Magyar Nemzet, 1995. július (58. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

12. oldal Népjóléti megszorítások Kulin Ferenc az ellenzéki alternatíváról 11. oldal Szanatórium jövő nélkül 15. oldallni Nemzet Célba ért a Nagy Generáció 16. oldal Az ország megvan és figyel 17. oldal mMm . Ön ,és J. melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1995. július 1. LY­Xlt. évfolyam, 152. szám . Nem szűnik meg az eddigi gyed, gyes és családi pótlék Alkotmányellenesek a Bokros-csomag vitatott pontjai (Munkatársunktól) Az Alkotmánybíróság tegnapi nyilvános ülésén hatályon kívül helyezte a Bokros-csomag vitatott pontjait, így július 1-je után is érvényben marad a jelenlegi családtámoga­tási és táppénzrendszer, nem vetnek ki 44 százalé­kos társadalombiztosítási járulékot a szerzői, alko­tói jogágakra, és a szemé­lyi számot csak 1995. de­cember végéig használ­hatja fel az állam és az önkormányzat. Feltűnő volt, hogy a döntés kihir­detésénél az érintettek - az államfő, a kormányfő és a pénzügyminiszter - ezúttal nem voltak jelen. Az Alkotmánybíróság elnö­ke, Sólyom László elöljáróban elmondta: a bírák elutasították azokat az indítványokat, ame­lyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékos­ságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvény­­módosítások laza halmazából áll, bár nemkívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság viszont ha­tározatot hozott a stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos egyes indítványok ügyében. Az Alkotmánybíróság az idő rö­vidsége miatt ez alkalommal csak azokról döntött, amelyek széles réteget érintenek, jelen­tős változásokkal járnak és azonnal hatályba léptek volna. A törvényességet felügyelő testület megállapította: a jog­­biztonság a szerzett jogok vé­delme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és gyerektá­mogatási rendszer keretei kö­zött a viszonylag rövid és meg­határozott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. jú­nius 15-től számított három­száz napon belül megszületen­dő gyermekek esetében a hatá­lyosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A családi pótlék esetében az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a jogal­kotónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azok­nak is, akik elvesztik jogosult­ságukat erre a járandóságra. Az indokolásban szerepel: nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon já­ró szociális ellátásokat rászo­rultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy meg­felelő átmeneti időt biztosíta­nak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat: az ál­lamnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az or­szág pénzügyi, gazdasági hely­zetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védel­mét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lé­nyeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette volna hatályba, e köve­telménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenesnek mi­nősítették annak a rendelkezés­nek az 1995. július 1-jei hatály­baléptetését is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség hu­szadik napját követően jogo­sult táppénzre. Az addig terje­­dő időre a munkáltató által fi­zetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmi­lyen díjazást nem kap. (Folytatás az 5. oldalon) Léphart Pál rajza A kabinet nyilatkozata ,A miniszterelnökség, tudomást szerezve az Alkotmánybíróság 1995. június 30-ai határozatairól, amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel és végrehajtási rendeleteikkel foglalkoznak, megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egészét alkot­mányosnak ítélte” - tudósított az MTI. „Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények néhány rendelkezését megsemmisítet­ték, és indoklásaik szerteágazó jogi és társadalompolitikai kérdéseket érintenek, kellő időre van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat ala­posan elemezze. A miniszterelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-ai ülésén áttekinti az előállott helyzetet és megteszi azokat a lé­péseket, amelyek az ország pénzügyi-gazdasági stabilizációjának biz­tosítása és az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében szük­ségesek. A kormányfő utasította az illetékes minisztereket, hogy hala­déktalanul tájékoztassák az állampolgárokat az Alkotmánybíróság ha­tározataival összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről.” A megbontott csomag Az ellenzék és a szak­­szervezetek tegnap sikert könyvelhettek el maguk­nak: a Bokros Lajos pénz­ügyminiszter nevével fém­jelzett megszorító csoma­got az Alkotmánybíróság — a legtöbbet vitatott főbb pontokban — a törvény ha­tálybalépésének napján, azaz július elsejei hatállyal megsemmisítette, vagyis a törvényt kifogásolóknak adott igazat. A döntés egy­ben jelentős presztízsvesz­teség Göncz Árpád számá­ra: a nemrégiben újravá­lasztott köztársasági elnök ugyanis az ellenzéki pár­tok határozott kérése el­lenére sem kért előzetes normakontrollt, a megszo­rító csomagot — nyilván a szakértőivel egyeztetve — az alkotmánnyal össze­­egyeztethetőnek találta, ezért aláírta. Persze az Al­kotmánybíróság döntése nem kis fiaskó a kormány számára sem: a március 12-én bejelentett, „gazda­sági stabilizációt szolgáló törvénycsomagjának” fon­tos pontjai — minden ér­vük és bizakodásuk elle­nére — törvényellenesnek bizonyultak. Az ország lakossága pillanatnyi levegővételhez jutott, egyelőre marad a régi családtámogatási és táppénzrendszer, a szer­zői, alkotói jogdíjakra nem vetnek ki 44 százalé­kos társadalombiztosítási járulékot, s a személyi számot pedig csak ez év december 31-éig használ­hatja az állam és az ön­­kormányzatok. A kor­mányzatnak viszont felad­ta a leckét a törvények al­kotmányosságát vizsgáló testület, mivel a kormány­fő többször is hangsúlyoz­ta, hogy a „stabilizáció út­járól” nem térnek le, így a tervezett megtakarítások egy részéhez most más forrásokat kell találniuk. Éppen ezért nem lehet kétséges senki számára, hogy a jövőben az élet más területein számítha­tunk újabb tervezett „megszorításokra”. A parlamenti ellenzéki pártok és a különböző ér­dekvédelmi és civil szerve­zetek győzelme vitathatat­lan, ugyanakkor le kell szögezni: a mindenki által szükségesnek tartott társa­dalmi-gazdasági átalakítás­ra válaszoló állandó „nem” hosszú távon megbéníthat­ja az országot, függetlenül attól, hogy éppen melyik „oldal” van hatalmon. Tegnap az igazi győzel­met az Alkotmánybíróság aratta: döntésével meg­védte a jogállamiságot, hi­szen megsemmisítette a legfőbb törvényünkkel el­lentétes rendelkezéseket­, egyúttal pedig figyelmez­tette a törvényalkotókat — valamennyi parlamenti párt képviselőit —, hogy az alapkeretet, amely az or­szág számára az igazi sta­bilitást adja, minden kö­rülmények között be kell tartaniuk. Őszy-Tóth Gábriel Külső pénzügyi helyzetünk stabil Több forrás jut a vállalkozóknak (Munkatársunktól) A vállalati, vállalkozói szektor az eredetileg előre jel­zettnél mintegy kétszázmilliárd forinttal több nettó forrásbevo­násra számíthat az idén, leg­alábbis az 1995. évi monetáris politikai irányelvek módosítá­sa alapján. Az erről szóló tájé­koztatót a Magyar Nemzeti Bank a héten megküldte az Or­szággyűlésnek. A monetáris politika felté­teleiben, céljaiban és eszközei­ben bekövetkezett módosulá­sokról Surányi György, a jegy­bank elnöke tegnap háttérbe­szélgetésben tájékoztatta a saj­tó munkatársait. A tájékoztató szerint a kormány stabilizációs intéz­kedéscsomagja - maradékta­lan megvalósítása esetén - je­lentősen csökkenti az állam­­háztartás finanszírozási szük­ségletét. (Folytatás a 10.oldalon) Jetin, Sztyepasin és Jegorov távozott Jelcin döntött a menesztésekről Borisz Jelcin elnök pénte­ken felmentett több minisztert a bugyonnovszki terrortámadás felelősei közül. Szergej Medve­­gyev elnöki szóvivő közlése sze­rint Jelcin menesztette Viktor Jer­in belügyminisztert, Szergej Sztyepasint, a Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) veze­tőjét, illetve Nyikolaj Jegorov miniszterelnök-helyettest. A po­litikusok a nemzetbiztonsági ta­nács előző napi ülésén ajánlot­ták fel lemondásukat. A duma a két héttel ezelőtti bugyonnovsz­ki túszdráma felelőseinek le­mondását követelve vonta meg a múlt héten a bizalmat a kor­mánytól, követelve Jelcintől a felelősök menesztését (Folytatás a 3. oldalon) Méltatlan politikai előjáték II. János Pál Szlovákiába érkezett POZSONY­­ Pénteken né­hány perccel tizenegy óra után a pozsonyi repülőtéren landolt az Alitalia kü­löngépe, fedélze­tén 11. János Pál pápával, aki a szlovák katolikus püspöki kar és Michal Kovác köztársasági elnök meghívására négynapos lelkipásztori körútra érkezett Szlovákiába. A repülőtéren a szentatyát többek között a szlo­vák parlament a kormány, a püspöki kar képviselőinek je­lenlétében Michal Kovác üd­vözölte, megemlékezve arról, hogy öt évvel ezelőtt 1990. áp­rilis 22-én a pápa már járt egyetlen mise erejéig Szlová­kiában, ám az önálló államban először köszönthetik őt. II. Já­nos Pál repülőtéri beszédében ugyancsak megemlékezett első látogatásáról, mondván, akkor sikert kívánt a szabad és de­mokratikus társadalom építésé­hez Szlovákia polgárainak, most pedig még nagyobb cé­lokhoz, az önálló államiság bé­kés és sikeres építéséhez kí­vánhat minden jót A pápa látogatásának nap­ján azonban a napilapok címol­dalon számoltak be arról, hogy a kormány által uralt Szlovák Televízió műsorigazgatója megtagadta Michal Kováctól azt a lehetőséget, hogy a szentatya érkezése előtt szóljon az ország polgáraihoz. A köz­­társasági elnök beszédét így csak a rádió közvetítette. (Folytatás a 3. oldalon) Az Országgyűlés megválasztotta az ombudsmanokat Nyugdíjemelés: négy százalék (Munkatársunktól) A parlament nyári rendkí­vüli ülésszakának utolsó mun­kanapja a zárószavazásoké volt, de a plenáris ülés prog­ramjából ezúttal sem hiányoz­tak a napirend előtti ügyek. Többéves alkotmányos mu­lasztás után megválasztotta­ a parlament az országgyűlési biztosokat, jóváhagyta a nyug­díjak szeptemberi négyszázalé­kos emelését, a tb idei költség­­vetését, állást foglalt az ener­­giaszeektor p­rivatizációja s a Magyar Honvédség fejlesztése ügyében, kimondta továbbá a két átvilágítóbíró megválasztá­sának semmisségét.­­ Az ülés­ kezdetén­ Dunai­ Im­­re, az új ipari és kereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt Ezt követően az MDF frakció­­vezetője, Szabó Iván az energia­szektor privatizációjának straté­giáját kérte számon, a napirend előtti hozzászólásra reagálva Suchman Tamás privatizációs miniszter igyekezett megnyug­tatni az ellenzéket, mondván, az ellátás biztonságát továbbra is garantálni tudja az állam. (Folytatás az 5. oldalon) Az országgyűlési biztosok leteszik a hivatali esküt: Gönczöl Katalin, Polt Péter, Majtényi László és Kaltenbach Jenő MTI-fotó : Kegyes András Egy évtized búzatermése A búzatermés mennyisége (ezer tonnában) és termésátlaga (tonnában hektáronként) 1986-1995 között. (Az aratás ki­látásairól szóló interjúnk a MOSZ főtitkárával a 10. oldalon) A határokon túl romolhat a minőség Kossuth-adás a Duna tévén A Magyar Rádió műszaki szakembereinek tájékoztatása alapján úgy tűnik, hogy a Kos­suth rádió sugárzási teljesítmé­nyének csökkentése a határon belüli vételi lehetőségeket nem igazán érinti, a határokon túl, el­sősorban kelet felé viszont már okozhat problémákat - hangoz­tatta lapunknak Rékai Gábor, a Kossuth rádió főszerkesztője. Mint ismeretes, július 1-jétől a Kossuth rádió sugárzásának tel­jesítményét csökkentik, mivel az Antenna Hungária drasztikusan megemelte a sugárzási díjakat. Mint Rékai Gábor elmondta: annyit tudtak tenni, hogy a Duna televízió monoszkópja alatt hajnalban a Kossuth rádió regge­li hírműsorai hangzanak, s ugyancsak hallható lesz a Ha­tárok nélkül című műsor. (Folytatás a 6. oldalon).

Next