Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-12 / 290. szám
10 Magyar Vizi'l Koncert - Nokiával Szerdán a Magyar Rádió és Televízió ifjúsági zenekarának karácsonyi hangversenyéről tartott sajtótájékoztatót Tokody Ilona operaénekes és Vásáry Tamás, az MRT Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója. December 18-án szerdán a Vigadó dísztermében Schubert, Bach és Mozart zeneművei, december 22-én a Magyar Állami Operaház karácsonyi koncertjén Tokody Ilona vendégszereplésével többek között Kodály Zoltán- Purcell-, Rossini-, Verdi-művek hangzanak el. A Nokia és a Westel 900 GSM támogatásával a jegyek nagyrészét hátrányos helyzetű gyerekeknek szánják. A budapesti és vidéki iskolák a Soros Alapítványtól igényelhetik a karácsonyi hangversenyjegyeket. A Nokia első alkalommal támogat kulturális eseményt, szűk üzleti körén kívül mozgás- és beszédképtelen gyerekeket hívott meg az előadásra. A művészek elmondták, missziónak tekintik a jövő zenehallgató nemzedékének nevelését. A műsorban fellépő ifjú tehetségeket is támogatják, akiknek a karácsonyi hangverseny meghatározhatja zenei pályáját. (n. t. i.) Alapítvány a művészmozikért Bodrogi Gyula lesz a Vidám Színpad ügyvezetője Korábban nagy visszhangot kiváltó ügyekről dönt csütörtökön a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése. Előterjesztés készült a budapesti art-mozi hálózat új támogatási rendszeréről, valamint a Vidám Színpad közhasznú társaság létrehozásáról. Az art-mozisok körében nagy felháborodást váltott ki néhány hónapja, hogy a mozitermek tulajdonosa, a Budapest Film Rt. a korábbi rendkívül kedvezményes bérleti díjat piacosítani kívánja. A mozisok úgy érezték, akár be is csukhatják a kapukat, ha a művészfilmeket piaci feltételek között kell forgalmazniuk. Most, úgy tűnik, megállapodásra jutott a szakma, a Budapest Film és a főváros kulturális vezetése. Az előterjesztés szerint létrehozzák a Budapesti Mozi Alapítványt, melynek az lesz a feladata, hogy a művészmozik programját támogassa, lehetőséget adjon e területen új vállalkozók belépésére, és csökkentse a visszaélések lehetőségét is. Az alapítvány, eltérően a korábbi közgyűlési határozattól, nem a Budapest Film alapítványaként, hanem közalapítványként működne, munkáját közvetlenül a fővárosi önkormányzat ellenőrizné. A Budapest Film igazgatósága úgy döntött, hogy a közalapítvány megalapítására és induló vagyona biztosítására tízmillió forintot juttat, és szándékát fejezte ki, hogy 1997-ben negyvenmillió, 1998- ban és ’99-ben pedig ötvenmillió forinttal járni hozzá az alapítvány működéséhez. A határozati javaslat szerint három évre megválasztott héttagú kuratórium döntene az alapítvány dolgaiban, munkájukat háromtagú ellenőrző bizottság felügyelné. A kuratórium tagjait a szakmai szervezetek és az önkormányzat jelöli, az ellenőrző bizottság tagjait pedig az alapító, tehát az önkormányzat kéri fel." Úgy tűnik, befejeződik a Vidám Színpad átalakulása is. Már korábban döntés született arról, hogy a színház közhasznú társaságként folytassa működését. Ügyvezetőnek egyetlen pályázó, a jelenlegi igazgató, Bodrogi Gyula jelentkezett, akit a kuturális bizottság és a pályázatot elbíráló kuratórium is támogatott. A kiírás lehetőséget teremtett arra, hogy a pályázó ajánlatot tegyen üzletrész megvásárlására, és ezzel a lehetőséggel Bodrogi élni kíván. Ilyenformán a kht. kétszemélyes társaság lesz, tulajdonosai és alapítói a fővárosi önkormányzat (490 ezer forint, 49%) és Bodrogi Gyula (510 ezer forint, 51%). A Vidám Színpad közintézményként jogutód nélkül megszűnne, és január elsejével alakulhatna át közhasznú társasággá. A megszüntetés költségeit, több mint tizenegymillió forintot, a főváros állja, s a későbbiekben évi negyvenhárommillióval támogatja a színházat. Az új kht. működését öttagú felügyelő-bizottság ellenőrzi, tagja Moór Marianna, Geberle Erzsébet, Kibédy Ervin, Komlós Aladár és Csúcs László. Bodrogi Gyula ügyvezetői megbízatása 2000. május 31-ig szólna. A színház ingó és ingatlan vagyona a közszolgálati szerződés értelmében a kht. ingyenes szívességi használatába kerül, cserébe a társaság gondoskodik az ingatlanok karbantartásáról. Az ingó vagyontárgyak közül a díszletek és jelmezek az ötödik év végére a kht. tulajdonába kerülnek, a többi ingóság és ingatlan a szerződés lejártával visszakerül a fővároshoz. A Vidám Színpad vezetése vállalja, hogy évenként legalább kétszázhúsz előadást és évadonként három bemutatót tart. (Slanthy) A HÉT FILMJE Sárkányszív ARRÓL NINCS PONTOS ADATUNK, hogy a sárkányok mikor pusztultak ki földünkün, de hogy mély nyomot hagytak az emberiség közös emlékezetében az biztos. Gondoljunk csak a nemzetközi folklór legismertebb szörnyére, a hétfejű sárkányra. Évszázadokon keresztül a legeldugottabb falvak mesemondóinak ajkán is rémisztgette a hallgatót, különösen a gyerekeket. Ám, amikor a modern lélektan felismerte, micsoda károkat okoz csemetéink érzelmi világában a félelem, az őshüllők is humanizálódtak. De az is lehet, hogy kezdettől fogva jóságos lények voltak, csak a torz külső mögött nem vették észre őseink az érző sárkányszívet. Rob Cohen rendező rehabilitálja a mesék és mondák rettegett állatát, és megható történetet mond el a Krisztus utáni tizedik századból. A kelták lakta ködös Albionban a derék Bowen lovag (Dennis Quaid) jóra és szépre, valamint kardforgatásra okítja a trónörököst. Azt szeretné, ha az ifjú Einon herceg (David Thewlis) derekabb ember lenne, mint az apja. A király ugyanis sanyargatja az alattvalókat. Teszi ezt mindaddig, míg a parasztok fellázadnak ellene. A csatában meghal az uralkodó, de a királyfi is súlyosan megsebesül. A haldokló Einont anyja elviszi minden titkok tudójához, az ősi törvény ismerőjéhez, a sárkányhoz. A jólelkű szörny a fél szívét nekiadja az ifjúnak, azzal a feltétellel, hogy jó uralkodó válik belőle. Ám, amint a királyfi felépül, igazzá válik a népi bölcsesség: az alma nem esik messze a fájától. Einon még gonoszabb, még kegyetlenebb király lesz, mint az apja. Bowen lovag ezen annyira felháborodik, hogy elhatározza, bosszút áll. De valami különös oknál fogva nem a királyon, hanem a sárkányon. TIZENKÉT ÉV MÚLVA találkozunk újra a megkérgesedett szívű, hivatásos sárkányölőnek állt, de alapjában véve nemes lelkű vitézzel, aki időközben feladata javát már elvégezte. Csak egyetlen sárkány maradt életben. A végső összecsapáskor az őshüllő arra az egyszerű tényre figyelmezteti hősünket, hogy az ő kimúltával a lovag teljesíti vállalását, de elveszti a pénzkereső foglalkozását. Ebből a kelepcéből csak összefogással lehet kikeveredni. A közös érdeket felismerve barátságot kötnek. Bowen továbbra is szedi a védelmi pénzt a parasztoktól, sárkányunk pedig sebesülést színlelve látványosan veti bele magát a tóba. De kettejük küldetése nem ér véget a közös vagabundsággal, le kell számolniuk a népnyúzó királlyal. Igen ám, de az uralkodó szívének fele a sárkányé, így halála a sárkány halálát is jelentené... A DRACO névre keresztelt őshüllő előképei között ott vannak Spielberg sikeres, kegyetlen és gonosz dinoszauruszai. Bár a Sárkányszív alkotói csak egy szörnyet szerepeltetnek, de magas technikai szinten mozgatják a hatalmas állatot. Sőt, még arra is futotta erejükből és tehetségükből, hogy némi egyéni vonással ruházzák fel Dracot. Ez olyan jól sikerült, hogy messze a sárkány nyújtja a legjobb alakítást a szereplők közül. A film másik elődje - ezt akár büszkén is mondhatnánk - a mi bájos egyfejű sárkányunk, Süsü. Csukás István hősét és történetét olyan arcátlan nagyvonalúsággal plagizálják immár nem először Hollywoodban, hogy csak tehetetlenül legyinthetünk. De, ha elhessentjük felháborodásunkat, akkor el kell ismernünk, hogy a Sárkányszív nézhető családi mozi, különösen a kisebbeknek ajánlhatjuk. Őket legfeljebb az zavarhatja, hogy feliratos a film. A gyártó valószínűleg nem járult hozzá, hogy a Sean Connery hangján megszólaló Dracot szinkronizálják. De nem is baj. A felmérések úgyis azt bizonyítják, hogy gyermekeink nem tudnak olvasni, így legalább összekötik a kellemest a hasznossal. Szabolcs Imre Kultúra CSÜTÖRTÖK, 1996. december 12. A képzeletnek a büdzsé szab határt / Ószövetségi énekek a Duna televízió karácsonyi műsorán Eddig legalább másfél száz magyar írót és költőt ihletett fordításra, átdolgozásra a Zsoltárok könyve. A Duna televízióban december 24-én, szenteste 19.20-kor elhangzó zsoltárok feldolgozója Sumonyi Zoltán, aki tíz kevéssé ismert ószövetségi imát szedett versbe, hogy azokat Gryllus Dániel dallamaira a Gryllus testvérpár, Dániel és Vilmos Sebestyén Mártával együtt adja elő. A részben Dávid királynak tulajdonított zsoltárok egy csoportja Jeruzsálem pusztulásáról, a babiloni fogságról, és a hazatérés reményéről szól. A filmet, amely ószövetségi énekek friss magyar feldolgozását jeleníti meg, ugyanaz a Cselényi László rendezte, akinek esztendeje a Hegyi beszéd modern televíziós változatát köszönhettük a Magyar Televízió ünnepi műsorán. Mivel tavaly a Hegyi beszéd-film volt az egyetlen magyar alkotás a karácsonyi programban, úgy gondoljuk, kellő elismeréssel nyugtázta az MTV Cselényiék munkáját. Így volt csakugyan? - kezdjük a beszélgetést a Magyar Televíziótól azóta a Duna televízióhoz „átigazolt” rendezővel. Az én produkcióimnak nem nagyon szokott utóélete lenni az MTV-ben. A karácsonyi bemutató után szép kritikák jelentek meg munkámról. Levelek, telefonhívások, magángratulációk. Ennyi. Igaz, olyan is akadt, aki népbutító maszlagnak nevezte a Szentföldtől Csíksomlyóig ívelő dalkompozíciót. A Magyar Televízió mindenesetre többé nem tűzte műsorára a Hegyi beszédet. De már megszoktam, hogy a tévé olykor a saját produkcióival bánik a legmostohábban. Legalább tíz filmem maradt dobozban az MTV-nél, amikor átjöttem a Duna televízióhoz. Erdélyben forgatott portréfilmek, amerikai magyarokról készült riportok, egy egész játékfilm, két expedíciószerű út, ötven kazettányi felvétellel Perzsiáról... Ezek többnyire a ’94-es intézményen belüli „rendszerváltásnak” estek áldozatul. Kellett a hely meg a műsoridő az egymást meg a közszolgálati televíziót szerződésekkel sakkban tartó külső és belső érdekeltségű cégeknek. - Miért kell Tunéziában forgatnia a magyar televíziósoknak a magyar szerzők feldolgozása alapján készülő „zsoltáros filmet”? - Nem kell. De lehet. Koncepció kérdése, hol miből lehet bibliai hangulatot elővarázsolni. Számomra, reformátusnak keresztelt, igen gyarló hívőnek, az Ótestamentum színekben tűnik fel a mediterrán természet ölében. De azt is be kell vallanom, hogy a múlt századi olcsó olajnyomatok egy életre bekeretezték bibliai képzeteimet. Úgy védelmezem ezeket, mint a gyermekkor legbecsesebb emlékeit. Biztosan nagyon sokan vannak ezzel így. Karácsonykor nem fordulhatunk el a telkünkben élő olajnyomatoktól. Dzserba, ez a Dél-Tunézia és Líbia partjai közt fekvő kis sziget, ahol forgattunk, azért is volt számomra fontos helyszín, mert ez a világ vallási toleranciájáról is nevezetes. Az iszlamizált berber őslakosság körében mintegy két és fél ezer éve élnek hithű zsidók, a világ egyik legősibb zsinagógája is itt áll. Ennyi magasztos szempont után talán szégyen is bevallani, de tény, hogy olcsóbb volt Tunéziában forgatni, mint például a Balaton mentén. - Hogyhogy nő is helyet kap a biblikus filmben a „pátriárkák” mellett? - Miért ne kapna? Ha Sebestyén Mártáról van szó, akkor ez igazán nem szorul magyarázatra. Bár régóta ismerem Sebestyén Mártát, és csodálója vagyok énekesi adottságainak, az azért az újdonság erejével hatott, hogy mennyire alkalmazkodó, fegyelmezett és jókedvű munkatársra leltünk benne. - Cselényi László, a játékfilmrendező kénytelenségből forgat a Duna televíziónál riportokat, zenei felvételeket, vagy örömét leli bennük? - Semmit nem forgatok kénytelenségből. Annak, hogy független alkotó vagyok, hogy nem tartozom érdekcsoportokhoz, stúdiókhoz, klikkekhez, kétségtelenül vannak hátrányai. De legalább azt csinálom, amit kitalálok magamnak. A Minoritates mundi című sorozatom sem igazán művészi feladat, mégis nagyon élvezem. Én már azt is kitaláltam, hogy úgy rendezzek televíziós játékfilmeket, hogy azok ne kerüljenek csillagászati összegekbe. Jó néhány, főként Erdélyben forgatott kisjátékfilmmel igyekeztem bebizonyítani, hogy a mesterségesen feltupírozott összegek tizedéért, húszadéért is lehet érdekes produkciókat gyártani. A csakugyan szegény Duna televízióban azonban hiába fújom, hogy egy televízió nagykorúságát a saját önálló művészi-drámai termése jelzi, egyelőre nem készülnek tévéfilmek, tévéjátékok. Ez is határt szab annak, hogy mit találok ki magamnak. A képzelet határa a büdzsé. Lőcsei Gabriella Ezúttal nő is helyet kap a „próféták” mellett a biblikus filmben. Sebestyén Márta Az Ibolyák országos bemutatója Petőfi Sándor Ibolyák című fakszimile kötetét Kerényi Ferenc irodalomtörténész mutatja be ma délután öt órakor a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban. Az Argumentum és a Kortárs Kiadó azért választotta a várost az országos bemutató színhelyéül, mert Petőfi 1843- ban itt írta a verseket és novellákat. A kötet kiadását a helyi Petőfi Nyomda támogatta. f'v • • v / T T • Britannica Hunganca az enciklopédiák fejedelmének magyar változata November közepétől kapható a 18 kötetes lexikonsorozat 6. kötete, a „fodroskel” szóig már mindent megtalál. Jövő márciusban jön a 7. kötet, szeptemberben a 8., decemberben a 9. a sorozat az ezredfordulóra ér véget. A mintegy 80 000 szócikket 20 000 fotó, térkép, ábra illusztrálja. Megjelenése (zöld bőrkötés, arany élmetszés, nagyformátumú, végig négyszínnyomásos, közel 800 oldal) méltó a nemes tartalomhoz. 130 ország 4000 tudósának összecsiszolt munkáját dicséri a sorozat, amelyet (külön jelzett módon, hiszen ez is fontos információ) bőséges hazai kiegészítés gyarapít. Britannica a tudás legmegbízhatóbb forrása, 230 éve a világműveltség csúcsa Éljen a kedvezményes lehetőséggel, és legyen büszke tulajdonosa a Britannica Hungaricának. A magyar változat megjelenését a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. támogatja. Megrendelem a Britannica Hungarica Világenciklopédia 18 kötetes sorozatát Egyösszegű előfizetéssel, 78 000 Ft-os áron . Részletfizetéses konstrukcióban □fizetendő 29 800 Ft, majd 23 hónapon át havi 3100 Ft.) Az 1-6. köteteket a 4600 Ft □ házhozszállítással □ személyes átvétellel □ Név:......................................................................................................................... Cím: A sorozatelőfizetőkkel szemben semmilyen egyéb anyagi igény nincs, őket a jövőbeni áremelkedések nem érintik. A házhozszállítás költsége 300 Ft/kötet, de ez a személyes átvétellel megtakarítható. A megrendeléseket a következő címre kérjük küldeni: Magyar Nemzet/ Britannica 1554 Budapest Pf. 59 A csekket postafordultával küldjük. Felvilágosítás: Magyar Világ Kiadó Tel.:112-0281,302-2948 Fax:112-0208