Magyar Nemzet, 1996. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

4 Magar Nemzet I­I . A Magyar Köztársaság és Románia, - meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és együttműködés megfelel Magyarország és Ro­mánia alapvető érdekeinek; - megerősítve az emberi jogok, az alapve­tő szabadságjogok, a demokrácia, a humaniz­mus és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket és kifejezve azon meggyőződésüket, hogy azok érvényesítése és tartalmi gazdagítása a szabad­ság, az igazságosság és a béke alapját képezi;­­ áthatva attól a közös törekvéstől, hogy Európa valamennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együttműködés egységes kon­tinensévé váljon, és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért tevékenykedjenek, melyek lehetővé teszik e célok megvalósítását;­­ elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét ké­pezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzetközi vé­delmének részét képezi, és mint ilyen, a nem­zetközi együttműködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együttműködésük nor­malizálása fontos hozzájárulást jelent a stabili­táshoz és megértéshez Európában, valamint a demokrácia országaikban való erősítéséhez, és az európai és euroatlanti struktúrákba való in­tegrálódásukhoz;­­ megerősítve elkötelezettségüket, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányában, a helsinki záróokmányban, az új Európáról szóló párizsi chartában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyéb dokumentu­maiban foglalt célok és elvek megvalósításáért tevékenykednek;­­ meggyőződve arról, hogy az Európában és a két országban bekövetkezett visszafordít­hatatlan változások új távlatokat nyitnak kétol­dalú kapcsolataikban, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk (1) A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: a szerződő felek) kapcsolataikat a bizalomra, az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre alapozzák. (2) A szerződő felek kölcsönös kapcsola­taikban, ugyanúgy, mint más államokkal fenn­álló kapcsolataikban, tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek alapokmányában, a helsinki záróokmányban, az új Európáról szóló párizsi chartában és az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet más dokumentumaiban foglalt elveket, illetőleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott elveit és normáit. 2. cikk (1) A szerződő felek azon munkálkodnak, hogy Európa egésze békés, az államok demok­­ratikus és a jog felsőbbségén alapuló közössé­gévé váljon, és hozzájárulnak e térség biztonsá­gának megőrzéséhez és megszilárdításához, az együttműködésen alapuló béke és biztonság ga­rantálásához az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet keretében vállalt kötele­zettségeknek megfelelően. (2) A szerződő felek az európai béke és biz­tonság megszilárdítása érdekében támogatják az európai fegyveres erők és fegyverzetek korláto­zását és csökkentését célzó folyamatok tovább­vitelét a védelmi szükségleteknek megfelelő szintig. Támogatják továbbá új bizalomerősítő és biztonságnövelő, intézkedések kidolgozását, és arra törekednek, hogy kétoldalú kapcsolataik keretében is hasonló jellegű lépéseket tegyenek. 3. cikk (1) A szerződő felek megerősítik, hogy kölcsönös kapcsolatukban tartózkodnak a másik szerződő fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakkal való fe­nyegetéstől vagy annak alkalmazásától, vala­mint bármely más, az Egyesült Nemzetek cél­jaival és a helsinki záróokmány elveivel össze­egyeztethetetlen cselekedetektől. Úgyszintén tartózkodnak az ilyen akciók támogatásától, és harmadik fél számára sem teszik lehetővé, hogy területüket a másik szerződő fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja. (2) A szerződő felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel adják meg. 4. cikk A szerződő felek a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a helsinki záróokmány alapelveivel összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlensé­gét és a másik fél területi integritását. Úgyszin­tén megerősítik, hogy egymással szemben terü­leti követelésük nincsen, és ilyet a jövőben sem támasztanak. 5. cikk (1) A szerződő felek e szerződés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó minden területen megterem­tik az együttműködés megfelelő kereteit.­­ (2) A szerződő felek e szerződés végrehaj­tásában kiemelt helyet biztosítanak a törvény­hozó és végrehajtó szervek együttműködésének és kapcsolatai bővítésének. (3) Különböző szinteken rendszeres eszme­cseréket folytatnak annak érdekében, hogy biz­tosítsák kétoldalú kapcsolataik további fejlesz­tését és elmélyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézetek kölcsönös megis­merését. Ennek során évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára,­ és a külügyminiszterek is évente legalább egy alka­lommal áttekintik e szerződés végrehajtását. (4) A különböző egyéb minisztériumok és központi szervek vezetőinek rendszeres találko­zójáról a közöttük kötendő megállapodások rendelkeznek. 6. cikk (1) A szerződő felek támogatják az európai együttműködési mechanizmusok továbbfejlesz­tését és következetes alkalmazását annak érde­kében, hogy a térség békéjének és biztonságá­nak megőrzéséhez és megszilárdításához ezzel is aktívan hozzájáruljanak. (2) Ha a szerződő felek egyikének vélemé­nye szerint olyan helyzet állna elő, amely ve­szélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonsá­got, avagy saját legfontosabb biztonsági érde­keit, úgy ez a szerződő fél javasolhatja a másik szerződő félnek, hogy közösen vizsgálják meg a feszültség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendő lépéseket, fi­gyelembe véve az Egyesült Nemzetek alapok­mányában foglalt, valamint az európai együtt­működés keretében rendelkezésre álló elveket és mechanizmusokat. (3) A szerződő felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak a bizton­ság és a védelem kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tá­jékoztatják egymást a biztonságra és leszerelés­re vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséről, amelyek olyan dokumentumokon alapulnak, melyeknek mindkét fél részese. (4) A két szerződő fél katonai intézményei közötti együttműködés külön megállapodás alapján valósul meg. 7. cikk (1) A szerződő felek, bővítik kapcsolataikat és együttműködésüket a nemzetközi szerveze­tekben, beleértve a regionális és szubregionális szervezeteket. Kölcsönösen támogatják egymás integrációs erőfeszítéseit az Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-európai Unióba. (2) A szerződő felek más érdekelt európai országokkal egyetértésben együttműködnek re­gionális és szubregionális projektek és egyéb együttműködési formák megvalósításában, hogy elősegítsék a gazdasági, ipari, mezőgazda­­sági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklődésre számot tartó területeken az azokban részt vevő országok fejlődésének gyor­sítását. Bátorítják a közvetlenül érdekeltek rész­vételét ezen együttműködési tom­ák és projek­tek megvalósításában, összhangban a szerződő felek belső jogszabályaival. 8. cikk (1) A szerződő felek a nemzetközi kereske­delmi gyakorlat és normák alapján fejlesztik gazdasági együttműködésüket és kölcsönösen előnyös kereskedelmüket a gazdasági élet min­den területén. (2) E célból belső jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeikkel össz­hangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együttműködést, valamint azon munkálkodnak, hogy előnyös feltételeket biztosítsanak mindkét szerződő fél természetes és jogi személyei szá­mára, hogy a másik szerződő fél területén vál­lalkozói, kereskedelmi és más gazdasági tevé­kenységet fejthessenek ki. (3) A szerződő felek ugyancsak bátorítják és elősegítik a kölcsönös tőkebefektetéseket és szavatolják azok védelmét. (4) A szerződő felek kiemelt figyelmet for­dítanak az országos és egymáshoz kapcsolódó infrastruktúráik, beleértve az energiarendsze­reik, közlekedési és távközlési hálózataik össze­hangolt, a nemzetközi szabványoknak megfele­lő fejlesztésében való együttműködésre. 9. cikk (1) A szerződő felek támogatják a kölcsö­nösen előnyös és hatékony együttműködést az alap- és alkalmazott kutatások területén, különös tekintettel a modern technikára és technológiára. (2) A szerződő felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, a tudományos ku­tatóintézetek, valamint az ezen a területen mű­ködő könyvtárak és más intézmények együtt­működését. 10. cikk (1) A szerződő felek kétoldalú, szubregio­nális vagy regionális szinten együttműködnek a területüket érintő szennyezés megelőzése, csök­kentése és kiküszöbölése, valamint ökológiai biztonságuk feltételeinek javítása érdekében. (2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen kö­vetkezményekkel fenyegető baleset vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetről és a foga­natosított rendkívüli intézkedésekről a szerződő felek haladéktalanul tájékoztatják egymást. 11. cikk (1) A szerződő felek kiterjesztik együttmű­ködésüket egymás között és más Duna menti államokkal, szem előtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti államok együttműködését minden közös érdeklődésre számot tartó terüle­ten, továbbá a Duna szennyeződésének meg­akadályozását, csökkentését és ellenőrzését. (2) A szerződő felek együttműködnek to­vábbá a határvizekkel kapcsolatos, a két ország közös érdeklődésére számot tartó kérdésekben, azon két- és többoldalú szerződések alapján, amelyeknek a szerződő felek részesei vagy ré­szesei lesznek. 12. cikk (1) A szerződő felek fejlesztik együttműkö­désüket a kultúra, a tudomány és az oktatás te­rületén. (2) A szerződő felek támogatják a kulturá­lis cserék fejlesztését a két ország intézményei, alkotószövetségei, nem kormányzati szervezetei és társulásai, továbbá természetes személyei kö­zött, és e célból kormányközi és tárcaközi meg­állapodásokat és munkaterveket kötnek. (3) A szerződő felek fejlesztik és támogat­­ják­ az együttműködést közvetlen megállapodá­sok alapján is a két ország egyetemei, más okta­tási intézményei és tudományos kutatóintézetei és központjai között, valamint tanulók, diákok, oktatók és tudományos kutatók cseréjét. Nagy fontosságot tulajdonítanak a szakemberek okta­tása és továbbképzése terén való együttműkö­désnek, és kijelentik, hogy készek annak bőví­tésére és elmélyítésére. (4) A szerződő felek bátorítják a közvetlen együttműködést és cserét a levéltárak, könyvtá­rak és múzeumok között, valamint biztosítják a másik ország kutatói és más személyei részére az ezekben az intézményekben található forrás­anyagok hozzáférhetőségét, az adott országban érvényes belső rendelkezésekkel összhangban. (5) A szerződő felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két ország illetékes ha­tóságai megvizsgálják a diplomák elismerésé­nek kérdését megfelelő megállapodás megköté­se céljából e területen. (6) Mindkét szerződő fél bátorítja a másik ország nyelvének oktatását az egyetemeken, is­kolákban és más intézményekben, s e célból tá­mogatást nyújtanak a tanárok képzéséhez és az oktatás megszervezéséhez. (7) A szerződő felek támogatják kulturális központjaik tevékenységét, és teljes mértékben kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket ezen központok nyújtanak a kölcsönös kulturá­lis cserék fejlesztésére, összhangban a vonatko­zó kétoldalú megállapodással. (8) Az ebben a cikkben megállapított célok megvalósítása, valamint a kétoldalú együttmű­ködés intézményes kereteinek fejlesztése érde­kében a szerződő felek azon munkálkodnak, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány terüle­tére vonatkozó együttműködésről új egyez­ményt, valamint megfelelő más megállapodáso­kat kössenek. 13. cikk (1) A szerződő felek együttműködnek kultu­rális örökségük megőrzése és a két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdekében. (2) A szerződő felek azon munkálkodnak, hogy védelmezzék a területükön található azon történelmi és kulturális emlékműveket, emlék­helyeket, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek a másik szerződő fél történelmét és kultúráját idé­zik fel, és támogatják ezek megőrzését, vala­mint belső jogszabályaikkal összhangban meg­könnyítik ezek hozzáférhetőségét. 14. cikk A szerződő felek elősegítik az országaik el­térő etnikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetű állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. Elítélik az idegengyűlölet, a faji, etni­kai és vallási alapú gyűlölet, diszkrimináció és előítéletek mindenfajta megnyilvánulását, és hatékony intézkedéseket tesznek ezek bármiféle megnyilvánulásának megelőzésére. 15. cikk (1) a) A szerződő felek vállalják, hogy a te­rületükön élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabá­lyozása során az Európa Tanácsnak a nemzeti ki­sebbségek védelméről szóló keretegyezményét alkalmazzák, hacsak belső jogrendjük nem tartal­maz a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vonatkozásában kedvezőbb rendelkezéseket. b) A fenti bekezdésben foglaltakat nem érintve, a szerződő felek a magyarországi ro­mán kisebbség, valamint a romániai magyar ki­sebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme és fejlesztése céljából jo­gi kötelezettségként alkalmazzák az ezen sze­mélyek jogait meghatározó előírásokat, úgy, ahogy azokat az ENSZ, az EBESZ és az ET vo­natkozó, a jelen szerződés mellékletében felso­rolt dokumentumai tartalmazzák. (2) A szerződő felek ennek megfelelően megerősítik, hogy az előző bekezdésben emlí­tett személyeknek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt gyakorolva joguk van et­nikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk szabad kifejezésére, megőrzésére, fejlesztésé­re. Ennek megfelelően joguk van saját oktatá­si, kulturális, vallási intézmények, szerveze­tek, egyesületek létrehozásához és fenntartá­sához, amelyek önkéntes pénzügyi és egyéb hozzájárulásért, valamint köztámogatásért fo­lyamodhatnak a belső jogszabályokkal össz­hangban. (3) A szerződő felek tiszteletben tartják a romániai magyar és a magyarországi román ki­sebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvüket szabadon használhassák a ma­gánéletben és a nyilvánosság előtt, szóban és írásban egyaránt. Megteszik a szükséges intéz­kedéseket, hogy ezek a személyek anyanyelvü­ket megtanulhassák és megfelelő lehetőségük legyen ezen a nyelven képzésben részesülni az állami oktatás keretei között minden szinten és formában, szükségleteiknek megfelelően. A szerződő felek biztosítani fogják azokat a felté­teleket, amelyek lehetővé teszik az anyanyelv használatát is a helyi közigazgatási és bírói ha­tóságokkal való kapcsolataikban, összhangban a belső jogszabályokkal és a két fél által aláírt nemzetközi kötelezettségekkel. E személyeknek joguk van arra, hogy vezeték- és keresztnevüket anyanyelvükön használhassák, és ezt hivatalo­san el fogják ismerni. Azon területeken, ahol je­lentős számban élnek az illető kisebbségekhez tartozó személyek, mindkét fél lehetővé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén is kifüggesztésre kerüljenek a hagyományos helyi elnevezések, utcanevek és más, a nyilvánosságnak szánt földrajzi feliratok. (4) A szerződő felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jo­gát arra, hogy anyanyelvükön hozzájussanak az információkhoz és az elektronikus és nyomta­tott információhordozókhoz, valamint szabadon cseréljenek és terjesszenek információkat. A szerződő felek jogrendszereik keretei között le­hetővé teszik számukra, hogy saját médiumokat hozzanak létre és működtessenek. (5) A szerződő felek biztosítani fogják a ki­sebbségekhez tartozó személyek számára a jo­got, hogy egyénileg, vagy pártjaik, vagy szerve­­teik révén ténylegesen részt vegyenek a politi­kai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben és a központi és helyi közhatalmi és közigazga­tási szervekbe beválasztott képviselőik révén az országos vagy helyi érdekű kérdések megoldá­sában. Mindkét szerződő fél, az ezen személyek nemzeti önazonossága védelmével és érvénye­sítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó döntéshozatalban, kikéri e személyek szerveze­teinek, politikai pártjainak vagy szövetségeinek véleményét a törvényben előírt demokratikus döntéshozatali eljárásnak megfelelően. (6) A szerződő felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségét, és támogatják erőfeszítéseiket a ki­sebbségi kultúrát és történelmet őrző műemlé­kek, emlékhelyek megőrzésére, valamint meg­felelő intézkedéseket tesznek, hogy a vegyes la­kosságú vidékeken az állampolgárok megismer­kedhessenek a magyar, illetve a román kulturá­lis értékekkel. (7) A szerződő felek tiszteletben tartják, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyeknek joguk van szabad kapcsolatot tartani egymással és a határokon túl más államok pol­gáraival, továbbá részt venni nemzeti és nem­zetközi nem kormányzati szervezetek tevékeny­ségében. (8) A szerződő felek egyetértenek abban, hogy az ezen cikkben említett jogok alkalmazá­sa során bármely, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személynek, csakúgy, mint az illető ál­lam bármely más állampolgárának, tiszteletben kell tartania a nemzeti törvényeket és mások jo­gait. Ezen személyek ugyanazokkal az állam­­polgári jogokkal és kötelezettségekkel rendel­keznek, mint azon ország többi állampolgára, amelyben élnek. (9) A szerződő felek, az általános integ­rációs politikájuk megvalósítását célzó intéz­kedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk el­leni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen sze­mélyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartóz­kodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardekből és normákból következő jogait és szabadságjogait. (10) A szerződő felek elősegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérjék az ebben a cikkben foglaltak megvalósulását. E célból a je­len szerződés 5. cikkében említett rendszeres konzultációk keretében megvizsgálják a nemze­ti kisebbségekkel kapcsolatos kétoldalú együtt­működésük kérdéseit is, amelyek e szerződés alkalmazásából adódnak, és létrehoznak egy kormányközi szakértői bizottságot. Együttmű­ködnek az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet és az Európa Tanács azon me­chanizmusainak megfelelő működtetésében, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos, ezen szervezetek dokumentumai­ban található, általuk vállalt kötelezettségek tel­jesítését ellenőrzik. (11) A szerződő felek együttműködnek a nemzeti kisebbségek védelme nemzetközi kere­teinek továbbfejlesztésében. Egyetértenek ab­ban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak továbbfejlesztésével kap­csolatos azon nemzetközi dokumentumok ren­delkezéseit, amelyekre nézve a jövőben kötele­zettséget vállalnak, e szerződés részeként fog­ják alkalmazni. (12) Az ebben a cikkben foglalt kötelezett­ségvállalások egyike sem értelmezhető oly mó­don, hogy feljogosítsa az Egyesült Nemzetek alapokmányának céljaival és elveivel, egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel, vagy a hel­sinki záróokmány és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet párizsi chartájának rendelkezéseivel ellentétes bárminemű tevé­kenység folytatására vagy cselekedet végrehaj­tására, az államok területi integritása elvét is beleértve. 16. cikk A szerződő felek fejlesztik az együttműkö­dést a tömegtájékoztatás területén. Megkönnyí­tik az országaik társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életére vonatkozó in­formációk szabad áramlását, és támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely egymás köl­csönös, tárgyilagos megismerésére és megérté­sére, az előítéletek meghaladására irányul. 17. cikk (1) A szerződő felek fejlesztik és támogat­ják az együttműködést az egészségvédelem és az orvostudományi kutatások területén. (2) A szerződő felek szorgalmazzák továb­bá az együttműködést a társadalombiztosítás és a szociális védelem területén az egyik szerződő félnek a másik szerződő fél területén tartózkodó állampolgárai érdekében, és megvizsgálják e célból megállapodások kötésének lehetőségét. 18. cikk A szerződő felek támogatják a közvetlen kapcsolatok bővítését a politikai szervezetek, szakszervezetek, egyházak és vallási közössé­gek, alapítványok, a női, ifjúsági, sport- és más jellegű szervezetek között. 19. cikk (1) A szerződő felek támogatják és elősegí­tik az állampolgáraik közötti közvetlen kapcso­latokat. (2) A szerződő felek bővítik konzuli kap­csolataikat és egyszerűsítik a határátkelést és a vámvizsgálatot, beleértve új határátkelőhelyek megnyitását és meglévők bővítését a lehetősé­gek függvényében, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a személyi és az áruforgalmat. E célból megfelelő megállapodásokat kötnek. 20. cikk (1) A szerződő felek az érvényben lévő szerződésekkel összhangban kölcsönös jogse­gélyben részesítik egymást a polgári jogi, csalá­di jogi és büntetőjogi ügyekben, és külön meg­állapodás alapján fejlesztik a rendőri szerveik közötti együttműködést. (2) A szerződő felek együttműködnek a szervezett bűnözés megelőzésében és leküzdé­sében, különös tekintettel a terrorizmusra, a ká­bítószerek illegális forgalmára, a légi kalózko­dásra, a csempészetre, valamint a kulturális, történelmi, muzeális javak, értékek illegális for­galmára. Kifejezik továbbá készségüket arra, hogy ezeken a területeken nemzetközi keretek­ben is együttműködjenek. 21. cikk (1) A szerződő felek közvetlen konzultá­ciók és tárgyalások útján oldják meg az ennek a szerződésnek az értelmezéséből vagy alkalma­zásából következő minden vitájukat. Azt köve­tően, hogy mindkét szerződő fél részesévé válik egy, a viták békés rendezésére vonatkozó nem­zetközi többoldalú szerződésnek, az ebben a cikkben említett azon viták, amelyek ésszerű időn belül közvetlen konzultációk és tárgyalá­sok útján nem oldhatók meg, a fent említett nemzetközi többoldalú szerződésben rögzített eljárásoknak megfelelően kerülnek rendezésre azzal a feltétellel, hogy az ezen többoldalú szer­ződésben vállalt kötelezettségek az ilyen jellegű vitákra is vonatkozzanak. (2) A szerződő felek arra törekszenek, hogy amikor csak szükséges, kétoldalú szerző­déseikbe olyan előírásokat iktassanak be, ame­lyek alapján az ezen szerződések értelmezésé­vel vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a rendelkezésre álló vitarendezési mechanizmu­soknak vetik alá. 22. cikk Ez a szerződés nem irányul harmadik álla­mok ellen és nem érinti a szerződő felek vala­melyikének más államokkal kötött két- és sok­oldalú szerződéseiből eredő jogait és kötele­zettségeit. 23. cikk Ezt a szerződést tíz évre kötik. Érvényessé­ge ezt követően automatikusan meghosszabbo­dik újabb ötéves időszakokra, amennyiben a szerződő felek egyike sem értesíti írásban a má­sik szerződő felet legalább egy évvel a szerződés mindenkori érvényességének lejárta előtt felmondási szándékáról. 24. cikk Ezt a szerződést mindkét szerződő fél al­kotmányos előírásaival összhangban meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélé­sének napján lép hatályba. A szerződő felek megállapítják, hogy a Bukarestben, 1972. feb­ruár 24-én aláírt „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság között” hatályát vesztette. 25. cikk. Ez a szerződés az Egyesült Nemzetek Szer­vezete titkárságán az alapokmány 102. cikké­nek megfelelően nyilvántartásba vétetik. Készült: ........-n, az 1996. év ...... napján két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hite­les. A Magyar Köztársaság Románia nevében nevében Melléklet Azon dokumentumok listája, melyekre a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jó­szomszédságról szóló szerződés 15. cikkének (1) b) bekezdése vonatkozik 1. Az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma; 2. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebb­ségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. december 18-án kelt nyilatkozata (47/135. számú határozat); 3. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlé­sének 1201. (1993) sz. ajánlása az emberi jogok európai egyezményéhez kapcsolódó, a nemzeti kisebbségek jogairól szóló kiegészítő jegyző­könyvről.* *A szerződő felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kol­lektív jogokra és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia spe­ciális státusára. SZERZŐDÉS a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról A magyar-román alapszerződés tervezeté­nek hiteles szövegét az Országos Sajtószolgálat jelentése alapján közöljük Dokumentum HÉTFŐ, 1996. szeptember 2.

Next