Magyar Nemzet, 1996. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-16 / 192. szám
PÉNTEK, 1996. augusztus 16. Gazdaság A tb nem enged a járulékból A játékkaszinók tartozása (Folytatás az I. oldalról) A nyugdíjbiztosító szerint, mivel ezt a jövedelmet minden esetben a munkáltató fizette ki az alkalmazottaknak, személyi jellegű kifizetésnek minősül, s ezért járulékot kell utána fizetni. A járulékfizetés szempontjából ugyanis nincs jelentősége, hogy a juttatásnak mi a forrása, fedezete. Ezek alapján ez a juttatás nem azonosítható a „borravalóval”, ami után egyébként személyi jövedelemadót kell fizetni. A játékkaszinók az ellenőrzés szerint 1,5 milliárd forintot vontak így ki a járulékfizetés alól, ezért a tb csaknem 7,2 milliárd forint pótlékot és mintegy 700 ezer forint bírságot rótt ki. A tb a követelés behajtása érdekében fizetési meghagyást bocsátott ki, amit azonban a kaszinók megfellebbeztek. Információink szerint a Pénzügyminisztérium is állást foglalt az ügyben, a követelések törvényi alapját nem vitatja, de javasolja, hogy keressék a kompromisszumot. A nyugdíjfolyósító azonban nem enged, a járulékot mindenképpen követeli. Attól függően, hogy a kaszinók mikor és milyen módon tesznek eleget tartozásuknak, hajlandó a késedelmi pótlék, illetve bírság mérsékléséről, esetleg elengedéséről tárgyalni. Kérdés, hogy ha közben lejár a koncesszió, és a kaszinók addig nem fizetnek, engedély híján vajon becsukják azokat? Információink szerint a pénzügyminiszter a szerződések egy részét tegnap aláírta. (osváth) Tolnaiak önvédelme Energiarészvények fél áron (Folytatás az 1. oldalról) A közeljövőben kapják meg az önkormányzatok a gázszolgáltató vállalat privatizációjából őket megillető részvényeket is. Annak érdekében, hogy ne keljenek el áron alul ezek az értékpapírok is, Tolnában 23 település önkormányzata „önvédelmi” megállapodást kötött, hogy önállóan nem értékesítik a részvényeket. (huber) A lakossági betét 740 milliárd forint Tőzsdecégek fél éve Az OTP Bank első félévi üzleti eredménye 8 milliárd 844 millió forintot, a mérleg szerinti eredménye 2 milliárd 375 millió forintot tett ki a tegnap közzétett jelentés szerint. A bank nem konszolidált adózás előtti eredménye 6 milliárd 239 millió forint volt, amely 71,7 százalékkal magasabb, mint 1995 első félévében - jelentette az MTI. A banknál 313 milliárd forint volt az üzleti hitelek állománya. Egy év alatt a lakossági hitelek 8,7 százalékkal, az önkormányzatoknak nyújtott hitelek 18,7 százalékkal estek vissza. A vállalkozói hitelek ezzel szemben 32 százalékkal emelkedtek. A forrásállományban a lakossági betétek állománya 16 százalékkal, 740 milliárd forintra duzzadt. A Bonbon Hemingway Rt. nettó értékesítési árbevétele meghaladta a 350 millió forintot 1996 első hat hónapjában. Ez 14,6 százalékkal nagyobb az előző évi hasonló időszak árbevételénél. Ugyanakkor a ráfordítások összege a bázishoz viszonyítva mintegy 16 százalékkal növekedett. Ennek értéke 382 millió forint volt az első fél évben és 330 millió forint 1995 hasonló időszakában. Az adózás előtti negatív eredmény pedig lényegesen nagyobb lett 1995 első félévénél. Idén ez 15,7 millió forint volt a tavalyi 1,7 millióval szemben. Mindez a Budapesti Értéktőzsde csütörtökön az MTI-hez eljuttatott jelentésében olvasható. Kötvényaukció Kiemelkedő kereslet mutatkozott csütörtökön az 1999/C államkötvény aukcióján. A befektetők 27,50 milliárd forint értékű államkötvényre nyújtottak be ajánlatot. Ebből mindössze négymilliárd forintnyit fogadott el a kincstár - tájékoztatta a Magyar Államkincstár Államadósság-kezelő Központja az MTI-t csütörtökön. A maximális eladási ár 99,78 százalék, a minimális pedig 99,56 százalék volt. Az átlagos eladási ár 99,63 százalékot ért el. Az államkincstár - élve az aukciós forgalmazás üzleti feltételeiben megfogalmazott jogaival - az értékesítésre felajánlott négymilliárd forintnál többet, összesen 4,2 milliárd forint értékű államkötvényt bocsátott ki. Tőzsdei részvény árfolyamnok Kárpótlási jegy: (záróár) 397 Ft (-13 Ft) BÉT Budapesti tőzsdeindex (BUX): 3146,15 pont (+37,60) Az MNB valutaárfolyamai Árfolyam 1 egységre, forintban Pénznem vételi közép eladási GBP* 237,06 239,44 241,82 AUD 119,42 120,62 121,82 BBP* (100) 498,61 503,62 508,63 DKK 26,56 26,83 27,10 FIM 34,27 34,61 34,95 FRF 30,07 30,37 30,67 GRD(IOO) 64,23 64,88 65,53 NLG 91,53 92,45 93,37 IRP 245,93 248,40 250,87 JPY(IOO) 141,60 143,01 144,42 CAD 111,25 112,36 113,47 KWD 510,69 515,79 520,89 DEM 102,71 103,74 104,77 NDK 23,77 24,01 24,25 198.augusztus 15. Üzlet- Árf.- Érték- Nyitó- Záró- Átlag- Trend Értékpapír neve szám értékpapír ár ár ár (+,0,-) ____________________________M Ft (db) Ft Ft Ft___________ Forgalmazott kategória Agrimpex b. - -Agrimpex n. - -Aranypók - -Balaton Füszért 1 01600 50 3200 3200 3200 0 Bonbon Hemingway - -Csemege J. Meinl - - - -Csopak 4 0,4468 390 1150 1150 1146 -Domus Keresk. 7 1,1310 3450 380 280 328 -Eravis 2 0,0600 15 4000 4000 4000 0 Főnix - - -Garageni - -Global Th Rt. - - -Globus Konzerv. 2 0,0104 10 1040 1040 1040 + Goldsun 4 0,6511 2718 240 230 240 -Hajdútej - - -Horizon-Multip. 11 8.4521 48001 172 180 176 + Humán Rt. 2 29.435021 550 1830 1800 1830 Hungagent n. - - - -Inter-Európa 2 0.3200 10 32000 321100 32000 -Martfűi Sörgyár 1 0.0432 24 1800 1800 1800 -Nitroil 2 0.1128 7 16000 16000 16000 + Novotrade - - -Pannonflax - - - - -Pannon-Váltó 5 0.9906 1650 600 600 600 0 Skála-Coop .3" - - - -Skála-Coop .T - - ~ Összesen: 43 51,8124 77 875 Jegyzett kategória BorsodChem 52 44.6269 17 261 2565 2600 2585 + Cofinec II 2.1953 351 6350 6200 6254 -Danubius 9 92.4627 36 203 2550 545 2554 -Dunaholding I 0.7154 98 7300 7300 7300 0 Egis Gyógyszer 123 114.2466 13 709 8330 8360 8334 ♦ Fotex 13 1.7589 15003 119 115 117 -Graboplast 6 67.6296 19 370 3500 3490 3491 -IBUSZ - - -Konzum Ker. - - - -Mal 44 18.4299 11 363 1620 1625 1622 + OTP 100 70.7392 31983 2175 2210 2212 + Pannonplast 6 517975 12 858 4100 4130 4106 + Pick Szeged 6 1.2346 202 6095 6150 6116 + Prímagáz Hung. 8 62.4373 12438 5100 5000 5020 -Richter Gedeon 102 521.4721 68 862 7300 7600 7573 + Soproni Sörgár 3 0.3224 147 2160 2200 2193 + Styl Ruhagyár - -TVK 61 230.5414 171 200 1345 1350 1347 + Zalakerámia 1 0.0632 10 6320 6320 6320 ♦ Zwack Unicum - -Összesen: 446 1281,6735 411 058 m(iooo) 100,69 101,70 102,71 ATS 14.60 14,75 14.90 PTE(100) 100,09 101,09 102.09 ESPO00) 121,16 * 12237 12338 CHF ( 126.49 127,75 129,01 SK ' 22,99 23,22 23,45 USD 152,95 154,48 156.01 ECU 193,38 195,32 197,26 * Ideértve a skót és északír kibocsátású angol font bankjegyeket. ** Ideértve a luxemburgi frankot is. Pusztamérges a legtöbbet fejlődött magyar falu? Mégis meg lehet kapaszkodni a homokon A semmiből teremtettek virágzó falusi turizmust Pusztamérgesen - példálózott a közelmúltban a nagy nyilvánosság előtt egy fontos pozícióban lévő idegenforgalmi szakember. Pusztamérges képviseli Magyarországot az idei Európai Falufelújítási Díj pályázaton a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ajánlására - olvasom nem sokkal később az újságban. A térképen csak némi böngészés után Csongrád egyik félreeső csücskében - beékelődve Bács-Kiskun megyébe lelem meg e dél-alföldi települést, amely ezek szerint a legpéldásabban fejlődő magyar falu. Tény: itt a megyeszélen, ahol a homok a legfőbb úr, hat esztendeje még az volt a kérdés: megkapaszkodik-e vagy szép csendben, tíz-tizenöt év alatt elfogy az akkor 1280 lelket számláló helység? Turizmussal az enyészet ellen Ma, hat év elteltével hozzávetőleg harminccal többen laknak Pusztamérgesen, s tavaly már két új ház is épült. A többségében nyugdíjaskorú lakosság nagy része, ragaszkodva a közel évszázados hagyományokhoz, továbbra is a szőlő-, a gyümölcsös újabban a spárgatermesztésbe veti bizalmát. A helybéliek soha nem felejtik el megemlíteni az idegennek, hogy a napsütéses órák száma meghaladja az évi kétezret, ez teszi különleges zamatúvá az itteni barackot, szilvát és azt a szőlőt, melyből az egykoron hét határban híres s most ismét hírnévre törekvő pusztamérgesi rizling készül. - A falu a szőlőnek és a gyümölcsnek köszönheti a létét, de nem szabad itt leragadni - vallja az 1990-ben polgármesterré választott, majd posztján négy évvel később ismét megerősített Börcsök Antal, aki 1981-ben költözött az elismerten hátrányos helyzetű településre. Az eredeti szakmájára nézve fodrász, majd biológia-technika szakos tanár szívósságával, némelykor pedig meghökkentő ötleteivel sok barátot, de legalább ugyannyi ellenséget, irigyet szerzett magának hivatalba lépése óta. A megmaradásért küzdő falu igazi megbolydulása jó öt éve kezdődött, azután, hogy Börcsök Antalnak egy dániai tanulmányúton egy demizson pusztamérgesi rizsiggel és az általa készített videofilmmel sikerült felkeltenie az érdeklődést maguk iránt, s hazatérve azzal állt elő: az enyészetből a falusi turizmus jelentheti a kiutat. - Az emberek eleinte hallani sem akartak az egészről, pedig minden házban van úgynevezett tiszta szoba, amelyet szinte soha vagy egyáltalán nem használnak - emlékszik vissza a kezdeti értetlenségre a negyvenes évei vége felé járó polgármester. - Az asszonyok azzal érveltek, egyszerű házaik úgysem lesznek elég jók a külföldiek kényes ízlésének, s csak nem képzelem, hogy majd mutogatnak, mint a süketnémák. A vállalkozó kedvű fiatalabbaknak végül sikerült meggyőzni a hitetlenkedő időseket is, akik később - jellemzően - olyannyira megkedvelték az első skandináv vendégeket, hogy távozásukat még meg is könnyezték. A pusztamérgesiek maguk is meglepődtek, amikor rájöttek, micsoda értékeik vannak: a dánok el voltak ragadtatva a töméntelen homoktól, lenyűgözték őket a spárgaföldek, a csupa szív emberek. Nem volt szükség többé győzködésre, ripsz-ropsz megalakult a helyi turisztikai csoport, tagjai alapítványi támogatással ingyenes német és angol nyelvtanfolyamon vettek részt, egy másik kurzuson pedig a vendéglátás fortélyait sajátíthatták el. Ösztönzésként az önkormányzat háromezer forintot ajánlott fel azoknak, akik leteszik az alapfokú nyelvvizsgát. - A falusi turizmushoz a települést mindenekelőtt ki kell takarítani, s ez nem megy az önkormányzat nélkül - magyarázza a polgármester, mialatt körbekalauzol a takaros faluban. Kár, hogy kevés parasztház maradt meg eredeti formájában. A ’60- as években, aki csak tehette, az udvarba mélyen benyúló régimódi otthona elé sátortetős kockaházat emelt. A kövesút és a házak között elterülő senki földje szinte mindenhol példásan rendezett: nyírt gyep, díszcserjékkel, virágágyásokkal tarkítva, az ablakokban muskátlik pompáznak. Mint megtudom, a képviselő-testület azzal győzte meg a helybélieket, hogy a nyári hónapokban napi ötszáz liter öntözővizet ingyen ad azoknak, aki vállalták a házuk előtti közterület füvesítését, parkosítását, rendszeres gondozását. Az emberek szemléletének megváltoztatása már nem ment ilyen könnyen. Nehezen akarták például megérteni a gazdák, hogy a település határában elterülő százhektáros védett pusztára, illetve láperdőbe miért kell lovas szekérrel kivinni a turistákat, mikor autóval is ki tudnak menni. Vagy: máig nem megoldott a háznál történő étkeztetés, mert az asszonyok idegenkednek tőle, hiába hozna pénzt a konyhájukra - sorolja a turisztikai csoport vezetője, Csíkos István, aki különben a faluközpontban található Sellő étterem vezetője. Az első sikereken felbuzdulva mindazonáltal rohamosan bővült a vendégfogadó családok köre: jelenleg 100-110 turistát tudnak egyszerre elszállásolni a házaknál. A vidéki csend romantikája mellett a falusi turizmus számos kellékével szembesülhet az ide látogató: van lovastanya kopasz nyakú tyúkkal és racka birkával, patkolókovács és fazekasmester, működő borospincék készséges gazdákkal, a helyi fiatalokból alakult énekkar, ősszel töltöttkáposzta-főzőverseny és szüreti mulatság. A gond csak az, hogy a kitartó igyekezet ellenére az állandóságot évek óta 150-200 dán turista jelenti, akik csupán egy-egy hetet töltenek itt. Ellentétes érdekek A skandináv csoportok ideutazását a kezdetektől fogva szervező Ole Weischer szerint Pusztamérges azért érdekes honfitársainak, mert a negyven-ötven évvel ezelőtti Dániára, azaz a gyermekkorukra emlékezteti őket. Ole úrnak - a faluban csak így emlegetik - éppen ezért igen nagy szívfájdalma, hogy tavaly az összes utca négy méter széles asztfaltburkolatot kapott. Korábban csupán egyetlen kövesút volt a faluban. A lakosság anyagi áldozatvállalásából megvalósult fejlesztésre a polgármester különösen büszke, ezzel szemben a dánok azt gondolják: elveszett Pusztamérges egyik fő vonzereje. Öle úr azt sem titkolja: szemükben külön értéket jelent, hogy ezen a kis településen egyáltalán nem nyüzsögnek a turisták. Ők csak addig jönnek, míg ez a békebeli állapot megmarad. A turisztikai csoport viszont érthetően azt szeretné, ha tódulnának a vendégek. Ennek érdekében tagjai számos kiállításon bemutatkoztak már, s az újabb kapcsolatok reményében több náció képviselőjét látták ingyen vendégül a faluban - eddig hiába. Csíkos Istvántól megtudom: a vendégfogadásba kapaszkodó emberek most már a polgármestertől várnák a segítséget, akit idén tavasszal a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnökévé választottak. Börcsök Antal szerint viszont nem az ő feladata, hogy turistákat fogjon. Jómaga továbbra is rendületlenül bízik a falusi turizmusban, éppen ezért már jó ideje szorgalmaz egy kistérségi információs irodát, amelyen keresztül talán a magyarok is végre felfedeznék Pusztamérgest. Vágóhíd meghívásra Ha a falusi turizmus egyelőre meg is rekedt, más területeken kétségtelenül olyan eredményeket ért el a helység, amelyre bármely település büszke lehetne. Itt van például az évi 250-300 millió forintos forgalmat termelő víziszárnyas-vágóhíd. Ha annak idején Börcsök Antal nem küld szét a világba százával bemutatkozó leveleket, ecsetelve bennük a pusztamérgesi befektetési lehetőségeket, akkor egy olasz üzletembernek eszébe sem jutott volna, hogy éppen ide telepítsen egy feldolgozóüzemet, amely ma negyvenöt embert foglalkoztat, de további 75-80 családnak ad biztos megélhetést azzal, hogy rendszeresen tőlük vásárolja fel a hízott kacsát és libát. A két és fél éve működő vágóhídnak köszönhetően csak az nem tud elhelyezkedni Pusztamérgesen, aki nem akar, igaz, a faluszéli Hangulat presszó látogatói szerint azért a havi nettó 20-25 ezer forintért igen keményen, napi 10-11 órát is kell dolgozni. Amikor megemlítem ezt a véleményt Maurizio Pascolini ügyvezető igazgatónak, dühösen kifakad: - A kocsmába járni meg szitkozódni könnyű, bezzeg a munkától félnek az emberek, inkább a segélyekből élnek. Szavaiból kiderül, legalább tíz embernek tudna még munkát adni az üzemben, ám nincs elég jelentkező. Már most is kénytelen a szomszéd településekről munkásokat toborozni. Pedig a szakképzetlenek is 140-160 forintos órabért kapnak, fizetett az ebédidő, ráadásul ingyenes a menza, nem beszélve az egyéb természetbeni juttatásokról. A munkanélküliséget mindenesetre 1992 óta, a helyi tsz csődbe menetele utáni közel harminc százalékról sikerült mára alig öt százalékra csökkenteni. Időközben bevezették a faluba a gázt is, majd német segélyből korszerűsítették a közvilágítást. A már említett - a nevüket véleményükhöz természetesen nem adó - presszóbeli „hangok” szerint mindettől nem kell hasra esni, a gáz, az aszfaltozott utak megléte természetes a XX. század végén, ráadásul mindkettőt a lakosság finanszírozta. Szerintük egyébként is túl nagy a flanc a polgármesteri hivatalban, azért küzd az önkormányzat 15 millió forintos forráshiánnyal. A polgármester szerint viszont azért, mert nincs kire adót kivetni, lévén, hogy elenyésző a vállalkozók száma. Az elégedetlenkedők Pusztamérges határában, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 1,5 millió márkás adományából, valamint a Csongrád Megyei Közgyűlés 30 millió forintos támogatásával épült és augusztus 24-én felavatásra kerülő - a falu építészeti egységességéből kétségtelenül kirívó - mezőgazdasági szakiskola és kollégium létjogosultságát is megkérdőjelezik, mondván, úgysem lesz miből fenntartani. Börcsök Antal ugyanakkor biztosít, hogy meglesz a pénz a középfokú végzettséget adó gazda- és gazdaasszonyképző működtetésére, s szeptemberben az első 22 diák megkezdheti tanulmányait. Ugyanitt nyitnak egy Tourinform tanirodát is, amely talán végre lendületet ad a falusi turizmusnak. A fáradhatatlan polgármester pedig - miután kivívta az ENSZ iparfejlesztési csoportjának elismerését is - máris újabb terveket kovácsol a térségi mezőgazdaság fejlesztésére: palackozót, csomagolót álmodva a homokbuckák közé. Fucskó Hajnalka adósarok Kedvezményes életbiztosítások Az új szja-törvény továbbra is kedvezményben részesíti az életbiztosítások bizonyos körét. Egyrészt a szerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie - a megkötéstől számítva legalább tíz évre vagy teljes életre szólónak -, másrészt a szerződőnek a biztosítástartam végéig járó díjat egy összegben kell megfizetnie, vagy azonos időszakonként, azonos összegben kell lerónia, illetve a szerződésben rögzített indexálási eljárással növelten kell fizetni. A szolgáltatás a meghatározott időpont vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálakor válik esedékessé. Az előre meghatározott indexálási eljárás alatt azt kell érteni, amikor a felek a szerződés létrejöttekor meghatározzák a díjak növelésének ütemét vagy annak módszerét, illetve mértékét. Amennyiben a szerződés tartama alatt csökkenő mértékű díjfizetést kötnek ki, az kizárja az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét. Az esedékesség legalább a szerződés megkötésétől számított tíz év lehet, ezt a szerződésben is szerepeltetni kell. Ha az esedékesség nem konkrét időponthoz kötött, hanem valamely esemény vagy tény bekövetkezéséhez - ilyen lehet például házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok elkezdése -, akkor a szerződésben azt is szerepeltetni kell, hogy a tény bekövetkeztének időpontjától függetlenül az ígért szolgáltatás csak tíz év elteltével válik esedékessé. Az életbiztosítások körében fontos újdonság, hogy ha a biztosítás baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, akkor a teljes biztosítási díjra igénybe vehető az adókedvezmény, de csak abban az esetben, ha ezen kockázatok díjrésze nem haladja meg a bruttó biztosítási díj tíz százalékát. Ha mégis több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási rész képezheti az adókedvezmény alapját. E szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosított magánszemély részére a kifizető olyan balesetbiztosítást köt, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes. Ráhel Attila Montyar Vmzot . TALLÉR ÉRTÉKPAPÍRBEFEKTETÉSI ALAP nettó eszközértéke 1996. augusztus 9-én: 763 029 991 Ft, egy befektetési jegyre számított érték: 10 404 Ft. ARANYTALLÉR ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP nettó eszközértéke 1996. augusztus 9-én: 865 807 745 Ft, egy befektetési jegyre számított érték: 11 668 Ft. ELSŐ HAZAI LAKÁSALAP INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP nettó eszközértéke 1996. augusztus 12-én: 511 470 350 Ft, egy befektetési jegyre számított érték: 9808 Ft.