Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

( Közelkép: Gyermekétkeztetés­­ 7. oldal Magyar áfium 8. oldal Mesteremberek adóprésben 12. oldal Maga Nemzet Milyen legyen egy diplomatái 11. oldal Külföldi Ösztöndíjak ! 14. oldal Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETIK­ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1996. I­ Miriiás* 1­0 IX. évfolyam, 27. szám­ Szűkülő nyugdíjellátás a jövő érdekében? Eltérő pénzügyi és népjóléti érvek . (Munktársunktól) A nyugdíjrendszer átalakí­tásában a népjóléti és a pénz­ügyi tárca között a lényegi vi­ta az, hogy a PM szerint a jára­dék fedezetének jelentős ré­szét a jelenlegi ellátások szű­kítésével kell megoldani, amit azonban a Népjóléti Miniszté­rium nem támogat - jelentette ki Csehák Judit, az Ország­­gyűlés szociális bizottságának elnöke az államháztartási­­reform-bizottság tegnapi ülé­sét követő rögtönzött sajtótá­jékoztatón. Bokros Lajos pénzügymi­niszter vezetésével harmadik alkalommal tanácskoztak ked­den az MSZP és az SZDSZ szakértői az államháztartási re­formról - ez alkalommal a nyugellátás átalakításáról. Cse­hák Judit a pénzügyi tárca ál­láspontjával kapcsolatban el­mondta: a PM szerint a nyug­díjkorhatárhoz közel állóknak - noha még nem részesülhet­nek az új rendszer előnyeiből - ugyanúgy viselniük kell az át­menet finanszírozási kötele­zettségeit, mint a fiatalabb kor­osztálynak. A tegnapi megbeszélésen még nem esett szó az átmenet pontos adatairól, a járulékok­ról, a nyugdíjakról. A pontos számok ismeretében dönthető majd el, hogy jó lelkiismeret­tel támogatható-e az átállás — mondotta a szocialista politi­kus. Mint kifejtette: a tőkefe­dezeti rendszer jótékony hatá­sait senki sem vitatja. A kér­dés az: miként biztosítható, hogy a bevezetés kockázata ne sújtsa a 40 év felettieket, tehát azt a réteget, mely már nem vehet részt a tőkefedezeti rendszerben. (Folytatás az 5. oldalon) Újabb parlamenti ülésszak Pozsonyban Nem kerül napirendre az alapszerződés POZSONY • A pozsonyi parlament szerdán kezdődött ülésszakán nem kerül napirend­re a szlovák-magyar alapszer­ződés ratifikálásának kérdése. Egyesek ugyan azt várták, hogy ez mégis megtörténik, egy, a büntető törvénykönyv módosí­tására vonatkozó indítvány nyo­mán kialakult vita azonban megakadályozta ezt A kor­mánypárti képviselők ugyanis felvetették, hogy „a magyar pár­tok és politikusaik szét akarták verni Szlovákiát, aminek egy­szer s mindenkorra gátat kell vetni”. A vádat Durety Miklós utasította vissza, felszólítva Ivan Gasparovic házelnököt, hogy utasítsa rendre képviselőtársát, amire ugyan nem került sor, de a javaslat nem kapta meg a szük­séges támogatást, így azonban senki sem vetette fel a szlo­vák-magyar alapszerződés kér­dését sem. A parlamenti tanács­kozás egyik szünetében tartotta meg ülését a Magyar Koalíció tanácsa, amely véglegesítette a kisebbségi nyelvek használatá­ról szóló törvénytervezetét (Folytatás a 2. oldalon) A koalíciós pártok döntése Cimoszewicz az új lengyel kormányfőjelölt HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Hosszas egyeztetés után a lengyel koalíció két pártja, a Baloldali Demokratikus Szövet­ség (SLD) és a Parasztpárt (PSL) úgy döntött, hogy az SLD politikusát, a korábbi igazság­ügyi minisztert, a szejm jelenle­gi elnökhelyettesét, Wlodzie­­mierz Cimoszewiczet jelöli a na­pokban lemondott Józef Oleksy utódjának, jelentette az MTI. Ci­­moszewicznek két hete van arra, hogy megnevezze kormányának névsorát, s azt a parlament elé terjessze jóváhagyásra. (Folytatás a 3. oldalon) Vastagh Pál és Vissi Ferenc a versenyjogról •Új törvény a tisztességtelen piaci magatartás ellen (Munkatársunktól) V­astagh Pál igazságügy­miniszter és Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tegnap az Igazságügyi Minisztériumban tartott közös sajtótájékoztatón ismertette a tisztességtelen piaci magatar­tás és a versenykorlátozás tilalmáról­ szóló új törvény­­javaslat fontosabb rendelke­zéseit. Az igazságügy-miniszter elmondta: a kormány a napok­ban elfogadta és már az Or­szággyűléshez benyújtja a tisztességtelen piaci magatar­tás és a versenykorlátozás ti­lalmáról szóló törvény terve­zetét. A hazai gazdasági válto­zásokon és a jogalkalmazási tapasztalatokon túl az új tör­vény megalkotását indokolja az európai jogharmonizáció teljes körűvé tétele a verseny­­szabályozásban. (Folytatás az 5. oldalon) Léphaft Pál rajza ­ A túlélés végvárai Erős vagy gyönge ön­­kormányzatokat akarunk? Hol húzódjon a települések mozgásterének határa, mi­lyen feladatokat kapjanak, s milyen feladatokat tart­son meg magának az ál­lam? Mekkora legyen gaz­dálkodási szabadságuk? Helyben használják fel az adóbevételek zömét, vagy pedig az állam ossza újra azokat a saját szempontjai szerint? Ezek a kérdések számos tekintetben még nyitottak, hiszen az állam­­háztartási és közigazgatási reformkoncepciók jelenleg meglehetősen képlékeny állapotban vannak. Minden bizonnyal felvetődnek majd azon a mai, csepeli tanácskozáson, amelyen — a hírek szerint — a belügy­miniszter is részt vesz. Az ilyen típusú kérdé­sekre létezik egy elméleti válasz, amelyet az úgyneve­zett „kisegítés elve” (szub­szidiaritáselv) fogalmaz meg. Ez az elv — mely a nyugat-európai keresztény­demokrácia térhódításának köszönhetően terjedt el a politikai elméletben és gya­korlatban — lényegében azt mondja: egy magasabb szintű szervezet olyan és csak olyan feladatokat vál­laljon át az alacsonyabb szintűtől, amit az utóbbi sa­ját hatáskörében nem tud ellátni. A helyi önkormány­zat annyit és csak annyit se­gítsen a családok szociális helyzetén, hogy azok képe­sek legyenek azután önma­­gukon segíteni;­ az állam olyan területeken lépjen be az önkormányzatok életé­be, amelyeken egyedül nem boldogulnának; az eu­rópai közösség csak a szük­séges mértékben avatkoz­zon bele az államok ügyei­be és így tovább. Ami a hazai állami-ön­kormányzati viszonyt illeti, persze nem lehetnek külö­nösebb illúzióink a tekintet­ben, hogy kormányzatunk mélyrehatóan tanulmá­nyozta volna a szubszidiari­táselméletet. A pénzügyi vezetés csomagjai és cso­magtervei ezzel éppen el­lentétes nézőpontról tanús­kodnak: „a pénz az állam­nál van a legjobb helyen, mindenki más felelőtlen és pazarol” — talán így foglal­ható össze legrövidebben az a szemlélet, amelyben a ma aktuálisnak mondott köz­­pontosító-elvonó-adóemelő politika gyökeredzik. Nyilvánvaló tehát, hogy a szubszidiaritás kérdése ma Magyarországon nem akadémikus vita; az állami megszorító törekvésekkel szemben a túlélés végvárai lehetnek a „kicsi” szerve­zetek: az önkormányzatok, a civil szféra intézményei, a családok. Jó lenne, ha a belügyminiszter megnyug­tatná az önkormányzatok képviselőit: a pénzügyi ve­zetés nem éppen ezeken a területeken keres újabb tá­madási pontokat. Bethlenfalvy Gábor Az ajánlat korábban is elhangzott Elnöki posztot kínál a Liga Borsik Jánosnak (Munkatársunktól) Lapunk értesülései szerint a Liga Szakszervezetek áprili­si kongresszusán új elnököt kíván választani; a posztot felkínálták Borsik Jánosnak, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zete elnökének, aki egyébként egy másik konföderáció, az Autonómok társelnöke is. Megkérdeztük Borsik Jánost, igaz-e a hír, s kíván-e élni a felkínált lehetőséggel. - Valóban úgy történt, hogy Kosda Béla, a Liga egyik ügyvezető elnöke fel­kért erre, sőt, Gaskó István (ő a MÁV-nál lévő három repre­zentatív szakszervezet egyi­kének az elnöke) azt is mond­ta nekem, amennyiben indulni szeretnék az elnöki tisztsé­gért, ő a javamra visszalépne - mondta érdeklődésünkre Borsik. (Folytatás a 4. oldalon) A Standard and Poor’s új minősítése A magyar gazdaság helyzete stabil (Tudósítónktól) A WASHINGTON - A New York-i székhelyű Stan­dard and Poor’s nemzet­közi hitelminősítő cég megerősítette a Magyar Nemzeti Bank külföldi tartozására adott BB+ osztályzatát, és a gazda­sági kilátásokat negatív helyett immár stabilként értékeli. A tekintélyes pénzügyi vál­lalat szerdán kiadott közlemé­nye elismeri, hogy Magyaror­szág ismét eltökélte magát a szigorú monetáris, fiskális és jövedelempolitika mellett. En­nek eredményeképpen tavaly az államháztartás deficitje a GDP 6­5 százalékára esett vissza az előző évi 8,3 száza­lékhoz képest. A folyó fizetési mérleg hiánya 2,3 milliárdra (a GDP öt százalékára) csökkent az 1994. évi négymilliárdról, amely a GDP tíz százalékát képviselte. A valutatartalékok ötmilliárd dollárral növekedtek és elérték a tizenhétmilliárdot. A külső államadósságot az ex­port 66 százalékára szorították le az 1994-es 126 százalékról. Fokozták a belső megtakarítá­sokat, a középtávú befektetési és növekedési lehetőségeket. A „stabil” minősítés egyen­súlyt teremt a gazdasági és po­litikai átalakulás kihívása és Magyarország piacgazdasági fejlődése között, ide értve ter­mészetesen a privatizáció folyamatának gyorsulását és a szilárd demokráciát. A külföldi befektetések magas aránya, a bőséges valutatartalékok és a hozzáértő adósságkezelés eny­híti a külföldi eladósodás nagy terhét. Az adósság szerkezete és lejárata megfelel a BB+ mi­nősítésű országokénak. Ha a társadalombiztosítás, a betegbiztosítás és a családi szociális juttatások reformja folytatódik, fegyelmezett gaz­daságpolitikától kísérve, akkor a kilátások értékelése pozitív lehet még az idén. (Folytatás a 13. oldalon) A tervezet növelné a pazarlást Egyéni gyógyszerkeretet javasol a biztosító (Munkatársunktól) Az egészségbiztosító sze­rint jogos az az igény, hogy több rászoruló jut­hasson hozzá térítésmen­tesen a számára szüksé­ges orvosságokhoz, ám fé­kek beépítése nélkül ez a korábbinál is nagyobb pazarláshoz vezethetne. . Rövid távon az átlagpolgár számára a gyógyszerterhek drasztikus növekedését, hosz­­szabb távon esetleg a finanszí­rozási rendszer összeomlását jelentené a közgyógyellátási rendszer tervezett átalakítása - nyilatkozta lapunknak Matejka Zsuzsanna, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár fő­gyógyszerésze. A tervezetről várhatóan ma dönt a kormány. A biztosító ezért azt java­solja, hogy minden egyes köz­­gyógyellátottnál személyre szólóan határozzák meg a havi gyógyszerszükséglet összegét, és csak ennek erejéig támogas­sák. Például ha valaki betegsé­ge miatt havonta 1200 forintot fizetne a patikákban, ingyen juthasson hozzá 1300 vagy 1400 forint értékű gyógyszer­hez. Ezen felül ugyanúgy térí­tési díjat fizetne, mint a többi biztosított. A kormánytervezet szerint a közgyógyellátottak továbbra is korlát nélkül jutná­nak hozzá a listán szereplő va­lamennyi gyógyszerhez, ha azt az orvos felírja nekik. Az eddigi tapasztalatok sze­rint pedig felája, hiszen egy köz­­gyógyellátott tavaly átlagosan 26 ezer forint értékű gyógyszert fogyasztott, míg egy átlagos biz­tosított csak hatezer forintnyit. Matejka Zsuzsanna szerint ez arra vall, hogy a közgyógyellá­tási igazolványra nemcsak a sa­ját szükségletnek megfelelő gyógyszereket írták fel. (Folytatás a 4. oldalon) A szombati 32 oldalas Magyar Nemzetből Interjú Kövér Lászlóval Mi nem az a párt va­gyunk, amelyiknek azért kell bemennie mindenáron egy koalícióba, mert attól kell fél­nie, hogy nem bír ki újabb négy évet ellenzékben. A mai politikai „elitnek” jelenleg mi vagyunk a legfiatalabb gene­rációja. Az igazi kérdés in­kább az, hogy az ország meg­engedhet-e magának még egy vargabetűt - mondja Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke. A botorkáló n éve A kormányt ma szabad­, jóra engedett miniszterek és a különféle lobbyk rángatják ide-oda, s köztük Bokros La­jos markáns alkata dominál. Ám ő bevételi és kiadási rub­rikák bűvkörében él, olyasfé­lék, mint a nemzet fogyatko­zása vagy a társadalmi mobi­litás beszűkülése nem zavar­ják - írja publlistánk. Tájtiprástól az orvvadászatig Gemenc, Európa párat­lan ősbirodalma veszélyben van. A természetvédelmi őr­re rágyújtották a tanyáját, az erdőt és a vizeket orvva­­dászok és­­halászok rabol­ják. És a pénz új bárói itt is terjeszkednek. Az év végéig érvényes a régi tb-igazolvány (Munkatársunktól) Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár közleménye szerint törvény rendelkezik ar­ról, hogy 1996. december 31-ig a személyi számmal ellátott, a régi szabályok szerint érvényes kék tb-kártyákkal is igazolható a biztosítási jogviszony. Ezt az orvosoknak el kell fogadniuk, mert a régi igazolvány tulajdo­nosai is jogosultak a társada­lombiztosítási támogatású gyógyszerek kiváltására. Mindez nemcsak az orvosi értelemben vett sürgős esetekre vonatkozik, hanem minden be­tegségre, amelynél gyógysze­res kúra indokolt. (Folytatás a 4. oldalon) Csirkeosztás a Parlamentnél Tegnap a Parlament előtt Bárány László nyír­kör­esi vállalkozó sajátos módon tiltakozott az agrárexport-támogatások csökkentése miatt: Fogadjon örökbe egy csibét elnevezésű ak­ció­j­a alatt ötezer naposcsibét osztott szét ingyen* (Írásunk a 13. oldalon) Weber Lajos felvétele

Next