Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-19 / 194. szám

6 Magyar Nemzet Hazai tudósítások SZOMBAT, 1995. augusztus 19. Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából A köztársasági elnök augusz­tus 20-a alkalmából magas állami kitüntetéseket adott át pénteken az Országházban. Göncz Árpád be­szédében hangsúlyozta: Szent Ist­ván ünnepén nemcsak államalapító királyunk emléke előtt hajtunk fe­jet, hanem köszönetet mondunk azoknak, akik alkotó munkájukkal folyamatosan biztosítják az ország életét. Az államfő végül a magyar nép nevében kívánt jó és eredmé­nyes munkát a kitüntetetteknek. (Kitüntetését - elvi okokra hivat­kozva - egyedül Melocco Miklós szobrászművész nem vette át.) A Belügyminisztériumban tar­tott ünnepségen Kuncze Gábor mi­niszter a következőket hangoztat­ta: István király államalapítása eu­rópai integrációs tevékenysége után 1100 évvel ismét nagy felada­tok állnak hazánk előtt. A rend­szerváltást megelőző korszak örökségét a felfűtött várakozások ellenére még nem sikerült új fejlő­dési pályára átállni. A problémák ma is, és várhatóan még egy dara­big ugyanolyan nemzetpróbálóak lesznek, mint amilyenek néhány évvel ezelőtt voltak - fejezte be a miniszter. A Földművelési Minisztérium­ban a tárcát vezető Lakos László augusztus huszadikát az új kenyér ünnepének nevezte, amikor a me­zőgazdaságban kiemelkedő mun­kát végzőket ismeri el a szakveze­tés. A miniszter elmondta: az agrár­ágazat nehéz időszakát éli, de sok jel mutat arra, hogy a mezőgazda­ság túljutott már a mélypontján. Ezután a földművelésügyi mi­niszter három növénynemesítő szakembernek Fleischmann Ru­­dolf-díjat, három erdészeti szak­embernek „Pro Silva Hungáriáé" és három állatorvosnak Tolnay Sándor-díjat adott át. Aranykoszo­rús gazdaasszony díjat öt mező­­gazdasági vállalkozónő. Aranyko­szorús gazda díjat 13 mezőgazda vehetett át a minisztertől, aki to­vábbi öt személynek elismerő ok­levelet adományozott. A köztársasági elnök az Or­szágházban a következő kitünteté­seket nyújtotta át. A miniszterelnök előterjeszté­­sére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE ■A CSILLAGGAL POLGÁRI TAGOZAT "kitüntetést " adományozták Darvas Iván Kossuth-díjas szín­művésznek, kiváló művésznek. Vásárhelyi Miklós történésznek, nyugalmazott országgyűlési képvi­selőnek. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKER­ESZTJE POLGÁRI TAGOZAT kitüntetést adományozták dr. Török István teológusnak, egyete­mi tanárnak, Karátson Gábor fes­tőművésznek, írónak, Kállai Fe­rencnek, a Nemzeti Színház Kos­­suth-díjas színművészének, dr. So­mogyi Ferencnek, a Külügymi­nisztérium közigazgatási államtit­kárának, dr. Soltész Istvánnak, a Magyar Országgyűlés főtitkárának, Lőrincz Lajos akadémikusnak, az Államigazgatási Főiskola tanszék­­vezető főiskolai tanárának, Mezei Ferenc akadémikusnak, Cselőtei László akadémikusnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állami díjas kutatóprofesszorának, Flerkó Béla akadémikusnak, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Anatómia, Szövettani és Fejlődéstani Intézet nyugalmazott igazgatójának, Kis­váriné dr. Glozik Annának, a Nógrád Megyei Bíróság kollégi­umvezetőjének, Bokorné dr. Sze­gő Hannának, az állam- és jogtu­domány doktorának, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Intézete tu­dományos tanácsadójának. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kitüntetést ado­mányozták dr. Fehérvári Tamás vezérőrnagynak. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE kitüntetést adományoztak Bán Róbert filmrendezőnek, Temessy Hédinek, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművészének, érdemes művésznek, Maácz Lászlónak, a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium nyugalmazott tanácsosának, dr. Szabó Ferencnek, a Békés Me­gyei Múzeumok Igazgatósága igaz­gatójának, Rózsa Györgynek, az MTA Könyvtára főigazgatójának, dr. Sztanyik B. Lászlónak, a Hay­­nal Imre Egészségtudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanárá­nak, az Országos Frédéric Joliot- Curie Sugárbiológiai és Sugáre­gészségügyi Kutatóintézet főigaz­gató főorvosának, dr. Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió nyu­galmazott főosztályvezetőjének, dr. Kovács Ferencnek, a közgaz­daságtudomány kandidátusának, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitká­rának, dr. Szűcs Józsefnek, a Bara­nya Megyei Közgyűlés volt elnöké­nek, dr. Baróth Ernőnek, a Fejér Megyei Bíróság kollégiumvezető­jének, dr. Bejczi Zoltánnak, a Fő­városi Bíróság bírósági tanácselnö­kének, dr. Gáspárdy Józsefnek, a Heves Megyei Bíróság kollégium­­vezetőjének, dr. Kutasi Istvánnak, a Zala Megyei Bíróság tanácselnö­kének, dr. Bókai Juditnak, a Bu­dapest II. kerület 2. számú székhely közjegyzőjének, dr. Rátkai Teréz­­nek, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, dr. Szűcs Imrének, a Fővárosi Főügyészség főtanácsosának, osztályvezető ügyésznek, dr. Vajda Alajosnak, a Legfőbb Ügyészség tanácsosának, osztályvezető ügyésznek, dr. Gál Juditnak, a Pest Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kitüntetést adományoztak Ma­kai Sándor Tibor vezérőrnagy­nak, Balogh Imre ezredesnek, Ke­mény István ezredesnek, Mile Endre ezredesnek és Pálóczi László mk. ezredesnek. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE POLGÁRI TAGOZAT kitüntetést adományoztak dr. Erhard von der Banknak, a Né­metországi Konrad Adenauer Stif­­tung Budapesti Képviselete vezető­jének, Várhelyi Tivadarnak, az MTA Izotópkutató Intézete osztály­vezető-helyettesének, Szabó Ottó­nak, a Magyar Országgyűlés Hiva­tala Főtitkársága Jegyzői Iroda fő­osztályvezetőjének, dr. Kanti Im­rének, nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető-helyettesnek, dr. De Sorgo Tibornak, a Kapos Vo­lán Rt. vezérigazgatójának, dr. Stelczer Károlynak, a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Rt. nyu­galmazott igazgatójának, dr. And­­rásfalvy Andrásnak, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont tudományos főmun­katársának, dr. Bíró Gábornak, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete egyetemi tanárának, dr. Durkó Mátyásnak, a neveléstudo­mány kandidátusának, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyugalmazott, egyetemi tanárának, dr. Kassai Tibornak, az állatorvos­tudomány doktorának, az Állator­­vostudományi Egyetem egyetemi tanárának, dr. Maróti Andornak, a filozófiatudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem egyetemi docensének, dr. Fer­­dinánd Dezsőnek, a mezőgazdasá­gi tudomány kandidátusának, a Pan­non Agrártudományi Egyetem nyu­galmazott egyetemi docensének, Baross Jolán énekművésznek, Já­szai Lászlónak, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színmű­vészének, érdemes művésznek, Ka­tona Klári előadóművésznek, Kóti Árpádnak, a debreceni Csökönei Színház Jászai Mari-díjas színmű­vészének, érdemes művésznek, Miklósy Györgynek, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari-díjas Színművészének, érdemes művész­nek, Németh Marikának, a Fővá­rosi Operett Színház Jászai Mari-dí­jas színművészének, kiváló művész­nek, Székhelyi Józsefnek,­­a Sopro­ni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Veress Pál festő­művésznek, Tóth Margit zenetu­dósnak, a Néprajzi Múzeum nyugal­mazott osztályvezetőjének, dr. Cenners Mihály művészettörté­nésznek, Csúcs Ferenc szobrász- és éremművésznek, Király Árpád­nak, a Magyar Elektronikai Múze­um nyugalmazott igazgatójának, Mikus Gyula festőművésznek, Tarján Jenő grafikusművésznek, Varga Jánosnak, a Kisosz Orszá­gos Szervezete elnökének, Kricsko­­vics Antalnak, a Fáklya Horvát Folklór Centrum Erkel Ferenc-díjas művészet vezetőjének, Molnár Éva művészettörténésznek, a Fé­szek Galéria és Szakkönyvtár veze­tőjének, Takács Máriának, a Ma­gyar Televízió főbemondójának, Bagics Lajosnak, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-he­lyettesének, dr. Gerencsér Ferenc­nek, az ORFI fül-orr-gégészeti osz­tály nyugalmazott osztályvezető fő­orvosának. . MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kitüntetést adományoztak Keller Mihály ezredesnek, dr. Magyar István ezredesnek, Radics Sándor ezredesnek, Vágá­si László ezredesnek. A művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZAT kitüntetést adományoztak dr. Farkas Károlynak, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakkö­zépiskola igazgatójának, Nyirkos Tibornak, a Püspökladányi Ko­vács Ferenc Gimnázium és Ruha­ipari Szakközépiskola igazgatójá­nak, Kristóf Istvánnak, a Főváro­si Nagycirkusz igazgatójának, Já­szai Mari-díjas, érdemes művész­nek, Mezey István grafikusmű­vésznek, Tóth Béla szobrászmű­vésznek. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozták Ba­­csur Sándornak, a Balassagyar­mati Kiss Árpád Általános Iskola igazgatójának, Hartdégen Jó­­zsefnének, a várgesztesi óvoda vezetőjének, Kacziba Ferencné­­nek, a Magyar Tudományos Aka­démia bölcsődéje vezetőjének, Kovács Mihálynak, az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium mérnöktanárának, igazgatóhelyettesnek, Szabó Já­nosnak, a Jászteleki Általános Is­kola tanárának. A belügyminiszter előterjesz­tésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT polgári Tagozata kitüntetést adományoztak Hoffman Pálnak, Tököl polgár­­mesterének, Kovács Istvánnak, Letkés polgármesterének, Ko­vács Sándornénak, Sásd polgár­­mesterének, Roboz Józsefnek, Mocsa polgármesterének, Varga Józsefnek, Szigetújfalu polgár­­mesterének, Zsadányi Lászlóné­­nak Hernád polgármesterének. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozták Be­­rencsi Bélának, Ibrány polgár­mesterének, Bodrogi Györgyné­­nek, Nagykáta polgármesterének, Hadházy Sándornak, Visegrád polgármesterének, Simon Ferenc­nek Nemesbőd polgármesterének, Szabó Miklósnak, Csénye polgár­­mesterének, dr. Szentesi Károly­nak, Füzesgyarmat polgármesteré­nek, Ézsiás Józsefnének, a Ma­gyar Köztársaság Elnökének Hiva­tala főelőadójának, Ugró Béláné­­nak, a Magyar Köztársaság Elnö­kének Hivatala alkalmazottjának, Kurunczi Lajosnak, a Magyar Országgyűlés Hivatala Gazdasági Főigazgatóság asztalos műhely ve­zetőjének. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­niszter előterjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozták Sza­bó Lajosnak, az Iposz Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Szövetség elnökének. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA Hidasi Valériának, az Orszá­gos Műszaki Információs Központ és Könyvtár tájékoztató szolgálat vezetőjének, dr. Szendrei Ignác­­nénak, az Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztésére MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT POLGÁRI TAGOZATA kitüntetést adományozta Er­délyi Gyulánénak, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöki irodaveze­tőjének, Horváth Józsefnének, a Komárom-Esztergom Megyei Bí­róság Gazdasági Hivatal vezetőjé­nek, Kovács Istvánnak, a Leg­főbb Ügyészség pénzügyi főosz­tályvezetőjének Szentpáli Pálné­­nak, a Komlói Városi Bíróság el­nöki irodavezetőjének. TÁBORNOKI KINEVEZÉSEK A Göncz Árpád pénteken a Parlament Nándorfehérvári ter­mében tábornoki kinevezéseket adott át. Altábornaggyá lépett elő: Hollósi Nándor mérnök ve­zérőrnagy, Arnold Mihály pénz-, ügyőr vezérőrnagy, dandártábor­­nokká;­ Kiss Tibor ezredes, Mráz-­ István ezredes,. Tóth­­ Ferenc mérnök ezredes, . Nagy János pénzügyőr ezredes ,és Szikom­ Antal ezredes. Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke az arra érdemesül­­teknek a sporthivatal Hold utcai székházában az alábbi kitüntetése­ket nyújtotta át. KEMÉNY FERENC-DÍJ elismerésben részesült Kulcsár Antal, az Alba Volán SC öttusa szakosztálya vezetőedzője, id. Nö­vényi Norbert, birkózó mesteredző, a Bp.Spartacus volt vezetőedzője. TOLDI MIKLÓS-DÍJ Hegyaljai József, a Bódva­­völgye Igazgatási Sporttársulás szakmai vezetője, dr. Illés Lász­ló, a Budapesti Tollaslabda Szö­vetség elnöke, Jávor László, test­nevelő tanár, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Diáksport Tanács elnöke. Tamás Lajos, a Nagyatá­di Bobay József­ltalános Iskola igazgatója, a megyei Diáksport Tanács elnöke. MAGYAR SPORTÉRT KITÜNTETŐ CÍM Barabás László, a Fejér me­gyei Testnevelési és Sporthivatal főtanácsosa, Horváth László, a Somogy megyei Testnevelési és Sporthivatal főtanácsosa, Jakab Béla, főtanácsos, Vác város Ön­­kormányzati Hivatala sportrefe­rense Ju­cskay Attila, a Nemze­ti Sportcsarnok intézményvezető­je, dr. Kecsmárik Lászlóné, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Testnevelési és Sporthivatal gaz­dasági vezetője, Marik László­né, a Békés megyei Testnevelési és Sporthivatal főtanácsosa, Mály István, a Soroksári Mik­száth Kálmán Általános Iskola testnevelő tanára, Ozorai Kor­nél, a Bp. Vasas SC vízilabda­szakosztály szakedzője, Perlaky István, az Ybl Miklós Főiskolai SE ügyvezető elnöke, dr. Petró­­né Takács Zsuzsanna, az OTSH Nemzetközi kapcsolatok főosztá­lya tanácsosa, Pinkert György, a Cavalloni Ferenc Modellező SE elnöke, Tóth Zoltánna, a Buda­pest Kerék utcai Általános Iskola testnevelő tanára, Újvári Ferenc, a Budapesti Kvassay Jenő Szak­­középiskola nyugalmazott testne­velő tanára. ESTERHÁZY MIKSA EMLÉKÉREM Dorogi László, a Budapest II. kerületi Csík Ferenc Általános Is­kola testnevelő tanára, Gázsi András, a Budapest IV. kerületi Képességfejlesztő Iskola testne­velő tanára, dr. Kis Jenőné, a Bu­dapest III. kerületi Leöwey Klára Általános Iskola testnevelő taná­ra, dr. Lászlóné Horváth Eszter, a Budapest XVII. kerületi Körösi Csom­a Sándor Általános Iskola testnevelő tanára, Mátrai Mátyás Béláné, a Budapest XVI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola testnevelő tanára, Ácsai Attila, a Pest­ megyei Kézilabda­ Szövetség­­Fegyelmi Bizottsága, vezetője, Pápai Ferenc, a Budapesti­ Kajak­­kenu Szövetség gazdasági ügyin­tézője,­ Spirk Tibor, a Pes­t me­gyei Természetbarát Szövetség munkacsoport-vezetője. TESTNEVELÉS ÉS SPORT FEJLESZTÉSÉÉRT EMLÉKPLAKETT Bogdányi Lászlóné az OTSH Közgazdasági főosztály, főelőadó­ja, dr. Cserháti László, a Sportlé­tesítmények Vállalat volt igazgató­ja, Király Zoltán,­­a Budapest Sportcsarnok intézményvezető he­lyettese, Weiner László, a Buda­pest II. kerületi Oktatási­, Művelő­dési és Sportbizottság tagja. Göncz Árpád Darvas Ivánnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csil­laggal kitüntetést nyújtotta át Havran Zoltán felvétele A magyar értelmiség versenyképes a világban Kosáry Domokos a XVIII. század üzenetéről, a szellemi tőkéről és az agyelszívás megállíthatóságáról (Folytatás az 1. oldalról) A dörgicsei nyaralójából átrán­­duló akadémiai elnök nem kevesebb­re vállalkozott, mint a tudománypoli­tikához intézett mindenkori üzenetét foglalta össze megnyitójában. Gon­dolatait részben megismételte, de többnyire folytatta interjúnkban. - A XVIII. századból merített gondolataival az etnikumok békés együttélésének már megélt történel­mi példájáról is beszélt. - Természetesen, hiszen napja­inkban, amikor a Balkán Európa nyílt sebe, különösen fontos erre em­lékezni. Ezért idézhetem ismét ide Bél Mátyás személyét, aki egyszerre volt magyar, szlovák és német. Né­met evangélikus lelkészként szlovák származásúnak vallotta magát, aki­nek magyar az anyanyelve. Nem csu­pán Bél Mátyás, hanem egy sor tu­dós, tanár, de az iparosok tömegei is magas európai szintet képviseltek, kieidézhetném Bél Mátyás írását, amiben a magyarok és a szlovákok barátságáról szólt. - Milyen tanulsággal szolgálhat még a történész tudós vizsgálódása napjaink politikájának? - Ha ismét szemügyre vesszük a régi Nyugat-Kelet kapcsolatokat, ak­kor láthatjuk a figyelmeztetést: olyan szinten kell találkoznunk és össze­fognunk Európa nyugati részével, ami a mainál magasabb és egyenran­­gúbb lehetőséget ad nekünk. - Ön itt, Keszthelyen találkozott az agrártudományi egyetem vezetői­vel. Tőlük is hallhatta, amitől hangos az ország egyetemeinek tájéka, hogy a mai kultúrpolitika akadályozza az igényelt és remélt európai színvonal elérését.­­- Először is szeretném hangsú­lyozni, hogy az Akadémia nem szo­kott a politikába beleszólni. Termé­szetesen figyelünk az országos, nagy problémákra. Ugyanakkor tudomásul véve, hogy komoly, gazdasági gon­dok között élünk, nem feledhetjük: ma még a tudomány és az oktatás ügyeiben állunk a legközelebb Euró­pához. Ha pedig az emberi, az intel­lektuális tőkénk a legerősebb, akkor ezt kell még magasabbra emelni, il­letve ennek a lesüllyedését kell meg­gátolni. Hogy miképpen, az termé­szetesen a politika dolga. A feladat nem könnyű, hiszen nemzedékek múlva jelentkezik az eredmény, tudniillik, a jövőben miként és mivel csatlakozunk Európához. Megtörtén­het ez alárendelt szerepben, vagy egy olyan kultúrország szintjén is, ami­nek ma még vannak esélyei.­­ Magyarország soha nem lesz gazdaságilag annyira erős, mint a vezető nyugati államok. Ugyanakkor a szellemi élet vezetői keresik a lehe­tőségeket. Miként békíthető össze az ellentmondás? - Végiggondoltuk a lehetséges stratégiát Nyilván az új helyzet más követendő célokat jelöl ki. Nagyon gazdag projekteket mi semmiképpen nem tudunk felépíteni, hiszen nincs elég pénzünk. Ellenben sokkal aktí­vabban kellene a nemzetközi projek­tekbe kapcsolódni,­ s lehetővé tenni, hogy a magyar kutatók nagy, nemzet­közi műhelyekben dolgozhassanak, ahonnan hazahozhatják a tapasztalata­ikat. Éppen ezért, itthon olyan magas szinten kell kiképezni az embereket, hogy alkalmassá váljanak a nemzetkö­zi megmérettetésre. Ha cél a joghar­monizáció, elkerülhetetlen a tudáshar­monizáció is. - Nagyon sok fiatal tudósnak ez még távoli álom. Ezzel szemben nap­jainkban az agyelszívás tragikus fo­lyamatának vagyunk tanúi. A tudo­mány nemzetközi piacáról mind ke­vesebben térnek vissza, sőt az intel­lektuális menekültek sokasága cso­magol.­­ Ez tagadhatatlanul létező jelen­ség. Természetesen gazdasági prob­lémaként is kezelhetjük, de ez nem csupán az. Számos intézkedésre nyíl­hatna mód, amivel a fiatal tudósain­kat visszavárnánk: üresen hagyhat­nánk a státusukat, vámkedvezmé­nyekkel segíteni kellene a hazatéré­sük utáni otthonalapításukat. Egyéb­ként ez nemzetközi jelenség. A tő­lünk lényegesen gazdagabb Dél-Ko­­reából is tömegesen vándorolnak el. De maradjunk itthon. Meggyőződé­sem, hogy csak a mai intellektuális szint növekedése révén jutunk ki minden bajunkból. - A XVIII. századról szólva Má­ria Terézia rendeletét idézte, amiben öt királyi akadémia alapítását ren­delte el. Gondolom, ezek a mai fül­nek, különösen az egyetemeken, ke­serűen csengő mondatok... - A példát azért idéztem, hogy je­lezzem: az ilyen reformok olyanok, mint a vasúti váltók. Nem akkor va­gyunk a célban, amikor keresztül megyünk rajta, hanem két nemze­dékkel később. Igen, figyelmeztető is a példa. Figyelmeztet arra, hogy mit kell tenni napjainkban, mert nem csupán a közvetlenül előttünk álló esztendőkre kell gondolnunk, hanem a következő nemzedékekre.­­ Bár ön kerüli a napi politikai döntések konkrét minősítését, példájá­ból nekem mégis az tetszik ki, hogy az oktatásügyben, az egyetemeken vég­hez vitt és tervezett változtatások olyan hiátust teremtenek, amit még két gene­ráció múltán sem heverünk ki. - A mai közép-kelet-európai mo­dernizációs változások szükségkép­pen idéznek elő buktatókat. Minden­képpen több változat létezik, és a job­bat kell választani. - Ön mit lát jó alternatívának? - A pénzügyi nehézségek és az állam gazdasági egyensúlyának meg­teremtésére tett erőfeszítések mellett sem mondhatunk le az intellektuális színvonal emeléséről.­­ Ma már nem pártközpontból irányítják a magyar felsőoktatást, törvény is garantálja az egyetemek autonómiáját. De mit ér az olyan autonómia, aminek fiskális döntések bilincselik meg a szabadságát?­­ A Magyar Tudományos Akadé­mia elnökségének és a Magyar Rekto­ri Konferencia június 20-i együttes ülésén született határozata nyomán le­velet írtunk a miniszterelnök úrnak er­ről a kérdésről. Ebben kifejtettük, hogy átérezzük és megértjük az or­szág, az állam pénzügyi nehézségeit, tudjuk, hogy csökkentésekre kerül sor. Ellenben azt kérjük, hogy az autonóm testületek őrizhessék meg az önigaz­gatási jogukat, tehát saját maguk szab­hassák meg, miben, hol kell takaré­koskodni. Ezt tiszteletben kell tartani! - Milyen választ kaptak? - Barátságos hangú levél érke­zett. - Ennél bővebben is beavatna? - Ő megértette, hogy mi nem sérelmi politikába kezdtünk, hiszen az soha nem vezetett eredményre, hanem konkrét javaslatokat akarunk tenni arról, hogy hol, miként lehet kevesebb veszteséggel spórolni. Az autonómia alapja, hogy ezt az egye­temek és az Akadémia mondja meg.­­Az elmúlt évtizedekben, a szoci­alizmus idején a magyar tudósoknak hivatalból is kötelező volt ápolni a „testvéri kapcsolatokat" a táboron belül. Ugyanakkor itt nem csupán pártvezérek által hitelesített tudomá­nyos együttműködés zajlott. Komoly szellemi áramlatok éltek, amelyeket viszont a Nyugat becsült le. Ha ismét, most már a demokrácia szabadságá­ban és a tudomány szabad piacán mérjük meg magunkat a világban, mire számíthatunk? - Ez több rétegű kérdés. Először is bizonyos vagyok benne, hogy a kelet-európai értelmiségnek megvan a képessége, hogy okos, korrekt együttműködésre lépjen a szomszé­daival. Ez is az emberi jogok kérdé­se, amit ugyanúgy akkor gyakorlunk jól, ha azt kollektívában tesszük. Másrészről abban is bizonyos va­gyok, hogy Kelet-Európa országai­nak jó részében az értelmiség szak­mailag felkészült arra, hogy Nyuga­ton is versenyképes legyen. Ha nem így volna, akkor nem tanítana leg­alább annyi magyar az észak-ameri­kai egyetemeken, ahány idehaza. Ez is figyelmeztet, hogy nekünk nagyo­­ meg kell őriznünk az újabb és újabb tehetségeket. Az­ európai belépő enélkül nem érkezik meg, holott - csak egy­ párhuzamot említve - Csehország is van olyan tudományos szinten, mint Portugália, ha nem ma­gasabban. De a döntést a politika hozza meg. Magyarán a tudomány nagyon fontos fogódzója és kiemelő eszköze az országnak. Mindig az volt, most pedig különösen. Szendrei Lőrinc

Next