Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 134. szám

20 Magyar Nemzet NAPLÓ FEJÉR ANDRÁS második he­lyezést ért el a huszadik, jubi­leumi touloni nemzetközi zenei versenyen. Az Állami Hangver­senyzenekar fiatal harsonamű­­vészét huszonegy ország ötven­nyolc hangszeresének versengé­sében minősítette a legjobbak között a zsűri a franciaországi rendezvényen. Fejér András já­tékát két évvel ezelőtt a prágai tavaszi fesztivál muzsikusverse­nyének harmadik díjával ismer­ték el. PAIZS GOEBEL JENŐ (1896-1944) festményeiből nyí­lik meg emlékkiállítás június 11-én, délelőtt tizenegy órakor a Szentendrei Képtárban (Fő tér 4.). A tárlatot Chikán Bálint nyitja meg. A FIATAL MAGYAR TEX­­TILTERVEZŐK, textil- és gobelinművészek, ruhatervezők, valamint a társművészetek kép­viselői közül a bőrművesek, az ötvösök, a divatfotósok az Ipar- * művészek Klubja Alapítvány (IQ) kiállításán és divatbemuta­tóján második alkalommal mu­tatkoznak be a margitszigeti Víztorony Galériában június 1. és 25. közötti tárlaton. A részt­vevők közül Attalai Zita lábbe­­liit, Karattur Kati és Hídvégi­­ Éva táskáit és kiegészítőit, Csík­­szentmihályi Réka szövött-tűz­zománccal kombinált képeit, Kónya Kinga, Munkácsi Gábort Szabó Zsuzsa szövött, illetőleg nyomott textíliáit teszi közszem­lére. KOCSIS IMRE Kulcslyuk-ké­pek (1972-1995) című kiállítása június 12-én, délután öt órakor nyílik meg a Körmendi Galériá­ban (Budapest V., Deák F. u. 15.). A TRIO MIDNIGHT (Oláh Kálmán - zongora, Egri János - bőgő, Balázs Elemér - dob) és Didier Malherbe francia szak­­szofonista ad koncertet június 12-én, este hét órakor a buda­pesti Francia Intézetben (I., Fő utca 17.). A BARTÓK TÁNCEGYÜT­TES és gyermekcsoport évadzá­ró műsora járt­s 15-én, délután­­ hat órakor lesz a Budai Vigadó­ban (Budapest I., Corvin tér 8.). FOTOGRAMOK címmel kiál­lítás nyílik meg június 15-én, délután öt órakor a Vigadó Ga­lériában (Budapest V., Vigadó tér 2.). A tárlat július 2-ig láto­gatható. KÉT PART KÖZÖTT címmel Tollas Tibor költészetéről tart zenés irodalmi estet Beregszászi Olga és Ujlaky Károly színmű­vész június 15-én, este hét órától Budapesten, az V. kerület, Belg­­rád rakpart 24. szám alatt A műsort a Münchenből hazatérő Tollas Tibor vezeti be. RÁCMOLNÁR SÁNDOR kiál­lítása június 15-én, délután öt órakor nyílik meg a Várfok 14 Műhelygalériában (Budapest I., Várfok u. 14.). AZ ADORATE Zenével a gyermekekért Alapítvány rende­zésében június 16-án, este hét órakor a Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekara jóté­konysági koncertet ad a Zene­­akadémia nagytermében. A mű­soron Gershwin, Copland és Barber művei szerepelnek. Ve­zényel Kovács László. Az ese­mény védnöke Lantos István, a Zeneakadémia rektora és Szitá­nyi János, a Magyar Rádió elnö­ke. Jegyek kaphatók a Filharmó­nia Vörösmarty téri irodájában, valamint a Zeneakadémia jegy­pénztárában. A bevételt az álla­mi gondozásban élő 1­6 éves kisgyermekek megsegítésére fordítják. KUNT ERNŐ (1920-1994) festményeiből nyílik meg kiállí­tás június 16-án, délután négy órakor a Sárospataki Képtárban (Szent Erzsébet u. 14.). HALLE város ez évi Handel-dí­­ját Winston Dean brit zenetu­dósnak ítélték oda. A város elöl­járóságának közleménye szerint a húszezer márka pénzjutalom­mal járó díjat a hetvenkilenc éves tudós Georg Friedrich Hän­del (1685-1759) életművét fel­dolgozó kiemelkedő tudomá­nyos és publicisztikai munkássá­gáért kapta. Kultúra SZOMBAT, 1995. június 10. Mindig ott volt, ahol elcsattant egy pofon Pintér Tamás egyetemi docens olykor a saját nyakába ugrik Az elmúlt hetek egyik leg­látványosabb színházi bemuta­tója az Operettszínház Valahol Európában című musicalje. Kü­lönböző korú , testfelépítésű gyerekek verekednek, táncol­nak, élnek a színpadon, mintha világ életükben ezt tanulták és gyakorolták volna. Aki fölkészí­tette őket e természetes színpadi jelenlétre - az örökké háttérben maradó szakember, Pintér Ta­más (barátainak: Oroszlán), a Színház- és Filmművészeti Főis­kola tanára, a magyar színház­művészetnek és a világ filmmű­vészetének akciórendezője, kaszkadőre, kaszkadőrszakértő­je, koreográfusa. Az ötvennégy esztendős Pintér Tamást akkor is látjuk a filmvásznon, a színházi elő­adásban, amikor nem látjuk. Ahogyan ő mondja, minden magyar filmben jelen volt (je­len van), ahol elcsattanta egy pofon; az összes magyar szí­nészt - és talán az összes ma­gyar színésznőt - dublírozta már. „Játszottam Tolnay Klári és Törőcsik Mari ruhájában, és volt olyan film, amelyben ello­vagoltam egy fa alatt, majd föl­másztam a fára, és a saját nya­kamba ugrottam" - mondja. Ifjúkorában három sportág­ban - öttusában, vívásban és lo­vaglásban - szerzett első osztá­lyú minősítést, öttusában nem­zeti válogatott volt. Két olim­pián vett részt: Rómában és Münchenben. Diplomát testne­velő tanárként, vívómesterként és öttusaedzőként szerzen. Fel­menői katonák voltak, lovakkal foglalkoztak. Nagyapja, báró al­­tenstadti Schwaben Dumeiss Géza a híres bécsi spanyol isko­la lovasprofesszora volt, nevét a bécsi épületen ma is márvány­tábla őrzi. Pintér Tamás olyan érdekes személyiség, akit feltét­lenül érdemes közelebbről meg­ismernie olvasóinknak. - Hogyan kerül egy élspor­toló a film világába? - e szok­ványkérdéssel kezdjük a társal­gást a szokványosnak egyálta­lán nem nevezhető környezet­ben. Pintér Tamás szobájának ablaka az Országházra néz, ott­honát hagyománytisztelet és nyugalom jellemzi. Beszélgeté­sünkhöz csöndben „asszisztál” Pintér Tamás társa, kit - moso­lyáért és a főztjéért, otthonte­remtő képességeiért - Schwar­zenegger is elirigyelt már tőle, Balogh Erika színművésznő. - A filmforgatásokhoz a lo­vardából szokták kiválasztani az embereket - kezdi Pintér Ta­más. - Sokan jártunk filmezni a lovardából, én valahogy ottra­gadtam. Közben tanultam a test­­nevelési főiskolán, és amikor egyszer Várk­onyi Zoltán, egyik filmje forgatásakor megkérdez­te: mint friss diplomás testneve­lő tanárnak nincs-e kedvem a színművészeti főiskolán taníta­ni, boldogan mondtam igen. A sorsomat ez a válasz döntötte el. 1967 óta mindenki megfordult nálam, színész, film- és színház­rendező egyaránt Főiskolai ta­nártársaim és a tanítványaim kö­zül mindig is voltak színházak, filmstúdiók, így azután mind­annyian hívtak dolgozni maguk­hoz, ki erre, ki arra. - A szívéhez melyik munka áll közelebb: tanítani a főisko­lán, színházban dolgozni vagy kaszkadőrködni a filmforgatá­sokon? -A főiskola a legkedve­sebb. Nem panaszképp mon­dom, de ha annyi volna a tanári fizetésem, hogy tisztességesen meg lehetne élni belőle, semmi mást nem csinálnék, csak a diák­jaimmal foglalkoznék. A máso­dik számú kedvencem a színház. Ott ugyanis azonnal látja az em­ber a munkája eredményét. Nem mondom, hogy a filmezést nem szeretem, de ott rengeteget kell várakozni, míg konkrét feladat­hoz juthatok.­­ Külföldön a kaszkadőr az „élet császára”. Megszabja gázsija nagyságát, munkája feltételeit...­­ ...és specializálódik. Csak autóval, csak lóval dolgozó kaszkadőrökről tud a külföldi filmvilág. A lovasnak van lova, az autósnak autója, és olyan gá­zsikat kapnak, amikből fénye­sen meg tudnak élni.­­És idehaza? Akkor látja a lovat először, amikor fel kell ülni a hátára? ugyan. Védőberendezések nél­kül, a saját elgondolásunk sze­rint dolgoztunk. Fejjel mentünk a falnak, ahogyan a külföldi fil­mekben láttuk. Az első kopro­dukciók alkalmával azután a külföldiektől - főleg a franciák­tól - tanultuk meg, hogyan is kell dolgozni. Volt olyan film, amelyben egy kozák hadsereg­nek kellett volna jelen lennie. A kozák hadsereg azonban nem érkezett meg a forgatásra, így én, mint kaszkadőrszakértő, egy a közeli bányából felhozott, szerencsétlen, vak lóval egy­magam „helyettesítettem” a ko­zákokat. Most már a lovas pro­dukciók előtt szerzek saját lo­vakat - állandóan nem tartha­tok lovat, a ló ugyanis olyan, mint a kisgyermek, mindig mellette kell lenni - és kiképe­zem őket a feladatra. - Mivel jár a kaszkadőr és az akciórendező fölkészülése? - Van, amikor könyvtári ku­tatómunkával - mondjuk a De­­pardieu-féle Cyrano forgatása előtt, ahol én voltam a film ak­ciórendezője -, van, amikor szá­mítógépes előkészületekkel. A Végelszámolás című francia filmben egy óriási kamionnal kellett „balesetet” produkálnom. Mérnök barátommal számítógé­pen „hoztuk össze”, milyen se­bességgel kell haladni a kamion­nak, hogy az egyszeri s megis­mételhetetlen „balesetet” rögzí­teni tudják.­­Ugrat kamionnal, ugrat lóval, épp, hogy a nyakát nem szegi, s mégis a veszélytelenebb színházi produkcióira a büsz­kébb? -Ott se akármire! A leg­büszkébb arra vagyok, hogy hat Hamletben működtem közre. Nem csak a vívójeleneteket taní­tottam be, de a saját elképzelé­sem szerint rendezhettem meg a tragédia szempontjából igen fontos mozzanatokat a shakes­­peare-i mű legvégén. - Hálás-e a közönség, a szí­nész, a rendező az akciórende­zőnek, a dublőrnek, a kaszka­dőrnek? - A közönség nem hálás, mert nem tud rólam. Minél jobban dolgozom, annál kevésbé tudja, hogy én a világon vagyok. A szí­nészek általában hálásak. A szí­nész és a kaszkadőr rendszerint kölcsönösen csodálja egymást A rendező? Van, aki már a forgató­­könyv megírásakor kikéri a véle­ményünket és van, aki szükséges rossznak tart bennünket.­­Ma már nemcsak külföl­dön, de idehaza is azzal dicse­kednek egyes sztárok, hogy ma­guk csinálják meg a legveszélye­sebb mutatványokat is.­­ Ez általában nem így van. Vannak ugyan színészek, akik ugyanazt meg tudják csinálni, amit helyettük a kaszkadőr meg­csinál, de a színészt forgatás ide­jén annyira „körülbiztosítják”, hogy még teniszezni sem járha­t, nem hogy veszélyes akciókba engednék. A producernek, a rendezőnek komoly artyagi ér­deke, hogy a színészt vattába csomagolja a forgatás idejére. - Szokott félni? - Természetesen. Aki azt g­ondja, nem fél, vagy hazudik, vagy nem teljesen egészséges. Szerintem nem az a bátor, aki nem fél, hanem az, aki le tudja győzni a félelmeit Én is félek. Például a pókoktól, de a kaszka­dőr­­feladataimtól nem. Én ugyanis - szemben Kovács úr­ral, aki gyanútlanul megy haza­felé a rakparton az autójával, az autója megpördül és becsúszik a Dunába - tudom, hogy mi fog velem történni. Számítok rá, föl­készültem rá, hogy beesem au­tóstul a Dunába, ezért félelem nélkül cselekszem. - Mikor kell befejezni a kaszkadőrséget? Amikor érzi az ember, hogy öregszik? -Amikor elkezd az ember félni. Különösebb fizikai erőnlét nem kell ezekhez a produkciók­hoz, idegekkel kell inkább bírni.­­Beszélgetésünk közben is állandóan dolgozik a telefax, külföldi - amerikai, kanadai - meghívásokat közvetít a „leg­jobb európai kaszkadőrnek”. Külföldi filmjeit sorolni is ne­héz. Jó barátságba került De­pardieu-vel a Cyrano forgatá­sán, Schwarzeneggerrel A vörös zsaru felvételei alkalmából. So­se gondolt rá, hogy itthagyja a szülőhazáját, ahol a filmgyár­tás, a színházi élet egyre szegé­nyesebb, és a nincstelenséggel egyenes arányban nő az­­ oly­kor nemtelen — konkurencia­­harc meg a gyűlölködés? -Soha. Valahányszor kül­földön vagyok, iszonyúan kínoz a honvágy. A leggyönyörűbb vi­déken is kiülök esténként arra a helyre, ahonnan jól látható a Bu­dapest felé induló repülőjárat és azt nézem, sóhajtozva. Egyszer Párizsban meghívtak Brigitte Bardot házibulijára, csak át kel­lett volna egy későbbi gépre vál­tanom a repülőjegyemet, de in­kább hazajöttem. Én, kérem, magyar vagyok. Lőcsei Gabriella Pintér Tamás: Számomra a tanítás a legkedvesebb Rózsa Erika felvétele Pintér Tamás felmenői katonák voltak és lovakkal foglalkoztak Arnold Schwarzeneggerrel Budapesten, A vörös zsaru forgatásán Az egykori öttusázó lovasbravúrja Szóvári Gyula felvétele

Next