Magyar Nemzet, 1995. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

Sok kicsi sokk 6. oldal Mit eszik a kisdiák? 9. oldal Ahol még keresik Európát 7. oldalMaga Nemzet I [Az értelmiség ráébredt a felelősségére 8. oldal Székesfehérvár a tőke vonzásában 12. oldal Az egyesülés évfordulójának előestéjén Magas német kitüntetés Horn Gyulának A német egység ötödik év­fordulója alkalmából az egyesülés előmozdításá­ban szerzett érdemeiért a németországi Kassel vá­rosa vasárnap az értelmet és a toleranciát kifejező Prizma polgári díjjal tün­tette ki Horn Gyulát. A magyar kormányfő a ki­tüntetést az állami színházban rendezett ünnepség keretében személyesen vette át Hans Eicheltel, Hessen tartomány mi­niszterelnökétől. Horn Gyula a német egyesülés kapcsán a vá­ros polgárai által alapított díj I. jutalmazottja. Korábban olyan személyiségek részesültek a ki­tüntetésben, mint Hans Dietrich Genscher volt német külügymi­niszter vagy Yehudi Menuhin világhírű karmester és hegedű­­művész. A kuratórium ebben az évben a vasfüggöny lebontása során Németországnak és Euró­pának nyújtott szolgálatai elis­meréseként adományozta a díjat a magyar miniszterelnöknek, akit a Németország szívében fekvő, alig több mint 200 ezer lakosú városba elkísért felesége is. Kassel egyébként a korábbi Hélnémet határ közelében he­lyezkedik el, így a város életé­ben a határnyitás kiemelkedő szerepet játszott A vasfüggöny lebontása nyomán ugyanis ismét egyesülhetett a német felvilágo­sodás egyik központjának szá­mító, történelmileg és kulturáli­san szervesen összetartozó észak-hesseni és nyugat-thürin­­giai régió. Hans Eichel tartomá­nyi kormányfő ünnepi beszédé­ben méltatta Horn Gyula 1989 szeptemberi döntéseit, amelyek elősegítették Németország egyesülését és a kelet-nyugati konfrontáció megszűnését. Sza­vai szerint Magyarország jelen­legi miniszterelnökének akkori határozott kiállása hozzájárult egy új európai békerend megte­remtéséhez. Hans Eichel szerint Németország sokat köszönhet Horn Gyulának, akit meggyőző­déses európainak nevezett. (Folytatás a 3. oldalon) Léphart Pál rajza Holbrooke ingázik Makacs boszniai felek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nem jutott sokkal többre Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes Zágrábban, mint Belgrádban, s még korábban Szarajevóban: a felek rengeteg feltételt támasz­tanak a tervezett fegyvernyug­vás elé. Ily módon az a diplo­mácia áttörés, amelyet New Yorkban elértek s annyi biza­kodást keltett, a balkáni hely­színen bevallottan alig érezteti a hatását (Folytatás a 3. oldalon) Messze még a 150 milliárd Privatizációs bevételek és kiadások A privatizációs szervezetek az idei évben augusztus 31-ig összesen 49,2 milliárd forint privatizációs bevételre tettek szert - állapítható meg az Álla­mi Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. informatikai és va­­gyonnyilvántartási ügyvezető igazgatóságának legfrissebb adataiból. Ugyanezen időszak alatt a kiadások elérték a 49,6 milliárd forintot. Az összes bevételből kész­pénzben 34,2 milliárd érkezett be. A vagyon értékesítéséből és hasznosításából 40,2 milli­árd forint folyt be, a bevételek 81,8 százaléka. Ebből 14,4 milliárd forintnak megfelelő összeg devizában folyt be. E hitel és a hozzá kapcsolt részletfizetés konstrukciójá­ban 2,9 milliárd forint érke­zett. Kárpótlási jegyet névér­téken 11,9 milliárd forint összegben vontak be a privati­zációs szervezetek. (Folytatásait. oldalon) A német tőke kamatai kétségkívül jól időzítet­te a miniszterelnök német­­országi látogatását. Ráfér a külföldi támogatás megté­pázott honi tekintélyére, és ebből a szempontból Bonn­­ra lehet számítani. De még inkább ráfér a magyar gaz­daság korszerűsítésére az az egymilliárd márkás bankhitel, amelynek végle­gesítése a Horn-vizit leg­főbb célja. Kétségtelenül jól cseng, hogy a hitelt a szövetségi kormány és két tartomány, Bajorország és Baden- Württemberg garantálja. Külföldön tehát van még tőkénk és személy szerint van a kormányfőnek is, amint azt a kasseli kitünte­tés is bizonyítja. Az indok­lás szerint Horn Gyula a dí­jat a német egység ötödik évfordulója alkalmából a vasfüggöny lebontásával Németországnak és Euró­pának nyújtott szolgálatai elismeréseként kapta. Németországon tehát aligha múlik európai integ­rációs - és ezzel együtt gaz­dasági modernizációs — cél­kitűzéseink megvalósítása. Hisz’ a nyugati vezetők kö­zül Helmut Kohl kancellár támogatja a leghatározot­tabban európai uniós és NATO-csatlakozásunkat, mint ahogy a német tőke­befektetéseknek eddig is jelentős szerepük volt az átalakítás és a stabilizáció programjának végrehajtá­sában. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy el­sősorban a német egyesü­lés előmozdításában szer­zett érdemeinknek köszön­hetően Kohl személyében minden szempontból befo­lyásos nyugati partner áll mögöttünk. A kormányfőnek most különösen szüksége van a német kiállásra. Ez azon­ban önmagában kevés, mert Horn Gyulától minde­nekelőtt azt várja az or­szág, hogy itthon is kama­toztassa a német földön ka­pott erkölcsi és pénzügyi tőkét. A bonni hitelek ha­tékony felhasználásával, az európai integrációra való következetes felkészüléssel és nem utolsósorban olyan határozott politizálással, amelyhez hasonló magatar­tást annak idején a határok megnyitásakor tanúsított. Ellenkező esetben semmi­lyen külföldi segítség sem képes pótolni a természeté­nél fogva hamar elillatni képes honi bizalmi tőkét. Pietsch Lajos Szent-Iványi István Moszkvában Eredménytelen kísérlet a műkincsek visszaszerzésére (Munkatársunktól) MOSZKVA - A korábbi­nál keményebb és elutasítóbb az orosz álláspont a NATO bő­vítésének, s ezen belül is ha­zánk csatlakozásának kérdésé­ben, hangsúlyozta a hét végén kétnapos moszkvai munkalá­togatásának befejeztével Szent-Iványi István külügyi ál­lamtitkár. (Folytatás a 3. oldalon) Ellenzéki konferencia Dobogókőn Ki vezeti az országot? (Munkatársunktól) Az ország sorsáért érzett felelősség már az 1998-as parlamenti választások előtt szükségessé teszi az ellenzéki pártok együtt­működését, ám ezt a biz­tató eredmények ellenére sem szabad elkapkodni — hangzott el a Hogyan to­vább, Magyarország? cí­mű háromnapos dobogó­kői konferencián. A Barankovics István Ala­pítvány és a Katolikus Értelmi­ségi Társaság által szervezett rendezvényre a meghívást a Fi­desz - Magyar Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt fogadta el. Az első napon Bo­­ross Péter, ,az MDF, Deutsch Tamás, a Fidesz és Mizsei Zsu­zsanna, a KDNP alelnöke egy­aránt óvott attól, hogy a szerve­ződő polgári szövetség a részt vevő pártok elszürkülésével jár­jon. Az ellenzéki egység megva­lósítása nem egyszerű feladat, s különlegesen fontos, hogy helyi szinten isletre törekedjenek." A rendezvénysorozat máso­dik napján a magyar gazdaság és az Európai Unió lehetséges kap­csolata volt a téma. Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke az integráci­ót gátló tényezők között említet­te meg a Magyarországon is tet­ten érhető orosz érdekek erősö­dő jelenlétét. Hangsúlyozta: az EU-tagságnak nemcsak gazda­sági, hanem tudati feltételei is vannak. Belpolitikai kérdéseket érintve a politikus az ország kor­­mányozh­atatlanná válásának veszélyét elemezte, s a sikeres gazdaságpolitika előfeltételének nevezte a koalíciós partnerek közti bizalmat. Úgy vélte, ha Pető Iván, az SZDSZ elnöke is kormánytag lenne, csökkenné­nek a viták. (Folytatás az 5. oldalon) A miniszterelnök a nyugdíjasok fórumán „A kormány stabilitása elsőrendű kérdés” A bajok és viszályok, a helyenkénti feszültségek ellenére Magyarországon politikai stabilitás van. Működnek a demokrati­kus intézmények, nem fe­nyegeti veszély az alkot­mányos rendet, az állam­polgárok szabadságát és biztonságát - jellemezte az országban uralkodó politikai légkört az idő­sek világnapja alkalmá­ból rendezett szombati, budapesti rendezvényen Horn Gyula. A miniszterelnök ugyan­akkor az MTI jelentése szerint leszögezte: a politika szerep­lőinek nem szűnő feladata erősíteni a belső stabilitást. „Mindezek jegyében söpör­tem félre a kormánykoalíción belüli ellentéteket, világossá kívántam tenni, hogy az or­szág kormányának stabilitása elsőrendű kérdés” — mondot­ta a kormányfő. A kormány és a Nyugdíja­sok Országos Képviselete kö­zös ünnepi megemlékezésén a kormányfő természetesen foglalkozott az idősek helyze­tével is. Mint mondta, tisztá­ban van azzal, hogy a kor­mány kényszerű intézkedései leginkább a nyugdíjasokat sújtják, hogy a nyugdíjmini­mum messze a létminimum alatt van, és hogy az átlag­­nyugdíj a szeptemberi emelés után is csak 16000 forint. Hangsúlyozta, hogy a kor­mány, az ország nem nyugod­hat bele, hogy az idősek nél­külözzenek. Aláhúzta ugyan­akkor azt is, hogy a helyzet jó­, vitása csak pótlólagos forrás­ból lehetséges, ennek pedig alapvető feltétele a gazdasági növekedés. Ennek érdekében - mutatott rá - vállalni kell azokat a tennivalókat, ame­lyek a dolgok rendbetételét szolgálják. Az október 1-jei világnap alkalmából Knoll István, a Nyugdíjasok Országos Érdek­­képviseletének elnöke a nyug­díjasokat érintő, máig megol­datlan problémákról beszélt. Kiemelte, hogy az ígéretek el­lenére sem valósult meg az alacsony nyugdíjak szintre hozása és rendezetlen az öz­vegyi nyugdíjak kérdése is. A kórházak higiéniájával elégedetlenek A legszegényebbek is adnak hálapénzt (Munkatársunktól) A magyar lakosság ötöde tapasztalt valamilyen hi­ányt a magyar egészség­ügyben, a legtöbben a hi­giéniára panaszkodtak, majd a nővér-, műszer- és orvoshiány következett Az Egészségbiztosítási­­Önkormányzat felmérése sze­rint a kórházak betegállomá­nya elsősorban a szegényeb­bek közül tevődik össze, szá­mukra a jövedelemkiesés és a hálapénz fizetése is komoly anyagi terhet jelent. A vizsgá­lat készítői - Bondár Éva és Ékes Ildikó - szerint emiatt egy esetleges térítési díj beve­zetése nem csökkentené, ha­nem vélhetően emelné az egészségügy kiadásait, mivel a korai orvoshoz fordulás aránya tovább romlana. (Folytatás a 4. oldalon) Árdrágítás húszezerért Arattak a büfések az őszi BNV-n (Munkatársunktól) Volt minden, mi szem-száj­nak ingere az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, jól azonban csak az lakhatott, aki sok pénzt vitt a zsebében. Az idén ugyanis minden eddiginél magasabbra állították az árak szintjét a vállalkozók, sőt, a me­részebbek még jól be is csapták a vásárnéző közönséget. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség budapesti felügyelői szeptember 14-én és 15-én ellen­őrzést tartottak a kőbányai vásár­városban. Mindenekelőtt azt ta­pasztalták, hogy a korábbiakhoz képest megszaporodott az egyé­ni vállalkozók és a magántársa­ságok száma, a BNV öt meleg­konyhás éttermén kívül több tu­cat büfé, ételt-italt árusító pavi­lon, áruba csalogatta a vendége­ket. A népszerű, hagyományos volt tsz-éttermek - a Birka-, a Paraszt- és a Halászcsárda - is egy magán-kft. kezébe kerültek. (Folytatás a 11. oldalon) Szabadegyetem - lazítással Miközben nagyhírű professzorok tartanak alkalmi „szabadegyetemet” a Parlament előtt a hétvé­gén is lankadatlanul tüntető diákoknak, vasárnap kora délután - lazításként - a Térszínház művé­szei szórakoztatták a tandíjrendelet ellen protestáló HÖKOSZ-osokat (Tudósításunk az 5. oldalon) Weber Lajos felvétele Paskai bíboros szívrohama Túl van az infarktus utáni első jellemző közvetlen életve­szélyen Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - közölte Dinnyés József, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház I. belgyógyászati osz­tályának vezetőhelyettese va­sárnap az MTI érdeklődésére. A kardiológus elmondta: a bí­boros, akit szombaton szállítot­tak kórházba, nyugodtan töltöt­te az éjszakát, jók a kilátások a teljes felépülésére. Hivatásánál fogva többször is előfordult, hogy Paskai László akár egy hónapot is külföldön töltött - tudtuk meg Németh László érseki titkártól. Távolléte esetén a bíboros két segédpüspö­ke - Ternyák Csaba és Dékány Vilmos - mellett általános hely­­nöke, Spányi Antal is segítségére van az ügyek intézésében. Az ér­seki titkár reméli, különösebb fennakadás nélkül vihetők to­vább a magyar katolikus egyház ügyei, ám a közeljövő esemé­nyein Paskai László személyes részvételére - gyógyulása érde­kében - nem lehet számítani. (m­ny)

Next