Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-20 / 92. szám
CSÜTÖRTÖK, 1995. április 20. Közelkép: Idegenforgalom Magyar Nemzet 7 Csökkenő vonzerő Az elmúlt évben mintegy 40 millió látogató kereste fel Magyarországot. Ez a szám ugyan némiképpen kevesebb, mint az egy évvel korábbi, de az Országos Idegenforgalmi Hivatal értékelése szerint az élesedő nemzetköziversenyt, a régióban zajló polgárháborút és a kedvezőtlen belföldi feltételeket is figyelembe véve viszonylag sikeres volt tavaly a magyar turizmus. Mire számíthatnak az idei esztendőben a turisztikai vállalkozások - a szezon kezdetén nehéz lenne megjósolni. Hiszen nemcsak a belső gazdasági átalakulás folytatódik, hanem a vendégforgalom szerkezeti átalakulása is. Emellett csökkenőben van hazánk vonzereje a pihenni, üdülni vágyó külföldiek körében. Az idegenforgalmi szakemberek úgy vélik: az állam elmulasztotta azoknak a szabályozóknak a megalkotását, amelyeknek köszönhetően megindulhatna a turizmusban a fellendülés. Olcsón termeli ki a dollárt... Exportágazat, hátrányban A turizmusnak az a „bűne”, hogy az exportáló ágazatokon belül az átlagnál húszharminc százalékkal olcsóbban termeli ki a dollárt. Feleki Ferenc, az Országos Idegenforgalmi Szövetség (OISZ) társelnöke fogalmazott így. Szerinte még mindig hat az a tervgazdasági szemlélet, mely szerint csak a vasforgáccsal, olajszaggal jellemezhető ipar veendő komolyan, a szervezéssel, szolgáltatással nyert profit csak másodlagos rangú. Ez a régi szemlélet kísért a Bokros-programban is, hiszen az idegenforgalmi vállalkozókat kirekesztették a devizaszámla nyitásának lehetőségéből. Mindamellett magát a Bokros-programot a szövetség nem utasítja el. Bár nyomasztólag hat a gazdaság egészére, benne a turizmusra is, mégis ki kell várni: talán eredményes lesz... Feltűnő, hogy a szakma a „turizmus” szót igyekszik divatba hozni. Az „idegenforgalom” összetétel a benne lévő „idegen” miatt pejoratív - vélik azUtazási irodáit vezetői. Ez a kártékony nyelvi babona oda vezetett, hogy számos szakember a német példát szolgaian másolva a „turizmust” hozná divatba, elfeledve, hogy nálunk az utóbbi évszázadban mindenféle „-izmus” mélységesen lejáratódott és ellenszenvessé vált a társadalomban. Az idegenmajmolás jele az is, hogy a „vendégforgalom” szó - noha nincs benne vélt pejoratív alkotóelem - kegyvesztett lett a szakma berkeiben. Görcsök, rögeszmék nélkül rugalmasan használva mind a három szót, elmondhatjuk: az idegenforgalom idén a legjobb esetben csak megismétli tavalyi teljesítményét. Az áremeléseket már nem lehet továbbhárítani a fogyasztókra, különösen a belföldi vendégforgalomban, így a már eddig is elenyésző profit tovább zsugorodik az ágazatban. A forintleértékelés ugyan kedvezően érinti a szakma egy részét, ám azok az irodák, szállodák, vendéglátóhelyek, amelyek nem lépnek kapcsolatba nyugati, távol-keleti turistákkal, ebből az előnyből nem részesednek - vélekedett Feleki Ferenc. Tény a sötétben, hogy a külügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter programot dolgoz ki a turizmus fejlesztésére. A keretfeltételeket piacgazdaságban is a kormánynak kell kidolgoznia, ez így helyes - mutatott rá a szövetségi társelnök. „De ezután hagyjanak minket dolgozni” - fogalmazott. Az ágazat nagy lehetőségektől esik el az 1996-os magyar világkiállítás lemondása miatt. Ennek nagyságát nem lehet pontosan fölmérni, az egykori programiroda ugyanis nagyrészt kihagyta az ágazat szakembereit az előkészítésből - mondta Feleki Ferenc. Mindamellett egyértelmű, hogy az expopótló rendezvény, a Vendégségben Magyarországon című terv lényegesen kisebb közönségnek lehet vonzó, mint a világkiállítás lett volna. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy az expopótló program nincs előkészítve. Fájdalmas, hogy a márciusi berlini turisztikai kiállításon, az ITB-n e programmal nem jelentek meg az állami hivatal képviselői - közölte a szövetségi társelnök. „Turisztikában egy évre előre kell tervezni” - fogalmazott, majd hozzátette: „Természetesen lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség, mégis olyan lépéshátrány keletkezett, amelyet teljesen már nem lehet behozni.” Maga az OISZ több ezer vállalkozót, tucatnyi nagyvállalatot, számos szakmai szövetséget - köztük a szállodaipar, a tanyasi vendéglátás, a cukrászipar képviseletét tömörítő munkaadói szervezetként a turizmus egészét érintő, átfogó kérdésekben politizál. Tagjainak érdekvédelme mellett országos érdekért is föllép akkor, amikor szorgalmazza, hogy a többi exportáló ágazattal egyenrangúként ismerje el a gazdasági vezetőség a vendégforgalmat. M. P. Visszaeshet a belföldi turizmus Az utazás egy szűk réteg kiváltsága Az idegenforgalomból származó költségvetési bevételeket csak abban az esetben lehetne növelni, ha az adóztatás reális mértékű lenne, viszont az állam mindent megtenne annak érdekében, hogy azt valóban befizessék az érintettek - nyilatkozta lapunknak Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke. Az ismert hazai idegenforgalmi szakemberrel - aki a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem turizmus-kutatócsoportjának a vezetője - arról beszélgettünk, milyen feladatai lennének az államnak az idegenforgalommal kapcsolatban, és milyen esély van arra, hogy a jelenlegi helyzetben a turizmus vállalkozásai meg tudják őrizni a szolgáltatások színvonalát. Hamarosan a parlament elé kerül a megszorító intézkedéseket tartalmazó kormánycsomag. Az utóbbi hetekben számos értékelés készült arról, hogy az egyes gazdasági ágazatokat miként érintik a tervezett intézkedések. Készült-e már gyorsmérleg arról, hogy a pénzügyminiszter nevével fémjelzett csomag milyen hatással lesz a hazai idegenforgalomra? - A turizmusban rendkívül nehéz mérleget készíteni, mert a rendelkezésre álló információk teljesen megbízhatatlanok. Az idegenforgalom egyik legfontosabb ágazatáról, a belföldi turizmusról például a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát kivéve semmiféle adatunk nincs. Az elemzéshez szükséges információk hiánya miatt igen nehéz lenne meghatározni az intézkedések várható hatását. Valószínű egyébként, hogy a belföldi turizmus még jobban vissza fog esni, mert tovább csökken a lakosság szabad rendelkezésű jövedelme. A beutazóturizmust viszont serkenti a forintleértékelés, mivel az ország olcsóbb lett a külföldiek számára, így a vállalkozói szférát ez az intézkedés kedvezően érinti. A kiutazás várhatóan nem esik vissza, hiszen az elmúlt négy-öt év tapasztalata az, hogy bármennyire is romlanak az életkörülmények, nem csökken a külföldre utazók száma. Ezek szerint nem kell attól tartani, hogy miközben a fejlett nyugati államokban egyre többet utaznak az emberek, nálunk ez megint a kevesek kiváltsága lesz? — Sajnos azt kell mondanom, hogy az utazás már most egy egyre szűkülő réteg kiváltsága. A kiutazók száma évente 13 millió körül van, de ez csupán egy statisztikai adat, amelyben nem különülnek el a rokonaikat meglátogatók vagy a külföldön munkát vállalók, azaz minden olyan utas benne van, aki valamilyen célból átlépi a határt Az igazi turizmust azonban valóban egyre kevesebben engedhetik meg maguknak. Ez a réteg egy évben többször is tud utazni, és nemcsak a szomszédos országokba, hanem távoli, egzotikus helyekre, amelyekről néhány évvel ezelőtt álmodni sem lehetett . A külföldiek viszont csak akkor látogatnak hazánkba, ha az igényeiknek megfelelő szolgáltatást kapnak. A színvonalat ilyen gazdasági körülmények között meg tudják-e őrizni az idegenforgalmi vállalkozások? — A színvonal és általában a turizmus javítása érdekében évek óta semmi nem történt, és ez igen nagy probléma. Sem az előző kormánynak nem volt sem a jelenleginek nincs turizmuspolitikája. A rendszerváltozás után a turizmusunk eddigi tartópillérei - a belföldi, a szociál-, a kereskedelmi, valamint a KGST-országokból bejövő szervezett turizmus - összeomlottak, és ittmaradt egy alapjában véve nagyon közepesnek mondható és sok tekintetben hiányos kínálat. Erre föl kellett volna készülnünk, és meghatározni egy új fejlesztési politikát. Igazodnunk kellett volna a magasabb igényekhez, és bevezetni a korszerű marketingmódszereket De semmi sem történt így most teljes az anarchia az idegenforgalomban. Az állam nem vonulhat ki még egy szabadpiaci gazdaságban sem a turizmusból, mert ellenkező esetben a turizmus rombol, negatív hatásokkal jár, tönkreteszi a környezetet az erkölcsöket és számos kedvezőtlen jelenséget hoz felszínre. Az állam feladata lenne a tervezés, az idegenforgalom beillesztése a nemzetgazdaságba, a vállalkozások működési feltételeinek a biztosítása, az intézményrendszer megteremtése, valamint annak biztosítása, hogy a turizmusnak legyen képviselete a parlamentben, a kormányban, a helyi önkormányzatokban. Mindebből semmi nem valósult meg, s emellett egy sor elavult jogszabály van érvényben. A legfontosabb a közgazdasági szabályozás lenne, hiszen nincsenek meg a magángazdaság normális működésének feltételei. Őrült, aki a jelenlegi 30-35 százalékos kamatokkal hitelt vesz fel fejlesztésre. Pedig például a szállodaépítés egy hosszú távú beruházás, amely nem hoz néhány év alatt olyan profitot, hogy ilyen magas kamatokat ki lehessen fizetni. Az adóelvonás is rendkívül nagy, emellett a szakmai tudással is sok esetben baj van. Az alapvető gond az, hogy a működési feltételek átalakításával elkéstünk, holott a lehetőség megvolt arra, hogy a turizmusból a politikai változások kezdetén húzó ágazatot csináljunk. Szavaiból azt veszem ki, hogy nem csak pénzkérdés lett volna a feltételrendszer megteremtése. Nem, sőt elsősorban nem pénzkérdés volt Inkább arról van szó, hogy hiányzik egy nagyon tudatos, hosszabb távra tekintő gazdaságpolitika, és ezt súlyos hibának tartom. Az állam a turizmusban csupán egy fejőstehenet lát, ami többletet hoz a költségvetésnek. Egy hosszabb távú gazdaságpolitika igyekszik arra is választ keresni, hogy öttíz év múlva melyik ágazat fog jövedelmet termelni, amely majd akkor is biztosítja a fizetési mérleg és az államháztartás egyensúlyát. Feltétlenül szükség lett volna a különböző szektorok tevékenységének súlyozására, egy sorrend felállítására. Alapvetően arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy mihez van az országnak adottsága és minek van piaca. Ma már nem kaphat prioritást a nehézipar és sajnos a mezőgazdasági termékek eladhatósága is megkérdőjeleződik. Egy korszerű gazdaságszerkezetben a szolgáltatási szféra dominál. Ezen belül is csupán a turizmus és a közlekedés tud devizát is termelni. Ezért hibás az a szemlélet, hogy miért sír a turizmus, megy az magától is, hozza a jövedelmet. A szakma nagyon drukkol, hogy a modernizációs programban már ezek az elemek is benne legyenek.Az átalányadózást a közelmúltban vezették be, s többek között azzal indokolták, hogy például a turizmus kisvállalkozásainak sem éri meg majd feketén dolgozni, ha ezt az adózási módot is választhatják. Hogyan fogadják az idetlenforgalomban dolgozók, hogy most ismét eltörlik az átalányadót? — Teljesen mindegy, hogy külön-külön nevesítik-e az adófajtákat, a lényeg nem ez. Ehelyett inkább egy reális mértéket kellene megállapítani, azt viszont ellenőrizni kell, és minden- ■ kitől be kell szedni. Semmi értelme a számokkal való játszadozásnak, annak, hogy papíron sokkal magasabb adókulcsokat határoznak meg, mint ami a valóságban beszedhető. Készíteni kellene olyan számításokat, hogyha egy hazai kisvállalkozás születik egy étterem és egy panzió létrehozására, s hitelt vesz fel a beruházáshoz, mert nem tud mindent zsebből fizetni, akkor ebben az esetben mennyi adó szedhető be tőle. Mert ha a vállalkozó hitelt vesz fel a jelenlegi magas kamatokkal, s mellérakja az adókat, akkor sok esetben már meg sem tud élni. Tehát eleve rá van kényszerítve az adócsalásra. - Az elmúlt évben több mint 500 millió dolláros aktívum volt az idegenforgalomban, s ez 60 millió dolláros növekedést jelent 1993-hoz képest. Minek köszönhető ez a kedvező változás? - Ez a hatvanmillió dollár egyáltalán nem jelent növekedést. Magyarországon a turizmusból származó bevételek nagyon nagy hányada a feketegazdaságban keletkezik. Egyes becslések szerint a Magyar Nemzeti Banknál jelentkező 1,2 milliárd dolláros bevétellel szemben 2,5, mások szerint 3-5 milliárd dollár is lehet az összbevétel az idegenforgalomban. Azzal mindenki egyetért, hogy legalább akkora nagyságrendű a feketegazdaság a turizmusban, mint a hivatalos. Hogy ebből időnként több csúszik át a hivatalosba, az sok mindentől függ. Nagyon sok szobakiadó rákényszerül például a valuta beváltására, mert másként nem tud megélni. Mások a devizaszámláról kiveszik a pénzt, és forintban teszik be a bankba, mert úgy többet kamatozik. Tehát sokszor szinte a véletlenen múlik, hogy az egyébként meglévő bevételekből mi az, ami hivatalosan és mi az, ami feketén jelentkezik. De semmi látványos fejlesztés nem volt, sem olyan erőfeszítés nem történt - beleértve a nemzeti propagandát is -, ami miatt jelentős növekedés lehetett volna. H. Cs. A hazánkba látogató külföldiek száma millió 500 1991 1992 1993 1994 (Magyar Nemzet grafikon) Többmilliárdos beruházás a Mátrában Regionális terv készül az északnyugat-mátrai övezet idegenforgalmi célú hasznosítására, melynek húzóeleme Galyatető síparadicsommá történő átalakítása. A szakemberek ebben látják a válság sújtotta Heves és Nógrád megyék felzárkóztatásának egyik lehetséges útját. A húzó program az Északnyugat-mátrai Sport- és Üdülőközpont, ezen belül is a galyatetői sícentrum kialakítása. A pénz előteremtését az érintettek vállalták, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium közel ötven százalékban kiegészített. Már most számos elgondolás született a terv konkrét megvalósítására. A szakemberek azt remélik, hogy az elképzelések tíz év alatt valósulhatnak meg, többmilliárd forintos beruházás, fejlesztés révén. A projekt kivitelezői nem titkolják, hogy a terv sikeres végrehajtása esetén referenciaként kínálják elgondolásukat hasonló, neuralgikus övezetekben, s nem csak Magyarországon. t. n. I. Elküldik az ötletgazdákat Vendégségben a program is Súlyos elmaradással küszködik a Vendégségben Magyarországon című idegenforgalmi program. A terv az 1996-os magyar világkiállítás pótlására született: a vidéki expokezdeményezésekre épül. A megszervezés feladatát azonban kivették az ötletgazdák kezéből, s márciustól az Országos Idegenforgalmi Hivatalt bízták meg az előkészítéssel. A munkában jelentős késés keletkezett az elhúzódó kormányzati döntések miatt - közölte Herkó László, a felszámolás alatt lévő Kormánybiztosi Iroda idegenforgalmi igazgatója. Herkó tavaly ősztől a nyilvánosság előtt is sürgette a programmal kapcsolatos kormányzati döntéseket, hivatkozva arra, hogy az idegenforgalmi szakma egy évre előre tervez. Mégsem sikerült elérnie, hogy a Vendégségben Magyarországon című terv megjelenjen a márciusi berlini turisztikai szemlén. A lépéshátrány nagy, ennél azonban még fájdalmasabb, hogy a programra előirányzott két és fél milliárd forintot előnytelenül fogják befektetni. Ekkora summát belátható ideig nem kap a magyar idegenforgalmi szakma termékfejlesztésre, arculatteremtésre. Miközben az Idegenforgalmi Alapban csak százmilliós nagyságrendű pénz áll, az expopótló programra milliárdokat szán a költségvetés - ha addig meg nem gondolja magát a Pénzügyminisztérium. A bizonytalanság most különösen káros, mivel - mint Herkó László tapasztalja - Magyarország elveszítette korábbi vonzerejét, így a beutazásra felkészült idegenforgalmi vállalkozások vendéghiánnyal küszködnek. A kiutazást szervező cégek egyikemásika föllendülést tapasztalhat, ám a nagyobbik részt sújtja a zsugorodó fizetőképes kereslet. Valóban fontos lett volna a Vendégségben Magyarországon című programnak megjelennie a márciusi berlini szemlén - közölte Némethné Kemenes Mária, az OIH osztályvezetője. A lépéshátrány még nagyobb erőfeszítésre készteti azt a két embert, aki a hivatalban ezzel a témával foglalkozik. Az osztályvezető hivatalból is bízik abban, hogy a két és fél milliárd forintot - idén egymilliárdot, jövőre másfelet - megkapja a program az államkasszából. A pénzre nemcsak a rendezvények előkészítéséhez, hanem a távol-keleti, amerikai hírveréshez is szükség lenne. Ez a befektetés nem csak 1996-ban, hanem hosszabb távon is hasznot hoz. „Nem szeretném, ha a sok kitűnő kezdeményezés, amit az expo országszerte felszínre hozott, kárba veszne” - fogalmazott az OIH osztályvezetője. (m. p.) Két éven belül teljesen helyre lehet állítani a tájat Tervek a Dunakanyarban A Dunakanyar neve már jó ideje csak a nagymarosi tájrehabilitációról szóló tudósításokban jelenik meg. Pedig ezt a festői szépségű vidéket a területrendezésről, területfejlesztésről szóló most készülő jogszabály továbbra is kiemelt üdülőkörzetként tartja nyilván. Valamikor rang volt a Dunakanyarban nyaralni, mára viszont mintha a táj veszített volna egykori varázsából, vonzerejéből. Nem így látja ezt dr. Csizmadia László, a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola főigazgatója, aki egyben a Közép-Duna-vidéki Intézőbizottságnak is az elnöke. Szerinte a Dunakanyar ma is kitűnő pihenési, rekreációs lehetőséget nyújt a kikapcsolódni vágyók számára. Évente több százezer ember nyaral vagy pihen itt, főként a budapestiek. Az intézőbizottságnak az a feladata, hogy összehangolja a Dunakanyarnak és térségének idegenforgalmi fejlesztési, rendezési terveit. Koordinációs szerepe van a régió turizmuspolitikájának kialakításában, s közvetítő szerepet vállal az önkormányzatok, az állami szervek, a helyi idegenforgalmi egyesületek, társadalmi szervezetek és a vállalkozók között. A bizottság a térség turisztikai lehetőségeinek feltárásában is aktív szerepet kíván vállalni. Egyik fő feladatának tekinti, hogy meggyőzze a helyi polgármestereket: az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem lehet jelentős fellendülést elérni. Az idegenforgalom nem ismer közigazgatási határokat - mondja Csizmadia László -, példa erre a Dunakanyar, amelyen három megye osztozik. Nógrád, Komárom-Esztergom és Pest megye 64 települése tartozik ehhez a térséghez. A főigazgató szerint a fejlesztési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy az a fajta csoportturizmus, ami régen volt, mára megszűnt. A Dunakanyarra leginkább ma a kirándulóturizmus a jellemző. Ez az oka, hogy bármennyire is kedvelt ez a táj, a szállodák Budapest közelsége miatt kihasználatlanok. A helyi idegenforgalom fejlesztésével azt kellene elérni, hogy aki elmegy a Dunakanyarba, több napot is ott töltsön. Ezt pedig csak a programok, a kínálat összehangolásával lehet megvalósítani, így a térség településeinek nem rivalizálniuk kellene egymással, hanem összefogniuk, hiszen a közös propaganda kevesebbe is kerül. Emellett a turisták is vonzóbbnak tartanak egy olyan kínálatot, amelyben együttesen sok változatos program jelenik meg. A főigazgató úgy véli, még ma is él az a tévhit az emberekben, hogy a külföldiek fogadása jelenti az igazi turizmust. Pedig a hazai idegenforgalomra is érdemes építeni a szolgáltatások bővítésével, kerékpárutak kiépítésével. Újra divatba kell hozni Magyarországot - mondja Csizmadia László -, sok megfizethető programot kínálni, s olyan rendezvényeket szervezni, amelyekre évről évre visszatérhetnek a látogatók, s így fellendülhet a turizmus. Az intézőbizottság elnöke fontosnak tartja, hogy a visegrádi és a nagymarosi partszakasz helyreállításában a helyben lakók érdekeit is vegyék figyelembe. A közeljövőben lesz a harmadik olyan találkozó, amelyen az ezzel kapcsolatos állami terveket egyeztetik a helyi lokálpatrióták elképzeléseivel. A főigazgató szerint a tájat úgy kell átalakítani, hogy az az idegenforgalom, a hajózás és a vízi turizmus céljaira leginkább alkalmas legyen. Csizmadia László úgy véli, hogy két év alatt teljesen helyre lehet állítani a tájat, amennyiben ennek anyagi akadálya nem lesz. Kedvező, hogy a Duna mindkét partján kész fejlesztési elképzeléseik vannak az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak is, azaz a helybeliek bíznak benne, hogy a táj még értékesebbé válhat Ehhez a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola is segítséget tud nyújtani a térség turizmusfejlesztési programjainak elkészítésével, de továbbképző tanfolyamok indításával, piackutatással, adatbázisokkal is. A terület belső információs hálózatának kialakítására feltétlenül szükség van. Ezen is segíthet a Dunakanyarhíradó, amelyet az intézőbizottság az érintett települések anyagi hozzájárulásából szeretne fenntartani. A főigazgató nagyon fontosnak tartja, hogy a Tourinform-irodák hálózata tovább bővüljön. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy szükség van rájuk. A turizmusban ugyanis a legfontosabb az információ, ezért állami segítséggel kellene újabb irodák beindítását támogatni. (h. cs.) Az oldalt szerkesztette: Halász Csilla