Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

16 Németország és a Scientology-mánia Levél a kancellárnak BONN - Nem igazán az az ember Helmut Kohl, akinek csak úgy levelet írogat az ember. Annál nagyobb vihart kavart az a „nyílt levél”, amelyet világhírű amerikai mű­vészek - köztük Goldie Hawn, Dustin Hoffman, Aaron Spelling, Oliver Stone és Gore Vidal - fizetett hirdetésként tettek köz­zé különböző lapokban, köztük január 9-én az International Herald Tribüne-ben. A jobb sorsra érdemes művészek a Scientology­­szervezet tagjainak állítólagos németországi üldöztetését és diszkriminációját panaszolják föl a kancellárnak, miközben attól sem riad­nak vissza, hogy mindezt a náci könyv­égetéssel, sőt, a népirtással, a holocausttal vegyék egy kalap alá („1930-ban a zsidókon volt a sor. Ma a scientologistákon”). A kancellári hivatal megvető hallgatással sújtotta a zavaros agyszüleményt, az amerikai külügyminisztérium sajnálkozását fejezte ki miatta, Németországot viszont valóságos Scientology-mánia kerítette hatalmába. Új­­ságmellékletek, tévéműsorok, kerekasztal-be­­szélgetések elemzik a kérdést, kik is azok a scientologisták és mit akarnak. Igét hirdető egyház báránykái vagy obskúrus titkos szer­vezet ügynökei, akik befolyásuk alá akarják vonni az egész társadalmat, s aláásni az álla­mot. A Helmut Kohlnak írt nyílt levél aligha­nem többet ártott, mint használt a scientolo­gisták németországi szervezetének. Neves zsidó személyiségek kérték ki maguknak a holocaust-párhuzamot. „Aki a legcsekélyebb hasonlóságot is fölfedezi az 1936-os és az 1996-os Németország között, az nem tudja miről beszél”, mondta Ralph Giordano író, míg kollegája, Jurek Becker, aki maga is megjárt több haláltábort, már kevésbé fino­man fogalmazott, mondván a levélíróknak „nincs ki a négy kereke”, és „Dustin Hoffman alighanem azért játszhatta oly meg­győzően az Esőember autistáját, mert maga sem képes felfogni a világot”. A művészek visszafelé elsült németelle­nes sajtókampánya mindenesetre ráirányítot­ta a figyelmet az 1954-ben alapított, de a közvélemény előtt csupán híresztelésekből ismert gyanús szervezetre, amely Németor­szágban is egyházként való elismertetéséért - és az ezzel járó anyagi előnyökért - küzd. Annyit sikerült elérni, hogy a „gyülekezet” akként leplezte le magát, ami valójában: nyereségre törekedő gazdasági vál­lakozásként. Hogy mennyi igaz a vádakból, miszerint a Scientology-szervezet renitens­­kedő tagjait átnevelő büntetőtáborba zárja, sőt, a kiszállni szándékozók életüket kockáz­tatják, nem tudni. Állítások állnak szemben állításokkal, igaz, a sarokba szorított szóvi­vők és a spontán dühkitörésre jóval hajlamo­sabb fanatikus scientologyisták mind gyak­rabban mondanak ki olyasmit is, amit eddig titokban tartottak. A hamburgi munkaügyi bíróság egy 1995. márciusi ítéletében „totalitárius tenden­ciákat” állapított meg a szervezetben. A né­met alkotmánybíróság szerint a Scientology sem vallási, nem is világnézeti gyülekezet, hanem „termékek vagy szolgáltatások áruba bocsátását célzó szervezet, amely vallási köntössel leplezi üzleti tevékenységét”. A né­met bíróságok állásfoglalása azonban nem egységes a scientology megítélésében (sem). Az „üldöztetésre” persze lehet ürügyet találni: Norbert Blüm kereszténydemokrata munkaügyi miniszter valóságos keresztes hadjáratot folytat a Scientology „ember­megvető mesterkedései”, például a hírhedt agymosások ellen. A német munkaügyi hi­vatal megtagadta a szervezet tagjaitól a munkaközvetítői jogosítványt. A bajor bel­ügyminiszter rendelete szerint a tartomány­ban nem lehet közalkalmazott, aki a szerve­zet tagja. Mindez ellen a Scientology ügy­védei Németországban is fölvették a harcot, a jogállam ellen fordítva a jogállamiság fegyvereit. Esélyeik több mint jók. (Józsa) A román törvények nem büntetik Bukásra áll az Internet réme BUKAREST­­ Villámgyor­san járta be a világsajtót, s került a romániai lapok címoldalára an­nak a bukaresti kamasznak a ne­ve, aki egy finommechanikai szakközépiskola 10. osztályos ta­nulója. Tizenegy tantárgyból - egyebek mellett matematikából­­ áll bukásra, 1991 óta dolgozik számítógépen, kizárólag csak a könyvekből sajátította el a szak­mát, s az FBI mégis ügycsomóba foglalta viselt dolgait. Calin Mateias ugyanis számos románi­ai, magyarországi, angliai és egyesült államokbeli cég számí­tógépes szerverének kódjait fel­törve, belépett azok programjai­ba és a bosszúálló számítógép­betyárokhoz illően letörölte, il­letve használhatatlanná tette azo­kat. A Metál illetve Hitler néven működő bűnöző egyedüli szeren­cséje, hogy a román törvények nem büntetik az illetéktelen be­hatolást mások számítógépes rendszerébe - annak ellenére, hogy másutt ezért súlyos börtön­évek járnak. A hír kipattanása óta egyre­­másra látnak napvilágot a Mateias-féle interjúk, amelyek­ben a „hős” tagadja, hogy a NASA vagy a Pentagon adatbázi­sáig jutott volna, netán titkos in­formációkat sajátított volna el próbálkozásai révén. Az viszont tény, hogy a British Telecom biz­tonsági főnöke hosszas telefon­­beszélgetésben próbálta megér­tetni vele: amit tesz, az bűn­­cselekmény. A romániai Internet-hálózatot felügyelő szerv nyilatkozata sze­rint a Mateias-jelenséggel egy­szerű felvenni a harcot: i időről időre meg kell változtatni a kód­rendszert. A román titkosszolgá­lat is nyilatkozott: számukra a Mateias tette nem jelent nemzet­­biztonsági kockázatot. A bukásra álló tanuló iskolatársai, az infor­matikai kör vezetői azt hangsú­lyozzák: Mateias tettében nincs semmifajta zsenialitás, ahogy egyes sajtómegállapítások érez­tetik. Egyszerűen türelemről és kitartásról van szó, ő viszont azt vitte tökélyre, hogy másoknak bosszúságot okozzon. A legutób­bi közleményekben egyre bizto­sabbá válik a korábbi feltétele­zés, hogy Mateias akciója mö­gött egy romániai cég áll, amely a fiú ambícióját kihasználva, arra ösztönözte, hogy információkkal lássa el őket. Cseke Gábor Tizenötezer áldozata van a csalásnak Piramist építettek az önsegélyezők A nyomozás még 1994 szep­temberében indult, s az eljárás ve­zetői is úgy gondolták, egy kisebb kiterjedésű csalással lesz dolguk. Az eltelt közel két és fél év alatt azonban nem volt az országnak olyan megyéje, ahonnan ne jelent­keztek volna károsultak, akiket ki­­sebb-nagyobb értékben átvert egy majdnem profi módon dolgozó társaság. A csalás lényege egysze­rű és közérthető volt. A MIX­­TRADE önsegélyező társaságnak bárki, saját lehetőségeinek függvé­nyében tagjává vállhatott. A belé­pő összeg lehetett ezer, háromezer, ötezer, hatezer vagy tízezer forint. Ha valaki ezer forinttal próbálko­zott, akkor egy bizonyos idő eltel­tével joggal számíthatott volna - a rögzített, mindenki által ismert és elfogadott szabályok szerint - az összeg tízszeresére. Volt olyan te­lepülés, ahol szinte minden család belépett az önsegélyezőkörbe. Az újabb jelentkezők a piramiselv­nek megfelelően „emelték a csúcsra” a segélyezetteket, akik így a befektetett pénzüknek a többszörösét kaphatták volna meg, ha a rendszer normálisan működik. A társaság szervezői azonban ügyeltek arra, hogy ők többször is az újonnan belépők előtt kerüljenek a csúcsra, így a befolyt nyereségek nagy része náluk csapódott le és nem a tag­ságnál. A szervezők jól jártak, mint ahogyan jól járt a főkönyvelő is, aki nem a közgazdasági szabá­lyoknak megfelelő kettős könyve­lést alkalmazta, hanem saját szisz­témát alakított ki, így más összeg volt a gépi könyvelésben és más a saját kéziben. A társaság azzal is tisztában volt, hogy az elcsábult embereket csak ideig-óráig lehet az orruknál vezetni, ezért a befize­tett pénzek egy részéből lottóztak - bízva talán Fortuna kegyeiben - vagy vállalkoztak, kereskedtek, s ennek kapcsán például nagy mennyiségben vásároltak föl fa­gyasztott galuskát, amivel - mint mással is - sorra befuccsoltak. A hosszas nyomozás végére most pont kerül. Az öt szervező és a könyvelő ellen csalás bűn­tettének alapos gyanúja miatt folytattak eljárást. Két és fél évi nyomozás után már csak az a kérdés: az igazságszolgáltatásnak mennyi időre lesz szüksége az ítélethirdetésig? (k. z. t.) Magyar Nemzet SZERDA, 1997. január 22. Egy 1800 éves, homokkőből faragott oroszlánszobrot ástak ki a skóciai Almond folyó partján Edinburgh közelében (MTI-külföldi képszolgálat EPA) Brit ágyleépítés Elutasítják a gyógyítást Az utóbbi negyedévben négy­száznál is több, súlyos állapotban lévő kisgyermek intenzív kezelé­sét utasították el a brit állami köz­egészségügyi szolgálat, az NHS égisze alatt működő kórházak a költségvetés példátlan szűkössége miatt végrehajtott ágyszámleépítés miatt, és most már a körzeti orvo­sok is a kórházi beavatkozások halasztását kérik. Az MTI jelenté­se szerint az ellenzéki Munkáspárt által kedden ismertetett felmérés azt mutatja, hogy a legtragikusabb a gyermekkórházak intenzív osz­tályainak a helyzet. A pénzhiány okozta fejlesztési elmaradás miatt már naponta fordulnak elő esetek, hogy egy-egy beteg gyermeket például Dél-Angliából akár Skóci­áig is utaztatni kell, 700-900 kilo­méteres távolságba, míg üres ágyat találnak. A MalP’NomZet megkérdezte: Mikortól alkalmazzák újra a kerékbilincset? Egyeseknek a kerékbilincs­csel ellátott autók látványa volt szokatlan, míg mások a mai na­pig is hiányolják a parkolási rendszabályozást. A tavaly nyá­ron hozott fővárosi rendeletet az Alkotmánybíróság decem­berben vizsgálta felül, s megál­lapította, hogy az nem sérti az alkotmányt. - Mikortól alkalmazzák újra a kerékbilincset? - kérdeztük Pócs Attilát, a Fővárosi Önkor­mányzat programigazgatóját. - Most folytatjuk az illeté­kes Fővárosi Közterület-fel­ügyelettel az utolsó egyeztetést, s lehet, hogy már a napokban, de legkésőbb február 1-jétől új­ra alkalmazni fogjuk Budapes­ten - elsősorban a Belvárosban - az autókra szerelhető kerék­­bilincset. - Mely esetekben büntetnek így?- A cél az, hogy fegyelme­zettebbekké tegyük az autóso­kat, hiszen a Belvárosban néha kaotikus állapotok uralkodnak. Parkolási területen a túlparkolás szankciója az autó kerekének lebilincselése, s a kiváltás négy­ezer forintba kerül. A tereken a parkolási idő két óra, a kis ut­cákban pedig három óra, s en­nek letelte után lehet és kell fel­szerelni a bilincset. Parkolási területen kívül, ha az autós megsérti a kreszt - például zeb­rán áll meg vagy más tiltott he­lyen parkol - a rendőrség fogja a bilincset felrakni, s a kiváltás náluk is hasonló feltételekkel jár. Ha az autó vezetője megha­tározott idő alatt nem ér vissza a megbilincselt kerekű kocsi­hoz, a rendőrséggel közösen el­szállíttatjuk azt. - Örülnek-e vagy sem a bu­dapestiek a kerékbilincs alkal­mazásának? - Készült közvélemény­kutatás, mely szerint a lakos­ság 42 százaléka egyetért a szi­gorú büntetéssel. A megkérde­zettek egy része közömbös volt a kerékbilincs alkalmazásával kapcsolatban, s húsz százalék alatti volt azoknak az aránya, akik túl szigorúnak tartják azt. Érdekes, de a lakossági tiltako­zás tavaly sem volt számotte­vő. Voltak jogos reklamációk - például leesett a szélvédőről a cédula -, de néhányan csak ügyeskedni akartak a reklamá­ciójukkal. (v. a. t.) Szaporodnak az influenzás megbetegedések Beteglátogatási tilalom a marcali kórházban A múlt héten harminchét influ­enzaszerű megbetegedést jelentett a Balatonboglár közeli település, Szöllősgyörök háziorvosa, majd Fonyódról és Lengyeltótiból is ar­ról értesítették az ÁNTSZ somogy megyei intézetét, hogy többen is influenzára utaló tünetekkel, 39—40 fokos lázzal, elesettséggel, végtagfájdalommal, fejfájással és hányingeres panasszal keresték fel a házorvosi rendelőket - tájékoztat­ta lapunkat Harkai László osztály­­vezető megyei tisztiorvos. Időköz­ben a marcali kórház belgyógyá­szati osztályáról is influenza­gyanús megbetegedésekről szer­zett tudomást az ÁNTSZ, ezért Harkai doktor úgy döntött: teljes körű látogatási tilalmat rendel el Marcali kórházában. Megtudtuk: a hét elejétől je­lentési kötelezettsége van Somogy többi kórházának és a megye házi­orvosainak is, mert fennáll a ve­szélye az influenzás megbetegedé­sek halmozódásának. Az ÁNTSZ korcsoportok szerinti megoszlás­ban kéri a jelentést, továbbá a jövő hétfői összegezéshez azt is tudni szeretné, hogy okozott-e szövőd­ményt az A-vírus, illetve történt-e influenzás megbetegedés okozta elhalálozás. - Járvány még nincs - hang­súlyozta a megyei tisztiorvos, aki­től megtudtuk, hogy az intézet ré­szére rendelkezésre bocsátott 11 ezer adag oltóanyagot már koráb­ban szétosztották. Az orvosok ja­vasolják az immunitást növelő Oscillo coccinum pellett szedését, ám még ennél is fontosabb, hogy sok C-vitaminban gazdag ételt együnk és C-vitamin tabletták is fokozhatják a védettséget. (gulyás) Az MTI szerint az Országos Közegészségügyi Intézet főorvo­sa, Straub Ilona elmonda, valószí­nű, hogy egyre több helyről jelez­nek majd megbetegedéseket, s előbb-utóbb számítani lehet orszá­gos járvány kitörésére is. Minden­esetre ősz óta működik az influen­za figyelőszolgálat, jelentést ma még csak Budapest, illetve Komá­­rom-Esztergom háziorvosainak kell készíteniük az OKI számára a megbetegedések alakulásáról. A főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig érdemes influenza elleni védőoltást kérni a háziorvosoktól, mert a védettség 1-2 hét alatt kialakul. A krónikus betegeknek, az időseknek, illetve az egészségügyi dolgozóknak térí­tésmentesen járó oltóanyagkészlet már elfogyott ugyan, a patikákban azonban még mindig beszerezhe­tők különböző gyártmányú védő­oltások. Ezekre az egészségbizto­sító 50 százalékos támogatást ad, így körülbelül 500 forintba kerül a szérum. Vihar előtti csend Olyan, mint a spanyolnátha Vihar előtti csendtől, a pusztí­tó spanyolnátha egy estleges utó­dának megjelenésétől tartanak az idei influenzaszezonban a szakér­tők. Bár december elején még egyes szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az influenza „nyugalomban” lesz az idén, az Egészségügyi Vi­lágszervezet szakértői ma már egy teljesen új vírusvariáns megjele­nésétől tartanak. Az MTI-Panoráma szerint egyes mikrobiológusok a ve­szélyt mindenekelőtt Kína szá­razföldi részei felől sejtik. Az 1918-as, 40 millió ember halálát okozó spanyolnáthajárványt va­lószínűleg olyan vírusok idézték elő, amelyek genetikai anyagukat nagyrészt madaraktól nyerték. A madárinfluenza-vírus azonban csak egy köztesgazda közvetíté­sével juthatott az emberre, s ez valószínűleg egy háziállat, a ser­tés volt. A sertés sejtjeinek úgy a madár, mint az emberi influenza­­vírusra van receptora, a száraz­földi Kína egyes részein pedig szorosan egymás közelében él­nek madarak, például kacsák, a sertések és az emberek. Jelenleg a WHO programja keretében világszerte 110 labora­tórium működik együtt az új ví­rustörzsek felfedezésében. Egy igazán új és erős törzs azonban az átlagos másfél év helyett hat hónap alatt is képes világszerte elterjedni, míg az oltóanyag ki-, fejlesztése minimum 6-8 hóna­pot vesz igénybe. Tehát a jár­vány már pusztításának döntő ré­szét elvégezné mire a vakcina el­készülhetne. További probléma, hogy az influenza-oltóanyag gyártási kapacitása világszerte 130 millió darab szezononként, ez pedig egyszerűen túl kevés lenne, így nem csodálható, hogy az Egyesült Államokban és Ka­nadában máris vésztervek szület­nek, hogy az influenza-oltóanya­gokat felvásárolják és megfelelő­en elosszák. Az influenzajárványt először Hippokratész írta le Krisztus előtt 412-ben. A járványok e szá­zadi történetében 1918-ban a spanyolnátha (az A-vírus), 1957- ben az „ázsiai influenza” és 1968-ban a „hongkongi influen­za” szedte áldozatait. Az influen­za elnevezés a 14. századból származik, amikor az emberek a bolygók együttállását tették fele­lőssé a járvány kitöréséért.

Next