Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

KEDD, 1996. február 6. A Magyar Nemzet is támogatja Huszonhárom, játékfilm szerepel a 27. szemle programján Huszonhárom egész estés játékfilm, negyven dokumen­­tumfilm, valamint kisjáték- és rövidfilmek szerepelnek a pén­teken kezdődő, február 13-ig tartó 27. magyar filmszemle hi­vatalos programján - tájékoz­tatta a sajtó képviselőit hétfőn a budapesti Szlovák Kulturális In­tézetben a szemle igazgatója, Horváth György. A játékfilmek között van Szabó Ildikó Csajok, Deák Krisztina Családi nyár, Gothár Péter Hagyjállógva Vászka, Mészáros Márta A hete­dik szoba, Szirtes András A kis­baba reggelije, Koltai Róbert Számba, Sándor Pál-Makk Ká­­roly-Jancsó Miklós Szeressük egymást gyerekek, Kern András Sztracsatella című munkája. A tájékoztatón bemutatták a se­regszemle szignálfilmjét is, amelyet Forgács Péter készített. A szemle igazgatója el­mondta, hogy a filmeket négy helyszínen vetítik. A harmincöt milliméteres játékfilmek bemu­tatóit az Uránia moziban tartják, majd megismétlik őket a Pus­kinban. A Puskin és a Broadway moziban lesznek láthatók a rö­vid- és kisjátékfilmek. A Szlo­vák Kulturális Intézet Moholy terme ad otthont a dokumen­tumfilmeknek, a szemle sajtó­irodájának. Az intézet földszint­jén információs pultot hoznak létre az érdeklődők számára. A szemle zártkörű ünnepélyes nyi­tó- és záróestjét a Budapest Kongresszusi Központban ren­dezik. A játékfilmes zsűri elnöke Vajda Mihály filozófus, tagjai: Bikácsy Gergely filmkritikus, Jeles András és­ Szederkényi Júlia rendező, Márk Iván ope­ratőr. Ők döntenek arról, hogy ki kapja a játékfilmes fődíjat, valamint a legjobb rendező, operatőr, női és férfi színész dí­ját. Jutalmazzák a legnépsze­rűbb filmet és a legjobb produ­cert is. A dokumentum, illetve a kis- és rövidjátékfilmekről másik zsűri dönt, amelynek az elnöke Muhi Klára filmtörté­nész, a tagjai pedig Dániel Fe­renc dramaturg, Rák József rendező, Sas Tamás operatőr és Tolnai Ottó író. A külföldi kri­tikusok idén is odaítélik a Gene Moskowitz-díjat, a Színház- és Filmművészeti Főiskola pedig a Nyakkendődíjat. A szemlét számos egyéb rendezvény egé­szíti ki. Az Uránia moziban pénteken nyílik meg az a kiállí­tás, amely Zolnay Pál emlékére készült.­­ (devich) Jelenet Mészáros Márta A hetedik szoba című filmjéből STARTING BUSINESS ENGLISH Munkafüzet 40/23. A Duna televízióban február 5-én 22.10-kor sugárzott angol nyelvlecke anyagához kapcsolódó szavak, kifejezések, feladatok Business letters and presenting Information (1. rósz/ 1. gyakorlat: A rendkívüli gyűlés ’szókincse”, the emergency meeting 1. We haven't decided on a plan of action yet a plan of action 2. We must outline a strategy, to outline a strategy 3. Let me summarisa.... to summarise 4. This is a critical situation a critical situation 5. We have to consider... to consider 6. We can influence these factors, to influence 7. There are two immediate things we can do. " Immediate 6. We can increase our advertising budget, to increase the advertising budget 9. We can bring forward the launch date. to bring forward akcióterv vázolni, körvonalazni a stratégiát összefoglalni krititais helyzet mérlegel, átgondol befolyásol, hat valamire azonnali, közvetlen emelni a reklámkeretet előrehozni 2. gyakorlót: A J.K. Toys előnyeinek a felsorolása. Most azt fogjuk megvizsgálni, hogy a konkurens cég, milyen szempontból van előnyben, advantage­n előny Állapítsa meg, hogy a két oszlopban melyik szavak, kifejezések illenek ősszel larger product cheaper market share earlier advertising budget larger launch date (Megoldás: larger market share = nagyobb piaci részesedés, cheaper product = olcsóbb termék,­­ earlier launch date « korábbi piaci bevezetés, larger advertising budget , nagyobb reklámkeret) A fenti négy kifejezés mindegyikéhez hozzátehetjük a to hava szót A helyes párokból alkosson f egyszerű mondatokat. A mondatokat kezdje így. J.K. Toys have a... (Megoldás: J.K Toys have a larger market share. JJC Toys have a cheaper product. J.K Toys have an earlier launch date. J.K. Toys have a larger advertising budget.) 3. gyakorlat: Melléknevek ”er képzővel alkotott középfokának gyakorlása. Az előző gyakorlatunk melléknevei középfokban voltak. Figyelje meg a következő három melléknév­­ középfokát cheap • cheaper, large • larger, early - earlier Ezek mintájára írja le a most következő mellékneveket középfokban: Figyelje a mintákat, és ügyeljen­­ a helyesírásra! old -.... tall -.... easy *.... late -.... large -.... cheap -.... lazy -.... new -.... nice -... (Megoldás: older, taller, easier, later, larger, cheaper, lazier, newer, nicer) 4. gyakorlat: Fordítás magyarról angolra. A téma: mit tudott meg Clive Peter Day-161 a J.K. Toys cégről, és ezek után milyen stratégiát fog­­ követni a Bibory Systems. Van néhány hasznos információm Peter Day-től. Úgy gondolom, túl gyorsan haladnak. Nem végezték el a kellő számításokat (elvégezni a kellő számításokat , to do one’s sums) Néhány lépéssel előttük vagyunk, (előtte van valakinek­­ to be ahead of someone) Azt akarom, hogy kihasználd ezt az előnyt (kihasználni­­ to exploit) (Megoldás: I've got some useful Information from Peter Day. I think they are moving too fast. They 1 haven't done their sums. We're a few steps ahead of them. I want you to exploit this advantage.) I Az adást ma 16.45-kor, csütörtökön 23.25-kor és szombaton 10.05-kor megismétli a Duna televízió. Népfőiskola Nagycenken Előadások a Széchenyi István Emlékmúzeumban Nagycenken, Széchenyi Ist­ván hajdani kastélyában hétfő délután megkezdődtek az idei Széchenyi István Népfőiskola előadásai, amelyek az ezeregy­száz éves évfordulóhoz kap­csolódnak. Környei Attila, a Széchenyi István Emlékmú­zeum igazgatójának bevezető előadása után Budai Ilona nép­művész műsorát hallhatták a résztvevők. Ma Tomka Péter régész tart előadást Avarok és magyarok címmel. Szerdán Kónya Ádám, a sepsiszent­györgyi múzeum igazgatója a magyar kultúra romániai hely­zetéről mondja el gondolatait. Fényi Tibor, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója He­lyünk Közép-Európában cím­mel tart előadást. Csütörtökön a győri Széchenyi István Főis­kola főigazgatója beszél a „szellemi tőke” szerepéről, a pozsonyi Duray Miklós a ki­sebbségi lét gondjairól. Deák Ernő történész Bécsből a törté­nelem és tudat kapcsolatáról szól. Pénteken Bácskai Tamás közgazdász Merre tart Ma­gyarország 2015-ig című elő­adását hallgathatják meg az ér­deklődők, majd Kékesi Ferenc, az Országos Széchenyi Kör el­nökségi tagja mond zárszót. A különböző korú és képzettségű népfőiskolások szerte az or­szágból érkeztek, de jöttek vendégek a határokon túlról is. Az Országos Széchenyi Kör 1988 óta rendezi meg évente januárban vagy február­ban a Széchenyi István Népfő­iskola egyhetes, bennlakásos tanfolyamait. A népfőiskola fő támogatója a Kastélyszálló Rt. Az idén Győr-Moson-Sopron megye kulturális alapjából is kaptak segítséget a rendezők. (f. m.) Kultúra Meg kellene kérdezni a szakmát! Ötven százalékkal kevesebb jut orvosképzésre Amint arról már hírt adtunk, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a múlt hét végén tájé­koztatták a sajtót az egyetem vál­ságos helyzetéről. Rosivall Lász­ló rektor elmondta: a hétszázmil­liós veszteséget nem a rossz gaz­dálkodás okozta, hanem az, hogy a kormány a rövid távú gazdasági célok megvalósítása érdekében tönkreteszi az egész­ségügyi oktatást. Hétfőn annak próbáltunk utánajárni, mennyi­ben felelős ezért a helyzetért a most bevezetendő normatív fi­nanszírozás, amellyel - állítólag - elvben mindenki egyetért. Egyáltalán nem világos, ho­gyan jöttek ki a normatív szá­mítások modelljének alapadatai az orvosi egyetemekre - vála­szolta kérdésünkre Rosivall László, akitől azt is megtudtuk, hogy a normatív finanszírozás bevezetésével 359 millióval ke­vesebb pénzhez jut az egyetem, mint a korábbi rendszerben. Ez mintegy huszonöt százalékkal kevesebb, mint az eddig kapott támogatás. Ráadásul az eddigi finanszírozás is csak körülbelül hetvenöt százalékát fedezte a szükségletnek az orvostudo­mányi egyetemeken (amelyek közé az Állatorvos-tudományi Egyetemet is besorolták), ami azt jelenti, hogy ma a tényleges szükségletnek csak a fele áll rendelkezésükre. Ez a döntés, amelyet nem szakmai, hanem pusztán gazdasági kényszer alapján hoztak meg, súlyos és visszafordíthatatlan következ­ményekkel járhat az orvoskép­zésben - állítja a rektor. Ez a te­rület ugyanis robbanásszerűen fejlődik, és ezzel a fejlődéssel a kutatást is magába építő okta­tásnak lépést kellene tartania. A költségek egyre nőnek, de a kli­nikákon mindent a két évvel ez­előtti árakon számolhatnak el, miközben a jelenlegi árakon kell vásárolniuk. Az egyetem épületei sürgős felújításra szo­rulnak, az oktatók bére rendkí­vül alacsony, a fiatalokat egyre nehezebb megtartani. Az oktatásfejlesztési kon­cepciók kidolgozásakor bűn meg nem kérdezni az egyes szakterületek képviselőit - hang­súlyozta Rosivall László, és arról is szólt, hogy Magyarországon, ahol a halálozási arány különö­sen rossz, kiemelten kellene tá­mogatni az egészségügyet és az orvosképzést Úgy véli, hogy felsőoktatásban hangoztatott ta­karékossági jelszavak mögött nincsenek közgazdasági számí­tások. A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumban pedig, ahol a humán orvosképzésről is hatá­roznak, végső soron, a szakterü­letnek egyetlen képviselője sincs. Szerettük volna megtudni Dirtya László felsőoktatásért fe­lelős helyettes államtitkár véle­ményét is e tárgykörben, de ő hétfőn egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott erre időt szakítani. A kérdésre ezért még visszatérünk. (fordi) Tervek és a realitás Lesz-e finnugor múzeum? Az érdi Finnugor Szabad­téri Múzeum terve eddig egyál­talán nem kapott nyilvánossá­got, pedig jó néhány éve felve­tődött egy finnugor múzeum ötlete. Nyirkos István, a helsin­ki magyar kulturális intézet egykori igazgatója a Magyar Nemzet 1989. augusztus 3-i számában szorgalmazta elő­ször egy önálló finnugor mú­zeum létrehozását. „Szinte hi­hetetlennek tűnik, hogy mind ez ideig nincs egyetlen olyan mú­zeum sem a világon, amely ki­zárólag az uráli népek, a sza­mojédok és a finnugorok tárgyi és szellemi értékeinek össze­gyűjtésére, illetőleg bemutatá­sára vállalkozott volna - írja. - Úgy gondolom azonban, itt lenne az ideje, hogy Magyror­­szág helyet adjon egy ilyen mú­zeum létrehozásának, tekintet­tel legnagyobb finnugor nép voltunkra és a következő évi magyarországi nemzetközi finnugor kongresszusra." Ugyanez év szeptember 2-án ugyancsak a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg ifj. Kodo­lányi János nyugdíjas múzeu­mi főigazgató-helyettes írása, aki amellett tette le voksát, hogy a már létező gyűjtemé­nyek maradjanak régi helyü­kön, szerinte pedig egyébként is elképzelhetetlen, hogy a múzeumok egy másik intéz­mény javára lemondjanak sa­ját anyagukról; ehelyett a Nép­rajzi Múzeumot kellene szak­mailag és anyagilag megerősí­teni, ahol a legnagyobb ilyen jellegű kollekció található. Úgy tűnik azonban, hogy sem ez a korábbi, sem az a ké­sőbbi ötlet nem fog megvaló­sulni. Juvan Szesztalov vogul költővel együtt mértük meg a második terv helyszínét, az ér­di Duna-partot. Nyelvrokon költőnket nagyon lelkesítette a százhalombattai Matrica Mú­zeum munkatársa által újonnan fölvetett ötlet. Érden a világki­állításra való felkészülés sza­kaszában az akkori alpolgár­mester, T. Mészáros András vette át a szervezés stafétabot­ját, és sikerült is meggyőznie a képviselő-testületet az ügy fon­tosságáról. Az érdi képviselő­­testület 1993. június 3-án hozta meg a tervet támogató dönté­sét. Kijelöltek egy tíz hektáros területet, amelyet végül is nem tudtak kárpótlási jegyért meg­szerezni. Ekkor már Kubassek János, az érdi földrajzi mú­zeum igazgatója és több más szakember, illetve minisztériu­mi tisztségviselő is bekapcso­lódott a munkába. De pénz nem volt Az önkormányzat csak készpénzért vehette volna meg a hőn áhított félszigetárté­ri partszakaszt. A honfoglalás 1100. évé­ben nem csak világkiállítás nincs, de a nagyközönség előtt kevéssé ismert nyelvrokonaink életét bemutató múzeum sincs. Valamelyest talán mégis pótol­hatjuk a finnugor múzeumot az augusztusban megrendezett finnugor népek II. világkong­resszusával, a Néprajzi Mú­zeumban tervezett finnugor ki­állítással és más, nyelvroko­naink kultúráját bemutató ren­dezvénnyel. (1. sz.) Ki mit tud? A rádiózás szerepe az elmúlt években nagyot változott A kereskedelmi adók létrejötte nem csak konkurrenciát jelentett a közszolgálati rádió­nak, de új szokásokat is teremtett. Az egész nap dübörgő zene, közötte pár baráti szó, rövid színes hírek, részletes időjárás-jelentés és útinformáció. Ennyi bőven elég az autóban utazónak, a munka­időben rádiózónak. Ha részletesebb hírekre vá­gyik, legfeljebb átkapcsol a déli krónikára vagy megnézi este a tévéhíradót. De ma már nem is olyan kíváncsi a polgár a napi politika történései­re, a sokszor kétes értékű értesülésekre. Az ifjabbaknak és a magát még ifjúnak valló középkorúaknak nagyon jól megfelel a kereske­delmi adók színvonala és kínálata. Létezik azon­ban egy igényesebb, meglehet idősebb, de már társadalmi helyzete miatt is érdeklődőbb réteg is, amelyik szeretne alaposabb tájékoztatást kapni a körülötte zajló és őt érintő eseményekről. Belő­lük kerül ki a közszolgálati adók hallgatósága. A baj csupán az, hogy a Magyar Rádió nehe­zen találja a helyét a piaci kényszerek diktálta helyzetben. Ide is kacsingat, oda is pillant. Igyekszik pénzt szerezni, s ilyenkor a kereske­delmi rádiók módszereit utánozza, máskor meg úgy viselkedik, mint egy felelős, a divatnak fittyet hányó, saját legjobb hagyományaihoz ra­gaszkodó közrádió. E téren lenne ugyan még ja­vítani valója, de a sokoldalú tájékoztatásnak ma egyetlen rádiós színtere a Magyar Rádió. Ahogy rendeződnek a sajtópiaci erőviszo­nyok, kialakulnak a szerepek, minden résztvevő­nek szüksége lesz arra, hogy maga előtt is tisz­tázza, kikhez, mely rétegekhez kíván szólni. A közszolgálati adók is átesnek majd az öntisz­tuláson, el kell dönteniük, mely műfajokban le­hetnek a legjobbak és miről kell lemondaniuk. Bizonyos, hogy olyan közéleti magazinokra, mint a Tizenhat óra, mindenképpen szükség lesz. A Farkas Zoltán vezetésével egy esztendeje indult műsor, amely - bár annak alkotógárdáját javarészt megtartotta - megszabadult szellemi elődje, a 168 óra politikaalakító ambícióitól, inkább a köz szolgálatát tartja szem előtt. Ha heti egy órában is, ha csak korlátozott terjedelemben is, de olyan kérdésekről igyekszik tájékoztatni, amelyek ilyen-olyan okokból erősen érintik az állampolgárt. Ilyen volt legutóbb például az át­világítási törvény ügye vagy az új nyugdíjrend­szerről szóló blokk. Az nem a műsor hibája, ha a hallgató úgy ér­zi, az átvilágítási törvény, amely a sok késleke­désben a fontolva haladás törvénye lett, most ar­­ra való, hogy elterelje lényegesebb kérdésekről a figyelmet. Jól el lehet vitatkozgatni: mi alkotmá­nyos, mi nem, mit szabad, mit nem. Az állampol­gár valójában nem ért semmit a sok csűrés-csa­­varásból, azt azonban pontosan megérzi és meg­érti, ki akarja és ki nem akarja, hogy ez a sokat halogatott törvény végre megszülethessen. En­nek megfelelően dühödik fel azok után, hogy mi még mindig ott tartunk, ahol... Vajon mi indokolhatta, hogy Markovits Fe­renc és Mélykúti Ilona 1992-ben készült műsorát, amely A békekölcsönök kora címet viselte, vasárnap délután megismételték? A rádió szegénysége-e vagy valami más? Mert sokan vannak, akik még pontosan emlékeznek, mi is volt a békekölcsön, ismerik azt a politikai helyzetet, amelyben megszületett. Hallgatjuk mostanában az ötvenes-hatvanas évekből szár­mazó felvételeket, Rákosi, Révai és Kádár elv­társ magabiztos agitációit, és az az érzésünk tá­mad, hogy valami nagy és képtelen történelmi kabarét látunk. Kár, hogy nem az volt, hanem sorsnyomorító valóság. Milliók számára generá­ciók tragédiája. Csak az emberek nehogy elkezd­jenek gyanakodni, hogy nem véletlenül beszél­getnek itt a békekölcsönről. Honthy Kinga Magyar Nemzet 15 NAPLÓ A HOLMI műfordító pályázatá­nak eredményhirdetése és a díjak átadása ma este hat órakor lesz a Magyar Írók Szövetsége klubjá­ban (Budapest VI., Bajza u. 18.1. emelet). SZABÓ VLADIMÍR emlékkiál­lítása ma délután öt órakor nyílik meg Németh Géza hagyatékából a Budatétényi Galériában (Buda­pest XXI., Nagytétényi út 35.). A tárlat február 25-ig naponta 14- 19 óráig látogatható. OZSVÁRI CSABA ötvösmű­vész kiállítása ma délután négy órakor nyitik meg a csongrádi Ti­szai Galériában (Dózsa Gy. tér 4.). A tárlat február 24-ig látogat­ható. A GYŐRI Petz Aladár Megyei Kórház és a Széchenyi István Fő­iskola közös Egészségügyi és Szociális Intézetet alapított az idén ősszel induló képzés meg­szervezésére és az oktatási fel­adatok ellátására. Ma délután két órától a főiskola tanácstermében a szociális munkás képzésről tájé­koztatják az e szakterületeken működő észak-dunántúli intéz­mények vezetőit. KOVÁCS KATI A rejtőzködő Velence című fotókiállítása és a Venini Rt. által az Olasz Intézet rendelkezésére bocsátott, murá­­nói üvegtárgyakat bemutató kiál­lítás február 6-tól 23-ig hétfőtől péntekig, naponta 9-13 és 16- 18.30 között látható az intézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). SCHIFFER JÁNOS főpolgár­mester-helyettes nyitotta meg pénteken az olasz iroda- és kárpi­tosbútorokat forgalmazó HIE Of­fice Design első budapesti sza­lonját Az ünnepségen nyújtotta át Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Fehér Lász­ló festményét a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. A műal­kotást a kereskedelmi cég vásá­rolta meg a várbeli gyűjtemény­nek. A nemzetközi hírű Mun­­kácsy-díjas művész nagyméretű alkotása egy ideig még az I. kerü­leti Attila úti szalont díszíti. A FŐVÁROSI ZENEISKO­LÁK fiatal zongoristái adnak koncertet február 7-én, este fél hatkor a Francia Intézetben (Bu­dapest , Fő u. 17.) A koncert a Fővárosi Pedagógiai Intézet által évente megrendezett ifjúsági ze­nei fesztivál és szakmai napok kí­sérő rendezvénye. A MESTERKÉPZŐS HALL­GATÓK, a Magyar Iparművé­szeti Főiskola építész, textil, vi­zuális kommunikáció, formater­vező és szilikát tanszékének hall­gatói február 8-10., 15-17., 22-24., február 29.-március 2., március 7-9. között mutatják be műveiket a Tölgyfa Galériában (Budapest II., Henger u. 2.). A ki­állítás hetente csütörtöktől szom­batig, délelőtt tíztől este hatig lá­togatható. Frankfurti könyvvásár Hazánk ’99-ben lehet díszvendég Magyarország 1999-ben a frankfurti könyvvásár díszven­dége lehet - közölte hétfőn Peter Weidhaas, a vásár igazgatója. A döntésről beszámoló frankfurti sajóértekezleten Pe­ter Weidhaas elmondta, hogy 1998- ban Svájc lesz az iroda­­■­lom és a könyvszakma legna­gyobb seregszemléjének dísz­vendége. „Döntésünk szerint 1999- ben Magyarország kap­hatja meg a lehetőséget a be­mutatkozásra, de az új időpont­ra Budapesttől még nem kap­tuk meg a jóváhagyó választ” - jelentette be a vásárigazgató. . Az idén október 2-7. kö­zött zajló frankfurti könyvvá­sáron Írország és az ír diaszpó­ra irodalmát, kulturális életét ismerhetik meg a látogatók. A portugálok 1997-ben a kortárs portugál irodalom bemutatása mellett Vasco de Gama Afrikát megkerülő híres indiai expedí­ciójára is emlékezni kívánnak, amelynek a következő évben lesz az ötszázadik évfordulója - tudatta az MTI.

Next