Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

PÉNTEK, 1995. június 16. Kultúra Válogatott versek ■ sündisznóállásból Kárpáti Kamil Medvetánca Kárpáti Kamil válogatott verseinek kemény­kötésű, aranybetűs kötetét tartja kezében az olva­só, melynek halványpiros borítóján megjelenik Leonor Fimn festményének reprodukálásával az alvó angyal és a szendergő halál. Memento mori! A római Via Giulia 1. belső homlokzatán kis dombormű formájában egy apró fülkében talál­juk meg ennek a borítónak a „mását”, ezzel a latin felirattal: hodic mihi eras tibi. A kötetben szereplő képek jegyzéke felér egy kis művészet­­történeti albummal, amit persze nem a kronoló­gia, hanem a versek hangulata, illetve tematikája igazgat. Kárpáti költészetének szerves része a lá­tás és a láttatás, a szép látványokban való elmerü­­lés, a verseknek olyan kompozíciója, hogy ben­nük ne csak megjelenjék, hanem újjá is szülessék­ a festmény (vagy a szobor) egy várt és nem várt vetületben. Ezeket a belső, tartalmi - néha ibo­lyántúli - kapcsolatokat ki is fejezik meg nem is a kitűnően válogatott képek nem kitűnő csoportosí­tásai. (Hja, költészeti adottságok!...) Hogy Kárpátinak egy tucat időszaki verses­könyv után, mint ahogy az olvasónak is a mai el­durvult és fölöttébb elfásult itthoni világban, szüksége van válogatott kötetre, az nem kétsé­ges. Részben azért nem, mert az egyediek nem kaphatók és nem megrendelhetők - a legutolsó párat kivéve. Ám a gyanútlan olvasónak a kötet végére kell eljutnia ahhoz, hogy megbizonyo­sodjék: válogatással van dolga. Elmondja, ezt az utószó és kiviláglik ez a tartalomjegyzékből. Mindig rettegtem a beskatulyázásoktól. Isten mentsen bárkit, hogy Kárpátit a börtön, az eroti­ka, a szerelem vagy éppenséggel Itália költőjé­­nek tekintse. Mindezt szükséges egybefogni, hogy a költőt ne csak szeressük, verseit ne csak élvezzük, hanem meg is értsük. Az ibolyántúli ember, aki e kötet verseit létrehozta, majd válo­gatta, ott ül a kapcsolótáblánál, és tart attól, hogy egyik pillanatról a másikra már csak verseiben lesz látható. Életének első felét megnyomorította a mángorló, második felében pedig nem érte el a Kossuth-díj, melyet olyan sokan megkaptak. Helyesen vagy helytelenül, Kárpáti sündisz­nóállásban él, s azt várja a világtól, hogy a versei miatt szeressék. No és a versek? Képlékenységü­­kön és érzékletességükön túl elsősorban mester­ségbeli tudásukkal és intellektualizmusukkal nyűgöznek le. Kárpáti nem állt be a tegnap és ma , divatos iskolák egyikébe sem, mert mindazokat a tényezőket, (amiket felhasználva maguk istkglo­­­­kát alapítottak), ő már eleve beépítette költészeté­be. E kötet is megmutatja, hogy az ő posztmo­dern verseket, mielőtt még a címkét fölfedezték volna hazánkban. Itt van azután a Toronyzene című négy szaka­szos költemény a kötet vége felé, s imigyen egyi­ke a legújabbaknak, az 1994-ben, Rómában, a Pa­lazzo Falcomén Palazettójában írottaknak. Ami­kor olvasom, azt gondolom: lám azért a sots, fate acerbo, mégsem volt teljesen kegyetlen Kárpáti­hoz, ha későn is, de elkalauzolta a világ legszebb városának egyik legszebb negyedébe, ahol igen emberi körülmények között összegezhette szá­munkra e lelkében összegyülemlett szépséget. Dikciójában a vers Csokonaiig megy vissza, s ze­néjében a klasszikus lejtés lépést vált a magyaros hangsúlyokkal. Gondolatrímekre épült az egész, mint négy tartóoszlopára a Szent Péter templom kupolája. Micsoda összegzés! Bizony, benne zengnek a lélek börtönemlékekre, a szív szere­lemre, az elme bölcsességre hajló készségei. (Kárpáti Kamil: Az ibolyántúli ember. Buda­pest, Cserépfalvi és Stádium Kiadó, 1995. Ár­megjelölés nélkül.) ...,K . ............. . 1 1 Kabdebó Tamás Uradalmi iparosok, céhes emlékek Kézművestörténeti előadások a mezőgazdasági múzeumban Uradalmi iparosok a XVIII-XIX. században címmel tartanak felolvasóülést június 27-én a Magyar Mezőgazda­­sági Múzeumban. A veszpré­mi akadémiai bizottság kéz­művesipartörténeti munkabi­zottságának közreműködésé­vel szervezett rendezvényen Pálmány Béla tartja az első előadást A szécsényi Forgách­­uradalom konvenciós és áren­dás iparosai címmel. Csorna Zsigmond a dunántúli uradal­mak kádárairól tart felszóla­lást, Knézy Judit a marcali ura­dalom iparosainak életét mu­tatja be a XIX. század eleji mezővárosban. Az előadások a mezőgazdaság és ipar együttélését kutatják a XVIII-XIX. századi Magyar­­országon. A falusi lakosság iparcikkekkel való ellátása, a megélhetést biztosító ipari te­vékenység a kevés jövedelmet hozó földművelés mellett, a mezőgazdaság és ipar aránya összetett és fontos kérdései a korszak gazdaságtörténetnek. A június 27-én tíz órakor kezdődő rendezvény második részében három új kézműves­­ipar-történeti kiadványt mutat be Németh Gábor, Éri István és Flórián Mária. A program befejezéseként kamarakiállításon mutatják be a mezőgazdasági múzeum rak­táraiban őrzött céhes emléke­ket. (r. t.) Megalakul az Alfa-tévét működtető alapítvány Jiri Menzel is kíváncsi a Rendezett Bábelre Az eddigi visszajelzések szerint az Alfa-tévé nevű kö­­zép-kelet-európai interregio­­nális műholdas adót működtet­ni kívánó huszonöt ország kö­zül huszonnégyből várhatók képviselők a június 20. és 22. között megrendezett konferen­cián, amelyet Rendezett Bábel­ként emlegetnek szervezői - tudtuk meg csütörtökön dél­előtt Budapesten, a Kempinski Hotelban rendezett sajtótájé­koztatón Vizi E. Szilvesztertől, az Első Közép- és Kelet-Euró­pai Együttműködés Alapítvány elnökétől. A tájékoztatón részt vett az alapítvány tiszteletbeli elnöke, Josef von Ferenczy, valamint Kőhalmi Ferenc, az alapítvány ügyvezetője. A kon­ferencián jelen lesz Jiri Menzel, Elem Klimov, Vera Chytilova (a közép-kelet-európai film­művészet jeles alkotói mind­hárman), továbbá Christian Ze­­ender, az Európa Tanács, Mo­ritz de Hadeln, a berlini és Pi­­erre-Henri Deleau, a Cannes-i filmfesztivál képviseletében. Több térségünkön kívüli or­szág - például Japán is - magas szintű megfigyelőket küld a konferenciára, melyen alánják az interregionális tévéadó fun­damentumát biztosító Nemzet­közi Együttműködés Alapít­vány alapító okiratát. (Az alá­írás után a magyar miniszterel­nök köszönti az új alapítványt.) Josef von Ferenczy elmondta, a közép- és kelet-európai népek számára sugárzó, soknyelvű műholdas adó iránt igen nagy az érdeklődés világszerte. Nyugat-Európában és Kelet- Ázsiában, valamint Észak- Amerikában folytattak tárgya­lásokat az elmúlt esztendőben, e tárgyalások vezettek el annak az egyesületnek a megalakulá­­­sához, amely Németországban koordinálni fogja az Alfa-tévé létrehozását támogató szellemi és anyagi erőfeszítéseket. Vizi E. Szilveszter, az Első Közép- és , Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány ku­ratóriumának elnöke (a kurató­rium tagja magyar részről töb­bek között Bihari Mihály, Csoóri Sándor, Kodolányi Gyu­la és Vásárhelyi Miklós) el­mondta, miért kapta a Rendezett Bábel címet az Alfa-tévé világ­­rajöttét előkészítő konferencia. Az ótestamentumi jelképet az összezavart nyelvű bábeli népet korunk nagy lehetőségével, az egységet teremtő, soknyelvű te­levízióval kívánják szembesíte­ni,­­helyrebillenteni”. Az Alfa-tévé működési kö­rülményeiről, anyagi,­s techni­kai hátteréről Kőhalmi Ferenc számolt be a nemzetközi sajtó­­tájékoztatón­.Elmondta, térve­ik szerint ’96 második felében kezdődnek el az Alfa-tévé kí­sérleti adásai, ’97 második fe­lében pedig a már rendszeres adásokkal kívánnak jelentkez­ni. Főleg gazdasági és kulturá­lis műsorokat sugároznak. Nem titkolt szándékuk, hogy elsősorban a gazdasági­ élet olyan kérdéseire kívánnak a műholdas adó segítségével vál­aszt adni, amelyek létfontossá­gúak a térség lakói számára. Az előkészítés munkálatait ala­pítványi pénzekből, a beruhá­zást és a kísérleti adásokat az Európai Közösség támogatásá­val, a technikai érdekeltségű cégek segítségével és a kelet- és közép-európai országok hozzájárulásával kívánják megoldani. Arra a kérdésre, hogy a magyar satellitről sugá­roz-e az Alfa-tévé , azt a vá­­laszt kaptuk, valószínűleg nem, mert a magyar műhold paramé­terei nem felelnek meg az Alfa­tévével kapcsolatos elképzelé­seknek. Az Alfa ugyanis Fran­ciaország észak-nyugati csücs­kétől az Uralig kívánja sugá­rozni programjait. (1- 1­) Vizi E. Szilveszter: Huszonnégy ország küldötte vesz részt a Rendezett Bábel nevű konferencián Solti György a Kanári-szigetek zenei fesztiválján Lorin Maazel, Neville Marriner, Anne Sofie Von Ot­ter és Colin Davis - csak né­hány azok közül, akik ott lesz­nek Solti György társaságában a 12. kanári-szigeteki zenei fesztiválon január 7. és február 4. között. Madridban azon a hi­vatalos találkozón jelentették ezt be, melyen többek között részt vett Rafael Nebot, a fesz­tivál művészeti igazgatója, Mi­guel Cabrera, a Kanári-szige­tek kormányának kulturális ta­nácsadója is. Mint elmondták, a fesztivál megszervezéséhez és lebonyolításához hatszáz­­negyvenmillió pesetára van szükség, ez az összeg körülbe­lül öt százalékkal magasabb a tavalyinál. A fellépő karmesterek so­rában a magyar dirigens mel­lett ott lesz még Lugansky, Ax, Orán és sok más neves művész. Colin Davis a londoni szimfonikus zenekar élén Mo­zart- és Bruckner-műveket diri­gál, Van Otter pedig Grieg-, Schubert- és Strauss-dalokat ad elő. Solti György vezényle­tével a zürichi Tonhallé zene­kara az eddigi fesztiválok ál­landó műsorszámát, Mahler V. szimfóniáját adja elő. (k. o.) Erotikus népköltészet A szabadkai népkör Budapesten A szabadkai Népkör Mű­velődési Egyesület jótékony­­sági dalestet rendez június 23-án este nyolc órai kezdettel a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest I., Szentháromság tér 6.) székházában. Elő­adásuk két részből áll. A Bal­­langó együttes műsorának összefogó címe Komám­­asszony kakasa, ebben eroti­kus népdalok szerepelnek. Dinnyés József előadóművész pedig megzenésített szerelmes versekkel lép fel. A tizenkét évvel ezelőtt alakult Ballangó együttesnek négy tagja van, vezetője Szőllösy Vágó Lász­ló, a Vajdasági Magyar Műve­lődési Szövetség főtitkára, aki egész élete folyamán gyűjtöt­te, ápolta a magyar néphagyo­mány még fellelhető kincseit Vele beszélgettünk a budapes­ti bemutatkozásról. - A műsor, amelynek Paj­zán örökség az összefoglaló címe, hivatás is, hobbi is: a szexuálpszichológus érdeklő­dése találkozott az amatőr népzenészével. Alapvető fel­adatunknak tartjuk vidékünk népzenei hagyatékának tol­mácsolását. Műsorunk kéthar­mad részét délvidéki magyar népzene teszi ki. Ennek meg­felelően hangszereink is ná­lunk honosak: citera, furulya, köcsögduda, fakanalak, do­romb, csörgőbot. Többször szerepeltünk már Magyaror­szágon, mostani fellépésünk után Székelyudvarhelyre uta­zunk, a Szejke Fesztiválra. - Az erotikus népköltészet nem kelt zavarokat a mű­sorban? - Egyes szavaknak nem­csak reális-konkrét, hanem át­vitt értelmük is van. A folklo­risztikai kutatásoknak kö­szönhetően a népművészet, így a népzene is, évezredek óta erotikus szimbólumrend­szert használ. Amikor a nép­zene kiszorult a mindennapi használatból, feledésbe me­rült a jelképrendszer, így vál­tak egyre szókimondóbbakká, sőt trágárakká az újabb keletű dalszövegek. A Ballangó együttes műsorának célja a hagyománymentés. A magyar nép erkölcsi normái szigorúan megkülönböztetik a sikamlós­­ságot a trágárságtól. Ezért, aki vaskos, trágár dalokat vár tő­lünk, az csalódni fog: sikam­lós, kétértelmű dalok ezek, de nincs közöttük egy se, amely a jó ízlést sértené. - Hogyan került sor a bu­dapesti vendégszereplésre? - A múlt év őszén, a vajda­sági napok keretében játszot­tunk először a Magyar Kultú­ra Alapítvány székházában, s ez m­űködésünk jelentős állo­mását jelentette. Mi, határon túliak átérezzük, mit jelent, amikor egy elszakított nem­zetrész szól az anyaországhoz. S azért is nagy örömmel jö­vünk, mert ebben a témakör­ben talán újat is tudunk mon­dani az itthoniaknak. Minden bizonnyal ez a körülmény is közrejátszott a Magyar Kultú­ra Alapítvány megtisztelő meghívásában. Nagyon remé­lem, hogy nem okozunk csaló­dást Dinnyés Józsefnek sem, aki vállalta, hogy velünk, amatőrökkel együtt lép a pódi­umra, de a közönségnek és az alapítványnak sem, hiszen a műsor bevételét további vaj­dasági kulturális műsorokra kívánják fordítani. (Jegyeket az alapítvány székházában, Budapest, Szentháromság tér 6. alatt le­het váltani az előadás előtt.) (I. 8.) Szuperkoncertek Bécsben A Budapesti Filharmóniai Társaság kíséri Pavarottit Napok óta lázban égnek Bécsben a komolyzene rajon­gói: június 18-án különleges koncertnek ad otthont az oszt­rák főváros. Vasárnap délután a New York-i Filharmoniku­sokkal egy időben - másik helyszínen - Luciano Pavarot­ti énekel a Budapesti Filharmó­niai Társaság kíséretében. Az Operaház zenekarából alakult együttes hatvankilenc tagja ma reggel utazott el Bécs­­be, hogy a világhírű tenoristá­val együtt készüljön fel a va­sárnapi, mintegy két és fél órás szuperkoncertre, amelyet öt próba előz meg. A Budapesti Filharmóniai Társaság zené­szei harmadszor koncerteznek Luciano Pavarottival: először Budapesten találkoztak, majd néhány évvel ezelőtt Genfbe hívta meg őket a világhírű te­norista. A Filharmóniai Társa­ság zenészei büszkék ara, hogy Pavarotti megint őket kérte fel, s már az sem titok, hogy 1996. május 19-én Pava­rotti a Budapest Sportcsarnok­ban lép fel - minden bizonnyal az operazenekarral -, itt ünnep­li 60. születésnapját. A vasárnapi bécsi koncertet Leone Magiéra, Pavarotti mó­dénál karmesterbarátja vezény­li; a schönbrunni kastély előtt felállított óriási sátorban töb­bek között Verdi-, Mascagni-, Puccini-, Leoncavallo-operák­­ból csendülnek fel részletek. A­ tervek szerint Pavarotti a ráadásban énekli majd az Ave Mariát és az O sole miót. A Vi­­­lághírű olasz tenorista előadá­sát óriási érdeklődés kíséri: a tizenhatezer jegy már hóna­pokkal ezelőtt elkelt, darabon­ként hatezer schillingért. (őszg-tóth) MaStar Nwl 11 NAPLÓ AZ IDEI FŐVÁROSI SZÍNHÁZI díjakat Demszky Gábor főpolgármester adta át csütörtökön. Az ötödik alkalom­mal kiosztott elismerésben a kö­vetkezők részesültek: a legjobb rendezés díját Jeles András kapta (Nevető ember - Katona József Színház), a legjobb alternatív előadás a Szentivánéji álom lett (Csányi János társulata), a leg­jobb színésznőnek járó díjat Ha­­cser Józsának (Háztűznéző - Radnóti Miklós Színház) és Cso­mós Marinak (Odlak, Csongor és Tünde, Patika - Új Színház) ítélték oda megosztva. A legjobb színész díját ugyancsak meg­osztva Csoma Antal (Országal­ma - Pesti Színház) és Scherer Péter (Szentivánéji álom, Ham­let, Árvisura) vehette át. A IV. ORSZÁGOS GYER­MEK szólótáncfesztiválra, amely ma kezdődik, s három na­pon át tart Szarvason, másfél­száz résztvevőt várnak. A szar­vasi gyermek népi magántánc­­versenyre a Felvidékről (Kassá­ról és Dunaszerdahelyről), a Vaj­daságból (Csókáról és Bácsfeke­­tehegyről), valamint Erdélyből (Gyímesközéplakról és Csíksze­redából) is várnak résztvevőket. A tizenöt évesnél fiatalabb gyer­mek néptáncosok közül a leá­nyok a Pántlikás táncos, a legé­nyek pedig a Kisbokrétás táncos címért vetélkednek. A VL ORSZÁGOS FLESCH KÁROLY hegedűverseny a mosonmagyaróvári Fejes Jó­­zsefné Zenei Alapítvány szerve­zésében szombatig tart Az im­már hagyományos, kétévenkénti versengésre az idén Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Ro­mániából és hazánkból húsz ifjú tehetség érkezett A mosonma­gyaróvári Flesch Károly Műve­lődési Központban, az első és a második elődöntőt már lebonyo­­­­lították, ma rendezik meg a har­madik elődöntőt szombaton pe­dig, a döntőt­ A­ nemzetközi zsűri elnöki tisztét Petrovics Emil vál­lalta. Az akkreditációs bizottság aggódik a felsőoktatásért Az Országos Akkreditáci­ós Bizottság mint a magyar felsőoktatás minőségén őr­ködni hivatott testület nagy aggodalommal figyeli a ma­gyar társadalom, kultúra és gazdaság jövőjét meghatározó felsőoktatást érő folyamatos megszorításokat. Úgy látja, hogy a társadalmi-gazdasági környezetükből kiragadott, szakmailag kellően át nem gondolt, tévesen megválasz­tott külföldi arányokat és min­tákat követő, a mennyiségi szempontokat a minőség elé helyező gazdasági megszorí­tások komolyan veszélyezte­tik azokat az értékeket, ame­lyeket a felsőoktatás létreho­zott és őriz. Tiltakozik min­den olyan kormányzati döntés ellen, amely átgondolatlanság miatt súlyos, hosszú­ távú és alig helyrehozható károkat okoz. A kormányzatnak ilyen hatású döntéseit az utókor előtti történelmi felelőssége tudatában kell meghoznia. Ugyanakkor az Országos Akkreditációs Bizottság a jö­vőben is kész közreműködni azoknak a mutatóknak a ki­dolgozásában, amelyek alap­ján növelhető a felsőoktatás alkalmazkodó készsége, fej­leszthető minősége és erősít­hetők azon elemei, amelyek jól illeszkednek az európai felsőoktatási rendszerhez. A bizottság a kibocsátott diplo­mák színvonalát, hazai és nemzetközi versenyképessé­gét, a diplomák fajtáinak a kö­zép-és hosszú távú szükségle­tek szerinti megosztását, a diplomások számának további növelését tartja meghatározó­nak. Csak ez segíthet megte­remteni a gazdasági moderni­záció feltételeit

Next