Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

4 Maga Nemzet Hazai tudósítások PÉNTEK, 1995. szeptember . Tüntetés az Újvárosháza előtt Megmarad a gyermekkórház? Közel kétszázan tüntettek csütörtökön a budapesti Újvárosháza előtt a Schöpf-Merei Anyavédel­mi Központ és a Budai Területi Gyermekkórház megszüntetése ellen. Demszky Gábor a több mint 11 ezer tiltakozó alá­írás átvételekor elmond­ta: nem tudja elfogadni, hogy 1600 kórházi ágyat kell megszüntetnie a fővá­rosi önkormányzatnak, ezért újabb tárgyalásokat kezdeményeznek az egészségbiztosítóval. .i nem kórházból van sok, hanem telekből van kevés" - utalt az egyik transzparens a tüntetőknek arra a véleményé­re, hogy a legjobb kihasznált­­ságú fővárosi gyermekkórhá­zat az értékes rózsadombi in­gatlanért akarják megszüntetni. „El a kezekkel a Schöfftőll", „Kié ez az ország?”, „Segítsen Horn Gyula!" - hirdették a fel­iratok. A szónokok arról be­széltek: egyik kórháznak sin­csenek anyagi gondjai, a Schöpf-Merei a kis súlyú kora­szülöttek kezelésében szakmai bravúrokkal dicsekedhet. A tüntetők között olyan egészsé­ges gyermekek is voltak, akik 600 gramm alatti koraszülött­ként jöttek világra az anyavé­delmi központban. A demonst­ráción részt vettek légzésbénult betegek, akik a Budai Gyer­mekkórház megszüntetésének terve miatt érzik bizonytalan­nak sorsukat. A tüntetők a fő­polgármesternek átnyújtott pe­tícióban érthetetlennek tartják, hogyan vetődhet fel egyáltalán a Schöpf-Merei megszünteté­se, amikor tavaly több száz mil­lió forintos beruházást hajtot­tak végre, és a műszerpark fej­lesztéséhez is több tízmillió fo­rinttal járult hozzá a főváros. A főpolgármester hangsú­lyozta: egyelőre nincs döntés a kórházak sorsáról, és a főváros gondos tulajdonosként kíván eljárni. Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős főpol­gármester helyettes a demonst­rációt követően lapunknak el­mondta: több alternatívát dol­goztak ki a kórházak jövőjéről, ezeket, megvitatják majd az egészségbiztosítással. Az első variáció szerint megszűnnének ezek az intézmények. A fővá­ros másik változatának megva­lósulása esetén a budai gyer­mekkórház megtarthatná Baba utcai részlegét (ahol a légzés­­bénult betegeket ápolják), szak­­ambulanciáit, neurózis osztá­lyát és az is elképzelhető, hogy ezen felül a belgyógyászat is megmaradna. Vagyis a kórház legértékesebb szakmai magva tovább működhetne. A Schöpf- Mereinél az önkormányzat al­ternatívái között szerepel, hogy a koraszülött ellátás érintetlen megmaradna, az egyéb nőgyógyászati osztá­lyok viszont megszűnnének, így nem sérülne a kórház szak­mailag legértékesebb része. Az anyavédelmi központban emellett ápolási vagy szociális otthon felállítását is tervezik, mert erre a IX. kerületben nagy szükség lenne. (é. n.) Kovács Pálban megingott a politikai bizalom? Bírósághoz forduló pályázók A Fővárosi Közgyűlés pénteken nem vette napi­rendjére a kórházvezetői pályázatok ügyét, így vég­legessé vált a vitatott pá­lyázatok elbírálása is. A Magyar Nemzet ennek kapcsán az érintetteket kérdezte: ők és ellenszenvek döntenek szakmai érvek helyett. A volt minisztert mindesetre nem lep­te meg a bizottság döntése, mert a fővárosi MSZP frakció­­ülésén elhangzott: „március 12-i lemondása után megingott iránta a politikai bizalom". Fő­ként saját pártja nem támogat­ta a jelölését, amit már két hét­tel a végső döntés előtt tudott. Azért nem vonta vissza a pá­lyázatát, mert fel szerette volna mérni, tisztán szakmai ügyek­ben működik-e politikai befo­lyása 1995-ben.­A tények magu­kért­­beszélnek - fűzte hozzá a döntés pénteki újbóli megerő­sítése után -, hiszen szakmai­lag kiváló munkát végzők pá­lyázatát utasították el. Példa­ként Fejér László (Erzsébet Kórház) és Mikola István (Szent László Kórház) nevét említette. Kérdésünkre, miként fogadta az ellenzék és Surján László volt népjóléti miniszter őmellette való kiállását, el­mondta: korrekt lépésnek tart­ja. Bírálat az ellenzéktől volt várható, de ez nem azt jelenti, hogy a koalíciós pártok részé­ről nem hangzott el kritika. Az más kérdés, hogy ezt mennyire hozták nyilvánosságra - jelen­tette ki. Mikola István, a Lász­ló kórház volt igazgatója szer­dán nem vette át felmentő le­velét, mától azonban már nem ő, hanem a pályázatot elnyert új főigazgató vezeti az intéz­ményt. - Azért nem mentem el a felmondó levélért, mert az nem stílus, hogy egy titkárnő telefo­non üzen a titkárnőmnek: há­rom órakor vegyem át a fel­mondásomat. Már összecso­magoltam, s amint a hivatalos értesítés ideér, elhagyom az irodámat­­"- jelentette ki. Mikola István szerint legalább öten a pályázat vesztesei közül bíró­sághoz fordulnak, s ennek nem az az oka, hogy a folyamatok visszafordíthatóságában re­ménykednek. „Ott ahol a hata­lom munkál, igazságot nem le­het keresni" - fűzte hozzá. Kórháztörténeti eseménynek tartja az egyszemélyi mene­dzservezetés megvalósítását, ám véleménye szerint „elárul­ták az egészségügyet, a szak­mai célok helyett mindezt egy új kliensrendszer kialakítására használták fel. Ezt nekünk meg kell örökítenünk. Ennek eszkö­ze lehet a per." - jelentette ki. H­) - A bizottság csütörtöki ülése csupán játék volt. Nem feltételeztem, hogy azt mond­ják: két héttel ezelőtt rosszul döntöttek, akkor ugyanis meg kellett volna mondaniuk, "miért döntöttek rosszul - nyilatkozta lapunknak Kovács Pál, volt népjóléti miniszter, akinek a Margit kórház élére benyújtott pályázatát utasította el a fővá­rosi egészségügyi bizottság. Különösen tisztességtelennek tartja a döntést, mert az elutasí­tás fő okát - országgyűlési kép­viselőségét­­ utólag találták ki. Kovács dr. szerint nemcsak négy-öt ,cikis" eset volt, ha­nem több is, ami egyenes kö­vetkezménye annak a ,Jeanta­­rillapolitikának”, amit a bizott­ság koalíciós többsége folyta­tott. Ennek törvényszerű vele­járója, hogy személyes, rokoni kapcsolatok, politikai szimpáti­Környezetvédelem Magyar-német együttműködés A német szövetségi kor­mány környezetvédelmi politi­kai államtitkára, Ulrich Klinkert az együttműködésről folytatott tárgyalásokat Szili Katalinnal, a környezetvédelmi tárca politi­kai államtitkárával. A találko­zónak a már 1988 óta létező együttműködésen s a két fél ál­tal rendszeresített közös beszá­molókon kívül külön jelentősé­get adott az európai környezet­­védelmi miniszterek közelgő szófiai konferenciája. Lapunk kérdésére Szili Katalin elmond­ta, hogy a levegőtisztaság terén immár hagyományosnak tekint­hetők a kapcsolataink, amit az is bizonyít, hogy másfél millió márka értékben kaptunk mérő­buszt a szövetségi köztársaság­tól, s az ő segítségükkel állíthat­tuk fel a határértékeket mutató táblát a Deák téren. Most a levegőminőségi ha­tárértékeket a német szabvány mintájára dolgozzuk ki. A két politikus áttekintette az Európai Unió vízminőségi ajánlásait, s azt, miként segíthetnék az ön­kormányzatokat környezetvé­delmi feladataik megoldásában. Szili Katalin kiemelte, újdonság a környezeti ipar megteremtésé­ben való együttműködés. (sárvári) Jogi és orvosi szempontból is támadható Ellátatlan fogászati betegek (Folytatás az I.oldalról) így a környező kistelepü­lések lakói - ha saját falujuk­ban nincs rendelő - ellátatla­nok maradnak, illetve a megye valamennyi lakóját kezelő egy-két kijelölt rendelőben hozhatják rendbe fogaikat. Sürgősségi ellátásért tehát akár 30-50 kilométert is utaz­niuk kell - nyilatkozta lapunk­nak dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi ta­gozatának elnöke. Emlékezetes: július 1-jétől térítéskötelessé váltak az aktív lakosság számára a nem sür­gősségi fogászati kezelések. A Magyar Orvosi Kamara ajánlá­sa szerint egy fogtömés legala­csonyabb ára 1400-2500 forint között mozoghat, a gyökértö­mésért 3000-5000 forintot kell minimálisan fizetni. A fogás javuló színvonal­azati rendelők júliusban és au­gusztusban változatlanul meg­kapták a teljes társadalombiz­tosítási támogatást. Szeptem­bertől a csak felnőtteket kezelő intézmények a tavalyi ellátásuk 50 százalékából, a minden kor­osztályt ellátó rendelők az el­múlt évi összeg 70 százaléká­ból, a csak gyermekeket gyó­gyító fogászati praxisok pedig az elmúlt évi összeg 110 száza­lékából gazdálkodhatnak. Emi­att - mondta­ a fogorvosi tago­zat elnöke - sok helyütt már je­lezték az önkormányzatok, hogy szeptembertől, októbertől megválnak fogorvosaiktól. A nyári hónapokban ugyanis drasztikusan, a korábbi évek forgalmának töredékére esett vissza a fogorvosi rendelőket felkeresők száma. Gyakori je­lenség az is, hogy a betegek meghallva az árakat, egyszerű­en felállnak a fogorvosi szék­ből. Az új támogatási rendszer­rel csak azok a fogorvosok jár­tak jól, ahol viszonylag jó anyagi helyzetben lévő lakos­ságot kezelnek. Sem orvosi, sem jogi szem­pontból nem fogadható el, hogy az önkormányzati rendelők ne kezeljenek a településükön kívü­li betegeket - nyilatkozta la­punknak dr. Mogyorós László, a Népjóléti Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese. Az ön­kormányzatok a rendelőkkel együtt az ellátandó területet is átvették, annak valamennyi be­tegével. Az önkormányzatok lo­gikája már csak azért sem fogad­ható el, mert ilyen alapon csak azokat a betegeket láthatnák el kórházban, akiknek településén működik ilyen intézmény. A főosztályvezető-helyettes nem tart sem ellátási, sem fi­nanszírozási krízistől. Mint mondta a fogorvosi rendelők meg tudnak majd élni a társa­dalombiztosítási támogatásból és a betegek által fizetett téríté­si díjból. Az önkormányzatok egyébként Mogyorós László tapasztalata szerint különböző­képpen reagáltak a változások­ra, van olyan mezőségi telepü­lés, ahol egyetlen fillért sem kell fizetni a betegeknek, és nyilván vannak ellenkező vég­letek is. Természetesen elkép­zelhető, hogy egyes területe­ken túl sok a fogorvos, emiatt elbocsátásokra is sor kerülhet. A minisztérium célja, hogy csak olyan ellátást tartsanak fenn, amelyet a betegek igény­be is vesznek. Levél a miniszternek (élő) Hírlapkézbesítés vállalkozásban A Magyar Posta Rt. felké­szült a vállalkozói hírlapkézbe­sítés szeptember 1-jei beveze­tésére - közölte Kozák László, a Posta hírlapüzletági igazgató­ságának igazgatója csütörtö­kön az MTI-vel. Ezzel a hírlap­­terjesztés színvonalát kívánják növelni, s a postának a lapok terjesztéséből adódó vesztesé­gét csökkenteni. Kozák László elmondta: hétfőtől már a vál­lalkozók rendelkezésére áll a jelentkezési lap a posta XIII. kerületi, Lehel utcai kirendelt­ségén. A fővárosban 800-ról 600-ra csökkentették a kézbe­sítői körzetek számát. A posta azt szeretné, ha a kézbesítői munkakör inkább vállalkozói alapokon nyugodna. Kiemelte: a cég,hosszabb faxon,150-200,­ saját kézbesítővel is számol. A fővárosban dolgozó mintegy 900 kézbesítő közül havonta átlagosan 50-60-an mondanak fel, a fluktuáció a szolgáltatás színvonalára is kihat. Hangsú­lyozta: a posta alkalmazásában lévő terjesztőket nem kénysze­rítik, hogy vállalkozók legye­nek, de bíznak abban, vonzó lesz az újfajta lehetőség. A posta számításai szerint egy háromtagú családnak havi brut­tó 200 ezer forint bevételt je­lenthetne ez a munkakör. A posta a terjesztőknek csupán azt fogja előírni,­hogy reggel fél 5-kor kezdjék a hírlapkihor­dást, s ezt fél 7-re fejezzék is be. (Rádió)hírbe hozott tűzoltók Nem marad el a demonstráció Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy a Hiva­tásos Tűzoltók Független Szakszervezete szeptember 5-re tüntetést szervez. A Ma­gyar Rádió viszont arról be­szélt tegnap, hogy a demonst­ráció elmarad. Mint megtud­tuk, Gálos Imre, a HTFSZ el­nöke közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a rádió tudósítása megalapozatlan és a HTFSZ érdekeit súlyosan sérti, az ország 112 szolgálati helyén dolgozó tűzoltók mély­séges felháborodással hallgat­ták a „hírt". A HTFSZ vizsgá­latot indít annak kiderítése ér­dekében, miként hangozhatott el a felelőtlen tudósítás. A demonstráció szeptem­ber 5-én, délelőtt fél 11-kor kezdődik, a tűzoltók az erede­tileg tervezett útvonalon indul­nak a Kossuth térre. Demonst­rációjuk a bérekért történik, bár az országban szolgálatot teljesítő 9 ezer tűzoltó közül a hivatásosak (számuk körülbe­lül 2 ezer) 15 százalékos bér­­fejlesztésre számíthat, de a hétezer, önkormányzatnál szolgálatot teljesítő tűzoltó jö­vedelme változatlanul rendkí­vül alacsony. (t. k.) Új jogszabály a magánnyomozókról Nagyobb hatósági kontroll Elkészült a magánnyomozói és vagyonőri te­vékenységet szabályozó ideiglenes jogszabály. Szeptember elsejétől csak olyan egyéni és társas­vállalkozók végezhetnek vagyonvédelmi és ma­gánnyomozói munkát, akik erről képesítéssel és igazolvánnyal rendelkeznek - tudtuk meg tegnap délután Felkai László rendőrezredestől, az ORFK Hivatalának vezetőjétől. Az ezredes el­mondta: az országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia e két munkakör részleteit. Eddig ugyanis a hatósági kontroll hiányában nem ellen­őrizte a rendőrség ezen vállalkozásokat. Sajnos több ilyen gazdasági társulás büntetőjogi normá­kat sértett, ez jobb esetben a jogszabályi ismere­tek hiányában történt. A jelenleg működő és be­jegyzett vagyonvédelmi vállalkozásoknak és vállalkozóknak szeptember 30-ig kell regisztrál­tatni magukat, és jövő év március végéig vizsgát tenniük. A magánnyomozói engedélyek szintén vizsgához kötöttek, azonban ilyen vállalkozások ez idáig jogszabály hiányában nem működhet­tek, tehát az oktatásra és vizsgáztatásokra is csak a jövőben kerülhet sor. Fontos új elem viszont, hogy a kártérítések garanciájaként minden vál­lalkozónak felelősségbiztosítást kell kötnie, hogy e munkát végezhesse. A magánnyomozóknak szinte semmivel sincs több jogosítványuk, mint bármely más állampol­gárnak. Nem párosul munkájukhoz a kényszerítő eszköz használata és nem viselhetnek az igazol­vány megszerzése után automatikusan fegyvert. (k. z. i.) Közgyógyellátás és táppénz Szigorítják az ellenőrzést és a receptírást A kormány augusztus 25-i döntésének értelmében szep­tember 1-jétől több szempont­ból szigorodik a közgyógyellá­­tási igazolványok felhasználá­sára vonatkozó rendelkezés. Ugyancsak ettől az időponttól lép hatályba a keresőképtelen­ség és keresőképesség elbírálá­sáról, illetve annak ellenőrzé­séről szóló kormányrendelet — tudósít az MTI. A közgyógyellátással kap­csolatos változások közül az egyik legfontosabb, hogy ezentúl gyógyszert a köz­­gyógyellátott számára csak a beteg háziorvosa, illetve keze­lőorvosa írhat fel. Bár nem a korábbi felülvizsgáló főorvosi­­ rendszert eleveníti fel, mégis a jelenleginél hatékonyabb táp­pénzellenőrzést tesz lehetővé, legalábbis a rendeletalkotók szándékai szerint, a keresőkép­telenség elbírálásáról szóló kormányrendelet. Létrejön egy kétszintű ellenőrzési rendszer. Az elsőbe a biztosító ellenőrző orvosai tartoznak, akik a tb-hez beérkezett adatok alap­ján, szúrópróbaszerűen vagy a beteg, illetve a munkáltató ké­résére megvizsgálhatják a táp­pénzbevétel jogosságát, és akár felül is bírálhatják azt. Fellebbezni az ellenőrző orvo­sok döntése ellen még lehet, az eggyel magasabb szinten lévő, úgynevezett Főorvosi Bizott­ság határozata azonban meg­változtathatatlan. Radikális tiltakozás . Azonnali intézkedést, vala­mint érdekegyeztetést sürget a népjóléti miniszterhez írt csü­törtöki levelében az Egészség­ügyben Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének ügyvi­vő titkára - tudósít az MTI. Gá­­csi Mária a szakszervezet nevé­ben több fontos problémára is felhívja a tárca vezetőjének figyelmét, hangsúlyozva: amennyiben a kormány nem mutat kompromisszumkészsé­get, nem garantálható tovább az ágazati munkabéke. A levélíró - utalva a jövőre tervezett adó- és járulékteher­növekedésre - jelzi, hogy a bérből és fizetésből élő ágazati dolgozók érdekeinek védelmé­ben az EDDSZ várhatóan „ra­dikális eszközökkel fogja tilta­kozását kifejezni". A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 142/1994. (XI. 10.) sz. Kormányrendelettel módosított, a nem kereskedelmi, helyi rádió és televíz­ióműsort készítő és közlő stúdiók alapításának engedélyezéséről szóló 110/1993. (VII. 30.) Kormányrendelet I. §. (2) bekezdése alapján közhírré teszi az alábbi vételkörzetű és frekvenciasávú helyi jellegű rádió- és televízióstúdiók alapítása lehetőségét, amelyek jogosultak lesznek az általuk készített műsorokat műsorszóró adóberendezéssel terjeszteni: Sorszám Telephely Műsorsugárzás Frekvenciasáv , Vételkörzet (km) típusa I* r Ajka R URH CCIR 2-4 2. Békés és Békéscsaba* R URH CCIR 5-5 3i Budapest R URH CCIR 3-6 4. Cegléd R URHOIRT y 2-3 5. Cegléd ' R URH CCIR 3-5. 6. Debrecen R URH CCIR 5-7 7. Dombóvár R URH CCIR 2-3 8. Dunaújváros R URH CCIR 3-6 9. Esztergom R URH CCIR 1-5 10 Érd és Budapest XX^ XXI., XXIL, XXHL kér.* / R URH CCIR 3-4 11. Fehérgyarmat TV V. > 2-3 12. Fát . .­ TV . . .V.. . 2-3 13. Hódmezővásárhely R URH CCIR 2-3 14. Jászberény TV V. 3-4 15. Kalocsa R URH CCIR 2-3 16. Kapuvár R KH 6 17. Keszthely R KH 6 18. Kiskőrös R URH CCIR 3-5 19. Kisvárda­­ R KH 6 20. Komló R KH 6 21. Kőszeg R KH .6 21 Miskolc R URH CCIR 2-7 23. Nagykáta TV IV. 2-3 24. Orosháza R URH CCIR 3-4­­ 25. Sopron^ R URHCIRT . ’ 3-6 26. Sükösd TV V. 2-3 27. Szarvas és Mezőtúr* R URH CCIR 5 ‘ 28. Szeged és Bordány* R URH CCIR 6 29. Szeghalom R URH CCIR 7 30. Szekszárd R URH CCIR­­ 3-4 31.­­Szentes R URH CCIR 8-11 31 Szerencs TV V. 2-8 33. Szobrok és Törökszentmiklós* R URH CCIR 8-11 34. Veszprém R URH CCIR :­­ 3-4 Megjegyzés: * Jelentkezés mindkét településből elfogadható Fogalmak: Frekvencia sáv:­­ KH 531-1602 kHz­­ URH C OIRT: 66-73 MHz CCIR: 873-108 MHz — TV: III. sáv: 162-230 MHz (06-12 csatorna) (D szabvány) IV. sáv: 478-582 MHz (22-34 csatorna) (K szabvány) V. sáv: 582-790 MHz (35-60 csatorna) (K szabvány) A stúdióalapítók információért félfogadási idő alatt (hétfő 10—12-ig, szerda 9-16-ig, péntek 10—12-ig) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Művelődéspolitikai Főosztály Stúdió Engedélyzési és Lapnyilvántartási Osztályához (1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Telefon: 269-36-29,269-36-30, Fax: 1522-553) fordulhatnak. A kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványt, valamint a sajtóigazgatási eljárásért és az igazgatási jellegű szolgáltatásért a Művelődési és Közoktatási Minisztérium MNB 232. sz. fiókjánál (Budapest, V. Hold u. 4.) vezetett 232-90142-5196 sz. számlájára átutalandó 40 000 forint összegű díj befizetésére szolgáló átutalási postautalványt az MKM Művelődéspolitikai Főosztály Stúdió engedélyezési és lapnyilvántartási osztályán lehet megkapni. Azok a kérelmezők, akik a korábban közhírzé­ten sugárzási lehetőségre már benyújtottak kérelmet és az eljárási díjat befizették, de engedélyt nem kaptak, a kérelem ismételt - változatlan vagy módosító­ tartalommal azonos településre történő - benyújtása esetén egyszeri alkalommal mentesülnek a külön jogszabályban előírt eljárási díj megfizetésének kötelezettsége alól. A kérelem benyújtásához csatolni kell az átutalás megtörténtét tanúsító igazolást, illetve feladóvevényt. Egy kérelmező - esetleges korábbi engedélyét is figyelembe véve - legfeljebb három stúdió alapítására kaphat engedélyt. A kérelem benyújtásának határideje: 1995. szeptember 16. A határidő leteltének napján postán feladott kérelmeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium még elfogadja. A határidőn túl benyújtott kérelmeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium indokolás nélkül elutasítja. A kérelmeket három példányban kell benyújtani a Művelődéspolitikai Főosztály Stúdió Engedélyezési és Lapnyilvántartási Osztályához. Budapest, 1995. szeptember 1. Művelődési és Közoktatási Minisztérium.

Next