nevetségesen alacsony, mindössze hetven fő, akik az utcai árusoktól kezdve a szabálytalanul parkoló autó­kon át, a közterületi, tisztaságot egyszerre ellenőrizni szinte képtelenek - mondja Zsolnai Miklós. Mivel nincsen kézrá­­tételi és igazoltatási joguk, így a helyszíni bírság, illetve a szabálysértési eljárás is bi­zonytalan, kétséges kimenete­lű. A vita megoldására rend­szerint marad a legegyszerűbb megoldás: amikor a hűséges kutyus „tekintélyét” latba vet­ve lép föl gazdija védelmé­ben... - állapítja meg szatiri­kusan Zsolnai Miklós. Bár áp­rilistól kezdődően három hó­napon át tartanak fokozott el­lenőrzéseket az V., VII., XIII. kerületben, a szakember sze­rint a kívánatos megoldás mégis az emberek hozzáállásá­nak gyökeres fordulata lenne. Mint elmondta: szeptember­ben, szakkiállítás keretében szeretnék az érintetteket meg­ismertetni olyan egyszer hasz­nálatos higiéniai eszközökkel, amelyek gyártását a Fővárosi Önkormányzat, tervei szerint, anyagilag is támogatná. (Kálmán) Vajon miért nincs realitása Budapesten a kutyaillemhelyek elterjedésének? Havran Zoltán felvétele A hetvenes évek elején még kétmillió volt A világ nagyvárosai közül itt él a legkevesebb patkány Az emberiség és a patká­nyok örök versenyfutás­ban vannak, dr. Bajomi Dánielnek kétsége sincs afelől, hogy ezt a versen­gést csak a patkányok nyerhetik meg. Az embe­riség kipusztulhat, a pat­kányok nem. Ahogy a kollégáinak szokta mon­dani, a patkány intelli­gens állat, hogy képesek legyünk megölni, meg kell tanulnunk patkány módra gondolkodni. Maga túl fiatal, biztosan sosem látott még patkányt - kezdi a beszélgetésünket. - Bu­dapest büszke lehet arra, hogy két generáció felnőtt anélkül, hogy patkányt látott volna. A hatvanas években mindenna­pos látvány volt. Emlékszem, annak idején leküldték a tej­­csarnokba, és az eladó egyszer­­csak kiabálni kezdett, és a re­dőnyhúzó vassal elkezdte csap­kodni a patkányt. Persze, hi­szen maga azt sem tudja, mi az a redőnyhúzó vas... A világ nagyvárosai közül Budapesten van a legkevesebb patkány. Nem volt ez mindig így. 1971- ben és 1972-ben patkánymen­­tesítették a várost, azt megelő­zően kétmillió élt Budapesten. Minden emberre jutott egy, ez elfogadott közép-európai átlag. Kissé meglep ez a kifeje­zés. Én például teljesen elfo­gadhatatlannak tartom, hogy kétmillió patkány éljen egy vá­rosban, akkor is, ha az éppen Közép-Európában van. A Bá­bolna Környezetbiológiai Köz­pont ügyvezető igazatójának szavaiból azonban kitűnik, en­nél sokkal rosszabb a helyzet a melegebb égövi országokban. - A trópusokon tíz patkány jut egy lakosra - magyarázza. Miközben beszél, és újra és újra kimondja a patkány Szót, lassan vakarózni kezdek, előbb a térd­hajlatom, majd a hajam kezd kí­nosan viszketni. - A patkány­­fertőzöttséget épületekben mé­rik. A statisztika szempontjából mindegy, egy házban egy vagy száz patkány van. 1971-ben száz épületből 33-ban volt pat­kány, 1972 decemberében már csak kétszázból egyben. 1971-ben Honecker lett az NDK első embere, meghalt Hruscsov, Huszárik Zoltán megrendezte a Szindbádot, 1972-ben Nixon Moszkvába utazott, Mark Spitz hét aranyér­met szerzett a müncheni olim­pián. A budapestiek számára ez a két év egybeforr a nagy pat­kányellenes invázióval. A pél­dátlan méretű irtó hadjáratban az ember nagy előnyre tett szert a rágcsálókkal szemben. A helyzet addigra már csaknem tűrhetetlenné vált. Ennek il­lusztrálására Bajomi Dániel el­meséli, hogy a fertőzések 0,8 százalékát a WC-ben tapasztal­ták, amikor is a WC-csészében jelent meg a patkány. (Évek óta nem volt ilyen esetünk - mond­ja, amikor látja, mennyire el­borzadok.) De előfordult pin­cékben, padláson, a lakások­ban, a csatornákban és szinte mindenütt. A nagy inváziónak köszönhetően Budapesten a legkedvezőbb a patkányhelyzet a világon. 1994-ben a 220 ezer objektum közül mindössze 164 helyen találtak patkányt. Pá­rizsban, ahol másfél-kétmillió patkány él, úgy tartják, ha két­­százalékos a fertőzöttség, az már elfogadható arány. A New York-i metróban annyi patkány él, hogy a hajléktalanok nyár­son szokták sütögetni őket — meséli a biológus. A legtöbb nagyvárosi patkány egyébként is New Yorkban él.­­ Budapesten a VIII. és a IX. kerület belvárosi részén gyakoribbak a patkányok - folytatja. - A legkevésbé pedig azok a zöldövezeti városrészek fertőzöttek, ahol­ még nincs csatorna. Érdekes módon vidé­ken egyre nagyobbak a gon­dok, egyre kevesebb pénzt for­dítanak patkányirtásra. Mind­össze Kecskeméten, Debrecen­ben és Egerben van szervezett irtás, de nem olyan hatásos mó­don, mint Budapesten. A pat­kányok fellegvárának Salgó­tarjánt tekintik, újabban azon­ban Komáromban, Esztergom­ban, Veszprémben is nagyon elszaporodtak. A patkányok egyik fő köz­lekedési útvonala a csatorna­rendszer. A melegebb idő ked­vez a patkányoknak. A sok eső viszont nem, mert ilyenkor veszélybe kerülhetnek a csator­nákban.­­ Minden patkány-előfor­dulást számítógépen rögzítünk, egyedülálló a számítógépes rendszerünk. Majdnem azt mondhatnám, névről ismerjük őket - mondja olyan meggyő­zően, hogy megkérem, mond­jon néhány jellemző nevű di­nasztiát. - Azt is meg tudom mondani, abban a házban, ahol lakik, volt-e patkány, s ha igen, hol. A pincében, a padláson, a csatornában. A patkányok kedvenc he­lye a pince vagy a házi csatorna vízszintes része. Időnként a belső udvarra öt-hat centiméter nagyságú járatokat fúrnak ki. Azt hittem, jóval nagyobb egy patkány.­­ A patkány szereti a szűk járatokat, ha a szőre hozzáér az üreg falához - mondja, s azon tűnődöm, vajon mit nem tud a patkányokról. Az ember és a patkány kö­zötti harc akkor kezdődik, ami­kor valaki megpillantja az álla­tot Ilyenkor az első sikoly után felhívja a 262-5170-es számot, amin a Bábolna Bio jelentke­zik. A patkányirtás nem kerül semmibe, a főváros állja a költ­ségeket. A patkányirtók 24-48 órán belül érkeznek a tett szín­helyére. A patkány hűlt helye fogadja őket. Ekkor kezdődik a küzdelem. A patkányirtó a nyomokból tájékozódik. - Ehhez a munkához szak­értelem kell - mondja Bajomi Dániel. - A lábnyomokból, az ürüléknyomokból, a járatokból tájékozódunk. Paraffinos csal­étkeket helyezünk el, amelyen a patkány otthagyja a fognyo­mát, mint maga a rendelőben. Ebből 99 százalékos biztonság­gal meg tudjuk állapítani, hogy patkány járt-e ott. Ők a nagyváros nyomkere­sői. A kutatásra szükség van, mert az emberek háromszor gyakrabban kiáltanak, mint lát­nak patkányt. Az állattól való irtózás olyan nagy, hogy az egeret, a kismacskát is gyakran patkánynak vélik. A nyomok azonosítása után kihelyezik a mérget.­­ A patkány intelligens ál­lat, magas fokon szervezett tár­sadalomban él. Nem népesedhet túl. Egyes irtószereket meg sem kóstol, már a szagáról érzi, hogy méreg. Másokat megízlel, de bármilyen kiéhezett, nem eszi meg azonnal, hanem vár. Ha bármilyen furcsa tünetet érez, otthagyja az anyagot. Gyakran fiatal, még nem ivarérett állatok­kal kóstoltatja meg először, raj­tuk figyeli meg a hatást. Bajomi Dániel jó harcos, tiszteli az ellenséget,­­ így azután a patkányok saját intelligenciájuk és az em­ber leleményessége miatt nem gyors halálban, hanem lassan pusztulnak el. Olyan mérget kapnak, amely csak négy-öt nap múlva hat, és a vér alvadását gá­tolja meg. A patkány, az örök győztes, még ez ellen is képes védekezni, de csak akkor, ha - mint Nyugat-Európában történt - kispórolják az anyagot, ilyen­kor rezisztenssé válik. A patkány, amellett, hogy egyesek szerint ronda és büdös, számos betegséget is terjeszt. A nagy európai járványok kö­zül a pestist például a patkány­nak, pontosabban a patkány­bolhának köszönhetjük. Ez ma már - legalábbis ezen a konti­nensen - nem fenyeget. Bajomi Dániel szerint a patkány olyan túlélő képesség­gel rendelkezik, hogy sohasem lehetünk biztosak a győzelem­ben. Ha most abbahagynánk a patkányirtást, akkor rövidesen ismét egymillió patkány városa lehetnénk. Élő Anita Az oldalt összeállította: Bethlenfalvy Gábor

Next