Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
PÉNTEK, 1995. június 16. Kultúra Válogatott versek ■ sündisznóállásból Kárpáti Kamil Medvetánca Kárpáti Kamil válogatott verseinek keménykötésű, aranybetűs kötetét tartja kezében az olvasó, melynek halványpiros borítóján megjelenik Leonor Fimn festményének reprodukálásával az alvó angyal és a szendergő halál. Memento mori! A római Via Giulia 1. belső homlokzatán kis dombormű formájában egy apró fülkében találjuk meg ennek a borítónak a „mását”, ezzel a latin felirattal: hodic mihi eras tibi. A kötetben szereplő képek jegyzéke felér egy kis művészettörténeti albummal, amit persze nem a kronológia, hanem a versek hangulata, illetve tematikája igazgat. Kárpáti költészetének szerves része a látás és a láttatás, a szép látványokban való elmerülés, a verseknek olyan kompozíciója, hogy bennük ne csak megjelenjék, hanem újjá is szülessék a festmény (vagy a szobor) egy várt és nem várt vetületben. Ezeket a belső, tartalmi - néha ibolyántúli - kapcsolatokat ki is fejezik meg nem is a kitűnően válogatott képek nem kitűnő csoportosításai. (Hja, költészeti adottságok!...) Hogy Kárpátinak egy tucat időszaki verseskönyv után, mint ahogy az olvasónak is a mai eldurvult és fölöttébb elfásult itthoni világban, szüksége van válogatott kötetre, az nem kétséges. Részben azért nem, mert az egyediek nem kaphatók és nem megrendelhetők - a legutolsó párat kivéve. Ám a gyanútlan olvasónak a kötet végére kell eljutnia ahhoz, hogy megbizonyosodjék: válogatással van dolga. Elmondja, ezt az utószó és kiviláglik ez a tartalomjegyzékből. Mindig rettegtem a beskatulyázásoktól. Isten mentsen bárkit, hogy Kárpátit a börtön, az erotika, a szerelem vagy éppenséggel Itália költőjének tekintse. Mindezt szükséges egybefogni, hogy a költőt ne csak szeressük, verseit ne csak élvezzük, hanem meg is értsük. Az ibolyántúli ember, aki e kötet verseit létrehozta, majd válogatta, ott ül a kapcsolótáblánál, és tart attól, hogy egyik pillanatról a másikra már csak verseiben lesz látható. Életének első felét megnyomorította a mángorló, második felében pedig nem érte el a Kossuth-díj, melyet olyan sokan megkaptak. Helyesen vagy helytelenül, Kárpáti sündisznóállásban él, s azt várja a világtól, hogy a versei miatt szeressék. No és a versek? Képlékenységükön és érzékletességükön túl elsősorban mesterségbeli tudásukkal és intellektualizmusukkal nyűgöznek le. Kárpáti nem állt be a tegnap és ma , divatos iskolák egyikébe sem, mert mindazokat a tényezőket, (amiket felhasználva maguk istkglokát alapítottak), ő már eleve beépítette költészetébe. E kötet is megmutatja, hogy az ő posztmodern verseket, mielőtt még a címkét fölfedezték volna hazánkban. Itt van azután a Toronyzene című négy szakaszos költemény a kötet vége felé, s imigyen egyike a legújabbaknak, az 1994-ben, Rómában, a Palazzo Falcomén Palazettójában írottaknak. Amikor olvasom, azt gondolom: lám azért a sots, fate acerbo, mégsem volt teljesen kegyetlen Kárpátihoz, ha későn is, de elkalauzolta a világ legszebb városának egyik legszebb negyedébe, ahol igen emberi körülmények között összegezhette számunkra e lelkében összegyülemlett szépséget. Dikciójában a vers Csokonaiig megy vissza, s zenéjében a klasszikus lejtés lépést vált a magyaros hangsúlyokkal. Gondolatrímekre épült az egész, mint négy tartóoszlopára a Szent Péter templom kupolája. Micsoda összegzés! Bizony, benne zengnek a lélek börtönemlékekre, a szív szerelemre, az elme bölcsességre hajló készségei. (Kárpáti Kamil: Az ibolyántúli ember. Budapest, Cserépfalvi és Stádium Kiadó, 1995. Ármegjelölés nélkül.) ...,K . ............. . 1 1 Kabdebó Tamás Uradalmi iparosok, céhes emlékek Kézművestörténeti előadások a mezőgazdasági múzeumban Uradalmi iparosok a XVIII-XIX. században címmel tartanak felolvasóülést június 27-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A veszprémi akadémiai bizottság kézművesipartörténeti munkabizottságának közreműködésével szervezett rendezvényen Pálmány Béla tartja az első előadást A szécsényi Forgáchuradalom konvenciós és árendás iparosai címmel. Csorna Zsigmond a dunántúli uradalmak kádárairól tart felszólalást, Knézy Judit a marcali uradalom iparosainak életét mutatja be a XIX. század eleji mezővárosban. Az előadások a mezőgazdaság és ipar együttélését kutatják a XVIII-XIX. századi Magyarországon. A falusi lakosság iparcikkekkel való ellátása, a megélhetést biztosító ipari tevékenység a kevés jövedelmet hozó földművelés mellett, a mezőgazdaság és ipar aránya összetett és fontos kérdései a korszak gazdaságtörténetnek. A június 27-én tíz órakor kezdődő rendezvény második részében három új kézművesipar-történeti kiadványt mutat be Németh Gábor, Éri István és Flórián Mária. A program befejezéseként kamarakiállításon mutatják be a mezőgazdasági múzeum raktáraiban őrzött céhes emlékeket. (r. t.) Megalakul az Alfa-tévét működtető alapítvány Jiri Menzel is kíváncsi a Rendezett Bábelre Az eddigi visszajelzések szerint az Alfa-tévé nevű közép-kelet-európai interregionális műholdas adót működtetni kívánó huszonöt ország közül huszonnégyből várhatók képviselők a június 20. és 22. között megrendezett konferencián, amelyet Rendezett Bábelként emlegetnek szervezői - tudtuk meg csütörtökön délelőtt Budapesten, a Kempinski Hotelban rendezett sajtótájékoztatón Vizi E. Szilvesztertől, az Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány elnökétől. A tájékoztatón részt vett az alapítvány tiszteletbeli elnöke, Josef von Ferenczy, valamint Kőhalmi Ferenc, az alapítvány ügyvezetője. A konferencián jelen lesz Jiri Menzel, Elem Klimov, Vera Chytilova (a közép-kelet-európai filmművészet jeles alkotói mindhárman), továbbá Christian Zeender, az Európa Tanács, Moritz de Hadeln, a berlini és Pierre-Henri Deleau, a Cannes-i filmfesztivál képviseletében. Több térségünkön kívüli ország - például Japán is - magas szintű megfigyelőket küld a konferenciára, melyen alánják az interregionális tévéadó fundamentumát biztosító Nemzetközi Együttműködés Alapítvány alapító okiratát. (Az aláírás után a magyar miniszterelnök köszönti az új alapítványt.) Josef von Ferenczy elmondta, a közép- és kelet-európai népek számára sugárzó, soknyelvű műholdas adó iránt igen nagy az érdeklődés világszerte. Nyugat-Európában és Kelet- Ázsiában, valamint Észak- Amerikában folytattak tárgyalásokat az elmúlt esztendőben, e tárgyalások vezettek el annak az egyesületnek a megalakulásához, amely Németországban koordinálni fogja az Alfa-tévé létrehozását támogató szellemi és anyagi erőfeszítéseket. Vizi E. Szilveszter, az Első Közép- és , Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány kuratóriumának elnöke (a kuratórium tagja magyar részről többek között Bihari Mihály, Csoóri Sándor, Kodolányi Gyula és Vásárhelyi Miklós) elmondta, miért kapta a Rendezett Bábel címet az Alfa-tévé világrajöttét előkészítő konferencia. Az ótestamentumi jelképet az összezavart nyelvű bábeli népet korunk nagy lehetőségével, az egységet teremtő, soknyelvű televízióval kívánják szembesíteni,helyrebillenteni”. Az Alfa-tévé működési körülményeiről, anyagi,s technikai hátteréről Kőhalmi Ferenc számolt be a nemzetközi sajtótájékoztatón.Elmondta, térveik szerint ’96 második felében kezdődnek el az Alfa-tévé kísérleti adásai, ’97 második felében pedig a már rendszeres adásokkal kívánnak jelentkezni. Főleg gazdasági és kulturális műsorokat sugároznak. Nem titkolt szándékuk, hogy elsősorban a gazdasági élet olyan kérdéseire kívánnak a műholdas adó segítségével választ adni, amelyek létfontosságúak a térség lakói számára. Az előkészítés munkálatait alapítványi pénzekből, a beruházást és a kísérleti adásokat az Európai Közösség támogatásával, a technikai érdekeltségű cégek segítségével és a kelet- és közép-európai országok hozzájárulásával kívánják megoldani. Arra a kérdésre, hogy a magyar satellitről sugároz-e az Alfa-tévé , azt a választ kaptuk, valószínűleg nem, mert a magyar műhold paraméterei nem felelnek meg az Alfatévével kapcsolatos elképzeléseknek. Az Alfa ugyanis Franciaország észak-nyugati csücskétől az Uralig kívánja sugározni programjait. (1- 1) Vizi E. Szilveszter: Huszonnégy ország küldötte vesz részt a Rendezett Bábel nevű konferencián Solti György a Kanári-szigetek zenei fesztiválján Lorin Maazel, Neville Marriner, Anne Sofie Von Otter és Colin Davis - csak néhány azok közül, akik ott lesznek Solti György társaságában a 12. kanári-szigeteki zenei fesztiválon január 7. és február 4. között. Madridban azon a hivatalos találkozón jelentették ezt be, melyen többek között részt vett Rafael Nebot, a fesztivál művészeti igazgatója, Miguel Cabrera, a Kanári-szigetek kormányának kulturális tanácsadója is. Mint elmondták, a fesztivál megszervezéséhez és lebonyolításához hatszáznegyvenmillió pesetára van szükség, ez az összeg körülbelül öt százalékkal magasabb a tavalyinál. A fellépő karmesterek sorában a magyar dirigens mellett ott lesz még Lugansky, Ax, Orán és sok más neves művész. Colin Davis a londoni szimfonikus zenekar élén Mozart- és Bruckner-műveket dirigál, Van Otter pedig Grieg-, Schubert- és Strauss-dalokat ad elő. Solti György vezényletével a zürichi Tonhallé zenekara az eddigi fesztiválok állandó műsorszámát, Mahler V. szimfóniáját adja elő. (k. o.) Erotikus népköltészet A szabadkai népkör Budapesten A szabadkai Népkör Művelődési Egyesület jótékonysági dalestet rendez június 23-án este nyolc órai kezdettel a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest I., Szentháromság tér 6.) székházában. Előadásuk két részből áll. A Ballangó együttes műsorának összefogó címe Komámasszony kakasa, ebben erotikus népdalok szerepelnek. Dinnyés József előadóművész pedig megzenésített szerelmes versekkel lép fel. A tizenkét évvel ezelőtt alakult Ballangó együttesnek négy tagja van, vezetője Szőllösy Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, aki egész élete folyamán gyűjtötte, ápolta a magyar néphagyomány még fellelhető kincseit Vele beszélgettünk a budapesti bemutatkozásról. - A műsor, amelynek Pajzán örökség az összefoglaló címe, hivatás is, hobbi is: a szexuálpszichológus érdeklődése találkozott az amatőr népzenészével. Alapvető feladatunknak tartjuk vidékünk népzenei hagyatékának tolmácsolását. Műsorunk kétharmad részét délvidéki magyar népzene teszi ki. Ennek megfelelően hangszereink is nálunk honosak: citera, furulya, köcsögduda, fakanalak, doromb, csörgőbot. Többször szerepeltünk már Magyarországon, mostani fellépésünk után Székelyudvarhelyre utazunk, a Szejke Fesztiválra. - Az erotikus népköltészet nem kelt zavarokat a műsorban? - Egyes szavaknak nemcsak reális-konkrét, hanem átvitt értelmük is van. A folklorisztikai kutatásoknak köszönhetően a népművészet, így a népzene is, évezredek óta erotikus szimbólumrendszert használ. Amikor a népzene kiszorult a mindennapi használatból, feledésbe merült a jelképrendszer, így váltak egyre szókimondóbbakká, sőt trágárakká az újabb keletű dalszövegek. A Ballangó együttes műsorának célja a hagyománymentés. A magyar nép erkölcsi normái szigorúan megkülönböztetik a sikamlósságot a trágárságtól. Ezért, aki vaskos, trágár dalokat vár tőlünk, az csalódni fog: sikamlós, kétértelmű dalok ezek, de nincs közöttük egy se, amely a jó ízlést sértené. - Hogyan került sor a budapesti vendégszereplésre? - A múlt év őszén, a vajdasági napok keretében játszottunk először a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, s ez működésünk jelentős állomását jelentette. Mi, határon túliak átérezzük, mit jelent, amikor egy elszakított nemzetrész szól az anyaországhoz. S azért is nagy örömmel jövünk, mert ebben a témakörben talán újat is tudunk mondani az itthoniaknak. Minden bizonnyal ez a körülmény is közrejátszott a Magyar Kultúra Alapítvány megtisztelő meghívásában. Nagyon remélem, hogy nem okozunk csalódást Dinnyés Józsefnek sem, aki vállalta, hogy velünk, amatőrökkel együtt lép a pódiumra, de a közönségnek és az alapítványnak sem, hiszen a műsor bevételét további vajdasági kulturális műsorokra kívánják fordítani. (Jegyeket az alapítvány székházában, Budapest, Szentháromság tér 6. alatt lehet váltani az előadás előtt.) (I. 8.) Szuperkoncertek Bécsben A Budapesti Filharmóniai Társaság kíséri Pavarottit Napok óta lázban égnek Bécsben a komolyzene rajongói: június 18-án különleges koncertnek ad otthont az osztrák főváros. Vasárnap délután a New York-i Filharmonikusokkal egy időben - másik helyszínen - Luciano Pavarotti énekel a Budapesti Filharmóniai Társaság kíséretében. Az Operaház zenekarából alakult együttes hatvankilenc tagja ma reggel utazott el Bécsbe, hogy a világhírű tenoristával együtt készüljön fel a vasárnapi, mintegy két és fél órás szuperkoncertre, amelyet öt próba előz meg. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei harmadszor koncerteznek Luciano Pavarottival: először Budapesten találkoztak, majd néhány évvel ezelőtt Genfbe hívta meg őket a világhírű tenorista. A Filharmóniai Társaság zenészei büszkék ara, hogy Pavarotti megint őket kérte fel, s már az sem titok, hogy 1996. május 19-én Pavarotti a Budapest Sportcsarnokban lép fel - minden bizonnyal az operazenekarral -, itt ünnepli 60. születésnapját. A vasárnapi bécsi koncertet Leone Magiéra, Pavarotti módénál karmesterbarátja vezényli; a schönbrunni kastély előtt felállított óriási sátorban többek között Verdi-, Mascagni-, Puccini-, Leoncavallo-operákból csendülnek fel részletek. A tervek szerint Pavarotti a ráadásban énekli majd az Ave Mariát és az O sole miót. A Világhírű olasz tenorista előadását óriási érdeklődés kíséri: a tizenhatezer jegy már hónapokkal ezelőtt elkelt, darabonként hatezer schillingért. (őszg-tóth) MaStar Nwl 11 NAPLÓ AZ IDEI FŐVÁROSI SZÍNHÁZI díjakat Demszky Gábor főpolgármester adta át csütörtökön. Az ötödik alkalommal kiosztott elismerésben a következők részesültek: a legjobb rendezés díját Jeles András kapta (Nevető ember - Katona József Színház), a legjobb alternatív előadás a Szentivánéji álom lett (Csányi János társulata), a legjobb színésznőnek járó díjat Hacser Józsának (Háztűznéző - Radnóti Miklós Színház) és Csomós Marinak (Odlak, Csongor és Tünde, Patika - Új Színház) ítélték oda megosztva. A legjobb színész díját ugyancsak megosztva Csoma Antal (Országalma - Pesti Színház) és Scherer Péter (Szentivánéji álom, Hamlet, Árvisura) vehette át. A IV. ORSZÁGOS GYERMEK szólótáncfesztiválra, amely ma kezdődik, s három napon át tart Szarvason, másfélszáz résztvevőt várnak. A szarvasi gyermek népi magántáncversenyre a Felvidékről (Kassáról és Dunaszerdahelyről), a Vajdaságból (Csókáról és Bácsfeketehegyről), valamint Erdélyből (Gyímesközéplakról és Csíkszeredából) is várnak résztvevőket. A tizenöt évesnél fiatalabb gyermek néptáncosok közül a leányok a Pántlikás táncos, a legények pedig a Kisbokrétás táncos címért vetélkednek. A VL ORSZÁGOS FLESCH KÁROLY hegedűverseny a mosonmagyaróvári Fejes Józsefné Zenei Alapítvány szervezésében szombatig tart Az immár hagyományos, kétévenkénti versengésre az idén Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és hazánkból húsz ifjú tehetség érkezett A mosonmagyaróvári Flesch Károly Művelődési Központban, az első és a második elődöntőt már lebonyolították, ma rendezik meg a harmadik elődöntőt szombaton pedig, a döntőt A nemzetközi zsűri elnöki tisztét Petrovics Emil vállalta. Az akkreditációs bizottság aggódik a felsőoktatásért Az Országos Akkreditációs Bizottság mint a magyar felsőoktatás minőségén őrködni hivatott testület nagy aggodalommal figyeli a magyar társadalom, kultúra és gazdaság jövőjét meghatározó felsőoktatást érő folyamatos megszorításokat. Úgy látja, hogy a társadalmi-gazdasági környezetükből kiragadott, szakmailag kellően át nem gondolt, tévesen megválasztott külföldi arányokat és mintákat követő, a mennyiségi szempontokat a minőség elé helyező gazdasági megszorítások komolyan veszélyeztetik azokat az értékeket, amelyeket a felsőoktatás létrehozott és őriz. Tiltakozik minden olyan kormányzati döntés ellen, amely átgondolatlanság miatt súlyos, hosszú távú és alig helyrehozható károkat okoz. A kormányzatnak ilyen hatású döntéseit az utókor előtti történelmi felelőssége tudatában kell meghoznia. Ugyanakkor az Országos Akkreditációs Bizottság a jövőben is kész közreműködni azoknak a mutatóknak a kidolgozásában, amelyek alapján növelhető a felsőoktatás alkalmazkodó készsége, fejleszthető minősége és erősíthetők azon elemei, amelyek jól illeszkednek az európai felsőoktatási rendszerhez. A bizottság a kibocsátott diplomák színvonalát, hazai és nemzetközi versenyképességét, a diplomák fajtáinak a közép-és hosszú távú szükségletek szerinti megosztását, a diplomások számának további növelését tartja meghatározónak. Csak ez segíthet megteremteni a gazdasági modernizáció feltételeit