Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-12 / 290. szám

10 MaüyarVmzi'l Kultúra CSÜTÖRTÖK, 1996. december 12. Koncert - Nokiával Szerdán a Magyar Rádió és Televízió ifjúsági zenekarának karácsonyi hangversenyéről tar­tott sajtótájékoztatót Tokody Ilo­na operaénekes és Vásáry Tamás, az MRT Szimfonikus Zenekará­nak főzeneigazgatója. December 18-án szerdán a Vigadó díszter­mében Schubert, Bach és Mozart zeneművei, december 22-én a Magyar Állami Operaház kará­csonyi koncertjén Tokody Ilona vendégszereplésével többek kö­zött Kodály Zoltán- Purcell-, Rossini-, Verdi-művek hangzanak el. A Nokia és a Westel 900 GSM támogatásával a jegyek nagyrészét hátrányos helyzetű gyerekeknek szánják. A budapesti és vidéki is­kolák a Soros Alapítványtól igé­nyelhetik a karácsonyi hangver­senyjegyeket. A Nokia első alka­lommal támogat kulturális ese­ményt, szűk üzleti körén kívül mozgás- és beszédképtelen gyere­keket hívott meg az előadásra. A művészek elmondták, missziónak tekintik a jövő zene- hallgató nemzedékének nevelését. A műsorban fellépő ifjú tehetsége­ket is támogatják, akiknek a kará­csonyi hangverseny meghatároz­hatja zenei pályáját. (n. t. i.) Alapítvány a művészmozikért Bodrogi Gyula lesz a Vidám Színpad ügyvezetője Korábban nagy visszhangot kiváltó ügyekről dönt csütörtökön a Fővárosi Önkormányzat Köz­gyűlése. Előterjesztés készült a budapesti art-mozi hálózat új tá­mogatási rendszeréről, valamint a Vidám Színpad Közhasznú társa­ság létrehozásáról. Az art-mozisok körében nagy felháborodást váltott ki néhány hónapja, hogy a mozitermek tu­lajdonosa, a Budapest Film Rt. a korábbi rendkívül kedvezményes bérleti díjat piacosítani kívánja. A mozisok úgy érezték, akár be is csukhatják a kapukat, ha a mű­vészfilmeket piaci feltételek kö­zött kell forgalmazniuk. Most, úgy tűnik, megállapodásra jutott a szakma, a Budapest Film és a főváros kulturális vezetése. Az előterjesztés szerint létrehozzák a Budapesti Mozi Alapítványt, melynek az lesz a feladata, hogy a művészmozik programját tá­mogassa, lehetőséget adjon e te­rületen új vállalkozók belépésé­re, és csökkentse a visszaélések lehetőségét is. Az alapítvány, eltérően a ko­rábbi közgyűlési határozattól, nem a Budapest Film alapítványaként, hanem közalapítványként működ­ne, munkáját közvetlenül a fővá­rosi önkormányzat ellenőrizné. A Budapest Film igazgatósága úgy döntött, hogy a közalapítvány megalapítására és induló vagyona biztosítására tízmillió forintot jut­tat, és szándékát fejezte ki, hogy 1997-ben negyvenmillió, 1998- ban és ’99-ben pedig ötvenmillió forinttal járni hozzá az alapítvány működéséhez. A határozati javaslat szerint három évre megválasztott héttagú kuratórium döntene az alapítvány dolgaiban, munkájukat háromtagú ellenőrző bizottság felügyelné. A kuratórium tagjait a szakmai szer­vezetek és az önkormányzat jelöli, az ellenőrző bizottság tagjait pe­dig az alapító, tehát az önkor­mányzat kéri fel.' Úgy tűnik, befejeződik a Vi­dám Színpad átalakulása is. Már korábban döntés született arról, hogy a színház közhasznú társa­ságként folytassa működését. Ügyvezetőnek egyetlen pályázó, a jelenlegi igazgató, Bodrogi Gyula jelentkezett, akit a kuturális bizott­ság és a pályázatot elbíráló kurató­rium is támogatott. A kiírás lehe­tőséget teremtett arra, hogy a pá­lyázó ajánlatot tegyen üzletrész megvásárlására, és ezzel a lehető­séggel Bodrogi élni kíván. Ilyen­formán a kht. kétszemélyes társa­ság lesz, tulajdonosai és alapítói a fővárosi önkormányzat (490 ezer forint, 49%) és Bodrogi Gyula (510 ezer forint, 51%). A Vidám Színpad közintéz­ményként jogutód nélkül meg­szűnne, és január elsejével alakul­hatna át közhasznú társasággá. A megszüntetés költségeit, több mint tizenegymillió forintot, a főváros állja, s a későbbiekben évi negy­venhárommillióval támogatja a színházat. Az új kht. működését öttagú felügyelő-bizottság ellenőr­zi, tagja Moór Marianna, Geberle Erzsébet, Kibédy Ervin, Komlós Aladár és Csúcs László. Bodrogi Gyula ügyvezetői megbízatása 2000. május 31-ig szólna. A színház ingó és ingatlan va­gyona a közszolgálati szerződés értelmében a kht. ingyenes szíves­ségi használatába kerül, cserébe a társaság gondoskodik az ingatla­nok karbantartásáról. Az ingó va­gyontárgyak közül a díszletek és jelmezek az ötödik év végére a kht. tulajdonába kerülnek, a többi ingóság és ingatlan a szerződés le­jártával visszakerül a fővároshoz. A Vidám Színpad vezetése vállal­ja, hogy évenként legalább két százhúsz előadást és évadonként három bemutatót tart. (Iianthy) A képzeletnek a büdzsé szab határt / Ószövetségi énekek a Duna televízió karácsonyi műsorán Eddig legalább másfél száz magyar írót és költőt ihletett fordí­tásra, átdolgozásra a Zsoltárok könyve. A Duna televízióban de­cember 24-én, szenteste 19.20-kor elhangzó zsoltárok feldolgozója Sumonyi Zoltán, aki tíz kevéssé is­mert ószövetségi imát szedett versbe, hogy azokat Gryllus Dáni­el dallamaira a Gryllus testvérpár, Dániel és Vilmos Sebestyén Már­tával együtt adja elő. A részben Dávid királynak tulajdonított zsol­tárok egy csoportja Jeruzsálem pusztulásáról, a babiloni fogság­ról, és a hazatérés reményéről szól. A filmet, amely ószövetségi énekek friss magyar feldolgozását jeleníti meg, ugyanaz a Cselényi László rendezte, akinek esztendeje a Hegyi beszéd modem televíziós változatát köszönhettük a Magyar Televízió ünnepi műsorán. Mivel tavaly a Hegyi beszéd-film volt az egyetlen magyar alkotás a kará­csonyi programban, úgy gondol­juk, kellő elismeréssel nyugtázta az MTV Cselényiék munkáját. így volt csakugyan? - kezdjük a beszélgetést a Magyar Televízi­ótól azóta a Duna televízióhoz „át­igazolt” rendezővel.- Az én produkcióimnak nem nagyon szokott utóélete lenni az MTV-ben. A karácsonyi bemuta­tó után szép kritikák jelentek meg munkámról. Levelek, tele­fonhívások, magángratulációk. Ennyi. Igaz, olyan is akadt, aki népbutító maszlagnak nevezte a Szentföldtől Csíksomlyóig ívelő dalkompozíciót. A Magyar Tele­vízió mindenesetre többé nem tűzte műsorára a Hegyi beszédet. De már megszoktam, hogy a tévé olykor a saját produkcióival bá­nik a legmostohábban. Legalább tíz filmem maradt dobozban az MTV-nél, amikor átjöttem a Du­na televízióhoz. Erdélyben forga­tott portréfilmek, amerikai ma­gyarokról készült riportok, egy egész játékfilm, két expedíció­szerű út, ötven kazettányi felvé­tellel Perzsiáról... Ezek többnyi­re a ’94-es intézményen belüli „rendszerváltásnak” estek áldo­zatul. Kellett a hely meg a mű­soridő az egymást meg a köz­Ótestamentum színekben tűnik fel a mediterrán természet ölé­ben. De azt is be kell vallanom, hogy a múlt századi olcsó olaj­nyomatok egy életre bekeretezték Ezúttal nő is helyet kap a „próféták” mellett a biblikus film­ben, Sebestyén Márta szolgálati televíziót szerződések­kel sakkban tartó külső és belső érdekeltségű cégeknek.- Miért kell Tunéziában for­gatnia a magyar televíziósoknak a magyar szerzők feldolgozása alapján készülő „zsoltáros fil­met”?- Nem kell. De lehet. Kon­cepció kérdése, hol miből lehet bibliai hangulatot elővarázsolni. Számomra, reformátusnak ke­resztelt, igen gyarló hívőnek, az bibliai képzeteimet. Úgy védel­mezem ezeket, mint a gyermek­kor legbecsesebb emlékeit. Bizto­san nagyon sokan vannak ezzel így. Karácsonykor nem fordulha­tunk el a telkünkben élő olajnyo­matoktól. Dzserba, ez a Dél-Tu- nézia és Líbia partjai közt fekvő kis sziget, ahol forgattunk, azért is volt számomra fontos helyszín, mert ez a világ vallási toleranciá­járól is nevezetes. Az iszlamizált berber őslakosság körében mint­egy két és fél ezer éve élnek hit­hű zsidók, a világ egyik legősibb zsinagógája is itt áll. Ennyi ma­gasztos szempont után talán szé­gyen is bevallani, de tény, hogy olcsóbb volt Tunéziában forgatni, mint például a Balaton mentén.- Hogyhogy nő is helyet kap a biblikus filmben a „pátriár­kák” mellett?- Miért ne kapna? Ha Sebes­tyén Mártáról van szó, akkor ez igazán nem szorul magyarázatra. Bár régóta ismerem Sebestyén Mártát, és csodálója vagyok éne­kesi adottságainak, az azért az új­donság erejével hatott, hogy mennyire alkalmazkodó, fegyel­mezett és jókedvű munkatársra leltünk benne.- Cselényi László, a játék­filmrendező kénytelenségből for­gat a Duna televíziónál riporto­kat, zenei felvételeket, vagy örö­mét leli bennük?- Semmit nem forgatok kény­telenségből. Annak, hogy függet­len alkotó vagyok, hogy nem tarto­zom érdekcsoportokhoz, stúdiók­hoz, klikkekhez, kétségtelenül vannak hátrányai. De legalább azt csinálom, amit kitalálok magam­nak. A Minoritates mundi című sorozatom sem igazán művészi feladat, mégis nagyon élvezem. Én már azt is kitaláltam, hogy úgy rendezzek televíziós játékfilmeket, hogy azok ne kerüljenek csillagá­szati összegekbe. Jó néhány, fő­ként Erdélyben forgatott kisjáték­filmmel igyekeztem bebizonyítani, hogy a mesterségesen feltupírozott összegek tizedéért, húszadéért is lehet érdekes produkciókat gyárta­ni. A csakugyan szegény Duna te­levízióban azonban hiába fújom, hogy egy televízió nagykorúságát a saját önálló művészi-drámai ter­mése jelzi, egyelőre nem készül­nek tévéfilmek, tévéjátékok. Ez is határt szab annak, hogy mit találok ki magamnak. A képzelet határa a büdzsé. Lőcsei Gabriella Az Ibolyák országos bemutatója Petőfi Sándor Ibolyák című fakszimile kötetét Kerényi Fe­renc irodalomtörténész mutatja be ma délután öt órakor a kecs­keméti Katona József Megyei Könyvtárban. Az Argumentum és a Kortárs Kiadó azért választotta a várost az országos bemutató színhelyéül, mert Petőfi 1843- ban itt írta a verseket és novellá­kat. A kötet kiadását a helyi Pe­tőfi Nyomda támogatta. A HÉT FILMJE Sárkányszív ARRÓL NINCS PONTOS ADATUNK, hogy a sárkányok mikor pusztultak ki földünkün, de hogy mély nyomot hagytak az emberiség közös emlékeze­tében az biztos. Gondoljunk csak a nemzetközi folk­lór legismertebb szörnyére, a hétfejű sárkányra. Év­századokon keresztül a legeldugottabb falvak mese­mondóinak ajkán is rémisztgette a hallgatót, különö­sen a gyerekeket. Ám, amikor a modem lélektan fel­ismerte, micsoda károkat okoz csemetéink érzelmi világában a félelem, az őshüllők is humanizálódtak. De az is lehet, hogy kezdettől fogva jóságos lények voltak, csak a torz külső mögött nem vették észre őseink az érző sárkányszívet. Rob Cohen rendező re­habilitálja a mesék és mondák rettegett állatát, és megható történetet mond el a Krisztus utáni tizedik századból. A kelták lakta ködös Albionban a derék Bowen lovag (Dennis Quaid) jóra és szépre, valamint kard­forgatásra okítja a trónörököst. Azt szeremé, ha az if­jú Einon herceg (Dávid Thewlis) derekabb ember lenne, mint az apja. A király ugyanis sanyargatja az alattvalókat. Teszi ezt mindaddig, míg a parasztok fellázadnak ellene. A csatában meghal az uralkodó, de a királyfi is súlyosan megsebesül. A haldokló Einont anyja elviszi minden titkok tudójához, az ősi törvény ismerőjéhez, a sárkányhoz. A jólelkű szörny a fél szívét nekiadja az ifjúnak, azzal a feltétellel, hogy jó uralkodó válik belőle. Ám, amint a királyfi felépül, igazzá válik a népi bölcsesség: az alma nem esik messze a fájától. Einon még gonoszabb, még ke­gyetlenebb király lesz, mint az apja. Bowen lovag ezen annyira felháborodik, hogy elhatározza, bosszút áll. De valami különös oknál fogva nem a királyon, hanem a sárkányon. TIZENKÉT ÉV MÚLVA találkozunk újra a megkérgesedett szívű, hivatásos sárkányölőnek állt, de alapjában véve nemes lelkű vitézzel, aki időköz­ben feladata javát már elvégezte. Csak egyetlen sár­kány maradt életben. A végső összecsapáskor az ős­hüllő arra az egyszerű tényre figyelmezteti hősünket, hogy az ő kimúltával a lovag teljesíti vállalását, de el­veszti a pénzkereső foglalkozását. Ebből a kelepcé­ből csak összefogással lehet kikeveredni. A közös ér­deket felismerve barátságot kötnek. Bowen továbbra is szedi a védelmi pénzt a parasztoktól, sárkányunk pedig sebesülést színlelve látványosan veti bele ma­gát a tóba. De kettejük küldetése nem ér véget a kö­zös vagabundsággal, le kell számolniuk a népnyúzó királlyal. Igen ám, de az uralkodó szívének fele a sár­kányé, így halála a sárkány halálát is jelentené... A DRACO névre keresztelt őshüllő előképei kö­zött ott vannak Spielberg sikeres, kegyetlen és go­nosz dinoszauruszai. Bár a Sárkányszív alkotói csak egy szörnyet szerepeltetnek, de magas technikai szin­ten mozgatják a hatalmas állatot. Sőt, még arra is fu­totta erejükből és tehetségükből, hogy némi egyéni vonással ruházzák fel Dracot. Ez olyan jól sikerült, hogy messze a sárkány nyújtja a legjobb alakítást a szereplők közül. A film másik elődje - ezt akár büsz­kén is mondhatnánk - a mi bájos egyfejű sárká­nyunk, Süsü. Csukás István hősét és történetét olyan arcátlan nagyvonalúsággal plagizálják immár nem először Hollywoodban, hogy csak tehetetlenül le- gyinthetünk. De, ha elhessentjük felháborodásunkat, akkor el kell ismernünk, hogy a Sárkányszív nézhető családi mozi, különösen a kisebbeknek ajánlhatjuk. Őket legfeljebb az zavarhatja, hogy feliratos a film. A gyártó valószínűleg nem járult hozzá, hogy a Sean Connery hangján megszólaló Dracot szinkronizálják. De nem is baj. A felmérések úgyis azt bizonyítják, hogy gyermekeink nem tudnak olvasni. így legalább összekötik a kellemest a hasznossal. Szabolcs Imre f'v • • v / T T • Britannica Hunganca az enciklopédiák fejedelmének magyar változata November közepétől kapható a 18 kötetes lexikonsorozat 6. kötete: a „fodroskel” szóig már mindent megtalál. Jövő márciusban jön a 7. kötet, szeptemberben a 8., decemberben a 9. - a sorozat az ezredfordulóra ér véget. A mintegy 80 000 szócikket 20 000 fotó, térkép, ábra illusztrálja. Megjelenése (zöld bőrkötés, arany élmetszés, nagyformátumú, végig négyszínnyomásos, közel 800 oldal) méltó a nemes tartalomhoz. 130 ország 4000 tudósának összecsiszolt munkáját dicséri a sorozat, amelyet (külön jelzett módon, hiszen ez is fontos információ) bőséges hazai kiegészítés gyarapít. Britannica a tudás legmegbízhatóbb forrása, 230 éve a világműveltség csúcsa Éljen a kedvezményes lehetőséggel, és legyen büszke tulajdonosa a Britannica Hungaricának. A magyar változat megjelenését a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. támogatja. Megrendelem a Britannica Hungarica Világenciklopédia 18 kötetes sorozatát Egyösszegű előfizetéssel, 78 000 Ft-os áron G Részletfizetéses konstrukcióban □ (fizetendő 29 800 Ft, majd 23 hónapon át havi 3100 Ft.) Az 1-6. köteteket á 4600 Ft □ házhozszállítással □ személyes átvétellel □ Név:......................................................................................................................... Cím: A sorozatelőfizetőkkel szemben semmilyen egyéb anyagi igény nincs, őket a jövőbeni áremelkedések nem érintik. A házhozszállítás költsége 300 Ft/kötet, de ez a személyes átvétellel megtakarítható. A megrendeléseket a következő címre kérjük küldeni: Magyar Nemzet/ Britannica 1554 Budapest Pf. 59 A csekket postafordultával küldjük. Felvilágosítás: Magyar Világ Kiadó Tel.:112-0281,302-2948 Fax:112-0208

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék