Magyar Nemzet, 1995. július (58. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-06 / 156. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. július 6. Közelkép: Olcsó üdülések HazarNemzet 7 Már luxus a nyaralás... A statisztikai adatok szerint évről évre egyre keve­­sebb család engedheti meg magának a nyári üdülést. Egy közelmúltban készített felmérés azt mutatja: a magyar lakosság mindössze tizenhét százaléka tervez nyaralást az idén. Pedig az egészséges életmód megkövetelné, hogy egy évben legalább egyszer hosszabb ideig olyan tevé­kenységet folytassunk, amely hozzájáru­l a szervezet re­generálódásához. Az igen erősen támogatott szervezett üdülések korának azonban a rendszerváltás után vége szakadt, s a családi nyaralás is a korábbinak többszörö­sébe kerül. Összeállításunkban annak próbáltunk utána­járni, a kispénzűeknek milyen lehetőségeik vannak ide­haza, ha dacolva a nehéz gazdasági helyzettel, ragasz­kodnak a minden évben megszokott nyári pihenéshez. Bébivel együtt napi hétezer Balatoni felár Habár az idegenforgalom félévi gyorsmérlege szerint öt százalékkal több turista érke­zett hazánkba, mint a múlt év el­ső felében, és a devizában szá­molt idegenforgalmi bevétel is csaknem húsz százalékkal több, mint amennyi tavaly ilyenkor volt, a Balaton vendégforgalma jóval alulmaradt a múlt évinek. Idős családtagokat ültetnek be a vendégvárók a tó­ környéki utak mentén parkoló, kiörege­dett Trabantokba meg Wartbur­gokba, amelyek tetején, oldalán öles betűk adják tudtul az érke­zőnek: „Haus frei!”, „Zimmer frei!”, Villa frei!”. Persze nem a magyar csa­ládok nyaraltatásáért folyik az ádáz harc Siófoktól Keszthe­lyig, hanem a német turistá­kért. Földvár és Keszthely kö­zött több mint háromszáz ven­dégcsalogató táblával ellátott autót számoltam meg, ám kö­zülük egy sem azt hirdette, hogy kispénzű magyar csalá­dokat várnának két-három gye­rekkel. Egyedül a fonyódi gim­názium városközpontban lévő kollégiumának igazgatója, Horváth István újságolta el örömmel, hogy náluk úgy­mond félpénzen nyaralhatnak a pedagógus­családok. Az eszté­tikus, mindezt igényt kielégítő kollégiumban négy-ötszáz­ fo­rint az egynapi szállás, és itt ol­csón étkezhet az iskolai krtni­­kában megfáradt tanerő. Igaz, a pedagógusok félpénzért dol­goznak, így aztán érthető, hogy közülük a szerencsésebbek fél­pénzen nyaralhatnak. Csak­hogy a tó környékén kevés a kollégiumi férőhely, ráadásul nem minden diákotthon igaz­gatója engedheti meg magá­nak, hogy nevelőknek adjon ol­csó szállást. ■ A csaknem tíz kilométer hosszan elnyúló Balatonfenyves 3­500 nyaralóépülete sem a ma­gyar családokat várja. Itt is „márkás” - német márkás­­ ven­dégeket várnak, akárcsak Feny­vessel szemközt, a túlparti Bala­tongyörökön. A „nyugatnémet” 10-15 márkát fizet naponta, az alkudozó „keletnémet” 8-10-et És hova mehet ilyen ven­dégváró mentalitás mellett a forinttal fizető magyar nyara­ló? Nos, mindenest előtt kem­pingbe. A üdülőházzá átke­resztelt bungalókban egy sze­mély 1 500-1 600 forintot fizet naponta, az elegánsabbakban két és félezret. A kempingben július közepéig 150-200 forint a személyenkénti szállásdíj, ké­sőbb a jobbakban, például a za­­márdi Autós 1.-ben csaknem négyszáz. A sátorhely naponta 140 és 390 forint között válta­kozik, az étkezési költségekről mindezek után nem is érdemes beszélni. Egy pohárka kóláért a legegyszerűbb étteremben is 80-100 forintot fizetünk, és miközben az étlapot bön­gésszük, kesernyéssé válik szá­junk íze. Marad az ABC, a hi­deg étel, jóllehet ezekért is már „balatoni felárat" fizetünk. Persze vannak családok - igaz nagyon kevés -, akik apró gyermekükkel is gondtalanul nyaralhatnak a magyar tenger partján. A balatond­ellei szállo­dasoron lévő, vízparti Francois Hotelben két felnőtt és egy cse­csemő részére berendezett szo­bákba várják a kisbabával nya­ralókat. A szobákban kiskád, a hotelben szakkép­zett gondo­zó, gyermekorvos van. A picik­nek külön főznek, és amíg anyuci meg apuci éli a balatoni világát, az apróságok a gyerek­szobában játszanak. Mindez napi hétezer forintjába kerül a fiatal házaspárnak. Erre mond­ják a cinikusok: Soha nem le­het elég korán kezdeni az igé­nyes nyaralóvá nevelést. (gulyás) Mindenkinek válaszolnak a vendégfogadók Falusi koszt, tehénbőgés Magyarországon újra di­vatba jött a falusi, tanyai üdü­lés. Bár ma ez az egyik legol­csóbb nyaralási lehetőség a gyermekes családok számára, mégis arra kell számítani, hogy fejenként legalább ezer forint naponta a szállás és az étkezés együtt. Persze minden attól függ, a családnak milyen igé­nyei vannak, a feleség maga kí­ván-e főzni vagy a vedéglátók falusi kosztját szeretnék az üdülés alatt fogyasztani. Aki nyári pihenésként ilyenfajta kikapcsolódási lehe­tőséget választ, akár már 250 fo­rintért is kaphat szállást egy éj­szakára, ám ez ritka kivétel, az árak többsége eléri vagy meg­haladja az ötszáz forintot, de nem ritka az ezer forintos aján­lat sem. Előfordul az is, hogy egy-egy vendégfogadó 250 fo­rintért kínál napi háromszori ét­kezést vendégeinek, ám ez eset­ben nemigen lehetnek az üdü­lőknek különleges igényeik. A másik véglet, amikor csak az ét­kezésért 1600 forintot kér el a vendégfogadó személyenként. A legtöbb helyen azonban nem vállalják a házigazdák az egész napos készenlétet, a vendégek­nek be kell érniük csak a regge­livel vagy maguknak kell ellátá­sukról gondoskodniuk. Mindezt a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének idén is megjelentetett, Üdülés a magyar falun, tanyán című katalógusából tudhatják meg az érdeklődők. Ebben az idén összesen 110 vendégfogadó kínálata szerepel az egész or­szágból, alföldi, északi-közép­hegységi és dunántúli települé­sekről. A katalógusban annak a háznak a színes fotója is benne van, ahol a vendégeket elhelye­zik. Csáky Csabától, a szövetség elnökétől azt is megtudtuk, hogy a kiadványban található címek mindegyikét ellenőrizte a szakér­tő bizottságnak egyik tagja, s ez lehet a garancia a megbízható­ságra. A szövetségbe belépő vendégfogadónak garanciát kell vállalnia arra, hogy egy évig nem módosítja az árait, és hogy akkor is választ küld az érdeklő­dőnek, ha le van kötve egész nyárra az összes hely. Az érdeklődők arról is in­formációt szerzhetnek a kataló­gusból, hogy van-e kerékpáro­zási, lovaglási lehetőség, cse­csemőt, mozgássérültet fogad­nak-e, van-e parkolási lehető­ség, van-e konyha, mosógép, tévé, vízvezeték és villany, esetleg borospince, van-e tehén, ló a portán, s hogy a kertben termő gyümölcsöt a vendég fogyaszthatja-e. A kiadványhoz egyébként bárki hozzájuthat a szövetség címén, sőt utánvéttel postán is elküldik azt az érdeklődőknek, amennyiben levélben vagy tele­fonon bejelentik erre az igényü­ket (Cím: Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövet­sége, 1126 Budapest, Szoboszlai u. 2-4. Tel.: 155- 5333) E katalógus azoknak is segítséget ad, akik Európa más országaiban szeretnének falusi, tanyai körülmények között pi­henni, megtalálhatók benne ugyanis a társszervezetek címei, telefonszámai is, Franciaország­tól Svédországig. Kérésre álta­lában ők is elküldik saját kataló­gusukat van aki pénzért van, aki ingyen. A magyar szövetség címén hozzá lehet jutni ahhoz a kiadványhoz is, amely Üdülés Romániában, erdélyi falun és tanyán címmel jelent meg. Eb­ben is fényképes ajánlattal mutatkoznak be a vendég­­fogadók. Csáky Csaba elmondta: fő­ként gyermekes családok vá­lasztják ezt az üdülési lehetősé­get de sokszor a nagymama vi­szi el az unokáját falusi körül­mények közé nyaralni. Előfor­dul, hogy egyesek kifejezetten olyan szálláshelyet keresnek, ahol nincs víz vagy villany, hogy a gyermek megtapasztal­ja, milyen meghitt az, amikor esténként a csillár helyett a pet­róleumlámpa fénye vitágít (h. es.) Jobban megéri külföldön sátorozni Kempingek a kertben A nyaralás legolcsóbb válfaja még mindig a kempingezés, igaz, nem mindegy, hol ütünk tá­bort. A Magyar Camping és Caravanning Club nyilvántartásában mintegy 250 kemping szere­pel, de Vizinger Géza elnökhelyettes szerint a hazai táborhelyek legalább harminc százalékáról nincs tudomásuk. Ennek oka, hogy csupán a­ he-he­lyi önkormányzattól kell engedélyt kérnie annak, aki kempinget akar nyitni. A termék, mondhatni, teljesen szabadáras, ugyanott a díjak a nyár folyamán a forgalomtól függően hol emelkednek, hol csökkennek. Az árakat elméletileg az osztályba sorolás határoz­za meg, de a minőséget jelző csillagok számá­ról a fenntartó saját belátása szerint dönt. Az alföldi kempingek viszonylag olcsóbbak, még azok is, amelyek termálvíz mellett találhatók. Háromfős család, sátorral 1000-1200 forintot számolhat naponta. Ugyanez az árszint jellem­ző a Dél-Dunántúlra is. Jóval tömöttebb buk­szával kell elindulniuk azoknak, akik a Bala­tonnál vagy annak környékén szeretnék felver­ni a sátrukat. Itt ugyanis a díjak az előzőeknél hetven-nyolcvan, esetenként száz százalékkal is magasabbak lehetnek. A Balaton háttértele­pülésein magánportákon sorra nyílnak a zseb­kendőnyi táborok, amelyek többnyire alacsony színvonalú szolgáltatást nyújtanak, viszont a tulajdonosokkal alkudni is lehet. A nyugati ha­társzélhez közel eső gyógyüdülőket, Bükfür­dőt, Zalakarost, Hévízt lényegében kisajátítot­ták az osztrákok, a luxuskempingekben egy há­zaspárt gyermekkel kétezer forint körüli áron­ szállásolnak el. * A felső-dunántúli régióban egy háromfős csa­lád már napi 700-800 forintért is sátorozhat, Észak-Magyarországon viszont minimum 1200 forinttal kell kalkulálniuk. Budapesten és környé­kén bőséges választékot találunk, két felnőtt és egy gyermek szállása átlag ezer forintból jön ki. A Dunakanyar két oldalán igencsak eltérőek az árak: a váci oldalon a díjak hasonlóak mint a fő­városban, ezzel szemben Szentendre tájékán napi 1500-2000 forintot is elkérnek egy családtól. Vizinger Géza úgy véli, a nomád életre vá­gyóknak egyre nagyobb csábítás, hogy ma már az olasz, spanyol tengerparton hasonló összege­kért, nem ritkán olcsóbban kemingezhetnek, mint idehaza. Ráadásul ezeken a helyszíneken jobbak a természeti adottságok, a szolgáltatások színvo­nala pedig magasabb. (f.h.) A vendég vadászhat, halászhat Különleges lehetőségek a Bakonyban Akinek a Balatonra nem futja, a vadregényes Bakonyba húzódik, s mivel a hazai turis­ták egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a tóparti nya­ralást, üdülést, mind több fia­talnak, idősnek ez a vidék lett az úticélja. Természetesen az erdők közé húzódnak azok is, akik csendre, nyugalomra, és egy kis falusi hangulatra vágy­nak. Mostanában több minden a bakonyi turisták „kezére ját­szik”. A volt vállalati üdülők Bakonybélben, Gézaházán, Kerteskőn vállalkozásokká alakultak és hirdetik vendég­­fogadó helyeiket szerte az or­szágban. Áraik elérhetőek 300-1000 forint fejenként egy éjszaka. A bakonyi hírek sze­rint gyorsan nő a kis fogadók, panziók száma a következő években, az önkormányzatok ugyanis egymás után számol­ják fel azokat a kulturális, szo­ciális intézményeket, amelyek fenntartásával nem tudnak megbirkózni, így elképzelhető több helyütt, hogy gyereküdü­lő lesz az óvodából, panzió az idősek otthonából. A Bakony­ban egyébként az idegenfor­galmi szakemberek szerint legalább tizennégy települé­sen érdemes az idegenforgal­mat fejleszteni. A Veszprém megyei közgyűlés által létre­hozott Idegenforgalmi Alapít­vány segítségével most felmé­rik a lehetőségeket és egysé­ges prospektust is megjelen­tetnek a vidék kínálatával. A Balatontourist Rt. megerősí­tette zirci kirendeltségét és in­nen, a Bakony „fővárosából” szervezik újjá a fizetővendég­szolgálatot is. A bakonyi turizmus fejlesz­tését tartja elsődleges feladatá­nak a tavaly­ alakult Falusi Tu­rizmus Veszprém Megyei Egye­sülete. Az elnök Sipos Jánosné szerint ők nem kifejezetten az olcsó, hanem a különleges, sajá­tos üdülési lehetőségeket kere­sik és szervezik. Az egyesület tagja már ötven magánszemély, 28 önkormányzat, belépett a Ba­konyi Önkormányzatok Szövet­sége is. Néhány településen már sikerült olyan falusi turizmust szervezni, amelynek országos híre lett. Ilyen például Magyar­­polány, ahol a barokk-kori templom és stáció környékén passiójátékot rendeznek a hely­béliek, s erre csoportosan érkez­nek a vendégek az Alföldről is. Egyre több olyan falusi házat kí­nálnak már, amelyik tulajdono­sa beavatja a vendéget a hobbi­jába, elviszi magával vadászni, horgászni, vagy lovagolni. Az egyesület most nyitni akar a határon túlra is, testvér falvakat keresnek a bakonyi kisközségeknek. Már felvet­ték a kapcsolatot a franciaor­szági Loire vidék néhány kis­településével. Azt remélik, hogy ily módon, egymás köl­csönös támogatásával, megta­nulják a Bakonyban, amit a franciák már régen gyakorol­nak: a színvonalas falusi tu­rizmust. Mindemellett szeret­nék, ha a testvérkapcsolatok révén is érkeznének a vendé­gek. A szervezés során az is egyértelművé vált, hogy csak úgy lehet a bakonyi falvakba csalogatni a vendéget, ha a helybéliek összefognak, összehangolják kínálatukat és legalább 25-30 ágyat tudnak ajánlani egy-egy településen. Gyakran jönnek ugyanis együtt iskolai csoportok, sportolók, nagyobb baráti társaságok. Az egyesület, miután több pályázatot is megnyert, most kiadja részletes prospektusát, amely képben és írásban ma­gyarul, németül és angolul is közli, hogy mit kínálnak a ba­konyi falvak. (barta) Teltházas előszezon Igazi vetélytárs a Tisza-tó Miközben a Balaton-parti üdülőhelyek - s az ottani ven­déglátó egységek főnökei - év­ről évre egyre többet sopán­kodnak vendég után áhítozva, szép csendesen magára talált és mára a Balaton igazi vetélytár­­sává nőtte ki magát a Tisza-tó. A Tiszafüredtől Kisköréig terjedő, vadvizekkel, nádasok­kal szabdalt, csónakkikötésre alkalmat adó szigetekkel tarkí­tott vadregényes vízi világ a környékről és messze földről vonzza a horgászokat, a pihen­ni vágyókat, a vízi túrázás sze­relmeseit. A júniusi előszezon telt házat hozott az idén. A ma­gyaron kívül leggyakoribb a német szó, mellettük főleg hol­landok, dánok, belgák a leghű­­ségsebb látogatók. Néhány sá­tornak, lakókocsinak azért per­sze még jut hely, hiszen a Ti­­sza-tó körül 12-14 kemping áll a szabadidejüket ott eltölteni szándékozók rendelkezésére. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a legmelegebb nyári hét­végén is nyugodtan nekiindul­hat bárki; annyi helyet biztosan talál magának, ahová sátrát fel­ütheti. Abádszalók a Tisza-tó leg­nagyobb öblözetével a vitor­lázni, szörfözni, vízimotorozni vágyók paradicsoma, ahol a kempingen kívül szintén sokfé­le szálláshely közül lehet vá­lasztani. Mi az, ami miatt a Tisza-tó immár nemzetközileg is elis­mertté vált? A szabadidő eltölté­sének sokféle lehetősége, a ter­mészet ezernyi csodájának fölfe­dezése, a Hortobágy, Debrecen, Hajdúszoboszló közelsége? Va­lószínűleg igen, azok is. Ám mindenekelőtt talán az a szemlé­let, az a fogadókészség, amellyel a Tisza mentén élők a turistát, a kirándulót fogadják. Az itteni árak nem érik el a balaton-parti, a nyugat-magyarországi vendég­látóhelyek árainak felét, harma­dát. Ezért jön a magyar, a német, a holland. A kempingek árai éj­szakánként 200-250 forinttól 500-550 forintig terjednek saját sátorban. Bungalóban, faházban, apartmanban 450-1000 forint közötti összegért lehet éjszakáz­ni. A panziók, a szállodák szál­lásdíja 800-1000 forinttól kéte­zer forintig terjed egy személyre éjszakánként. Hihetetlenül népszerű a fizetővendéglátás, amelynek árait mindig a napi ke­reslet-kínálat alakítja. A Tisza-tó körüli szállás­helyekről és programokról Ti­szafüreden a Tiszainform ide­genforgalmi szolgálat az 59/353-000 telefonszámon ad információt. (egri) Mátra, Bükk Bőséges kínálat szálláshelyekből Noha naprakész árajánlatok, címlisták nincsenek, a különbö­ző prospektusok, kiadványok ta­núsága szerint bőven találhat szálláshelyet az, aki úgy döntött idei szabadságát Heves megye festői szépségű hegyvidéki tája­in fogja eltölteni. A vendégnek - ha csak nincsenek már korább­ról „bejáratott” kapcsolatai - célszerű a megyeszékhelyen, Egerben a Dobó tér 2. alatt mű­ködő Tourinform-irodát felke­resnie, ahol a címek mellett az irányárakról is tájékozódhat A jó néhány idegenforgal­­mi kiadványból kitetszik, hogy szállodákból, panziókból nem egy akad a vidéken Galyatető­től Mátrafüreden és Parádon át a Nyugati-Bükk lábáig, Szil­vásváradig, illetve Felsőtárká­­nyig. Ezek között a harmad­­osztályútól a háromcsillagosig mindenféle szállás található, irányárak éjszakánként ezer­ötezer forintba kerülnek. A tehetősebbek mellett a vékonyabb pénztárcájúaknak, diákoknak is kínálnak szállás­helyeket e térségben, igaz, ezek száma lényegesen keve­sebb, ellenben az ugyancsak tá­jékoztató jellegű árak általában ezer forint alatt vannak éjsza­kánként és személyenként. Mindezen túl öt kemping - há­rom a Mátrában, kettő a Bükk lábánál - szintén a turisták ren­delkezésére áll (radványi) A főszezonra is van beutaló Még megfizethetők a Hunguest árai „A növekvő költségek el­lenére a Hunguest szállóiban nem volt áremelés az első fél­évhez képest” — szögezi le be­­szégetésünk­­kezdetekor Bá­nyai János, a Hunguest Rt. sajtófőnöke. Július 3-án kezdték kínál­ni a negyedik negyedévre az üdülési jegyeket, ám korláto­zott számban még a főidényre, vagyis július-augusztusra is találhat a pihenni vágyó he­lyet az üdülőkben. Kérdésem­re­­ még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna július elején beutalót szerezni a főidényre, bizonyára a ma­gas árak miatt csökkent az ér­deklődés az üdülési jegyek iránt . Bányai kijelenti, ez csak részben oka a jelenség­nek. A Hunguest szállókba szóló jegyek felét az úgyneve­zett „kooperációsok” kapták, vagyis azok a szakszerveze­tek, vagy utódaik, amelyek az üdülőket építették. Például a soproni Siesta Hotel valaha a KPVDSZ üdülője volt, s en­nek jogutód szakszervezete, a kereskedelmi alakalmazottaké kapta az ide szóló jegyek fe­lét. Ez így van a gyulai Erkel Hotel esetében éppúgy, mint a hajdúszoboszlói gyógyszálló esetében, amennyiben a szak­­szervezetek részben visszaad­ják az üdülési jegyeket a Hun­­guestnek, úgy azt bárki meg­vásárolhatja a két budapesti irodában (Bp., VII. Dohány u. 27., illetve VI. Bajcsy-Zsi­­linszky út 55.) A főszezoni pihenési lehe­tőségek közül a legolcsóbb Bakonybél, ide egy felnőttért nyolc napra félpanzióval 7900 forint, a gyerekért (2-18 éves korig) 6100 forintot kell fizet­ni. Bányai szerint az ide szóló jegyeket „vitték, mint a cuk­rot” . Balatonszéplakra, a Ho­tel Ezütspart üdülőbe (itt még fedett uszoda is szolgálja a vendégek kényelmét) egy fel­nőtt egy heti félpanziós pihe­nésért 15 ezer forintot fizet, a gyerek 11 ezret, pontosan ugyanennyibe kerül a nyara­lás a gyulai Erkel Szállóban is, a többi pihenési lehetőség a fenti két ár között található valahol. Ezek az árak azonban támogatás nélkül értendők, amelynek összege a nettó ke­resettől függően személyen­ként és hetenként ezertől öte­zer forintig terjedhet­N®n egy főre jutó jövedelemről van szó, hanem az érintett egyhavi nettó keresetéről (er­ről igazolást kell vinni a mun­kahelyről, illetve nyugdíjszel­vényt, munkanélküli járadé­kot igazoló iratot). Aki egy hónapban nettó negyvenezer­nél többet keres, nem kaphat támogatást üdüléséhez a Nem­zeti Üdülési Al­apítványtól, tízezer forintos kereset esetén a segítség azonban heti ötezer forint. A gyerekek pedig szü­leik jövedelmétől függetlenül hetente háromezer forint tá­mogatásra jogosultak, akkor is, ha a nagyszülőkkel mennek üdülni. Bányai szerint még min­dig a volt SZOT - üdülőkben el­érhető pihenés a legkereset­tebb az emberek körében, hi­szen a maximális támogatás az üdülési jegy árának fele is lehet, s elő- és utóidényben az árak olcsóbbak, ezt még a kis­nyugdíjasok is meg tudják fi­zetni. Az alapítványnak a par­lament ez évben 800 millió fo­rintot szavazott meg, ebből állják az üdülési támogatáso­kat. Bányai azt is elmondta la­punknak, bármelyik társadal­mi vagy gazdasági szervezet, munkahelyi szakszervezet féláron vásárolhat támogatás­ra szóló jegyet, melyet tagjai vagy a dolgozók közt szét­oszthat A Hunguest üdülőiben gyerektáborokat is szervez­nek, elsősorban a Balaton mellett A 7-14 éves korosz­tálynak egyheti táborozás 5400 forintba kerül, míg a tíz­napos ára, attól függően, mi­lyen speciális kikapcsolódási lehetőséget (túrák, képzőmű­vészeti foglalkozások, ismer­kedés az indián hagyomá­nyokkal) kínál a tábor, 7 és 14 ezer forint között mozog. Ezekre a helyekre még most is lehet jelentkezni. (török) Az oldalt összeállította: Halász Csilla

Next