Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-16 / 269. szám
CSÜTÖRTÖK, 1995. november 16. Újkeresők — óvodától az egyetemig Ötéves a Fejlesztő Pedagógia (Munkatársunktól) Új pedagógiai folyóirat indult útjára öt évvel ezelőtt, éppen abban az időben, amikor az egész magyar társadalom - benne a nevelés, oktatás elkötelezett serege is - az újjászületés, a megújulás lázában égett. Még emlékezhetünk rá: kezdeményezés, kísérletező kedv, vállalkozó szellem hatotta át az Avized kezdetén az egész magyar oktatásügyet, az alternatív óvodától a magánegyetemekig. Ez a történelmi idő hívta életre a Fejlesztő Pedagógiát, azzal a feladattal és programmal, hogy fórumot adjon az újító törekvéseknek, segítse a kísérletezőket, nyilvános közös gondolkodásra serkentse az elméleti kutatókat és a gyakorló pedagógusokat. A most megjelent, szerényen ünneplő jubileumi szám jó példája a kísérletező szándék megvalósulásának. Tematikai középpontjában ezúttal a természetismeret tanítása áll; gyakorló pedagógusok, óvodai programok vezetői és főiskolai oktatók dolgozzák fel, hogyan éljük meg - mi. Valamennyien, gyerekek és felnőttek - a „látható természetet”. Módszertani elemzések, tanulmányok, beszámolók szólnak arról, miként lehet természetszeretetre,tiszteletre nevelni, oktatni már óvodás korban, s hogy milyen eredmények születnek e téren például a fejlett világban egyre népszerűbb Montessori-iskolákban. De olvashatunk a folyóiratban elemző cikket a logopédiáról, a tanítóképzős történelemtanítás kutatási tapasztalatairól, az olvasás és a televíziózás egymásra hatásáról, a kémiatanítás történetéről, aziskolavezetés, vezetőképzés nemzetközi és hazai helyzetéről; mint ahogy a szolgáltatásszerű információk között tájékozódhatnak a tanárok, szülők arról is, hogy az országban hol működnek konduktív pedagógiai ambulanciák. Somogyiak a Somogyban A szokásosnál nagyobb terjedelemben, százoldalas kaposvári számmal jelent meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata, a Somogy. „Városképformáló szándékkal jelentettük meg a kaposvári számot" - mondta a lapot bemutató tájékoztatón Tüskés Tibor főszerkesztő. A Somogyra még ma is közel ezren fizetnek elő, a kaposvári számból viszont 1200 példány készült. Megszólalnak a lapban a megyéből elszármazott írók, költők is. A 60 éves Berták Lászlótól egy remek esszét olvashatunk, a költőt pedig a pécsi Nagy Imre köszönti. Fodor Andrást mint a kaposvári Somssich Gimnázium egykori diákját Sallai Éva mutatja be. A Merényi Oszkárhoz írt levelekből fia, László ad közre válogatást A folyóirat bemutatja a mai Somogy és Kaposvár kulturális életét. Interjút olvashatunk benne Molnár Piroskával és Lászlóffy Aladárral. (g*· a·) Magyar Írók Egyesülete lett az Irókamarából . Hivatalos rendelet alapján névváltoztatásra kényszerült az írókamara, amely tisztújító közgyűlését a Független Magyar Írók Szövetségével (elnök Hernádi Gyula) karöltve tartotta meg nemrégiben a Fészek klubban. Ezentúl Magyar írók Egyesülete néven működik. Nemeskürty István lemondott írókamarai elnöki tisztéről, a közgyűlés Gyurkovics Tibort jelölte erre a posztra. Az új elnök beszámolójában utalt a kisebb létszámú, ám hasznosan működő írókamara, azaz új nevén Magyar írók Egyesülete és a Független Magyar Írók Szövetsége munkásságára. Választ adott a szövetségek saját könyvkiadását, sajtóját és tagságát érintő kérdésekre. A Magyar Írók Egyesületében székfoglalót tartott Molnár Tamás professzor és Döbrentei Kornél költő. (t. s.) Alapművek hiánylistája Rongyos könyvek bemutatója Vannak még jó ötletek. Ilyen a „rongyos frankfurti” könyvbemutatóé is, amely szerdán nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A különleges kiállítást elsősorban a kiadók számára a könyvtár hiánylistája alapján állították össze azokból a régóta meg nem jelent, az olvasóteremben rongyosra olvasott „alapművekből”, amelyek - főként a diákok körében - évek óta a legkeresettebbek, de mivel csak egy példány van belőlük, nem kölcsönözhetők ki. A kiállítás kezdeményezője, Havas Katalin szerint a , ,rongyos” könyvek bemutatóján a választék semmivel sem méltatlanabb, mint a híres frankfurti vásáron, az asztalokon a világ kultúrkincsei fedezhetők fel. Megismervén a kínálatot a kiadók talán kedvet kapnak e „rongyos” könyvek megjelentetéséhez. A könyvtár a hiánylistát - amelyen a több mint kétszázharminc kötet között ötven olyan kiadvány is szerepel, amelyből már egyetlen példány sincs — szívesen a kiadók rendelkezésére bocsátja kétezer forintért A kiállított könyvek között olyan alapműveket találunk, mint Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok, Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete, C. W. Cream A régészet regénye, Arisztotelész Retorika című munkáját, Hamvas Béla Karnevál című regényét, Ingmar Bergman Filmtrilógiáját, Schiller válogatott, Platon összes műveit, Bibó István tanulmányait, a Gondolat Miért szép? című, magyar versek elemzését tartalmazó, illetve a barokktól az expresszionizmusig a képzőművészeti irányzatokat bemutató művészettörténeti sorozatát. Arisztotelész Nikomakhoszi etikáját a könyvtárosok szerint szinte mindennap keresik, de már a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban sincs teljes példány belőle, a kötet fele ugyanis fénymásolt... De a könyvtárban, sajnos, a „zacskós könyv” fogalmát is ismerik, amikor a keresett kötet szétesett lapjait egy nagy borítékban nyújtják át az olvasónak... A hiánylistán szereplő legrégebbi könyv Rousseau Új Heloise című műve, melyet magyarul egy pécsi kiadó adott ki utoljára 1882-ben. A könyv nagyon keresett, a pedagógusok el kívánják olvastatni diákjaikkal, noha ők maguk sem olvashatták... Havas Katalin elmondta, céljuk, hogy a hiánylistát valamilyen módon legitimizálják, hivatalossá tegyék, és elérjék, ha egy kiadó a jövőben a közkönyvtárak hivatalos hiánylistáján szereplő könyvek valamelyikének megjelentetésére vállalkozik, ehhez központi támogatáshoz jusson. (d. m.) A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kiállított könyveket nem lehet kikölcsönözni, mert csak egy példány van belőlük (Ecofotó) Ezeréves a magyar iskola Kiállítás márciustól Az 1000 éves a magyarországi iskola elnevezésű rendezvény keretében a győri Xantus János Múzeum tárlata a pannonhalmi bencés kolostorban 996- ban létrehozott első szerzetes iskola megalapításától a reformáció koráig mutatja be március 21-től a nevelési formákat helyszíneket - tájékoztatta szerdán az MTI-t Kelemen Elemér, az Iskolatörténeti Emlékbizottság igazgatója. A reformáció és az ellenreformáció iskolaügyét Debrecenben, a modern polgári közoktatás történetét az államosításig a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatják be. A kiállításokról közös katalógust készítenek, CD ROM-on jelentetik meg a magyar neveléstörténet fejlődését Pályakezdő zeneművészek koncertje Családi Fészek FIATAL pályakezdő zeneművészek hangversenyét hallhattuk november 3-án este a Fészek művészklub szervezésében. Közreműködött Puskás Zsolt (gordonka), Szelecsényi Norbert és Várallyay Ágnes (zongora), Sárosi Péter (hegedű). Az est házigazdája Némethy Atíla volt. Hogy a fellépő művészek fiatalok, ahhoz nem férhet kétség, azonban, hogy mennyire pályakezdők, az már nehezebb kérdés, hiszen mindnyájan külföldi koncerteket, versenyeket, kurzusokat tudhatnak maguk mögött. Mindez megnyilvánult játékukban is, hiszen a hangverseny egyik darabjában sem érezhettük a pályájukon csak most indulók bizonytalanságát, izgalmát. Érett művészek ők. Ennek bemutatására kiváló lehetőséget adott műsoruk is. Bach, Haydn és Beethoven művei ugyanis mind ismert ékkövei a zenetörténetnek, s mint ilyenek, bemutatásukhoz rendkívüli előkészületek szükségesek. A műsor első darabjaként Johann Sebastian Bach G-dúr szólószvitjét adta elő Puskás Zsolt gordonkán. A mű azon Bach-darabok közé tartozik, amelyek csak az igazán átélt, technikailag hibátlan előadás során nyújtanak maradéktalan élvezetet. Puskás Zsolt megfogalmazása tetszetős volt, legfőképpen a lassabb tételekben. Intenzív dallamvezetése, precíz ritmikája a mű mélyebb megértéséhez segítette a hallgatóságot Ha Puskás Zsolt instrumentális énekének színei nem is mindig gyönyörködtettek minket, az inkább a hangszer elégtelenségének tudható be, mintsem a művész hibájának. Beethoven g-moll szonátája (Op. 5. Nr. 2.) egészen más invencióból fakad. Úttörő alkotás ez, az F-dúr gordonka-zongoraszonátával együtt, hiszen a zenetörténetben addig csak kevés példa akadt ere a műfajra. Lehet, hogy innen eredeztethető az a hangzástechnikai bizonytalanság is, amely e két művet jellemzi. Puskás Zsolt azonban kiváló érzékkel nyúlt először a g-moll szonátához, hiszen ennek első tétele kiemelkedik az opusz többi tétele közül. Szabolcsi Bence így foglalja össze e darabok lényegét: „...a záró-rondák keveset mondanak, a szonáták igazi súlypontja a megnyitó-tételen van, s a teljes opuszból messze kimagaslik a g-moll darab első tétele, ez a szenvedélyes lendületű, minden divatos sallangot lehántó, de folytatás nélkül maradt komoly prológus. Folytatás nélkül marad, de csak itt, ezekben a darabokban s ezekben az években, amit folytatni fogja, nem itt érlelődik meg, hanem a vonósnégyesekben, néhány esztendő múlva.” A SZONÁTA bevezetése Puskás Zsolt és Szelecsényi Norbert előadásában a komoly és alapigazságokat kimondó beethoveni hangon szólalt meg,, gondos egymásra figyeléssel. Szelecsényi Norbert játéka minden dicséretet megérdemel. Művésztársának kiváló partnere volt, érezte, mikor kell „harsognia”, mikor háttérbe húzódnia. HAYDN D-dúr trióját (Hob. XV 116) Sárosi Péter, Puskás Zsolt és Várallyai Ágnes adta elő. Hármójuk közül elsősorban Várallyay Ágnes játékát kell kiemelnünk. A művésznő azon hangszeresek közé tartozik, akik két instrumentumon, jelen esetben zongorán és csembalón is játszanak. Várallyay Ágnes zongorajátéka talán éppen ennek köszönhetően bámulatosan könnyed és áttetsző volt. Apró díszítései, finom futamai jól illettek a haydni muzsikához, ahhoz a trióhoz, amely már megszületése után hamar a házimuzsikálások kedvenc darabjává vált Puskás Zsolt ebben a műben már inkább csak statisztaszerepet vállalt, hiszen Haydn trióiban a gordonka, a legtöbb esetben, a zongora basszusát erősíti. A darab igazi szólóhangszere a hegedű, amelyet Sárosi Péter szólaltatott meg. Legfőbb erénye, hogy bátran, nagyívű dallamokkal ellensúlyozta a zongora aprólékos játékát Kontrasztjuk természetesen csak időleges volt, hiszen sok esetben felelgettek egymásnak. Mint Haydn oly sok művében, úgy itt is nagy szerepet játszik a humor, a játékosság, amely a művészek játékán keresztül vidám kacagásként hallatszott. Bősze Ádám Kultúra A világbanki modell sikere Szakképzési konferencia Szirákon Országos konferenciát rendezett szerdán a szilárd Kastély Szállóban a Nemzeti Szakképzési Intézet az Ifjúsági szakképzés című világbanki program befejezés előtt lévő fejlesztéséről. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára az Emberi erőforrások fejlesztésse című világbanki projekt részét képező programról elmondta: a Világbank és a magyar kormány között 1991-ben született megállapodás értelmében 1993-ban 61 szakközépiskolában kezdték meg az új képzési modell bevezetését. A modellt - melynek kifejlesztésére 34 millió dollárt áldoznak - ma már száztíz szakközépiskola alkalmazza, további százötven iskola pedig úgynevezett „követő” intézményként ugyancsak a program szellemi tartalma szerint dolgozik- tudatja az MTI. A modell lényege, hogy a szakközépiskolai diák különféle szakmacsoportokban igen erős szakmai alapozásban részesül, majd az érettségit követően legfeljebb két év alatt olyan szakmát kaphat a kezébe, mely iránt nemcsak tehetsége, hanem érezhető munkaerőpiaci kereslet is van. A programban résztvevő gyerekeket első ízben 1997-ben bocsátják érettségi vizsgára, a modell eddigi tapasztalaim máris igen kedvezőek. Az utóbbi években az érintett iskolákban végzett tudásszintfelmérések kedvező elmozdulást mutatnak, elsősorban a természettudományok, illetve az informatika terén nem egy esetben a gimnáziumi oktatást is meghaladóak az eredmények. A modellnek köszönhetően letisztulni látszik a szakközépiskola funkciója: eszerint olyan oktatási intézmény, mely szétválasztja az érettségit és a szakmai képzést, s miután nem kényszeríti a diákot idő előtti szakmaválasztásra - humánus is. A hálózat csapdájában A klasszikus liberalizmus gondolkodói hamar felismerték azt az ellentétet, mely az egyéni szabadság nemes eszméje és a társadalom szervezettségének igénye között feszül. A szabadság nem tűri a korlátokat, a béklyózó szabályokat és előírásokat, az állam viszont szükségszerűen leegyszerűsíti, egyediségének megkülönböztető jegyeitől megfosztja a sokszínű személyiséget. Ha a kétféle elvárás kényes egyensúlya megbomlik, akkor vagy az anarchia vagy a diktatúra következik be. A probléma kimeríthetetlen témául szolgál a művészetek számára. Kosztolányi Dezső arról panaszkodik, hogy „Beírtak engem mindenféle könyvbe / és minden módon számon tartanak. / Porzó-szagú, sötét hivatalokban / énrólam is szól egy agg-szürke lap." József Attila szerint: „Szívünk míg vágyat érlel, nem kartoték-adat." A világ az elmúlt fél évszázad alatt nagyot változott. A lapok, a kartotékok helyét és szerepét a számítógépes adattárolás vette át. „Finomul a kín" - idézhetnénk újra József Attilát. Beprogramozott, komputer irányította életünkben nem kell már vacakolni radírral, porzóval, elég megnyomni a billentyűzeten a megfelelő gombot, s volt, nincs egyéniség, kiismerhetetlen egyediség, másság. Irwin Winkler filmje, A hálózat csapdájában napjaink időszerű problémáját dolgozza föl. Angela Bennett kisasszony számítógépes szakember, programellenőr. Otthon dolgozik, ül a masinája előtt, pötyög, javítja a különféle rendszerek hibáit. Környezetével nem érintkezik, munkahelyével is az Interneten keresztül tartja a kapcsolatot Egy távbeszélgetéskor barátja felhívja figyelmét egy különös számítógépes programra, egy titkos rendszerre. A fiatalember váratlanul meghal. Angélának nincs ideje szomorkodni, mert hosszú évek után először megy pihenni a festői szépségű mexikói tengerpartra. A nyaralás utolsó napjaiban megismerkedik egy vonzó és gazdag férfival, Jack Devlin (Jeremy Northam) szintén programozó, illetve annak mondja magát. A közös munka és érdeklődési kör, a kellemes klíma, a csillagos éjszaka közel hozza egymáshoz a fiatalokat. Ám most üt vissza az, hogy Angela idejének nagy részét számítógép előtt töltötte. Nem ismeri az embereket. Nem tűnik föl neki Jack alantas és mögöttes szándéka. Tudniillik meg akarja ölni a lányt. Angela az utolsó pillanatban menekül el a férfi revolverének golyója elől. De a bonyodalmak még csak most kezdődnek. Kiderül ugyanis, hogy az Angela Bennett nevű egyént törölték a számítógépes nyilvántartásból. Hősnőnk némi ravaszsággal és szerencsével visszajut az Államokba, de otthon sem jár jobban. Mivel az emberekkel nem tartott kapcsolatot, mindennapos ügyeit komputeren intézte, senki sem tudja azonosítani. Míg távol volt, lakását eladták, munkahelyét megszüntették. Angela nem adja föl, vissza akarja szerezni személyiségét. A hálózat csapdájában alapötlete ügyes és szellemes. Arra figyelmeztet, mennyire kiszolgáltatottjai vagyunk az általunk létrehozott technikának, mennyire törékeny és szánalmasan védtelen mindaz, amit személyiségnek nevezünk. Több jót azonban nem tudunk elmondani a filmről. Az alkotók nyakon öntötték a történetet egy izgalmasnak szánt bűnügyi löttyel. Bennett kisasszony megpróbáltatásainak hátterében fegyvercsempészés, korrupció, hivatali visszaélés áll. Ennél többet nem csak a krimimesélés szabályai miatt nem árulhatunk el. Őszintén bevallhatjuk, hogy egy kukkot sem értettünk a Fehér Házat is elérő machinációkból. Sajnos, az is feltűnt már az első kockákon, hogy a jónevű Irwin Winkler nem az a hebehurgya alkat. A legizgalmasabbnak szánt jeleneteket is olyan kimérten, végtelenül nyugodt tempóban vitte vászonra, mintha egy társalgási drámát rendezne. Ehhez a felfogáshoz igazodott a színészi játék is. Sandra Bullock az utóbbi évek legjobb akciófilmjével, a Féktelenüllel robbant be a sztárok legelső vonalába. Most ügyetlenül téblábol, szemét meresztgeti. Hogy ez a színészi képességek hiányából vagy az eljátszhatatlan szerepből következik-e, nem tudjuk. Dicséretes ügyességgel ütögeti viszont a számítógép billentyűit. Még véletlenül sem nyomja le a törös gombot. Mi a film nézése közben gyakran megtennénk. Szabolcs Imre Magyar Nemzet 15 NAPLÓ RÓKA ISTVÁN magánénekest operaházi tagságának 25. jubileuma alkalmából ma este, az Operaház Tannhäuser előadásának kezdete előtt a színpadon köszönti a társulat Az ünnepség után Róka István a Tannhäuser címszerepét énekli. KARÁCSONY a képzőművészetben címmel rendez kollektív kiállítást és vásárt a Művészbarátok Egyesülete az egyesület támogatására a Neumann János Szakközépiskolában (Budapest XIV., Kerepesi út 124.) A tárlatot Feledy Balázs nyitja meg ma este fél hatkor. Közreműködnek az Erkel Operastúdió tagjai Nagy József vezetésével.. A TEHETSÉGRŐL címmel ma délután öt órakor vitát rendez a Móricz Zsigmond Kör és a Hét Krajcár Kiadó az írószövetség klubjában a Magyar valóság című Vitasorozat keretében. A vitaindító előadást Czeizel Endre orvosgenetikus tartja. A SZENT ISTVÁN zászlóshajó hősi halottainak emlékére ma délután öt órakor ünnepi requiemet celebrál Ladocsy Gáspár tábori püspök a Mátyás-templomban. A szentmisén a templom énekkara működik közre Tardy László vezényletével. A HONVÉD EGYÜTTES ma mutatja be a János Vitéz című daljátékot a Thália Színházban. A díszleteket Székely László, a jelmezeket Imrik Zsuzsa tervezte, Rossa László zenéjéhez Novák Péter mai hangvételű dalai társulnak. A koreográfia Szűcs Elemér és Román Sándor munkája, a rendező Novák Ferenc. AKADÉMIAI DÉLUTÁNT rendez ma 14 órától a győri Széchenyi István Főiskola, az Universitas - Győr Alapítvány és a Veszprémi Akadémiai Bizottság a Széchenyi főiskola nagy tanácstermében. A FIATAL ZENESZERZŐK csoportjának búcsúKahgVérse■énye november 17-én este fél nyolckor lesz a Zeneakadémián (Budapest VI., Liszt Ferenc tér 8.). Közreműködik a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Gémesi Géza, illetve a Békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kamarakórusa Szudi Márta vezényletével, valamint Horváth Elek nagybőgőművész. A belépés díjtalan. SZLOVÁK képzőművészek alkotásaiból nyílik meg tárlat november 17-én a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Ez alkalommal adják át a szervezőknek azt a mintegy félszáz festményt, amelyet a szlovákiai művészek ajánlottak fel a Szlovák Galéria alapítására. A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG közgyűlése november 18-án, délelőtt tíz órakor lesz a Pesti Vigadóban (Budapest V., Vigadó tér 2.). Megnyitó beszédet mond Tornai József. MARIE-CLAIRE ALAIN francia orgonaművész ad hangversenyt november 19-én, este hét órakor a Mátyás-templomban a francia-magyar napok orgonakoncert sorozat keretében. EGYHÁZ és társadalom címmel felolvasóülést rendez a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Alapítvány november 24-25. között a Szent Benedek Bencés Gimnázium dísztermében (Budapest I., Fő u. 30.). A HITEL novemberi számában többek között Vasadi Péter, Brasnyó István, Fodor Géza, Vathy Zsuzsa prózája. Kádár Béla tanulmánya olvasható. NOVELLAPÁLYÁZATOT hirdet a Fejér Megyei Hírlap, amelyen - lakóhelyre való tekintet nélkül - bárki részt vehet. A lap szerkesztősége (levélcím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 167) folyamatosan várja a kettő-öt gépelt oldal terjedelmű pályaműveket 1996. március 10-ig. A beküldött novellák közül a jobbakat a Fejér Megyei Hírlap hétvégi számaiban - honorárium ellenében - közzé teszi. A pályázat első díja harmincezer forint. A borítékra írják rá: novellapályázat.