Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
2 Manyar Némzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1995. június 1. én FOLYTATÓDIK A BIZONYTALANSÁG a Boszniában túszként fogva tartott kéksisakosok sorsa körül, az viszont egyre bizonyosabbá válik, hogy nem várható közvetlen túszmentő katonai akció. Ezt erősítették meg a NATO külügyminiszteri ülésén elhangzott állásfoglalások, s erre utalnak a tagországok fővárosából érkező jelzések. Susanna Agnelli olasz külügyminiszter szerint a túszok kiszabadításához elsősorban tárgyalásokra van szükség, és ha ezek eredménytelenül végződnek, akkor kell majd a továbbiakról dönteni. Agnelli asszony azt hangsúlyozta, hogy katonai lépés sem a NATO, sem az ENSZ, sem pedig az egyes államok részéről nem várható. Azt azonban az orosz diplomácia vezetője is elismerte, hogy szükség van a Boszniában állomásozó ENSZ-erők megerősítésére, s azt is kilátásba helyezte, hogy ennek érdekében az olasz logisztikai támogatás mértéke is növekedhet. Hasonlóan vélekedett az ENSZ brit származású boszniai szóvivője is, aki közölte, hogy magas szinten egyelőre nem folynak tárgyalások a szerbek és a világszervezet illetékesei között a túszul ejtett békefenntartók szabadon bocsátásáról. Garry Coward szerint nem várható a túszkérdés „nagyon gyors" megoldása, s mindenkinek „a legteljesebb türelmet” kell tanúsítania, amíg valamilyen eredmény születik. A szóvivő szerint az elmúlt napok eseményei nyomán égetően szükségessé vált az ENSZ-erők mandátumának átértékelése, hiszen a jelenlegi megbízatás alapján a kontinens egyszerűen nem képes teljesíteni feladatát. Kompromisszumos megoldást szorgalmazott Václav Klaus cseh államfő is, aki egy rádiónyilatkozatban azt hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek olyan megoldást kell találnia, amely nem valamelyik fél egyoldalú és rövid távú győzelmét jelenti, és amelyben mindenki enged a maga álláspontjából. HATÁROZOTTAN ELLENEZTE a délszláv válság erőszakos megoldását Borisz Jelcin. Az orosz államfő újságíróknak nyilatkozva szerdán hangsúlyozta ugyan: az orosz békefenntartó zászlóalj szükség esetén kész bekapcsolódni a boszniai szerbek által túszul ejtett kéksisakosok kiszabadításába, kiemelte ugyanakkor, hogy a kétezer amerikai tengerészgyalogos partra vezénylése semmit sem old meg, mivel a kéksisakos uiszokat a szerbek nagy területen szórták szét. Jelcin egyébként szorgalmazta a Belgrád elleni szankciók enyhítését és az összekötő csoport rendezést célzó erőfeszítéseinek folytatását. A nyilatkozatban az elnök emlékeztetett rá, Moszkva bejelentette ugyan a NATO békepartnerségi programjához történő orosz csatlakozást, a szövetség keleti irányú bővítését ellenző orosz álláspont azonban továbbra is változatlan. NEM TANÁCSOLTA a kelet-európai reformországoknak Vranitzky osztrák kancellár, hogy túlságosan gyors EU-csatlakozásban reménykedjenek. Az osztrák politikus az unió keleti bővítésével foglalkozó bécsi szakértői tanácskozás megnyitóján elhangzott beszédében ezzel összefüggésben két fő okot nevezett meg. Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan egykori tervgazdaságokról van szó, amelyek teljesen eltérnek még a spanyol, a portugál és a görög struktúrától is, másrészt maga az EU is változóban van, egyre szorosabb belső összefonódásokat épít ki. Ezért a kancellár véleménye szerint hosszabb átmeneti időszakkal kell számolni. Ugyanakkor Vranitzky felhívta a figyelmet Ausztria különleges szerepére, amely nézete szerint az ország keleti-európai érdekeltségével és a térség nagyfokú ismeretével függ össze. (P. L.) Simon Peresz szerint Izrael négy év alatt kivonulna a Golanról HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Új időpontot jelölt meg Simon Peresz, amikor az amerikai PBS televíziónak arról beszélt, hogy Izrael négy év alatt kivonulna a Golanról. Ez jelentős engedmény, mert eddig a Rabin-kabinet ragaszkodott a fokozatosság elvéhez, s legalább hét-nyolc évet kért volna a stratégiai magaslat kiürítéséhez. Az Egyesült Államokban tartózkodó Peresz persze ez alkalommal sem jelezte, hogy miként képzelik el a Golán átadását, szakaszosan, és főleg teljes egészében vagy bizonyos területeket megtartanának-e maguknak. A Damaszkusszal is ismertetett javaslattal szemben Szíria ragaszkodik az azonnali távozáshoz, de legalábbis másfél év alatt szeretnék visszakapni az 1967-es háború után elcsatolt Golánt. Rabin ugyanakkor biztonsági okokra hivatkozva legalább háromévnyi próbaidőt igyekszik kiharcolni, hogy tapasztalatot szerezhessenek Szíria valós szándékairól. Peresz is úgy véli, valójában a Golán kiürítése csak egyike a problémáknak, s a béke természete a meghatározóbb. A tárgyalások bonyolultságáról Izrael példát kaphat a palesztinokkal folytatandó egyeztetésekből is, hiszen szerdán ismét eredménytelenül szakadtak félbe a kairói megbeszélések. Július elseje előtt tető alá szeretnék hozni a távközlési és munkaügyi megállapodást, ám mint Mohammad Rashid, Jasszer Arafat gazdasági tanácsadója elmondta, a nézeteltéréseket most nem a biztonsági kérdések okozzák, hanem a gazdasági és kereskedelmi érdekek. A Reuter jelentéséből is kitűnik, hogy Izrael azokat a bevételeket félti, amelyekhez eddig a Besek távközlési társasága révén hozzájutott. Dzsámil Tarafi, a palesztin küldöttség vezetője hasonlóan nyilatkozott: az izraeliek szerinte is a profitjukat féltik, ezért ragaszkodnak hozzá, hogy a függetlenné váló ciszjordániai területeken is az ő telekommunikációs berendezéseiket használják. Emiatt nem engedélyezik például, hogy elszállítsák a tel-avivi repülőtérről a Németországtól kapott adó-vevő készülékeket vagy hogy hasonlókat vegyenek a palesztin rendőröknek a Franciaország által felajánlott egymillió dollárért. Az izraeli küldöttség vezetője, Oren Sahor ellenben azt közölte, a jövő héten folytatják a megbeszéléseket, s kormánya máris elfogadta, hogy a palesztin televízió a ciszjordániai Rámalláhban, Jeruzsálemtől tíz kilométerre működjék. Az izraeli rádióra hivatkozva az AFP ugyanakkor azt jelentette, Rabinék nem valósítják meg a februári merényleteket követő tervüket a zsidó és palesztin lakosság hermetikus elzárásáról, s elhalasztják a két népességet szigorúan elválasztó határvonalak megépítését. (zs. e.) Az Amnesty International szerint az iráni kormányzat súlyosan megsérti az emberi jogokat, bár ezt igyekszik gondosan titkolni a külvilág előtt. A nemzetközi szervezet szerdán Londonban nyilvánosságra hozott jelentésében - amelyet a DPA ismertetett - azt állítja, hogy Iránban mindennaposak az önkényes letartóztatások, kivégzések, ja ,megrendelésre” elkövetett gyilkosságok. Tizenhat évvel az Iráni Iszlám Köztársaság létrejötte után számos politikai fogolynak kell hosszú időt emberhez nem méltó körülmények között börtönben töltenie, s sokuknak fogalmuk sincs arról, miért büntették meg őket - állítja a jelentés. Az iráni kormány eddig hivatalosan nem foglalt állást a jelentéssel kapcsolatban, az IRNA hírügynökség viszont visszautasította az abban foglaltakat, mondván: az emberi jogi szervezet nem bizonyította az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításait. Az IRNA által idézett „politikai körök” állítólag úgy értékelik: az Amnesty International az Egyesült Államok bűnellenes politikájának szellemében cselekedett, amikor jelentését megírta. Közben a Human Rights Watch/Asia nevű emberi jogi szervezet kedden bírálta Kínát, ahol megítélése szerint az emberi jogok fokozódó megsértése tapasztalható. A jelentés felhívta a hét vezető ipari államot, a G-7- et, hogy a kanadai Halifaxban június 15-17. között tartandó csúcstalálkozójukon foglalkozzanak a kínai emberi jogok kérdésével - jelentette az AFP. A Human Rights Watch sajnálkozását fejezte ki, amiért a Nyugat és elsősorban az Egyesült Államok az utóbbi időben kevésbé kemény magatartást tanúsít Kínával szemben. Az Egyesült Államok tavaly úgy határozott, többé nem köti az emberi jogok betartásához, hogy megadja a kínai termékek számára a legnagyobb kedvezményt. A Human Rights Watch adatai szerint május közepe óta több mint egy tucat ellenzékit vettek őrizetbe Kínában azért, mert kormányellenes felhívásokat írtak alá. További tucat ellenzékit hallgattak ki a Tienanmen téri vérengzés közelgő hatodik évfordulójával összefüggésben. ✓ Emberi jogok Ázsiában Megrótták Iránt és Kínát Csecsenföldi harcok Dudajev ellenzi a terrorakciókat (Tudósítónktól) MOSZKVA - Dzsohar Dudajev nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy Csecsenföld határain kívülre is terjesszék ki a harci cselekményeket - jelentette az Interfax hírügynökség szerdán, a csecsen fegyveres erők vezérkarától szerzett információra hivatkozva. Előzőleg a hírügynökség arról számolt be, hogy helyi parancsnokok erre szólították fel Dudajevet. Moszkvai vélemények szerint Dudajevék korlátozott katonai lehetőségei miatt valójában közönséges terrorakciókról lenne szó, ám a csecsen vezető most állítólag azt szorgalmazza, hogy a hozzá hű egységek inkább összpontosítsák erőiket a csecsenföldi harcokra. Annál is inkább, mivel hivatalos orosz tájékoztatás szerint a kormányalakulatok a köztársaság déli részén tovább nyomulnak előre Agiszi irányába, s heves összecsapások voltak Ulusz-Kert és Szerzseny-Jurt térségében is, valamint folytatódott az ingus határ közelében fekvő Bamut ágyúzása. • Állítólag fennakadások vannak az észak-kaukázusi válságövezetben összevont orosz hadseregcsoport üzemanyag-ellátásában. A védelmi és az energetikai minisztérium Csernomirgyin kormányfőhöz fordult, mert a hiány következtében a fegyveres erők és a hadiflotta egységeinél máris megszűnt a kiképzési feladatok végrehajtása. V. L. Szlovák-magyar ellenzéki párbeszéd POZSONY Sajtótájékoztatót hívott össze szerdán a pozsonyi kulturális minisztérium, amelyen kiderült, hogy a muttó 58 millió koronát, amelyet a költségvetésben „a nemzetiségi kultúrák és sajtó támogatására” hagytak jóvá, úgy osztotta el a minisztérium, hogy 27,7 millió koronát két szlovák kiadónak utalt át. Ezek szlovák lapokban négynyelvű - szlovák, magyar, ukrán, német - mellékletet jelentetnek meg a kormány politikájáról, törvényekről és rendeletekről, hogy „a kisebbségek élhessenek az információhoz való jogukkal”. Csupán a fennmaradó 30 millió koronát osztják el a nyolc kisebbségi kulturális szervezet és a meglévő sajtótermékek között. A szlovákiai magyar sajtó így a tavalyi összegnek mindössze a 15 százalékát, a Csemadok a tavalyi támogatásnak mindössze 18 százalékát kapja meg. A minisztérium szerint azért, mert az elmúlt években „túltámogatták” a magyar kultúrát és sajtót, aminek például az a következménye, hogy „a szlovákiai magyarok asszimiláltak 250 ezer cigányt”. Közben mgkezdődött a párbeszéd a szlovákiai magyar pártok és a szlovák ellenzék között. Szerdán délután a Magyar Polgári Párt és a Moravcík vezette Demokratikus Unió vezetői találkoztak, s megállapodtak abban, szakembereik tisztázzák a két liberális párt megítélését az egyéni és a kollektív jogok kérdésében, valamint a kétnyelvű oktatás hátrányairól. N. S. Hatalmi vita az ukrán parlamentben Törvény helyett alkotmányos egyezség UNGVÁR - Minden jel arra utal, hogy Leonyid Kucsma végleg lemondhat a hatalomról szóló alkotmányjogi törvény parlamenti elfogadásáról, jóllehet azt néhány napja a képviselők egyszerű szavazattöbbséggel már jóváhagyták. Csakhogy a dokumentum jogerőre emeléséhez kétharmados többségre lenne szükség, mivel az az érvényben lévő alkotmány mintegy hetven cikkelyének a felfüggesztését vonná maga után. Ám e lépés megtételét - mint az a parlament szokatlanul hosszúra nyúlt keddi ülésén újra bebizonyosodott - fölöttébb hiú ábránd elvárni a meglehetősen polarizálódott törvényhozástól. A döntéshez szükséges 300 szavazat ugyanis nyolcszori nekirugaszkodás és négy közbeiktatott kényszerszünet ellenére sem jött össze. Az elnök és a törvényhozás közötti éles ellentét tehát továbbra is feloldhatatlan, annak ellenére, hogy a baloldalnak ma már nincs meg az az elsöprő fölénye, ami korábban volt A személyeskedésektől sem mentes, több alkalommal is hangzavarba fulladó vita során a kommunista és a szocialista frakciók önkényeskedéssel, a néphatalom legnagyobb vívmányának tartott tanácsok felszámolásával, a jogvédő szervek kisajátításával vádolták meg Kucsmát. Az elnöki törvény elfogadása szerintük alkotmányos puccsot, a diktatúra bevezetését, a politikai és gazdasági válság további elmélyítését, a társadalmi elégedetlenség erősödését, végül pedig társadalmi robbanást váltana ki, ami az ország szuverenitásának és függetlenségének az elvesztéséhez vezetne. A parlament nyolc frakciójának tagjai viszont azt hangsúlyozták, hogy éppen a jelenlegi helyzet tartósítása jelentené az igazi veszélyt Ukrajna számára. Ezt elkerülendő azzal a javaslattal fordulnak az államfőhöz, hogy a kialakult politikai és alkotmányos válság megszüntetése érdekében az elnök és a parlamenti többséget megjelenítő képviselők alkotmányos megállapodás aláírásával emeljék jogerőre a hatalomról szóló törvényt az új alkotmány elfogadásáig terjedő időszakra. (székely) A „mérséklődő” RMDSZ is célpont Egységesülő retorika BUKAREST - Megnyugtató volt az az aránylag nyugodt légkör, amely megelőzte, majd mindvégig jellemezte az RMDSZ IV. kongresszusát, a Szövetségi Képviselők Tanácsát. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a küldöttek, maga a testület többnyire a lényegre összpontosíthatott, s olyan munkát végzett el, amelyre számtalan SZKT képtelen volt. Hosszú és kimerítő, de megfontolt vita után sikeresen véglegesítette a szövetség programját és alapszabályzatát, felvázolta a követendő utat, a következő lépéseket, méghozzá oly módon, hogy messzemenően figyelembe vette mind a hazai, mind pedig a nemzetközi környezetet, adottságokat és lehetőségeket. Kimondatott, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság gondjait, óhajait nem a többségi nemzet rovására akarja megoldani, hanem azzal együttműködve, mégpedig tiszteletben tartva az ország területi egységét és szuverenitását. A jelen lévő fővárosi lapok tudósítói általában éppen a kiegyensúlyozottságot, a visszafogott hangnemet méltányolták, az ő fogalmazásukban: a mérsékeltek győzelmét. Igaz, elhangzott néhány szerencsétlen megfogalmazás, néhány túlfűtött, szenvedélyes fordulat, amit ugyebár általában „szeret” a sajtó, de mindezek csak epizódok voltak, a megfogalmazott és közzétett dokumentumokba nem kerültek be. A IV. kongresszus tehát egész hangvételével, az eddiginél egyértelműbb kinyilatkoztatásaival megnyithatja az utat a párbeszéd felé, folytathatja a megkezdett dialógust mind az ellenzéki pártokkal, mind a fő kormánypárttal, s ezeken legalábbis annyit elérhet, amit Románia különböző nemzetközi fórumokon már aláírásával is vállalt. Mindezek után megdöbbentő az, ahogyan a román politikai élet, a parlamenti pártok, lényegében kivétel nélkül, nekitámadtak az RMDSZ-nek, eljutva addig, hogy alkotmányellenesnek nyilvánították a szövetséget és betiltását követelték. Arra számítani lehetett, hogy Funar, Paunescu, C. V. Tudor és néhány csatlósuk megrendezi a maga szokásos előadását, arra viszont kevésbé, hogy hétfőn és kedden a szenátusban, illetve a képviselőházban nem elszigetelt dalosokat, hanem egy jól begyakorolt kórust lehet majd hallani. Ennek a nagy nekibuzdulásnak az is lehet az oka, hogy a választási érdekek ennyire előtérbe kerültek, de megeshet, hogy csupán egyfajta populista versenyfutás kezdődött, amelyben mindenki megpróbál rálicitálni a másikra. Vagy pedig a néhai farkasok most dobták le magukról a báránybőrt? Egyre nehezebb ugyanis immár különbséget tenni Funar, C. V. Tudor vagy a parasztpárti Dejeu retorikája között, hiszen ugyanazt hangoztatják: az RMDSZ megszüntetéséről? irredentizmusról, alkotmányellenességről, kitoloncolásról, a parlamenti immunitás megszüntetéséről és hasonló képtelenségekről szónokolnak csaknem kivétel nélkül. Össztűz alá vették tehát az RMDSZ-t, amely 1989. decemberi megalakulása óta ismét válságos pillanatokat él át, ráadásul éppen akkor, amikor maga is felkészült az átfogó, a mindent tisztázó dialógusra. Mindebből az derül ki, hogy Romániában nincs politikai akarat a nemzetiségi kérdés rendezésére, mi több, még az eddig megadott csekély jogokat is visszavonnák. A romániai magyarságot szemmel láthatóan vissza szeretnék szorítani abba a helyzetbe vagy még rosszabbá, amelybe a diktatúra éveiben került. S hogy ezt elérjék, ahhoz az első lépés a szövetség megszüntetése lenne. Ehhez azonban még a mintegy kétmillió embert képviselő RMDSZ-nek is lesz egy-két szava, hiszen a szervezet letisztulva, megerősödve került ki a kongresszusból, s vezetői ennek minden bizonnyal tudatában vannak. Gyarmatit János Nyolcvanezer áldozat Aknakonferencia Kambodzsában Ha Kambodzsában véget érne a kormány és a vörös khmerek közötti háborúskodás, akkor is legalább öt-nyolc évig eltartana, amíg az ország területét megtisztítanák a többmilliónyi aknától - közölték szerdán kambodzsai kormányforrások annak kapcsán, hogy június 2-4. között nemzetközi tanácskozást tartanak Phnompenben az aknák jelentette veszélyekről. „A taposóaknák emberre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása” címet viselő konferenciára 41 országból több mint 300 résztvevőt várnak, köztük kormányképviselőket, valamint különböző nem kormányzati és nemzetközi szervezetek küldötteit - írja az AP. Ieng Mouly kambodzsai tájékoztatási miniszter elmondta: becslések szerint 1970 óta csaknem 80 ezren vesztették életüket aknarobbanás miatt a délkeletázsiai országban. Az elmúlt három évben ugyan több mint 30 ezer robbanószerkezetet szedtek fel Kambodzsában, de ez csak töredéke a még a földben rejlő mintegy 6-10 millió taposóaknának. A Vöröskereszt adatai szerint minden 236-ik kambodzsai vesztette el valamelyik végtagját aknarobbanás miatt. Levélbomba-utánzat Markó Bélának Ausztriában feladott, Markó Bélának, az RMDSZ vasárnap újjáválasztott szövetségi elnökének címzett,"nyilvánvalófenyegetést tartalmazó levélbomba-utánzat érkezett szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti, hivatalába - jelentette az MTI. A Román Hírszerző Szolgálat szakértői, miután értesítette őket a szövetségi elnök hivatala, a helyszínen berendezéseikkel nem tudták megállapítani, igazi a szerkezet vagy sem, ezért egy népjeleti parkba vitték,és ott ellenőrizték. Mint kitűnt, „csupán” fenyegetésről van szó. A Markó Bélának címzett borítékot, amely a levélbombautánzat elhelyezésére szolgáló könyvet tartalmazta, a címzés szerint az Interbuch Austria adta fel május 27-én Grazban. Bukarest bírálja a Voigt-jelentést Nem akarnak kétütemű NATO-bővítést Bukarestből jelenti az MTI. A román külügyminisztérium szerdán fenntartásainak adott hangot azzal a Romániában az elmúlt napokban több politikus által is hevesen támadott jelentéstervezettel kapcsolatban, amelyet az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke, Karsten Voigt és Wachster Tamás Fidesz-képviselő az ÉAK budapesti közgyűlésén terjesztett elő, és bukaresti megítélés szerint a NATO kétütemű bővítése mellett száll síkra. Mircea Geoana külügyi szóvivő szerint a békepartnerség szellemének ellentmond, hogy a szerzők csak Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát nevezték meg azok között az országok között, amelyeknek nagyobb az esélyük arra, hogy már a közeljövőben a NATO tagjává váljanak. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy nagyobb mértéktartás lett volna ajánlatos a gazdasági kritériumok felsorolásában és osztályozásában. Geoana hangsúlyozta, hogy az ÉAK őszi washingtoni közgyűlésén a NATO megkülönböztetés nélküli keleti kiterjesztése mellett foglaltak állást. Olyan magas rangú amerikai személyiségek pedig, mint Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes, a közelmúltban is hangoztatták, hogy nincsenek preferenciák a NATO-hoz csatlakozni kívánó államok tekintetében. építkezők, kivitelezők, LAKÁSFELÚJÍTÓK FIGYELEM! Előnyös áron kínálunk: BRAMAC tetőcserepet, VELUX ablakot, SCHIEDEL kéményt, LB KNAUF vakolatot THERWOOLIN szigetelőanyagot KNAUF gipszkarton, POROTHERM tégla KÖMMERLING rendszerű műanyag ablakot és bejárti ajtót, POLYMUTAN műanyag víz-, fűtés és padlófűtés rendszert HETENTE AKCIÓS ÁRAKLAMBAU KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1094 Budapest, Bokréta u. 28. Tel/Fax: 215-5237 vagy 06 26 330 723 Nyitva: hétfőtől péntekig 8-16 óráig