Magyar Nemzet, 1996. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

Autóvilág SZERDA, 1996. január 24. 14 Madar Nemzet Renault Mégane: Magyarországon debütál az új világ Vissza a jövőhöz Akinek úgy hozta a lehető­sége, hogy ellátogathatott a ta­valy őszi Frankfurti Autószalon­ra, láthatta, milyenek is a japá­nok, ha gondban vannak. Akár azt is írhattam volna, hogy az öreg kontinensre elránduló ja­pán autógyártó szakemberek leginkább rémült ábrázattal ku­tatták már az elmúlt évben, mi a titka az európai autómárkák megmagyarázhatatlanul sikeres előretörésének. Kiváltképp a „nagy öregek” standján feküd­tek a kocsik alá, piszkáltak a motortérbe a fehér kesztyűs urak, s csodálkozva szemlélték az olasz, a francia és a német au­tógyártás elsöprő lendületű újjá­születését E rövid bevezetőre csupán azért volt szükség, hogy még jobban érzékelhesse a kedves Olvasó azt a kézzel tapintható megdöbbenést, amit például a Renault fejleszőmérnökei okoz­tak azzal a vadonatúj koncepció­­­ jó modellcsaláddal a japánok­nak, melynek első darabját az el­múlt héten végre hazai körülmé­nyek között is nyúzópróba alá­­ vehettük az értékesítés februári megkezdése előtt. Az új Renault Mégane-család ötajtós tagja a gyár X64 kódnévre keresztelt fejlesztési programjának első típusa. A Golf, az Astra, a Peugeot 306-os és a Ford Escort konkurensének számító, eredeti­leg öt modellből álló Renault­­flotta tervei a gyártástól vissza­számított 52 hónappal korábban fogalmazódtak meg első ízben, s az ige­n grandiózus projektre 14 milliárd francia frankot fordítot­tak. Az első lépcsőben a família ötajtós és kétajtós kupé változa­ta, a Coupe vált gyártáséretté (ez a kettős kapható nálunk is), ezt követi majd még az idén ősszel a sedan, majd a kabrio, legvégül pedig egy fantasztikusnak ígér­kező egyterű zárja a bemutatko­zást Visszatérve azonban a jelen­hez: ezúttal a magyarországi igények és keresetek szempont­jából leginkább számba jöhető, 1,4 literes, 75 lóerős, ötajtós ka­­rosszériájú Mégane Berlina mo­dellt próbáltuk ki a hazai utakon. Az R-19-essel megkezdett, majd igazából a Lagúnával beérett biztonsági-minőségi fejlesztési koncepció e modellnél teljes egészében érvényesülni látszik. A csőrszemen húzott motorház­tető, a vágott szemre emlékezte­tő fényszóróktól dinamikusan emelkedő karosszériaöv-vonal, az erősen döntött hátsó szélvédő mind az erőt biztonságot sugall­ja annak ellenére, hogy a jelen­tősen megerősített, s így merev­vé tett karosszéria kifejezetten kecses maradt A most kipró­bált, RN felszereltségű modellre ugyan nem fogható rá a túlmoto­­rizáltság, a mindenben japános, pörgő és stabil járású motor azonban kellemes útitársa az 1015 kilós önsúlyú, 4,128 méter hosszú kocsiszekrénynek. A ka­rosszéria játékos ívei finom megmunkálással párosultak, zörgést még a kátyúkkal tűzdelt magyar utakon sem lehetett elő­csalogatni a kocsitestből. A kategóriatársakkal közel megegyező nagyságú belső teret ízléses kárpitozású, erősen for­mázott, kissé kemény tömésű és jó oldaltartású ülések töltik ki. Hiba, hogy a vezetőállás magas­ságában nem állítható; erre a modellre is a szokásos mediter­rán „magaslesülés” a jellemző. A kormány ugyanakkor állítható magasságú, de ennek sok értel­me nincs a vezető combjának közelsége miatt. A hátra ülőket kényeztetik a Renault-fejlesz­­tők: ezek az ülések igen mélyek, s a magas háttámla fejtámasz­nak is megteszi. A csupa ívből álló műszerfal a kocsi egyik dí­sze, kár, hogy túlságosan is japá­­nosra sikerültek az áttekinthe­tően elrendezett műszerek (for­­dulatszámmérő is vált). A kissé könnyű szervokormány légzsá­kos, jó fogású műanyagból ké­szült, a körülötte lévő kezelő­szervek precízen kapcsolhatók. A váltó parádésnak mondható, bár a gombja lehetne vékonyabb is. A megvezetéssel és a kapcso­lási pontossággal azonban min­den rendben­­ tényleg retteghet­nek a japánok. A műszerfal alat­ti, rádiót is magában foglaló ku­lissza egyetlen ovális műanyag, igazi designcsemege! Kár, hogy a megszokottól eltérően nem a vezető felé lejt, hanem ellenke­zőleg, a váltó előtti rész éppen távolodik tőle. Emiatt például a hátsó ablak­fűtés kapcsolóját ne­hézkes elérni. A kékes és szürke műanyagból készült belső tér ér­tékét csak növeli, hogy egy sor, praktikus rakodóhely található benne. Ami a futóművet és a motort illeti, a dicséretek szinte általá­nosíthatók. Tényleg érdemes szó szerint venni, amikor azt újuk: a csillapítás teljesen japános. Se­hol a korábbi francia lágyság, a kőkeményre hangolt lengéscsil­lapítás helyett ezúttal az ülések veszik át a „regózó tag” szere­pét, mégpedig remekül. Érdekes módon mindennek ellenére igen kevés úthiba hatása jut el a veze­tő ülepéig, a Mégane futóműve igazi nagyautósan nyeli el a hup­­panók lökését. Az alacsony for­dulaton nem túl nyomatékos, vi­szont lelkesen és kellemes hang­színen pörgős motort magasabb fordulatszámtartományban nem érheti vád, teszi a dolgát Egé­szen 140-ig érdemes vele gyorsí­tani, ezután már kissé tolakodó­vá válik az elölről érkező zúgás. Az említett sebességhatár alatt azonban a szó szoros értelmében élvezetes a kocsi irányítása, a kormányzás, az úttartás és a se­bességváltás nem jelent munkát miként a fék hatásossága is szo­katlanul elsőrangú ebben a kate­góriában. Végül is az átlagosnál nagyobb csomagterű, kellemes kompaktautót ismerhettünk meg az új Renaultban, melynek ára - elismerve a minőséget és a nyúj­tott szolgáltatások értékét - a mai magyar piaci árak alapján arányban áll a kínálattal. Kér­dés persze, hogy a sokat látott és sokszor félrevezetett hazai vá­sárló elhiszi-e ma még: a 2,510 millió forintos vételárért ezúttal bóvli helyett valóban értéket kap. (varjú) Gyártási fázisok: az első két modell februártól már kapható nálunk Új sebességmérők a rendőrségnél Pénzmércék A rendőrség az idén min­dent el fog követni, hogy az or­szágutakon zajló száguldozást és sorozatos szabálysértéseket visszaszorítsa. Ennek érdeké­ben az idén közel félmilliárd forint értékben, vásárolnak közlekedés-ellenőrző műsze­reket. Ezek körébe tartoznak - többek között -, a sebességmé­rő készülékek. 54 darab traffi­­pax van ma a rendőrség birtokában. Ha a terveik valóra válnak, fél éven belül ez a szám megduplázódik. A Vi­lágbanktól felvett kölcsönből a múlt hét csütörtökén már had­rendbe is állítottak 20 darab Fáma Lézer II. típusú lézer se­bességmérőt. A konstrukció magyar fejlesztés­i tervezői fi­­gyelmbe vették az alkalmazók kéréseit és igényeit. A készülé­ket használni lehet gépkocsi­ból csakúgy, mint az országút mellé telepítve, háromlábú áll­ványról. A műszer két fő rész­ből áll: egy érzékelő egységből és rögzítő berendezésből. Mű­ködési elve egyszerű. A készü­lék akár 1700 méteres távol­ságba is képes egy irányított lézersugarat kivetíteni, majd a sugár visszaverődéséből pilla­natok alatt folyamatosan jelez­ni a célba vett jármű haladási sebességét. Ha a kezelő a keresőmonitor célkeresztjét a gépjárműre irányítja, azonnal megkapja annak a sebességét Beállítható a műszer úgy is, hogy ha a gépkocsi elér egy bizonyos sebességet, akkor au­tomatikusan sípoló jelet ad, felhíva a kezelő figyelmét is a szabálytalan járműre, és e jel­zéssel egy időben elindítja a videorögzítőt, így a helyszínen azonnal tisztázhatók a vitás kérdések. A műszer alkalmas arra is, hogy követési távolsá­got mérjen, illetve gépkocsi­ban használva videóra tudja rögzíteni a szabálytalan sáv­váltást, a közlekedési szabá­lyok erőszakos és durva meg­sértését, így például a rendőr­­lámpa tilos jelzésén történő át­haladást. A Fáma Lézer n.-t nem kell az országút mellett közvetlenül felállítani. Önálló akkumuláto­rával négy órán keresztül, akár 150-200 méterrel az úttól távo­labb is telepíthető az egység. A lézerelőrejelzők nem érzékelik, mert ezer méterre lévő gépjár­műre is mindössze 1,2 méteres sugárszélesség vetítődik. Ha pe­dig az előjelző érzékeli a lézer­sugarat, a jármű vezetője már biztos lehet benne - ha gyorsan hajtott -, szabálysértése sze­repelni fog a vidofelvételen. Nem beszélve arról, hogy 1000- 1500 méterre az autósok több­sége nem szokott előrefigyelni. A videofelvételen minden esetben jól látható a forgalmi rendszám, a gépjármű típusa és - a távolságtól függően - még a kocsi utasterében tartózkodók is. Amennyiben a helyszíni el­lenőrzéskor a vezetőnek kéte­lyei támadnak a sebességtúllé­pés tényéről, úgy a videón akár meg is tudják mutatni, hogy hol vétett a közlekedési szabályok ellen. Ha mindez nem elég, úgy a feljelentés mellé színes papír­­képet készítenek az esetről, ahol a képen szerepel a rögzítés idő­pontja, helye, a gépjármű ha­ladási sebessége. A Fáma Lézer II. minimális fénynél is jól dol­gozik, de az éjszakai alkalmaz­hatósága korlátozott. A rendőr­ség éppen ezért 20 darab Ulti­­nova típusú, radarelven műkö­dő, éjjel-nappal üzemeltethető berendezést is megrendelt a gyártótól, így az éjszakai ellen­őrzéseknél alapvetően ezekre lehet majd számítani. (k. z. t.) Most már csak a Skodákat kellene leváltani magyar gyártású autóval a közbeszerzési törvény alapján Peugeot Hungária Oroszlánkörmök A piaci részesedés növelé­sét tűzte ki célul a Peugeot Hungária, s erre az évre 1800 eladott gépkocsival számol­nak, ami 4-5 százalékos piac­­ellenőrzésnek felelne meg. A feltörekvő francia márka 1995-ben dinamikusan fejlő­dött Magyarországon, elérve a 43,2 százalékos eladási növe­kedést (ez 1177 gépkocsi érté­kesítését jelentette). A legke­resettebb modell a 306-os, ez adja a forgalom 37 százalékát. Ezt követi a 106-os 20 száza­lékos részesedéssel. Az új 406-osból két hónap alatt töb­bet adtak el, mint az előd tí­pusból az év első tíz hónapja során. Feljövőben a hazai Renault-kereskedelem Túl a határon Mérföldkő volt a Renault életében az elmúlt esztendő Magyarországon: a márkakép­­viselet létrehozta a Renault Ke­reskedők Érdekvédelmi Szö­vetségét a jobb koordináció és a kereskedelembe való na­gyobb beleszólás érdekében, ugyanakkor pedig sikerült ná­lunk kialakítani azt a kereske­delmi modellt, amelyet Párizs mintakém próbál más országok számára felmutatni. Persze akadt kellemetlen pillanat is a Renault Hungária életében ta­valy, legfőképp akkor, amikor kiderült, hogy a barcsi kereske­dőjük anyagi helyzetével ko­moly gondok vannak. Harmath Csaba pr-igazgató szerint a volt, csődbe jutott dealer ellen végrehajtás van folyamatban, az ingóságokat már végrehaj­tották, s az ingatlanok árvere­zése még hátra van. Az ügyet bonyolítja, hogy a hazai igaz­ságszolgáltatás malmai lassan őrölnek és a­ rendőrség meg­szüntette a nyomozást a barcsi kereskedő ellen. Ennek ellenére fantasztikus évet hagyott maga mögött a Renault Hungária az igazgató szavai szerint. Hiába született meg ugyanis a Bokros-csomag, hiába értékelték le jelentősen a forintot, illetve volt 30 százalé­kos forgalomvisszaesés az au­tókereskedelemben, a Renault­­ok magyarországi sikere meg­állíthatatlannak tűnik. Míg 1994-ben 5300 autót értékesí­tettek, addig tavaly már 6326- ra nőtt az eladott kocsik száma! Talán nem meglepő, hogy a cégnél az egyik legsikeresebb hazai kereskedői hálózatnak tartják magukat, főként az ügyes árpolitika miatt. Har­math szerint 1995-ben az is megmutatkozott, hogy a ma­gyar piac árpiac, a vásárlót mindennél jobban érdekli a termék ára, mint a kocsi para­méterei. Ezért ma Magyaror­szágon az emberek nem autót vásárolnak, hanem árat, azaz teljesen mindegy nekik, hogy van-e pótkerék, rádió és más egyéb az autóban, ha az ára kedvezőnek tűnik - állítja a pr­­igazgató. Az elmúlt év azt is megmutatta, hogy bár van pén­ze az embereknek, a hatalmas elvonás miatt bizonyos határon túl képtelenek autóra költeni. Harmath úgy véli, érdemes vol­na kicsit utána nézni, mire is költi az állam azt a sok pénzt, amit ilyen-olyan címen beszed az adófizetőktől. Ma ugyanis egy kocsin éppen annyit keres a költségvetés, mint annak az eredeti ára, azaz gyakorlatilag kétszer fizettetik meg velünk az autó árát A Renault Hungária tehát még így is sikeres évet zárt, az R 19 volt a legkeresettebb mo­delljük (2730 eladott darab­bal), a Twingoból 1118-at, a Clioból 1054-et értékesítettek. A Lagúnából 555 kelt el, míg a kishaszonjármű kategóriából 567 darabot adtak el. A számok az igazgató szerint azt mutat­ják, hogy Magyarországon ér­demes komplett palettát, vásár­lói kosarat kínálni, mert a jól megállapított érték­ minőség árarány miatt mindenki megta­lálhatja a maga számára megfi­zethető modellt. Az idei várha­tó forgalommal kapcsolatban némileg pesszimistábbak a Re­­nault Hungáriánál, így egyel­őre a forgalom szintentartására törekszenek (közel tíz százalé­kos piaci részesedésük van je­­lenleg). Úgy számolnak, hog­y 1997 közepétől lassú élénkülés elképzelhető, addig azonban komoly feladatok elé állítja a hazai képviseletet a több mint ezer alkalmazott (kereskedők, szerelők, adminisztrációs dol­gozók) foglalkoztatása. (v. f.) Mit tegyünk, ha autónk kátyúba került? Lámpával a gödrök ellen Tán még két-három éve sem gondoltuk vol­na, hogy egyszer Magyarországon a szó szoros értelmében életbevágó téma lesz az utak minő­sége. És íme, máris jelenthetnénk Európának, hogy tőlük karnyújtásnyira visszatért egy or­szág a középkorba, s úthálózatának lyukakkal tarkított, láthatóan szakértelem hiányában el­hanyagolt szakaszai megfelelnének a leg­­finyásabb autógyárak tesztpályáinak is. Minek Granada a D­akar rali vagy a nyúzópróbának sem akármilyen dél-amerikai dzsungelutak, ha még az öreg kontinens keleti felén minden körül­mény adott egy kalandos túrázáshoz. De vajon milyen következményekkel járhatnak a kerék­szaggató kátyúk, s elháríthatók-e házilagosan a kisebb hibák? - tettük fel a kérdést szakértőnk­nek, Winkler Tamásnak, aki az Opel Gombos márkaszerviz vezetője. A szakember szerint két alapvető követel­ményt kell fejébe vésnie a télen nálunk autózók­nak. Az egyik, hogy mindig számítsunk váratlan akadályra, ezért sosem rutinból vezessünk. A másik aranyszabály: kizárólag olyan sebességgel haladjunk, amely megfelel a fényszóróal megvi­lágított úthossznak, azaz ezen a területen belül bármikor képesek legyünk a megállásra. Ha ezt a két tételt betéve tudjuk, kisebb megrázkódtatást okoznak majd a nálunk garantáltan megtalálható jégbordák és a kráternyi mélységű úthibák (ame­lyekbe az útfenntartók szerint állítólag kár bele­kerüli a tonnánként harmincezerbe kerülő aszfal­tot, úgyhogy fizessék az autózni vágyók a sok­milliós futóműhibákat...). Winkler Tamás sze­rint amint felfedezünk egy kátyút kocsink előtt, igen finom kormánymozdulatokkal igyekezzünk elkerülni a belehajtást. Vigyázat, a hirtelen kor­mányrántás miatt a csúszós úton könnyen meg­­pördülhetünk! Ha már elkerülhetetlen a belesza­­ladás a lyukba, egészen az úthibáig lassítsuk az autót, majd hirtelen engedjük fel a féket, hogy a kerék akadály nélkül átgördülhessen rajta. Ebben az esetben soha ne korrigáljuk közben a kor­mányzást, ne gyorsítsunk vagy lassítsunk, külön­ben gumink, esetleg drágább alkatrészünk bánja a kapkodást. A szakértő tanácsolja, hogy ha már belehup­pantunk egy-egy nagyobb gödörbe, álljunk meg és vizsgáljuk meg a kocsi állapotát. Ha a kor­mánykerék küllői nem úgy állnak alaphelyzet­ben, mint előtte, akkor feltehetően megsérült a kormánymű. Utánállítással, esetleg alkatrészcse­rével viszonylag egyszerűen javítható a baj szak­szervizben. Feltétlenül meg kell nézni a gumik és a felnik állapotát a „kaland” után: ha elgörbült a felni, becsípődhet a gumi és durrdefekt a vége. Árulkodó jel - ezért azonnal elő a pótkerékkel! -, ha a köpeny oldalán kisebb-nagyobb kidudo­­rodások találhatók, ez a szálszakadás tipikus kö­vetkezménye. Nagyobb gödörbe futás után a len­géscsillapító is sérülhet, ezért a szerkezet tá­masztékát is ellenőrizzük. Ha olajfolyást, defor­mációt látunk, azonnal forduljunk szervizhez! A kisebb, közepes sérülések esetén (gólyaláb de­formáció, felni-, gumihiba) a kár értéke elérheti a 100 ezer forintot. Durvább ütközéskor a ka­rosszéria is meghibásodhat, ilyenkor 150-200 ezer forintja is bánhatja a benzin literében egyéb­ként is 12 forint útalapdíjat kifizető autósnak. Ha pedig valaki megpördülne a kátyú miatt, akár a totálkár sem elképzelhetetlen következmény. Arra azonban figyelmeztet a szakember: a házilagos hibaelhárítás ne terjedjen tovább a ke­rékcserénél. Sőt, az után is ellenőrizzük, mennyire érzékeny a kormánymozdulatokra a futómű. Ha túlérzékeny, akkor túlzott a kerék összetartása, ha érzéketlen, akkor széttartó, tehát azonnal javítandó a futómű. Az Opel Gombos­nál 2-4 ezer forintért ellenőrzik a futóművet a sérülés nagysága és a beavatkozás függvényé­ben. Ám ha indulás előtt télen nem felejtjük el megtisztítani a fényszórókat, nagy az esélyünk arra, hogy a komolyabb gödröket időben észre­vegyük és elkerüljük. Úgyhogy így lesz az egy­szerű autós lámpájából Magyarországon az úthi­bák (sajnos) egyetlen használható ellenszere. V. F.: Új gépkocsi-eladási rangsor Hátra sarc Az elmúlt évben 24 száza­lékkal forgalmaztak kevesebb autót Magyarországon, mint egy évvel korábban. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesü­lete adatai alapján 1995-ben 55 718 új autót értékesítettek az előző évi 73 346-tal szemben. A haszongépjárművek kategó­riájában nincs visszaesés, csu­pán a kereslet változott meg a 2,5 tonna összterhelés alatti modellek javára. Haszonjár­művekből összesen 12 154 da­rabot adtak el tavaly. A márkák szerinti rangsort - a Suzuki adatainak figyelmen kívül ha­gyása mellett - az Opel vezeti 13 663 autóval; ez a mennyiség az előző évi Opel-forgalom 67,4 százaléka. A második he­lyen a Lada végzett, igaz, ennél a márkánál nagy a visszaesés: az 1994-es 17 494 darabbal szemben tavaly csak 8010 gép­kocsit értékesítettek. A Re­­naultot nem érintette a forga­lomcsökkenés, amely 20,8 szá­zalékkal növelte eladásait és 9,9 százalékos részesedést ért el. A nagy meglepetést pedig a Daewoo hozta. Bár 1994-ben még nem volt jelen az ország­ban, tavaly már 8,4 százalékos piaci részesedést ért el. Az Au­di tavaly 681 kocsit adott el, s ez 120,5 százaléka az előző évi eredménynek. A Citroën 343 (256 százalék), a FIAT 3711 (134 százalék), a Ford 4478 (105,6 százalék), a Honda 612 (98,9 százalék), a Mazda 537 (50,2 százalék), a Seat 2147 (85,2 százalék), a Skoda 1216 (43,8 százalék), a Suzuki 12 178 (74,8 százalék), a Volks­wagen pedig 5089 (75,1 száza­lék) darab autót értékesített. ­ Óvatosan taktikázik a Citroen Egy lépés előre, kettő hátra Gyakorlatilag semmit nem fejlődött az európai autópiac az előző évben, ugyanis az 1993- as 16,6 százalékos forgalom­visszaesést az 1994-es 6 száza­lékos növekedés után a tavalyi, 0,1 százalékos piacbővülés kép­telen volt kompenzálni. A ked­vezőtlen trendre a francia Cit­roennél úgy reagáltak, hogy az elmúlt évben 1994-hez viszo­nyítva 5,4 százalékkal keveseb­bet, azaz 746 ezer 500 gépkocsit gyártottak, melynek 61 százalé­kát továbbra is exportálták. Franciaországban 312 ezer 600 (251 ezer 800 személygépkocsi és a többi haszongépjármű) Cit­roent értékesítettek, ami 3,92 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az 1995-ös 1,16 száza­lékos tervezett piaci csökkenés­sel szemben a Citroen 2,93 szá­zalékos növekedést mondhat magáénak, a Nyugat-Európán kívüli export 10 százalékkal bő­vült. Ma a márka 77 országban 900 kereskedőt foglalkoztat. Különösen nőttek az eladások Magyarországon, Csehország­ban és Lengyelországban, ennél még jelentősebben pedig (65 százalékos) Brazíliában és Chi­lében, valamint Malajziában (66 százalék). Az oldal összeállította: Varjas Frigyes

Next