Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

Vállalt és megtagadott művek Füst Milán, a színpadi szerző Füst Milán drámáinak ed­dig nem volt sem népszerű, sem filológiai igényű összki­adása. A Magvető ugyan két­szer is kiadott drámakötet az életműsorozat részeként, de ebben csak három tragédiát és egy „szatírjátékot” közölt, a Fekete Sas és a Magvető 1993- ban megjelent közös kiadásá­ban a Megtagadott színművek és egyfelvonásosok pedig csak ezer példányban kerülhetett forgalomba. Most először vehet kézbe az olvasó olyan kötetet, amely­ben a vállalt és „megtagadott” művek - szám szerint tizenöt - egyaránt szerepelnek­­ igazsá­got szolgáltatva annak az író­nak, akit ma már a XX. század egyik legjelentősebb magyar drámaírójaként tartanak szá­mon, életében a színigazgatók, rendezők mégis sokáig mellőz­ték. Később is csak a­ Boldog­talanok, a Catullus, a IV. Hen­rik szerzőjeként emlegették. A nyolcvanas években aratott si­kert A lázadó, A zongora, Az árvák, a Máli néni, a Margit kisasszony és később A néma barát című drámáival. Hogy ez mennyire bántotta és mennyire elbizonytalanítot­ta, arról számos írása tanúsko­dik. „A sok kifogás megtört en­gem is. Egyre nagyobb ellen­szenv nőtt bennem e munkám ellen" - idézi egyik húszas évekbeli írását Petrányi Ilona, a kötet remekül eligazító utó­szavának írója, aki sajtó alá is rendezte a drámákat, azt az írást, amelyben Füst Milán a Boldogtalanokról, „ ifjúkora fényességéről" nyilatkozik. Mélységes keserűségét mutat­ja a hagyatékában, kéziratban fellelhető színműveken meg­található feljegyzés: „Halá­lom esetén elégetendő!” Füst Milánné, bízva a művek érté­kében, szerencsére nem telje­sítette férje rendelését, így ma ezeket is olvashatjuk. (Füst Milán összes drámái. Sajtó alá rendezte, a jegyzete­ket és az utószót Petrányi Ilona írta. Fekete Sas Kiadó, Buda­pest. Ára: 1300 forint) A világkongresszus előtt Krónika a millecentenárium évében A Püski Könyvsátorban mu­tatta be péntek délután Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke és Tö­rök József, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem tanára a Ma­gyarok Világszövetségének mil­­lecentenáriumi kiadványát, a Magyar Krónika című, színes képekkel illusztrált kötetet. A könyv összeállítói - Tö­rök József, Dercsényi Balázs, Löblin Judit, Bakos István és Erdődi Ágnes - gazdag kép­anyaggal és kevés szöveggel mutatják be a magyar kultúra és történelem évszázadait, azo­kat az emlékeket és emlékhe­lyeket, amelyek között a Ma­gyarok IV. világkongresszusát és tudóstalálkozóját 1996. jú­nius 13-tól 18-ig megrendezik. A könyv a pontos programmal kezdődik, majd az MVSZ véd­nökségével és támogatásával megvalósuló rendezvényeket veszi sorra. Nemcsak a hazai, hanem a határon túli évfordu­lós eseményeket is egybegyűj­­tötték a szerkesztők, így képet kaphatunk arról, hogy Cara­­castól Párizsig, Bolognától Kassáig mikor és hogyan em­lékeznek a honfoglalás 1100. és az 1956-os forradalom negyvenedik évforulójára. A Magyar Krónika című album magyar és angol nyelven jelent meg. Vezéráldozat A dunaszerdahelyi Nap Kiadó ajánlata A dunaszerdahelyi Nap Ki­adó csütörtökön délután mutatta be a könyvhétre megjelenő kiad­ványait a Magyar Írószövetség székházában. A Barak László és Tóth László vezette kiadó, amely arra törekszik, hogy átfogja a szlovákiai magyar irodalmi-mű­vészeti, valamint tudományos és társadalmi életet, a könyv ünne­pére hét kötetet jelentetett meg. Géczi János Angyalhéj című, rövid szövegeket, benyomáso­kat, hangulatokat, elmélkedése­ket tartalmazó kötetét az író 1992-es olaszországi útja, Firen­ze, Orvieto és Róma ihlette. A szövegeket Györgydeák György szellemes illusztrációi kísérik. A nemcsak a felvidéki irodalom­ban, hanem az egész modern ma­gyar prózában kiemelkedő szere­pet játszó Grendel Lajos novellá­iból Vezéráldozat címmel vá­logatott Temesi Ferenc egy kö­tetre valót. Az arcképek kettős tü­körben című sorozatban, Szarka László szerkesztésében a kiadó Adám Magda és Josef Hanzal ta­nulmányát adta közre Edvard Benesről. A párhuzamos életraj­zok a két világháború közti csehszlovák politikus belső el­lentmondásaira, dilemmáira pró­bálnak magyarázatot adni, más­más megközelítésből. Mészáros András A filozófia határvidékén című kötete a szerző 1990-1994 között született előadásait, publi­cisztikai próbálkozásait, kritikáit és aforizmaszerű feljegyzéseit tartalmazza. Az írásokat két filo­zófiai gondolat rendezi egymás mellé: „az emberi lét idejének” a fogalma és „a biztos tudás vége". Tóth László válogatott és új ver­seit Harangzúgásban, avagy A hús bohóca címmel az AB-ART Kiadóval közösen jelentették meg. A Nap Kiadó újdonságai közé tartozik még Laczkóné Er­délyi Margit Örkény-drámák elemzése című monográfiája és Barak László Titanic-verzió cí­mű, Zalán Tibor-válogatta ver­seskötete. Ünnepi könyvhét SZOMBAT, 1996. június 1. Fiatal alkotóművészek lexikona A Littera Nova várja a jelentkezőket A Littera Nova Kiadó meg­jelenteti a Fiatal Alkotóművé­szek Lexikona 1997 című kiad­ványát. A lexikon szerkesztő­­bizottságának elnöke Pomogáts Béla. Hogy ki kerülhet be a le­xikonba­­ a kiadó által elkészí­tett és pontosan kitöltött jelent­kezési űrlapok alapján -, arról irodalmi és művészeti életünk jeles képviselői döntenek. Hatá­ron túli magyarok jelentkezését is várják. Az alsó korhatár 17 év, a felső az 1997. december 31-ig betöltött 35. életév. Je­lentkezési űrlapokat a Művelő­dési Minisztérium (Budapest, V., Szalay u. 10-14.) ügyfél­­szolgálati irodáján lehet kapni díjmentesen. Vidékiek megcím­zett és felbélyegzett válaszborí­ték ellenében a kiadótól igé­nyelhetnek űrlapot, amelyen megtalálható a lexikonra vonat­kozó összes információ. Jelentkezhetnek egyének, alkotóműhelyek, csoportok, minden művészeti ágban, vala­mint azon lapok, kiadók, irodal­mi körök, társaságok, művelő­dési és más alkotóközösségek. A jelentkezési határidő: 1996. augusztus 30. A kiadó csak pos­tán elküldött jelentkezéseket fogad a következő címen: Lit­tera Nova, 1054 Budapest, Széchenyi u. 1. író született Péliné Nyári Hilda élete Azért, hogy ebből az írásból könyv lett, köszönettel tartozom fiamnak, Péli Tamásnak, aki a feljegyzéseket olvasva úgy talál­ta, hogy ez egy kész regény, és bátorított, hogy folytassam" - ír­ja Péliné Nyári Hilda önéletraj­zában, Az én kis életemben, ame­lyet péntek délután a Kossuth Klubban mutatott be Kósáné Ko­vács Magda, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő és Csa­­log Zsolt író. Péliné muzsikus ci­gányok leszármazottjaként het­venedik életévén túl fogott emlé­kei megírásába. A most elkészült első kötetben, amely a T-Twins Kiadó gondozásában jelent meg, 1924-től 1938-ig idézi fel a vá­rosi cigányság két világháború közötti életét. Ezt a sok tekintet­ben feldolgozatlan világot rend­kívül plasztikusan, gazdag nyel­vi fantáziával jeleníti meg - szin­te szociografikus pontossággal. Péliné Nyári Hilda személyében nemcsak hiteles krónikásra lelt a cigányság, hanem őstehetség író­ra, aki oly magától értetődőn me­sél, hogy nehéz elszakadni a könyvétől. Megfontolt politikai publicisztika Angliából Orosz István esszéi „Arra a szenvedélyes és megfontolt, igazi politikai publi­cisztikára, amelyet Orosz István művel, égető szükségünk van” - mondta Radnóti Sándor esztéta csütörtökön este a Libri Idegen­nyelvű Könyvesboltban Orosz István ,A magyar kérdés” című könyvét méltatva. Az esszékötet sajtótájékoztatóján a szerzőt Magyar Bálint művelődési mi­niszter mutatta be. Orosz István kötetbe gyűjtött esszéinek többsége Angliában íródott 1989-1990-ben. Radnóti Sándor szerint az írásoknak jót tett, hogy a hazai intrikáktól és lapos célzásoktól több száz kilo­méterre készültek. A kötet elő­szavában így összegzi Orosz Ist­ván írásainak mondanivalóját: „Úgy vélem, az európai kultúr­körben nem áll rendelkezésünk­re annál működőképesebb alter­natíva, mint amit a libero-kon­­zervativizmus vagy konzervo-li­­beralizmus angolszász hagyo­mánya jelent. Azt szeretném, ha Magyarország gyakorlatilag, közszellemében és mindennapja­iban is közelíteni tudna ehhez a hagyományhoz”. Bibó István írásaiból kiindu­ló, gondolatait továbbszövő esszéiben Orosz István megoszt­ja olvasóival saját angliai ta­pasztalatait is: „Nemrégiben megpróbáltam kipuhatolni né­hány angol ismerősöm nemzeti identitásának tudatosságszint­jét. Nem volt könnyű, meglehető­sen tanácstalanul fogadták ér­deklődésemet, s válaszaik is eléggé szétfolyóak voltak. Arra a kérdésre, hogy mit érez a nemze­ti himnusz hallatán, egyikőjük nyíltan megvallotta: a francia himnusz sokkal jobban tetszik neki, azt hallván időnként elfog­ja valami meghatározhatatlan megilletődöttség." Orosz István kötetbe gyűj­tött nyolc esszéje a szerző szán­dékai szerint a jobboldali és baloldali szélsőségek ellen íródtak. ,A XX. század rettene­tes tapasztalatai után nem hi­szem, hogy bárki felelősséggel arra biztathatna, hogy nekünk ezek között a szélsőségek között kell választanunk. Nem lehet, hogy ne legyen liberális alter­natíva. Rajtunk múlik, senki máson” - vallja. (Orosz István: A „Magyar kérdés” Akadémiai Kiadó, Ára: 498 forint) Nemzetről, történelemről gyerekeknek Varga Domokos színes históriája Nemcsak a könyvhétről, ha­nem lassan minden könyves fó­rumról kiszorulnak a gyerekek, ezért örvendetes, hogy a Nem­zeti Tankönyvkiadó mostanra időzítette Varga Domokos Em­lékezzünk eleinkről című törté­nelemkönyvének megjelenését. A szerző több évtizede bizo­nyítja, hogy az ifjúsági ismeret­­terjesztés kitűnő mestere, így nem véletlen, hogy az új vállal­kozás, amely az őshazától nap­jainkig tekinti át a magyarság történetét, szinte észrevétlen tanít, és hívja fel sorskérdések­re az általános iskolás korosz­tály figyelmét. Nemcsak a ha­táron belülieknek, hanem a környező országokban élőknek is, amikor anélkül, hogy ezt külön hangsúlyozná, rávilágít arra, mit kérdőjelezhetnek meg a magyar történelemben a szomszéd népek. Őszinte fele­leteket ad a vitatott kérdésekre, nem szépít, hanem megértet. Ez a rendkívül olvasmányos történelemkönyv úgy követi az eseményeket, hogy egy-egy ki­emelkedő személyiséget állít a középpontba, felmutatva esen­­dőségüket, gyarlóságukat vagy éppen kiváló képességeiket is. Varga Domokos nem mitizál, hanem emberközelbe hoz, és érthetővé tesz döntéseket, sike­reket és kudarcokat. Egy-egy emlékezetes jelenet, epizód fel­villantásával olykor többet mond a korról, mint ezernyi adat. Milyen érdekes, hívja fel a figyelmünket a szerző, hogy például a púpos Kálmánt sosem testi fogyatékosságáról emle­gették, hogy az igazságosnak mondott Mátyás milyen bol­dogtalanul élte életének utolsó éveit, hogy a megkoronázott csecsemők és ifjak körül mennyi gyám szorgoskodott. Hányszor, de hányszor bukott meg egy-egy nagyszerű és elő­remutató kezdeményezés kis­szerű praktikákon. Varga Do­mokos anélkül, hogy erőltetten modern akarna lenni, a mai nyelv fordulataival vezeti az eseményeket. Irodalmi hivat­kozásai felerősítik az élménye­ket. Diákoknak ajánlja a kiadó a könyvet, de a felnőtt olvasó is örömét lelheti benne, felfrissít­heti tudását. (Varga Domokos: Emlékez­zünk eleinkről. A magyarság rövid története. Nemzeti Tan­­könyvkiadó, Budapest, 1996. Ára: 699 forint) i SZOMBAT, Vörösmarty tér, 10.00: Ker­tész Ákos (Könyvesház), Eörsi István (Pesti Sza­lon) 10.30: Székhelyi József (Kiskapu-Pult) 11.00: Bécsy Tamás, Kántor­­Lajos, Vikár György (Balassi), Heller Ágnes (Cserépfalvi), Borbándi Gyula (Európa), Németh Ágnes (Falu­­könyv-Ciceró), Gacse Zsuzsanna, Takács Zsu­zsa (Jelenkor), Csukás István (Kossuth), Kallós Zoltán (Líra és Lant, FÓKUSZ), Sorsfordítók­­angológia orvosírói (Littera Nova), Kati, Dániel (Múlt és Jövő), Háy János, Podmaniczky Szilárd (Pesti Szalon), Balassa István, Erdélyi Tibor, Győrffy László, László Gyula (Püski), Fekete Gyula, G. Nagy Ilián, G. Nagyné Maczó Ágnes, Sütő András, Szokolay Sándor, Varga Domokos (Püski), Éles Csaba (Seneca), Banga Ferenc- Czakó Gábor (Széllő és Tsa), Nyári Hilda (T­­Twins) 11.30: Hegedűs Géza (Trezor) 12.00: Vá­mos Miklós (Ab Ovo), Erős Ferenc, Hollander Pál (Cserépfalvi), László Erika (Európa), Németh Csilla (Falukönyv-Ciceró), Bokor Imre, Végi­ Antal (Kiskapu-Pult), Lángh Júlia (Magvető), Haulisii Lenke (Múlt és Jövő), Illés Sándor, Ko­csis István, Kása Csaba (Püski), Kupa László (Seneca), Peterdi Pál, Gyarmati Dezső (Libri) 13.00: Hollander Pál (Cserépfalvi), Körösi Zol­tán, Simon Balázs (Jelenkor), András Sándor (Kortárs­ Kijárat), Temesi Ferenc (Seneca) 14.00: Esze Dóra (Ab Ovo), Szabó Magda (Argumen­tum), Eigel István, Molnár Zoltán, Szakonyi Ká­roly (BÜK), Kalász Márton (Kortárs­ Kijárat), Görgey Gábor (Magvető), Szegő György (Múlt és Jövő), Tóth László (Nap, Dunaszerdahely, Új Forrás), Szunyogh Szabolcs, Varga Domokos (Nemzeti Tankönyvkiadó) Bánó Attila, Beke György (Püski), Varró Vince (T-Twins), Halász Judit (Libri), Balassa Sándor (Magyar Fórum), 15.00: Andrei Makine (Ab Ovo), Hegyi Béla (Agapé), Ardó Zsuzsanna és Tettamanti Béla (Biográf), Föld Ottó (Falukönyv-Ciceró), Polcz Alaine (Jelenkor), Vadkerty Katalin (Kalligram- Jelenkor), Utassy József (Kortárs­ Kijárat), Beke György, Sükösd Mihály, Végi­ Antal (Kossuth), Wágner Tibor (Kráter), Mezei András (Múlt és Jövő), Bernáth Zoltán, Grandpierre K. Endre (Püski), Báth­ori Csaba (Új Mandátum), Major- Zala Lajos (Libri), Csutka István (Magyar Fó­rum) 16.00: Tábori György (Ab Ovo), Sándor György (Antológia), Nagy Atilla Kristóf (Cse­répfalvi), Pályi András (Kalligram-Jelenkor), Magánbirodalom 1995-antológia szerzői (Litte­ra Nova): Tóth Éva (Kráter), Pelle János (Múlt és Jövő), Borbándi Gyula, Kiszely István (Püski), Benedek István Gábor (Sík), Szügyi Zoltán (Szi­várvány Alapítvány), Raksányi Gellért (Libri) 17.00: Kardos G. György, Herold Ágnes (Ab Ovo), Bíró Yvette (Cserépfalvi), Hubay Miklós (Ferenczy), Kiss Dénes, Sándor György (Püski), Kemény István (Pesti Szalon) 17.30: Koltai Ró­bert (Ab Ovo) 18.00: Eörsi István (Pesti Szalon) Írók Boltja, 13.00: Bihari Sándor, Ferdi­­nandy György, Gábor György, Gutai Magda (Orpheusz) 14.00: Bécsy Tamás, Kántor Lajos (Balassi), Angyalosi Gergely (Latin betűk) 15.00: Balassa Péter, Eörsi István, Háy János, Körössi P. József, Kelecsényi László, Kemény István, Márványi Judit, Podmaniczky Szilárd (Pesti Szalon), Hubay Miklós (Ferenczy) 16.00: Angyalosi Gergely, Bíró Yvette, Csukás István, Domokos Mátyás, Gion Nándor, Heller Ágnes, Lázár Ervin, Litván György, Réz Pál, Vajda Mi­hály (Osiris) Zuglói Önkormányzat (Örs vezér tér, Cse­mege Meinl előtt), 11.00: Lázár Ervin 13.00: Gyurkó László 14.00: Moldova György VASÁRNAP: Vörösmarty tér, 10.00: Lá­nyi Irén (Antológia), László Gyula (Corvina), Tö­rök Ferenc (Kortárs­ Kijárat), NEM-MIND­EGY c. antológia szerzői (M. Szivárvány) 11.00: Ba­­barczy Eszter, Schein Gábor (Balassi), Szalai Er­zsébet (Cserépfalvi), Ambrus Lajos (Kortárs-Ki­járat), Bodor Pál, Végh Antal (Kossuth), Székhe­lyi József (Libri), dr. Róna István (Littera Nova), András Sándor (Kortárs-Kijárat), Albert Gábor (Kráter), Vágó István (Magvető), Parancs János (Nap), Domokos Mátyás, Réz Pál (Osiris), Bíró Zoltán, Gombos Gyula, László Gyula, Szervátiusz Tibor (Püski), Szentmihályi Szabó Péter (Széllő és Tsa), Varró Vince (T-Twins) 12.00: Andrei Ma­kine (Ab Ovo), Nagy Atilla Kristóf (Cserépfalvi), Fehér Klára (Móra), Jancsó Adrienné (Nap), Gi­on Nándor (Osiris), Eörsi István, Háy János, Ke­mény István, Podmaniczky Szilárd (Pesti Szalon) 13.00: Tábori György (Ab Ovo), Bíró Yvette, Nyilasy Balázs (Cserépfalvi), Hornyik Miklós (Kortárs­ Kijárat), Görgey Gábor (Magvető), Csu­kás István (Osiris) 14.00: Vámos Miklós (Ab Ovo), Benke László, Kuczka Péter (BÜK), Szegő György (Múlt és Jövő), Bíró Yvette, Litván György (Osiris), Bernáth Zoltán, Bondor Vilmos (Püski) 15.00: Hernádi Judit, Görög László, He­rold Ágnes (Ab Ovo), Ardó Zsuzsanna és Tetta­manti Béla (Biográf), Varga Domokos (BÜK), Fehér Klára, Nemes László (Falukönyv-Ciceró), Kőbányai János, Szilágyi Ákos (Kossuth), Mezei András (Múlt és Jövő), Gutai Magda (Orpheusz), Angyalosi Gergely, Heller Ágnes (Osiris), Bokor Imre, Végh Antal (Kiskapu-Pult), Balassa Iván, Hegyi Béla, Juhos Kis János (Püski), Mózsi Fe­renc (Szivárvány Alapítvány), Báth­ori Csaba (Új Mandátum), Major-Zala Lajos (Libri) 16.00: Kardos G. György, Esze Dóra (Ab Ovo), Gyárfás Endre, Heller Ágnes (Cserépfalvi), Hubay Mik­lós (Ferenczy), Vadkerty Katalin (Kalligram- Szlovákiai magyar könyvkiadók), dr. Bartalis Imre (Littera Nova), Lángh Júlia (Magvető), Ha­­ulisch Lenke (Múlt és Jövő), Kiszely István, Szer­­vátiusz Tibor (Püski), Temesi Ferenc (Seneca), Gyurkó László (Szabad Tér), Fehér Klára, Nemes László (Libri) 17.00: Erős Ferenc (Cserépfalvi), Raksányi Gellért (Falukönyv-Ciceró), Farkas Zsolt (Kalligram-Jelenkor), Turán Róbert (Múlt és Jövő), Bánó Attila, Illés Sándor (Püski) írók Boltja, 14.00: Babarczy Eszter, Schein Gábor (Balassi-JAK) 15.00: Lengyel Péter (Eu­rópa), Bálint István, Zsuszanna Gahse, Körösi Zoltán, Lukácsy Sándor, Parti Nagy Lajos, Polcz Alaine, Sándor Iván, Simon Balázs, Takács Zsu­zsa (Jelenkor) 16.00: Földényi F. László, Géher István, G. István László, Győre Balázs, Horgas Béla, Levendel Júlia, Szilágyi Ákos (Liget) Zuglói Önkormányzat,­­Örs vezér tér, Cse­mege Meinl előtt), 11.00: Sándor Iván Művész Mozi, 18.30 Lángh Júlia, Esterházy Hétvégi dedikálások Pétert

Next