Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-11 / 85. szám
16 Magyar Nemzet Pest-Buda KEDD, 1995. április 11. Köztisztasággondok A csőd szélén áll Budapest köztisztasága—szólt a napokban a híradás. Ezek szerint a főváros takarítására hamar olyan kevés pénz jut, hogy komolyan számolnunk kell azzal: az eddig sem túl tiszta utcákat, a tereket elboríthatja a szemét. Ilyen hírek hallatán rögtön megindul az emberek fantáziája, vagy legalábbis a korábbiaknál érzékenyebben reagálnak a már ismert tényekre. Új muníciót kap a kutyaellenes hangulat, hírek terjednek el arról, hogy egyes területeken ismét felbukkantak a patkányok... És persze azon is elgondolkodhatunk, hogy vajon milyen lobbyérdekek állnak a pánikkeltés mögött, és talán az a feltevés sem alaptalan, hogy a fővárosi szemétszállítási díj bevezetésének pszichológiai előkészítése mindaz, aminek tanúi vagyunk. Alábbi összeállításunk talán nyújt egy-két szempontot a reális-egyébként valóban nem túl szívderítő - helyzetkép kialakításához. A szemetelés szabálysértés A rendőr büntethet(ne) A szombat esti filmben Fox nyomozó a társát azzal fenyegette meg, hogy beviszi a rendőrőrsre, amikor az hirtelen haragjában az utcán eldobta a csomagolópapírt. Némi túlzás nyilvánvalóan volt e filmbéli epizódban, de a „hozzáállásról” azért mutat valamit. A szemetelés nálunk is szabálysértés, így akit szotyolázáson, tökmag héjának köpködésén érnek tetten, azt helyszíni bírsággal lehet sújtani. A kérdés csak az: mindezt ki fogja észrevenni, szóvá tenni és szankcionálni? Dézsi Mihály, a rendőrség sajtó- és tájékoztatási irodájának főmunkatársa a kérdésről ekképpen vélekedik: -Valóban az előbb felsorolt esetek szabálysértésként értékelhető magatartásformák, és a rendőrség bírságolhat is ezen esetekben vagy feljelentést készíthet, de erre már nincs elég emberünk. Ha valakit tetten érünk - ugyanis ez olyan szabályszegés, amit utólag bizonyítani szinte lehetetlen -, akkor kétezer forintig büntethető az elkövető a helyszínen. Ha az illető nem hagy fel jogsértő magatartásával, akkor előállítható és feljelenthető, mely eljárás lefolytatására a lakóhely szerinti önkormányzat a jogosult. De a mi járőreink alapvetően a közbiztonsággal foglalkoznak. A probléma csak az, hogy a legtöbb esetben a rendőrséget tartják az egyedüli jogalkalmazónak és végrehajtónak, pedig ezeket a szabálysértéseket elsősorban önkormányzati hatáskörben kell elbírálni. Márpedig Budapesten léteznek közterület-felügyelők, akiknek ez munkaköri kötelességük is - fejezte be a főmunkatárs. Egy biztos: ma még a fővárosban sem jellemző, hogy bárkit szemetelés miatt elmarasztaljanak. Egyfajta bocsánatos bűn, ami fölött mindenki szemet huny, amíg saját környezetét közvetlenül nem veszélyezteti a temérdek hulladék. (k. z. I.) 91 A közterület-fenntartó vállalat gazdálkodását át kell vizsgálni” A főváros elszennyeződése elkerülhető - állítja a környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottság elnöke Ha a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat éves támogatási szintjét nem növeli a Fővárosi Közgyűlés, akkor két út marad: vagy megbarátkozunk azzal, hogy a szolgáltatások színvonala romlani fog, vagy pedig átszervezést hajtunk végre - ez a gondolat Bubla Gyulától, a Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottságának elnökétől származik, akit azt követően kérdeztünk, hogy az FKFV 1995. évi támogatását a közgyűlés 2,9 milliárd forintban határozta meg, miközben a vállalat 4,2 milliárd forintra tartott volna igényt A költségvetésben megjelölt, majd megszavazott összeg láttán a közterület-fenntartó vállalat legalább 400 millió forint plusztámogatást kért a fővárostól. Ezzel szemben azonban Demszky Gábor elmondta: tisztában van a cég nehéz helyzetével, de az FKFV számára a kért plusztámogatást a főváros nem tudja megadni. Hozzátette, hogy a fővárosnak másra sincs jelenleg elegendő pénze. Bubla Gyula úgy véli, ha semmi nem változik, és minden úgy működik tovább, mint tavaly, akkor valószínű, hogy egy ponton elfogy a pénz, s nem lehet majd elszállítani a szemetet. Természetesen ilyen szituáció nem alakulhat ki - szögezte le a bizottság elnöke. „Számos költségvetési vitát éltem át, amely arról szólt, hogyha a betervezett pénz nem lesz meg, akkor a főváros elszennyesedik. Ezt már négy éve hallom, s úgy látom, ez idáig ez a szituáció elkerülhető volt, és minden bizonnyal ezután is el lehet kerülni. A fővárosnak valóban kevés pénze van. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben valóban úgy tűnik, ha minden változatlan marad, a főváros valóban nem fog vonzó képet mutatni" - mondta Bubla Gyula. Miért kevés a pénz? - tettük fel a kérdést. Azért - hangzott a válasz -, mert a főváros három-négy éve próbálkozik a hulladékszállítási díjak bevezetésével. Eddig jogi akadálya volt a szemétdíj bevezetésének, ám a hírek szerint a kormány - illetve a parlament - hamarosan megnyitja a jogi utat, s akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a fővárosban fizessenek a lakók ezért a szolgáltatásért. A főváros lakosságának tehát föl kell készülnie arra, hogy hamarosan fizetni fog a szemétszállításért, s ennek - Bubla Gyula szerint - hosszú távon pozitív hatása lesz. Azonban még mindig kérdéses az, hogy milyen jellegű lesz ez a díj. Mi lesz a díjfizetés alapja, hogyan fogja bevezetni a főváros? Bubla Gyula úgy látja: ezek nyitott kérdések, hiszen számtalan szakmai vélemény van arra vonatkozólag, hogyan lehetne bevezetni a szemétdíjat, ezért még korai összeget mondani. Ami pedig a közterület-fenntartó vállalat kérését illeti, Bubla Gyula elmondta: a következő költségvetési változtatás őszre tehető, de akkor sem biztos, hogy az FKFV kerül majd előtérbe, s kap plusztámogatást. „A jelenlegi keretösszeg év végéig elég kell, hogy legyen” - szögezte le Bubla Gyula. ,A vállalat gazdálkodását felül kell bírálni, költségvetését át kell vizsgálni, hiszen mint mondtam, év vége előtt nem szabad, hogy elfogyjon a pénz. A vállalatnak abból kell kiindulnia, hogy nem fog több támogatást kapni, ugyanakkor a szolgáltatás nívóját is meg kell őriznie, s ehhez kell megfelelő utat találnia.” Bubla Gyula úgy véli, a szemétkérdést nem lehet megoldani a hulladékégetés nélkül, s ez szintén gondot fog okozni, hiszen ma még nincs meg az a hétmilliárd forint, ami a palotai hulladékégető füstgázmosójához kellene. (fazekas-ruck) Mikor lesz szemétdíj? A jelek szerint a fővárosban idén nem fogják bevezetni a szemétdíjat, ugyanis az állampolgárt díjfizetésre kötelezni csak törvényi felhatalmazással lehet. Jelenleg a jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy a közszolgáltatásokért az állampolgárok fizessenek, vagyis az önkormányzat számára a törvény nem ad lehetőséget, hogy bevezesse a szemétdíjat. Ezért a parlament várhatóan hamarosan tárgyalni fogja az ide vonatkozó törvénytervezetet Ezzel párhuzamosan azonban a fővárosban már arról beszélnek, hogy 300 és 600 forint között fog mozogni a szemétdíj. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat szakemberei azonban hozzáteszik: még ha az említett összeg közül a nagyobbat is szavazza meg a Fővárosi Közgyűlés, akkor sem lehet fedezni teljes egészében a szemét ártalmatlanításának költségeit. Az is kérdéses, hogy az FKFV a napi kiadásait is rá kívánja-e terhelni a lakosságra, vagy csupán a gépvásárlást, az elavult berendezések, illetve járművek korszerűsítését és az új lerakó, illetve a hulladékégető költségeit fogja beépíteni a díjba. (I. r. 1.) A járdák takarítása a háztulajdonosok feladata Százhetvenezer kutya, és ami vele jár... Nemrégiben adta hírül egy tudósítás, hogy Londonban kutyaillemhelyeket állítottak föl városszerte. Ezt az ötletet valószínűleg hazánkban is sokan üdvözölnék, hiszen a főváros utcáin, parkjaiban sétálva gyakorta érheti meglepetés azt, aki nem néz a lába elé... E kívánatos és higiénikus megoldásnak vajon miért oly távoli a realitása Budapesten? - kérdeztük Zsolnai Miklóst, a Fővárosi Önkormányzat szakértőjét. Jelenleg a Hild téren és a Tinódi téren üzemeltet a Fővárosi Önkormányzat kutyaillemhelyeket - tudtuk meg. Egy vízöblítéses komplett „szett” ára - melyet a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei fejlesztettek ki - hatszázezer forint, amire jelenleg nincs pénze az önkormányzatnak. Ám létezik egy jóval olcsóbb ajánlat is, ami csupán százötvenezer forintról szól, és előnye, hogy mobilizálható, azaz bármikor áttelepíthető. Az elkövetkezendő időszakra e megoldásban látnak lehetőséget a szakemberek. Sajnos igen piszkosnak mondható városunk az európai átlaghoz viszonyítva Zsolnai Miklós szerint, amihez a kutyatartók is jelentősen hozzájárulnak. Míg Bécsben ötvenhatvanezer, addig Budapesten százhetvenezer a nyilvántartott kutyák száma. E szembeötlő különbségnek és a hazai szám folyamatos emelkedésének okaként az ebadó eltörlését említette a szakértő. Mint mondta, már folyamatban van az újbóli bevezetés szakértői előkészítése, ám azt természetesen a T. Háznak kell jóváhagynia. A jogalkotóknak azonban körültekintőeknek kell lenniük a törvényalkotáskor, hiszen egy drasztikus és hirtelen bevezetés esetén kutyák ezrei kerülnének hirtelen az utcára, ami szinte megoldhatatlan helyzet elé állítaná az önkormányzatot. A tömeges „elaltatás” egyszerűen etikátlan, elhelyezésük viszont lehetetlen lenne. Zsolnai Miklós szerint a jelenleg hatályos rendeletek-nek kellene csupán kellő súllyal érvényt szerezni, s erőteljes javulás lenne tapasztalható e nem éppen tiszta helyzetben. Az érvényben levő tanácsi, illetve fővárosi közgyűlési rendeletek pontosan és világosan szabályozzák az ebtartók kötelezettségeit. Az utóbbi a járdák tisztán tartását írja elő a családiház-tulajdonosoknak, illetve a lakásprivatizációval megszűnt IKV helyébe lépő társasházi közös képviselőnek vagy megbízottjának. Sajnos a lakóközösségek nemigen tartják be vagy nem is ismerik a rendeleteket. A kutyapiszok eltakarításáért természetesen az ebek gazdái a felelősek, ám ők erről rendszerint megfeledkeznek - állapítja meg az önkormányzati szakértő. A kiemelt zöldterületeket a Fővárosi Kertészeti Részvénytársaság, a kiemelt közterületeket pedig a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat gondozza, tartja karban. A kiemelést a budapesti, illetve a kerületi önkormányzatok közötti tulajdonmegosztás indokolja csupán - mondja Zsolnai Miklós, hozzátéve: a homokozók karbantartását is a kertészeti vállalat végzi, az egészségügyi ellenőrzéseket, méréseket pedig a tisztiorvosi hivatal folytatja le a közel 7200 négyzetmétert és 107 homokozót érintő területen. A fertőtlenítést, a baktériumok és vírusok kiölését az úgynevezett lángszórós módszerrel végzik el, ami olcsóbb ugyan a homokozó újra történő betöltésénél, ám hátránya éppen az, hogy az ürülék ottmarad, és azt mechanikus úton kell elszállítani. A közterület-felügyeletnél dolgozók száma nevetségesen alacsony, mindössze hetven fő, akik az utcai árusoktól kezdve a szabálytalanul parkoló autókon át, a közterületi, tisztaságot egyszerre ellenőrizni szinte képtelenek - mondja Zsolnai Miklós. Mivel nincsen kézrátételi és igazoltatási joguk, így a helyszíni bírság, illetve a szabálysértési eljárás is bizonytalan, kétséges kimenetelű. A vita megoldására rendszerint marad a legegyszerűbb megoldás: amikor a hűséges kutyus „tekintélyét” latba vetve lép föl gazdija védelmében... - állapítja meg szatirikusan Zsolnai Miklós. Bár áprilistól kezdődően három hónapon át tartanak fokozott ellenőrzéseket az V., VII., XIII. kerületben, a szakember szerint a kívánatos megoldás mégis az emberek hozzáállásának gyökeres fordulata lenne. Mint elmondta: szeptemberben, szakkiállítás keretében szeretnék az érintetteket megismertetni olyan egyszer használatos higiéniai eszközökkel, amelyek gyártását a Fővárosi Önkormányzat, tervei szerint, anyagilag is támogatná. (Kálmán) Vajon miért nincs realitása Budapesten a kutyaillemhelyek elterjedésének? Havran Zoltán felvétele A hetvenes évek elején még kétmillió volt A világ nagyvárosai közül itt él a legkevesebb patkány Az emberiség és a patkányok örök versenyfutásban vannak, dr. Bajomi Dánielnek kétsége sincs afelől, hogy ezt a versengést csak a patkányok nyerhetik meg. Az emberiség kipusztulhat, a patkányok nem. Ahogy a kollégáinak szokta mondani, a patkány intelligens állat, hogy képesek legyünk megölni, meg kell tanulnunk patkány módra gondolkodni. Maga túl fiatal, biztosan sosem látott még patkányt - kezdi a beszélgetésünket. - Budapest büszke lehet arra, hogy két generáció felnőtt anélkül, hogy patkányt látott volna. A hatvanas években mindennapos látvány volt. Emlékszem, annak idején leküldték a tejcsarnokba, és az eladó egyszercsak kiabálni kezdett, és a redőnyhúzó vassal elkezdte csapkodni a patkányt. Persze, hiszen maga azt sem tudja, mi az a redőnyhúzó vas... A világ nagyvárosai közül Budapesten van a legkevesebb patkány. Nem volt ez mindig így. 1971- ben és 1972-ben patkánymentesítették a várost, azt megelőzően kétmillió élt Budapesten. Minden emberre jutott egy, ez elfogadott közép-európai átlag. Kissé meglep ez a kifejezés. Én például teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy kétmillió patkány éljen egy városban, akkor is, ha az éppen Közép-Európában van. A Bábolna Környezetbiológiai Központ ügyvezető igazatójának szavaiból azonban kitűnik, ennél sokkal rosszabb a helyzet a melegebb égövi országokban. - A trópusokon tíz patkány jut egy lakosra - magyarázza. Miközben beszél, és újra és újra kimondja a patkány Szót, lassan vakarózni kezdek, előbb a térdhajlatom, majd a hajam kezd kínosan viszketni. - A patkányfertőzöttséget épületekben mérik. A statisztika szempontjából mindegy, egy házban egy vagy száz patkány van. 1971-ben száz épületből 33-ban volt patkány, 1972 decemberében már csak kétszázból egyben. 1971-ben Honecker lett az NDK első embere, meghalt Hruscsov, Huszárik Zoltán megrendezte a Szindbádot, 1972-ben Nixon Moszkvába utazott, Mark Spitz hét aranyérmet szerzett a müncheni olimpián. A budapestiek számára ez a két év egybeforr a nagy patkányellenes invázióval. A példátlan méretű irtó hadjáratban az ember nagy előnyre tett szert a rágcsálókkal szemben. A helyzet addigra már csaknem tűrhetetlenné vált. Ennek illusztrálására Bajomi Dániel elmeséli, hogy a fertőzések 0,8 százalékát a WC-ben tapasztalták, amikor is a WC-csészében jelent meg a patkány. (Évek óta nem volt ilyen esetünk - mondja, amikor látja, mennyire elborzadok.) De előfordult pincékben, padláson, a lakásokban, a csatornákban és szinte mindenütt. A nagy inváziónak köszönhetően Budapesten a legkedvezőbb a patkányhelyzet a világon. 1994-ben a 220 ezer objektum közül mindössze 164 helyen találtak patkányt. Párizsban, ahol másfél-kétmillió patkány él, úgy tartják, ha kétszázalékos a fertőzöttség, az már elfogadható arány. A New York-i metróban annyi patkány él, hogy a hajléktalanok nyárson szokták sütögetni őket — meséli a biológus. A legtöbb nagyvárosi patkány egyébként is New Yorkban él. Budapesten a VIII. és a IX. kerület belvárosi részén gyakoribbak a patkányok - folytatja. - A legkevésbé pedig azok a zöldövezeti városrészek fertőzöttek, ahol még nincs csatorna. Érdekes módon vidéken egyre nagyobbak a gondok, egyre kevesebb pénzt fordítanak patkányirtásra. Mindössze Kecskeméten, Debrecenben és Egerben van szervezett irtás, de nem olyan hatásos módon, mint Budapesten. A patkányok fellegvárának Salgótarjánt tekintik, újabban azonban Komáromban, Esztergomban, Veszprémben is nagyon elszaporodtak. A patkányok egyik fő közlekedési útvonala a csatornarendszer. A melegebb idő kedvez a patkányoknak. A sok eső viszont nem, mert ilyenkor veszélybe kerülhetnek a csatornákban. Minden patkány-előfordulást számítógépen rögzítünk, egyedülálló a számítógépes rendszerünk. Majdnem azt mondhatnám, névről ismerjük őket - mondja olyan meggyőzően, hogy megkérem, mondjon néhány jellemző nevű dinasztiát. - Azt is meg tudom mondani, abban a házban, ahol lakik, volt-e patkány, s ha igen, hol. A pincében, a padláson, a csatornában. A patkányok kedvenc helye a pince vagy a házi csatorna vízszintes része. Időnként a belső udvarra öt-hat centiméter nagyságú járatokat fúrnak ki. Azt hittem, jóval nagyobb egy patkány. A patkány szereti a szűk járatokat, ha a szőre hozzáér az üreg falához - mondja, s azon tűnődöm, vajon mit nem tud a patkányokról. Az ember és a patkány közötti harc akkor kezdődik, amikor valaki megpillantja az állatot Ilyenkor az első sikoly után felhívja a 262-5170-es számot, amin a Bábolna Bio jelentkezik. A patkányirtás nem kerül semmibe, a főváros állja a költségeket. A patkányirtók 24-48 órán belül érkeznek a tett színhelyére. A patkány hűlt helye fogadja őket. Ekkor kezdődik a küzdelem. A patkányirtó a nyomokból tájékozódik. - Ehhez a munkához szakértelem kell - mondja Bajomi Dániel. - A lábnyomokból, az ürüléknyomokból, a járatokból tájékozódunk. Paraffinos csalétkeket helyezünk el, amelyen a patkány otthagyja a fognyomát, mint maga a rendelőben. Ebből 99 százalékos biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy patkány járt-e ott. Ők a nagyváros nyomkeresői. A kutatásra szükség van, mert az emberek háromszor gyakrabban kiáltanak, mint látnak patkányt. Az állattól való irtózás olyan nagy, hogy az egeret, a kismacskát is gyakran patkánynak vélik. A nyomok azonosítása után kihelyezik a mérget. A patkány intelligens állat, magas fokon szervezett társadalomban él. Nem népesedhet túl. Egyes irtószereket meg sem kóstol, már a szagáról érzi, hogy méreg. Másokat megízlel, de bármilyen kiéhezett, nem eszi meg azonnal, hanem vár. Ha bármilyen furcsa tünetet érez, otthagyja az anyagot. Gyakran fiatal, még nem ivarérett állatokkal kóstoltatja meg először, rajtuk figyeli meg a hatást. Bajomi Dániel jó harcos, tiszteli az ellenséget, így azután a patkányok saját intelligenciájuk és az ember leleményessége miatt nem gyors halálban, hanem lassan pusztulnak el. Olyan mérget kapnak, amely csak négy-öt nap múlva hat, és a vér alvadását gátolja meg. A patkány, az örök győztes, még ez ellen is képes védekezni, de csak akkor, ha - mint Nyugat-Európában történt - kispórolják az anyagot, ilyenkor rezisztenssé válik. A patkány, amellett, hogy egyesek szerint ronda és büdös, számos betegséget is terjeszt. A nagy európai járványok közül a pestist például a patkánynak, pontosabban a patkánybolhának köszönhetjük. Ez ma már - legalábbis ezen a kontinensen - nem fenyeget. Bajomi Dániel szerint a patkány olyan túlélő képességgel rendelkezik, hogy sohasem lehetünk biztosak a győzelemben. Ha most abbahagynánk a patkányirtást, akkor rövidesen ismét egymillió patkány városa lehetnénk. Élő Anita Az oldalt összeállította: Bethlenfalvy Gábor