Magyar Nemzet, 1996. november (59. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-09 / 262. szám
18 Magyar Nemzet WIMO EGYETEMI OKTATÁST INDÍT jövő év szeptemberétől Újpesten a Károli Gáspár Református Egyetem. Az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Derce Tamás, a kerület polgármestere és Újfalussy József rektor. A szerződés szerint a református egyetem ötven évig térítésmentesen használja az Újpesti Önkormányzat Viola utcai iskolaépületét, amelyben az oktatást két éve szüntették meg, és amelyben azt megelőzően több mint száz évre visszamenően tanítottak. CIGÁNYOK, ZENÉSZEK címmel kiállítás nyílik meg Kása Béla fotográfus munkáiból ma délután négy órakor a Gödöllői Galériában. Közreműködik a Kabóca Zenekar és Légercz Ferenc. A tárlat december 1-jéig tekinthető meg. FAURÉ REQUIEM, Purcell Részletek a g-moll szvitből, Bach Air és Sibelius Andante festivo című műve csendül fel ma este hét órakor a Mátyás-templomban, az I. kerületi Önkormányzati Zeneiskola zenekarának és énekkarának előadásában. Vezényel Oláh Miklós és Balogh Anikó. Közreműködik Berényi Zsuzsanna (szoprán), Oláh Gábor (bariton) Bánfalvi Béla (hegedű), Benkő Éva (hegedű), Fejérvári János (brácsa), Ludmány Emil (brácsa), William Prunkl (cselló), Oláh Miklós (cselló), Bartányi István (bőgő), Olasz Margit (hárfa) és Pátkai Imre (orgona). A hangversenyre a belépés díjtalan. A TIHANYI BENCÉS APÁTSÁG ma délelőtt tíz órától várja az egyházi iskolákban végzett diákokat, illetve az ott dolgozó pedagógusokat. Andrásfalvy Bertalan a kultúra és az egyház kapcsolatáról tart előadást. JEROME KILTY Kedves hazug című színjátékának bemutatója ma este hét órakor lesz a Latinovits Zoltán Játékszínben. A rendező Szilágyi Tibor. FARKAS ISTVÁN kiállítása nyílik meg Lehetetlen kapcsolatok címmel november 10-én délután öt órakor a Stúdió 1900 Galériában (Budapest XIII., Balzac u. 30.). A tárlat 1997 január 3-ig tekinthető meg. EURÓPAI KONCERTEK címmel rendez hangversenyt november 10-én délután négy órakor a Jeunesses Musicales magyarországi szervezete az európai ifjúsági zenei versenyek győzteseinek közreműködésével a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában (Budapest I. ker. Szentháromság tér 6.). A Lovashadsereg és az Odesszai történetek néhány évtizede még ellenforradalmárnak minősített írója manapság túlságosan vörösnek számít, és ezért háttérbe szorult hazájának az útkeresés korát élő irodalmában. Váratlan öröm hát, hogy a létrejöttétől kezdve híresen vállalkozó szellemű moszkvai Terra Kiadó - amely még a szovjet korszak végén nagy példányszámban publikálta Trockij műveit - most közreadja Szergej Povarcov A halál oka: agyonlövés című könyvét Iszaak Bábel utolsó napjainak krónikája alcímmel. Abban a rövid időszakban, amikor valóban nyitva álltak az orosz levéltárak, Bábel állhatatos kutatójának sikerült megszereznie az 1939 májusában, egy monstre értelmiségi per előkészületei során letartóztatott írónak a börtönben tett vallomásait. Ezekből úgy látszik, Bábel eleinte megpróbálta nem érteni, hogy mit várnak tőle a nyomozók. Ezért legelső - három nap és három éjjel szünet nélkül tartó - kihallgatása során abban vallotta magát bűnösnek, hogy már évek óta nem publikál, amit szavai szerint a hatalom szabotázsnak, a szovjet szocialista építésben elért sikerek ignorálásának tekinthet. Az egymást váltó nyomozók azonban nagyon gyorsan jobb belátásra térítették a negyvenöt éves, kövérkés, szemüveges értelmiségit. Párizsi útjáról például így esett szó: „Kérdés: Próbálja megmagyarázni, hogy magát mint szovjet írót mi vonzotta hazája ellenségei közé?” Bábel ugyanis a francia fővárosban nemcsak ott letelepedett feleségével és lányával, hanem az emigráns Marina Cvetajevával, Alekszej Remizov íróval, a híres mensevik történetíró Nyikolajevszkijjel és más „ellenforradalmárokkal” is rendszeresen találkozott. „Válasz: Külföldi találkozásaim természetesen nemcsak az ismeretszerzést szolgálták, hanem szovjetellenes felfogásomból fakadtak. Kérdés: Ne térjen ki bűnös, áruló tevékenységének elismerése elől.” Bábel megértette, hogy politikai vádakat kell magára vállalnia. És az önostorozástól, a másokkal szembeni szemrehányástól feldúltan „a bajszos rendező” (Szolzsenyicin kifejezése) színházában legkézenfekvőbb trockizmus vádját vallotta be, hamis pátosszal hangsúlyozva azok felelősségét, akik „szavainak mérge áthatotta lelkünket és agyunkat”. Mivégre a viszolyogtató hevület? A Bábellel közel egy időben, ugyanazon tervezett nyilvános leszámolás szereplőjeként elhurcolt Vszevolod Meyerholdnak az egyik szomszédos zárkában született és a Lubjanka irattárában a csodával határos módon megmaradt levele adja meg a választ. A híres rendező Molotovnak, az ország második emberének címzett, s persze soha nem továbbított segélykérésében elpanaszolja: .....a nyomozóm állandóan azt hajtogatta, ha nem fogsz írni (vagyis fantáziáim), megint ütni fogunk. A jobb kezedet meg a fejedet épen hagyjuk, de minden mást alaktalan húscafatokká verünk rajtad". De nem ez az egyetlen körülmény, amely óvatosságra int az ilyen és ehhez hasonló források megítélésében. Bábel saját kezűleg írt vallomásának ugyanazon, párizsi útjáról szóló részében a következő mondat szerepel: „Malraux-val és Ehrenburggal gyakran találkoztunk, és mindent elmondtunk egymásnak, amit csak tudtunk." E néhány szót az ugyancsak színházat játszó nyomozók a maguk dolgának megkönnyítésére ekképpen zanzásították: „Válasz: Mivel többé semmit nem akarok eltitkolni a nyomozás elől, az igazsághoz híven be fogok számolni Ija Ehrenburg szovjet, illetve André Malraux francia író révén kialakított kémkapcsolataimról. Kérdés: Figyelmeztetem, hogy amint ellenséges tevékenységének egyetlen tényét is megpróbálja eltitkolni, azonnal le fogjuk leplezni. Most pedig közölje, mikor, hol, és milyen külföldi felderítéssel létesített kémkapcsolatot? Válasz: 1933-ban, második párizsi utazásom alkalmával André Malraux szervezett be a francia titkosszolgálathoz. Mivel Malraux-val Ehrenburg hozott össze, engedélyt kérek, hogy részletesen beszámolhassak Ehrenburggal való kapcsolatomról, és a vele való találkozásaimról. Kérdés: Ha ennek köze van a maga kémtevékenységéhez, akkor beszéljen.” Nyomasztó olvasmány a Lubjankában megmaradt közel százoldalas dokumentum. És mégis letehetetlen, mert a nyomozók által még meg nem hamisított eredeti változat - az író által később nagyjában-egészében visszavont „jegyzőkönyvi” vallomás primitív bikkfanyelvével szemben Bábel utánozhatatlanul míves stílusában - ezernyi apró, fontos tényt, soha nem ismert összefüggést örökít meg az 1920-as és főleg az 1930-as évek szovjet irodalmáról. Ez a szöveg Iszaak Bábel élete utolsó, vérben és szenvedésben fogant alkotása. Gereben Ágnes Bábel a Lubjankán Mandarinok az Operaházban Tizennégy változat egy Bartók-műre NAGYMÉRETŰ rendezvénysorozatra vállalkozott az Eurodance Alapítvány és az Operaház, amikor Bokor Roland irányításával hat napon át Bartók- Lengyel Menyhért A csodálatos mandarin című táncjátékának különböző változatait tűzte műsorára. A hazai „gyűjteményből” és külföldi műhelyekből tizennégy produkciót mutattak be, változatos programot nyújtva a főleg külföldiekből álló közönségnek. Az egész seregszemlét részletesen mérlegelni ehelyütt nem igen lehet, így hát a közismertnek tekinthető munkákról - Harangozó, Milloss, Seregi és Fodor Antal műveiről - ezúttal nem esik majd értékelő szó, bemutatóik idején kellő figyelemben részesültek. Az újnak tekinthető előadásokról azt lehet mondani: voltak közöttük nagyszerűek, jók, gyengék és elfogadhatatlanok. Mi hát a sorozat tanulsága? Pontosan az, amit gyanítani lehetett: a bartóki méretezéshez viszonyítva Harangozó Gyula éppen negyven esztendőt megért repertoárdarabja a „legcsodálatosabb”. A megőrzendő magyar hagyományok ékessége, és bizonyos értelemben minden egyes későbbi alkotás archetípusa. Példaként szolgál ehhez a feltevéshez a sorozat fénypontja, Jochen Ulrich változata a kölni táncfórum előadásában. Ebben a színrevitelben a lány enervált, európai nő, a mandarin igazi indokínai fiatalember a maga utánozhatatlan keleti érzelem- és mozgásvilágával. Feszültséggel teli, lenyűgöző előadásnak lehettünk meghatott nézői. (Főszereplői: Tuong Phoung és Kathleen Rylands). Ezenkívül a Harangozó utáni, Bartókhoz hű kategóriához, sajnos csak néhány valóban érdemdús verzió kapcsolódik. Ilyen volt a dél-afrikai Playhouse Company produkciója, az angol Ashley Killar érdekes felfogású, mértéktartó koreográfiájával. A hiteles adaptálás ellenére Killar „elklaszszikázta” helyenként a szikárabb követelményű stílust, így aztán ettől is, az előadás színvonala miatt is mérséklődött az ereje. (Főszereplői: Quinton Ribbonaar és Maryann de Wet.) VÁRATLAN ÉLMÉNYT szerzett a fesztivál utolsó estjén fellépő olasz Balletto di Toscana együttese. A jól képzett táncosok kifejező mozgása a motivikus modern tánc legkorszerűbb formájában dolgozó neves alkotók (Bruce, North, Wellenkamp) stílusához és színvonalához közelített. A mozgás folyamatos ívelésével fejezték ki az eredeti gondolatot. A koreográfus, Mauro Bigonzetti alaposan felkészült a Bartók muzsikából, példásan követte tartalmi és formai felépítését. (Főszereplői: Corado Giordani és Sveva Berti.) Meg kell még említeni a svéd Göteborg Ballel Ulf Gadd-féle változatát, mely a bemutatósorozat legelvontabb és legstilizáltabb formálásával, egységes alkotói attitűdjével és esztétikus voltával tűnt ki. (Főszereplői: Ivor Howard és Michiyo Hayashi.) Ugyancsak ebbe a hagyományt követő kategóriába sorolható Oleg Danovski constanzai társulatának Harangozót utánzó, de azt elrontva a mandarinból gépembert csináló változata, és a tallinni Mai Murdman muzikális, de erőltetett stilizációival félresikerült munkája. Félig-meddig átiratnak tekinthető Heidrum Schwaarz már mástól is látott „motorbiciklis mandarinja” a krefeldi együttes előadásában, leegyszerűsített sztorimegoldással, félklasszikus nyelvezettel. (Főszereplői: August Damian és Nagy Veronika.) A SEREGSZEMLÉN egyetlen alkotó sem akadt, aki a szövegkönyv megváltoztatásának pártfogójává tette volna művével a szakembereket és a közönséget. Elriasztott a pantomimes M. Kecskés András bordélyházban játszódó színrevitele. És csak kevesekhez állhat közel Bozsik Yvette mágikus rejtélyekkel és szexuális szimbólumokkal teletűzdelt mozgásszínházi Mandarinja. A muzsikát mindkét esetben aláfestő kísérőzenévé degradálja az „átirat”. Sajnálatos módon ide kapcsolható a Moszkvai Klasszikus Balett bemutatója is. A Kaszatkina-Vasziljev alkotópáros megrekedt az agyoncicomázott színpadban gondolkozó, gyermekded látásmódnál. A mandarinfesztivál rendezői nem dolgoztak hiába, mert a jelenlévőknek tanulságos anyagot szolgáltattak a legendás Bartók-mű sokoldalú értelmezéséhez. # Gelencsér Ágnes PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az 1992 évi XXIII. törvény 8. § (1) bekezdése, valamint 10. §-a és a többször módosított 1990. évi IXV. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a XII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör l áttöltésére. A kinevezés határozatlan időre szóló Pályázatot az nyújthat be, aki igazgatásszervezőt vagy állam- és jogtudományi egyetemi képesítéssel rendelkezik, és legalább 2 év szakmai gyakorlattá szerzett. Az elbírálás során előnyben részesül, aki: - az angol és/vagy német nyelvet tárgyalóképes szinten beszéli, állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik A pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó legfontosabb személyi adatait, - erkölcsi bizonyítványát, - a képesítést igazoló dokumentumok másolatát, - jelenlegi munkakörét, beosztását, részletes szakmai önéletrajzát, eddigi munkaköreinek tevékenységének leírását A munkakör szemíéséről a pályázatot elbíráló bizottság javaslata alapján a képviselő-testület (iánt A javadalmazás a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992 évi XXIII. törvény szabályai alapján, megegyezés szerint A pályázatokat a XII kerületi Önkormányzat ixrgámiestt-kikk kell címezni 1126 Budapest XII . Böszörményi út 23-25 A pályázat benyújtásának határideje. 1996. december 13. Az elbírálás várható határideje! 1997. január 31. A kérő fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, amennyiben a megadott tulandékon megfelelő pályázatok nem érkeznek Kultúra SZOMBAT, 1996. november 9. SOTHEBY’S FOUNDED 1744 A SOTHEBY’S londoni szakértői BUDAPESTEN 1996. november 20-án és 21-én HANGSZER ÉS RÉGI MESTERKÉPEK díjtalan értékbecslését tartják, a Madách I. út 3. IV. em. 4. alatt. További információ és bejelentkezés: tel.: 352-0954 hétfő és szerda 14-18 óráig SOTHEBY’S Patay Katalin Irodalmárok a forradalom koltői örökségéről Gérecz Attila és a füveskertiek Az 1956-os megemlékezések záróakkordjaként a forradalom és Gérecz Attila halálának negyvenedik évfordulója alkalmából november 6-án Gérecz Attila és a füveskertiek címmel ünnepi irodalomtörténeti ülést tartott a Magyar Írószövetség, az MTA Irodalomtudományi Intézete, Pesterzsébet Önkormányzata és a Stádium Kiadó. A váci börtön politikai foglyai 1953-ban irodalmi társaságot szerveznek. A Füveskert tagjai Béri Géza, Szathmári György, Tollas Tibor, Kárpáti Kamil, Gérecz Attila és Tóth Bálint verseket írnak és fordítanak. Tíz Füveskert kézzel írott antológia készül el, egy példányban; fele a váci börtönben vész, három nyugati emigránsokhoz kerül, két példány pedig az országban marad. A véletlenszerűen kialakult szellemi műhelyben írja első verseit Gérecz Attila. A töredékben fennmaradt életmű, alig negyven vers ígéretes költőegyéniségről tanúskodik. Csak két évig írhat. 1956 novemberében amnesztiával szabadul, két nap múlva huszonhét évesen hősi halált hal. 1991-ben a Stádium Kiadó gondozásában jelent meg életműve Gérecz Attila, a költő, 1956 mártírja címen. Az írószövetség Füveskert estet rendezett, majd megjelent a Füveskert antológia is. Az ország azonban nem ismeri őket és az irodalomtörténészek sem tartják számon a Füveskert irodalmi csoportot. Az 1956-os ünnepségsorozat végén Pesterzsébeten irodalmi ülés keretében emlékeztek meg a forradalomról. A tanácskozás azt a kérdést járta körbe, hogyan lehet ’56 szellemiségét közvetíteni azok számára, akik már nem kötődnek személyesen az eseményhez. Kárpáti Kamis azt a kérdést tette föl, mi lesz nemzeti ünnepünk sorsa, milyen szellemiségben fognak megemlékezni róla a fiatalok. Ahogy 48 forradalmi eszméit a Petőfiversek közvetítették, úgy tudná a Füveskert elmesélni és irodalmi szintre emelni az ’ 56-os eseményeket - mondta. Pomogáts Béla irodalomtörténész esztétikai elemzést adott a börtönben született irodalmi alkotásokról. Összevetette a műveket Radnóti lágerverseivel és megállapította, hogy a művészek a külső világ irracionalitásával szemben önvédelemként fordulnak a klasszicizmus felé. Szörényi László irodalomtörténész szerint a külső világ fogságából a klasszikus forma nyűgét felvéve lehet csak szabadulni. Koczkás Sándor irodalomtörténész elmondta, hogy a Füveskert töredékes, rendszerezetlen anyaga az ötvenes évek irodalmával összevetve értékelhető igazán. A füveskerti hagyomány viszont visszanyúlik Balassi Bálint költészetéig, aki üldöztetést szenvedve lelki vigaszként írta a Beteg telkeknek való füves kertecskét. A tanácskozás végén ígéret született: az Akadémia Kiadó új, négykötetes irodalomtörténetében illő helyet kapnak a füveskertiek, s hogy az írószövetség - posztumusz írószövetségi tagokként - soraiba emeli az elhunyt füveskerti költőket. (n. t. i.) Miről ír a Színes Vasárnap holnapi száma? - Néha látok olyan meccseket, amelyek után nagyon erős bennem a visszavonulás szándéka. Aztán látok bunyósokat, akik éppenhogy a pályán maradásra biztatnak. Ezekből az arrogáns, senkivel sem törődő bokszolókból legszívesebben a szart is kiverném - nyilatkozta Mike Tyson a Színes Vasárnap holnapi számában. Az interjúban beszél arról is, hogy a régi nagy bokszolóknak miért kellett „gyilkossá” válniuk, illetve miért borul elő, ha a rajongói körülveszik, s tapogatni kezdik. Síelés Innsbruckban - a ‘64-es és ‘76-os Téli Olimpiák színhelyén 5 éjsz. + félp. + 4 nap síbérlet ATS 3500.-// főcsak vas.-pént. 6 éjsz. + félp. + 5 nap síbérlet ATS 4435.-/ fő 7 éjsz. + félp. + 6 nap síbérlet ATS 5070.-/ fő Az árak kétágyas elhelyezéssel, félpanzióval és síbérlettel értendők. A síbusz a szállodától, a szauna és a gőzfürdő ingyenes. Sípályák: Axamer Lizum, Glungezer, Mutterer Alm. Gyermekkedvezmény: HOTEL ★ ★ ★ ★ INNSBRUCK-TIROL Információ és szobafoglalás: Hotel"** Central A-6020 Innsbruck, Gilmstr. 50 00 43-512-5920 Fax: 00 43-512-580310 vagy a következő utazási irodáknál: Blaguss, Tensi, Winterman, Pegazus, Roma-H, Gyopár-Veszprém Budapesti telefon: 176-0049, 06-30/414-226 Keresse fel standunkat a „Hó-show”-n! *