Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

KEDD, 1996. december 3. Esélyek, veszélyek, átváltozások­­ Bécsből nézve Mérlegen a kelet-európai átalakulás Esélyek, veszélyek, átválto­zások Kelet-Európában címmel a Postabank és bé­csi pénzintézete, a Trigon Bank tegnap konferenciát szervezett az osztrák fővá­rosban. A kétnapos rendezvényre előadóként hivatalos volt szá­mos kelet-közép-európai politi­kus, parlamenti képviselő. Az első nap rendezvényének házi­gazdája Paul Lendvai profesz­­szor, az ORF Rádió Interna­tional igazgatója volt. Elsőnek Bauer Tamás sza­bad demokrata parlamenti kép­viselő a stabilizációról, az ál­­lamházartási reformról és az új gazdasági elit kialakulási körül­ményeiről adott értékelést. Mint monda, a változás ebben a tér­ségben alapvetően nagy piac­vesztéssel kezdődött, és az ex­portképesség is nagymértékben csökkent. Ebben a helyzetben a csehek és a lengyelek azonnal azt az utat választották, hogy egy sokkterápia-szerű folyama­tot indítottak el, mégpedig azonnal. Magyaroszág nem a kilencvenes évek elején válasz­totta ezt az utat, hanem csak 1994 után, és akkor már az államháztatás válsága másmi­lyen módon is jelentkezett. Mindenesetre nálunk most zaj­lanak azok a folyamatok, ame­lyek a két északi országban. A reálbércsökkenés nálunk nem 20, hanem 15-16 százalék körü­li és az egyensúly mostanában ugyan már javul, de lassabb tempóban, mint azt szeretnék. A rendezvény következő szónoka, Jan Carnogursky volt szlovák miniszterel­nök is ha­sonló átalakulási tendenciákról számolt be, annyi különbséggel, hogy északi szomszédaink gaz­dasági eredményeit roppant po­zitívnak ítélte meg. Mint mon­dotta, az utóbbi időben is a nö­vekedés a jellemző, és az inflá­ció sem zavarja különösképpen a szlovák gazdaságot. Nem rej­tette véka alá, hogy vannak fe­szültségek, főleg Magyaror­szággal, ugyanakkor nem tartot­ta kilátástalannak a helyzet ja­vulását. A későbbiekben immá­ron a vita során szólalt fel Szlo­vákia volt bécsi nagykövete. Magda Vásáryova azt fejtette ki, hogy hazájának miniszter­­elnöke a korábbiakban sikerrel kötött három évre szerződést Moszkvával, amely alapján jó­val a világpiaci ár alatt érkezik a kőolaj és a földgáz Szlovákiá­ba. Ez a szerződés egy évvel meghosszabbodott. A lényeg az, fejtette ki, hogy a többi or­szággal ellentétben jóval kedve­zőbb piaci viszonyok jellemzik egyelőre Szlovákiát. A szlovén szociáldemokrata politikus, Joze Pucnik szerint számottevő növekedés jelle­mezte az elmúlt két-három év­ben a szlovén gazdaságot, s csak az idén és feltehetően jö­vőre mérséklődik ez a mutató. Még mindig jelentős exportra képes főleg az Európai Unió piacára Szlovénia és jellemzően magasak devizatartalékai. Josef Taus orsztrák politikus és nagyvállakozó talán legfonto­sabb megállapítása az volt, hogy egy Marshal-segély jelle­gű támogatás jogos lehet Kelet- Európa országainak, de ehhez meg kell szerezni a nyugat-eu­rópai országok választópolgá­rainak támogatását. A szimpózim vitájában és további előadásaiban is neves gazdasági és politikai szakértők mondták el véleményüket a tér­ségről, így az egykori lengyel külügyminiszter, Wladiszlaw Bartoszewski és Karel Dyba volt cseh gazdasági miniszter. (g- j­) Nyer-e a jövő évi költségvetéssel az oktatás? A több is lehet kevés Lapunk tegnapi számában Nyertes a közép- és felsőoktatás címmel közöltünk beszélgetést Draskovics Tiborral, a Pénzügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkárával a jövő évi költ­ségvetés fő irányairól. Az ál­lamtitkár kijelentette, hogy „Markánsan tükröződik a költ­ségvetési kiadások struktúrájá­ban a politika, a kormány által sokszor hangoztatott prioritás, a közoktatás és különösen a fel­sőoktatás olyan terület, amely költségvetési ráfordítást igé­nyel” , és a törvényből követke­zően már „megjelentek azok a mechanizmusok is, amelyek hosszabb távon a hatékony fel­­használást kényszerítik ki”. A közép- és felsőoktatás néhány szereplőjét arról kérdeztük, mi a véleményük a saját jövő évi ki­látásaikról. A Veres Péter Gimnázium igazgatója, Tiszavölgyi István úgy látja, minden túlságosan relativizálódott, a sok és kevés fogalma is. Nehéz tehát meg­ítélni, hogy jövőre „nyertesek” lesznek-e az iskolák vagy sem.­­ ígéretekben, tervekben már nem hiszünk, oly sok ígéret nem valósult meg. Csak az szá­mít, mi történik valójában egy időszak végére. Azt is csak ak­kor hisszük el, hogy a közokta­tást jobban támogatják, ha már látjuk - mondja az igazgató. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnö­ke, Kis Papp László örvende­tesnek tartja, hogy a törvénybe bekerült garanciáknak köszön­hetően jövő évtől a kormánynak több pénzt kell biztosítania bi­zonyos céltámogatásokra (prog­ram- és kutatásfinanszírozás, Széc­senyi-professzúra). Óriási gond azonban, hogy a dologi költségek jelentősen csökken­nek, és nincs tisztázva az 1997. évi bérfizetés forrása. A korábbi ígérettel ellentétben a Szé­­chenyi-professzúrára fordítandó egymilliárd nem önálló költség­­vetési tételként jelenik meg, ha­nem a kutatásfejlesztésre fordí­tandó 2,6 milliárdot csökkenti. Addig, amíg nem tudják megte­remteni a képzési normatíva, a bérfejlesztés és az intézmény­­fenntartás közötti összhangot, nem lehet egyértelmű javulásról beszélni - vélekedik az FDSZ elnöke. Schrammel Imre, a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola rektora szerint a művelődési tárca jól lobbyzott a felsőokta­tás érdekében. Ha nemcsak írott malaszt marad mindaz, ami le van írva - mondja -, akkor a fő­iskola a normatív finanszírozás bevezetésével jobb helyzetbe kerül. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem gazdasági főigaz­gatója, Cseresznyés László nem vitatja, hogy abszolút számban a korábbi kevésnél több pénz jut - céltámogatásokra - a felsőokta­tásnak jövőre. De 1997-ben húsz százalékkal csökken a dologi előirányzat, azaz a működésre fordítható pénz, ez az ELTE-n 110 milliót jelent, az energiaár­emelés hatása körülbelül 100 millió, a személyi juttatások 17 százalékos kötelező emelése (aminek több mint a felét saját bevételből kell előteremteni, és annak nagyobb mértékét ugyan­csak kötelezően előírja a mi­nisztérium jövőre­ 140 millió, a 13. havi bérre 143 millióra vol­na szükségük. Csupán ebből kö­vetkezően az ELTE ötszázmil­liós hiánnyal indul 1997-ben, és ebbe még nem számolták bele az infláció hatását! Több egyetemi vezető, akit megkérdeztünk, nem kívánt nyilatkozni erről a kérdésről. (ferch) Gazdaság A Pénzügykutató Rt. prognózisa Hosszú stabilizáció után növekedés Megalapozott a gazdaság jövő évi 2-2,5 százalékos növekedése mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról - hangzott el a Pénzügykuta­tó Rt. hétfői tájékoztatóján, amelyen a jövő évi gazdasá­gi kilátásokat ismertették. Petschnig Mária Zita az elhú­zódó stabilizáció évének nevezte 1996-ot, a jövő esztendőt illetően azonban előrejelzésük a legtöbb ponton derűlátóbb a kormányzaté­nál. „Fordulat várható a növeke­désben és az egyensúlyi folyama­tokban is” - fogalmazott. A leg­erőteljesebb keresletösztönző a beruházások növekedése, s az infrastruktúra-fejlesztésekre a jö­vő évi költségvetés 40 százalékkal magasabb összeget szán az idei­nél. A külső egyensúly romlik ugyan - az import növekedése fel­gyorsul -, de a működő tőke be­áramlása ezt túlnyomórészt finanaszírozza majd. „Ez már nem a csődök gazdasága - mondta a kutató -, hanem egy konszolidá­ción túlesett gazdaság, amelynek már vannak megerősödött szekto­rai”. Ezeket a folyamatokat segíti a szabályozórendszer is, mert az infláció csökken jövőre - a kutatók szerint kevésbé, mint a kormány tervezi­­, mérséklődnek a kamatok és az adóterhek is. A Magyar Nemzeti Bank „adósságcseréje” következtében 1997-ben a kamatkiadások mint­egy 40 százalékkal nőnek. A pri­vatizációs bevételek csökkennek, ezért a költségvetés finanszírozási igénye megnő. A társadalombiz­tosítási alapok hiánya kisebb lesz az ideinél, de a Pénzügykutató Rt. szerint a tervezett nullszaldó egyáltalán nem valószínű; ők a GDP 0,3 százalékára teszik a jövő évi tb-hiányt (ez az idén a GDP 0,5 százaléka). A teljes államház­tartási hiány 1997-ben várhatóan a GDP 55 százaléka körül alakul. A forint havi 1,2 százalékos leértékelése jövőre is folytatódik, ennek mértéke legfeljebb a máso­dik félévben csökkenhet egy szá­zalékra. Ez évi 14-15 százalékos forintleértékelést jelent. Az inflá­ciót a pénzügykutatók jövőre 20- 21 százalékosra teszik, és úgy íté­lik meg, hogy a hitelkamatok 22- 23 százalékra mérséklődnek - ezt persze a bankrendszer állapota is befolyásolja. A lakosság az elmúlt években fogyasztásának egy ré­szét elhalasztotta, ezért a fogyasz­tás jövőre növekszik, a megtakarí­tások reálértéke pedig feltehetően nem változik. Az ipar termelése 4,5, az épí­tőiparé 1-2 százalékkal emelkedik jövőre, ami kimozdulás ugyan a holtpontról, de az 1994-es növe­kedési szinttől még messze van. Mivel azonban az ipar termelésé­nek kétharmadát belföldön értéke­síti, egy kis gazdasági élénkülés is nagy húzó­erő lehet. A privatizációban az idei bot­rányok áthúzódó hatása következ­tében lassulásra lehet számítani. Az energiaárak emelésének elha­lasztása a kutatók szerint elbi­zonytalanítja a befektetőket. Lengyel László és munkatársai elmondták: azért rukkoltak elő most első ízben gazdasági előre­jelzéssel, mert létrehoztak egy mo­dellező, elemző apparátust, egy új üzletágat, amely hosszú távú elő­rejelzést készített 2005-ig bankok, vállalatok stratégiai felkészítésé­hez. Ebből a távlati prognózisból készült el az 1997-re szóló. (v. zs.) Előrejelzések 1997-re (a sajtóban megjelent adatok alapján) Megnevezés Kormány GKI Rt. Kopint BB Rt. PK Rt. GDP termelése % kb.2 2,5 2,0 1-3 2-2,5 ebből ipar % - 5-6 2,5-3,5 4-6 4 építőipar % - - - - 5 Export % 8-10 6 9-10 - 8 Import % 5-7 8 6-7 -8 Háztartások fogyasztása % 0 1 0-1,5 Közösségi fogyasztás % kb. -10 - -5 - -3 Beruházás % 10-12 10 5-6 6-8 7 GDP belföldi felhasználása % kb. 1 3 - - 2 Külkereskedelmi áruforgalom —1,5— -2,5 - -2- -2,7-egyenlege md. dollár -2 -3 -2,9 Folyó fizetési mérleg -1,5- -1,8- -2 -2- -1,9— egyenlege md. dollár -2 -2,0 -2,3 -2,3 Közvetlen tőkebeáramlás md. dollár - - - 1,5 2 Fogyasztói árszintemelkedés % 17-18 20 19-20 19-21 20-21 Regisztált munkanélküliek száma év végén 1000 fő 500-520 480-500 Új vezetővel a feketegazdaság ellen Lemondott az APEH elnöke (Folytatás az 1. oldalról) A Pénzügyminisztérium köz­leménye szerint Pitti Zoltán hétfőn levélben ajánlotta fel lemondását a pénzügyminiszternek. Ebben az APEH­ elnöke azt hangsúlyozta, hogy mindig is tisztában volt a szervezet működési gondjaival, véleménye szerint a köztartozáso­kat kezelő munka színvonala csak akkor javulhat tartósan, ha az in­tézmény legalább olyan mértékű támogatást kap, mint amilyet a jö­vő évi költségvetési törvény elő­irányoz. Mivel az utóbbi időben felerősödtek a személye elleni méltatlan támadások, ezért döntött úgy, hogy kéri felmentését. Pitti Zoltán december 31-éig marad hi­vatalában. Toller László, az MSZP frak­cióvezető-helyettese a Magyar Nemzetnek elmodta: sajnálja, hogy lemondott Pitti Zoltán, aki hozzáértéssel vezette az APEH-et. A politikus következetes vezető­nek tartja a távozó elnököt, akit feltehetően megviselt, hogy az APEH költségvetési kondíciói nem elvárása szerint alakultak. Varga Mihály szerint nem jó hír, ha egy adóhivatal legfelső ve­zetője lemond. A Fidesz alelnöke úgy véli: Pitti Zoltán működését ugyanakkor nem a normális ügy­menet jellemezte, hanem a kor­rupciós ügyek kipattanása, a sza­bálytalan tenderek és az adójog­­szabályok állandó változása nehe­zítette a munkáját. Elképzelhető az is, hogy Pitti nem kívánta a ne­vét adni ahhoz az adópolitikához, amely egyre kevesebbektől mind több adót kívánt beszedni Gaál Gyula, az SZDSZ or­szággyűlési képviselője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kijelentet­te: sajnálja, hogy Pitti Zoltán le­mondott a tisztéről. Az APEH volt elnökét úgy ismerte, mint aki ko­molyan veszi a munkáját. Az MDF nem volt elégedett Pitti Zoltán tevékenységével, mert abban az időszakban, amikor az adóhivatalt vezette, exkalálódott a feketegazdaság, a hivatal szakér­telme nem erősödött, nem értek el semmilyen eredményt - nyilatkoz­ta lapunknak Pongrácz Tibor. Az MDF elnökségi tagja szerint sajná­latos, hogy ezt a pénzügyminiszter csak most vette észre. A politikus kizártnak tartja, hogy a vezetőcse­re megoldaná az alapvető prob­­lámát, mert ehhez a kormánynak fel kellene adnia a kliensorientált gazdaság irányítását. Információnk szerint az elnöki posztra Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője, minisz­teri biztos a legesélyesebb. "KAMAT-FIX40" betétszerződés A 20 hónapra 40%-os fix kamatot biztosít. A B­Q védelmet nyújt a csökkenő kamatokkal szemben f ^| R OPaL -h ívre^6 magánszemélyek és cégek egyaránt köthetik lkamat H­BWEXPRESS^ wy TAKARÉKSZÖVETKEZET ■ ■ 1055, Bp. Balassi B.u. 9-11. Telefon: 302-2244 JBL ALA 20 hónapra □ 40% 1 FIX M KAMAT Mag­yar Nomzet 9 RÖVIDEN A MAGYAR-SZLOVÉN vasút 19,5 kilométeres hazai szakaszá­nak építése a jövő tavasszal Zalalövőből indulva megkezdőd­het. A MÁV Rt. a közeli jövőben írja ki nemzetközi pályázatát a kü­lönböző kivitelezési munkákra. A beruházás előzetes számítások sze­rint 14 milliárd forintba kerül, amelynek fedezeti forrása német kormányhitel és magyar állami költségvetési hozzájárulás lesz. A KPMG HUNGÁRIA KFT. ve­zetése jó esélyt lát arra, hogy a GDP növekedése jövőre elérje a 2,5 százalékot és 1998-ban öt szá­zalékig emelkedjen. Michael Keveházi, a kft. ügyvezető igazga­tója szerint az elkövetkezendő tíz évben jelentősen fellendül a ma­gyar gazdaság. INGATLANBÖRZE címmel új információs és hirdetési magazin indult, amely országos áttekintést kíván nyújtani az ingatlanpiacról a közvetítőirodák és a lakosság hir­detései alapján. A Sajtócenter Kft. által kiadott tizenkétezer példány­­számú havilapban az önkormány­zatok és a magánszemélyek ingyen hirdethetnek. MEGOLDATLAN a kis- és kö­zépvállalkozások finanszírozása, szűkösek a hitellehetőségek, ugyan­akkor világviszonylatban is maga­sak az elvonások, s ezek elszívják az eszközöket a fejlesztések elől - összegezte a vállalkozók gondjait Tóth Imre, a Budapesti Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke, a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének (KKVE) hétfői tanácskozásán. A PÉCSI SZÉKHELYŰ Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. 826 mil­lió forint névértékű részvény kibo­csátásával zárt körű alaptőke-eme­lést hajt végre. Az új részvények a Forczek László tulajdonában lévő Forlev Kft.-hez kerülnek, a Fordán csoport vagyonának a Konzum Rt.-be történő apportálásával. KEDVEZŐEN alakul a Pillér in­gatlanbefektetési alapok hozama. A Pillér I. második féléves ered­ménye várhatóan az első hat hó­napban kifizetett 7,8 százalékos hozam fölött lesz, és a Pillér II. egész éves eredménye is valószí­nűleg meghaladja a 10 százalékot. MEGNYÍLT a Magyar Technoló­giai Transzferközpont Budapesten. Az új kezdeményezés célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozá­sok versenyképessége Európában javuljon, s e cégek igényeit egyre inkább a hazai kutatásfejlesztés elégítse ki. A központot több hazai és nemzetközi szervezet együtt­működésével hozták létre a Nem­zetközi Technológiai Intézet kere­tein belül. Indul az Imperiál-R részvényalap E hét péntekéig jegyezhetőek a most induló Imperiál-R Nyílt­végű Növekedési Alap befekteté­si jegyei. A Góg értékpapírcég és a K & H Bank érdekeltségi kö­rébe tartozó Alap részvényekbe kíván befektetni, mivel jövőre az árfolyamok további emelkedésére számítanak. A Góg brókercég irodáiban jegyezhető befektetési jegy bármikor, jutalék levonása nélkül visszaváltható, de csak délelőtt kilenc és fél tizenkettő között, azaz a tőzsdei kereskedés megkezdése előtt. A befektetési jegyek névért­éke egy forint, ám a jegyzési minimum ötszázezer fo­rint. A többi nyíltvégű alaphoz hasonlóan az Imperal-R-hez is igénybe vehetnék a befektető ma­gánszemélyek az ilyenkor szoká­sos adókedvezményt. VALUTAÁRFOLYAMOK DECEMBER 2-\\ (egy egységre forintban) Angol font Francia frank Német márka Schilling Svájci frank Svéd korona USA-dollár Vétel F adás Vétel Fladás J a) American Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás , , Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Express Hungary (10(10 egysegre) (100 egysegre) POSTABANK 259.71 274.40 29,65 31,24 100,45 105,60 101.89 107,33 1427.56 1500,76 118.13__124.44 22,86 24,28 154,62 162,55 K&HRl. 260,47 274,36 29,26 31,39 100,53 105,89 100,52 107,85 1429,51 1505,75 118,40 124,72 22,59 24,60 154,72 162,97 KONZllM 259,37 273,21 29,59 31,17 100,75 105,71 101,81 107,25 1432,00 1502,00 118.80 125,14 22,92___ 24.34 154,54 162.14 OTP_____________259,92 273,02 29,54 31,22 99,83 105,61 101,64 107,00 1418,80 1501,10 117,54 124,64 22,70 24,34 154,03 162,43 A Yl FA"__________254,05 269,20 28,95 30,69 98,37 104,26 99,89 105,88 1397.34 1481,15 116,10 123,06 22,56 23,92 153,00 159,56

Next