Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

Kikapcsolódás SZOMBAT, 1996. december 28. IV Ma©ar Nemzet Művészszoba Somfai László, a zenészek akadémikusa Gazdálkodj okosan! Közhasznú társasjáték a Vidám Színpadon Az ötlettől a megvalósulásig cseppet sem volt vicces a dolog. Sokan bizonyára tréfának vélték a Vidám Színpad igazgatójának. Bod­rogi Gyulának az első nyilatkozatát, hogy ugyanis Kht., azaz Közhasznú Társaság for­májában léteznek majd a jövőben. Senki sem tudta mit is rejt a rövidítés, de hogy változást jelent a társulat tagjainak életében az egyértel­mű volt. A színfalak mögött, az öltözőkben, a társalgóban elkezdődött a találgatás. Az em­berek félnek a bizonytalanságtól családja, gondja van a közismert művésznek, az öltöz- tetőnek, a varrodában dolgozónak és a pénztá­rosnak is. Mindenki a piacról él a szó nemes és átvitt értelmében egyaránt. December végére tisztázódtak a Kht. kör­vonalai. A Révay utcai teátrum ügyvezető igazgatója 2000 májusáig Bodrogi Gyula. A színházban 49 százalék arányban tulajdonos a direktor, 51 százalék arányban az önkormány­zat gyakorolja tulajdonosi jogait.- Öné az épület is? - kérdeztem felújításra váró szobájában a színész-rendező-igazga- tótól.- Á, dehogy erről szó sincs. A ház to­vábbra is az önkormányzaté, ami benne törté­nik és majdan hasznot hoz, azt az ismert arányban osztjuk el. Viszont az eddiginél is szabadabb kezet kaptam a vállalkozókkal kapcsolatban. Velük bármire szerződhetem, amiről úgy gondolom, hogy a színház számá­ra fontos és eredményes. Marad a műszaki Bodrogi Gyula gárda, szerződést kötünk minden vállalkozó dolgozóval. Annyit azért elárulhatok, ha vala­ki nem úgy végzi és akorra a munkát, aho­gyan elvárjuk, abban az esetben más vállalko­zó csinálja meg helyette, s ő kapja az ellenértéket is, az illetőtől pedig elköszönünk.- A Vidám Színpad gazdasági irányítója évek hosszú sora óta Schmidtné dr. Holló Er­zsébet, a főmérnöke Szojka Gyula és így to­vább sorolhatnám a szakmában ismert neve­ket. Velük mi lesz?- Szerződünk és maradnak, a törvények szabályok betartásával végzik a feladatukat a jogutód és jogelőd nélkül létrejött Kht. javára. Mielőtt megkérdezné, hogy mi lesz a színé­szekkel máris mondom: szerepre szerződnek, mint másutt már régen a külföldi kollégák. Ezentúl a színháznak nincsenek tagjai a szó korábbi értelmében. Néhány színéssszel úgy­nevezett készenléti szerződést kötünk. Ez havi meghatározott összegért annyit jelent, hogy az illető bármikor behívható próbálni és játszani, máshová akkor éppen nem mehet.- Döntöttek a bemutatók számáról is?- Januártól egy évadban 220 előadást tar­tunk és három premierre köteleztük magun­kat. Egyébként nyitottak vagyunk, jöhetnek az ifjú szerzők, ha szponzort is hoznak a pro­dukcióhoz. Kabaré, kamaramusical, bohózat, vígjáték esteleg varieté műsor is színre kerül nálunk, ha megfelel a művészi és az anyagi feltételeknek. Új kapcsolatot szeretnénk a televízióval, olyat amely mindkét fél számára előnyös. Színházi klubot szeretnénk nyitni a Révay utcai szervezés mögötti helyiségekben. Lehetne itt étterem, kávézó és találkozhatná­nak a törzsközönség tagjai a színészekkel is. Terveinket hosszú távra képzeljük, ebben az is benne van, hogy mit akarunk bemutatni a jövőben - mondta Bodrogi Gyula. (várhegyi) Képernyőn a Pesti Vigadó Újévi koncert Nemrég tartotta székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián Somfai László zenetörténész. - Újfalussy József óta te vagy az első akadémikus a zenetudósok közül. Mivel lehet ezt kiérdemelni, s miért ilyen ritkán adatik e rang muzi- kológusoknak?- Valaha Bartók és Kodály volt akadémikus - nem művész­ként, hanem tudósként -, őket kö­vette Szabolcsi Bence, majd Újfalussy. A zenetudomány a „kis tudományok” egyikeként betago­zódik az Akadémián a nyelv- és irodalomtudományok osztályába. Ha egy tudományágat elég súlyos­nak tartanak, bevonnak valaki fia­talabbat, hogy az MTA-ban a terü­letet ő referálja, szakmájáért helyt­álljon. így személyes megtisztelte­tésemen túl ez küldetés számomra.- A zene világában járatlan ember fölkaphatja fejét a zene- tudomány szó hallatán, hiszen az aktív zenélés jelenti számára a mu­zsikát, s a tudományt száraznak, nagyon elméletinek vélheti. A te életművedben egyre inkább kicsú­csosodik az előadói gyakorlattal való kapcsolódás. Hogyan függ össze a zenetudomány és az elő­adóművészi gyakorlat?- Ez nagyon fontos kérdés. Annak, hogy előadásom alcíméül azt választottam: Alapkutatás és alkalmazott kutatás a zenetudo­mányban, taktikai értéke is volt. A tudomány ugyanis főképp az alap­kutatást becsüli meg, az alkalma­zott kutatás már csak olyan, mint mikor az ipar fölhasznál valamit. A zenetudomány egy része is szá­raz: dokumentumföltárás, história­írás, ez alapkutatás, a gyakorlat se­gítése és a tudomány önmaga éb­rentartása miatt azonban igen fon­tos, hogy mindig olyan kérdéseket tegyünk föl a zenével kapcsolat­ban, amilyen az alkotó és az elő­adó fejében is megfordulhat. így azt, hogy vajon a kottázás mit ké­pes rögzíteni egy mesterműből? Az írást ugyanis, amivel a zenetu­domány foglalkozik, megelőzi a mű, majd követi az előadó, akinek a valaha elképzelthez méltóan kell életre keltenie a kottát.- Az előadóművészek mennyire hagyják vezettetni magukat a zene- tudománynak az írásra rávilágító fényétől?- Ez nagyon egyenetlen, s a választ nehezíti, hogy az ember pá­lyája során alig néhány tucat mu­zsikussal dolgozhat együtt. Fiatal koromban Bartha Dénes tanár úr­tól megörököltem, hogy a Tátrai vonósnégyessel konzultálhattam. Őket éppúgy érdekelték kutatása­im, mint Székely Zoltánt, a Magyar Vonósnégyes primáriusát és a Ta­kács kvartettet. A legeredetibb gondolkodású muzsikusokkal lehet a legtermékenyebben konzultálni. Haydn-témában Malcolm Bilson az egyik legjobb „vevő” kutatási eredményeimre vagy hipotézise­imre, Bartók terén pedig csak két nevet említenék: Kocsis Zoltán és Schiff András.- Amerikában most megjelent Bartók-könyved egy kutatás vég­pontja vagy állomása?- Ez a kötet harminc év mun­kájára tekint vissza. Bartók kom- pozíciós módszereit vizsgálja, de miután a kompozíció nem fejező­dik be a nyomtatott kottával, a kottázás előtti stádiumtól az elő­adói gyakorlatig ível. Fő célja, hogy Bartókot normális klasszi­kus szerzőként fogadtassa el, aki­nél éppúgy szükség van vázlat-, másoló-, és papírkutatásra, mint Bachnál, Mozartnál vagy épp Wagnernél. Két Bartók-feladatra készülök a jövőben. Egy temati­kus műjegyzékre, amely teljes ke­letkezéstörténetet és forrásanya­got tár föl, sőt azt is, hogy melyik kiadásból kell játszani az adott művet. A nagy terV pedig, ame­lyet már valószínűleg csak elindít­hatok, a Bartók-összkiadás, amely előtt még jogi akadályok is tor­nyosulnak. Ha elkészül, jobb le­het, mint bármely más zeneszerző kritikai kiadása, hiszen az ő nagy­ságrendjében senkitől nem áll ren­delkezésre olyan saját előadású hangfelvételtömeg, mint tőle. Ezt is be kell építenünk a kottába. Hollós Máté I mmár hetedik alkalommal te­lik meg zenerajongóval a Pesti Vigadó az esztendő el­ső napján. Hazai és külföldi kö­zönség hallgatja az ismert dalla­mokat és gyönyörködik a lát­ványban. A színpadkép évről év­re megújul és egyre szebb, nem is tudom miként képes önmagát felülmúlni a tervező Mihály Béla és a jelmeztervező Kovács Ani­kó Mercedes. Az Interoperett Kft. a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió közös műsora szá­mos országba eljut, ma már vár­ják e programot a holland, a né­met, az osztrák, a svájci és még sok ország televíziónézői. Mint az eseményt megelőző sajtótájékoztatón kiderült, idén már az Egyesült Államokból is nagy volt az érdeklődés e külön­leges este iránt. A kilencvenper- ces programot szerkesztette és rendezte Kovács József, aki stábjával együtt majd egy éven át készül a következő újévi kon­certre. Mint említette, 1997. ja­nuár elsején a korábbinál jóval több énekes mutatkozik be a kö­zönségnek. Szó szerint bemutat­kozik, hiszen harminchét kezdő és már gyakorlott művész lép a publikum elé. Az előadást élő­ben több millió ember látja, így ez a debütálás sokaknak esetleg a pályaindulást jelenti. Kovács Józsefnek ez is a célja, hogy mi­nél több fiatal tehetséget karol­jon fel, miközben lehetőséget ad a pályatársaknak is a fellépésre, így az új esztendőt köszöntők láthatják és hallhatják - többek között - Hűvösvölgyi Ildikót, Kállay Borit, Kishonti Ildikót, Balázs Klárit és Korda Györ­gyöt, Miklósba Erikát, Jankovics Józsefet valamint természetesen Kovács Józsefet is. Már a név­sorból is egyértelmű, hogy mű­fajok keverednek ezen az estén, operett és opera, musical és mű­dal. Ennek a produkciónak ed­dig nem megszokott blokkjai szórakoztatják majd a nagyérde­műt határon innen és túl. így lesz cigánymuzsika, igen auten­tikus, hiszen Dankó-nótákat énekelnek a művészek ifj. Lugosi Tibor és népi zenekara közreműködésével, a rendező meghívta a Budapester Klezmer Bánd tagjait, akik zsidó zenét adnak elő. Meghívásuk, mint el­hangzott Madách Színházi sike­rüknek köszönhető. A zeneka­rok sorában ott van a Budapesti Lehár zenekar Bolba Lajos, De­ák András és Faith Tibor ve­zényletével, a Hot Jazz Bánd Bényei Tamás vezetésével. A koncerten öt tánckar ropja re­mek koreográfusok elképzelése alapján Kovács Anikó Mercedes ragyogó ruháiban. Idén az ural­kodó szín a türkiz és a pink- rózsaszín lesz. Felvetődött a tájékoztatón, hogy miként kerülnek a fiatal, főként vidéki tehetségek a fellé­pők sorába. Hetente két alka­lommal tart meghallgatást Ko­vács József a Pesti Vigadóban. Ide érkeznek a névtelen jelent­kezők, akikről az operaénekes rendező mit sem tud. Két dolog számít ilyenkor: a hang és az előadói stílus. Kórista lányok aratnak sikert, utcáról bekerült emberek szereznek meglepetést a zsűrinek. így került a mostani koncert énekesei közé az Erzsé­bet királyné útjáról a kínai étte­rem tuladonosa Yan Min Sheng, aki kislánya tolmácsolásával tár­gyal és egy kínai kórus tagja volt valaha. Annyit elárulha­tunk: a próbákon tanúsított énektudása szerint szenzációs hangot hallunk majd január 1-jén a Pesti Vigadóból. A mű­sor résztvevői között akad még egy külföldi Hansjörg Bühner személyében. Végül, de nem utolsósorban, nyilván sokakban felmerül, hogy Kovács József személye televí­ziós kuratóriumi szerepe miatt összeegyeztethetetlen e koncert létrehozatalával, rendezésével. Nyilvánosan jelentette ki, hogy munkájáért semmiféle honorári­umot nem vesz fel, sem ő sem pedig a felesége Kovács Anikó- Mercedes. Ez a produkció kette­jük ötlete volt, „édes gyerme­küknek” tekintik és ingyen is vállalják a tervezést, a közremű­ködést. Várhegyi Andrea F űszeres méz illatú Tari Márta ottona. Advent idején semmi megle­pő sincs ebben a megállapí­tásban, ám az iparművész­tanárnő otthona egész év­ben mézeskalács illatú. Hat éve formáz ebből a kedves anyagból mesehősöket és bibliai alakokat, története­ket, népdalokat. És betlehe­mi jászolt, amelyek egyike az idén Rómába is eljutott.- Honnan ered a mé­zeskalács iránti vonzalma?- Őrzök egy emléket, talán hároméves koromból. A nagymamám a kalács maradékából egyszerű, bu­gyuta madárkát formázott: a tésztasodralékból csomót kötött, csőrt csippentett ne­Gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek Mézeskalácsok ki és farkat. Amikor kivette a tepsiből, és szalvétára té­ve a tenyerembe adta, friss melegével, nagy, fekete mazsolaszemével mintha élő lett volna... Ma a gye­rekek nem részesülhetnek ilyen élményekben. Most, hogy már én is nagymama vagyok, ezt az élményt sze­retném az unokáimnak át­adni. Szeretném, hogy ők is alkotva játsszanak, mert egészen más ez, mint ami­kor áz önműködő játék ma­ga játszik. Az utóbbi kilenc évben leendő óvónőknek tanítottam rajzot és művé­szettörténetet, és nem győztem mindig valami újat kitalálni, hogy a tanít­ványaimnak is öröme teljen a foglalkozásokban és ma­gamat se unjam. így jött egyik advent táján az a gondolat, hogy most ne gyurmával plasztikázzunk, ami minden évben feladat, hanem ezzel az illatos, vonzó, karácsonyhoz illő anyaggal.- Hogyan kerültek a mézesek a kiállítóterembe? — Igaziból akkor érez­tem, hogy kijelöltetett szá­momra ez az út, amikor az egyik iskolaév kezdetén Mária napkor a egyik kol­léganőmet egy paraszt­madonnával ajándékoztam meg, ami kézről kézre járt. Ezután nem sokkal egy má­sik kolléganőmtől, aki ak­koriban az Angelica kiállí­tásainak megrendezésére kapott megbízást, egyszer csak azt a házi feladatot kaptam, hogy: „ekkor és ekkor lesz a kiállításod az Angelicában, huszonnégy szög van, valami ilyesmit csinálj”. Lámpalázas vol­tam, ám végül nem huszon­négy képet készítettem, ha­nem százhatot. Tablókra varrtam föl az egy téma­körbe illőket. A kiállítás­nak végül nagy sikere lett. Nehéz rekonstruálni, de most körülbelül a harmin­cadik kiállításnál tartok. Ósz óta a Dunántúlt járják mézeseim, jelenleg Bábol­nán vannak, a kastély galé­riájában, ahonnan Csorná­ra utaznak tovább. Csong- rádon, a szülővárosomban az édesapámról elnevezett múzeumban állíthattam ki. Isten tudja, miért, a gyer­mekkor egyre jobban föl­szakad az emlékeimből. Szülővárosom barokk templomának angyalkái formálódnak újra a kezeim között. Az egyik kiállítást gyermekeknek és gyermek­lelkű felnőtteknek ajánlot­tam. Jó lenne, ha mind töb­ben lennének.- Mézesei egyszerre ha­gyományőrzők és különö­sek. Honnan ez a kettős­ség?- Kezdetben a hagyo­mányos mézesformák ins­piráltak, olyanok, amilye­nek az ütőformákból ránk maradtak. Aztán fedeztem fel, hogyan lehet ezzel az anyaggal bánni: tekerni, so­dorni, nyomhagyó eszkö­zökkel mintázni, szinte ki­meríthetetlen lehetőséggel. Megtaláltam végül az álta­lam legkedveltebb mázazás útját is, amelynél megma­rad a tészta natúr színe, és nem fedi azt el idegen anyag, szín. Akár fátyol­szerű hatást is el tudok ér­ni. Végül annyira elrugasz­kodtam a kezdetektől, hogy bibliai jeleneteket, népme­séket, népdalokat is meg­formáztam, emberi gyarló­ságokat is, szeretetteljes iróniával. Most Csokonai­ról szeretnék egy sorozatot készíteni, mert ő nagyon közel áll hozzám, és versei mézeskalácsba kívánkoz­nak. Előfordul, hogy pöty- työs kékfestő anyagot app­likálok a képbe, amely hó­esést, vagy a csillagos eget jelképezheti. Ilyen a Ván­kost rázó angyalkák című kompozíció is, amely Szin­tén látható a Semmelweis utcai kiállításon: az ovális kép alján van Csongrád, gyerekkorom kis temploma behavazva szélről a fenyő­fák és a felhők kötik össze a földi világot az égivei - a két világ találkozásának tit­ka karácsonykor megérinti az embert. László Dóra I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék