Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-19 / 194. szám
6 Magyar Nemzet Hazai tudósítások SZOMBAT, 1995. augusztus 19. Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából A köztársasági elnök augusztus 20-a alkalmából magas állami kitüntetéseket adott át pénteken az Országházban. Göncz Árpád beszédében hangsúlyozta: Szent István ünnepén nemcsak államalapító királyunk emléke előtt hajtunk fejet, hanem köszönetet mondunk azoknak, akik alkotó munkájukkal folyamatosan biztosítják az ország életét. Az államfő végül a magyar nép nevében kívánt jó és eredményes munkát a kitüntetetteknek. (Kitüntetését - elvi okokra hivatkozva - egyedül Melocco Miklós szobrászművész nem vette át.) A Belügyminisztériumban tartott ünnepségen Kuncze Gábor miniszter a következőket hangoztatta: István király államalapítása európai integrációs tevékenysége után 1100 évvel ismét nagy feladatok állnak hazánk előtt. A rendszerváltást megelőző korszak örökségét a felfűtött várakozások ellenére még nem sikerült új fejlődési pályára átállni. A problémák ma is, és várhatóan még egy darabig ugyanolyan nemzetpróbálóak lesznek, mint amilyenek néhány évvel ezelőtt voltak - fejezte be a miniszter. A Földművelési Minisztériumban a tárcát vezető Lakos László augusztus huszadikát az új kenyér ünnepének nevezte, amikor a mezőgazdaságban kiemelkedő munkát végzőket ismeri el a szakvezetés. A miniszter elmondta: az agrárágazat nehéz időszakát éli, de sok jel mutat arra, hogy a mezőgazdaság túljutott már a mélypontján. Ezután a földművelésügyi miniszter három növénynemesítő szakembernek Fleischmann Rudolf-díjat, három erdészeti szakembernek „Pro Silva Hungáriáé" és három állatorvosnak Tolnay Sándor-díjat adott át. Aranykoszorús gazdaasszony díjat öt mezőgazdasági vállalkozónő. Aranykoszorús gazda díjat 13 mezőgazda vehetett át a minisztertől, aki további öt személynek elismerő oklevelet adományozott. A köztársasági elnök az Országházban a következő kitüntetéseket nyújtotta át. A miniszterelnök előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE ■A CSILLAGGAL POLGÁRI TAGOZAT "kitüntetést " adományozták Darvas Iván Kossuth-díjas színművésznek, kiváló művésznek. Vásárhelyi Miklós történésznek, nyugalmazott országgyűlési képviselőnek. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE POLGÁRI TAGOZAT kitüntetést adományozták dr. Török István teológusnak, egyetemi tanárnak, Karátson Gábor festőművésznek, írónak, Kállai Ferencnek, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművészének, dr. Somogyi Ferencnek, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának, dr. Soltész Istvánnak, a Magyar Országgyűlés főtitkárának, Lőrincz Lajos akadémikusnak, az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának, Mezei Ferenc akadémikusnak, Cselőtei László akadémikusnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állami díjas kutatóprofesszorának, Flerkó Béla akadémikusnak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia, Szövettani és Fejlődéstani Intézet nyugalmazott igazgatójának, Kisváriné dr. Glozik Annának, a Nógrád Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének, Bokorné dr. Szegő Hannának, az állam- és jogtudomány doktorának, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tudományos tanácsadójának. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kitüntetést adományozták dr. Fehérvári Tamás vezérőrnagynak. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE kitüntetést adományoztak Bán Róbert filmrendezőnek, Temessy Hédinek, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművészének, érdemes művésznek, Maácz Lászlónak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyugalmazott tanácsosának, dr. Szabó Ferencnek, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatójának, Rózsa Györgynek, az MTA Könyvtára főigazgatójának, dr. Sztanyik B. Lászlónak, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az Országos Frédéric Joliot- Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató főorvosának, dr. Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió nyugalmazott főosztályvezetőjének, dr. Kovács Ferencnek, a közgazdaságtudomány kandidátusának, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárának, dr. Szűcs Józsefnek, a Baranya Megyei Közgyűlés volt elnökének, dr. Baróth Ernőnek, a Fejér Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének, dr. Bejczi Zoltánnak, a Fővárosi Bíróság bírósági tanácselnökének, dr. Gáspárdy Józsefnek, a Heves Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének, dr. Kutasi Istvánnak, a Zala Megyei Bíróság tanácselnökének, dr. Bókai Juditnak, a Budapest II. kerület 2. számú székhely közjegyzőjének, dr. Rátkai Teréznek, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, dr. Szűcs Imrének, a Fővárosi Főügyészség főtanácsosának, osztályvezető ügyésznek, dr. Vajda Alajosnak, a Legfőbb Ügyészség tanácsosának, osztályvezető ügyésznek, dr. Gál Juditnak, a Pest Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kitüntetést adományoztak Makai Sándor Tibor vezérőrnagynak, Balogh Imre ezredesnek, Kemény István ezredesnek, Mile Endre ezredesnek és Pálóczi László mk. ezredesnek. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE POLGÁRI TAGOZAT kitüntetést adományoztak dr. Erhard von der Banknak, a Németországi Konrad Adenauer Stiftung Budapesti Képviselete vezetőjének, Várhelyi Tivadarnak, az MTA Izotópkutató Intézete osztályvezető-helyettesének, Szabó Ottónak, a Magyar Országgyűlés Hivatala Főtitkársága Jegyzői Iroda főosztályvezetőjének, dr. Kanti Imrének, nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető-helyettesnek, dr. De Sorgo Tibornak, a Kapos Volán Rt. vezérigazgatójának, dr. Stelczer Károlynak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. nyugalmazott igazgatójának, dr. Andrásfalvy Andrásnak, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának, dr. Bíró Gábornak, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete egyetemi tanárának, dr. Durkó Mátyásnak, a neveléstudomány kandidátusának, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyugalmazott, egyetemi tanárának, dr. Kassai Tibornak, az állatorvostudomány doktorának, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanárának, dr. Maróti Andornak, a filozófiatudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensének, dr. Ferdinánd Dezsőnek, a mezőgazdasági tudomány kandidátusának, a Pannon Agrártudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi docensének, Baross Jolán énekművésznek, Jászai Lászlónak, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Katona Klári előadóművésznek, Kóti Árpádnak, a debreceni Csökönei Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Miklósy Györgynek, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari-díjas Színművészének, érdemes művésznek, Németh Marikának, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-díjas színművészének, kiváló művésznek, Székhelyi Józsefnek,a Soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Veress Pál festőművésznek, Tóth Margit zenetudósnak, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott osztályvezetőjének, dr. Cenners Mihály művészettörténésznek, Csúcs Ferenc szobrász- és éremművésznek, Király Árpádnak, a Magyar Elektronikai Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Mikus Gyula festőművésznek, Tarján Jenő grafikusművésznek, Varga Jánosnak, a Kisosz Országos Szervezete elnökének, Kricskovics Antalnak, a Fáklya Horvát Folklór Centrum Erkel Ferenc-díjas művészet vezetőjének, Molnár Éva művészettörténésznek, a Fészek Galéria és Szakkönyvtár vezetőjének, Takács Máriának, a Magyar Televízió főbemondójának, Bagics Lajosnak, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének, dr. Gerencsér Ferencnek, az ORFI fül-orr-gégészeti osztály nyugalmazott osztályvezető főorvosának. . MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kitüntetést adományoztak Keller Mihály ezredesnek, dr. Magyar István ezredesnek, Radics Sándor ezredesnek, Vágási László ezredesnek. A művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZAT kitüntetést adományoztak dr. Farkas Károlynak, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola igazgatójának, Nyirkos Tibornak, a Püspökladányi Kovács Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola igazgatójának, Kristóf Istvánnak, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójának, Jászai Mari-díjas, érdemes művésznek, Mezey István grafikusművésznek, Tóth Béla szobrászművésznek. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozták Bacsur Sándornak, a Balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola igazgatójának, Hartdégen Józsefnének, a várgesztesi óvoda vezetőjének, Kacziba Ferencnének, a Magyar Tudományos Akadémia bölcsődéje vezetőjének, Kovács Mihálynak, az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium mérnöktanárának, igazgatóhelyettesnek, Szabó Jánosnak, a Jászteleki Általános Iskola tanárának. A belügyminiszter előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT polgári Tagozata kitüntetést adományoztak Hoffman Pálnak, Tököl polgármesterének, Kovács Istvánnak, Letkés polgármesterének, Kovács Sándornénak, Sásd polgármesterének, Roboz Józsefnek, Mocsa polgármesterének, Varga Józsefnek, Szigetújfalu polgármesterének, Zsadányi Lászlónénak Hernád polgármesterének. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozták Berencsi Bélának, Ibrány polgármesterének, Bodrogi Györgynének, Nagykáta polgármesterének, Hadházy Sándornak, Visegrád polgármesterének, Simon Ferencnek Nemesbőd polgármesterének, Szabó Miklósnak, Csénye polgármesterének, dr. Szentesi Károlynak, Füzesgyarmat polgármesterének, Ézsiás Józsefnének, a Magyar Köztársaság Elnökének Hivatala főelőadójának, Ugró Bélánénak, a Magyar Köztársaság Elnökének Hivatala alkalmazottjának, Kurunczi Lajosnak, a Magyar Országgyűlés Hivatala Gazdasági Főigazgatóság asztalos műhely vezetőjének. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszter előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozták Szabó Lajosnak, az Iposz Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Szövetség elnökének. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA Hidasi Valériának, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár tájékoztató szolgálat vezetőjének, dr. Szendrei Ignácnénak, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének. Az igazságügy-miniszter előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozta Erdélyi Gyulánénak, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöki irodavezetőjének, Horváth Józsefnének, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal vezetőjének, Kovács Istvánnak, a Legfőbb Ügyészség pénzügyi főosztályvezetőjének Szentpáli Pálnénak, a Komlói Városi Bíróság elnöki irodavezetőjének. TÁBORNOKI KINEVEZÉSEK A Göncz Árpád pénteken a Parlament Nándorfehérvári termében tábornoki kinevezéseket adott át. Altábornaggyá lépett elő: Hollósi Nándor mérnök vezérőrnagy, Arnold Mihály pénz-, ügyőr vezérőrnagy, dandártábornokká; Kiss Tibor ezredes, Mráz- István ezredes,. Tóth Ferenc mérnök ezredes, . Nagy János pénzügyőr ezredes ,és Szikom Antal ezredes. Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke az arra érdemesülteknek a sporthivatal Hold utcai székházában az alábbi kitüntetéseket nyújtotta át. KEMÉNY FERENC-DÍJ elismerésben részesült Kulcsár Antal, az Alba Volán SC öttusa szakosztálya vezetőedzője, id. Növényi Norbert, birkózó mesteredző, a Bp.Spartacus volt vezetőedzője. TOLDI MIKLÓS-DÍJ Hegyaljai József, a Bódvavölgye Igazgatási Sporttársulás szakmai vezetője, dr. Illés László, a Budapesti Tollaslabda Szövetség elnöke, Jávor László, testnevelő tanár, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Diáksport Tanács elnöke. Tamás Lajos, a Nagyatádi Bobay Józsefltalános Iskola igazgatója, a megyei Diáksport Tanács elnöke. MAGYAR SPORTÉRT KITÜNTETŐ CÍM Barabás László, a Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal főtanácsosa, Horváth László, a Somogy megyei Testnevelési és Sporthivatal főtanácsosa, Jakab Béla, főtanácsos, Vác város Önkormányzati Hivatala sportreferense Jucskay Attila, a Nemzeti Sportcsarnok intézményvezetője, dr. Kecsmárik Lászlóné, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Testnevelési és Sporthivatal gazdasági vezetője, Marik Lászlóné, a Békés megyei Testnevelési és Sporthivatal főtanácsosa, Mály István, a Soroksári Mikszáth Kálmán Általános Iskola testnevelő tanára, Ozorai Kornél, a Bp. Vasas SC vízilabdaszakosztály szakedzője, Perlaky István, az Ybl Miklós Főiskolai SE ügyvezető elnöke, dr. Petróné Takács Zsuzsanna, az OTSH Nemzetközi kapcsolatok főosztálya tanácsosa, Pinkert György, a Cavalloni Ferenc Modellező SE elnöke, Tóth Zoltánna, a Budapest Kerék utcai Általános Iskola testnevelő tanára, Újvári Ferenc, a Budapesti Kvassay Jenő Szakközépiskola nyugalmazott testnevelő tanára. ESTERHÁZY MIKSA EMLÉKÉREM Dorogi László, a Budapest II. kerületi Csík Ferenc Általános Iskola testnevelő tanára, Gázsi András, a Budapest IV. kerületi Képességfejlesztő Iskola testnevelő tanára, dr. Kis Jenőné, a Budapest III. kerületi Leöwey Klára Általános Iskola testnevelő tanára, dr. Lászlóné Horváth Eszter, a Budapest XVII. kerületi Körösi Csoma Sándor Általános Iskola testnevelő tanára, Mátrai Mátyás Béláné, a Budapest XVI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola testnevelő tanára, Ácsai Attila, a Pest megyei Kézilabda SzövetségFegyelmi Bizottsága, vezetője, Pápai Ferenc, a Budapesti Kajakkenu Szövetség gazdasági ügyintézője, Spirk Tibor, a Pest megyei Természetbarát Szövetség munkacsoport-vezetője. TESTNEVELÉS ÉS SPORT FEJLESZTÉSÉÉRT EMLÉKPLAKETT Bogdányi Lászlóné az OTSH Közgazdasági főosztály, főelőadója, dr. Cserháti László, a Sportlétesítmények Vállalat volt igazgatója, Király Zoltán,a Budapest Sportcsarnok intézményvezető helyettese, Weiner László, a Budapest II. kerületi Oktatási, Művelődési és Sportbizottság tagja. Göncz Árpád Darvas Ivánnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést nyújtotta át Havran Zoltán felvétele A magyar értelmiség versenyképes a világban Kosáry Domokos a XVIII. század üzenetéről, a szellemi tőkéről és az agyelszívás megállíthatóságáról (Folytatás az 1. oldalról) A dörgicsei nyaralójából átránduló akadémiai elnök nem kevesebbre vállalkozott, mint a tudománypolitikához intézett mindenkori üzenetét foglalta össze megnyitójában. Gondolatait részben megismételte, de többnyire folytatta interjúnkban. - A XVIII. századból merített gondolataival az etnikumok békés együttélésének már megélt történelmi példájáról is beszélt. - Természetesen, hiszen napjainkban, amikor a Balkán Európa nyílt sebe, különösen fontos erre emlékezni. Ezért idézhetem ismét ide Bél Mátyás személyét, aki egyszerre volt magyar, szlovák és német. Német evangélikus lelkészként szlovák származásúnak vallotta magát, akinek magyar az anyanyelve. Nem csupán Bél Mátyás, hanem egy sor tudós, tanár, de az iparosok tömegei is magas európai szintet képviseltek, kieidézhetném Bél Mátyás írását, amiben a magyarok és a szlovákok barátságáról szólt. - Milyen tanulsággal szolgálhat még a történész tudós vizsgálódása napjaink politikájának? - Ha ismét szemügyre vesszük a régi Nyugat-Kelet kapcsolatokat, akkor láthatjuk a figyelmeztetést: olyan szinten kell találkoznunk és összefognunk Európa nyugati részével, ami a mainál magasabb és egyenrangúbb lehetőséget ad nekünk. - Ön itt, Keszthelyen találkozott az agrártudományi egyetem vezetőivel. Tőlük is hallhatta, amitől hangos az ország egyetemeinek tájéka, hogy a mai kultúrpolitika akadályozza az igényelt és remélt európai színvonal elérését.- Először is szeretném hangsúlyozni, hogy az Akadémia nem szokott a politikába beleszólni. Természetesen figyelünk az országos, nagy problémákra. Ugyanakkor tudomásul véve, hogy komoly, gazdasági gondok között élünk, nem feledhetjük: ma még a tudomány és az oktatás ügyeiben állunk a legközelebb Európához. Ha pedig az emberi, az intellektuális tőkénk a legerősebb, akkor ezt kell még magasabbra emelni, illetve ennek a lesüllyedését kell meggátolni. Hogy miképpen, az természetesen a politika dolga. A feladat nem könnyű, hiszen nemzedékek múlva jelentkezik az eredmény, tudniillik, a jövőben miként és mivel csatlakozunk Európához. Megtörténhet ez alárendelt szerepben, vagy egy olyan kultúrország szintjén is, aminek ma még vannak esélyei. Magyarország soha nem lesz gazdaságilag annyira erős, mint a vezető nyugati államok. Ugyanakkor a szellemi élet vezetői keresik a lehetőségeket. Miként békíthető össze az ellentmondás? - Végiggondoltuk a lehetséges stratégiát Nyilván az új helyzet más követendő célokat jelöl ki. Nagyon gazdag projekteket mi semmiképpen nem tudunk felépíteni, hiszen nincs elég pénzünk. Ellenben sokkal aktívabban kellene a nemzetközi projektekbe kapcsolódni, s lehetővé tenni, hogy a magyar kutatók nagy, nemzetközi műhelyekben dolgozhassanak, ahonnan hazahozhatják a tapasztalataikat. Éppen ezért, itthon olyan magas szinten kell kiképezni az embereket, hogy alkalmassá váljanak a nemzetközi megmérettetésre. Ha cél a jogharmonizáció, elkerülhetetlen a tudásharmonizáció is. - Nagyon sok fiatal tudósnak ez még távoli álom. Ezzel szemben napjainkban az agyelszívás tragikus folyamatának vagyunk tanúi. A tudomány nemzetközi piacáról mind kevesebben térnek vissza, sőt az intellektuális menekültek sokasága csomagol. Ez tagadhatatlanul létező jelenség. Természetesen gazdasági problémaként is kezelhetjük, de ez nem csupán az. Számos intézkedésre nyílhatna mód, amivel a fiatal tudósainkat visszavárnánk: üresen hagyhatnánk a státusukat, vámkedvezményekkel segíteni kellene a hazatérésük utáni otthonalapításukat. Egyébként ez nemzetközi jelenség. A tőlünk lényegesen gazdagabb Dél-Koreából is tömegesen vándorolnak el. De maradjunk itthon. Meggyőződésem, hogy csak a mai intellektuális szint növekedése révén jutunk ki minden bajunkból. - A XVIII. századról szólva Mária Terézia rendeletét idézte, amiben öt királyi akadémia alapítását rendelte el. Gondolom, ezek a mai fülnek, különösen az egyetemeken, keserűen csengő mondatok... - A példát azért idéztem, hogy jelezzem: az ilyen reformok olyanok, mint a vasúti váltók. Nem akkor vagyunk a célban, amikor keresztül megyünk rajta, hanem két nemzedékkel később. Igen, figyelmeztető is a példa. Figyelmeztet arra, hogy mit kell tenni napjainkban, mert nem csupán a közvetlenül előttünk álló esztendőkre kell gondolnunk, hanem a következő nemzedékekre. Bár ön kerüli a napi politikai döntések konkrét minősítését, példájából nekem mégis az tetszik ki, hogy az oktatásügyben, az egyetemeken véghez vitt és tervezett változtatások olyan hiátust teremtenek, amit még két generáció múltán sem heverünk ki. - A mai közép-kelet-európai modernizációs változások szükségképpen idéznek elő buktatókat. Mindenképpen több változat létezik, és a jobbat kell választani. - Ön mit lát jó alternatívának? - A pénzügyi nehézségek és az állam gazdasági egyensúlyának megteremtésére tett erőfeszítések mellett sem mondhatunk le az intellektuális színvonal emeléséről. Ma már nem pártközpontból irányítják a magyar felsőoktatást, törvény is garantálja az egyetemek autonómiáját. De mit ér az olyan autonómia, aminek fiskális döntések bilincselik meg a szabadságát? A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének és a Magyar Rektori Konferencia június 20-i együttes ülésén született határozata nyomán levelet írtunk a miniszterelnök úrnak erről a kérdésről. Ebben kifejtettük, hogy átérezzük és megértjük az ország, az állam pénzügyi nehézségeit, tudjuk, hogy csökkentésekre kerül sor. Ellenben azt kérjük, hogy az autonóm testületek őrizhessék meg az önigazgatási jogukat, tehát saját maguk szabhassák meg, miben, hol kell takarékoskodni. Ezt tiszteletben kell tartani! - Milyen választ kaptak? - Barátságos hangú levél érkezett. - Ennél bővebben is beavatna? - Ő megértette, hogy mi nem sérelmi politikába kezdtünk, hiszen az soha nem vezetett eredményre, hanem konkrét javaslatokat akarunk tenni arról, hogy hol, miként lehet kevesebb veszteséggel spórolni. Az autonómia alapja, hogy ezt az egyetemek és az Akadémia mondja meg.Az elmúlt évtizedekben, a szocializmus idején a magyar tudósoknak hivatalból is kötelező volt ápolni a „testvéri kapcsolatokat" a táboron belül. Ugyanakkor itt nem csupán pártvezérek által hitelesített tudományos együttműködés zajlott. Komoly szellemi áramlatok éltek, amelyeket viszont a Nyugat becsült le. Ha ismét, most már a demokrácia szabadságában és a tudomány szabad piacán mérjük meg magunkat a világban, mire számíthatunk? - Ez több rétegű kérdés. Először is bizonyos vagyok benne, hogy a kelet-európai értelmiségnek megvan a képessége, hogy okos, korrekt együttműködésre lépjen a szomszédaival. Ez is az emberi jogok kérdése, amit ugyanúgy akkor gyakorlunk jól, ha azt kollektívában tesszük. Másrészről abban is bizonyos vagyok, hogy Kelet-Európa országainak jó részében az értelmiség szakmailag felkészült arra, hogy Nyugaton is versenyképes legyen. Ha nem így volna, akkor nem tanítana legalább annyi magyar az észak-amerikai egyetemeken, ahány idehaza. Ez is figyelmeztet, hogy nekünk nagyo meg kell őriznünk az újabb és újabb tehetségeket. Az európai belépő enélkül nem érkezik meg, holott - csak egy párhuzamot említve - Csehország is van olyan tudományos szinten, mint Portugália, ha nem magasabban. De a döntést a politika hozza meg. Magyarán a tudomány nagyon fontos fogódzója és kiemelő eszköze az országnak. Mindig az volt, most pedig különösen. Szendrei Lőrinc